Világ, 1920. december (11. évfolyam, 283-305. szám)

1920-12-01 / 283. szám

1920. december 1. VILÁG ján azért, mert a szocialista miniszterek egyszersmind „az 'eszme diadalát'.. . jelentették. Azonban bizonyos differenciák mégis voltak a szocialista miniszterek és Vadnay között, mert Vadnay legalább, elméleti térenszakított minden kompromisszummal és elvetette a félmegoldásokat. Előttünk fekszik egy könyv, amelyben Vadnay három legkedvesebb könyve gyanánt a Bibliát, Faustot és a Kommunista Kiáltványt vallja. Vadnay széles koncepciójára rendkívül jellegzetes az a körülmény, hogy Vadnay egy sorba állítja a szeretet evangéliumait az örök és engesztelhetetlen gyűlölet proklamálásával. A kommunista kiáltvány 1848 januárjában íródott és a fiatal Marx , műre, a fiánál Marsé, akinek merevségét, kíméletlen radikalizmusát, túlzottan forradalmi gondolkodását , elítélve többek között az öreg Marx is.. Mások, akik Vadnayval egyidőben felfedezték magukban a szocialista lelket, beérték azzal, hogy Eduard Bernstein revizionista felfogását tegyék magukévá. A marxizmusnak ezt az erősen lemérsékelt és , minden irányban tompított továbbépítését. De Vadnay Tibor igazán nem volta hajlékony gerincnek, a gyáva megalkuvásnak embere, nem érte be a szó, cidliztá dogmáknak Bernstein-léte felhígításával, nem érte be a, Kapital tanításával. ■ amely, szerint az imoiveié, a fejlődés hozza meg ,az uj világot és nem a revolúció, a forradalom. Vadnay a Kommunista Kiáltványban találta meg érzéseinek, ds törekvéseinek igaz kifejezését. Hiszen itt hirdette.Mars:. Világ proletárjai egyesüljetek,, mert, ha egyesültök, lehull kezetekről abilim* és eljön a nagy leszámolás napja, azok a számira, akik láncra vertek benneteket. Garami Ernő Juska kevésbbé lelkesedett a Kommunista Kiáltványért, mint Kun Béla, azonban Vadnay nem akart közösséget tartani az opportunista Garami Ernővel. És előbb említett kis cikkében így indokolja a nagy magyar , szociálpolitikus különös szeretetét a Kommunista, Kiáltvány iránt. Ez volt a jerichói harsona, amelynek szavára rés hasadt a korhadt társadalmi rend bástyáin. Vadnayból ujjongást váltott ki ez a harsonaszó, hiszen Vadnay a korhadt kapitalista társadalom lebontását radikális, teljes, gyors lebontását, tartotta, .hivatásának. •„ jT. Azonban a kommunista Irealomból ugyanígy, le. ^•vdift^* konzekvenciákat ’ a Huszár Károlyijal szemébe importált jeles szociálpolitikai szakember, mint ..gazdag és érdekes politikai, fejlődésének odáig befutott fázisaiból. A bolsevizmus összeomlása után Vadnay Tibor felvette a publicista tollát, s a magasállású bürokrata leereszkedett a közönséges újságpapiroshoz, mert minden eszköz, jó volt neki a nagy cél érdekében. Hiszen biztosítékokat kellett teremteni arra nézve, hogy ne ismétlődhessék meg az a katasztrófa, amely egyszer megtörtént, és a legjobb biztosíték az volt, ha a politika és a közélet színpadáról örökre eltűnnek azekás emberek, akiknek gerince nem volt elég kemény, akiknek gondolkodása nem volt eléggé kiegyensúlyozott, akiknek meggyőződése nem volt elég szilárd és megingathatatlan, akkor, amikor páncélos vitéz gyanánt kellett volna mindegyiküknek mellét szembe szegezni a politikai divatokkal és a végzetes áramlatokkal. Vadnay Tibor ott harcolt azok között, akik magukra vállalták a purifikálás nehéz tisztét. VadnayTibor a nagy érdekek szolgálatában levetkőzött minden emberi gyengeséget és szentimenializmus nélkül döftetőrét azoknak -a mellébe, akik ingatagok voltak és mindig a szél irányábanforogtak. Mert Vadnay Tibor a kemény meggyőződés embere, Vadnay Tibor következetességét acélból edzették, Vadnay Tibor az igazi páncélos vitéz, aki megvetően nézi a konjunktúra kis lovagjait és tudja, hogy a történelem azokat, fogja igazolni, akik dacolva minden kisirtésssel és dacolva minden megpróbáltatással, kitartottak a meggyőződésük által mutatott egyenes ösvényen és soha nem tértek le egy hajszálnyira és egy pillanatra sem erről az egyenes ösvényről, nem tértek le, pedig az ilyen alkalmazkodás meghozta volna számukra az alkalmat a szereplésre, az előléptetést, az elhelyezkedést egy jobb pozícióban. Sok ilyen páncélos vitéze van a magyar,, közéletnek, de a töretlen és törhetetlen meggyőződésnek minden ilyen bajnoka megérdemli a tisztelgést, kivált akkor, ha szent hevülettel tapossa, le azokat, akik megmérettek és alkalmazkodóknak, elasztikusaknak, nem feltétlenül megbízhatóknak bizonyultak. Mély reverendával köszöntjük tehát, uj , állásában a meggyőződés páncélos vitézét, Vadnay Tibort. A Pénzintézeti Központ és A nemzegyűlés emi ülésén a Pénzintézeti Köz-pontról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Iklódi Szabó János, a iavasiativ előadója méltatta a Pénzintézeti Központ új fiatálklnvének jelentőségét Báró Szterényi József, az Ifcfz szónok, kifejti, hogy az aggodalmak, amelyek az intézmény megalkotásánál éltek, ma már nem jogosultak, mert az intézet négy éven át példásan működött. Az összeg,amelyet a kormány most az intézményre szán, legfeljebb egy középbank számára lenne elegendő. (Friedrich István: Az autókkal spóroljanak, akkor lese ttjatib százmillió!) A minisztertanács már 280-ról 66-ra redukálta az autók számát. (DrosdyGyőző: Minek vutamnoki! Dr. k kisgazdaminiszterr ptef. Fredrich István: ■-Németországban mindét miniszter gyalog jár. • IVálunk századostól, lefelémindenkinek automobilja rm. Az államttkároknak jó a konflis is!). Ez szélső javaslat, amelyben nincs kereskedelemellenes tendencia. Pedig ez a tendencia már katasztrófával fenyegeti az országot, hiszen az egészkereskedelem Bécsbe terelődött. (Frühmrth Mátyás: Ennek a magyar kereskedők is okai.) A keresztény alapon nyugvó Baross Szövetség a kereskedelemellenes irányzat miatt felszólítja a kereskedőket, tüntetésképpen csukják be egy napra az üzleteiket. Adatokkal lehet bizonyíolni, hogy a kereskedelem-ellenes irányzat kizárólag a prictegum-mndszeren alapszik. A javaslatról szólva kifejti, hogy azmegfeledkezik azokról az intézményekről, amelyek száz és százmillió állami pénzt kezelünk. Ezek a háborús gazdasági szervezetek, amelyeket még mindeddig nem vettek ellenőrzés, alá. Pedig egyik-másik központ likvidálásánál olyan jelenségek fordultak elő, amelyek igen súlyos kormányzati eljárást igényeltek volna. Amikor Szterényi a haditerményt említi, a kisgazdáknál zaj tör ki: Gyönyörű intézmény volt! Zajos közbeszólások között jelenti ki azután Szterényi, hogy a Haditermény elsőrangú intézmény volt és különösen Amso Illés szaktudását emeli ki. Tessék megnézni az Áruforgalmit! (Közbeszólást .Is még rosszabb!) Helyesnek tartaná, ha a Pénzintézeti Központot, és a' Postatakarékpénz'árt egyesítenék. Krusztó Sándor azt fejtegeti, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy hova fordítják a háborús központok horribilis pénzét. (Sándor Pál: Dehogy nem vagyunk tisztában!) A nemzetgyűjtésnek kell azzal foglalkozniai, hogy a központokban egyesek százmilliókat kezelnek minden ellenőrzés nélkül. Szterényi azt mondta, hogy ez a parlament' kereskedelemellenes. (Ercky Károly: Mert a panamás, üldözi ! Szterényi fel- ugrik és hevesen kiáltja : Jn utagam vagyok a pánit- : mák leglelkesebb 'üldözője!) .Szterényi szerint a kereskedelmet .Becsbe' kényszer!Ijják. (Gaál Casztor : Tisztességes úton nem kap önkikiviteli engedélyt a kereskedők. Szüntessék meg atkiviteléi állapotot!) Túl sok más gazdasági kérdések nek tartja az állami monopóliumot, amely privilégium formájában, jelentkezik egyes dédelgetett intézményekkel szemben.. (Szterényi József: Én is arról beszéltem! Szó lesz még a rozgáncról is. Dömötör Mihály: Hát a hagyma, meg a paprika!) Az állampolgárok alig mozdulhatnak miniszteri engedély nélkül Minden ötödik ember az államtól kapja a fizetését. Hogy lehet így megélnie, az államnak? (Friedrich István: Pénzügyi anarchia lesz az országban!) Eddig még egyetlen kereskedelmi expozé sem került aHáz elé. (Szterényi: Ebben igaza, van.) Róbert Emil indítványát az Országos, Gazdasági Tanácsról elfogadtuk, de aztán az inditvány eltűnt. (Friedrich: Tizennégy afini?ittor van. RubinekIstván* te hoztad a tizenötödiket! Friedrich: K sokorópátkait Rubinek hozta, nagyatádi ellen. Rabinek István: Te hoztad. Az elnök. Kérem, ne leplezzük le a miniszteri állásokat!) Iklódi Szabó zárszava, után báró Korányi pénzügyminiszter beterjesztette a földgáz-, és ásványolajforrások kutatására vonatkozó szerződést. Majd a javaslatról szólott. Elmondja, hogy egész Európában Magyar-országon volt a legtöbb pénzintézet, ezért van szükség az egyesítésekre és az új alapítások kiküszöbölésére.. A termelésnek, a legális kereskedelemnek meg kell indulnia, mert első a gazdasági helyreállás, amely nem ismeri a napi politikát. . A központok revízióját szükségesnek tartja ő is és több ilyen revíziót már elis rendelt a kormány. .A normális, viszonyok helyreállításával reme illetőleg ez a javaslat is hozzájárul a hitel emeléséhez. A Ház a miniszter felszólalása, után a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta, Pálfy Dániel ezután a külföldi cipőszállítások ügyét tette szóvá sürgős, interpelláció alakjában. Húsz százalékkal drágább csehországi ajánlatot fogadtak el a köztisztviselők cipőszállításánál, mint ahogy a cipőket itthon lehetett volna előállítani. Több mint százmilliós munkát vettek el így iparosainktól. Azután az Iparosok Országos Központi Szövetségét kritizálja, amely a beszerzések körül nem produkál semmit. A keresztény kurzus idején megtörtént az, hogy a postások számára egy Telim- Samu nevű király utcai kereskedő kapott négyezer pár cipőre megrendelést és használhatatlan, silány minőségű cipőket szállított. Ez a Tetler egyébként benne volt a kárpáti papirha kanészál Utasban. , Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter ideiglenes válaszában kijelentette, hogy szigorú vizsgálatot indít, az interpelláló minden kérdése ügyében. Előztetesen csak annyit jelez, hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, amely az akció élén állott, azt jelentette, hogy a magyar ipar nincsen abban a helyzetben, hogy a télire cipőt szállíthasson a postásoknak. Mindenkivel, aki bü»ö«, a konzekvenciákat le fogja.'vonatni.. tincsen többségi per int est jugoszláv önszéggyűlésen (A Világtudósitáintól. A négyszáztizenkét kerület közül idáig 168-ban ismeretes a választások eredménye és ez az eredmény megerősíti, sőt kiélezi azt a benyomást, amiyat a tegnapig nyilvánosságra, hozott részleteződíjlények keltettek. Az egységes jugoszláv eszme iránt ellenséges pártok győzelme még teljesebb, mint- amilyennel tegnap látszott. A horvátországi vidéki kerületekben a Radics-párt elsöpört jóformán minden más pártot a kommunisták kivételével és nem kevesebb, mnt , ötvenegy jelöltjét segítette győzelemre, úgy hogy a Horvátországban megválasztott képviselők erős többsége számot vet a független Horvátország megalkotásának iehetőségével!.' Hadié István , tehát, aki tegnap kapott kegyelmet a réaren-tő!, most' « számra nézve harmadik párt öten fog bevonulni abelgrádi parlamentbe. A szlovén autonómia erőteljes, kiépítésének pártja, Korosoc hívei, hódították meg a szlovén mandátumok túlnyomóan nagy részét, huszonötöt és ugyancsak huszonöt minuszív képviselő kapott mandátumot Boszniában. Az új kormány megalakuló.. ivan..... ,itt nehézségekbe fog ütközni, tekintettel arra, hogy a két nagy szerb párt, a radikálisok és, a demokraták , szinte egyenlő számban kaptak mondát uniót. Százkét, radikális és kilencve nö egy demokrata jelöltet választottak meg. A két párt koalíciójának is Mkáig néhány mandátum többsége volna viszont a demokraták kénytelenek volnának lemondani Jugoszláviának áramszövetséggá Szerda való átszervezéséről akkor, ha a radikálisokkal szövetkeznek. Ez pedig éles ellenzékiségbe kényszerítené az összes nemzeti pártokat és ezek a negyvenkét kommunistával szövetkezve, meghiúsíthatnák a parlament eredményes működését. A választások eredménye erős megdöbbenést vált ki a belgrádi politikai körökben és nem csupán parlamentáris-válságot jelent, hanem többet ennél: a jugoszláv birodalom erős válságát. Ennek a krízisnek súlypontja pedig Horvátország, ahol a városok, elsősorban Zágráb amúgy is kulturális és gazdasági fölényükre hivatkoztak .Szerbival szemben és nem akartak. Ó-Szerbia kedvéért másodrendű szerepre visszaszorulni. A horvát városok és Zágráb féltékenységével szemben a horvát parasztosztályra számítottak Belgrádban, mint a birodalmi egység eszméjének támaszára, azonban a parasztosztály a választási eredmények bizonysága szerint zárt sorokban, egységes fronttal foglalt, állást Belgrád hegemóniája ellen. A horvát paraszt osztálynak ezt a politikai organizálását elsősorban a szerb katonaság végezte . A belgrádi kormány elkövette azt a lábát, hogy Horvátország bekebelezése után is hosszú ideig politikai és közigazgatási teendőket bízott a Horvátországba küldött szerb csapatok parancsnokságaira. A szerb katonai parancsnokságoknak azonban nem volt elég politikai értékük és nem volt elég politikai elaszticitásuk a reájuk bízott, feladat megoldására. Parancsoltak ott, ahol a békés meggyőzés eszközeivel kellett volna dolgozniok, megtorlást gyakoroltak ott, ahol az elnézés lett volna a, helyes módszer a jugoszláv álam iránti ragaszkodás felkeltésére, és es bafomaci hatóságok által gyakorolt súlyos nyomás párhuzamosan a gazdasági helyzet roegzabbodásával, teljesen mobilizálta, a horvát paraszti osztályt Jugoszlávia, vagy legalább a jugoszláv birodalom jelenlegi felépítése ellen. A tudósítójának telefonjelentése.)sr tudvalevőleg tegnap délután ér■stről Bécebe és a kabinettanácsjelentést tett budapesti útjának is Wiener Tagblatt tudósítója, feles felkérte, hogy ismertesse Kleiit, osztrák miniszter nem volt abban a helyzetben, hogy a szerződés lekötése előtt a részletekről nyilatkozzon, közölte azonban, hogy a tárgyalás egész anyagát két főcsoportra osztotta. Az egyik csoportba a kereskedelempolitikai kérdések, a másik csoportba a közlekedéspolitikai kérdések kerültek. Az előbbi kérdésekben a már Németországgal lekötött szerződésre való tekintettel Magyarországnak van nagyobb érdeke, az utóbbiaknál Ausztria van inkább érdekelve, mert az osztrák-román kereskedelmi szerződés előnyei csak akkor nyilvánulnak meg, ha Ausztria Magyarországgal leköti a szerződést. A kereskedelempolitikai tárgyalást december 6-án Budapesten folytatják, a közlekedéspolitikai tárgyalást Bécsben december 9-én kezdik. . . Mindkét részről arra, törekednek, hogy a tárgyalásokat mihamarabb befejezzék, úgy, hogy december tizenötödikéig a két kormány által jóváhagyott szerződés jóváhagyás céljából a parlamentek elé legyen terjeszthető. A karácsonyi szünetre való tettetettel azonban a kereskedelmi szerződés csak február elején lépne életbe. A Magyarországgal kötendő szerződés, a román kereskedelmi miniszter a gazdasági tárgyalásokról szerződés mintájára lesz megkötve. A szerződés mind két részében, tehát úgy a kereskedelmi, mint a közlekedésiben felmondási idő nincs megállapítva. A szerző désmellett még egy kontingens megállapodás is létesül, amely olyan magas kontingenst állapít meg a két állam között, hogy a lehető legszabadabb forgalom fejlődhetik ki, Győr városa és a sajtószabadság Győrből jelentik . A városi közgyűlésen élénk vita támadt Kecskemét város ama átiratánál, amelyben Kecskemét a sajtónak hazafias és nemzeti szempontból való szigorú elvnőrzését sürgeti. Az állandó választmány napirendretérést javasolt. Bánóczy Gyula szerint a sajtóellenőrző bizottság kevés, nem szabad szemérmeskedni az erélyes rendszabályokkal. Meszlény Eambert szerint a destruktív szabadkőműves, hazafiatlan sajtó bomlasztotta fel szilárd frontunkat, ma pedig kárörömmel kürtöli világgábajainkat. Dr. Némer Károly a cenzúrát veszedelmesnek tartja. Mindent meg szabad írni, ami igaz. Az államhatalom sújtson le azokra, akik nem igazat írnak. El fog jönni az az idő, amikor a nyilvánosság elé lépnek azok, akik sem a jobboldali, sem a baloldali szélsőségekhez nem, csatlakoztak, hanem a középutat tartják helyesnek. Erőszakot egy ideig lehet gyakorolni, de azt tartósan fenntartani nem lehet. Eleget szenvedtünk, keresztények és zsidók ... A fzecskeméti átirathoz nem járult hozzá. Waigand Antal nemzetgyűlési képviselő az eszményi gondolkodású újságíró-generációtól várja a sajtós viszonyok javulását. Ma még szükség van a preventív rendszabályokra. A közgyűlés, az állandó választmány javaslatát fogadta el és Kecskemétváros javaslata efölött napirendre tért.. II I ■ i II n ■idilli" ■IHI |λ ο »■ .......................... I I IH' m I III mn— II A badeni miniszterelnök fivérét, Remmele Hermáim kommunista birodalmi gyűlési képviselőt, ma reggel Münchenben osztályharcra való izgatás miatt letartóztatták, Essad pasa gyilkosát, Aveiu Ruszlem c. felmentette a párisi c.tküdiszci.. Iveit Illiszhír tudvalevőleg politikai okokból gyilkolta meg Albánia leghatalmasabb törzsfőnökét.