Világ, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
Szondié' A BW ÉkOMMtt ( A Világ berlini tudósítójától.) 13 reuss államtitkkár, akit a novemberi fwtwlBioni a berlini ke* reskedőhtűi főiskola rektori szakéból hivott a birodalmi hivatal étere, magábuae. kérette a ruttolli sajtó néhány képviselőjét, — köztük a Világ berlini tudósítóját, — hogy megindokolja ütöttük alkotomnylemzetét A szövetségi tanács •kisleryében, a császári államtitkárok és szövetségiaxisismerek egykori tanácskodó asztala körül slietek az amerikai, angol, trend, holkaid, magyar, norvég, spanyol, svéd és svájci sajtó képviselői. — Előre kell bocsátanom. — mondotta a semnitatoja.okats ami államtitkár, — hogy úgynevezett, polgári demokraiti vagyok akit eg y szociátista tonnárry bízott meg az trikotmáriyter* vesei kidongozásával. Váltattam, mert meg vagyok róla győződve, hofclv ezek az ellentétek, mint: tolefaree szociátista, rövidesen eltűnnek a politikai zsargonból. Efeá fetedatowa tyerarefgjrilíáai választások jogi és technikai előkészíítése volt. Sokan kétet kiestek a vátorlások megtartásának lehetőségében. Ezeket két érvvel nyugtattam meg: Sem vajcuak proemök, a politikai hocosztropolitikai faj- Üdftlönktéseket nem tehet ek hanyagoloi), és iskolázott, szervezeti, fegyelmezett szociáleBrokrata tömegeink varrnak, akik nem hagyják e f ejrekirm- nyren a demokrácia alapját. ,a többségi szocialisták és a polyán demokraták kialakulóban levő blokkja biztosítani fogja a köztársasági demokrata altami rendet, amelyet erősen radikális szociálpolitika, de nem nyaktörő, antidemokratikus szocializmus fog jellemezni. A választások eredménye teljesen kizárja a régi rendhez való visszatérés lehetőségei. A tettini korszaknak ma még számos híve, mióta látta, hogy a diadalmas forradalom nem bosszúálló, ismét kibújt az egérlyukaiból és iól emeli be rőt érti szavát, diáiba. Aktív jelentőségük többé nem lesz. A noi ■ emberi forradalom elsősorban a föld legnagyobb militariumtsáneik összeomlását jelenti. Kétsérietest, hogy az új német köztáraaság minden vonatkozásaiban polgári marad, persztj, nao a szónak anbszociátista, hanem antmillitarista értelmében Megswftni tehát am „politikai másféleségis tik ” és nj politikai irányvonalaink hasonlótok az európa-mieriktd tol tar kör többi nagy nemzeteinek atapt elemibe. Ez az afkoétrímvtervraet aflbélja. haart raw», sálija a kápiúbáül Mwáwwwástt áftemtűarnái. Ae áftem óim atttó ekudkot * nép közvetlen fogva választani, hogy az elnök habémat ne, mint Francia országhitei, a porta luemeklő J. hment mint Aiporikában, a népWH ssártmrtttssa és ferv a paetejmanő érdekköröktöl minél filjmetleneb tegyen A direktórium ífő Mbtegn kormáeyaAasnwesfcaanijál azért nesn irevasolni fa, áttamliítkér, utad mi hatalmas édiamokban Bonaparték után kidőit.. Egy a naláfa-ritmusbó! csak most kinőtt KeLvramWiós dramfkrráchi ezt nem kockáztatSidju. A luft évre választól* etnök nevezi ki a (ktabtuer én álló híradó hrii kancellárt a * kíMwyRáraWtevesztéséne a birodalmi minisztereket, afrika pari tementnetk resisieortjiak ügyében, egyenkSnt is létezéseik. Miután « kancellár a pártáméul által meg brilialható, világos, hogy a parlatDetninek » kormánytzásra több idölyetteti Itefolyáwi tesz, mint l'raeriában, aSvel az elnök máig.* « katuint feje. A Awteeftte*’ cárnn- vonatkozé .sgBort&forrással sec áttamUSzár mittek rmtodbn el. heapr «c csak bisde-. riai csengésű A ixinxteisin parisMwayt a kwozet sgenskt k«tkemiarás lesz. A .nfipbázban (Torkshay*) az egész líáovef mápjidk’. a fc!»KM«dikratikus»5de vrate*rtói jót, alatpíáit' választott íképviselői fognak illni. az» álami hánba (Staalenliftus) az egyes vésnel seövetsás államoik panhaneiítjot választanaki r»4)ám de tegduníít, akiket tehát nem » swiövetséges korarányok, hanem a szövetséges álteawtk népeinek biz»storvíi köteledi. Az tel alftotonanv .van ána. tdh&t tefreseo co» mna 96cáft Németorszás fo*, amint ezt a Imszoafeét th aaszirin eikengeliete után sokan vártáik és i'e'írré Hft. Kérésemre. Juvyv NemeNAteszlria fekfse eanü síz alkotoítnyl tervezetnirl a wejroari nemzeltyüláseíi fárststaíbaíiri, fef.fd«rbdte az államsífkár, Injrv be német-Anstdria képviselői Wein Kittfean megjejezi.nek. ni* « l«sfl¡«riíl'sáitri›safiíl¡. Uiávéri löe«(lin›ás.-{( t»fá9nafk. Végöl. níkMlen feiTeértés öiketütese nén*B, svéded koBégónílohoz fodítul Preass protesKroe vona8ch^pgetrl vonásával, hogy az ufói só monteteik természetesen nem vonatkosmi'k a .wnjei námeréscee, akik saját akaratóibóil. ttuár évszázadok óta, más boldog és dzabazíteözösséíjben élnek. Dr. KfirshHHT Artúr ILÁG !?!*. Isami I. 3V isiei sfndHHiMe Román kejjelleaktiitsok a Z*5(v-5ígyé!ieH Petrozsény. 1919. janier 29. Egy susuti tisztviselő neje, aki mint idegen ki tudott jutni nagynehezen Belirozstmny- tjól, ikozta mingával a petrozsényi magvamknac itt következő panaszait:Petrozstmyban a :nagyáruk a legretlenesebb helyzetben vannak. A románok féktelen dühe különösen a vasutasok és bányászok ellen irányul és ezeken hajtják végre a legvéygssőfobb atrocitásokat.. A magyarok nem mernek az utcán járni, mert ha a románok magyar sajót hallanak, azonnal széjjelzavarják a beszélőket puskatussal. Két ember még nappal sem mehet együtt az utcán és ha puskatussal való fetezólitásra nem mennek széjjel, akkor befejeszik őket és 25 helet vernek rá mindegyikre. Este 6 óra után már senki nem mozoghat az utcán, mert akit ez időpont után az utcán találnak, —legyen az az fém vagy nő — azt azonnal bekísérik, 25 botot mérnek rá és csak reggel eresztik ki. Gyakori eset, hogy napközben is egész csoportokat látni, amint terelik őket a katonai parancsnokság felé, hogy ott őket megbotozzák. Sem nemvetiszumi, sem vörös kokárdát viselni nem szabad. Egyaránt kijár érte a botfári tetős. De kijár annak is, aki megfogadja az oláh jelvény viselését. Vulkánban aki a vasutasok belül magyarnak vallja magát, magyarul beszél, vagy a kitett nyilatkozatot, hogy 5 román alattvaló, alá nem írja, botbüntetést kap. Lepényben Sebők álomásfőnököt, ezt a szerensen embert mindennap megbotozzák, muntetnem képes artnyi vonatot hjdítatni, amennyit a románok követelnek. A vasutasokat és bányászokat román katonákkík a Zsil vizébe zavartatják, persze nem kímélik a feládvanyokat és gyerekeket se és ezeket is bekölyyszentik a jéghideg v Íztre és úgy kiált - látják a szerencsétlen megtolmottediktit: Éljen Nagy romámat Egy egyhetes gyermekágyas asszonyt is megborostattuk azért, mert amikor a férjét keresték, nem tudta megmondani, hogy az hol van. A sztrájk alatt Piskiből, Hátszegről, Örkényaljáról és más helyekről leszeszedték a magyarországi oláhokat és rászabadították őket a Zsil-völgyében a magyarokra. Rettenetes, hogy ezek milyen vérhirdőt rendeztek a magyarok között, akik védekezni sem tutottk ellenük, mert hiszen teljesen fegyvertelenek. Amikor a bányászok a vérfürdő elől a tárnáikba menekültek a romássok vízzel árasztották el a bányákat és kiöntötték a bányászokat, mint az ürgét. Aányászok bizalmi férfiét és 180 bányászt lukdoltak el, nem is tudják haza. Sokszáz bányászcsalád siratja most az apát, a férjet, tárát nem tudni, mi történt vele. Kíz hete folyik ez már székadatlanul így, a szép ZMl-völgyében, mely a mégiparok siralomvölgye lett. Hogy az országban a rovamok vérlázitó atrocsásairól tudomást ne szereztessenek, öt nap óta nem inditohal vonatot Pelözsényibe. A Zsü-völgyében óriási az ioatom és rita tradés és félő, hogy egy általános vérontás teljesen kipusztítja a zsüvölgyi magyarságot. A petezsényiek a kormány segítségét lérik és könyörögnek érte, hogy szabadítsák meg a zsilvölgyi magyarságot leírhatatlan s renszetzseivrl. Betutották a kolozsvári menyeti szinház előadásait Kolozsvár, január 81. (A Világ saját tudósítójáról. D. Pop Viktor, a város román rendőrfőkapitánya a kolozsvári nemzeti szirskft kdadásait bizonylatán időre betiltotta. Ez Autoskatótis. emkUgikápák. spgyhh x rr*»«»*iek lényjeiliez. mely a • bajban' !é«t vezette 1»» Erdélyben. A románok kiSzíknék Xisse'jcst Xagyvárad. .kvnuúr 31. (A Világ saját tudósitó-' jától.) Ak er.drivi i román i^.^jsiak moz- * c!illatairól ma n kövfU ■""» 1’.i t»'áio: odanttslették közzé. A romai csapatok kiüritették Magysdbest és Kisselyest. Előörsdről‘ a vissza .'ondói ágyutüz alá vették. Különöv'-it a rhegy.-iunttkiyánál volt erősebb ágyutüz. Vesztes,'',.eiu!.. halottabbcn! nincsenek. Nagyvárad naivikássága fegysncc ellenállást követel a rontánoíikai sxciíben Nagyvárad, január 31. (A Világ saját tudósittójától.) A nagyváradi sociádemokrata párt nagyarányú népgyülést tárlall ma, aaielytul a poliiki ,sás? is nagyszommal jelenik a meg. A kvülésen dr. Katz Béla, a főkpáni leendőkkel ideiglenesen meg.. bigott kománmázios terjedelmes beszédet mondott, s vázolta azokat e jogtaharságokat és emberi desusséjteket, amiket a román prutokrácia szolgálatában álló hadsereg Erdélyiben elkövet. Ezzel szemben nem elégséges többé a szellemi tranc, légy vérre kel velük szembeszállni, mint ahogy az erdélyi protetár’katonák tesétk, kik ,saját mnikitiyájukal visszaszorították a román katonaságot. Utóbb megjött ez akcióhoz a hadügyminiszter jóváhagyása is és most már semmi sem gátozhatjuk a népköztársaság fegyveres erejét, hogy fegyverei re! larlsi viasza a bojárok erőszakos csapatainak 5 romboló clönyocnmlását. A gyülés határozatot ikmzett, hogy fesp,-veres. eUennH&st követel a romií* | nok'ka! szemben, akik a forradalom előtti időknél is rosszabb és tűrhetett f'iveb'b közáttttoot-okat le*remtenek Érdélében s még a régi rendszer csemi H cruskimánél is türemetlenebb elnyomók. Helyenlá a népi gyülés, hogy a Munkástanács öntudatos szociatista munkás- és katona-tömegek ellenálását i .szervezi a romániai katonasággal szemben. Elgyúttal testvéri üdvözletét kük. a népsvulás a román forradalmi munkásságnak és s,z®Iidaritásál. j fejezi ki .Erdély minden nyelvű összes munkásssága iránt. I. A román követ megbízólevelét bekér a kormány ttr. tirdély’ János köve! egy teguóóbib tett űrt ! tapi wibidorotábam mint Románia köve'.cí 'erepeltette magát. A minisztertanács foglaalkozott ezzel a nyilatkozattal s miután Erdélyi eddig úgy szerepelt Budapesten, mint a magyarországi román nemzeti tanács követe, elluttározta, hogy tisztázni fogja az,t Erdélyi budikpesti szereplését és felhívja, hogy mutassa be megbízólevelét, mert eddig még nembizotyos az, hogy ár. Erdélyi mint Romániának vagy | mint a román nemzeti tanácsnak 'követe terténkocsik, működik és nyilatkozik-e Bndane«t«n. @ ts**trrn<á‘V*&m*<**H»iid**e:*&****<*l****»t**ij*i****1*1 fi szernek rénmratin Pécsett Péter, január 31. (A Világ tudósítójának jelentése.) A szerbek uralma ellen merült fel eleinte a legkevesebb pámasz, mindaddig, máig nyíltan nem léptek fel annexiós törekvéseikkel. Mindazokon a helyeken azonban, ahol ilyen törekvéseikkel a legmerénebb visszautasításra találtak, megféletülítészel és erőszakoskodással igyekeznek a lakosság hangulatát befolyásolni. Pécsett az utóbbi hetekben valóságos rémuralmat honosítottak meg. A belgrádi kormány által kinevezett főispán, Pemdurovics László különösen is nehezteljvárosra, a teljes nevetségességbe fúlt installciója miatt. A városházáról nem akarta a szerb zászlót bevonatni s azokat, akik a ma-t gyárásztól kitűzték, letartóztatta s csak az egész lakosság erélyes fellépésére engedte szabadon. Az erőszakoskodást betejezte azzal, hogy e napokban letartóztatta Nendtvich Andor polgármestert is s kijelentette, hogy a legkisebb zavargás esetén agyonlővén. A város falakosságát ezek az esetek végsőkig elkeseriti, a társadalmi élet úgyszólván teljesen megbénult s a város vasul és telefon hiányában úgyszólván teljesen elvágva a ' 51 ágtól ,anyli ív szerbek kegyetlen uralmát. Főispáni installáció Pécsett Pécs. január 61. f. Világ -aját tudósítójától.) Pandurót’kc bogoszláv szerb főispán ran vonult be Pécsre, ahol installáltana magát. Vvármegy. liszll■kftw 4S08&J. sérültbn jelent meg. A volt alipánt.