Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-23 / 123. szám
Téves híresztelések az angol munkáshihilldiffek jelentéseiről • Versaitlesből jelenti a Magyar Távirati Iroda kiküldött munkatársa. A párisi HunxQjatf-nik jelentik Londonból, hogy az angol nyunkáspártnak Magyarországra kiküldött bizottság május 18-án a Daily Mail-nak tudós Hillier Toott első vizsgálatánakeredményiről. A jelentés szerint Wedgewood és három társa beszélgetést folytatott Bécsben Garamival és Pewerrel, akiktől értesültek, hogy hogyan nyomjd el Horthy a magyar szakszervezeteket. A jelentés szerint az angol bizottság egyórás beszélgetést folytatott Gratz Gusztáv bécsikövettel, aki kénytelen volt bevallani a fehér gárda túlkapásait és állítólag azt is kijelentette volna, hogy Horthy képtelen a terrorcsapatok megfékezésére. Azonkívül az angol bizottságnak Bécsben egy harmincoldalas emlékiratot is átnyújtottak volna, amely részletes adatokat tartalmaz a szocialistákkal szemben elkövetett kegyetlenkedésekről.A párisi Humanité-nek ezzel a hírével szemben Wedgewood ezredes az angol kiküldöttek nevében a következő nyilatkozatot teszi közzé: • Az angol munkáspárt kiküldöttei megállapítják, hogy sem Bécsben, sem Budapesten a sajtó részére semmiféle intervjút nem adtak és hogy egyáltalán nincs tudomásuk arról a sürgönyről, amelyet a misszió állítólagos nézeteiről Angolországban vagy Franciaországban közzétettek. A kiküldöttek nem értik, hogyan keletkezhettek ezek a téves állítások, amelyek a tényekkel, illetve a kiküldötteknek eddig kialakult véleményével teljesen és tökéletesen, ellenkeznek. 1920 május 22* Josiah fi. Wedgewoof. . A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egy angol lap közli azt a hírt, hogy dr. Gratz Gusztáv bécsi követ az őt meglátogató Wedgewood ezredesnek kijelentette volna, miszerint elismeri, hogy Magyarországon fehér terror van, és hogy a kormány túlgyönge, hogy a terrorkülönítmények működésének véget vessen. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda hivatalosan megállapítja, hogy dr. Gratz követ mr. Wedgewood angol képviselő urat, ki egy angol hírlapíró társaságában nála megjelent, tényleg fogadta, a vele szemben tstt kijelentéseit azonban épp ellenkező értelemben ferdítették el. A kiövétior kijelentette Wedgewood úrnak, hogy oly túlkapások, amineket fehér terror elnevezésalatt Magyarországról írtak, csak a bolsevizmus összeomlását követő első időkben, mint egyéni boszúműveletek fordultak elő és azzal magyarázhatók, hogy a Magyarországot ért nagy felfordulások után a kormány nem rendelkezett azonnal olyan tekintélyivel és azon hatalmi eszközök felett, amelyek ilyen túlkapások elnyomására szükségesek lettek volna. Mindazonáltal az előfordult túlkapások száma sokkal kevesebb, mint hasonló felfordulások után hasonló helyzetben külföldön előfordult túlkapások száma. . Az utolsó hónapokban azonban ezek a túlkapások is véget értek. .A helyzet állandó konszolidációban van és Horthy Miklós kormányzó, ki ma Magyarországon a legerősebb tekintélyt képviseli, amint ez a rendelkezésére álló rövid időben és az adott körülények között lehetséges volt, ismét helyreállította az államhatalom tekintélyét. A Temps legutóbbi számában Astquithnak beszédét közli, amelyet az anott arantférfi az éhínségellen küzdő liba (Fight the diamine league) legutóbbi Asquith Magyarország helyreállításáért ülésén mondott el Közép Európa jövőjéről. Asquith a többek között a következőket jelentette ki: — "Önöknek, uraim a baj gyökeréig kell hatódniok. .Nem szabad elfelejteniök azt, hogy hatalmas területeken a lakosig hatvan percentje tuberkulozikus. Az ipari viszonyok ijesztőik Keleteurópában. Különösen helytelenül, történt Ausztria és Magyarországúj határainak megállapítása. Európa keletének gazdasági jövője igen sötét. Magyar°rszág például területénekhatvan százalékát, , vasútvonalának nyolcvanöt százalékát elvesztette. A segítség itt csak az lehet, ha a régebbi gazdasági egységet valahogy feltámasztjuk és a katonai kalandokat megakadályozzuk. Ezt a két feltételt azok, akik a világ sorsát most intézik, szem elől tévesztették. Asquith azután ékes szavakkal bizonyította, hogy a legfőbb tanács, amelynek gondoskodnia kellett volna arról, hogy az u.i .államok gazdasági egységben éljenek szomszédaikkal, amint az jó szomszédokhoz illik, a leghelytelenebb politikát követte. Ezek a kis nemzetek abszolút gazdasági blokád alatt tartják szomszédaikat és Keleteurópában olyan kereskedelmi állapotokat teremtettek, amelyek hihetetlenek volnának, ha nem volnának igazak. Párisban ki kell mondani a teljes szabad kereskedelmet, vagy megfelelő intervencióshatalommal kell felruházni a népek szövetségét. A legfőbb tanácstól meg kell szabadulni és helyébe a népszövetségnek kell lépnie, annak a népszövetségnek, amelybe a semlegeseket, volt ellenségeinket, sőt Oroszországot is felvették már. Akkor azután olyan baróság áll a világ élén, mely önző,érdekek és szenvedélyek gyanúja nélkül működhet a civilizáció és, emberiség üdve érdekében. / Clemenceau lapja a magyarok mellett M. Homme Iibre cikket közöl a népszövetség munkáiról, melyben kijelömni, hogy a népszövetség legfőbbtanácsának legmábbi döntései határozatlanok. / Adifik. hivatkozik azokra a hagy munkákra, amelyekaz ilsmettségre várnak és megemlíti, hogy a népszövetségnek kell Keleteurópát lecsendesíteni. Már a legközelebbi ülésen megállapítandó a népszövetségnek a magyar kérdés rendezésére vonatkozó eljárása. A cikkíró kiemeli, hogy a népszövetség működésbelépését nem szabad halogatni, mert a leggyászosabb következményekkel járhat .A magyar békeszerződés aláírása után felmerül a kér,dés, vájjon szívélyes viszony létesül-e Paks és Budapest között, vagy a porosz nagyzási hóbort emlékeit idézzük fel. Miért ne remélje a francia nemzet azt, hogy az új Magyarország különbözik a Habsburg kényuralom alatti Magyarországtól és hogy ennek az országnak jövője lesz Európában. A magyarokat nem szabad mostani elkeseredett hangulatukban meghagyni, amely mögött többé-kevésbbé rejtett ellenséges érzület lappang. Kérésüket, a határok kiigazítását annál könnyebben lehet majd teljesíteni, minthogy újból tanulmányozni fogják a kérdést, amelyet, úgy látszik, még nem tanulmányoztak eléggé. Remélhető, hogy a kormány és parlament a sajtó berzenkedését legyőzi, és a határkiigazító bizottságok működése üdvös hatással jár majd. Kiemelendő az is, hogy a mi volt ellenségeink, a magyarok, mentalitása egyáltalán nem hasonlít a németekéhez és ők a szerződéseket nem tekintik papírrongynak. A bolsevikiek perzsiai vállalkozása Pakisból Mártik, hogy a perzsa, követ közlése szerint a bosevikiek május 16-án megtámadták . Enzelittoppenhágai jelentése szerint a bolsevikiek Vkerijjirmul 40.000 emberrel rendelkeznek, x x 1 .xx xx x xx x míg az angol haderő 70.000 főre tehető. Az angolok előkészületeket tesznek Perzsia és Mezopotámia megvédésére, Rá orosz szovjet demokrata kormánynyá aakul ! Hágai tudósítónk sw/ffenyjelentése.) Angol lapok Itt Londonban eU/vedt arról a hírről számolnak be, hogy az orosz szovjet kormány a közeljövőben új orienákriót keres.Lenin és Trockij elhatározták, hogy demokrata kormányt alakítanak. Kivetések felvétetnek Budapesten a VjJ&G kiadóhivatalában, Blockner J„ Győri és Nágyfaulus és Tea,Tenczer Gyula, Hegyi hajós, Klein Simon és Tia, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Messe Rudolf, Rickstein Bernét hird. irodákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Messe. Berlinben Rudolf Holtan, Berlin NW.Unter den Steden 40/41* 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 lúgosa, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. AVILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 1 korona. ¥$■. évfolyam Budapest, 1920 VASÁRNAP május 23. ’ 123-ik szám L évfolyam Madárvonulás | Az utas*a magyar polihisztor elet.. és . kora? •ezt* odik címet adta Lambrecht Kálmán do-dkumentumokban és szempontokban gazdag sokoldalú problémájának minden elemével szemben, egyformán alapos, de azért rokonszenvesen egyszerű könyvének, amelyben mesterének, Herman Ottónak állít szép emléket. Hermán Ottó csakugyan polihisztor volt: a természet és a társadalom egésze érdekelte, nem pedig csak egy szűkebben, vagy szélesebben körülhatárolt tudomány. Polihisztor volt és mint a XIX. század legtöbb polihisztora, egyben autodidakta, hiszen a fiatalságnak, tanulásra rendelt éveit nem tölthette nyugodt munkában,, könyvek között,, az íróasztal előtt. Tizenhét éves korában felment ugyan, Bécsbe, hogy itt behaltom.-zék a politechnikumra, azonban csakhamar utána sietett a császárvárosba apjának, Hermaim Károlyi fereznóbányai kamarai kirurgusnak halála híre. (A második n betűt Hermán’ Ottó önkényesen hagyta. el,hogy így magyarossá tegye nevének írását.) Ma-i egyetemi hallgatóból tehát géplakatossá lett a fiatal Hermán Ottó, hogy igy könnyítsen özvegygyé lett édesanyja sorsán. Közel három éven át maradt meg: mestersége mellett, több bécsi lakatosmesternél szolgált mint segéd, és a műhelyből még nem ■ új tudományhoz vezet el útja, hanem előbb a katonai szolgálathoz. A sokat emlegetett nagyothallás nemi a megöregedés egyik jele volt Hermán Ottónál, hanem melléje szegődött, kora fiatalsága óta. j£p- ben ezért a gazdag pályafutásra hivatott lakatoslegény nem jelent meg a sorozáson, tehát katona-] szökevénynekminősítették és tizenkét esztendőre sorozták be. A tizenkét évből csakugyan leszolgált Herman Ottó négy évet, tizenegy hónapot és két, napot, sok keserves órát töltött az ezredirodában, viszont megismertedett a tiroli Alpesekkel, az Adriával és néhány hónapot töltött a szép Regulában. Szorgalmáért, pontosságáért elengedtek hét esztendőt a tizenkettőből az osztrák hadseregben, de Hermán Ottó még néhány hónappal megtoldotta katonai szolgálatát, mert elment résztvenni a lengyel felkelésben. Végül huszonnyolc éves korában a kis Kőszegen telepedett le mint fotográfus és talán itt, a teljes kulturális elszigeteltségben megtört volna még Hermán Ottó tudományos érdeklődése és tudományos energiája is, ha véletlenül nem passzionátus megfigyelője a madarak életének az egyikkőszegi földbirtokos: Chernél Kálmán, az ornitológus Chernél István édesapja. Chernél Kálmán vezette be Hermán Ottót a madártömés tudományába és így jelentkezett azután a fiatal fényképész arra a pályázatra, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egylet kolozsvári természetrajzi tárának konzervátori állására hirdetett— saját zsebéből Brassai Sámuel, a nyelvész és természettudós. Hermán Ottó mellett a múlt század másik nagy polihisztora. Ezer forintban szabta meg a Muzeum Egylet Brassai Sámuel igazgatói fizetését és ebből az ezer forintból hasított ki háromszázat Brassai, hogy konzervátort is fogadhasson a természetrajzi gyűjteményhez. 1864 április hatodikén jelentette be Brassai a Muzeum-Egylet igazgató-választmányában, hogy érkezett egy hermelin, továbbá egy kőszegi egyén, akit saját költségén múzeumi konzervátorrá fogadott. Ez a kőszegi egyén Hermán Ottó volt és 1864 áprilisában kezdődött meg HermánOttónak, a természettudósnak élete munkája, amely nem szakadt meg többé talán egy napra sem, több mint egy fél évszázadon . Herman Ottó nagy és gazdag tudományos oeuvre-jét itt nem részletezhetjük. Lambrcht Kálmán kegyeletes gonddal, lelkes pontossággal öszszeállított biblográfiája 1727 pontban sorolja fel Hermán Ottó kisebb-nagyobb írásait. A’ pákák természetrajza, a madarak élete és az etnográfia a súlypontjai Hermán tudományos munkásságának, és legfőbb tudományos módszere mind a három területen a személyes megfigyelés volt. Magyarország Pókfaunája, ez a nagy három kötetes munka háromszáz tizennégy pókfajt állapít meg Magyarország területen és ezek között harminchat olyan, amelyet nem ismert idáig a tudomány. Húsz napig járta az Aldunát Hermán Ottó, végig kutatta a Duna—Tisza közét, bejárta a Hegyaljai, a Mátrát, a Tátrát, az egész Felvidéket, míg összeszámlálta a háromszáztizennégy pókfajt, és már ötvenöt esztendős volt, mikor három teljes hónapon át állott lesben hóban, fagyban, napsütésben, szélviharban a somogymegyei Tétszentpálon, a Balaton partján a tavaszi madárvajsulás megfigyelétére. Mert a ma.