Világ, 1918. november (9. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-01 / 256. szám

f%y ms MOV. ai. v X.. ÁTVETTE X !§rertcesrf{5s£g ét ktadóMvatal VI., Aa^irássy-ut 47. szám. Előfizetési áraka magyar korona országaiba: Egész évre 88 kor., félévre 41 kor., negyedévre 22 kor., egy bóra 7 korona 80 fillér. A » VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Ara Budapesten és vidéken 30 fillér pályaudvarokon 40 fillér. IX. évfolyam VILÁG SstritUmk ItMtttoA Bnifc[ n*n • / VILÁG kMáUvaeUbta. Btocfcacr L Győri is Nagy, iautia és iám, Tenet er Gyota, Leopold Gyula, Leó pold Cor aél, Scbwars főssel, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eflk» steia Bernét hirdetési irodákban. — Bécsien Haaaenstdn és Vogter, M. Dofces Nachf, Rudolf Mosse. BerTtnbeai Rudolf Kolbao, Berlin NW tlnfer deti Líoden 4015 n 1918 Budapest, PÉNTEK november 1. 256~ik szám Az uj Kötelességek í Egy fonó izgalmu este, egy örjöngően zakatoló éjsziba; és győzött a forradalom. Meleg szívvel ós hideg fejjel nézünk vissza rá. Óriás, s Pút oizió; a torz, fekete körvonalaik mögött kibor Műben izzik elő egy hátul égő lángolás. Maj-í beszélünk még róla; majd írunk még róla. Mopt nincs rá érkezésünk. Nézzünk körül és lassul uj k telességek után. A Károlyi Wmair nak legelső teendője az, hogy vasőkcfel állítsa helyre a rendet Bu­dapesten és '•ta^arorozagon. Értsük meg jól: a felfondülá't nrtn a forradalom csinálta. A háború bűne és n háborús kormányok bűne a bomlásnak és w oszlásnak az a rettenetes állapota, amelyhtj Magyarország van. A for­radalom azért t-.- ' nert nem lehetett to­vább nézni ezt a pusztulást és pusztítást. A forradalom itt a pndért, a békés fejlődésért, az állami élet utoló leh< tőségeiért, a jobb jö­vendőért tör ki. lalálof ellensége a forrada­lomnak és halálos dlensége Magyarországnak mindenki, aki a nmtésnek! kétségbeesett el­szántsága munkája meg akarja zavarni. Alap­jaiban és folépitésóen át kell alakítani Ma­gyarországot, de ak fel akarná gyiujtani, az gonosztevő és áruló És aszerint kell vele el­bánni. A Karc yi-tirmány léhát először te­remtse meg a reudk befelé. Azután teremtse meg a békét kifelé. Magyarország í mesztő helyzetben van. Az olasz fronton haperegünk még nem ka* pott f egy versz un-e1 A déli határon ott áll az ellenség. Hor áiszág felől szervezett rablóbandák betörése len; .éti a határszélt. Fájdalom; a román határt is fenyegetett- nek kell tekint' ián!; És ugyanakkor egy ellenállhatatlan ’-.atalr- vilii; koalició kegyel­métől függ Mag; .irorsg területi integritása; és a magyar politika ív tizedek óta mindent megtett volt rá, hog a román és a tót testvérnépet elidegenít a magyar néptől, a mely Ível most őszinte szeret etben és tér* mészetes összefon eb-ág n élhetne és aímely mellett most tesh úri tagságot tehetne. És az országot az el vér rés meggyengitetle, fel­dúlta és kifosztotta az * ven hónapon át megátalkodoltan elhúzol háború. Az éh­ínség fenyeget. A teljes esti lerongyoltság fenyeget. A gazda í.gi é! teljes összeomlása fenyeget. Honnan vegye erőt egy véges* erejű kormány arra. hog.it megmentse azt, anri még megmenthető? Vegye ezt az erőt a',Károlyi-kormány abból a tudatból, hogy fend almi kormány. Forradalmi kormány pedipem azért, mert forradalom adta kezébe a talmat, hanem azért, mert forradalmi teer.k várnak rá. Láttunk mi már fon-adalmíellegü megmoz- dulásókat Magyarországon; vége mindig az lett, hogy a forradalom azokr használt, akik ellen csinálódofí. Ez a forr; lom nem vál­hatok ilyen gonosz történej tréfává. A Károlyi-kormánynak Magjirszág békés, nagy átalakítását forradaln elszántsággal kell megkezdenie. Azzal a Ételen parla­menttel, amely, szinte kilenc \tendeig, átka volt Magyarorságnak, szóba ■ szabad áll­nia. Meg kell teremteni! a női jg kiterjedő, igazi általános választój ogot. I ,ufin a föld legyen azé, aki megi. íveli. Államosításra megérett ipari és más gaz dg! üzemek pedig menjenek át a aemze u!aj;loarába. Békét! Rendet! A s hős nűbé" fel* gyógyuló, megerősödő, kivirágz^zép Ma­gyarországot! Az uj Magyarországhoz vez'ut küszö­bén holttest fekszik. Tisza Istvár^ sste — egyelőre ismeretlen katonák — ásán le­lőtték. Elkomorodva nézünk i m vlttestére. Ezt a sorsot senkise szánta nekijk közül, akik vele szemben állottak. A Nemzeti Tanács a mai nap legelső, lázas óráiban megtett min­dent, hogy biztosítsa azoknak az életét, akik­ről tudni lehetett, hogy a tömegek haragja mindenekelőtt ellenük fordul majd. Sajnos, a csendőrőrizet sem használt. Az ismeretlen katonák fegyverei eldördültek és Tisza István haldokolva esett össze. Utolsó szavai — így szól a tudósítás — ezek voltak: tudtam, hogy ennek így kell történnie. Mit mondjunk az otvenhónapos háború után ebhez a megrendí­tő búcsúzéihoz, amelyben a tragédia fensége szólal meg? Tisza István kemény férfi és ha­talmas vezér volt. Az ő acélszoritásu ökle tartotta össze a magyar feudalizmust és, fáj­dalom, az ő acélszoritásu ökle vitte bele Ma­gyarországot a pusztulásba. Magyarország tragikus sorsával most egygyé lett az ő tra­gikus sorsa. A történelem majd Ítél róla. Holt­testénél a kiengesztelődés igéjeként elmond­hatjuk talán azt, amit —- a magunk számára __ életében is annyiszor elmondottunk: hogy az uj Magyarországnak olyan vezéreket ki- vánunk, mint amilyen vezére ő volt a régi Magyarországnak. És az ő holttestétől az élő, az amugyis még mindig vérző ország felé fordulva, meg kell mondanunk, hogy ennek az életnek sem kellett volna elpusztulnia, ha csak há­rom nappal ezelőtt végre eszükre tértek volna Magyarország urai és bárgyú kisérie- tezések helyett lehetővé tették volna a Ká­rolyi Mihály kormányrajutását. Átkozottul kevés bölcseséggel vezették eddig Magyar- országot. Ezentúl több bölcseségre és több előrelátásra lesz szükség. Ezért a legelső, amit követelnünk kell: elég volt a vérontás­ból. Egyetlenegy csepp vérnek nem szabad többé idebent kiontatnia. Aki ezt nem akarja belátni, azt kényszeríteni kell a belátásra. Minden eszközzel. Nem uj vérontásért lett ez a forradalom, hanem a békéért. Nem bosszúért, hanem kiengesztelödésért. Nem sebek ütésére, hanem sebek gyógyítására. Nem Magyarország lángbaboritására, hanem Magyarország megmentésére. Aki ezt nem akarja megérteni, azt meg kell rá tanítani. A Károlyi-kormány az egész ország támogatá­sára és fegyelmére számíthat ebben a mun­kában, Biró Lajos. A nemzethez 'Á kormány tagjai este 10 órakor gróf Károlyi Mihály elnöklétével minisztertanácsot tartottak, amely a késő éjjeli órákba nyúlt be. A minisztertanács a legsürgősebb állami feladatokat és a belső rend fenntartásához szükséges teendőket tárgyalta. A miniszter­tanács a következő kiáltványt bocsátotta ki: Polgártársak! Dicsőség, tisztelet és hódo­lat Budapest diadalmas népének! 'A ncp forra­dalma győzött! Magyarország első népkormá­nya megalakult és átvette az ország ügyeinek vezetését. Legelső és legsürgősebb dolga lesz a lbéke megkötése. Azonnal megtörténik min­den ahhoz, hogy pár nap, alatt létre­jöjjön a fegyverszünet és a katonák’ hazatérhessenek. Bízunk’ benne, hogy igen rövid idő alatt kivezetjük a népet a háború kínszenvedéséből és reméljük, hogy sikerülni fog megmentenünk az ország területi épségét Magyarország teljes állami függetlensége bizto­sítva van,agáját külügyminisztere is ki lesz ne­vezve. Szabadok vagyunk s mint szabad nemzet nyújtunk testvéri kezet a hazánkban élő többi nemzeteknek és a világ összes szabad népei­nek. Mindent megteszünk a kivívott népura­lom biztosítására és szervezésére. Helyreállít­juk azonnal az ország elkobzott szabadságait: a sajtószabadságot, az esküdtszéket, a gyüle­kezési és egyesülési jogot. Katonai és polgári amnesztiát hirdetünk. Hazabocsátjuk az összes internáltakat. A legsürgősebben beadjuk a tör­vényjavaslatot a képviselőházi, törvényható­sági és községi általános, egyenlő, titkos, községenként választójogról, amely a nőkre is kiterjed s a választókerületek igazságos és egyenlő beosztásáról. Minden tőlünk telhető módon gondoskodni fogunk; hazatérő kaío náinkról és a háború szerencsétlen áldozatai­ról. Azonnal hozzáfogunk a szociálpolitikai és munkásvédelmi tennivalókhoz és olyan erő­teljes birtokpolitika megvalósításához, amely a nép Wfi.SV tömegeit földbirtokhoz juttatja. Ha programmunknak bármely pontját a mos­tani képviselőház el nem fogadja, azonnal fel­oszlatjuk és a nemzethez fordulunk. Polgártársak! Mi hisszük, hogy bár az előző kormányok bűnei miatt olyan irtózatos és kétségbeejtő helyzetben van ma az ország, amilyenben Mohács óta nem volt, mégis a nép felszabadult életereje által szebb, jobb és boldogabb jövő fog virradni a mi megkínzott, szegény hazánkra. Hogy így legyen, az most elsősorban Budapest népétől függ, mert an­nak alapfeltétele az, hogy a törvényes vend gyorsan helyreálljon a fővárosban és a vidé­ken is. Győztünk polgártársak, munkások, kato­nák, elértünk mindent, amit elérni akartunk' nincs okunk 'most tovább folytatni a harcot. Ötödféléven át végeztették velünk a halál kár- hozatos munkáit, jöjjön most az élet ujjále- remtő munkája, harcoltunk, most dolgozzunk; Nyugalmat, türelmet és bizalmat kér Magyar- ország népétöl az első magyar népkormány. Budapest, 1918 október 31. Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök és pénzügyminiszter. Gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter Lovászy Márton vallás- és közoktatásügy-' miniszter. Linder Béla hadügyminiszter. Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter, Búza Barna földmivelésügyi miniszter. Nagy Ferenc közélelmezési miniszter, Jászi Oszkár minis zter. n , i igmond

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents