Világ, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Csütörtök VILÁG, 1920. április 1. 3 i ’ t • • | Befejjesődött a Tiszántúl kiépítése A magyar béke­of&sítomag nem járult hozzá, a béketervezethez — Apponyi csütörtökön egy^r^érkezik Budapestre — Az angol felsőházban a magyar béke. ^****’1 feltételek enyhítését és népszavazást követelnek A fővezérség ma hivatalos jelentést adott fel arról, hogy a román hadsereg befejezte a Tiszántúl kiürítését és visszavonult az úgy­nevezett Clemenceau-v­onalra, amely — ellen­tétben a szomorú emlékezetű Vix-féle nyilat­kozattal — nem tekintendő a békekonferencia által megszabott politikai határnak, hanem csupán a fegyverszüneti egyezmény értelmében megállapított demarkacionális vonalnak. A magyar és román hadsereg fegyverszüneti el­helyezkedése tehát nem vághat elébe a béke­értekezlet határozatának, amely egyébként — mint megírtuk — még egyáltalában nem tör­tént meg. Újból megerősíti ezt a Giornale á Italia ama Ilire is, amely szerint a nagykö­vetek konferenciájának hétfői ülésén — mely­ről megemlékeztünk — Olaszország megbí­zot­tja a magyar béketervezet ellen foglalt ál­lást s igy az értekezlet nem is hozott , végleges határozatot. Itthoni illetékes helyen szintén úgy számítanak, hogy az enlente válaszát csak húsvét után kapjuk meg. Itt említjük meg, hogy a magyar békedelegáció gróf Apponyi Al­bert vezetésével a megállapított útiterv szerint, holnap este 10 órakor érkezik meg a keleti pályaudvaron.­ ­ Befejeződött a Tiszántúl kiürítése A demarkációs vonatj nem politikai határ­o­s /I röndfőrség helyzetjelentése A Magyfir Távirati Iroda jelenti: Gyulának és Mismegyesnek március 30-án magyar csa­pat®k által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a román csapatok befejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vo­nalig­ terjed, amely vonal azonban nem vág­ elébe a béketervezet szerinti bizott­sági és végleges határmeg­állapításnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi katonai bizott­ság a magyar és román főparancsnokságok­ kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként ál­lapította meg, hogy az e vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok ál­tal megszállva tartott községek nyugati közigaz­gatási határaival essék össze. Ezáltal elkerü­l­­tetett, hogy egyes községek területének egy­­része magyar, másik része román közigazga­tás alá jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbéní­totta volna. Az ily módon megállapított vonalon a követ­kező községek maradnak magyar közigazgatás alatt. Szatmár megyében: Magaságét, Kispalád, Kis- és Nagyhódos, Garbóié, Méhtelek, Botsáig, Gacsaly, Császló, Nagygóc, Komlódtótfalu, Csenger, Csenger­­ujfalu, Ura, Tyúkod, Márk, Vállai, Penészlak. Zajta község hova­tartozandóságára vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannak; a község egyelőre román megszállás alatt áll. Szabolcs megyében: Nyírpilis, Pin­cse, Nyirbál­­tek, Nyirábrány. Büks m­egyében: Bag­amér, Nagy­lét­a, Vértes, Monostorpályi, Hosszupályi, Esztár, Kismarja, Nagykere­ki, Bojt, Bihar­keresztes, Artáros, Beregbö­­,szörmény, Told, Mezősas, Magyarhomorog, Kőrös­­szakál, Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mező­­gyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Új- Kokad, Ocsaj, Bedő, Körösszentapáti községek hovatartozandósá­­gáról a tárgyalások folyamatban vannak, egyelőre román megszállás alatt álanak. Békés megyében: Gyulavári, Gyula. Arad megyében: Elek. Csanád megyében: Kevernjes, Dombe­gyháza, Kat­onya, Mezőhegyes, Pitvaros, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád. A mezőhegyes—nagylak— (csak a vasúti állomás) apátfalvai vasútvonal egész hosszában magyar területen marad. A demarkációs vonal mindkét oldalán egy semleges zóna állapíttatott meg, melyet a hadsereg­hez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E sem­leges zóna nyugati (magyar területen levő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai alkotják: Sza­tmár m­egyében: Sonkád, Csaholt, Kisna­mény, Jánk, Hermánszen, Porocsalma, Nagyecsed, Fábiánháza. * Szabolcs megyében: Pilis, Piricse, Eres­nes. Nyír­­béliek, Nyiracsád. Hajdu megyében: Vámospércs. Bihar megyében: Ujléta, Monostorpályi, Konyát, Gáborján, Mezőpeterd, Mező­sas, Komódi, Zsadáni, Sarkad. Békés m­egyében: Gyula, Kétegyháza, a­hol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyu­­gati szegélyének összekötő vonala. Aradmegyében: Nagykamarás. Csanád megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pit­varos, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semleges zó­nában fekvő községekben, minthogy azok a nemzeti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, csakis a csendőrség, a rendőrség, határrendőrség és a köz­igazgatási hatóságok működhetnek. E­ községekbe való utazást kizárólag az illető katonai körlet­parancsnokságok engedélyezhetik. és pedig a Szat­­mm­ár-, Szabolcs- és Biharmegye területén fekvő köz­­ségekba­ a magyar királyi debrecseni, a Békás-,­ Arad­és Csanád megye területén fekvő községekbe pedig a magyar királyi szegedi katonai kürletparancsnokság. Az­ angol felsőházban népszavazást köve­telnek az elszakított országrészekben Londoni jelerülésdi szerint a felsőház teg­napi ülésén Jord TNeycc­s lord Brecc szóba hozta ■a maguae-­­'békeszerződést. Utaltak a kemény félezésekre, majd követelték, engedjék meg a Magyarországtól elszak­ítandó területek titkos­ságának, hogy kívánságaikat népszavazás útján fejezzék ki. Lord Crawford azt válaszolta, hogy a kor­mány e tárgyban nem nyilatkozhatik addig, m­íg a szövetséges kormányokkal nem jut egyet­értésre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Magyarországgal szomszédos államok szemé­ben ez az ország a háború folyamán olyan sze­repet játszott, mint Németország az egész vi­lág szemében. Az angol kormány azonban nem fog elmulasztani semmiféle alkalmat, hogy a Magyarországgal szomszédos államokat figyel­meztesse annak, szükségességére, hogy Magyar­­országot helyreállításában segíteni kell, a jövőre nézve pedig a Magyarország elleni ellenszenv helyett az összeműködés szellemének kell érvé­nyesülnie. Újra elhalasztják a döntést mázisból jelentik: Assdfyköveti értekezlet egyik­ ülésén a m­últ hé végén a magyar béke­­feltételekkel fogllaoozott és elhatározta, hogy a szövőbb tanácsának azt javasolja, hogy encloc döntést mondjon ki és azt április 6-ika és 5-ike közötti időben közölje a Neuilly­­ben lévő magyar békedelegációval, nyilván azért, hogy ilyen módon tisztába jusson Ma­gyarország állásfoglalásával. A legfelsőbb ta­nács azonban az eljárásnak ezt a módját egy nagyhatalom tiltakozása következtében elutasí­totta, mert hír szerint olyan aggályokkal is kell számolnia, amelyeket az Egyesült Államok kép­viselete is támaszt. Minden valószínűség sze­rint tehát as döntést megint elhalasztják, bár nem lehetetlen az sem, hogy az Apponyi-féle kifogások egyes részeinek elintézését még a san­remoi értekezlet egybegyűlése előtt tudtára adják a magyar meghatalmazottaknak. Olaszország nem járult hozzá a magyar bék­etervezethez Tróma, március, 31. A Giornale á­ltalra jelenti­­hogy Olaszország a naagykövetek tanácsainak hétfői ülésén nem járult hozzá a mamut - béle kérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát dön­tés nem történt. *­■ S Szövetség a Magyarország körül Az Associatid Press jelenti Bukarestből: Toke Joncsal egy Románia, Lengyelország, Cseh-Szlovácország, Jugoszlávia és Görögor­szág közti szövetségen dolgozik. Szerinte ez a szövetség az egyedüli, amely biztosítani tudná Európa békéjét. Április 20-án ül össze San-Rem­oban a legfelsőbb tanács ks a­ MITsből jelenti a Világ tudósítója. Rómá­ból az a hír érkezik, hogy a legfőbb tanács április 20-án kezdi meg tanácskozásait San- Remoban. A terminus eltolódását az angol politikai események, különösen az Írország­gal kapcsolatos eltávolodás okozta. Csütörtökön este érkezik meg a béke­­ delegáció A magyar b­ékedelegáció kedden este 7 óra 20 perckor indult el Pak­sból s csütörtökön este 10 órakor érkezik meg Budapestre a keleti pályaudvarra. A béked­elegáció tagjai közül csupán Praznovszky rendkívül­ követ és meghatal­mazott miniszter, a delegáció főtitkára, továbbá­­Vetttlein követségi tanácsos és a segédszemélyzet­nek néhány,­ia«i» maradtak Neuigyben. Álteráteuzírája Dániáisan A dinkiergy elutasította a szakszervezetek kürtffeléseit . A francia sajtó a zavarok hát­teréről (A Világ tudósítójától.) Kopenhágából érkezett jelentések szerint Dánia helyzete komolyra fordult. A szoliákdemokraták a királynak ultimátumot nyúj­tottak át, ezt azonban a király elutasította. A szak­­szervezetek válaszképpen tegnap kihirdették az álta­­lános sztrájkot. Mai távirati jelentéseink a következők: A dán szociáldemokrata párt új válasz­­tásokat követei Kopenhágiából jelentik. A szociáldemokrata­­párt tegnap este nagy tiltakozó gyűlést tartott a király eljárása ellen- A gyűlésen egyhangúlag elfo­gadták azt a határozati javaslatot,­ amelyben a párt és a szakszervezetek teljes támogatást ígérnek az alkotmány helyreállításához és a demokrácia ér­vényre juttatásához. A szociáldemokrata­ párt föl­hívást tett közzé, amely a többi közt ezt mondja: Legközelebb valószínűen választani fogunk. A vá­lasztásokon a jelszó az alkotmány demokratizálása, a köztársasági államforma bevezetése, az egy­­kamararendszer, valamint a választói korhatárnak 21. évre való leszállítása tegyen. Az alkotmányt egy­ségessé kell tennünk, hogy semmiféle ki­lát"s sze­szély se zavarhassa meg a parlament nyugodt fejlő­­dését­ A konzervatív­ párt a következő fölhívást bocsá­totta ki a dán néphez: A király alkotmányos jogá­nál fogva és a parlamenti szokásoknak teljesen meg­felelően a néphez apolgált. A konzervatív­ párt nyomatékosan kéri az ország valamennyi higgadt gondolkodású és hazafias érzésű polgáré' - -sül­jön az államra nézve -—‘-•'elmés és bomlasztó irá­nya' mozgalmak ellen. A dán király elutasította a szakszervezetek ultimátumát Bécsből jelentik. A Neue Freie Presse-nek táv­­iratozzák Kopenhágából. A szociáldemokrata, párt tegnap este ultimátumot adott át a királynak, amelyben követeli, hogy­ Zahir kormányát helyezze vissza a király, az országgyűlést pedig hívja össze a választójogi törvény elintézése végett. Ila a király ma reggelig nem ad kielégítő választ, szerda reggel kihirdetik az általános sztrájkot. A király kijelen­tette, hogy nem követett el államcsínyt, hanem el­bocsátotta Zafire kormányát és közöltette a király a szociáldemokrata párt vezetőségével, hogy az ul­timátumot elutasítja. Erre a párt vezetői nyomban ülést tartottak, ma délután pedig nagy nyilvános tüntetést rendeznek a király eljárása ellen. Az új kormány közoktatásügyi minisztere kijelentette egy újságírónak, hogy a mostani kormány minden po­litikai színezet nélküli ügyvivő-minisztérium. Az új kormány föloszlatja az országgyűlést és kiírja az új választásokat. Dániában kitört az általános sztrájk Kopensurgából jelentik. A szocialista ultimátum következtében a szakszervezetek elhatározták az általános sztrájkot. Sztrájkolnak a vasutak, az újsá­gok,­ sőt még a rendőrök is. Tegnap százezer em­­bernyi tömeg tartott gyűlést a szabad ég alatt, hogy tiltakozzék a király államcsínyje ellen. Az utcán nem történt tegnap semmiféle összeütközés. Kopenhágából jelentik: Tegnap a késő éjsza­káig óriási nép­tömeg tartotta megszállva az Ama­­lienburg környékét és a belvárost. A tömeg az utolsó szocialista tiltakozó gyűlés után még hatal­masabbra nőtt. Mindenfelé az általános sztrájk volt a beszélgetés főtárgya. Tegnap délután a közönség megrohanta az élemiszerüzleteket, hogy az általá­nos sztrájk kihirdetése esetére hosszabb időre ellássa magát élelemmel. Igen sok üzlet már tegnap kifo­gyott minden készültből. Még mindig remélik, h­ogy

Next