Világ, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

2 1920. február 25. VILÁG szerződést', a vh.sgá'tif eredményeire lehessen ,' aljípirani. ,4.’ buottsSgbiak_ természetesen a hi- ‘ borit dofév ' ’ a háború folyamán leütött szerződésektöl (niggeHfuil kell eljárnia. . . • ? - Gurzon nem válaszolt Bttjcé viscount inditványára, de 'Bétjec az angol luidomábvos világnak, az angol politikaiételnek ipa (fián legnagyobb ■ tekintélyét lfiszen a kivételesen tiszta politikai múltnak és- «- fél évszázados internacionális jelentőségű irodalmi tevékemységnek nimbusza egyesül nála azzal a megbecsüéssel, amelyet a patriarchák korába tépett, bölcs aggastyánoknak ad meg csupán az angol közvéleményt. A Világ ismételten sürgette, hogy elsősorban Bryce viscounthoz kellene utat találni a magyar békepolitikának. Hiszen elég lett volna Bryce-t informálni és már biztosítottuk volna magunknak a nagy tudós és a tiszta politikus támogatását, amelyet Bryce soha még igazságos ügytől nem tagadott meg. Bryce már másodszor teszi szóvá a magyar kérdést így is, noha nincsenek információi, hiszen annyit lát minden felvilágosítás nélkül is, hogy a magyar, kérdés rendkívül komplikált és nem olyan egyszerű, amilyennek Vajda-Vojvoda és Benes szeretnék feltüntetni. ) IV. Károly lemondása A Kisgazdák a Habsburgok ellen • (A Világ.. tudósítójától.) A politikai köröket ma, este a közjogi bizottság délelőtti ülése foglalkoztatta... " Kovács J. István a kisgazdapárt tzevében módosító javaslatot terjesztett be, amelyet azosíttan a bizottság elvetett. A kisgazdák kisebbségi indítványukat a nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. Az a véleményük ugyanis, hogy ha a törvényjavaslat mostani szövegezésében marad meg, ezáltal elismerik, hogy IV. Károly még mindig uralkodik, csak hatalmát 1918. november 13. óta nem gyakorolja. .A kisgazdák különben is élesen szembenállónak a legitimitás elvénél és azt hangoztatták, Konti IV. Károly lemondott, ami által az országra visszaszállott a szabad királyválasztásora. Minisztertanács A " miniszterelnökségi palotában ma este hat órakor, Huszár Károly miniszterelnök elnöklete alatt ■ minisztertanács volt. A minisztertanács elsősorban élelmezési kérdésekkel foglalkozott, majd a közszolgálati alkalmazottak részére biztosítandó messzemenő kedvezményeket tárgyalta, amelyekről a holnapi nap folyamán fogja a pénzügyminiszter tájékoztatni a nemzetgyűlést. Az alkotmány helyreállításáról szóló törvényjavaslatotis tárgyalta a minisztertanács. Ezután folyóügyekkel foglalkoztak. Pallavicini mandátuma A kiskunhalasi országos kisgazda- és földművespárt a kisgazdapárt központi vezetőségéhez beadványt intézett, amelyben követelik, hogy őrgróf Pallavicini György, mondjon le mandátumáról és ifjabb, választásnak vesse manót alá. A beadvány, amelyet különben dr. Bakó Imre elnök és dr. Dózsa Zsigmornd jegyző írtak alá, hangsúlyozza, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártból, amelyhez való tartozása alapján és amelynek programmjával megválasztották, köteles a mandátumáról lemondani. Különben megbotránkozásuknak adnak kifejezést őrgróf Pallavicini eljárása felett és megállapítják, h hogy a kisgazdapárt igenis ,,keresztény (keresztyén) és nemzeti alapon áll", azonban elitél minden nemzetiség, osztály és felekezet elleni izgatást. A beadvány azzal végződik, hogy meglazítja a politikai moráltaz, ha az egyes képviselők pártállásaikat szeszély vagy tetszés szerint változtatják". A kisgazdapárt köreiben ezzel a beadványnyal ,kapcsokban különben is sokat beszéltek őrgróf Pallavicini György, kilépéséről. A párt vezetőségének az a véleménye-*, hogy Pallavicini György megválasztását a kisgazdapártnak köszönheti, amely nem állított ite ki ellenjelöltet. Pallavicini egy mai esti lapbanmegjelent cikkében kifejti programonját. A kisgazdapártban ezzel szemben utalnak arra, hogy ezt a programmott teljes egészében már 1908-ban macáévá tette a párt. A közjogi bizottság ülése A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délelőtt tárgyalta, az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői főlhatalom ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A goói sorát.’ Simonyi-Semachim Sándor a keresztény nemzeti egyesülés pártjának nevében bejelentette, hogy rá&felepetik a benyújtott .javaslat .ercilgfi.'. szövegébe/.Rátété 'István igazság- ' ügyminisider:tyavanló kijelentést tí’uj inn.ui inditvanyozta, hogy a javaslatot ie törvénynek, hanem' egy szagos határozatnak nevezzék,föbbek hozzászólása után Slárezgy indítványát elvetették. Tury Béla előadói beszéde után hosszabb vita indult meg mindegárt a javaslat első bekezdésénél. Kovács J. István a kisgazdapárt nevében azt kívánta, hogy változtassék meg a javaslat szövege ott, ahol az álé'„a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13. állt szünetel"Abból kiindulva, hogy a törvényjavaslat kizárólag tényeket állapítson meg, a következő szöveget javasolta: „IV. Károly 1918. november 13. óta minden részvételről az államügyek vitelében lemondott és azóta is az országtól távol van“. Rassay államtitkár a szöveg módosítására a következő javaslatot tette: ,,.A királyi hatalom az 1918. évi november hó 13. napja óta nem gyakoroltatik". A bizottság Kovács .1. István indítványát elvetette és Rassay Károly módosítását fogadta el. Kovács 3. István bejelentette, hoggy a kisgalddstátt kisebbségi indítványát a javaslat részletes tárgyalásánál a nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni. Ezután az alkotmányosság helyreállítására irárnyaló rendelkezésekről szóló I. fejezetet némi kisebb módosításokkal elfogadták. A kormányzói hatalomról szóló II. fejezetnél gróf, Guidrássy Gyula és Rassay Károly indítványára a következő beszúrást eszközölték: „A nemzetgyűlés addig, amig az államfői fiatalom gyakorlását véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszik, az " államfői teendők ideiglenes ellátására ... kormányzót választ". Szabó Sándor, kérdi, nem volna-e helyes megállapítani, meddig tart a kormányzó hatalma? Rubinek Gyuli fölmivelésügyi miniszter szerint ennek a végleges alkotmányforma megállapításánál lehetne helye. Felesleges az ideiglenes államfői hatalom gyakorlását határidőhöz kötni, mert hiszen a nemzetgyűlés amaga törvényhozói hatalmával bármikor változtathat az állapoton. Simonyi-Semodam Sándor azért is ellenzi a felvetett eszmét, mert ez tulajdonképpen a köztársaság intézményének becsempészését jelenti. Gróf Andrássy Gyulaés Rassay Károly javaslatára a 13. f. következő mondatából: A kormányzó az államforma és az államfő személyének megválasztása kérdésében , a „megválasztása*" szót kihagyták. A kormányzó hatalmának korlátozását megállapító rendelkezések közül Kovács J. István szóvá tette a főkegyúri jog nem gyakorolhatására vonatkozó rendelkezést. • Huszár Károly miniszterelnök kijelentette, hogy a főkegyúri jog gyakorlásáról külön törvény fog intézkedni. A katholikusoknak egyébként az a véleményük, hogy főkegyúri jogot csak a koronás király gyakorolhat. KÜLFÖLD Erzberger lemondott, Berlinből jelentik: Erzberger birodalmi pénzügyminiszter az ellopott adóaktáknak a sajtóban történt megemlítéseután haladéktalanul vizsgálatot kért maga ellen. Egyszersmind arra kérte a birodalmi elnököt, mentse fel őt a vizsgálat befejezéséig hivatalának vezetésétől. A birodalmi elnök eleget tett a pénzügyminiszer kéré-sének és elrendelte, hogy a vizsgálatot lehető gyorsan vigyék keresztül és eredményéről neki nyomban tegyenek jelentést. Erzberger helyettesítésével dr. Rösler alállamtitkárt bízták meg. (MTI.) — Angol hajóhad Konstantinápolyban. Londonból jelentik: Konstantinápolyba angol hajóhad érkezett Freemantle tengernagy vezénylete alatt. A hajóhad öt nagy csatahajóból és négy torpedózuzóból áll. Mazsppát szabadlábra helyezték, Bécsitől jelenlik. Az ukrán sajtóirodajelenti: A lembergi Vnpret szerint a lengyel hatóságok szabadlábra helyezték a letartóztatott ukrán minisztereket, közöttük antulliparinniszterelnököt és belügyminisztert. Az ukrán minisztertanács határozattá emelte az állami főhatalomról és a törvényhozó gyűlési összehívásáról szóló, javaslatot. A törvényhozó gyűlés fogja megválasztani az államfői és az uj kormányt. ■Ez a törvényhozó gyűlés legkésőbb 1920 május 1-én it össze. A biliánd stsTtS-MiH 9 8 ® ' 9 C® S 9 IP ezüstöt és régiséget veszek Kertész Ékszerész, Király-utca 85 134—55.sziml I Szerda .......... Bíró Matéillet-fiosztria és Magyarország jendjéval A volt osztrák miniszterelnök Szegeden f.4 Világ tudósitáséból.) A szegedi szerb uusz* s/.ié egy tagjával beszélgetek, amikor egy névjegyet pillantok meg előtte:"' „Preiherr von Beck‘,‘ ál! a névjegyen sattrttá ceruzával írva. ..Ministerpräsiderst A.. Df“ Meglepetten kérdezem szerb ismerősömet: — Hogyan, Beck báró, a volt osztrák miniszterelnök, néhai Ferenc József császár intimusa, itt van Szegeden? . A szerb tiszt mosolyogva mutat a közeli asztalok egyikére, ahol egy fmomarcú, őszbajuszu úr vacsorázik egy másik urnak a társaságában. Kérésemre a szerb tiszt azonnal hozzávezet* Beck báró lekötelező szívességgel áll rendelkezésemre. Elsősorban aziránt érdeklődöm. hószv. vájjon, mi hozta. ide. a Tiszapartjára. _ — Egy rokonomnak. San Marco hercegnőnek meglátogatására utazom Nagykomlósra — teleli. — A bécsi szerb követ adott ajánlólevelet a szegedi szerb misszió vezetőjéhez, aki egy szerb tisztet osztott be mellém, hogy segítségemre legyen a ■ demarkációs vonal átlépésénél. Politikáról kezdtünk beszélgetni. — Én már nem veszek részt az aktív politikai életben — mondotta. — Mint az osztrák állami számszék elnöke, a hivatalnok nyugodalmas életét élvezem.’ ’ — Hogyan ítéli meg kegyelmes uram Ausztria és Magyarország jövő viszonyát? — Azt hiszem, Ausztria és Magyarország között szoros gazdasági kapcsolat fog kifejlődni, mert e két ország egymásra van utalva s meg is fogják egymást találni. Semmiféle politikai kapcsolatra nincs azonban szükség, ez csak káros volna. — Hogyan vélekedik kegyelmes uram a Hlabsburg-dinasztia restaurálásáról? Finoman elmosolyodik a volt habsburgi poliétikus s tapintatosan igy felel: — Ausztria ma köztársaság és senki sem akarja ma ezt a szituációt felborítani. Óvakodnunk kell minden megrázkódtatástól. Ma Ausztria csak élni akar. Amint a szállóige mondja: Primum vivere, deinde philosopham. — És Magyarországon? '. — Ez Magyarország belső ügye. Különbért is — tette hozzá mosolyogva — Magyarország ma még köztársaság.— Gondolja-e Esellepciád, hogy a volt monarchia alkatrészei között államszövetség létesülhet?. — Gazdasági kapcsolatokat, épp úgy, mint Ausztria és Magyarország között. Csehországgal és Jugoszláviával is lehetségesnek és szükségesnek tartok, politikai kapcsolat azonban nem kívánatos. ■' — Mire vezeti vissza kegyelmes Uram Ausztria- Magyarország katasztrofális összeomlását?— A háborúért mi nem vagyunk felelősek. Belekényszeritettek bennünket. Az összeomlást a nemzetiségi törekvések túlhajtottsága idézte elő, éppen úgy, mint a kazánt felrobbantja a. Zártfeszült gözi — És nem lehetett volna megelőzni ezt a katasztrófát? ! — Óh, nagyon sokat lehetett volna tenni — mondja jelentőségteljesen. — A hibákról ne beszéljünk. Ha nem lett volna az utolsó tiz esztendő politikája, ma semmi sem volna elveszve— A békéről hogyan vélekedik kegyelmes uram? — Eza béke elviselhetetlen, lehetetlen országhatárokat szab, amelyek között nem élhetnek meg népek és lehetetlen gazdasági terheket ró a legyőzöttekre. A béke feltétenül revízió alá fell kerülni s ez a véleményem Magyarország még meg nem kötött békéjéről is. . . . _ Végezetül engedje meg kegyelmes uram, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben elfoglalt álláspontját megtudakoljam. Nyugatmagyarország ügyéről is nyilatkozott’ Beck báró • — Nagyon nehéz kérdés ez—• mondta. —• ! Azt hiszem, hogy nincs elvágva a tárgyalás, a további megbeszélések lehetőségei két ország közt. Búcsúzáskor emlékeztetett a volt osztrák kormányelnök arra, hogy ő kötötte meg az utolsó kiegyezést Magyarországgal 1901-ban és borúsan mondta:- Ugyan, ki gondolta akkor, hogy valaha ilyen kérdésekről fogunk beszélgetni! (Tk.)