Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

tott pártszervezetek törvényes, keretben történő politikai működését. Az új kormány, amely a demokratikus fejlődés szükségességét hirdeti, önmagával jutott volna ellentétbe, ha eltiltja a szociáldemokrata politikai egyesületek megalakítását. A pártszervezetek tehát föhasználták az adott alkalmat és a belügyminiszte-tériumhoz olyan alapszabályokat nyújtottak be, amelyek a politikai működést lehetővé tezik. A XIX. budapesti választókület most kapta vissza alapszabályait a jóváhagyó záradékkal. Ugron belügyminiszternek ezen intézkedése elvi jelentőségű, mert most az adott engedélylyel élve, gyors ütemben alakulnak meg az egész országban a szociáldemokrata párt politikai egyesületei. Hajdú megye Wekerle mellett Debrecenből jelentik: Hajdúvármegye törvényhatósági, bizottsága Vezprémi Zoltán főispán elnöklésével ma tartotta rendes őszi közgyűlését a legteljesebb érdeklődés mellett. A napirenden szerepelt Wekerle Sándor miniszterelnök leirata kormányelnökké történt kinevezéséről. Hajdumekve egyhangúlag a legnagyobb lelkesedéssel üdvözli Wekerle Sándor miniszterelnököt. Az ipolysági gyűlést Hont vármegye törvényhatósági bizottsága rendes őszi közgyűlésén gróf Somssich Tihamér indítványára a közgyűlés I. Ferdinánd bolgár királyt, akinek ősei, a Koháryak, Hont vármegye örökös főispánjai voltak s aki a vármegye iránt érzett vonzalmának számtalan tanújelét adta. 30 éves uralkodói jubileumai alkalmából felirattal üdvözölte és egyúttal mélyen érzett részvétét fejezte ki Eleonóra királyné halálán. A közgyűlés legfontosabb tárgya Wekerle Sándor miniszterelnök leirata volt, amelyben kinevezését közli és működéséihez a vármegye támogatását kéri. • Az előadó javaslata a kormány kinevezésének tudomásul vételét indítványozta. Ezzel szemben dr. Csermák Ernő ellenindítványt nyújtott be, amely szerint a törvényalóság nem elégedhetik meg az az egyszerű tudomásul vétellel, hanem örömmel üdvözölnie kell az új kormányt, működéséiben a legmesszebbmenő támogatásban kell részesíteni s a vármegye teljes bizalmáról is biztosítani kell. Báró Ivánka László a munkapárt képviseletében azt az indítványt terjesztette be, mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy a kormányt a haza és a közérdek javára irányuló munkásságában a legmesszebbmenő támogatásban részesíti, de bizalommal nem viseltetik iránta, a választójog kardinális kérdésében elfoglalt álláspontja miatt. Több hozzászólás után a közgyűlés a két indítványt elvetette, a kormány kinevezését 33 szavazattal 27 ellenében egyszerűen tudomásul vette. Liptó vármegye közönségének Magyarország integritása ellen egyes cseh politikusok által intézett támadásai tárgyában küklött átiratából kifolyólag a közgyűlés dr. Csermák Ernő bizottsági tag javaslatával szemben kimondta, hogy egyes cseh politikusoknak Magyaros-ós területi integritása ellen intézett támadásait a legnagyobb felháborodással utasítja vissza, de nem látja szükségesnek, hogy ebben a tárgyban feliratot küldjön a kormánynak, mivel az ügy természetéből következik, hogy nemcsak a mi komámunknak, hanem Ausztria kormányának is kötelessége, hogy minden ilyen támadást csírájában elfojtson. Feminista propaganda országszerte A Feministák Egyesülete arra használja fel a választójogi törvényjavaslat benyújtásáig hátralévő rövid időközt, hogy országszerte tájékoztassa a közvéleményt a nők választójogának jelentőségéről, a nő aktív és passzív választójogának hatásáról a társadalmi viszonyokra. Az egyesület politikai bizottsága mai ülésén örömmel vette tudomásul, hogy leg- utóbb Miskolc, Kassa, Kolozsvár és Pozsony , közönsége mind a választójogi blokk gyűlé- sein, mind külön értekezletek és előadások keretében nagy lelkesedéssel fogadta az egye- sület kiküldötteinek felszólalását, illetőleg elő- ■ adását. Budapest III. kerületében, az óbudai demokrata körben vasárnap tartott az egyesület előadást, amelyen Szirmay Osztóé elnök-lete alatt dr. Pető Sándor országgyűlési képviselő és Szilágyi Károly artottak nagyhatású előadást. Kedden, október 2-án, este 7 ómkor az újpesti ferrita csoport tart élekerét a városháza közgyűlési termében, felszlalásukat megígérték: Benedek János, Bródy Ernő, Héderváry Lehel országgyűlési képviselők, VILÁG 1917. október 5. ^ Szilágyi György fővárosi bizottsági , Földes István és Glücklick Vilma. 5-én, pén este 6 órakor Kispesten, a községháza gyükermében nagysárosi Szirmay Oszkárné tan előadást. Budapest többi kerületében és a környék egyéb helyein gyűléseket készítenek elő az egyesület csoportjai erről az égetően aktuális kérdésről. A Nyíregyházai Feministák Egyesülete értekezletet tartott, melyen Gronk Ödönné elnök ismertette a nők választójogának érdekében kifejtett mozgalom eddigi eredményét. A gyűlés üdvözlő sürgönyöket küldött Wekerle miniszterelnöknek, Vázsonyi Vilmos miniszternek és Fényes Lászlónak, a város képviselőjének. Pozsony—Kolozsvár - Kassa A választójogi blokk gyűlései Az ország három exponált pontján, Pozsonyban, Kolozsvárott és Kassán tartott tegnap népgyűlést a választójogi blokk. Sokezer ember hallgatta végig e gyűléseken a blokkban egyesült pártoknak szónokait, kik megdönthetően érvekkel mutatták ki, mily tarthatatlan az a felfogás, s csupán a rosszul leplezett osztályérdeknek palástolója, mely a magyarság szupremáciáját félti a demokráciától. A gyűlések hallgatóságának lelkes ovációja, amelyben a pártok szónokait részesítették, elvitazhatatlan jele annak, hogy az ország közvéleményét a választójogi kérdés radikális megoldásának sürgős szüksége felől félrevezetni már többé semmiféle ürügygyel nem lehet. Különös érdekessége volt a kolozsvári gyűlésnek gróf Apponyi Albert miniszternek az az önvallomása, hogy azt a bizonyos legendát, hogy az általános választójog ennek az országnak nemzeti egységét, nemzeti jellegét veszélyezteti, ő is utána beszélte azoknak, akik ezt hirdették. De a statisztika meggyőzte őt is afelől, hogy ez a legenda tarthatatlan. A kolozsvári gyűlés Kolozsvárott vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a nyári színkör helyiségében tartották meg gyűlésüket a választójogi blokkban egyesült pártok több, mint kétezer főnyi hallgatóság jelenlétében. A gyűlés Posta Béla egyetemi tanárnak a helybeli függetlenségi párt alelnökének indtványára Apáthy István egyetemi tanárt és Vincze Sándort választotta elnökül. Apáthy István megnyitó beszédében meggyőző érvekkel okolta meg, miért kell az általános választójogot már most, a bábom alatt megvalósítani és miért kell ezt az erdélyieknek is követeink Nem fogadhatja el azt a tételt, hogy Erdélynek mást f elbánásban kellene részesülni, mint Magyarország többi részének. Nem azért csinálták meg apáink — mondotta — az uniót, hogy a Királyhágónál súlyos behozatali vámokat fizessünk a haladás eszméi után, vagy egyenesen behozatali tilalmat állítsunk eléjük. Erdélynek ugyanarra van szüksége, mint Magyarország többi részének. A külön elbánás, amit az erdélyiek követelnek, csak az, hogy pótolják, amit velük szemben a múltban elmulasztottak. Meg kell változtatni az erdélyi választókerületek beosztását is. Az erdélyi kerületek se legyenek megvásárolhatók és hatalmi parancsszóra kaphatók. Báró Kemény Árpád üdvözölte ezután a gyűlés vendégeit. Feltétlenül szükségesnek látja az általános, egyenlő és titkos választójog azonnali megvalósítását, hogy végre ki lehessen irtani a közéletből a korrupciót. Ezután felolvasták Vázsonyi miniszternek táviratát; a miniszter sajnálattal mentette ki magát, hogy halaszthatatlan teendői miatt nem jelenhetett meg és közölte, hogy munkatársa, Vértan Endre fogja a reformtervezetre vonatkozó statisztikai adatokat előadni. A nemzetiségi veszedelem Vértan Endre utalt arra, hogy a munkapárt csak azóta félti a magyar szupremáciát, amióta nincs kormányon. Sándor János törvényjavaslata-nak az kukkolása emeltééki, hogy a magyarság fája nem szorul arra, hoy m stib ./kő, őkkel laik lenn A tervezet szerint a munkapárt álal negalkotott törvémnyal szinben csak 4 kerületiél többen lesz a románságnak többsége: a dévaiban 53,6 százalékkal, amió 1ó választó- nek felel meg, a kolozsiban 502 százalékkal — 8 választóval —, a marosiludavban 52,4 százalékkal, — 80 emberrel — és a tordaiban 56.8 százalékkal 120 emberrel. Ettől a négy mandátumtól függ Magyarország jövő fejlődése és a magyar nemzet fennállása. De ha a 14 oláh többségű választókor illet mind nemzetiségi képviselőt is küldene a parlamentbe, akkor is minő súlyuk lenne a 435 magyarországi kerülettel szemben? Megfeledkeznek arról, hogy Erdély sorsa nem Erdélyben, hanem a magyar országgyűlésen dől el, a magyar nemzeti többség akaratából. Magyarország nagysága pediig csak Erdély nagyságával valósulhat meg és Erdély elveszte Magyarország elvesztével volna egyértelmű. Meg kell szüntetni a választókerületek beosztásában azokat az igazságtalanságokat, amiket a Tisza-uera, egyenesen a magyarság rovására hozott be. Földes Béla átmeneti miniszter kifejtette, hogy a választójog jelentősége tulajdonképpen nem annak politikai természetében rejlik, hanem azon , fontos következményekben, amelylyel társadalmi és közgazdasági téren jár. A társadalom békéjét nem lehet az általános választójog behozatala nélkül biztosítani. A háború után pedig különösen fontos lesz a társadalom békéjének biztosítása. Akik a hazáért a legdrágábbat, életüket, vérüket áldozták, joggal megkövetelhetik, hogy helyzetük megjavíthassák. A választójog kérdésének az utolsó stádiumában a nemzetet szerető, a kor szavát megértő, fennőll szellemű királyunknak az akarata adott aktualitást. (Lelkes éljenzés.), aki éppen abból a felfogásból indult ki, hogy azoknak a harcosoknak, akik megvedtték a hazát, javítani kell a társadalmi helyzetet és erre az első lépés, hogy megadjuk nekik a politikai jogok minimumát. A társadalom erejét össze kell fogni, szervezni kell arra, hogy megfelelhessen azoknak a nagy feladatoknak, amelyek részint a háború következtében elő fognak állani. Bokányi Dezső a szociáldemokraták nevéhez beszél. A főkérdés — mondotta — hogy van-e a magyarságban önmagában fejlődő képesség, történelmi múltjánál, erkölcsi fajsúlyánál, szellemi kvalitásainál fogva megvan-e benne az erő, amely önmagában továbbfejleszti ennek a nemzetnek az erejét; a másik kérdés, hogy nemcsak önmaga erejével tud fejlődni, hanem másokat is tud-e kultúrfölényével beolvasztani? Ha nem így volna, akkor Magyarország mankókon járó, rothadó szert vezet, amely csak erőszakkal tudná uralmát fentar-tani. A történelemből és a statisztikából vett példákkal igazolja, hogy mind a két kérdésre igennel kell felelni. A békés nemzetiségi politikának * hive. A magyarság igyekezzék a maga kulturberendezkedéseivel a nemzetiségeket magához ölelni, vagy magához kénysezinteni azzal, hogy jobb kulturfeltételeket teremt, mint aminket másutt találnának. A magyarságnak van kultúrája, van benne, fejlődőképessége, beolvasztó ereje, kezében van az irodalom, a művészet, a város, a vármegye: mit akar hát még? Hát olyan óráva volna, hogy csak tízszeres túlerővel merné felvenni a küzdelmet a maga igazaiért? A kultúra, Európa fejlődése, haladása követeli, hogy ez az ország, amely ilyen kortáreszközök felett rendelkezik, megmaradjon érintetlenül az európai nemzetek sorában. Ezt a felfogást képviselték a szocialisták Stockholmban is. •A világbéke is megköveteli, hogy szava legyen a népnek. A nép milliói óvatosabb gondozói lesznek a háború és a béke kérdésének. A jövőben a régi erkölcsök helyébe a munka erkölcse kell, hogy kerüljön. Nem dolgozni, becstelen dolog. Nyelvében és munkából él a nemzet, e ketté párosítva lesz nagygyá és hatalmassá. (Élénk tetszés és tapsoli Szász Zsombor orsz. képviselő a függetlenségi és 48-as párt képviseletében hangoztatta a választójogi reform megalkotásának szükségét. Pilisi Lajos, az országos radikális párt szónoka, a Világ munkatársa, hosszan szólott Erdély rekonstrukciójáról, amelyet nem lehet többé jótékonysággal elintézni. Majd a nemzetiségi kérdésekről szólván, leszögezi, hogy úgy az orosz, mint a román invázió alatt megbizonyosodott, hogy a népet nem a félelmes eszmék, hanem a háborús kényszerűség tette elhagyatottá és tepertő jobbra és balra. Hogyan érhette hát szemrehányás és büntetés azokat, akik még máig sem tudják, hogy kik az ellenségeink és hogy miért is harcolunk. Akik sem írni, sem olvasni nem tudnak, hogyan tudjanak úgy viselkedni, ahogy azt az iskolai tankönyvek példálódtak. Aztán hosszan szólott a földadó és közoktatás reformálásáról. Beszédét sűrűn szakította meg a taps és a tetszés. Egy megjegyzésre azt mondta, hogy akik attól tartanak, hogy az új parlmenben az általános választójog alapján furcsa emberek kerülnek majd bele, leszögezte, hoggy azok mi I■■ csere különbek lesznek a mostaniaknál, mert a céljuk is különb ezőkénél, Poli után Göcklich Vaja fejtette ki az Országos Feminista Egyesület álláspontját.