Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
Székesdtűség és kiadóhivatal VL. Andrigry-út 47. ss. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor, félévre 240 kor, negyedére 130 kor, egy bóra 40 kor. AVILÁG* megjelenik hétfő kivitelével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K. XII. évfolyam Budapest, 1921 KEDD április 12. s SrdatéMfc feketéinek BntUpeeta . VEAG fc« 36hir»term. Bloekstt J, Blau J., Bokor, Beak B é. Társa, Győri és latín és Társa, Tenerer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Górnál, Soinisk ■Tő*séf, Sikray, Mezei Antal, Messe Rudolf, Keltaléin Bernit hirdetési irodákban. Bécsien: Hausensteine Vogler, M. Bukés Nacht, Rudolf Mossa, 77-ik szám Csütörtökön mutatkozik be a kormány a nemzetgyűlésen Teleki marad miniszterelnök Már vasárnapi számunkban jeleztük, hogy a válságban enyhülés állott be és hogy a Telekikormány nagyjában változatlanul helyén marad. A mai és a tegnapi nap reményei ezt a fölfogásunkat mindenben igazolták. A kisgazdapárt teljesen leszerelt és szabadi utat engedett a válság sima és gyors lebonyolitásának. A^'párt jobboldali szárnya teljes dudált az,ámt azok felett, akik Teleki fejét követelék^/^z intézőbizottság ma este ülést tartott és\ párt követeléseit olyan formában szövegezték meg, hogy azt Andrássyék is elfogadhatják. A feltételek ultimátumszerű jellegét teljesen kiküszöbölték, hogy ezzel is megkönnyítsék Teleki és Andrássyék helyzetét. A kisgazdapárt frontváltoztatása elsősorban Nagyatádi befolyásának tulajdonítható. A válság első két napján Nagyatádi az intranzigensek álláspontja felé hajlott, ami különösen szembetűnő volt akkor, amikor Nagyatádi megcáfolta Telekinek azt az állítását, hogy ő nem mondott le. A péntek esti értekezleten azonban Nagyatádi már mérsékelni igyekezett és arra hívta fel a párt figyelmét, hogy a teljes kormányválság felidézésével újabb gazdasági katasztrófa felé vihetik az országot. Szombaton Teleki már teljes határozottsággal ismételte, hogy kormányválság nincsen és hogy, pár nap alatt meglesz a kibontakozás. Vasárnap délelőtt Rubinek Gyulát fogadta hosszabb kihallgatáson a kormányzó, hétfőn pedig Gaál Gaszton jelent meg audiencián. Szombaton még úgy volt, hogy a kisgazdapárt vezető politikusait közös kihallgatáson fogadja a kormányzó, időközben azonban ez fölöslegessé vált és így elmaradt. A kormányzó az eddigi tervek szerint még Haller István véleményét fogja a ■holnapi nap folyamán meghallgatni és ezzel a kihallgatások sora be is fejeződik. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Nagyatádi Szabó Istvánnal és a döntő fordulat tulajdonképpen ezen a tanácskozáson következett be. Teleki előadása mindenben megerősítette Nagyatádinak azt a felfogását, hogy egy esetleges kormányválság újból visszaveti az országot a gazdasági konszolidáció terén. Egyben tudomására hozta azt is, hogy gróf Bethlen István, akit mint miniszterelnök-jelöltet emlegetnek, csak az egységes párt alapján vállalná a kabinet vezetését, ez pedig a mai viszonyok között lehetetlen. A kisgazdapárt feltételei A kisgazdapárt intézőbizottsága az esti órákban ült össze és ezen végleges tornába öntötték a kisgazdapárt kívánságán. Ezek szerint: 1. A kisgazdapárt megállapítja, hogy a szabad királyválasztás állápontjára áll, azonban ennek megvalósítását arral az ernöre halasztja, amikor ennek a kérdésnek az eldöntésénél külföldi befolyások nem érvényesülhetnek. 2. Követelik az alkotmány-revízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sürgős letárgyalását, mégpedig a következő sorrendben : közigazgatási reform, választójogi reform, a felsőház szervezetének reformja és az államhatalmi főtényezők (király és országgyűlés) egymáshoz való viszonyának rendezése. 3. Követelik a sajtószabadság sürgős helyreállítását, a sajtótörvény megalkotásával kapcsolatban. 4. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszterelnök a Károly király nyilatkozatának megjelenésével kapcsolatban nyilatkozatot tegyen arról, hogy ezt manifesztumnak, illetőleg kormányzati ténynek tekinti-e és ismertesse azokat az okokat, amelyek a nyilatkozat közzétételére kényszerítették. A kisgazdapárt vezető politikusai úgy informálták munkatársunkat, hogy amennyiben a miniszterelnöknek ez a nyilatkozata ki fogja elégíteni a kisgazdapártot, a válság megoldásának nem lesz semmi akadályaai. Gróf Teleki miniszterelnök egyébként már tudomására hozta nagyatádi Szabó Istvánnak, hogy hajlandó megtenni ezt a nyilatkozatot és a holnapi nap folyamán közölni is fogja Nagyatádival a nyilatkozat teljes tartalmát. A pártok közös intézőbizottsága holnap délelőtt ülést tart, amelyen tárgyalni fogják a kisgazdapárt feltételeit. Értesülésünk szerint a kisgazdapárt kívánságait Andrássyék is elfogadják, úgy hogy holnap délután Teleki már hozzákezdhet a személyi kérdések megoldásához. A pártok közös intézőbizottsági ülésén egyébként a miniszterelnök is részt fog venni. Az intézőbizottság határozatát a pártok holnap esti értekezlete elé terjesztik. Beavatott helyről szerzett értesüléseink szerint Telekinek az a terve, hogy a rekonstruált kabinet csütörtökön mutatkozik be a nemzetgyűlésén. Az új kormány A közélelmezési miniszter Mayer János lesz, a külügyminiszteri tárcát egyelőre a miniszterelnök tartja meg. A belügyi tárca betöltésére nézve még nem döntött a miniszerelnök. A kisgazdapárt változatlanul Gaál Gusztost szeretné belügyminiszternek, de ez a kombináció, úgy látszik, az Andrássy-párt ellenállása . A belügyi tárca élére vagy Iklady Szaxollmos, vagy Kószó István kerül, de nincsen kizárva az sem, hogy Tomcsányi Vilmos Pál lesz a belügyminiszter, ebben az esetben Andrássyék Bernolákot jelölik belügyminiszternek, ez azonban lehetetlen azért, mert a kisgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy négy miniszteri tárcát kapjanak. Nincsen kizárva, hogy a népjóléti minisztérium vezetésében is változás fog történni. Bevárd távozása esetén Huszár Károlyt, Bernolák Nándort, sőt Gaál Endrét is jelölik népjóléti miniszternek. „Magaszerencsénk* . .. Az Andráássy-pártban ma este névnapja alkalmából Véss József üdvözölte a párt vezérét. Történelmiek lapjait lapozva, mondotta a többek között,— azt látja, hogy a magyarok nehéz időkben minyiig megtalálták a kiváló nagy embereket efele köré tömörültek. Napjaink szomorú helyzetének parancsára kiválasztott nagyjainkat minden alkalommal szeretettel üdvözöljük. Nagy szerencsénk, hogy olyan kiváló férfin vezeti politikai életünket, mint gróf Andrássy Gyula. Andrássy válaszában kijelentette, hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha összetartunk és ha minden melléktekintetet félretéve, kölcsönös bizalommal dolgoznak együtt a pártok. Az állandó viszályok hátráltatják a konszolidációt és gyengítik erőnket. Csak összetartással győzhetjük le az akadályokat. Felhívta a pártot, hogy, őrizzék meg a párt egységét és fegyelmét. Az Andrássy-pártban egyébként hangoztattatják, hogy személyi tekintetben nem fognak nehézségeket okozni, csak Gaál Gaszton belügyminiszterségét kifogásolják, mivel Gaál Gaszton ismételten bebizonyította, hogy nincsen szociális érzéke és ezért egy olyan demokratikus párt, mint a keresztény párt, amelynek szociális programnja van, nem támogathatja Gaál Gasztont. Egyébként itt is remélik, hogy a pártok intézőbizottságának holnapi közös konferenciáján teljesen tisztázódik a helyzet és az új kormány csütörtökön, de legkésőbb pénteken bemutatkozhatik a nemzetgyűlésen. Enyhül a feszültség Angliában Londonból jelentik. A bányamunkások és bányatulajdonosok mai tanácskozása elé feszült figyelemmel tekintenek. Thomas tegnap este a bányamunkások egyik gyűlésén beszédet tartott és a többek között kijelentette, hogy az eddigi tárgyalások az ősz diadalát jelentil, és a kormány nem akarja magát méltósága mögé elsáncolni. Az első nehézségek elmúltával,a kölcsönös bizalom alapján, megkezdődhetnek a tárgyalások. A hármas szövetség értekezlete elhatározta, hogy az általános sztrájkot egy órával sem kezdik meg korábban, mint szükséges. ) A szövetség belátja, hogy a munkásokat támogatnia kell. A vasutasok nem fogják az általános sztrájkot minden áron megkezdeni, ha ha a körülmények megkívánják, sztrájkba lépnek. Németország leintette az osztrák csatlakozást (A Világ bécsi munkatársától.) Ausztriának Németországhoz való csatlaakozása ügytszén szenzációs fordulatról értesülök teljesen kitért, érdemlő forrásból: nemcsak a nyugatról röviddel ezelőtt hazaérkezett Mayr szövetségi lakcellázó nyilatkozott a csatlakozáskérdésének festegetti ellen, hanem Berlinből is erélyes hangú illrnadme érkezett az osztrák nemzeti körökhöz ugyanilyen értelemben. Mayr közölte itthon, az illetékesekkel, hogy vagy a csatlakozási mozgalmat kell beszüntetni, vagy pedig le kell mondani arról a reményről, hogy az entente-hatalmak segítségére lesznek Ausztriának gazdasági, talpraállásában. Döntő súlyú német birodalmi tényezők pedig az utóbbi hónapokban mind, félreérthetetlenebb nyíltsággal adtak kifejezést azon véleményüknek, hogy távolról sem látják oly nyereségnek Ausztria csatlakozását, mint ahogyan azt Ausztria és a szövetséges hatalmak, főleg Franciaország hiszi. Ez a német vélemény nem maradt titok az osztrák nagynémetek előtt sem, azonban azzal magyarázták a németek ezen hangulatváltozását, hogy Németország nem akarja megnehezíteni londoni tárgyalásait és folytatták akciójukat a népszavazás keresztülerőszakolása érdekében. Berlinben azonban egészen komolyan kárhoztatják ezt a heves csatlakozási agitációt, mert attól tartanak, hogy a megejtendő népszavazás olyan vágányra terelhetné a dolgokat, hogy Németországnak is állást kellene foglalnia és ezzel még jobban elmérgesedne a helyzet Franciaországgal. Ezért tartották szükségesnek Berlinben erélyesen leinteni az osztrák csatlakozási mozgalmat. Azzal fenyegették meg az osztrák nagynémeteket, hogy ha ez a figyelmeztetés sem használ, Berlin nyíltan tagadja meg velük a szolidaritást... . A csatlakozási mozgalom tehát egyelőre lány- halni fog, de hogy véglegesen megszűntnek nem tekinthető, annak beszédes bizonysága az a nyilatkozat, amelyet ma dr. Scheler-Steinwartz német birodalmi diplomata tett előttem. Scheller-Steinwartz régi, érdemes tagja a német diplomáciának, Bukarestben, Stockholmban, Abesszíniában, majd Londonban és Washingtonban képviselte a német birodalmat és Roosevelthnek személyes barátja volt ismeri a francia felfogást és a német állásfoglalás rugóit is. A csatlakozás kérdésében véleményét a következők-ben fejtette ki előttem : — Nem lepheti meg osztrák testvéreinket, hogy, mi egyelőre nem rajongunk túlságosan a csatlakozásért. Ausztriának előbb bizonyságot kell szolgáltatnia arról, hogy nem lesz az a súlytöbblet, amit egy olyan ország csatlakozása jelent, amely félig bolsevista, félig klerikális. A dinasztikus érdekek, amelyek eddig útját állották a csatlakozásnak, ma már nem jönnek figyelembe, annál erőteljesebben nyomul azonban előtérbe az a német követelés, hogy ha anyagilag nem, de legalább kultúrában jelentsen nyereséget a csatlakozás és e tekintetben alapos aggályaink vannak. Poroszország át van itatva Kant szellemével, Ausztriából ez hiányzik, nálunk az állami érdek szentség. Ausztriáról ezt nem mondhatjuk és így a teljes beolvadás egyelőre igen nehéznek látszik. ■— Az a tény azonban, hogy ellenségeink annyira ellenzik a németek összeolvadását, azt bizonyítja, hogy ebben mégis nagy előnyök rejtőznek. Mayr kancellár felvilágosításai és a berlini leintés ellenére sem szabad tehát ölhetett kezekkel várni a fejleményeket, hanem dolgozni kell. Dolgozni sokat és keveset beszélni . .. Csehország és a német retorziók (A‘ Világ prágai tudósínjáról.) Az amrus is bi-zonytalmi és ingadozó prágai tőzsdét szinte az összes értékek elég jelentékenyen írnek arra a hírre, hogy a cseh kormndó csatsoltozott azokhoz a retorzión rendszabályokhoz,“s amelyeket a legfelsőbb tanács léptedétt életbe Németországgal szemben. És bajos volna azt állítani, hogy a politikai körök nagyobb lelkesedéssel fogadták a cseh kormány elhatározását, mint a tőzsde. A kormány nem vonhatta ki magát a legfelsőbb tanács kívánságánakteljesítése alól, noha Jiszkij Stil volt azzal, hogy gazdaságilag és politikailag egyaránt súlyos hátrányokat hoz Csehországra nézve az angol és a francia eljárás követése. Csehország és Németország gazdági kapcsolatai rendkívül erősek és olyanok, hogy Csehország nem helyettesítheti azokat. Németország magasrendű gépeket, kőszenet, vegyi szereket és más nélkülözhetetlen szükségleti cikkeket szállít Csehországnak és így a büntetésül kiszabott 50 százalékos értékvámot nem a német eladó fogja viszolni, hanem a cseh vásárló. Viszont Lenylország tudja máshonnan se beszerelni azo