Világ, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

Szondrai Élénkiség a politikában is Világ tudósítójától A mai szavazás következményei A feministáik, a Nőtisztviselők Országos Szövetsége és akik az ügy iránt rokonszenve­sen érdeklődnek, izgatottan kísérték figye­lemmel a­ választójogi bizottság mai ülését, melyen a nők választójoga került a bizottság­ban eldöntésre. Délelőtt a képviselőház kör­nyékén mind sűrűbben gyülekezte­k nők, akik lelkesítő nyomtatványokat osztogattak a kérpviselőházba­ menőknek és megtoldták pár kérő szóval: — Adják meg kérem a nőknek a választó­jogot. Pár munkapárti képviselő szívesen vála­szolt: •­­ Mi megadjuk! Csak­­beszéljenek a töb­biekkel is! A választójogosokat a nők megéljenez­ték. Várták Vázsonyi Vilmost, tüntetésre ké­szültek mellet­te, de erre nem nyílt alkalom, mert Vázsonyi Vilmos, aki megígérte, hogy mára hazaérkezik, nem jelent m­eg a bi­zottság ülésén. A nők türelmesen várakoztak. Egy csoportjuk tizenkét óra után mégis be­ment a képviselőháziba és a folyosón várako­zott az eredményre. Wekerle erről semmit sem tudott, ami­kor a szavazás után, a nők választójogának a leszavazása után kiment a­ folyosóra és va­lami magánügyet akart intézni. A feministák egyike megkérdezte Wekerlét igaz-e, hogy a nők választójogát leszavazták. — Igaz — felelte Wekerle — de én nem tehetek róla. Én a nőknek a választójogát mindenesetre helyeslem és keresztül akaron vinni. Remélem, sikerülni fog. De most sietek. A jele­ntés nagy nyugtalanságot keltett a nők körében. Az ülés után tüntettek a kép­viselőház előtt, ahol Crlücklich Vilma intézett kérdéseket Wekerle miniszterelnökhöz, aki ismét fogadta, hogy mindent megtesz arra, hogy a plénumban érvényre jusson a nők választójogai. — Helyes is lesz — hangzott a megjegy­zés — mert különben bajok lesznek. A kormány részéről ma éjjel nyilatkozó jelent meg, mely hangsúlyozza, hogy a vá­lasztójogi bizottságban a nők szavazati joga fölötti szavazás után az előadó fenntartotta külön véleményét és kijelentette, hogy a sza­vazás dacára a nők választójoga iránti javas­latot mint különvéleményt elő fogja terjesz­teni a képviselőházban. Wekerle Sándor mé­cse® más mód a valutaszabályozás előáetéte­­lének­ megteremtésére, mint az, hogy­ olyan magas vagyonadót­ vessünk ki, amely ennek a 22 milliárdnyi bankjegytömegnek legalább is háromnegyed részét megemészti. Ezzel tisztába kell jönnünk s erre a köz­véleménynek el kell készülve lennie. Mert hiába lesz béke, h­iába nyílnak meg a hatá­raink ismét a világforgalom számára, hiába dolgozunk, fáradunk és törjük magunkat. Teljesen hiábavaló, eredménytelen, sziszifuszi munkát végzünk: a drágaságot, a megélhetési gondokat nem tudjuk csökkenteni, míg a pénzünk értékét nem javítjuk meg. Ennek előfeltétele a forgalomban levő bankjegyek háromnegyed részének bevonása, ez pedig csak olyan vagyonadóval lehetséges, melynek ho­­zadéka legalább is le—20 milliárd. A kere­seti, a fogyasztási, a jövedelmi adók csak az állam rendes szükségleteinek fedezésére elég­ségesek. A pénzünk betegségét csak a nem­zeti vagyonra rovandó nagy adóval fogjuk orvosolni tudni. Ezért nem fogjuk elkerülni tudni a nagy vagyonadót és a nagy állami kisajátításnak kell végbe mennie az egész vonalon. Ez az egyetlen út a gyógyuláshoz, minden más út romlásba vezet. A kérdés csak az, hogy a jövő parlamentekben meg-­s lesz-e a bátorság, az őszinteség és a belátás,­­ hogy ezt a nagy reformot, mely nemcsak valutareform, hanem a legnagyobb szociális reform is lesz Magyarország történetében, minden ellenállás dacára keresztülvigye.­niszterelnök kijelentette, hogy ehhez nemcsak csatlakozik, hanem a képviselőházi tárgyalá­sainál ez iránt a maga részéről külön előter­jesztést fog tenni. A feministák már ma megkezdték az ak­ciót, melyről a következő tudósítást adták ki: Arra a hírre, hogy a választójogi bizott­ság pucscsszerűen mellőzte a nők választójo­gára vonatkozó paragrafus tárgyalását, a Fe­ministák Egyesülete politikai bizottsága rend­kívül látogatott és nagyon élénk lefolyású ülést tartott. Itt beszámoltak azokról a pri­vát információkról, amelyeket a bizottság­ban történtekről szereztek. Ezek alapján vi­lágos, hogy a nők választójogát nem szavaz­ták le, mert a bizottság többsége a nők ak­tív és passzív választójoga mellett volt és az ellenzék a kedvező pillanatot felhasználva, akkor szavaztatott e kérdésről, amikor ők, ti­zenegyen többséget alkottak. A bizottság emiatt rögtön felkereste a kü­lönböző pártok vezéreit és elhatározták, hogy Wekerle Sándor miniszterelnököt, aki már nem volt a pártkörben, szombat délelőtt ke­resik fel. A feministák annak az elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy ezt az ügyüket mélyen sértő eljárást megfelelő agitációs válaszban fogja részesíteni. Olyan sok tervet és indít­ványt terjesztettek elő, hogy a bizottságnak holnap folytatnia kell tárgyalásait. Azonban már ma elhatározta, hogy egyletközi megbe­szélésre hívják össze azokat a testületeket, amelyek a nők választójogi küzdelmének élén állnak. A vidéki propaganda új eszközeinek kidolgozásával véget ért az ülés, amely a fe­minista tábor legnagyobb áldozatokra is kész elszántságáról tett tanúságot. Az egyesület ez­úton is meghívja tagjait a szombaton, június hó 1-én délután fél hét órakor tartandó foly­tatólagos értekezletre, amelyen beszámolnak majd a kormány és a pártvezérek nyilatko­zatairól. Ellentétek a kabinetben .A Tőry Gusztáv lemondási szándékához fűzött kombinációk és a kombinációk egy­­némelyike ellen megjelent cáfolatok és a cáfolat nélkül maradt tudósítások a Wekerle­­kabinet belső életére irányították a figyelmet. Szolidaritás dolgában nem túlságos erősen áll ez a kabinet Kitűnt már, hogy az igazság­ügyminiszter kedvetlenségének fő oka az, hogy nem képes kieszközölni Popovics Sán­dor pénzügyminisztertől a bírák fizetésének felemelését, holott e nélkül az­ igazságügyek menetéért nem vállalhatja a felelősséget. Az a hír is felvetődött hogy egy minisztertaná­cson olyan szigorú rendszabály kiadását kí­vánták Tőry Gusztávtól, amelyet nem vállal­hatott és ezért már akkor bejelentette lemon­dási szándékát. Ezt a hírt megcáfolták, de érdekes, hogy a cáfolat óta a politikai kö­rökben mind több részletet tudnak az esetről. Nem tetszik külön-külön a kabinet ille­tékes tagjainak, hogy őket egy-egy munka­párti volt miniszter dirigálja. A választójogi bizottságban Balogh Jenő pláne a Tőry Gusz­táv távolléte miatt úgy szerepel, mintha ő lenne a miniszter. Ha földmivelésügyi fontos kérdésben kell határozni, akkor meghívják tanácskozásra báró Ghyilány Imre munka­párti volt földmivelésügyi minisztert. A pénz­ügyi politikát, mint az adójavaslatoknál is­­ láthattuk, Teleszky János, a Tisza-kabinet volt pénzügyminisztere dirigálja. Egymás között meg úgy vannak, hogy gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter állandóan degradáltnak érzi magát és irigy­kedik Szterényi József kereskedelemügyi mi­niszterre, akinek nincs munkapárti igazgatója és parancsoló­ja és Szt­erényinek minden si­kerül, az államvasutak igazgatásának a mi­nisztériumba való beosztása, a tarifaemelés, a cipőuzsora megszüntetése, neki meg semmi. Külön „ü­gy‘” keletkezett újabban gróf Se­rényi Béla földmivelésügyi miniszter és Win­­dischgraetz Lajos közélelmezési miniszter kö­zött. Gróf Serényi Béla és Wipdischgraetz Lajos herceg között a termésrendelet dolga-­­ ban nincs megegyezés, úgy, hogy Wekerle­­ kénytelen tárgyalni az ellentétek kiegyenlítése­­ dolgában, de még eredményre nem jutottak , s emiatt­­késik a termésrendelet kiadása. A németek és osztrákok kívánságára létrejött megállapodások nehezítik a helyzetet s ezért kellett Wekerlenek Bécsben is tanácskozni és még Németországgal is szükséges lesz tár-,­gyalni. A fennakadást az az elhatározás okozza,­ hogy a három ország egyetértő eljárást kö­teles követni. Hogyan kell kérdezni Wekerlét ?­­ Egész kis jellemzésnek felel meg az a­ mód, amiképpen tegnap Bécsben a hírlap­­tudósítók Wekerle Sándor miniszterelnököt kezelték. Íme az egyik tudósító beszélgetése: ’A tudósító: Kegyelmes úr, szabad kér­deznem: volt-e­­koronatanács? . Wekerle: Koromtanács, az nem volt. ’A tudósító: És kik voltak jelen a korona-, tanácson? Wekerle: A koronatanácson jelen volt a király, gróf Jurián, báró Stöger-Stemec- Seidler és én. A tudósító: Tehát volt koronatanács. Wekerle: Igen. Gróf Zichy János program­ja Gróf Zichy János kultuszminiszter vál­lalta az egri képviselőjelöltséget és Bárczay Ferenc, Szüllő Géza, Siegescu József, Zsem­­bery István társaságában megjelenvén Eger­ben, elmondta programmbeszédét. Se újat, se fontosat, se érdekeset nem mondott. Sab­lonos programmbeszéd volt­ Zichy , kalapot emelt 14 Wekerle pártalakítási sikere előtt és „meghajtotta zászlaját 14 Apponyi előtt amiatt, miert Apponyi a magyar hadseregre vonat­kozó ígéretekért feloszlatta pártját. A vá­lasztójog dolgában a tradicionális nemesi Magyarország jelszavát hangoztatta. Hossza­sabban beszélt kulturprogrammról, mely szin­t­­én nem túlságosan kecsegtető. Ennyit ígér gróf Zichy János: 1. A népiskolák számának szaporítását, az egyi tanerős iskolák több taiteressé átala­kitását. 2. Módot kell adni mindenkinek, hogy elvégezhesse a hat osztályt s eképpen politikai jogokhoz juthasson. 3. Ott, ahol a magyarság érdeke megkö­veteli, a nemzetiségi vidékeken államositan akarja az iskolákat. 4. Már a jövő évben életbe akarja lép­­tetni a leánygimnáziumok revideált tan­­terveit. 5. A tanárok és tanítók helyzetén a stá­tuszrendezéssel és fizetésrendezéssel jó vitán akar. 1 - 6. Létesíteni akarja a katolikus autonó­miát és végrehajtani az 1848:XX. törvénycik­ket az erre vonatkozó javaslat alapján. Egyéb nem is történt. A v­álasztók bizal­maikról biztosították gróf Zichy Jánost. "Az egri függetlenségi párt vasárnap nép­gyűlést tart Vass János megválasztása érde­kében. A gyűlésre több függetlenségi képvi­selő utazik Egerbe, köztük Lovászy Márton és Hock János. Június 9-én ismét népgyűlés lesz, melyen megjelenik gróf Károlyi Mihály is. A választás június 11-ére van kitűzve. Popovics miniszter Bécsben Wekerle Sándor miniszterelnök ma reg­gel megérkezett Bécsből és nyomban tanács­kozott Popovics Sándor pénzügyminiszterrel mire Popovics miniszter ma kora dél­után Bécsbe utazott. A pénzügyminiszter utazása a tegnapi tanácskozás egyes részletei tették szükségessé és igen fontos pénzügyi kérdések­ben Magyarországnak és Ausztriának már kell egyeznie a Németországgal való szerző­dés érdekében. A szegedi mandátum A Rózsa Izsó halála miatt megüresedet szegedi első kerületben a 48-as alkotmány­párt a mandátumot elsősorban Kelemen Bel­­főispánnak ajánlja fel. Ha Kelemen neki vár­hatná, akkor Payr Vilmos honvédelmi állam­titkárt kérik fel. Kereskedők és iparosok fo­nogs­itikai ?gke- VILAG 19­ b. junius 1. 3 --------------------------------------------------------------­

Next