Világ, 1920. december (11. évfolyam, 283-305. szám)

1920-12-01 / 283. szám

SzarkewtSség és kiadóhivatal Vj., Andrássy-ut 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 korona, félévre 240 korona, negyed­évre 120 korona, egy hóra 40 korona. A .VILÁG4 megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon . korona, Jugoszláviában 2 korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában. Blockner J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Comél, Sckwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudoli Eck- stein Beinát hirdetési irodákban, Bécs* ben: Haasensteia és Vogier, M. Dukes Nachf., Rudolf Mossa. XL évfolyam Budapest, 1920 SZERDA december 1, 283-íkszám Súlyos konfliktus Fvanciesonszdg és Mnglia között Genfből jelentik: Liyyues francia miniszterelnök hirtelen elutazása Londonból minden hivatalos szépítés elfenóre feltárja a konfliktus kimélyedését Franciaország ée Anglia között. Lei!fittes londoni utazásinuk közvetlen célja tudvalevőleg .az volt, hogy megállapodásra jusson Llöyd George-zsal a. görög kérdésre nézve. Azonban Lloyd George ismert módszere szerint leszögezte az an­gol álláspontot, mielőtt meg francia kollegája Londonba érkezett volna. És Leygués demonstratív elutazásá­nak más okai is vannak. A szén-kérdésben még nem sikerült megegyezést létesíteni. Az angol kormány ugyan valamivel olcsóbban ad szenei Franciaországnak, mint más államoknak, de ez a mérséklés alig csökkenti az angol exportszén kétszáz százalékos felárát. A fran­cia elkedvetlenedés legfőbb oka azonban az angol- francia ■ katonai konvenció tervének meghiúsulása. Anglia csak arra az esetre vállalt, kötelezettséget ka­tonai konvenciók kötésére Németországgal szemben, ha 'Amerika' is csatlakozik a konvencióhoz. A francia po­litikai körök azt remélték, hogy az amerikai politika •írön^változása után is létrejöhet még ez a konvenció. ■Most már bizonyos, hogy az ilyen irányban folytatott tárgyalások reménytelenek és az angol kormány nem köti le mayái a párisi német politika követésére.■ ember, sok ember M szocialisták és a felső sziléziai népszavazás Varsóból jelentik: A német és lengyel, szocialisták­nak nemrég Barlinben Huysmans elnöklétével megtartott konferenciája a felsősziléziai népszavazásra vonatko­zóan határozatot hozott, amelynek értelmében kötelezik magukat arra, hogy azon lesznek, hogy a nepszávazásra vonatkozó propagandából tekesszenek ki minden nacio­nalista .és demagóg érvet és csak ideális politikai és gazdasági természetű • érveket alkalmazzanak. Kiad a .két rész harcolni fog erőszak és üldözés ellen. A kon­ferencia bizottságot küldött ki a határozat végrehajtá­sának ellenőrzésére és azt reméli, hogy a megállapodá­sok után nyugodt lesz a népszavazás lefolyása. Amsterdamban megnyílt, a nemzetközi vfteuti érte­kezlet, amelyet a nemzetközi szál li+óinunk á- szövetség rendez. Ezen a konferencián 1,357.000 vasutas képvisel­teti magát. Németországból, Hollandiából, Svédország­ból, Dániából. Franciaországból, Luxemburgból. Ausz­triából, Angliából ás Belgiumból. Thomas, az angol vasutasok vezetője hoszédéhsn azt mondta, hogy most, mikor a háború véget ért, érzik a munkások, hogy a íráboruütötte sebeket gyógyítani kell s a munkásokat egymással ki kell békiteni. Ha korábban megértették volna egymást, ez talán megakadályozta volna, ti leg­utóbbi évek eseményeit. Azután azt mondta, hogy az an.col munkások nem akarnak többé teherhordók lenni, hanem részt kérnek a vasutak célszerű igazgatásából ié. Az értekezlet elfogadott egy határozatot, amelyben üdvözli a f* órás munkanap megvalósítását és felhívja á. munkásságot, hogy használja lel gazdasági hatalmát, ha ezt a megállapodást valahol fel akarják borítani. Mpponyf az Hmevifoai Magyar Népszava vezércikkírófa 34 cikk — 1.000.000 korona­(A Világ tudósítójától.) Az Egyesült Államokban tudvalevőleg minden nagyobb városban van egy, vagy több magyar napilap, azonban az amerikai magyar újságok között a, vozeiőszerepet a new-yorki' Amerikái Magyar Képszava és a clevelandi Szabadság játsszák. Hiszen Clsveland a kivándorolt, magyar munkásuk leg­nagyobb telephelyé, New-Yorknak pegid a legújabb amerikai n pszámlálás azérínt több lakosa vau, mint Csonka-Magy arországnak és New-York lakosságában széles rétégéi tesznek a magyarok is, A nciv-yorkl Képszava nem szocialista lap, riportrovataiban lépést akar tartani az amerikai angol lapokkal, amellett azonban sokkal bővebben foglalkozik az európai esemé­nyekkel,' mini. az,angol lapok 'nagyrésze: és mindig különös figyelemmel kísérte a magyar viszonyokat, A politikai eseményeken' kívül Budapest életének neveze­tesebb fordulatairól és a magyar 'kultúra munkájáról is sijrün számol bel a new-yorki magyarok legolva­sottabb lapja. A Népsiatm- uio&í. meghívta gróf Apponyi Alber­tét vezércikkirónak. A]'>ponvi a Népszava ajánlata eze­rint havonként két cikket Írna, egyet magyar és egyet angol nyelven. A huszonnégy cikkért évi egymillió ko­rona a honorárium, ami, végtére qz Egyesült Államok­ban csak kétezer dollárt jelent: és nyolcvan dollár ho­norárium Appouyinak egy cikkéért igazán nem nagy pfez. Appanvi elfogadta, á hew-yrki ajánlatot és ma, közölte barátaivá.], hogy a Képszava, már átutalta a, cikkek íélésztendős honoráriumát: ötszázezer koronát. Appohyi'“ természetesen már most megkezdi publicisz­tikai tevékenységét a. Népszava hasábjain, a.unál in­kább. mert nagy jelentőseget tulajdonit annak, a sze­repnek, amelyet helyes irányítás 'mellett az amerikai magyarság tölthetne be Magyarország gazdasági újjá­építésénél. Az amerikai magyarságnak idáig nem. volt olyan szervezete, mint az amerikai németeknek, akik éppen már szervezett-cégüknél fogva nyár idáig is érté­kes szolgálatokat tettek a német birodalom ne k és most Vezető szerepük van az európai legyőzött országok ja­vára újból megindított nagy amerikai segélyakciónál. Ez a körülmény ad kettős jelentőséget Apponyi vezér­cikkeinek. Egy estilap azl a hírt közölte, hogy Apponyi, aki állítólag ezidőszerint, Béesben tartózkodik, Mrlrfoa ké­szül. Értesülésünk "szerint ez a hír ebben a formában nem felel t00:"a valóságnak. Arról ugyanis szó van, hogy Aupti’Syi egy későbbi időpontban Parisba fog utaznáfPézuMnl azonban csak étierhetrdi birtokára- ment (A Világ tudósítójától-.) Averescu Afförmáuyá- ban tudvalevőleg újból Ooga Ok táv i á u AWgla 11 ;t, el a közoktatásügyi társit és mivel ^Wajda-V ojvoda- kormányban betöltőm domináns sz&fp után most hát­térbe szorultak az crnélyi poljírfKusok, Goga számit egyszersmind az erdénfi Mytfm minisztere gyanánt, ki­vált amióta az amúgy is inkább csak reprezentatív szerepre kiszemelt Moc-sonyi lemondott miniszteri tár­cájáról. Goga, mint politikus tudvalévőén mindig a román nemzetiségi -art bive volt, azonban Goga, az írd élénk kontaktust tartott a magyar irodalommal. Hiszen éppen a minap jelentette egy távirat, hogy a bukaresti Nemzeti Színház Gogaiordi tájában előadja Ma­dách Az ember tragédiájá-t és Ady verseinek Goga volt egyik lesrkoTaibb és leghívebb rajongója: Goga most egy bécsi lap hasábjain részletesen nyi­latkozik a román kormány erdélyi politikájáról és ez a nyilatkozat nagyon alkalmai, arra, hogy az er­délyi magyarságot kiábrándítsa minden illúziójából. A nyilatkozat főbb részei igy hangzanak: y>­— Autonóm Erdélyre, erdélyi önkormányzatra senki sem gondol Romániában. Nincsen olyan román párt, amely ezt a gondolatot felvette volna programm- jába. És még ilyen irányú egyéni akciók sincsenek a román politikai körökben. Nézetem szerint nem autonómiáról kel! beszélni, hanem Erdély .és Románia minél gyorsabb és minél teljesebb Összeforrasztásóról. Az ösezeiorrasztásra nézve teljes az egyetértés a ro­mán pártok között, csak a tempó tekintetében vannak nézeteltérések. Én a magam részéről a tempó minél fokozottabb gyorsitásánaJc híve vagyok és ezt a szem­pontot érvényesítem politikámban. Azonban gondos­\ '• , ködöm arról is, bogy a centralizálás elve ne hozzon hátrányokat, A vezetést, tus irányítást, az ellenőrzést szigorúan egységesítem, és centralizálom, azonban a közigazgatást decentralizálom Románia minden részé­ben. A forradalmi időkből megmaradt partikuláris hatóságokat és szerveket teljesen kiküszöbölöm, mert az ilyen lokális szervek voltaiképpen mellékkormányok és megbénítják az állam gépezetének normális műkö­dését. Azonfelül ügyet vetek arra is, hogy Kolozsvár ne- maradhasson külön centrum-. Erre azért kell külö­nös gondot fordítani, mert geográfiai helyzeténél fogva Kolozsvár nagyon alkalmas SWu kristályosodási pont gyanánt. — A centralizálás nem jelenti nézetem szerint a nemzeti kisebbségek nyelvének és kultúrájának elnyo­mását. Én a magam részéről a román terület ma­gyar színházainak megadtam az engedélyt a. magyar előadások folytatására és a magyarnyelvű újságo­kat úgy kezeljük, mint azokat, amelyek román nyel­ven jelennek meg. Azonfelül a szászoknak és a széke­lyeknek még nagyobb jogokat és privilégiumokat ad­tunk, mint az erdélyi magyaroknak. Így például Há­romszék vármegyében egy Morvát/ nevű székely hiva­tal nakoí. neveztünk ki alispánná^ és a román diplo­máciai testületben is helyet kapott már opv ma°var ember, Martos! ?) volt b oviselő, aki jelenig a — tokiói román követség attaséja. A kolozsvári egyetem román.fásáról és még né­hány kérdésről Goga fölöslegesnek tartotta a nyilatko­zatot. De az erdélyi magyarság talán megbocsátja a kolozsvári egyetem elvesztését, lta megtudja, hogy a cseresznyefák országában magyar származású atta­séja van j román követségnek. Husmr Károly, a volt miniszterelaök a. L&awaV szókimoiSHás politikuv,ánakhjj§iH»to*to!WffiT~;i mióta fel­cseréit* a ihiuwwtaiW^Sfsonyszéket az egyszerű képvi­selői páddal. Nem egyszer beszélt őszintén és férfiasán az ország bajairól, az ország problémáiról és ezzel tel­jes jogot szerzett arra, hogy őszintén és férfiasán mond­hassa el az ország színe előtt saját sérelmét is, azt a próbálkozást, amely megindult arra nézve, hogy kikap­csolja Huszár Károlyt a nevével összeforrott jótékony­sági akció irányításából. Huszár Károly adatokat és számokat említett, említette azt, hogy igen rövid idő alatt vagy 250 millió koronát sikerült mozgósítania a magyar nyomor enyhitésére, elsősorban a mindenekfe- lett szegény magyar középosztály sorsának legalább va­lamelyes könnyítésére. 250 millió IC nagy szán:, még ma is, ha a nyomor mérhetetlenségével é« a nélkülözések kárpáti súlyával vetjük össze. Es nem ismerjük ugyan a Huszár-akció részleteit, nem tudjuk, azt, hogy miiyeu terv szerint és milyen módszerek alkalmazásával vivta Huszár Károly a jótékonyság harcát a nyomor ellen, azonban hisszük és őszintén hisszük azt, hogy Huszár Károlynak szívügye volt a róla elnevezett akció ás sú­lyos lelkiismereti kérdésnek érezte a reá bízott nagy összegek minden tételének okos, emberséges, racionális felhasználását. Bénáid Ágoston válaszában nem vonta kétségbe és nem kicsiuyeite Huszár munkájának eredményeit, sőt váratlan point gyanánt azzal a felhívással zárta be be­szédét, hogy az általa kidolgozott jótékonysági szerve­zet vezetésére a volt miniszterelnököt kérte fel: azon­ban a háború alatf tanúsított bátor magatartásáért nem­rég 500 holdas vitézi telekkel kitüntetett népjóléti mi­niszter nem hallgatta el azt sem, hogy minisztériumának van a jótékonysági intézmények organizálésára egy igazán hivatott szakembere, aki a speciális képzettség teljes fegyvertárával, a tapasztalatok gazdag készletével rendelkezik az ilyen nagy ' ’ ’ ’——’~t~'-1 tek helyes irányítására. E Károly is megnevezne é= az, amikor Bcnárd Ágosté tette. Vadnay Tiborral elős uöksége alá helyezett nag tási akció napjaiban foglalkozott a közvélemény. Azon­ban a hivatalnoki körökben akkor már jó egynéhány esztendeje számon tartották az ambiciózus borsodi fő­jegyzőt, aki tisztában volt tehetségével, tisztában volt tudásával, tehát szűknek érezte Borsod határait é., Bu­dapestre kívánkozott, a fővárosba, ahonnan módjában lett volna, az egész ország javára értékesíteni tevékeny­ségét, Azonban éppen az igazi tehetségeket gyakran éri mellőzés és Tisza István is csak elkésve fedezte fel Vád* uay Tibor kvalitásait, noha Tisza politikájának, Tisza személyének, Tisza programmjáuak erős híve volt a borsodi főjegyző. Azonban türelem rózsát terem és a borsodi főjegyző végül mégis tanácsos lett a belügymi­nisztériumban. A már említett nagy abbaziai gyermek nyaraltat ás adott alkalmat Vadnaynak arra. hogy megkezdje a tapasz­talatok gyűjtését a jótékonysági organizáció területén. Annakidején az összes lapok bőven és részletesen fog­lalkoztak a nyaraltatással, sőt Vadnay Tibornak a nagy háborús események ellenére sikerült az európai sajtó egy jórészebeu is helyet szereznie az abbaziai események, ismertetésének. Az akció rövid ideig tartott, a gyerme­kek visszatértek, alig hogy megérkeztek, azonban ez az egész rövid nyár altatás is a tapasztalatok gazdag kin­csével látta el a jeles magyar szociálpolitikust. így pél­dául tisztázódott az, hogy a gyermekek enni és inni szoktak a nyaraltatás alatt is, nem csupán odahaza és igy Vadnay bizonyáfa felirta jegyzőkönyvébe, hogy a leg­közelebbi nyaraltatási akció alkalmával gondoskodni kell élelmiszerekről. Ugyancsak Abbáziában derült ki, alig néhány nap alatt, hogy még az Adria meleg napfé­nyében sem teremnek maguktól a tengerparton ágyak és ágynemüek. Ezzel a tapasztalattal gazdagodva Vad­nay Tibor feljegyezte azt is, hogy a gyermekek a nyara­lás idején is szoktak aludni, nem csupán odahaza. A gyermekek egész rövid ideig maradtak Abbáziában, noba óz izgatott szülők százai várták kétségbeesve a haza indított vonatokat. A gyermekek tehát alighanem sze­gényes élményekkel tértek vissza, de a nyaraltatási ak­ciónak nem is az volt a célja, hogy a gyermekeknek adjon élményeket, hanem az, hogy egy nagy magyar szociálpolitikus kiszélesíthesse tapasztalatainak körét. És Vadnay Tibornak érdemes volt tapasztalatokat szerezni, mert Vadnay Tibor nem tartozik azok közé, akik mindent elfelejtenek és semmit sem tanulnak. Vadnay Tibor rendkívül fejlődésképes fej és levonta a konzekvenciákat akkor, mikor a. háború elvesztése uj helyzetét teremtett. Levonta a konzekvenciákat még pedig olyan teljesen, mint csak kevesen rajta kívül. Vadnay Tibor, aki erős hive volt Tisza Istvánnak és erős hive volt az Eséerházy-kormány alatt Vázsonyi Vilmosnak, a Károlyi-kormánynak nem a függetlenségi és nem a radikális minisztereit üdvözölte, hanem a szocialista miniszterek lábához rakta le lelkes rajon­gását. Bennük köszöntötte az uj Magyarország fel­építésére igazán hivatott férfiakat és különösen boldog volt a szocialista miniszterek bivat-albalépésének nap­ára 2Jmmna 1.357,000 vasutas képviselteti magút az amstevdami konferencián . . . ..................................../ .............. Go ga nem akai* autonómiát adni Endéiynek Kolozsvár nanMmiaradhat külön, centrum-

Next

/
Thumbnails
Contents