Világ, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

I­ n 1918. június 1. akarták ajánlani a mandátumot Popovics Sándor pénzügyminiszternek, de idejekorán megkapták az értesítést, hogy Popovics nem reflektál képviselőségre. VILÁG | A választójogi bizottság ülése Leszavazták a nők választójogát 10V hétig pihenő u­tán­ra folytatta a választó­­jügáli bizottság ülését. A délelőtti ülés a kizárási­­esetekkel s a nők választójogával foglalkozott. A­­kizárási esetekre vonatkozó szakaszt, amely azo­kat az eseteket sorolja fel, am­­kor­ azok, kiknek egyébként szavazati joguk volna, ezt a szavazati jogot elvesztik, elfogadta a bizottság. Minő jelen­tősége van e szakasznak az eredeti javaslat vissza­­­­fejlesztése szempont­jaiból, illusztrál­ja­ az a körül­­í­­ény, hogy a most elfogadott szakasz megszöve­gezésében Balogh Jenő, a volt Tisza-korm­ány iga­zságüsi minisztere vett részt. E szakasz teljesen­­a Tisza szellemiében született újjá. A délelőtti ülés másik eseménye volt a döntés a nők szavazati joga felett. A nők szavazati jogát tizenegy szavazattal tíz ellenében a bizottság elvileg is elvetette. Tiszaiék itt is győztek. Báró Kürthy Lajos, aki az ülésnek e részében elnökölt, minden érdemleges hozzászólás nélkül bocsátotta szavazás alá a kérdést. Úgy látszik, a nők szarterlati jogá­nak ez a brüszk elintézése Tiszáéknak is kellemet­len. Erre mutat egyik esti munkapárti orgánum mosakodása is, am­ely megírta, hogy téves az a feltevés, mintha Stürthu elnöki lénye Tisza István intencióit követte volna. A Nőtisztviselők Országos Egyesületének mint­egy hetven tagja arra a hírre, hogy a bizottság mai tárgyaik a nők szavazati jogát, a déli órákban a képviselőhöz elé vonult, hogy tüntessen a nők Választójoga mellett. A riasztó hír, hogy a nők vá­lasztójogát leszavazták, Iván­tar elter­jedt a várakozó nőcsoportban és izgalmastul tárgyalták sérelmüket. A tüntető nők csak délután két órakor vonultak el megallanlkodva a képviselőtász elöl, amikor a szottság tagjai már eltávoztak. A délutáni ülésen a bizottság letárgyal­ta a­­32. §§-okat Majdnem minden egyes szakasz­­ál felszólalt gróf Tisza István és módosításokat esetett elő, melyeket egytől-egyig el is foga­­t a bizottság. A tanácskozás tulajdonképpen im is állott egyébből, mint Tisza fölasó Talfesából utána szavazásból, úgy, amint Tisza akarta. 55—58. §§-ok fölött csak azért nem szavaztak mert Tisza kijelentette, hogy csak hiányos gyzetei vannak és nem készülhetett eléggé el. bizottság természetesen Tiszának ehhez a kö­rméhez is hozzájárult.0. A hazát u­jjból megmentették A választójogi bizottság ülését ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beöthy László elnök, indjárt rátértek az Uj­­t. 8­ tárgyalására, melyet az utolsó ülésen Töry Gusztáv igazság­­gyminiszter és Balogh Jenő együttesen szövegez­ek meg. E­­­­szerint ki van zárva a választójogból, ki gondnokság alatt áll, az elmebeteg, aki csőd­öt áll, aki közsegélyben részesül, akinek gyer­eke fölött való atyai hatalmát a hatóság meg­intette, aki, vagy akinek házastársa bordély­letet tart, aki nyilvános helyen botrányt okozó öszegség miatt két éven belül öt koronát meg­halő pénzbüntetésre legalább két ízben jogerő­kl volt ítélve az utolsó büntetés kiállásától év alatt, akit bűntett, vagy szándékosan öltö­tt­ vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek,­ü­ntetés kiállásáig, akit nyereségvágyból elköve­­büntett vagy vétség, felségsértés, hűtlenség,­dás, csoport által elkövetett hatósági erőszak,­­ alkotmány, a törvény, a hatóságok és ható­sg) közegek elleni izgatás vagy kémkedés m­i­iatt ígerősen szabadságvesztésre ítéltek ti büntetés­­állásától vagy az elévüléstől számítva vétség fejében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt,­­ a közveszélyes munkakerülőkről szóló tör­­ly alapján szabadságvesztésre ítéltek, vagy ho­­ázba utaltak, kihágás esetében öt év alatt, élt esetekben tíz év alatt, aki előzetes letartóz­­ásban, vizsgálati fogságban vagy feltételes sza­­bságon van, akit politikai jogainak felfü­ggesé­­sére ítéltek, az a közhivatalnok, tanító, lelkész egy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt , illetékes hatóság fegyelmi után hivatalvesz­­sre ítélt, akire nézve bírói vagy más közhatóság etségtelenül megállapította, hogy háború idején­­ ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fggv­­irrel vagy másképp támogatta, ellenséges csapat­ra csatlakozott vagy önként ellenséges területre vozott vagy háború idején az ellenséggel együtt­­zését szóval vagy írásban, vagy írat, nyom­­irány, kén terjesztése által nyovánvalóan kifeje­zésre juttatta és végül, akit katonai (honvéd) bíró­­ság jogerősen szabad­ságvesztésre ítélt. Balogh Jenő a tulajdon elleni izgatásra nézve megjegyzi, hogy igazoltnak tarthi a törvény meg­hozatala elöli­éli réstekre is megfelelő intézkedés fölvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata veze­­tőkre. A közhivatalnokokról szóló pontba kéri a „iMáft' s az Izgatásra vonatkozó pontba a „tettes*­ szó fölvételét. " Csizmazia Endre előadó azt ajánlja, hogy a Mi felekezet, tulajdon, házasság elleni vétségeket ne vegyék fel, maradjunk az eredeti javaslatnál. Nem igazolt, hogy egyes társadalmi osztályok, amelyeknek az iránya ezek ellen az intézmények ellen néha r­a­ngosabb kifejezésre talált, kizáras­­sanak. Egyes esetekben mérséklést ajánl. Gróf Tisza István hozzájárul Balogh Jenő módosításához és nem fogadta­ el ez előadó módo­sításait, s de mentesítsük a nemzetiségi izgat­ókat. Nem túlságosan szigorú Balogh módosítása. Bakonyi Samu az előadó módosítását pártolja, a az eredeti szöveg eléggé megvédi a vitális érdeke­ket. Lehetőivé kell tenni a békés propagandát. Wekerte Sándor hozzájárul Balogh módosí­tásaihoz. Balogh Jenő azt vitatja, hogy a szakasz nem gátolja a békés propagandát, csak az irredenta mozgalmakat teszi tehetetlenné. Kéri sz­ói szakasz és módosításai elfogadását. A szakaszt és Balogh módosításait ezután el­fogad­jáik. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó szakaszt többek hozzászólása után módosították, hogy az őstermelés körében és más köz- vagy magánszolgálatban állandó alkaaalmazottnak azt kell tekinteni, aki legfeljebb három munkaadónk az utolsó négyévi időtartamon belül —­ bár Megsza­­kításokkal — legalább három éven át állott alkal­mazásban. Kik szavaztak a nők választójoga ellen? A nők választójogáról szóló szakasz tárgyalá­sánál az elnök kérdést tett a bizottsághoz, valjon elvileg elfogadja-e a nők választójogát, vagy sem, mert ha nem, akkor nincs is helye semmiféle vitának. Ehhez a kérdéshez Bakonyi Samu és Palónál Géza szólott hozzá, majd az elnök szavazásra tette föl a kérdést. A nők választójoga ellen ezek sza­vaztak: Beöthy László, gróf Tisza István, báró Ghillány Imre, Hegedüs Kálmán, Pál Alfréd, Mát­dy S­amu, Almássy László, Desbordes Ernő, Vargha Gyula, Pólónál Géza és Kostyál Miklós, mellette pedig: Bizony Ákos, Vadász Linót, Ikledt Szabó János, Schifer Rezső, Kozma Andor, Ba­konyi Samu, Csizmán­y Endre, Teresnky János, Rakovszky Iván és Balogh Jenő. Tizenegy szava­­zattal tíz ellenében tehát elvetették a javaslatnak a nők választójogára vonatkozó részét. A részletes tárgyalás további­ során Pál Alfréd azt indítványozza, hogy a főpolgármesterek, főispánok, alispánok, polgármesterek ne legyenek kizárva a képviselőkké választhatók közül. Teleszky János azt indítván­yozza, hogy a ren­dezett tanácsú városok polgármesterei ne tehesse­nek saját városukban megválaszthatók. Gróf Tisza István hozzájárul Pál Alfréd és Teleszky indítványaihoz. Palónyi Géza ezzel szemben az eredeti javas­lat mellett foglal állást. A bizottság délután két órakor a tárgyalás folytatását délután öt órára halasztotta. A délutáni ülés­ járó Kürthy Lajos elnök dlután 9 órakor megnyitja az ülést. A régi 33. 8­ észrevétel nélkül elfogadják. A 31. §-t rövid vita után változatlanu­l elfogad­ják. A 33. §-hoz, am­ely a szavazókörökről intézke­dik, gróf Tisza István szólal föl és azt javasolta, hogy az egy szavaz­ókörhöz tartozó választók szám­a a 2000-et meg nem haladhatja. Aggályai vannak a törvényes záróra kérdésében is. Bizony Ákos indítványozza, hogy az egy sza­­vazókörhöz tartozó választók .száma 1000-re szál­­littassák le. . . Gróf Tisza István szerint ennek gyakorlati akadálya van, mert nem tudunk kellő számú kül­döttségeket összeállítani, annál kevésülbé, mert egy választókerületnek átlag körülbelül 8000 válasz­­tója lesz, de Miét ennél nagyobb is. Ennek a vitát bezárja és a szavazásnál a bi­zottság gróf Tisza István módosítását fogadja el. Bizony Ákos módosítását mellőzi. Tisza István el­fogadott módosítása ugy attól, hogy a harmadik bekezdés után, mint negyedik vétessék. Az egy szavazókörhöz tartozó választók száma a 2000-et meg nem hutád,hátra. Ezzel a bizottság változatlan elfogadja a 36. és 37. 8-t. . A 38. 8-nál felszólal gróf Tisza István. Sze­rinte meg kell kímélni a bíróságokat a politikai küzdelemtől. Javaisolja, hogy az első bekezdésnél,­­ csak első mondata manatson­ még, a többi rész,­­ mely a birói tagra vonatkozik, hagyassák el Almássy László elfogadja, gróf Tisza István indítványát. Bakonyi Samu szerint a bírói közreműködés a legfontosabb garancia. Ezt követelte 1912-ben a szövetkezeti ellenzék is. Az eredeti szövegezés mel­lett foglalt állást. Bar­us Aurél osztozik, Tisza István méretével a bírói közreműködést illetőleg. Bizony Ákos csatlakozik Bakonyi fejtegetései­hez, mert ő is nagy garanciát lát a bírói személy részvételében a választási­­el­járásban. Rakovszky Iván azt hiszi, hogy maga a ki­indulás nem egészen szabatos ebben a kérdésben. Nem szeretné a bírói kar kiküldését, mert ennek kihatása volna a választási eljárásra is. Elnök a vitát bezárja. A bizottság a­ 38. §-t gróf Tisza István módosításával fogadja el. Rakovszky Iván a 39. §-hoz stiláris módo­­­lást ajánl. A bizottság a 39. §-t ezzel a módosítás­sal elfogadja. A 40. §­ tárgyalásánál gróf Tisza István indít­­ványozza, h­ogy a központi választmány működési ideje az eddigi három esztendő maradjon, mert semmiféle indokot nem lát arra nézve, hogy ez évről-évre történjék, mert ez szerinte csak kiélezné a pártszempontok érvényesítését. A bizottság a 40. §-t gróf Tisza István módo­sításával fogadja el. A 41. §-nál gróf Tisza István azt indítvá­­nyozza, hogy akik már tagjai voltak a központi választmány­mak, ne tegyék le újból az esküt. Rakovszky Iván és Wekerle Sándor minisz­terelnök felvilágosítása után a bizottság a 41. §-t gróf Tisza István és Rabinszky Iván módosításá­val fogadja el. A 42. és 43. §-okat­ észrevétel nélkül elfogadják. A 44. § tárgyalásánál gróf Tisza István azt az ind­íítványt terjeszti elő, hogy a központi választ­­mány tagjai közül csak azok törölhetők, akik egy féléven át egy ülésen sem jelentek meg. Bakonyi Samu ezzel szemben a javaslatban foglalt rendelkezések fenntartását kívánja. Báró Cshillány Imre és Pál Alfréd rövid fel­szólalása után Bizony Ákos elfogadja gróf Tisza István módosítását. A bizottság a 45. §-t gróf­­Tisza István módo­sításával fogadja el. A 46. §-t észrevétel nélkül fogadják el. A 47. § is elfogadtatik, de a pénzbírságokra vonatkozó rész gróf Tisza István indítványára egyelőre függőben marad.­ ­ Az ö­ss­zeíró-küldött­ségek következik az összeíró-küldöttségről szóló 48. §. tárgyalása. Gróf Tisza István, kéri, hogy állítsák helyre a mai törvénynek azt a rendelkezését, amely szeri­nnt a bizottság nagyobb gyártelepeknél a helyszínre ki­mehet. Nagyon sok munkás lesz, akinél az írás­­olvasás kérdéséről meg kell győződni. Sokkal in­kább biztosítjuk így a helyes összeírást. Indítvá­nyom, hogy oly ipartelepeknél, melyek a választói életkorban legalább 100 férfimunkást rendszeresen foglalkoztatnak, a központi választmány az összeí­ó­­küldött­séget a helyszínen való eljárásra utasíthatja. Rakovszky Iván javasolja, hogy a küldöttsége legalább minden nagyközségben és körelgyzői szék­helyen megjelenjék. A bizottság a 48. §-t gróf Tisza István és Ra­­kovszky Iván módosításaival fogadja el. A 49. § tárgyalásánál gróf Tisza István két ja­vaslatot terjeszt elő. Az egyik az, hogy a község vagy körjegyző saját községére vagy körére vonat­kozólag hivatalból tagja tegyen az összeíró kü­ldös­ségnak. Másik indítványa az, hogy ne tegyék kötele­zővé a választás elfogadását A bizottság gróf Tisza István módosításával fogadja el ezt a szakaszt, úgy hogy a szakasz bekez­dése teljesen elmarad. Vargha Gyula megállapítja, hogy ezek szerint elmarad a tanítóknak fegyemi felelősség terhe mel­lett való tagságuk is. Következik az 50. § tárgyalása, amit lényeg­telen Stiláris módosítással elfogadtak. A választók névjegyzéke következik a hatodik fejezet. A választók név­jegyzéke. L. Általános rendelkezések. (Régi 51. §.) Gróf Tisza István azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a hetedik fejezetnek első részét tárgyalják le, mert az összeírás előkészítése című második rész­nél oly módosításokat óhajtottak proponálni, ame­lyeket egyszeri hallásra hatós volna tárgyalni. A bizottság ezt a javaslatot elfogadja. Következik az 51. § tárgyalása, amely így szól: „A választók névjegyekét szavazókörök szerin­t, ha pedig a szavazókör több községből áll, községek szerint kell szerkeszteni. A névjegyzékeknek tarta­­­lmaznia kell a választó családi és utónevét, születé­­­sének helyét és évét, állását (foglalkozását), lakó­ Számból

Next