Világ, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-01 / 1. szám
■Rak. Igéktől 13 ember meghalt és 60 megsebesült az áldozatok nagy része asszony és gyermek. Mindössze 9 katonai személy sebesült meg. Műtárgyakban nem esett kár. A többi bombázott városból sem áldozatokról, sem anyagi károkról nem érkezett jelentés. A Fiavcaneale romhalmaz Wolff-ügynökség jelenti: Ír olasz arcromot is kezd a tüzérség harca a nyugati arc- Inmalélhoz idomulni. A Piaive mentén lévő, egykor nagyon népes községek romhalmazzá vált rofó és nagy kiterjedésű virágzó terület automatikusan és feltartóztathatatlanul siet a teljes megsemmisülés felé. Új amerikai Xoteson az earealenalt Washingtonból jelentik: Mae. Adoc államtutal Angliának 085 millió, Franciaországnak 55 millió, Belgiumnak két,és félmillió és Szerbiának egy B*1S56 dolár további kölcsönt utalt ki. Az élőkösszege eddig 4.236.400.000 dollárt tesz ki. Anglia élelmezési nehézségei ,mindon j jól jelentik. Az élelmiszer kérdéssel felalkotó nemzetgyűlés ma Londonban megnyílt, tíafokozatot fogadtak el, amely tiltakozik a városi kerületek és különösen a nők szenvedéseimiatt, amelyek az élelmiszerek egyenlőtlen elosztásából sármáznak. Az élelmezési minisztérium parlamenti államtitkára beleegyezett a határozatba és kijelentette, semmiféle kormány nem követhet más politikát, mint amelyet a határozati javaslat említ. Vilmos császár újévi hadiparancsa A Wolff-ügynökség hivatalosan közli a követező hadsereg- és hajóhadparancsot: A német hadseregnek és a német haditengeré Iszetnek-Egy esztendei súlyos és nagyjelentőségű narchak vége. Hatalmas csaták, amelyek tavasztól őszig tartottak a belga és a francia földön, dicsőséges fegyvereinkre nézve kedvezően dőltek el. Keletennagy sikereket hozott hadseregünk támadó szelleme hatalmas csapásaival. Ott pihennek most a fegyverek. Nagyszerű győzelmek néhány nap alatt megsemmisítették az olaszok évekig tartó támadó készülődéseit. Haditengerészetem a hadsereggel valóegyüttműködéssel ismét bebizonyította merész vállalkozásaiban tett erejét. Tengeralattjáróink szüntelenül folytatják az eredményes munkájukat. Büszkeséggel és csodálattal eltelve tekintünk védő csapataink hősies seregeire. A német nép szárazföldönés a tengeren is hatalmas eredményeket vívott ki, fegyvereivel. Ellenségeink azonban még most is bennéztik, hogy uj szövetségesük segítségével megvernek benneteket és azután örökre megsemmisítheti Németország kemény munkával kiküzdött világhatalmi állását. Ez nem fog sikerülni nekik! Igazságos ügyünkben és erőnkben való bizalommal spjerös hittel és acélos akarattal tekintünk az 1$68dk év elé. Tehát előre Isten segítségével uj tettekreés uj győzelmekre! ! Nagy főhadiszállás, 1917 december 31. Vilmos I. B. wásáf©!!©® ! ,ssussepat ^ _ | SXJk$t©i I ’ i Most veS.en.4 meg. ffttMMtellink ISvAle. Irta: Bizony Lászlé. A szerző hatodik munkája. Ára -Sr Korona. Ajánlott portó 45 t. Kapható a VILÁG kiadóhivatalában . SZAB© ERVIR Imperializmus és tartós béke Áz*a 5 Korona Ajánlott portó10 filter. — Kapható a VILÁG könyvosztályában. VILÁG n118. január 1. A magyar földbirtok megoszlása Beck Lajos államtitkár ésrárstatisztikai tanulmánya A magántulajdonon felépült társadalmi rendszerben élő tömegek gazdasági elhelyezkedései, jövedelem-elosztásat, életmódját, kulturáális szintjét, valamint jogi berendezését is a legnagyobb mértékben befolyásolja az, hogy a művelés alatt álló termőföld (s a városi tulajdon) miként oszlik meg a tulajdonosok között? Melyik birtokkategória: a törpebirtok (0—5holdig), a kisbirtok (5—100 holdig), a középbirtok (100—1000 holdig) vagy az 1000 holdon felüli nagybirtokcsoport-e a túlnyomó az országban ? „Bebizonyítottnak vehető — írja Stuart MiH, — hogy egyetlen másféle módja sem volt oly jóltevő hatású a mezőgazdasági népesség okosságára, termékenységére, értelmisége és szorgalma emelésére, mint a kisbirtokrendszer gazdálkodása.*1 „Bárhol találjuk is a paraszt- kisbirtokokat tömegesen, ott kényelem, biztonság és hit a jövőben és nagyfokú függetlenség is található, mely egyidőben boldogságot és polgári rendet bizosit... A parasztbirtok a kisgazda takarékpénztára, melybe ruházza minden megtakarított pénzét és minden szabad idejét, munkaerejét... Ezért a parasztbirtokos — mindenfajtája gazdák között — a legjobban használja ki földjét s a legtöbbet veszi ki abból. A parasztbirtokos hajnaltól késő estig dolgozik, mert tudja,hogy maga, és családja számára dolgozik** — irta már évek előtt híres művében M. de Sismondi. „A latifundiumok — ezt meg kell vallanunk — buktatták meg Róma hatalmát és ásták alá a provinciák gazdasági életét**—írta már Plinius. — „A nagybirtok akadályzata a gazdálkodás általános fejlődését, modernizálódását; egészségtelen apró parcellákra töri szét a gazdaságilag hasznos középbirtokokat kisbirtokokat, mert elzárja, a földet a szaporodó nép elől; a nagybirtok s főként a kötött nagybirtok elűzi az évi népszaporulatot, meghtkltja a vidék népességét, korlátozza az újszülött gyermekek számát, az „egyke** és „kettőke** rendszerét honosítja meg tömegjelenség gyanánt a születésekben; a nagybirtok s főként ennek kötött formája, lenyomja a munkabéreket. A társadalmat kevésszámú dúsgazdagok és mezítlábas, éhező tömegek csoportjára hasítja szét** — ezt állapította meg Sering faluról falura menve a mai Poroszországban és ugyanezt állapitották meg mások Svájcra, Ausztriára, Magyarországra. A földbirtok miként való megoszlása tehát életkérdése minden társadalomnak. Hideg számokat sorakoztatva, komplikált számításokat téve, teszi vizsgálat tárgyává a magyar földbirtok megoszlását most megjelent könyvében Beck Lajos államtitkár. A hivatalos földbirtok- és mezőgazdasági statisztika hiányosságai miatt sokféle nehézséggel küzd a kutató e téren és a könyv írója is többször emeli ki, hogy mekkora gazdasági, politikai kár — s a helyes tájékozódás lehetőségének hiánya — származik abból, hogy nincsen e legfontosabb nemzeti problémánkat minden vonatkozásában felderítő teljes és modern agrárstatisztikánk. Az akadályok ellenére is több jelentős és új megállapítással gazdagítja Beck Lajos könyve eddigi ismereteinket, így például kiszámítja, hogy 1895-től 1913-ig (a két mezőgazdasági statisztikai felvétel ideje álhit) a 100 kát. holdon felüli birtokok termőterülete (27,579.212—25,046.336) 2,531.876 kát. holddal fogyott, ellenben a 100 kát. holdon aluli birtokok termőterülete ennek megfelelően (21,493.232—18,936.100) 2,559.882 kát. holddal gyarapodott. Sorra veszi a törpebirtokok, a kisbirtokok, középbirtokok, nagybirtokok, leütött birtokok, hitbizományok miként való megosztását országszerte, vidékek és vármegyék, alföldi városok szerint. Megállapítja, hoogy a legtöbb törpebirtok van a magyar vidékeken: Dunai,Tiszaközén, Dunántúl és egyes alföldi városok határában; hasonlóképpen agazdaságilag káros kötött és szabad nagybirtokok is a magyar vidékekre nehezednek lekötő, nép-, pusztító súlyúkkal; ellenben a tói, és román nyelvterületeken van aránylagosan legtöbb kis- birtok és jelentős számú középbirtok. Meg-állapítja, hogy a mi törpebirtokaink legjelentékenyebb része a mezőgazdasággal foglalkozó, földet tűző, máshoz nem is értő emberek kezén van, akiknek nincs nagyobb vágya, mint birtokuk jövedelméből megéljenek s akik kény- szerűségből, mert földszalagjuk nem képes őket eltartani — vállalnak napszámos munkát s küldik világgá családjuk tagjait, míg az önálló kisbirtokosok azoknak saját régükön tudnak munkát és megélhetést biztosítani. A mi törpegazdaságaink javarészt kisgazdaságoknak öröklés útján, vagy rossz gazdálkodás követ-keztében való szétforgácsolásából keletkeznek, egészséges birtokalakkilásból válnak gyakran életképtelen birtokdarabokká. A mi mai törpebirtokunk még — javarészbe® — keresképzete annak, aminek az ilyen kis telepnek lennie kellene; sok arra, hogy éhenhalni engedje, tulajdonosát, de kicsi arra, hogy eltartsa. Éppen azért ez az 1.400.000 törpebirtokos és családtagjai — együttvéve körülbelül 4,5 millió lélek — javarészében hátra® a birtok- talanok közé számitható. só így domborodik ki előttünk egész sötétségében az érem eme lapja: Huszonegy milliónyi lakosságunkból tizenhat és félmilliónak nincsen olyan földtulajdona, amely megélhetését biztosíthatná. És ekkor még a birtokosok közé soroltuk azt a hárommillió kétszáz - ezer embert, aki mint a megélhetést biztosító földek birtokosainak segítő családtagja, illetve eltartottja, földbirtok felett nem rendelkezik s igy tulajdonképp a birtoktalanok közé volna sorozandó, amivel ezek száma közel jár a 20.000.000-hoz! Ha a földbirtokot nézzük, akkor sem lesz a kép derűsebb. A kisbirtokok között éppen a legalacsonyabb kategóriák vannak a legnagyobb számban képviselve, így 1895-ben 1—5 hat. holdas gazdaság volt kereken 717.000; 5—10 holdas 459.000; 10—20 holdas 385.000; 20—50 holdas 205.000; az 50— 100 holdas pedig csak 36.000. Mivel életképesebb birtokkategóriához érünk tehát, annál kevesebbet találunk belőle! Kisbirtokosainknak nagy száma is ennélfogva csak látszólagosan örvendetes jelenség, mert közelebbről nézve látjuk, hogy az 1900-ban 1.800.000-et számláló összes kisbirtokos közül 40%-nak csak 5 holdon aluli gazdasága van és 65%-nak a gazdasága nem haladja meg a 10 holdat. Így tehát a kisbirtokosoknak csak 35%-ára jut az életképes gazdaság legalsó határától (10 hold) fel a 100 holdig terjedő birtok- kategóriát felölelő gazdaság. Ha pedig a törpe- és kisgazdaságok termőterületére vetünk egy pillantást, látjuk, hogy bár 1895-től 1913-ig e terület két és félmillió kal, holddal nőtt, mégis e birtokkategóriákra 1913-ban az ország összes termőterületének csak 46,19%-a esik, míg a száz hold feletti birtokokra 53,81% és így e tizennyolc év birtokfeldaraboló irányzata sem tudta megváltoztatni azt a tényt, hogy az öszszes gazdaságok 99%-át képező törpe és kisbirtok tulajdonában még mindig a fale sincs a tulajdonképpeni Magyarország termő területének, míg a gazdaságok egyszázainkat sem tevő közép- és nagybirtok kezében e termőterületnek több mint a fele egyesül. Nagybirtokaink túltengésének káros ha-ítása megnyilvánul gazdasági és társadalmi életünkben, de népszaporodási eredményeinkben is. Birtokmegoszlásunk egészségtelenségének egyik legfőbb oka ez. Emészti a középbirtokot és ott, ahol túlsúlyban van, törpebirtokká aprózza a kisbirtokot. Rettenetese a[ » Olvasókká? kérjük, hogy lejáró elő^r’ésüket a szállítási nehézségek miat minél előbb újítsák meg, nehogys VL ^szétkültSé^J^nnakadást szenvedjen