Világ, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

z 1918. augusztus­i. VILÁG káplán nívójú vádakat, hanem a krisztusi tan ellen követ el blaszfémiát. . . .... Ottokár püspök öregszik, megkapta az ősi puszt. , felunta az indevdl, Csernooli I fejcsóválását és ma már így beszélt negyven­­­ nyolcról: „Mi fizettünk eleget az elvekért, tönkretett bennünket a liberalizmus, eluntatott sok minden­félét, a AS-as liberal­izmus is a bőrtoknak, áb­rándoknak áldozott, dacára mindezt ideális nagy­ságának . . .“ Aki negyven­nyolc nagyszerű nemzeti és emberi felbuzdul­ásáról így beszél, akinek a lelke ízem gyullad ki piros ragyogásban, város izzásban negyvennyolc káprázatos emlékeze­tére is, az elfáradt, megöregedett, elvesztette hitét a haladás szárnyaló röptében, az em­berben, emberiségben, emberségben és Otto­kár püspöknek erre a mondatára csak annyit szabad válaszolni, hogy a „dacára­” germmaniz­­mus. A stiláris hibát kijavíthatjuk, de a lélek szárnyai megbénulnak, akkor az eszmei ma­gasságból könnyen a boroshordóra zuhan az ember... Gróf Apponnyi Henrik a világi, Prohászka Ottokár az egyházi főrendek részéről igyeke­zett elverni rajtunk — szerény újságon — a port. Szívesen hallgattuk, örömmel állják eze­ket a támadásokat, mert látván, hogy milyen tajtékzó haraggal törnek ránk és ellenünk a főrendek, meg van az a megnyugtató, jó érzé­sünk, hogy becsületes, magvető, jó munkát végeztünk. '.'AJ-- (W­. v ■ A horvát helyzet Szmrecsányi vádjai . Az új viceban Wekerle Sándor miniszterelnök csütör­tök délután négy órára magá­hoz kérette a Budapesten időző horvát országgyűlési kép­viselőket, hogy Velük több aktuális kérdésről eszmecserét folytasson. Rajacsich József báró kijelentette, hogy ez alkalommal szóba akarja hozni azokat a súlyos vádakat, melyekkel Szmrecsányi György akkori képviselő a horvát többségi párt több tagját, köztük őt magát is illette, kiket hazaárulással vádolt­ Tisza István gróf akkori miniszterelnök a legszigorúbb vizsgá­latot helyezte kilátásba, azóta azonban ez ügyben nem történt semmi. Most, hogy a hor­vát országgyűlésen a Frank-párt üzeleteit le­leplezték és a szóbanf­orgó gyanúsítások kö­zönséges koholmánynak nyilvánultak, báró Rajacsich szóvá fogja tenni Szmrecsányi vád­jait és követelni szándékozik, hogy a meg­támadott képviselőknek elégtétel szolgáltassák, illetőleg hogy Szmrecsányi György mostani főispánt illetőleg is a konzekvencia levonas­­­­sék. A holnapi tanácskozásnak, mely a mi­niszterelnök képviselőházi fogadó termében lesz, csak tájékoztató eszmecsere jellege lesz. A katonai ellátásról szóló törvény holnapi folytatólagos tárgyalásánál báró Rajacsich Jó­zsef a horvát képviselőknek ma délben tar­tott értekezletének határozatából folyólag nyilatkozatot fog felolvasni, melyben a hor­vát képviselőknek a javaslattal szemben el­foglalt álláspontját fogja kifejteni. Dr. Palecek János horvát országgyűlési képviselő, kinek Mihálovics Antal bán a Kris­­kovics lemondásával megüresedett belügyi osztályfőnöki állást felajánlotta, tegnap este Budapestre érkezett, és a mai nap folyamán sűrűn értekezett a horvát képviselőkkel. A horvát képviselők körében egyhangúlag meg­nyilvánul az a vélemény, hogy dr. Palecek, ki úgy a horvát-szerb koalíciónál, mint az el­lenzéki pártok körében általános tiszteletnek és rokonszenvnek örvend, nem­ fog kitérhetni a megbízás elől és vállalni fogja az állást, melyre tudásánál és rátermettségénél fogva már Kriskovics Vince kinevezése előtt is je­lölték volt. Interpellációk napja A képviselőh­áz ülése A katonai ellátási törvény tárgyalását m­a megkezdték a Házban és Egry Béla né­hány találó adattal mutatta ki, hogy a drága­ság már régen áthaladt a javaslaton. A harmadszori olvasások és formalitások elintézése után rátértek az interpellációkra. Nagyon figyelemreméltó dolgokat mondott el Fényes László a bresztlitovszki békéről, az ukrajnai gabonaelrekvirálásokról, az Orosz­országban levő foglyaink sorsáról és az er­kölcsi vesztegzárról. Meskó Zoltán néhány al­tiszt, őrmester visszaéléseiről mondott el ér­dekes és közismert adatokat. A honvédelmi miniszter csodálatos módon szerette volna, ha bizalmasan mondja el ezt, holott ezek a dolgok egyenesen kiáltanak a nyilvánosság után. Tisza és Förster a falusi nép élelmezési gondjait panaszolták el egyformán konnes­­szusen. Általában, ha az urakat hallja az em­ber, azt hinné, hogy Magyarországon a falu éhezik és a város jólétben bővelkedik. A csendőrség és néhány más, kisebb je­lentőségű dologban hangzott el még interpel­láció, amelyekre a kormány tagjai jobbára nem feleltek. Részletes tudósításunk a következő: Az ülés kezdete féltizenegykor. Barna Ödön a pénzügyi bizottság együttes jelentését terjesztette be a köztisztviselőik adóssá­gának konvertálásáról szóló törvényjavaslatról. Javaslatára a Ház kimondta a sürgősséget. Huszár Károly a munk­ásügyi bizottság je­lentését terjesztette be az iparfelügyelők és a m­unkásbiztosító pénztár működéséről. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a tegnap­­­et , íg­y a 11 törvény­j­a­vasl­a­to­ka­t. Következett a katonai ellátásról szóló tör­vény­javasla­t tárgyalása. Bárka Ödön előadó ismertette a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozás elsőrangú kö­telességet teljesít, amikor keresetképtelenné vált­­hős katonáinkról és azok hátramaradásairól kí­ván gondoskodni. Fényes László: Ez a javaslat nem elég. Barta Ödön: A javaslat benyújtását már nem lehetett halasztani. Az előadónak csaknem egy órás beszéde után Egry Béla szólt a javaslathoz. Szükségesnek tartja, hogy a tisztek és a legénység illetményeit felemeljék. A mai illetmények oly alacsonyak, hogy a sebesültek, mielőtt felgyógyulnának, vissza­­kéredzkednek a frontra. A katonákat a mai illet­mény mellett éhhalál fenyegeti. Egy hang: Szégyenletes állapot. Egry­ Béla: Statisztikai adatokat olvas fel annak bizonyítására, hogy a tisztek itthon kény­­lelének adósságba verni magukat. Egry Béla: A csendőrség ellátása annyira rossz, hogy a csendőraltisztek a háború után ott fogják hagyni a csendőr­séget. Az elnök jelenti, hogy a Ház az interpellá­­lt'KL'-t fog áttérni, előbb azonban in­vasz a tár­a a képviselőház úgy határoz, hogy legközelebbi ülése holnap, csütörtökön délelőtt tíz­ órakor lesz. Ezután áttértek az interpellációkra. Csapay Pál a csendőrség létszámának szapo­rításáról, valamint a csendőrség fizetésének fel­emeléséről interpellál. A csendőröknek nincs meg a rendes kvalifikációjuk, mert az oda belépő le­génység csupán ideiglenes foglalkozásnak tartja a csendőrséget. Ennek a kis fizetés az oka. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e a csendőrök ügyét elintézni. Majd a közélelmezési minisztert inter­pellálja a közgazdasági munkások fejadagjának felemelése ügyében. A napi negyven deka lisztből nem tud megélni a magyar földműves. Kívánja, hogy a 15 éven felüliek havi fejadagja 25 kilo­gramm, a 15 éven aluliaké pedig 20 kilogramm legyen. A távollevő miniszterelnök Helyett Popovics Sándor pénzügyminiszter válaszol az interpelláció első részére. —­ A csendőrség létszámának szaporítása — mondja a pénzügyminiszter­­i­ tárgyalások anya­gát képezi és a tárgyalások már elihalatlan­t stá­diumban vannak. Ezzel együtt az illetmények rendezésére is sor kerül. Biztosít­ja a képviselő­­házat, hogy az erre vonatkozó jogos kívánságo­kat figyelemmel fogják kísérni. A választ úgy az interpelláló képviselő, mint a képviselőház tudomásul veszi. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a 15 kilogrammos fejadag elég, ha melléktermények is rendelkezésre állanak. Kéri a képviselőket,­ hogy vigyék belei a köztudatba, hogy a kormány nem­ gyakorol jótéteményt az élelme­zésnél, hanem a rendelkezésre álló készletek el­osztását védi. Fényes László (közbeszól): Ausztriának ad­ják. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter (folytatj­a): Elsősorban a katonákra kell gon­dolni . . . Huszár Károly: A fronton a katonák nem kapják meg a­ rendes adagokat. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter (folytatja): Kéri a képviselőiket, menjenek hozzá­­ és bizalmasan nézzenek utána a rendelkezésre álló adatoknak. Arra fognak rájönni, hogy nem történik semmi igazságtalanság. Fényes László a miniszterelnököt interpel­lálja a volt Orosz birodalom területén fogságban volt véreink hazaszállítása tárgyában. Az orosz békekötéssel diplomáciánk letette a vizsgát: a kép­telenül naiv intézkedések folytán ma az a helyzet,­ hogy bár Oroszországgal békét kötöttünk, mégis háborúban vagyunk vele. Oroszországban lévő fiaink helyzete nagyon bizonytalan. A gabonát is úgy vásároltuk, hogy a mi részünk végül Német­országba került. A németek pedig a gabonaszállítá­­sok alkalmával úgy viselkedtek Oroszországban, ami nem alkalmas arra, hogy az oroszok rokon­­szenvét felkeltse. s Simontsics Elemér elnök kéri Fényest, hogy, maradjon a tárgynál, minthogy igen sok interpel­láció van bejegyezve. Fényes László: Ez a tárgyhoz tartozik. (Ellentmondások a jobboldalon.) Gróf Tisza István közbeszól. Fényes László: Hogy a beszédemre szánt odóra alatt mit mondok, azt én határozom meg, nem pedig a képviselő urak. Az orosz fogolytáborok vizsgálatára a mi kormányunk egy pár tapasztalat­lan és hozzá nem értő grófnőt küldött ki . . . Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Ezek igen nagy szolgálatot tettek! Fényes Lászó: Azt mondták: „Üdvözlet a hazából" és kimente­k a barakkból, mert nagyon, piszkos volt ott. A németek egészen másképp, sok­kal helyesebben gondoskodtak fogságban lévő vé­reikről, mint mi A gyűjtőállom­ásokon a németek pénzzel, lelkesedéssel fogadták a hazatérőket, mi pedig vesztegzárral. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Sokat beszéltünk már erről! (Zaj.) Fényes László: Nem is azt kifogásolom, hogy nem beszéltünk róla, hanem hogy nem intézked­tünk. (Zaj.) Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Sok szó folyt erről! Fényes L­­ászló: Szó, az igen. Kevés parla­mentben folyik annyi beszéd és annyi ígéret, mint itt, de mindenütt több intézkedés történik. Kéri a honvédelmi minisztert, tegyen jelentést a Háznak, milyen intézkedések történnek, hogy a fogságban sínylődő magyarokat megmentsék a hazának? Ha már elmulasztottuk, hogy­ Bresztlitovszkban helyes és okos békét kössünk, legalább most igyekezzünk arra, hogy a képtelen és­ zavaró gabonavásárlás he­lyett legyünk segítségére az orosz állami szervezet­nek a remi és béke helyreállításában. Interpellációjában kérdi a miniszterelnököt, hogy mekkora a még Oroszországban lévő kato­náink szám­a és milyen intézkedések történtek, hogy hazatérhessenek és erre segedelmet kapjanak. Nem látja-e szükségesnek a miniszterelnök, hogy az er­kölcsi vesztegzár intézménye megváltoztassák és a katonák az odaveszett értékeikért olyan kártalaní­tásban részesüljenek, mint azok, akik a lejárt határ­idő előtt visszatérn­ek. Végül: milyennek látja :­ külügyi kormány az orosz állapotokat, mik a tervei és hajlandó-e végre a gabonavásárlást megszüntetni, annál is inkább, mert az orosz területen a bekövet­kezendő télen éhínség fenyeget? Egyéb interpellációk Förster Aurél a közélelmezési miniszterhez intéz interpellációt a vidék termelő lakosságának gabonaellátása tárgyában. Az interpellációt kiadják a közélelmezési mi­niszternek. Fényes László ezután a fiumei 5. számú ten­gerpart védelmi szakasz szabálytalanságai és a ma­gyar népfelkelő és honvédlegény­ségnek horvát ve­zényleti nyelv alá helyezése tárgyában interpellál. Hadvezetőségünk a magyar legénységet rendszere­sen idegen ezredekr­e osztotta, így a pécsi honvédek egy zászlóalját a 26-os horvát honvédezredbe. Ott nagy visszaélések történtek, de a visszaéléseket fel­jelentő tiszteket már másnap áthelyezték Varsóba és Odesszába. Az interpellációt kiadják a honvédelmi mi­niszternek.­­ Fényes László következő interpellációjában a parlamenti erök sérelmes helyzetét teszi szóvá. Ezek az emberek ma is békeilletményeiket kap­­já­k, élelmezési váltságpénz : Budapest, július 31. Herting ősszel megy Bécsire. Berlinből tudó­sítónk jelenti: Mint politikai körökben Il­re jár, '.gróf Hartling birodalmi kancellár hosszabb idő a,'tervezett bécsi útját őszszel teszi meg. '­­ Csütörtök

Next