Világ, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
z 1918. augusztusi. VILÁG káplán nívójú vádakat, hanem a krisztusi tan ellen követ el blaszfémiát. . . .... Ottokár püspök öregszik, megkapta az ősi puszt. , felunta az indevdl, Csernooli I fejcsóválását és ma már így beszélt negyven nyolcról: „Mi fizettünk eleget az elvekért, tönkretett bennünket a liberalizmus, eluntatott sok mindenfélét, a AS-as liberalizmus is a bőrtoknak, ábrándoknak áldozott, dacára mindezt ideális nagyságának . . .“ Aki negyvennyolc nagyszerű nemzeti és emberi felbuzdulásáról így beszél, akinek a lelke ízem gyullad ki piros ragyogásban, város izzásban negyvennyolc káprázatos emlékezetére is, az elfáradt, megöregedett, elvesztette hitét a haladás szárnyaló röptében, az emberben, emberiségben, emberségben és Ottokár püspöknek erre a mondatára csak annyit szabad válaszolni, hogy a „dacára” germmanizmus. A stiláris hibát kijavíthatjuk, de a lélek szárnyai megbénulnak, akkor az eszmei magasságból könnyen a boroshordóra zuhan az ember... Gróf Apponnyi Henrik a világi, Prohászka Ottokár az egyházi főrendek részéről igyekezett elverni rajtunk — szerény újságon — a port. Szívesen hallgattuk, örömmel állják ezeket a támadásokat, mert látván, hogy milyen tajtékzó haraggal törnek ránk és ellenünk a főrendek, meg van az a megnyugtató, jó érzésünk, hogy becsületes, magvető, jó munkát végeztünk. '.'AJ-- (W. v ■ A horvát helyzet Szmrecsányi vádjai . Az új viceban Wekerle Sándor miniszterelnök csütörtök délután négy órára magához kérette a Budapesten időző horvát országgyűlési képviselőket, hogy Velük több aktuális kérdésről eszmecserét folytasson. Rajacsich József báró kijelentette, hogy ez alkalommal szóba akarja hozni azokat a súlyos vádakat, melyekkel Szmrecsányi György akkori képviselő a horvát többségi párt több tagját, köztük őt magát is illette, kiket hazaárulással vádolt Tisza István gróf akkori miniszterelnök a legszigorúbb vizsgálatot helyezte kilátásba, azóta azonban ez ügyben nem történt semmi. Most, hogy a horvát országgyűlésen a Frank-párt üzeleteit leleplezték és a szóbanforgó gyanúsítások közönséges koholmánynak nyilvánultak, báró Rajacsich szóvá fogja tenni Szmrecsányi vádjait és követelni szándékozik, hogy a megtámadott képviselőknek elégtétel szolgáltassák, illetőleg hogy Szmrecsányi György mostani főispánt illetőleg is a konzekvencia levonassék. A holnapi tanácskozásnak, mely a miniszterelnök képviselőházi fogadó termében lesz, csak tájékoztató eszmecsere jellege lesz. A katonai ellátásról szóló törvény holnapi folytatólagos tárgyalásánál báró Rajacsich József a horvát képviselőknek ma délben tartott értekezletének határozatából folyólag nyilatkozatot fog felolvasni, melyben a horvát képviselőknek a javaslattal szemben elfoglalt álláspontját fogja kifejteni. Dr. Palecek János horvát országgyűlési képviselő, kinek Mihálovics Antal bán a Kriskovics lemondásával megüresedett belügyi osztályfőnöki állást felajánlotta, tegnap este Budapestre érkezett, és a mai nap folyamán sűrűn értekezett a horvát képviselőkkel. A horvát képviselők körében egyhangúlag megnyilvánul az a vélemény, hogy dr. Palecek, ki úgy a horvát-szerb koalíciónál, mint az ellenzéki pártok körében általános tiszteletnek és rokonszenvnek örvend, nem fog kitérhetni a megbízás elől és vállalni fogja az állást, melyre tudásánál és rátermettségénél fogva már Kriskovics Vince kinevezése előtt is jelölték volt. Interpellációk napja A képviselőház ülése A katonai ellátási törvény tárgyalását ma megkezdték a Házban és Egry Béla néhány találó adattal mutatta ki, hogy a drágaság már régen áthaladt a javaslaton. A harmadszori olvasások és formalitások elintézése után rátértek az interpellációkra. Nagyon figyelemreméltó dolgokat mondott el Fényes László a bresztlitovszki békéről, az ukrajnai gabonaelrekvirálásokról, az Oroszországban levő foglyaink sorsáról és az erkölcsi vesztegzárról. Meskó Zoltán néhány altiszt, őrmester visszaéléseiről mondott el érdekes és közismert adatokat. A honvédelmi miniszter csodálatos módon szerette volna, ha bizalmasan mondja el ezt, holott ezek a dolgok egyenesen kiáltanak a nyilvánosság után. Tisza és Förster a falusi nép élelmezési gondjait panaszolták el egyformán konnesszusen. Általában, ha az urakat hallja az ember, azt hinné, hogy Magyarországon a falu éhezik és a város jólétben bővelkedik. A csendőrség és néhány más, kisebb jelentőségű dologban hangzott el még interpelláció, amelyekre a kormány tagjai jobbára nem feleltek. Részletes tudósításunk a következő: Az ülés kezdete féltizenegykor. Barna Ödön a pénzügyi bizottság együttes jelentését terjesztette be a köztisztviselőik adósságának konvertálásáról szóló törvényjavaslatról. Javaslatára a Ház kimondta a sürgősséget. Huszár Károly a munkásügyi bizottság jelentését terjesztette be az iparfelügyelők és a munkásbiztosító pénztár működéséről. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a tegnapet , így a 11 törvényjavaslatokat. Következett a katonai ellátásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bárka Ödön előadó ismertette a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozás elsőrangú kötelességet teljesít, amikor keresetképtelenné válthős katonáinkról és azok hátramaradásairól kíván gondoskodni. Fényes László: Ez a javaslat nem elég. Barta Ödön: A javaslat benyújtását már nem lehetett halasztani. Az előadónak csaknem egy órás beszéde után Egry Béla szólt a javaslathoz. Szükségesnek tartja, hogy a tisztek és a legénység illetményeit felemeljék. A mai illetmények oly alacsonyak, hogy a sebesültek, mielőtt felgyógyulnának, visszakéredzkednek a frontra. A katonákat a mai illetmény mellett éhhalál fenyegeti. Egy hang: Szégyenletes állapot. Egry Béla: Statisztikai adatokat olvas fel annak bizonyítására, hogy a tisztek itthon kénylelének adósságba verni magukat. Egry Béla: A csendőrség ellátása annyira rossz, hogy a csendőraltisztek a háború után ott fogják hagyni a csendőrséget. Az elnök jelenti, hogy a Ház az interpellált'KL'-t fog áttérni, előbb azonban invasz a tára a képviselőház úgy határoz, hogy legközelebbi ülése holnap, csütörtökön délelőtt tíz órakor lesz. Ezután áttértek az interpellációkra. Csapay Pál a csendőrség létszámának szaporításáról, valamint a csendőrség fizetésének felemeléséről interpellál. A csendőröknek nincs meg a rendes kvalifikációjuk, mert az oda belépő legénység csupán ideiglenes foglalkozásnak tartja a csendőrséget. Ennek a kis fizetés az oka. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e a csendőrök ügyét elintézni. Majd a közélelmezési minisztert interpellálja a közgazdasági munkások fejadagjának felemelése ügyében. A napi negyven deka lisztből nem tud megélni a magyar földműves. Kívánja, hogy a 15 éven felüliek havi fejadagja 25 kilogramm, a 15 éven aluliaké pedig 20 kilogramm legyen. A távollevő miniszterelnök Helyett Popovics Sándor pénzügyminiszter válaszol az interpelláció első részére. — A csendőrség létszámának szaporítása — mondja a pénzügyminiszteri tárgyalások anyagát képezi és a tárgyalások már elihalatlant stádiumban vannak. Ezzel együtt az illetmények rendezésére is sor kerül. Biztosítja a képviselőházat, hogy az erre vonatkozó jogos kívánságokat figyelemmel fogják kísérni. A választ úgy az interpelláló képviselő, mint a képviselőház tudomásul veszi. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a 15 kilogrammos fejadag elég, ha melléktermények is rendelkezésre állanak. Kéri a képviselőket, hogy vigyék belei a köztudatba, hogy a kormány nem gyakorol jótéteményt az élelmezésnél, hanem a rendelkezésre álló készletek elosztását védi. Fényes László (közbeszól): Ausztriának adják. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter (folytatja): Elsősorban a katonákra kell gondolni . . . Huszár Károly: A fronton a katonák nem kapják meg a rendes adagokat. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter (folytatja): Kéri a képviselőiket, menjenek hozzá és bizalmasan nézzenek utána a rendelkezésre álló adatoknak. Arra fognak rájönni, hogy nem történik semmi igazságtalanság. Fényes László a miniszterelnököt interpellálja a volt Orosz birodalom területén fogságban volt véreink hazaszállítása tárgyában. Az orosz békekötéssel diplomáciánk letette a vizsgát: a képtelenül naiv intézkedések folytán ma az a helyzet, hogy bár Oroszországgal békét kötöttünk, mégis háborúban vagyunk vele. Oroszországban lévő fiaink helyzete nagyon bizonytalan. A gabonát is úgy vásároltuk, hogy a mi részünk végül Németországba került. A németek pedig a gabonaszállítások alkalmával úgy viselkedtek Oroszországban, ami nem alkalmas arra, hogy az oroszok rokonszenvét felkeltse. s Simontsics Elemér elnök kéri Fényest, hogy, maradjon a tárgynál, minthogy igen sok interpelláció van bejegyezve. Fényes László: Ez a tárgyhoz tartozik. (Ellentmondások a jobboldalon.) Gróf Tisza István közbeszól. Fényes László: Hogy a beszédemre szánt odóra alatt mit mondok, azt én határozom meg, nem pedig a képviselő urak. Az orosz fogolytáborok vizsgálatára a mi kormányunk egy pár tapasztalatlan és hozzá nem értő grófnőt küldött ki . . . Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Ezek igen nagy szolgálatot tettek! Fényes Lászó: Azt mondták: „Üdvözlet a hazából" és kimentek a barakkból, mert nagyon, piszkos volt ott. A németek egészen másképp, sokkal helyesebben gondoskodtak fogságban lévő véreikről, mint mi A gyűjtőállomásokon a németek pénzzel, lelkesedéssel fogadták a hazatérőket, mi pedig vesztegzárral. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Sokat beszéltünk már erről! (Zaj.) Fényes László: Nem is azt kifogásolom, hogy nem beszéltünk róla, hanem hogy nem intézkedtünk. (Zaj.) Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Sok szó folyt erről! Fényes László: Szó, az igen. Kevés parlamentben folyik annyi beszéd és annyi ígéret, mint itt, de mindenütt több intézkedés történik. Kéri a honvédelmi minisztert, tegyen jelentést a Háznak, milyen intézkedések történnek, hogy a fogságban sínylődő magyarokat megmentsék a hazának? Ha már elmulasztottuk, hogy Bresztlitovszkban helyes és okos békét kössünk, legalább most igyekezzünk arra, hogy a képtelen és zavaró gabonavásárlás helyett legyünk segítségére az orosz állami szervezetnek a remi és béke helyreállításában. Interpellációjában kérdi a miniszterelnököt, hogy mekkora a még Oroszországban lévő katonáink száma és milyen intézkedések történtek, hogy hazatérhessenek és erre segedelmet kapjanak. Nem látja-e szükségesnek a miniszterelnök, hogy az erkölcsi vesztegzár intézménye megváltoztassák és a katonák az odaveszett értékeikért olyan kártalanításban részesüljenek, mint azok, akik a lejárt határidő előtt visszatérnek. Végül: milyennek látja : külügyi kormány az orosz állapotokat, mik a tervei és hajlandó-e végre a gabonavásárlást megszüntetni, annál is inkább, mert az orosz területen a bekövetkezendő télen éhínség fenyeget? Egyéb interpellációk Förster Aurél a közélelmezési miniszterhez intéz interpellációt a vidék termelő lakosságának gabonaellátása tárgyában. Az interpellációt kiadják a közélelmezési miniszternek. Fényes László ezután a fiumei 5. számú tengerpart védelmi szakasz szabálytalanságai és a magyar népfelkelő és honvédlegénységnek horvát vezényleti nyelv alá helyezése tárgyában interpellál. Hadvezetőségünk a magyar legénységet rendszeresen idegen ezredekre osztotta, így a pécsi honvédek egy zászlóalját a 26-os horvát honvédezredbe. Ott nagy visszaélések történtek, de a visszaéléseket feljelentő tiszteket már másnap áthelyezték Varsóba és Odesszába. Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek. Fényes László következő interpellációjában a parlamenti erök sérelmes helyzetét teszi szóvá. Ezek az emberek ma is békeilletményeiket kapják, élelmezési váltságpénz : Budapest, július 31. Herting ősszel megy Bécsire. Berlinből tudósítónk jelenti: Mint politikai körökben Ilre jár, '.gróf Hartling birodalmi kancellár hosszabb idő a,'tervezett bécsi útját őszszel teszi meg. ' Csütörtök