Világ, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

*) (­ 1921. január 1. VILÁG ségszerűséggel Magyarországon a h­uszadik st . . Új étlapé­jának lendítő vonalába. A műit­tar­r­a arra intenek, hogy szeparáltan, elvágva a kort,"­j nemzetekhez fűző ezer és ezer, látható és látha­­tatlan idegszálat, megfeénulunk, elsorvadunk, lema­­radunk a nagy versenyben, amely a civilizáció kezdete óta mindig a jobbat, alkalmasabbat és haladó­sabbat segíti győzelemre. Széchenyi­ tanítását Soha aktuálisabbnak és igazabbnak nem éreztük, mint m­i Magyarország nem holdbéli állam, nem független ^Mrópártól, de annak szerves része. Csak é jpmek e­fjá­sával lesz módunkban meggyőzni a trianoni béke szerzőit az igazság másik, feléről is: Európa sem sint független Magyarországtól. A rész és az egész korrelációs törvénye mutatkkozuk meg és érvényesül itt az élő organizmusok minden teóriát feldöntő valóságával. Az új esztendő mindezt meghozhatja s ha a jelek nem­ csalnak, talán meg is hozza. Hiszen több ez puszta kiváltságnál, vágyó­ reménykedésnél. Mélységes benső erők fordulását halljuk csikorogni az új évbe szökkenő időnek. Az emberiség sorsa most térül új útra, amelyet a múlt tapasztalatai és tanulságai köveznek simába. Innen, az Új év küszöbéről, hittel és bizalommal nézünk erre az útra s indulunk a holnap elébe. (A Világ tudósítójától.) A nemzet együtis törvénybe­­iktatta­ a földgáz-szerződést. A törvény kihirdetésétől számított három­ hónapon belül az angoloknak meg kell kezdeniök a munkát. A Világ munkatársa néhány auten­tikus férfiút szólaltat meg arról, hogy mit jelent a föld­­gáz Budapestre és Magyarországra nézve! A válaszokból kiderül, hogy minden különös optimizmus nélkül, ■ két esztendő leforgása alatt földgázunk lesz Budapesten.­­Földgázzal sütünk, világítunk akkor és a földgáz talpra­állíthatja ma­ tétlenségre ■ kényszerített iparunkat. A földgáz pótolni fogja az import-szenet, amelyre rr.a ■öné.''elír pénzt költünk. Ph Általában az, a vélemény, hogy gyorsan kell csele- KjvSfXi'edni’.’i, mert a mai katasztrofális szénh­élyzetből leg­­.blöftc ezáltal menekülhetünk ’ ki. 'Remélhetőleg EjvSSgyü’ hamarosan tisztán látunk'majd abban. a tekintet-­EKjíJfcV, »{{óMittünkt' Ha a kutatás, amiben az ango­­gilok még a mi szakértőinknél is fanatikusabban bíznak, I fy ere ".ínnyel jár, vagyis, ha tényleg számottevő menyi­­olajak és- földgázt sikerül föltárni, akkor ennek a f!fil-sk-g'isderágó konzekvenciái sz­nte beláthatatlanok. Nem­ KG, ...cesk Budapest ezen gondjai tűnnek el, hanem a vidék Mw.világítási mizériái is megszűnnek. A mezőgazdaságok Pksolajm­otorokat hi­zn­ál­hatnak, a vasutaknál­­és hajózás BaLfSál is használható lokomotiv­ fűtésre a nyersolaj. Nem BSzeleetést­en az a kilátás sem, hogy export-lehetőségek - 4s is vannak és! Így a mai nyersolaj árak mellett valuta- H­ ez ja­vitást is várhatunk, ha szerencsénk lesz . . . Arra véive, hogy a mai szénviszonyokon mit javít a,t- Re földgáz Budapestre való vezetése, A móri Kánig Jenőt, B-‘ Al kormánybiztos helyettesét kérdeztük meg. s" - 'ulajdonképpen ». földgáz kérdésében .‘laikus, i ... .tben autára Mo­ad­bBl­ ex •valeraénye­i m I? ?."• • riyado, De értékelni tudom ®*okat a rendkívüli­­»* •'eredményeket, amelyeket a földgáztól várhatunk. Annál ■ l yhio­kább ismerem ennek a jelentőségét, mert 1917-ben lát- E, l'ism Erdélyben azt a csodát, amit a sármási földgáz- Ifformis műveit. Hogy mást ne említsek, amikor az ij fjkgész világ széngondokkal küzdött, például a tordai '­­en­enigyár és a m­arosujvári azódagyár vidáman, a Zeg- K'i v'tsehh , ivat nélkül folytatta munkáját. *% 1 Az ország ezen szükségletét illetőleg a helyettes kor­.­.manyd­zioe ezek:, mondta. & — Az 1920-ik esztendőben Magyarország napi szén­r. .ükaéglete- 1300—1400 vagyem volt, ami mind hazai !-.'Jy-rrrés. Ebben már a magyar államvasutak szükséglet* & •- ,-i-ne foglaltatik. Ezenkívül külföldi szenet, kaptunk,. vagyont «, .zsé­plés szükségleteire, 1000 vagyont pe­­j, f/d'g mar novemberben, ami természetesen a hasai azén- Et’ajvből ellátni fogy,jártán mellett igen lényegtelen raennyi- Riáf cég. Tulajdonképpen a na­pi szükségleteket a nagyobb r.h­ü’­iénbányáink, nevezetesen a salgótarjáni, az északnyu­­g tatai és dorogi bányák termelése elégíti ki, de fogle­­tűtik a kisbányák ezénterm­elése is. Ez utóbbi­­az­­onban nem jöhet, számításba a MÁV ellátásinál, mert regétt kisbányák többnyire a vasútvonalaktól távol fekase- i ,Kirsek és így a MÁV-nak túldrágába kerülne a szállítás. stíjpy k­ébányák termelését tehát különböző, különösem költ­­k­öks­égen iparok használják fel, amelyeknek módjuk van EjfH arra, hogy a drága kocsiköl­tségeket is megfizessék. I­ví — Bízón, még emellett igen sok szén ránk férne. De meg lehet állapítani, hogy ha több lesz a szén, na- Wp'i ’Ayobb lesz a hiány, mert akkor több lesz az ipari ter- HÉR-t! lövünk többe! fogunk dolgozni. Tavaly például na HH­­MveJ /(*mbe) is sokkal kevesebb volt a szenünk és kevesebb volt a hiány. Amíg például a MÁV-nál ||**,vagy naponta 800—300 vaggon volt a szükséglet, addig ^Rjíint 630—640 vaggon szenet használ fel. A Közútinak R|iíá.ia,£ 150 vaggon az idei szükséglete. Tehát bizonyos, hogy ,oryo« nívó megközelítésénél úgy tetszik, mintha­ a 1®.#i íny nagyobb lenne. Ilyen körülmények között tehát, Pselh­a a fölgááhos kötött reményeink beteljesednek, nem- s óriási könnyebbülést érünk el, hanem egyben az I^Hftpar módfelett kívánatos terjeszkedésére is kilátásunk fepaz MM — Ma igen szűkreszabott, határok között dolgozha- BHSa.mk. Ha egy pillanatra megakad a eBontermelés, azon- Hw­d megérezi'ik. Karácsonykor bal napig nem volt a BB anyáiban term­ice. a lip*/-. 'n­yukácok se elmentek. em állt rm g tejje»r­, *im»rad­',r‘ *- G/-.id* A-- pővoltik. Ami ezen­az ilyen bajokból kisegítene a földgáz, ez maga is nagy eredmény lenne. “ A fent elmondott okokból a szénszükségletet nem lehe teljesen megállapítani, mert a szénmennyiség növekedésével, növekszik a szükséglet is. A mai meg­­­ lehetősen olcsónak mondható ezénárak mellett azonban ivet 80 koronába kerül márkája­, 1300 vagyon napi á­t­­laggot számítva naponta tizenegyedfél millió koronába kerül a szénfogyasztásunk, amely kiadásnak igen nagy mértékben csökkennie kell, ha az olcsóbb földgázt számí­tásba vesszük. Ha pedig a földgázzal tényleg teljesen pótolni lehet a köszéngázát, akkor ezt igen nagy meg­takarítás, ha tudjuk, hogy a gázgyár békében 120 vag­yon szenet és pedig harvini szedet "fogyasztott.­­ A legfontosabb azonban,­ hogy a földgáz révén a magyar ipar óriási előnyökhöz jut a'MtnéeH'.eftStg ipar­­rácal szemben. A földgáz ugyan ak lényegesen olcsóbb, mint a szén. Azonkívül, ha mint megállapították, 2000 méter­ mély fúrásokat kell eszközölni­, esetleg­ más érté­kes anyagokra is bukkanhatnak, találhatnak sokatérő szénrétegeket, kálisó­t és egyebeket. Ez szociális szem­pontból is fontos szerepet tölthet be a földgáz, érierre elérhetjük ezáltal az aráyvra kívánatos ipar decentra­lizálását." A főváros megmenekedhetik a tájfejlődéstől, az ipari munkások nem lesznek olyan óriási t­ömegben egy helyen-és így a munkásszozgalm­ak is egészségesebb mederbe terelődhetnek. t­r. Birzáth János fővárosi alpolgármesterné az, iránt, érdeklődtünk,­­hogy mit­ jelent a földgáznak Budapestre­ való vezetése a főváros szempontjából? — A most elfogadott törvényjavaslat — volt a­­vála­sz — értelmében az angol társaság három hóna­pom belül köteles,­­megkezdiei a munkát hétá­rom helyen, Tarpában­, Kecskemét vidékén és Buda­pest környékén. Óriási jelentősége lenne, ha éppen a közeli vidékekről kaphatnánk földgázt, mert ezzel még olcsóbban lehetne a­ közönséghez juttatni. Ter­mészetesen reménykedünk, abban, hogy nemcsak a fűtés és világítás, de az ipari üzemeknek gázzal való ellátása tekintetében könnyebbségeink lesznek. A gáz­gyár, ha olyan mennyiségű földgázt kapunk, amely mindenre elegendő, nem folytatná mai ütemét, magára a gázgyár fentartására azonban szükségünk van, mert abban a pillanatban, ha a földgáznál időleges zavarok állanának be, a gázgyárnak kell kisegíteni a pilla­natnyi­­zavarból. A kormánynyal és az angolokkal több, ízben tárgyaltam már a földgáz kérdésében és ezek a tárgyalások a legszebb reményekkel kecseg­tetnek. Mindenesetre érdekes, hogy az angolok még a magyar szakértőknél is optimistábbak. Most arról folynak a tárgyalások, hogy e­ földgázt elektromos áram formájában juttassuk el Budapestre, vagyis éges­sük el a földgázt ott a forrásnál és mint elektromos áramot bocsássul a közönség rendelkezésére. Ez azt jelentette, hogy a horribilis összegbe kerülő acélcsö­vek helyett,­­vékony dróton jutna ide az energia. A földgáz olcsóbb a közönségesnél, de a földgázból fej­lesztett elektromos áram még jutányosabb lenne. Dr. Lipták Pál kereskedelmi, államtitkár röviden, csak ennyit ,mon­dott: — Nem vagyok álmodozó ember. Nem bizakodom olyasmiben, amiből talán öt, esztendő múlva lesz va­lami. Engem az érdekel, hogy mi lesz addig és én csak azt tudom, hogy ha a tüzelővel való ellátás­unk olyan nyomorúságos lesz tovább is,­­ mint­ ma, akkor el kell pusztulnunk... Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselőt, aki mérnökember és akinek alkalma, volt az angolokkal is tárgyalni, szintén meg­kérdeztük és a következő választ kaptuk: — A földgáz hasznosításánál külföldi tőke szere­pel ugyan, de ennek a külföldi tőkének fellépése nem jelenti az ország kizsákmányolását, hanem jelenti azt hogy a külföldi töke nagy rizikót nullál és a telk' i,­írt kincsek nagy részét a magyar álh . . í­r# bo­csátja. A világ egyik legnagyobb ©!» jvalialots., au. Anglo f'ersien OH Compagny világhírű lője, K­nning bem Kreg ur mindenben elfogadta « magyar szakér­tők munkáját és arra alapítja vállalkozását,­­ Magyarország ma nem rendelkezik kvalitásos szenekkel, amelyekből a kohászathoz olyan fontos sok szót, vagy jó minőségű világítógázt elő lehetne állí­tani. 1913-ban az ország fekeUSSC-r rportja kereken SS millió métermázsát tett ki, aminek legnagyobb ré­szét­­Budapest fogyasztotta kl. Ha­­ földi tc-rtéztitem­ élő hitünk beválik, akkor a behozott külföldi szenet, amelynek békeérté­se százmillió koronát tett ki és amely m® kétmilliárdnak felelne meg, minden valószí­nűség szerint teljes egészében pótolhatjuk. Egyben pe­dig függetlenítjük magunkat Csehországtól, és e­gyedi, hozzánk szenet importáló országoktól.­­ Újabban kísérletek történtek arra nézve, hogy a vasércnek földgázzal való kohósítása megoldassák , és erre nézve is éppen magyar emberek végeztek k­i.K­- Ivtebet és pedig dr. Fabinyi Rudolf, a nemrég elhunyt híres kolozsvári kémiai professzor és Guttmann Dezső kolozsvári bányamérnök. Ha ez az eljárás a gyakor­latban is be fog válni, mindenesetre a vasijainak­­ is óriási előnyére fog válni­ A pénzügyminisztérium szak­közegeitől nyert értesülésem szerint azonban még újabb vasércfeltárások is várhatók és abban az esetben, ha az említett eljárás a gyakorlatban is beválik, a. vas-.. iparban is felsza­­adíthatjuk magunkat a külföldtől. v — A bőséges gázkutatcat csak abban az esetben, lehet veszedelem nélkül kihasználni, ha a gázt kellő­képpen ■­ igényt­evesz .­­ük és itt gyönyörűen kapcsolódik egybe­ a város és, a falu érdeke. Az 1911. évi VI. t.-c. értelmében ugyanis a földbirtokosok és gazdák a föld­gázba­tak két kilomé­teres körzetében önköltségi áron kapnak gázt. Az angol társasággal kötött szerződés­nek arra is go­ndja van, hogy a gazdáknak ezt az elő­nyét­­is­­ biztosítsa. EV íí' is-■ ti. j,­B Ha földgáz lesz Budapesten .. • n n ­ Budapestiek idegenben Ma már­ emlékezni sem emlékszik senki arra a­z időre, amikor a boldog pestiek európaszerte -útlevél nélkül- utazgattak, s­ 5­t Assuanban is épp úgy jó magyar koronákkal fizettek. A hat esztendő® háborúskodás és a forradalmak azokban, mint San Rem­obant, az ország-­ , határokon kinai falat emeltek és az utazási nostalgiá­­ba is szenvedő­'emberiség csak most látja, milyen' nagy' dolog az utazás. Hogy 1920-ban bányán utaztak Budapestről, erre nézve a főkapitányság útlevőossztályáról a következő érdekes adatokat tudtuk meg:-- Az osztályon naponta körülbelül 1200 ember fordul meg és az adminisztrációs munkát­­harminc-negyven tisztviselő végi. A személyes jelentkezésem, kívül naponta még­­ 400—1500 útlevél­­kérvény fut be a ezek nagy részét négy nap alatt, de nyolc napon belül feltétlen­­ül isintézik. A főkapitány­ság útlevél-osztályának munkája most még inkább meg­­szaporodik, mert a belügyminisztérium tegnap meg­­­­jelent rendelete értelmében a­ tengerentúli országokra szóló útleveleket le, amelyek felett eddig a belügy­­momniszzexium rendelkezett, január 1-től kezdve Buda­pest területén a főkapitányság utlevél-osztály* fogja, . kiállítani- Az utazóközönség- ezt * r«odelet»t bizo­­nyára. nagy megnyugvással fogadja, mert a­ belügymi­­niszterium utlevél-osztálya teljesem felmondta. a szol­gálatot ée hónapokig tartott, amig « közönség u leve­­léhez hozzájutott. A rendőrfőkapitányság­­ útlevél-osztálya ebben az évben nyolommöterer útlevelet átütött ki. A nagy és pontosam működő adminisztrációra az állam ráfizet. Ugyanis ex útlevelek kiállitásáért mindenese 160 koro­nát fedi­izetni, a szegény embereknek, munkások­nak azonban jóval kevesebbet,­­ sőt nagyon sok olyan út­levél akad, amely teljesen díjtalan, így az útlevédi kiálllásáért 1920-ban mindössze hatmana korona felírt be, viszont az adminisztrációs kiadásokat igen szeré­nyem­b irtásfévmúlióval számíthatjuk. Az utasok a­lulnnyomó része kisebb Szlovákiából, Ausztriába, Olaszországba utazik. Ezek főként a­­sze­gényebb néposztályból kerülnek ki. A semleges álla­mokba, továbbá­­Franciaországba és Angliába üzlet­emberek mennek, akiknél a nagy valutadifferencia nem játszik szerepet. Luxus-utazás csak kevés­ fordul­­ó. Akik néhány millió felett rendelkeznek­ azok,jó­részt­ Olaszország felé tartanak és a lagúnák városá­ban töltenek el két-három hetet. Újabban a Riviéra félé is törekszenek, de csak a nagyon sokszoros mil­liomosok, mert például Montekarlóbnak, ahol a­ béb­i éveiben­­300 koronáért egy álló­ hónapig urasan éltünk, most egy­­egyszerű szoba naponta nem kevesebb, mint ötven írtunkba kerül, ami­ körülbelül SOOO koronánál felel meg. A nizzai és mondekarlói nyugalmas pen­ziók is a múltéi. A penziórendszer a Riviérán meg­­szűnt, a szállodák pedig túlzsúfoltak és Magyarország­ból nem fogadnak el előjegyzéseket. Fél- Magyarország Amerikába igyekszik, de ez csak keveseknek sikerül Az Egyesült­ Államok lánya szigorú korlátozásokat állított fel és Avier csak az juthat el, akinek odaát, hozzátartozója 4 óhazai rokonáért, kezességet vállal. Minden a kérvényhez a rendes okmányokon­­kívül két példa egy kezességi nyilatkozatot (affidevit) kell csatol a magyar útlevelet csak az affidavit alapján ad. Feltűnő s ■ városi intelligencia kirándu­lási Ügyvédek,­,, orvosok, mérnökök, főrangú tiszt egyedüli vágya: Amerika, dacára, ampák, hogy tudomásukig az Egyes­ült­ Államok gazdasági , az utóbbi hónapokban rendkívüli módon lerovó­­­odat nagy a munkanélküliség. A pit­teburgi.­­ .áróriások, a­ bányatársulatok százezerszázra f­ják el munkásaikat és a munkásuniók és a ! h.-'?.ott nagy harcok folynak e az uniók követeli j vándr­lás korlátozását. A bevándorló­i bizottsa,­­ Albert Johnson ezért tett ilyért-'wj5 javaslat I a n­evándorlást tét évre a. lesz az**kebb. köz­re i I és 'egy Amerikába csoki- vér rokonok . mehes. Az amerikai polgári sajtó, főként pedig a szláv és magyar lapot elkeseredetten­­támadj a kormányt 'és ' hivatkoznak arra, hogy az­­ Államokat a Bevándoroltak tették , nagygyá mássá Bizonyosnak is látszik,­­hogy a mo v.-'­ndorb­isnak — amelyet gazdasági törvényei ..­lő — nem lehet majd gátat vetni, V­­ leltei Szombat

Next