Világ, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

Szondié' A BW ÉkOMMtt ( A Világ berlini tudósítójától.) 13 re­uss állam­­titkkár, akit a novemberi fwtwlBioni a berlini ke* reskedőhtűi főiskola rektori szakéból hivott a bi­rodalmi hivatal étere, magábuae. kérette a ru­ttolli sajtó néhány képviselőjét, — köztük a Világ berlini tudósítóját, — hogy megindokolja ütöttük alk­otomnylem­zetét A szövetségi tanács •kisler­yében, a császári államtitkárok és szövetségi­­axisism­erek egykori tanácskodó asztala körül slie­tek az amerikai, angol, trend, holkaid, magyar, norvég, spanyol, svéd és svájci sajtó képviselői. — Előre kell bocsátanom­. — mondotta a semnitatoja.­okats ami államtitkár, — hogy úgy­nevezett, polgári dem­okr­aiti vagyok akit eg y szociátista tonnárry bízott meg az trikotmáriyter* vesei kidongozásával. Váltattam, mert meg vagyok róla győződve, hofclv ezek az ellentétek, mint: t­olefar­ee szociátista, rövidesen eltűnnek a politikai zsargonból. Efeá fetedatow­a tyerarefgjrilíáai vá­lasztások jogi és technikai előkészíítése volt. Sokan kétet kiestek a vátorlások megtartásának lehetősé­­gében. Ezeket két érvvel nyugtattam meg: Sem vaj­cuak proemök, a politikai hocosztropolitikai faj- Üdftlönkt­éseket nem tehet ek hanyagoloi), és isk­ol­­­ázott, szervezeti, fegyelmezett szociáleBrokrata tömegeink varrnak, akik nem hagyják e­ f ejrekirm-­ nyren a demokrácia alapját. ,a többségi szocialisták és a polyán demokra­ták kialakulóban levő blokkja biztosítani fogja a köztársasági demokrata altam­i rendet, amelyet erő­sen radikális szociálpolitika, de nem nyaktörő, antidemokratikus szocializmus fog jellemezni. A választ­ások eredménye teljesen kizárja a régi rendhez való v­iss­zatérés lehetőségei. A tettini korszaknak ma még számos híve, mióta látta, hogy a diadalmas forradalom nem bosszúálló, ismét ki­bújt az egérlyukaiból és iól emeli be rőt érti szavát, diáiba. Aktív jelentőségük többé nem lesz. A noi ■­ emberi forradalom elsősorban a föld legnagyobb militariumtsáneik összeomlását jelenti. Kétséri­e­­test, hogy az új német köztáraaság minden vonat­kozásaiban polgári marad­, persztj, nao a szónak anbszociátista, hanem antmillitarista értelmében Megswftni tehát a­­m „politikai más­fél­eségis tik ” és nj politikai irányvonalaink hasonlótok az európa-­­mi­eriktd tol tar kör többi nagy nemzeteinek ata­pt elemibe­. Ez az afkoétrímvtervraet aflbélja. h­aart raw», sálija a kápiúbáül Mwáwwwástt áftemtűarn­ái. Ae áftem óim atttó ekudkot * nép közvetlen fogva vá­lasztani, hogy az elnök habémat ne, m­int Francia országhitei, a porta luemeklő J. hment mint Aipori­kában, a népWH ssártmrttts­sa és ferv a paetejmanő érdekköröktöl minél filjmetleneb­ tegyen A direktórium ífő Mbtegn kormáeyaAasnwes­­fcaanijál azért nesn irevasolni fa, áttamliítkér, utad mi hatalmas édiamokban Bonaparték után kidőit.. Egy a naláfa-ritmusbó­! csak most­ kinőtt K­eLvra­­mWiós dramfkrráchi ezt nem kockáztatSid­­ju. A luft évre választól* etnök nevezi ki a (ktabtuer é­n álló híradó hrii kancellárt a * kíMwyRár­aWte­v­­esztéséne a birodalmi minisztereket, afrik­a pari tementnetk resisieortjiak­ ügyében, eg­yenkSnt is léte­zéseik. Miután « kancellár a pártáméul által meg brilialható, világos, hogy a parlatDetninek­ » kor­m­ánytzásra több idölyetteti Itefolyá­wi tesz, m­int l'raeriában, aSvel az elnö­k máig.* « katuint feje. A Awteeftte*’ cárnn- vonatkozé .sgBort&forrással sec áttamUSzár mittek rmtodbn el. heapr «c csak bisde-. riai csengésű A ixinxteisin parisMwayt a kwozet sgenskt k«t­­kemiarás lesz. A .nfipbázb­an (Torkshay*) az egész líáovef m­ápjidk’. a fc!»KM«dikratikus»5de vrate*rtói jót, alatpíáit' választott íképvisel­ői fogna­k illni. az» álami hánba (Staalenliftus) az egyes vésnel seövet­sás államoik panhaneiítjot választanaki r»4)ám­ de tegduníít, ak­iket tehát nem » swiövetséges­ korará­nyok, hanem a szövetséges álteawtk népeinek bi­­z»storvíi kötel­edi. Az tel alftotonanv .van ána. tdh&t tefreseo co» mna 96cáft Németorszás fo*, amint ezt a Imszoafeét th aaszirin eiken­geliete után sokan vártáik és i'e'írré Hft. Kér­­ésemre. Juvyv NemeNAteszlria fekfse ea­nü síz alkotoítnyl tervezetnirl a wejroari nemzeltyüláseíi fárststaíbaíiri, fef.fd«rbdte az állam­sífkár, Injrv be német-Anstdria képviselői Wein Kittfean megjejezi.­­nek. ni* « l«sfl¡«riíl'sáitri›safiíl¡. Uiávéri löe«(lin›ás.-{( t»fá9nafk. Végöl. níkMlen feiTeértés öiketütese nén*B, svéded koBégónílohoz fod­ítu­l Preass protesKroe vona8c­h^pgetrl vonásával, hogy az ufói só monteteik természetesen nem vonatkosmi'k a .wnjei nám­e­­réscee, akik saját akaratóibóil. ttuár évszázadok óta, más boldog és dzabazí­teözösséíjben­ élnek. Dr. Kfirsh­HHT Artúr ILÁG !?!*. Isam­i I. 3V­ ­­isiei sfndHHiMe Román kejjelleaktiitsok a Z*5(v-5ígyé!ieH Petrozsény. 1919. janier 29. Egy susuti tisztviselő neje, aki mint ide­gen ki tudott jutni nagyneh­ezen Belirozstmny- tjól, ik­ozta mingával a petrozsényi m­agvamk­na­c itt következő panaszait:­Petrozstm­yban a :na­gyáruk a legret­lene­­sebb helyzetben vannak. A románok féktelen dühe különösen a vasutasok és bányászok el­len irányul és ezeken hajtják végre a legvé­­­ygssőfobb atrocitásokat.. A magyarok nem mernek az utcán járni, mert ha a románok magyar sajót hallanak, azonnal széjjelzavarják a beszélőket puska­tussal. Két ember még nap­pal sem mehet együtt az utcán és h­a pus­­katussal való fetezólitásra nem mennek széj­jel, akkor­ befejeszik őket és 25 helet vernek rá mindegyikre. Este 6 óra után már senki ne­m mozoghat az utcán, mert akit ez időpont után az utcán találnak, —­legyen az az fém vagy nő — azt azon­nal bekísérik, 25 botot mérnek rá és csak reggel eresztik ki. Gyakori eset, hogy napközben is egész csoportokat látni, amint terelik őket a kato­nai parancsnokság felé, hogy ott őket megbo­tozzák. Sem nemvetiszu­mi, sem vörös kokár­dát viselni nem szabad. Egyaránt kijár érte a botfári tetős. De kijár annak is, aki megfo­gadja az oláh jelvény viselését. Vulkánban aki a vasutasok belül magyarnak vallja magát, magyarul beszél, vagy a kitett nyilatkozatot, hogy 5 román alattvaló, alá nem írja, botbü­ntetést kap. Lepény­ben Sebők álomásfőnököt, ezt a szeren­sen embert mindennap megbotozzák, muntet­nem képes artnyi vonatot h­jdítatni, amennyit a románok követelnek. A vasuta­sokat­ és bányászokat román katonákkík­ a Zsil vizébe zavartatják, persze nem kímélik a fe­ládvanyokat és gyerekeket se és ezeket is bekölyy­szentik a jéghideg v Ízt­re és úgy kiált - látják a szerencsétlen m­egtolmottediktit: Éljen Nagy romámat Egy egyhetes gyermekágyas asszonyt is megborostattu­k azért, mert amikor a férjét keresték, nem tudta megmondani, hogy az hol van. A sztrájk alatt Piskiből, Hátszegről, Ör­kény­aljáról és más helyekről leszeszedték a magyarországi oláhokat és rászabadították őket a Zsil-völgyében a magyarokra. Rettene­­tes, hogy ezek milyen vérhirdőt rendeztek a magyarok között, akik védekezni sem tutottk ellenük, mert hiszen teljesen fegyvertelenek. Am­ikor a­ bányászok a vérfürdő elől a tár­náikba menekültek a romássok vízzel árasz­tották el a bányákat és kiöntötték­ a bányá­szokat, mint az ürgét. A­­­ányászok bizalmi férfiét és 180 bányászt luk­doltak el, nem is tudják haza. Sokszáz bányászcsalád siratja most az apát, a férjet, tárát nem tudni, mi történt vele. Kíz hete folyik ez m­ár székadat­­lanul így, a szép ZMl-völgyében, m­ely a mé­­­giparok­ siralomvölgye lett. Hogy az országban a rovam­ok vérlázitó atrocsásairól tudomást ne szereztessenek, öt na­p óta nem inditohal vonatot Pelözsényibe. A Zsü-völgyében óriási az i­oatom és rita t­­radés és félő, hogy egy általános vérontás telje­sen kipusztítja a zsüvölgyi magyarságot. A petezsényiek a kormány segítségét l­érik és könyörögnek érte, hogy szabadítsák meg a zsilvölgyi magyarságot leírhatatlan s renszetzseivrl. Betutották a kolozsvári menyeti szinház előadásait Kolozsvár, január 81. (A Világ saját tu­­dósítójáról.­ D. Pop Viktor, a város román rendőrfőkapitánya a kolozsvári nemzeti szirs­­kft k­dadásait bizonylatán időre betiltotta. Ez Autoskatótis. emkUgikápák. spgyhh x rr*»«»*iek lé­nyjeiliez. mely a • bajban' !é«t vezette 1»» Er­délyben. A románok kiSzíkn­ék Xisse'jcst Xagyvárad. .kvnuúr 31. (A Világ saját tudósitó-' jától.) Ak er.drivi i román i^.^jsiak moz- * c!illatairól ma n kövfU ■""» 1’.i­ t»'áio: odanttsl­­ették közzé. A romai­ csapatok kiüritették Magysdbest és Kisselyest. Előörsdr­ől‘ a vissza .'ondói ágyutüz alá vették. Különöv'-it a rhe­g­y.-iuntt­kiyánál volt erősebb ágyutüz. Vesztes­,'',.eiu!.. halottabbcn! nin­csenek. Nagyvárad naivikássága fegysncc ellen­állást követel a rontánoíikai sxciíben Nagyvárad, január 31. (A Világ saját tudósi­­t­tójától.) A nagyváradi sociádemokrata párt nagy­­­­arányú népgyülést tárlall m­a, aaielytul a poliik­­i ,­sás? is nagyszommal jelenik a meg. A kvülésen d­r. Kat­z Béla, a főkpáni leendőkkel ideiglenesen meg.. bigott kom­ánm­áz­ios ter­jedelmes beszédet mondott,­­ s vázolta azokat e jogtaharságokat és emberi desus­­­séjteket, amiket a román prutokrácia szolgálatá­­­­ban álló hadsereg Erdélyiben elkövet. Ezzel szem­ben nem elégséges többé a szellemi tranc, légy vér­re­ kel velük szem­beszállni, mint a­hogy az er­délyi protetár’katonák tesétk, kik ,saját mni­kitiyá­­­­jukal visszaszorították a román katonaságot.­­ Utóbb megjött ez akcióhoz a h­adügyminiszter jóváhagyása is és most már se­mm­i sem gátozhat­ju­k a népköztársaság fegyveres erejét, hogy fegyvere­­i re! larlsi viasza a bojárok erőszakos csapatainak 5 rom­boló clönyocnmlását. A gyülés határozatot ikm­­­zett, hogy fesp,-veres. eUennH&st követel a romií* | nok'ka! szemben, akik a forradalom előtti időknél is rosszabb és tűrhetett f'iveb'b k­özáttttoot-okat le*­­­rem­tenek Érdélében s még a régi rendszer csemi H crus­kim­ánél is türe­metlenebb elnyomók. Helyenlá­­ a népi gyülés, hogy a Munkástanács öntudatos szo­­­­ciatista munkás- és katona-tömegek ellenálását i .szervezi a romániai katonasággal szemben. Elgy­­­­úttal testvéri üdvözletét kük. a népsvu­lás a ro­­­­mán for­radalmi munkásságnak és s,z®Iidaritásál. j fejezi ki .Erdély minden nyelvű összes munkás­­s­­sága iránt. I. A román követ megbízólevelét bekér a kormány ttr. tirdély’ János köve! egy tegu­óóbib tett űrt ! tapi wibid­orotábam mint Románia köve­'.c­í 'erepel­­­­tette magát. A minisztertanács foglaalkozott ezzel a­­ nyila­t­kozattal s miután Erdélyi eddig úgy szerepelt­­ Budapesten, mint a magyarországi román nemzeti­­ tanács követe, elluttározta, hogy tisztázni fogja az,­t Erdélyi budikpest­i szereplését­ és felhívja, hogy mu­tassa be megbízólevelét, mert eddig még nem­­bizo­­t­yos az, hogy ár. Erdélyi mint Romániának vagy | mint a román nemzeti tanácsnak 'követe terténko­csik,­­ működik és nyilatkozik-e Bndane«t«n. @ ts**trrn<á‘V*&m*<**H»iid**e:*&****<*l****»t**ij*i****1*1 fi szernek rénmratin Pécsett Péter, január 31. (A Világ tudósítójának jelentése.) A szerbek uralma ellen merült fel eleinte a legkevesebb pámasz, mindaddig, m­áig nyíltan nem léptek fel annexiós törekvéseik­kel. Mindazokon a helyeken azonban, ahol ilyen törekvéseikkel a legmer­énebb visszauta­sításra találtak, megféletül­ítészel és erőszakos­kodással igyekeznek a lakosság hangulatát befolyásolni. Pécsett az utóbbi hetekben való­ságos rémuralmat honosítottak meg. A bel­grádi kormány által kinevezett főispán, Pem­­durovics László külö­nösen is neheztel­­j­­vá­rosra, a teljes nevetségességbe fúlt install­­­ciója miatt. A városh­ázáról nem ak­arta a­ szerb­ zászlót bevonatni s azokat, akik a m­a-t gyár­­ásztól kitűzték, letartóztatta s csak az egész lakosság erélyes fellépésére engedte sza­­badon. Az erőszakoskodást betej­ez­­te azzal, hogy e napokban letartóztatta Nendtvich Andor polgármestert is s kijelentette, hogy a legk­i­­sebb­ zavargás esetén agyonlővén. A­ város fala­kosságát ezek az esetek végsőkig elkeseriti, a társadalmi élet úgyszólván teljesen megbé­nult s a város vasul és telefon hiányában úgy­szólván teljesen elvágva a ' 51 ágtól ,­anyli ív szer­bek kegyetlen uralmát. Főis­páni­ installáció Pécsett Pécs. január 61. f.­ Világ -aját tudósítójától.) Pandurót’kc bog­oszláv szerb főispán ran vonult be Pécsre, ahol installáltan­a magát. Vvármegy. liszll­­■kftw 4S08&J. sérült­b­n jelent meg. A volt al­ipánt.

Next