Világ, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
f Bemondott a francia kormány spellációk elhalasztására vonatkozó indítványát. A kabinet lemondott, Parisból jelentik. A kamara 463 szavazattal 165 ellenében elvetette a kormánynak az inter. Újból össze akarják hívni a nemzetgyűlést Cenki pár napja annak, hogy a nyugatmagyaror,A régi kérdés nyilvános megvitatása céljából mozgalom indult meg a képviselők között a nemzetgyűlés összehívására. Akkor gróf Teleki Pál miniszterelnök nyilatkozata megnyugtatta a képviselőket, akik kmendtottak tervükről. A töbzgalom ma este újból feléledt. A kormányzópárt helyiségében több képviselő hangoztatta, hogy Zala megye és Pest megye állásfoglalása, amelyet minden valószínűség szerint még több megye hasonló állásfoglalása fog követni, olyan szomorú tünet és olyan nagyjelentőségű következményeket vonhat maga után, hogy ezt a nemzetgyűlés országos nyilvánossága mellett kell megbeszélni. Mások, elsősorban Paczek Géza, Kálmán István és Csontos Imre & vidék* * ről hoztak olyan híreket, amelyek feltétlenül szüksé-fgessé teszik szerintük is a .nemzetgyulás sürgős ostztt hívását. / / I Ami a. vármegyék állásfoglalását illeti, általában az volt a ígéréglény, hogy Zala és Pest vármegye tételes tögvénnyel helyezkedtek szembe akkor, s itnikor kétségbevonták azt, hogy a nemzetgyűlés képviseli a szuverenitás teljességét. Iti Veszprém vármegye felirata a kormányhoz Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága feliratot intézett a kormányhoz és a nemzetgyűléshez, amelyben, azt kéri, hogy szellőzzék a törvényhatósági bizottság választójogi reformját. Kérésüket azzal indokolják, hogy a belügyminiszter választójogi reform^*' veszélyezteti a törvényhatósági bizottsági tagok ^Sivatagának gyakorlását. Pélö -*~ Írják — hogy a,radikális választójog alapján, a törvényhatóságibizottságokban a demagógia kerülne túlsúlyba. Az ellenzéki mozgalom különben a vármegyék terv,Mién mind nagyobb méreteket ölt. Értesüléseink szerint több tiízintus megye foglalkozik azzal a tervvel, hogy Pest vármegye példáját követve, csatlakozzék Zala vármegye határozatához. . Május elsejéig kért és kap bankjegyeket Hegedűs az Osztrák-Magyar Banktól (A Világ bécsi tudósítójától.) Hegedűs Lóránt tegnap delelőt Grimm osztrák pénzügyminisztert kereste fel, de nem tárgyalhatott vele, mert Grimm a jóvátételi "bizottság ülésén vett részt Sir William. Goodcateghi vitára. Amagyar pénzügyminiszter a délután folyamán te Osztrák-Magyar Bankban több órán át tárgyalt Spitzuigsler bankkormányzóval és Kopp vezértitkárral. Ezen aj tanácskozáson jelent volt Valkó Lajos nyug. pénzügyi államtitkár is. A termcskozáson tárgyalt kérdések hrom csoportban kerültek megbeszélésre. Az #Le a magyar^kormány függő hiteligényének kielégítése volt. Hegedűs pénzügyminiszter ismertette a pénzü'■■yí^hnlyzadet amelynek alapján az Osztrák- Magyar Bank 1921. május elsejéig kielégíti a magyar "kormány függő pénzügyi hiteligényen. A pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy amennyiben a magyar nemzetgyűlés tűz általa benyújtott javaslatokat május elsejéig, elintézi, azon túl nincs tovább szükség a bankóprés igénybevételére. A kérdések másik csoportja abankjegyek kicserélésére ■ vonatkozott. Ebben több részletben, megállapodás történt. A még függőben maradt kérdéseket Hegedűs pénzügyminiszter ma tárgyalja le a bankkampányaival. Azok a megállapodások, amelyet e két kérdéskomplexumra nézve létrejöttek, véglegesek, miután az Osztrák-Magyar Bank likvidálása után beállít üzletvezetéshez tartoznak. A likvidátoroknak tehát ebbe pincs beleszólásuk. A tárgyalás alá vett kérdések harmadik komplexuma már a likviditorok hatáskörébe vág és tárgya az Osztrák-Magyar Bank által kiadott pénztári jegyek hátralékos kamatainak ügye, amelyek a magyarországi szovjeturalom óta rendezetlenek. A magyar hitelezők pártéi fenyegették meg az Osztrák-Magyar Bankot arra az esetre, ha a hátralékos kamatokat nem rendezi. A Pénzügyminiszter ennek a mintegy 36 milliós követelésnek peren kívüli elintézésére olyanpropozíciót tett, amely szerint a szovjet gazdálkodás négy hónapjára teső, mintegy 10 millió korona kamatveszíteséget a hitelező magyar pénzintézetek viselnék, a fenntmaradó öszszeg pedig meghatározott kvóta szerint oszlatnék fel a magyar kormány és az Osztrák-Magyar Bank között. Etárgyban likvidátorokkal több órás tanácskozás volt, amelyet azonba itt vitat- fejeztek be. A függőben maradt kérdésekben a tárgyalásokat Hegedűs pénzügyminiszter ma, délután folytatja, és fejezi be. Ugyancsak ma látogatja meg Mayr kancellárt és Bernl kereskedelmi minisztert* a fix északi sarkon mag fagy a higany oszlop . . * , fA Világ bécsitudósítójától.) Hegedűs pénzügy* Snínwilter a bécsi lapok tudósítói előtt hosszabb nyilatkozatban ismertette pénzügyi programmját és a nyilakozat egyik-másik részlete érdekes a Hegedűs terveire nézve tájékozott Budapest Számára is. Hegedűs ráibbek között a következőket mondotta •— Magyarország és Középurópa évtizedekkel ütek vissza az elvesztett háború következménye gyanánt. ■ A gazdasági apály mélypontjára jutottunk és ilyenkor nem lehet finom adónemekkel kísérletezni.Még a progresszív adók egy része is csak a gazdasági pemelkedés, a jó konjunktúra idején kerülhet alkalmazásra. — Lehetetlenség,, vagy, optikai csalás ma olyan adónemeket alkalmazni, amelyeknekalapja a vagyon igazságos értékelése. Hiszen ehhez stabilis értékmérőre ■volna szükségünk és a pénz most nem tud stabilis értékmérő lenni, úgyi, ahogy az északsárkl utazó hőmérőjvben megfagy a higanyoszlop. Kivált pedig vallomásterényszer alapján csak azok vethetnek ki ma vagyonidőt, akik légüres térben dolgoznak és nem ismerik a gazdasági élet realitását. Egy jeles gazdasági szakember ugyan azt hangoztatta előttem Budapesten, hogy a nagy vagyondézsmával egyszerre eltüntetné a SSagyar államadósságokat, de erre azt válaszoltam nyc ki, hogy ha ezt megteszi, akkor a magyar államadósságokkal együtt eltűnik az egész magyar gazdasági, élet. A bankjegykiadás eszközéhez legkésőbbjúniusig akarok folyamodni, de azt remélem, hogy már ’június előtt lemondhatok róla. A bankjegyek szaporítása :száz százalékos vagyonadóra, fixfizetéses osztály számára; zongoraidő, bútoradó, fehérneműadó és szábhív zsákadó. A másik lehetőség a külföldi kölcsön volna és mióta énvettem át a pénzügyi tárcát, már kaptam is ajánlatot egy tekintélyes külföldi csoporttól. Azonban visszautasítottam javaslatukat, mert a külföldi kölcsönben egyelőre csak morfitiminjekciót látok. Előbb dolgozzuk fel magunkat abból a szakadékból, ahová süllyedtünk és csak akkor fordulhatunk segítségért a külföldi tőkéhez. A vagyonadó-váltságban látom a, megoldást és itt is kerülni akarom a, lehetőséghez képest a vallomások követelését, mert ez a tisztességes emberek fokozott megadóztatását jelentené a lánckereskedőkkel és az adódezertőrökkel szemben. Egyébként is kerülni akarok mindent, ami a gazdasági élet amúgy is eléggé kiélezett idegességét még fokozhatná. —* .Ezek a tételek talán meglepőek, azonban p» a relativitás elméletének hke vagyok és a relativitás elve beválik e pénzügyi politikában is. —* .A magyar nemzetgyűlés szivrodala sokkal maga..' sabb. ..mint ahogy azt külföldibb általában feltételesen és én teljesen bizom abban, hogy a nemzetgyűléssel könnyű lesz dolgozni.Ha idáig nem végzett eredményes munnkát a nemzetgyűlés, s akkor ennek a kormányok aggokai és nem, a képviselők. Három éve nem vott költségvetési" vita Magyarországon és én bizonyosra veszem, hogy az első költségvetési vitánál amagyar parlament áriamus mgy .hagyományainak magaslatára --szesz émelkedni" nemzetgyűlést. • Arab korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Bégyi János, Klein Simon és Társa, teopold * Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eck*stein Bernát hirdetési irodákban. Bécs* ben: Hausenstein és Vogler, M. Duken Nachf., Rudolf Mosse. Szerkesztőség és kiadóhivatal VT, Andrássy út 47. sg. Előfizetési árak Magyarországban: Egész éve 40 korona, félévre 240 korona, negyedévre 120 korona, egy hóra 40 korona. A , VILÁG® megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon Mcorona,Jugoszláviában.korons XII. évfolyam Budapest, 1921 CSÜTÖRTÖK január 13. 9-ik szám Egy szigorú titkos tanácsos (A Világ berlini tudósítójától.) Néhány nap előtt hosszabb szabadságra ment Schiller titkos tajtácsos, a német külügyi hivatal személyi osztálya: Annak igazgatója és szabadságáról valószínűleg némi is fog többé visszatérni. Ezt a kis hírt nagy fellélegzéssel fogadták a német hivatásos diplomaták és kívülük még mások is, akiken súlyos nyomás volt ez a kemény akaratú és gyors cselekedetű ember. A megkönnyebbültek közé tartozik mindenekelőtt a német külügyminiszter és a német kancellár, Kleist egyik híres novellájában egy nagy izgalom után gyermeke szülejük Aiffirqmsch . . .-nak, anélkül, hogy a ma*rttíse tudna valamit az előzmények- ről. A njQMJfinyehek szerint egy éven át így szület-tek"l!mg a német nagykövetek és követek: a külügyminiszter és a kancellár nem tudtak az" előzményekről, csak arról a befejezett tényről értesítette őket Schiller, hogy X ur elfogadja a német követi állomást Y városban és a kérdéses kormánynak nincsen kifogása X ur személye ellen. Schüler tárgyalt Berlinben és tárgyalt vidéki városokban, tárgyalt bankigazgatókkal, nagyiparosokkal, érdekképviseleti tisztviselőkkel. Tárgyaltmindenkivel, csak hivatásos diplomatával alig. Saját bevallása szerint kétszáznál több üzletembert examinált meg arra nézve, hogy alkalmasak volnának-e valamilyen követi állás betöltésére és a harmadrészüket megfelelőnek találta. Azonban többnyire csak jó egy, néhány kosár után akadt egy olyan gazdasági szakemberre, aki végül nem utasította vissza a neki kínált követi vállást. így ment a legfontosabb párisi követség élére dr. Mayer, a kaufbeureni gyáros és bányatulajdonos, Londonba Stahmer szenátort küldte . Schüler, a Hanza-városok egyik régi kereskedő cégének fejét és Rómába Behrenberget, aki odáig egy banküzletnek volt a beltagja. Vagy tizenhat követi állást osztott ki Schüler és ezek közül csak kettő vagy három jutott régi diplomatáknak, Délamerikában és más, nem éppé a rendkívül kellemes pontokon. Egyébként azonban aktív üzletembereket küldött mindenhova és ha ilyenek nem akadtak, akkor a német konzuli karnakegyik-másik tagját. A dr. Schüler által fölfedezett követek közül nem egy kitűnően bevált, így például a párisi és a londoni. Sőt Schüler egy, ideig, hír szerint, foglalkozott azzal a tervvel is, hogy Maximilian Hardent küldi ki Amerikába washingtoni nagykövetnek. Hiszen Harden bibliai frazeológiája, kenetes nyelve, stílusának, szónokiad nagyképűsége bizonyára erősen hatott volna az amerikai közvéleményre. Ez a kinevezés utóbb elmaradt, talán azért, mert a demokratikus Amerikai nem nézi ugyani a származást, de azt mégsem bocsájtja meg egykönnyen, sem valaki színész és jó zsidó volt fiatal korában. Konstantinápolyba ugyan küldött egyszer zsidó nagykövetet az amerikai kormány, de Konstantinápoly csak Konstantinápoly, és nem Washington. Schüler titkos tanácsos egész pályáját a német külügyi hivatal szolgálatában töltötte, de azért 1918. év végéig nem tartozott a hivatalos német diplomáciai világhoz, mert csak rektonzul volt és a főkonzulokkal akkor még félvállról beszéltek a fiatalköveiségi attasék. A külügyi hivatal ,,udvari és politikai"osztálya kerülte a személyes érintkezést még a külügyi hivatal gazdasági és külkereskedelmi osztályával is és szigorúan elítélték az olyan diplomatát, aki a társadalmi rangkülönbség éreztetése nélkül, vagy akár csak a szükségesnél gyakrabban állott szóba egy polgári származású külügyminiszteri igazgatóval vagy egy főkonzullal. Talán ez a német konzulokra nézve bizonyára fájdalmas társadalmi előítélet vezette dr. Schillert arra, hogy kíméletlenül tolja félre a német diplomáciai világ nagyságait és olyan embereket kutasson fel követek gyanánt, akiknek egyikét-másikát helyivel sen kínálta volna meg egyik-másik régi német nagykövet. Schüler egyébként nem csupán új diplomatákat gyűjtött, hanem régi bútorokat is és a régi bútorok körül ugyanolyan nagy szerencséje volt, mint , az úi diplomaták felfedezésében. Alig foglalta el helyét a novemberi forradalom után a Wilhelmstrassén, mikor már bejárta a külügyi hivatal padlását, pincéjét és a lomtárból összeválogatott magának két szobára való olyan régi bútort, hogy csodájára járt az egész külügyi hivatal és Berlin mindent műértője. Ebert birodalmi gólök