Világ, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

■Rak. Igéktől 13 ember meghalt és 60 megsebesült az áldozatok nagy része asszony és gyermek. Mindössze 9 katonai személy sebesült meg. Műtárgyakban nem esett kár. A többi bom­bázott városból sem áldozatokról, sem anyagi károkról nem érkezett jelentés. A Fiavc­aneale romhalmaz­ ­ Wolff-ügynökség jelenti: Ír olasz arcro­­­mot­ is kezd a tüzérség harca a nyugati arc- Inmalélhoz idomulni. A Piaive mentén lévő, egy­kor nagyon népes községek romhalmazzá vál­­t rofó és nagy kiter­jedésű virágzó terület automa­­t­ikusan és feltartóztathatatlanul siet a teljes m­egsemmisülés felé. Új amerikai Xoteson az earealenalt Washingtonból jelentik: Mae. Adoc államtu­­­tal Angliának 085 millió, Franciaországnak 55 mil­­lió, Belgiumnak két,és félmillió és Szerbiának egy B*1S56 dolár további kölcsönt utalt ki. Az é­lők­­összege eddig 4.236.400.000 dollárt tesz ki. Anglia élelmezési nehézségei­ ­,mindon j jól jelentik. Az élelmiszer kérdéssel felalkotó nemzetgyűlés ma Londonban megnyílt, tíafok­ozatot fogadtak el, amely tiltakozik a városi kerületek és különösen a nők szenvedései­­miatt, am­elyek az élelmiszerek egyenlőtlen elosztásából sármáznak. Az élelmezési minisztérium parlamenti államtitkára beleegyezett a határozatba és kijelen­tette, semmiféle kormány nem követhet más politi­kát, mint amelyet a határozati javaslat említ.­­ Vilmos császár újévi hadiparancsa A Wolff-ügynökség hivatalosan közli a követ­­­­ező hadsereg- és hajóhadparancsot: A német hadseregnek és a német haditengeré­ Iszetnek-Egy esztendei súlyos és nagyjelentőségű n­arc­­hak vége. Hatalmas csaták, amelyek tavasztól őszig tartottak a belga és a francia földön, dicsőséges fegyvereinkre nézve kedvezően dőltek el. Keleten­­nagy sikereket hozott hadseregünk támadó szel­leme hatalmas csapásaival. Ott pihennek most a fegyverek. Nagyszerű győzelmek néhány nap alatt megsemmisítették az olaszok évekig tartó támadó készülődéseit. Haditengerészetem a hadsereggel v­aló­­együttm­űködéssel ismét bebizonyította merész vál­lalkozásaiban­ tett erejét. Tengeralattjáróink szünte­lenül folytatják az eredményes munkájukat. Büsz­keséggel és csodálattal eltelve tekintünk védő csa­pataink hősies seregeire. A német nép szárazföldön­­és a tengeren is hatalmas eredményeket vívott ki­­, fegyvereivel. Ellenségeink azonban még most is bennéztik, hogy uj szövetségesük segítségével meg­vernek benneteket és azután örökre megsemmisít­heti Németország kemény munkával kiküzdött vi­lághatalmi állását. Ez nem fog sikerülni nekik! Igazságos ügyünkben és erőnkben való bizalommal spjerös hittel és acélos akarattal tekintünk az 1$68dk év elé. Tehát előre Isten segítségével uj tettekre­­és uj győzelmekre! ! Nagy főhadiszállás, 1917 december 31. Vilmos I. B. wásáf©!!©® ! ,ssussepat ^ _ | SXJk$t©i I ’ i Most veS.en.4 meg. ffttMMtellink ISvAle. Irta: Bizony Lászlé. A szerző hatodik munkája. Ára -Sr Korona. Ajánlott portó 45 t. Kapható a VILÁG kiadóhivatalában . SZAB© ERVIR Imperializmus és tartós bék­e Áz*a 5 Korona Ajánlott portó­­10 filter. — Kapható a VILÁG könyv­osztályában. VILÁG n118. január 1. A magyar földbirtok megoszlása Beck Lajos államtitkár ésrár­­statisztikai tanulmánya A magántulajdonon felépült társadalmi rendszerben élő tömegek gazdasági elhelyez­kedései, jövedelem-elosztásat, életmódját, k­ul­­turáális­ szintjét, valamint jogi berendezését is a legnagyobb mértékben befolyásolja az, hogy a művelés alatt álló termőföld (s a városi tulajdon) miként oszlik meg a tulajdonosok között? Melyik birtokkategória: a törpe­birtok (0—5­­holdig), a kisbirtok­ (5—100 hol­dig), a középbirtok (100—1000 holdig) vagy az 1000 holdon felüli nagybirtokcsoport-e a túlnyomó az országban ? „Bebizonyítottnak vehető — írja Stuart MiH, — hogy egyetlen másféle módja sem volt oly jóltevő hatású a mezőgazdasági né­pesség okosságára, termékenységére, értelmi­sége és szorgalma emelésére, mint a kisbirtok­­­rendszer gazdálkodása.*1 „Bárhol találjuk is a parasz­t- kisbi­rtoko­kat tömegesen, ott kényelem, biztonság és hit a jövőben és nagyfokú függetlenség is található, mely egyidőben boldogságot és pol­gári rendet bizosit... A parasztbirtok a kis­gazda takarékpénztára, melybe ruházza min­den megtakarított pénzét és minden szabad idejét, munkaerejét... Ezért a parasztbirto­­­kos — mindenfajtája gazdák között — a legjobban használja ki földjét s a legtöbbet veszi ki abból. A parasztbirtokos hajnaltól késő estig dolgozik, mert tudja,­­hogy maga, és családja számára dolgozik** — irta már évek előtt híres művében M. de Sismondi. „A latifundiumok — ezt meg kell valla­nunk — buktatták meg Róma hatalmát és ásták alá a provinciák gazdasági életét**—írta már Plinius. — „A nagybirtok akadályzata a gazdálkodás általános fejlődését, modernizáló­dását; egészségtelen apró parcellákra töri szét a gazdaságilag hasznos középbirtokokat k­is­­birtokokat, mert elzárja, a földet a szaporodó nép elől; a nagybirtok s főként a kötött nagy­birtok elűzi az évi népszaporulatot, megh­t­­k­ltja a vidék népességét, korlátozza az új­szülött gyermekek számát, az „egyke** és „kettőke** rendszerét honosítja meg tömeg­­jelenség gyanánt a születésekben; a nagybir­tok s főként ennek kötött formája, lenyomja a munkabéreket. A társadalmat kevésszámú dúsgazdagok és mezítlábas, éhező tömegek csoportjára hasítja szét** — ezt állapította meg Sering faluról­ falura menve a mai Po­roszországban és ugyanezt állapitották meg mások Svájcra, Ausztriára, Magyarországra. A földbirtok miként való megoszlása te­hát életkérdése minden társadalomnak. Hideg számokat sorakoztatva, komplikált számításokat téve,­­ teszi vizsgálat tárgyává a magyar földbirtok megoszlását most megjelent könyvében Beck Lajos államtitkár. A h­ivata­­los földbirtok- és mezőgazdasági statisztika hiányosságai miatt sokféle nehézséggel küzd a kutató e téren és a könyv írója is többször emeli ki, hogy mekkora gazdasági, politikai kár — s a helyes tájékozódás lehetőségének hiánya — származik abból, hogy nincsen e legfontosabb nemzeti problémánkat minden vonatkozásában felderítő teljes és modern agrár­­stat­isz­ti­­kánk. Az akadályok ellenére i­s több jelentős és új megállapítással gazdagítja Beck Lajos könyve eddigi ismereteinket, így például ki­számítja, hogy 1895-től 1913-ig (a két­ mező­­gazdasági statisztikai felvétel ideje álhit) a 100 kát. holdon felüli birtokok termőterülete (27,579.212—25,046.336) 2,531.876 kát. hold­dal fogyott, ellenben a 100 kát. holdon aluli birtokok termőterülete ennek megfelelően (21,493.232—18,936.­100) 2,559.882 kát. hold­dal gyarapodott. Sorra veszi a törpebirtokok, a kisbirto­­kok, középbirtokok, nagybirtokok, leütött bir­tokok, hitbizományok miként való megosztá­­­sát országszerte, vidékek és vármegyék, al­földi városok szerint. Megállapítja, hoogy a leg­több törpebirtok­ van a magyar vidékeken: Dunai,Tiszaközén, Dunántúl és egyes alföldi­ városok határában; hasonlóképpen a­­gazdasá­gilag káros kötött és szabad nagybirtokok is a magyar vidékekre nehezednek lekötő, nép-, pusztító súlyúkkal; ellenben a tói, és román­ nyelvterületeken van aránylagosan legtöbb kis-­ birtok és jelentős számú középbirtok. Meg-­­állapítja, hogy a mi törpebirtokaink legjelen­tékenyebb része a mezőgazdasággal foglalkozó, földet tűző, m­áshoz nem is értő emberek ke­­­zén van, akiknek nincs nagyobb vágya, mint birtokuk jövedelméből megéljenek s akik kény-­ szerűségből, mert földszalagjuk nem képes­ őket eltartani — vállalnak napszámos mun­kát s küldik világgá családjuk tagjait, míg az­ önálló kisbirtokosok azoknak saját régükön tudnak munkát és megélhetést biztosítani. A mi­ törpegazdaságaink javarészt kisgazdaságoknak öröklés útján, vagy rossz gazdálkodás követ-­­keztében való szétforgácsolásából keletkeznek,­ egészséges birtokalakkilásból válnak gyakran életképtelen birtokdarabokká. A mi mai törpe­birtokunk még — javarészbe® — keresképzete annak, aminek az ilyen kis telepnek lennie kellene; sok arra, hogy éhenhalni engedje, tulajdonosát, de kicsi arra, hogy eltartsa. Éppen azért ez az 1.400.000 törpebirtokos­ és családtagjai — együttvéve körülbelül 4,5 millió lélek — javarészében hátra® a birtok-­ talanok közé számitható. só így domborodik ki előttünk egész sötétsé­­gében az érem eme lapja: Huszonegy milliónyi lakosságunkból tizenhat és félmilliónak nin­­csen olyan földtulajdona, amely megélheté­sét biztosíthatná. És ek­kor még a birtoko­sok közé soroltuk azt a h­á­ro­mm­il­li­ó k­éts­zá­z -­ ezer embert, aki mint a megélhetést biztosító­ földek birtokosainak segítő családtagja, illetve eltartottja, földbirtok felett nem rendelkezik s igy tulajdonképp a birtoktalanok­ közé volna­ sorozandó, amivel ezek száma közel jár a 20.000.000-hoz! Ha a földbirtokot nézzük, akkor sem lesz a kép derűsebb. A kisbirtokok között­­ éppen a legalacsonyabb kategóriák vannak a legnagyobb számban képviselve, így 1895-ben 1—5 hat. holdas gazdaság volt kereken 717.000; 5—10 holdas 459.000; 10—20 hol­das 385.000; 20—50 holdas 205.000; az 50— 100 holdas pedig csak 36.000. Mivel életké­pesebb birtokkategóriához érünk tehát, annál kevesebbet találunk belőle! Kisbirtokosaink­nak nagy száma is ennélfogva csak látszóla­gosan örvendetes jelenség, mert közelebbről nézve látjuk, hogy az 1900-ban 1.800.000-et számláló összes kisbirtokos közül 40%-nak csak 5 holdon aluli gazdasága van és 65%-nak­ a gazdasága nem haladja meg a 10 holdat. Így tehát a kisbirtokosoknak csak 35%-ára jut az életképes gazdaság legalsó határától (10 hold) fel a 100 holdig terjedő birtok-­ kategóriát felölelő gazdaság. Ha pedig a törpe- és kisgazdaságok termő­területére vetünk egy pillantást, látjuk,­ hogy bár 1895-től 1913-ig e terület két és fél­millió kal, holddal nőtt, mégis e birtokkate­góriákra 1913-ban az ország összes termő­te­rületének csak 46,19%-a esik, míg a száz hold feletti birtokokra 53,81% és így e tizen­nyolc év birtokfeldaraboló irányzata sem­ tudta megváltoztatni azt a tényt, hogy az ösz­­szes gazdaságok 99%-át képező törpe és kis­­birtok tulajdonában még mindig a fale sincs a tulajdonképpeni Magyarország termő terüle­tének, míg a gazdaságok egyszázainkat sem­­ tevő közép- és nagybirtok kezében e termő­­területnek több mint a fele egyesül. Nagybirtokaink túltengésének káros ha-í­tása megnyilvánul gazdasági és társadalmi életünkben, de népszaporodási eredményeink­ben is. Birtokmegoszlásunk egészségtelenségé­nek egyik legfőbb oka ez. Emészti a közép­birtokot és ott, ahol túlsúlyban van, törpe­birtokká aprózza a kisbirtokot. Rettenetes­e a­[ » Olvasókká? kérjük, hogy lejáró elő^r’ésü­ket a szállítási nehézségek miat minél előbb újítsák meg, nehogys VL ^szétkültSé^J^nnakadást szenvedjen

Next