Világ, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VI . Andrássy­ út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 korona, félévre 240 korona, negyed­évre 120 korona, egy hóra 40 korona. A „ VILÁG “ megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon- korona, Jugoszláviában 2 korona VILÁG áfa 2 korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner J. Bokor, Benkfi és Társa, Győri és B­egy, P aulus és Társa, Ter­czer­­Gyula, Hegyi Svájos, Klein Simon és Társa, Leopold J Gyula, Leopold Cornél, Schw­arz József, Siklay, Mezei Antal, Messe Rudolf, Eck­­stein Bernát hirdetési irodákban. Bécs­iem Ha­asenstein és Vegier, M. Hukes Kacht, Rudolf Messe. XIL évfolyam Budapest, 1921 SZOMBAT január 22. 17-ikszám Mozgalom a cenzura eltörléséért A­­ kom­ányfapárt egyrészíctán m­ozgalom indult a cenzúra eltörlésére • és a" sajtószabadság teljes visszaállítására. Ennek a mozgalomnak Balla Aladár áll az élén, aki munkatársunknak ma este a követ­kezőket mondotta: •­­ Nem az alkotmányos kérdések, nem a ki­rálykérdés a fontos, hanem­ az, hogy a magyar köz­vélemény szabadon meg tudjon nyilatkozni. Addig, amíg cenzúra­­lesz, addig, am­it a lapok nem­ írhat­­ják meg azt,­amit akarnak,­addig a külföld mindig bizalmatlan lesz velünk szemben, mert­­azt fogja hinni, hogy még­ mindig vannak titkolni valóink. A nemzetgyűlés első­'ülésén interpeltíciót fogok be­­terj­enzteni ,ebben az ..ügyben.. és .. barátaimmal nem fogunk nyugodni addig­, míg a kormány meg nem szünteti a cenzúrát. Uj Széchenyi Istvánok keltenek . . , / Hunort Rezső beszámolója Kúpért Rez&ő vasánkfi* beszámólóji t art'ott De­­vepserben és Cst'ifflédén. Rcézám­ospilgimii rámutatott arra, hogy az ors­zágnak’' wt&f^dlsza­vakra, hanem keresztény és­ magyar áldozatkészségre, .van szük­sége. Uj Széchényi Istvánok kellenének,, alvík jószá­­paikt­ak egy évi töm­csét felájs­ vílják a" szomedi" orsziísijak. .1 középosztály részben magának köszönheti, sorsát, mert ahelyett, hogy józanul a­ nép mellé állott volna, a tudök m­ellől szejzödött. D­e még semmi sem, késő. Az intelligencia ’n® vágja maga alatt a fát, hűnein álljon, a kisgazdák méltó, mert igazi : polgárálfemiót csak­­ a kisgazdákkal együtt* lehet, felépíteni.. Keresztény politikát, mint­­Szent István- politikáját kell­­ érvényesítenünk. Hegedűs májusra megállnia a banképpést Hegedűs­­Lóránt pénzügyminiszter ma este ilent.Járt a­ pártfc&rben, jfed­ vagyoU** csoport­­előtt a következőket mondot­ta: — Két költséged«wfc»-t!!Jr beterjeszteni.. A Ko­rányi pén­zügym­in­­iszter űrét és a niingautét. Tizen­két törvényjavaslatom, tesz.- ,ezek egy­­részét a költ­ségvetés, előd, » nagyobb­­részét’ a költségvetés után fogom benyújtani. Pénzügyi terveim­­keresztül­viteléhez feltétlenül szükséges, hogy az állami ki­adások és­­bevételeik a költségvetésiben szerepelje­­néke. .Remélem, hogy a pénzkérdést májusig rendbe­­hozom és­ akkor megállítom a bankópzést. Mz Hndrássy—Haller*-párt alakulása • A kérEs­ zt-suyBZQdi-nUptak holnap _jg$rt , értekezletet Lti tájunk, melyen' végezjFp'tjjBS.en­­tejének. az, Andrásffy­­hoz való csatlakozás i^yéb^^^eflTWkai­ körökben külön­bözőképpen ítélik­ meg IIJ.*!®Sdk­­­a, képviselőknek a­ szá­mát, akik az új alakulásban riszt, fognak jénni Bizo­nyos az, hogy csatlakozni foghat An­dráss­vkoz -a a gyu­­patmagyarországi képviselők, Steller és hívei és cg*-'--7 biztosan távol maradnak az új pártból­ a szabad király­­választók, Rassay Károly, Dömötör Mihály, Lipták Pál és Gerencsér József. Vannak,­­akik azt állítják, korp­ a keresztény szocialista pártnak az' a része, amely közelebb­' áll Huszárhoz, - m­int ai-fallertoz, nem­­ fog­ résztven­ni az uj a­lakúlisbiui'. Annyi ,­ra meg­telenül , megállapitható, hogy Haller' mindent elkövet annak az­­érdekében, hogy v. n/ennél több keresztényszocialista­­ képviselő támogatá­sát tudja, biztosítani, hassa// Károly, a­ szabad királyi választók egyik­ vezetője, munka­társunknak ma este a következőket mondotta: — vallerask létérdek?, hogy mennél­­ nagyobb pár­­tot­­szállítson­­ AiHirá.wnak­. már ovik azért is, mart er­re kötelezte ivápát. He ettől­­f­ügget­lenül is szüksége van erre Maileijjik aráit is, 1 ttéruAiz.sarétsán­yidk után most Btevrrék. is félt*■'■ (lenül kilépnék 4­ pártból és lm .Haller nem tud Rádi­.fcgi­d uj pártot alakitani, akkor nagyon kevés hívévé, magára marad. Ezt pedig feltét­­lenül el akarja kerülni... A­ legitimista párt megalakul, ez maga után fogja vonni,­a szabad királyvá tesztek ön­álló szervezkedését is. Mindezek a mozgalmak­ feltétlenül hatással lesznek a kormány helyzetére is, elsősorban , a kormánynak az összetételére. Is­véyre nem maradhat a­ kormány légüres " lelkéit ",és­ gol­doskodnia, kell pártról, aimnd­i tám­ogassa. Ms entente veszi át Ausztria kormányzását A bécsi poitika­­kö­­kben ma az az egyelőre megerőszetítűt­­hír terjedt e­l, hogy az entente­hatalmak minszterelnökek­nek párisi konferenciája fog dönteni Ausztria segélyezésének módjáról ss, és valószínűleg olyan irányban­, hogy az entente­hatalmak veszik­­i.l. bizony­o­s vonatkozásokban, Ausztria kormányzását. Ezt úgy képzelik, hogy az entente-hatallyaik­ gondoskodnak majd az osztrák élelmezési deltáit fedezéséről és fedezik valamilyen formában a költség­vetési hiányt is, viszont bizto­sítják a jóvátételi­ bizottsááa számára azt a jogot,­­h­ogy ellenőrzést gyakoroljon ,­ az állami kiadá­sok engedélyezése és az állam­i­­bevételek igén­ybe­­v­étele fölött. Az­­ellenőrzés formáinak megállapítása számolna azzal­­a­ körülmén­­nyel, hogy Ausztria a kultúrának magasrendű­ fokán áll és így­ az ellen­­­­őrzésnek kíméletesen kell történni­", főleg pedig kerülni kell­ azt,­­hogy­­ez a beavatkozás elkedvet­lenítse Ausztria értékes politikai erőit a részvétel­­lől a kormányzásban. A bécsi angol követ a német csatlakozás ellen A­ Neue Freie Presse jelenti: A bécsi angol kö­vet a csatlakozás kérdésében tudósítónk előtt a kö­vetkezőképpen nyilatkozik • Nagyon sajnálatos, hogy Ausztriának Németországhoz­­való csatlakozása érdekében az izgatás ismét oly élénk formákban nyilatkozik meg. Ausztria tehát jobban tenné, ha saját érdekében nem bolygatná most a német csat­lakozás kérdését Hűvösen fogadták Briand programmját Páriából, jelentik, hogy Briand ' programabeszéde­­t, kamarában lanyha, majdnem hideg fogadtatásra terül'. Csupán a centrum'balszárnya ta­psolt. Briandtak ka­bi-. netje: számára többséget kell majd­­szereznie és azt hi­szik, hogy személyi tulajdonságai folytán ez sikerülni fog­ neki. A bizalmi­­kérdésben­, pénteken csak a késő esti órákban lesz­ meg a szavazás. Azt hiszik, hogy a­­korm­ánynak külön­belü­l négyszáz szönyi­­többsége tesz. A szonáta,­ a Marrava által fidof­a-ort programnr­­beszédet leplezetlen gúnnyal fogadta". Harding leszerelési kongresszust hív össze Londont­ós jelentik. Még nem bizonyos, hogy Né­metországot meg fogják-e hívni arra a leszerelési béke­­konferenciára, amelyet Harding hivatalba lépésee után azonnal, egybe fog hívni. Minthogy az­on­ban a konferenciát az­­Egyesült­ A 11 alvob és Németorszég békekötése után közvetlenül fogják ■megtartaná, az­ angol' atértékadó kö­rökben': kizártnak tekintik,­ hogy­ Németország —a ' kon-,­­gi'es­szuson képviselvej-lesz.­ . .................... A palesztínai arabok a palesztinai zsidók ellen A­ Times értesülése szerint a harmadik arab kongresszus­ határozataiban az arabok Palesztin­á­­­ban m­aguknak követelik az ország közigazgatását és a­­ kormányalakítást. Palesztina mai közigazga­­t­ása ellen panaszt emeltek, különösen azok'ellen a­ kormányintézkedések ellen, amelyek elismerik a cio­nizmust, hivatalos affészül a­ héber nyelvet vezetik be, és befogadják a zsidó­­ bégarkí­rtóka.­.. Balfour angol miniszter kijelentéseit, amelyek a zsidó la­,­­k­osságnak kedveznek, úgy tekintik,­­ mint­­a­ n­épjog ellen elkövetett ser­est, amely homlokegyenest­­ el­lenkezik W­ison programmjával. A kongresszus’.nem vállalja a " felelősséget a politika "következmé­nyeiért. • '• ■. . . 1 -t .. *- - - Oraft Magyarország volt szövet­ségesü­ről A kittitogminisszír program­mja A kormányzópárt ma esti érteke­zletén Gráfz Gusz­táv kü­lügymi­niszter expozét tartott. —­­Magyarország ma — mondotta — külpolitikai­lag is igen nehéz helyzetben­­ van és számos veszély kör­nyéke­zi. Senki e helyzetet máról holnapra, mintegy varázsütéssel, meg nem­­változtathatja, álladazok a ne­­hézségek, amelyek akár pénzügyi és gazdasági téren, akár belső­­ és külső politikánkban küzdeniük kell, vég­eredményben egyetlen körülményben lelik forrásukat: abban, hogy a­ nagy világháborúban nem a­ győző, de a legyőzött állam nők oldalán állottunk. Ezt megváltoztatni nem tudjuk és az ebitől eredő nehézségekből csak úgy­ tudunk szabadulni, ha összeszoritott fogakkal, nagy östmegtagadással és végtelen tü­relemmel igyekszü­nk fokröl-fokra jobb' .'S kedvezőbb viszonyokat teremteni. Azok a­­ nehézségek, amelyekkel külpolitikai téren szá­molnunk kell, sokkal "szövevényesebbek, sokat áthágha­­tatlasabbak, nemhogy azokon egy buszárcsinijnyel lul-­ö'hetnők magunkat. Ha ilyen politikára gondolnánk, a létező bajokat és nehézségeket csak tetéz­ö­tt. Sohasem fog oly politikára vállalkozni, amelyik bizonytalan si­ker reményében egyetlen kétes kártyára teszi fel egész nemzeti létünket és jövőnket. Viszont szilárd meggyő­ződése szerint nincs okunk arra, hogy kétségbeesésnink adjuk át magunkat. Összedőlt reményeink és a­­birodal­­m­unk temetője felett is ott lebeg ez a szó, hogy fel­­támadunk! A tavaszi veszedelem A békeszerződések alapján kialakult helyzetben mi csak kétféle politika, lehetséges: egy a békeszerződések­­ben a­ lehetőség határáig való t­el­jesítésén­ alapuló, a poli­­tikai, társadalmi és gazdasági konszolidációt európa­­szerte előmozdító békés és konzervatív politika, vagy a, békeszerződések, azonnali felbontására törekvő, minden, konszolidáció alapjait m­egingató forradalmi politika, SZÓ jó egész meggyőződésével vallja, hogy­­Magyarország mai állapotában, exponált földrajzi helyzetében csakis -a konszolidáció felé vezető politika alapjára helyezke­dik,­mert minden más út belső és külső katasztrófa elé vihetné nemzetünket. Nem hunyhatunk szemet az elől, hogy­ egész Európa még mindig súlyos megrázkódtatáso­kon k­­egy keresztül, már­pedig az európai civilizáció összeomlásának legelső áldozata Magyarország volna. . .A forradalmi álla­potokban túllódó kelet felől a tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek tá­­madhatnak. Bárhogyan értékeljük ez­ek nagyságát, az az úgy nem lehet kétséges, hogy minden egyenetlenség, minden, bizalmatlanság, an­ely a fenyegetett , államokat a döntő pillanatban nem a, közös ellenség ellen fordítja, hi­nem egymás ellen uszítja, közelebb hozza a veszélyt, mellyel számolnunk kell. Magyarország különben már elöntött abban a kérdésben, hogy a­ két lehetségesnek látszó politikai irány közül melyikhez akar csatlakozni. Döntött Akkor, mikor a békeszerződéseket a ránk rótt­ak nérhetet­len áldozatok dacára elfogadta és döntött akkor, amikor a bolsevizmus halálos öleléséből fel­ocsúdva, másfél év óta következetesen és tudatosan az állam és nemzetfenntartó erők megerősödését célzó poli­tikát folytat. Az az állam, amely­­ezzel a politikával — bármit is­­mondjanak egyes tudatosan vagy öntudat­lanul a bel sávi zmlás érdekében agitáló külföldi ellensé­geink — Közép-Eu­rópa, leg­­onszolidáltabb, államainak egyikévé vált, nem mozdíthatja elő a forradalmi törek­véseket oly politikával, a­­ely ezeket a törekvéseket, miután némi sikerrel szembeszállt velük, most kívülről zúdítaná ránk. A legnagyobb hiba azonban az volna, ha .a'.két. irány közt folyton tétovázva, a. világos és ha­­tározott úttól minduntalan elkalandozva, annak :i ve­szélynek ten­nők ki magunkat, hogy úgy az egyik, mint az másik irány követéséből netán várható előnyöket el­játsszuk, ellenben mindkettőnek hátrányos következmé­­nyeit nyakunkba vegyük. Kül­politi­cánk alapja: A trianoni szerződés betartása­ ­ Mindebből az következik, hogy külpolitikánknak —­ bármily nehezünkre esik ennek kimondása — a mai viszonyok közepette­­nem­­leh­et más alapja, mint a mindnyájunk nézete szerint iga­zságtalan és alig t­elek felkétű, de rövid idő múlva előreláthatólag mégis életbelépő trianoni békeszerződésnek ,a lehetőség hallá­­r­ig való betartása. A trianoni békeszerződés alapjára szelyezkedünk tehát,­­de hozzáteszem, hogy az ent­ento,­­álal'a béketárgyalások'során hozzánk intézett ki­jelen­tések szellemében, értelmezett trianoni békeszerződés alapjára. E kijelentések, melyek különösen a­'békeszer­ződés kisérőlevelében foglaltatnak, kifejezetten koncen­trálják­­azt a lehetőséget, hogy a "békeszerződésbe igazságtalanságok csúsztak be, amelyek azonnal csak azért nem voltak kiküszöbölhetők, m­ert ezzel az egész Európa által­ áhított béke­­késedelmet szenvedett volna. Ezen igazságtalanságok reparálását az entente részben kilátásba helyezte." Nincs okunk feltételezni,­­ hogy e­­szándékát nem fogja teljes legalitással érvényre jut­­tatni. *

Next