Világ, 1921. szeptember (12. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

2 1921. szeptember 1. -02 teherviselési képességét, noha a trónörökös orvo­sokra hivatkozva közölte vele, hogy a nyaralás fel­tétlenül szükséges gyermekeinek gyenge szervezete következtében. Az sem keltett nagy lelkesedést a porosz monarchisták körében, hogy gróf Gontarp, II. Vilmos udvarmestere, 200 tintatartót és 200 hő­mérőt követelt a német kormányon a doorni kas­tély felszerelésére. II. Vilmos gyengéit tisztán látja Ludendorff is és a porosz monarchisták többi vezére, azon­ban a helyzet az, hogy Ludendorffék Frigyes Vil­most akkor sem ültetnék a trónra, ha ezt mód­jukban volna megtenni. A háború kulisszatitkai­nak fokozatos felderülése megmutatta azt, hogy Ludendorff és a trónörökös között éles antago­­nizmus volt attól a naptól fogva, amelyen Luden­dorff kezébe került a háború irányítása. A trón­örökös nem osztotta apjának bizalmát Luden­dorff iránt, főleg pedig nem helyeselte Luden­dorff hosszú lejáratú terveit, mert érezte, hogy a Hohenzollernek pozíciója napról-napra gyengül és a katonai helyzetet súlyosabbnak látta, mint Lu­­dendorff. Mivel a porosz monarchisták ellensé­gesen állanak szemben a volt trónörökössel, tisz­tán látják azt is, hogy Frigyes Vilmosról olyan szívósan terjesztették az entente-lapok, hogy feje volt a porosz háborús pártnak, majd pedig túl­­kevéssé tartott be határokat gyűjtőszenvedélyé­­nél és a nők iránt érzett rokonszenvénél a meg­szállott francia vidékeken, hogy Frigyes Vilmos, mint pretendens, egészen képtelen heliptéfat te­remtene az entente-országokkal szem­ben. A volt trónörökös öccse, Estel Fritz hercg Németor­szágban maradt, javarészt Berlinben tartózkodik és ezáltal vannak hívei, viszont­ többen vannak azok, akik nem tudnak hinni így pretendensben, ha azt mindennap közelről látják, minden emberi gyengéjével . . . Az igazi császárjelölt hiánya és a monarchista­­párt megoszlása, ma a legjobb biztosíték egy mon­archista puccs ellen. A monarchista vezérek is tisztában vannak azzal, hogy siker esetén is kény­telenek volnának megállani felenton és beérni azzal, hogy egy helytartót állítanak Németország élére. Ilyen helytartóságra is csak az egy Hinden­­burg volna annyira­ amennyire alkalmas, viszont Hindenburg kétségkívül húzódozik az ilyen sze­reptől. Erős szervezettségüknél és kíméletlen mód­szereiknél fogva veszélyesek a monarchisták, de főleg azért van monarchista veszedelem, mert a másik oldal egyetlen súlyos nevet, egyetlen erős tekintélyt sem tud pajzsul állítani ellenük. Hiszen a köztársasági elnökség még mindig ideiglenesen van betöltve. Ezért a weimari nemzetgyűlés hatá­rozatának köszönheti méltóságát és nem népsza­vazásnak, mint ahogy a német alkotmány kí­vánja. De az alkotmánynak ezt a szakaszát még nem lehetett végrehajtani, mert a köztársasági pártoknak nincsen olyan jelöltjük, akinek neve zászló volna a népszavazásnál. Wirth kancellár pedig kissé gyors tempóban tette meg az utat a freiburgi reáliskola katedrájától a kancellári szé­kig, vagy legalább nincsen egyetlen olyan magne­­tikus tulajdonsága sem, amely megmagyaráz­hatná emelkedésének szédületes tempóját. Egy névtelen köztársaság ellen, egy olyan köztársaság ellen, amelyet személyében és nevében nem re­prezentál senki,­­harcol egy olyan monarchista párt, amelynek több császárjelöltje is van, de nincs egy igazi csás­zár­jelöltje sem. Ez a legmar­kánsabb vonása az államforma körül folytatott küzdelemnek Németországban. ízféinaptólt kezel­ve könyvet tartozik vezetni mindenki a kofa, az orrvos, az író, a zenetanár, a szülésznő — csak a földbirtokos nem (Al Világ tudatájától.) A hivatalos lap mai s­zámában jelentői meg az a pénzügyminiszteri ren­delet, amely é életbelépteti szeptember elsejétől kezdőcímen a nemzetgyűlés által megszavazott másfélszimtlékos forgalmi adót. Az első következ­ménye a forgalmi adó életbelépésének az általá­nos könyvvezetési rendszer, amely kiterjed szinte minden kivétel nélkül az összes polgári foglalko­zású ágakra. A forgalmi adó alá esik ugyanis minden önálló ipari és kereskedelmi tevékenység, úgyszintén, a közvetítés, a szállítás és általában mindennemű vállalkozás. Továbbá minden sza­bad szellemi foglalkozás és általában minden ön­állóan kereseti célzattal folytatott akár szellemi, akár testi munkateljesítés. Forgalmi adót tartozik tehát üzetni többek közt a hivatalos lap felsoro­lása szerint : a kofa, az utcai árus, a kandió, az ügy­nök, a bookmaker, a totalizatőr, az író, a művész, az orvos, az állatorvos, az ügyvéd, a közjegyző, a mérnök, a nyelvtanár, a zene­tanár, a gyógyszerész, a fogtechnikus és a szülésznő, a vendéglő, a kávéház, a kávémé­rés, az ialmérés, a cupringer, a színház, a mozi, a szanatórium, a magándetektív, a fu­varos, a lapkiadó és rajtuk kívül a foglalkozási ágaknak még egy hosszú-hosszú sora. Háromszoros és hatszoros adókulcs A másfélszázalékos adókulcs aránylag ala­csonynak látszik, azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy ez az adó minden esetben az egész nyers bevételt terheli és nincsen mód adva a ter­melési költségek, vagy rezsikiadások levonására. Azonfelül a forgalmi adó többszörösen sújtja ugyanazt az adótárgyat is, ha az például a gyá­rostól a ■kiskereskedőig három kézen megy át. Az importált áruknál az egész árumennyiség már az importőr terhére forgalmi adó alá esik. És nem szabad levonni az áru ellenértékéből azt a részt sem,, amely a vámra, vagy az áru csoma­golási költségére esik. Ha a nyersanyag kerül im­port útján az országba, akkor a forgalmi adó esedékes akkor, amikor az importőr és a nagyke­reskedő, a nagykereskedő és a gyáros között cse­rél gazdát a nyersanyag, azután a nyersanyagból készült áru esik forgalmi adó alá, amikor a gyá­rostól a nagykereskedőhöz, a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz és a kiskereskedőtől a vevőhöz jut. Tehát az áruvá feldolgozott nyersanyag hat alkalommal fizet forgalmi adót, amíg eljut a fo­gyasztóhoz. Ez eléggé ellensúlyozza a másfélszá­zalékos adókulcs látszólagos szerénységét. A művész, a színház, a kereskedő Külön utasítás ugyan nincsen erre nézve, de a végrehajtási rendelet struktúrájából következik, hogy a szobrász, ha 100.000 koronáért elad egy márványból faragott vagy bronzból öntött szob­rot, ezerötszáz korona forgalmi adót fizet abban az esetben is, ha a szobor előállítási költsége kilenc­venezer korona volt és így a szoboreladáson csak tízezer koronát keres , ami elég gyakori eset. A ki­lencvenezer korona után másfél százalékos for­galmi adót fizet a bronzöntőde vagy a márvány­­faragó-műhely, amikor átadja a szobrot a művész­nek és is márvány, nyersanyagának értéke után, te-­­hát hetven-hetvenötezer korona után másfél szá­zalékos forgalmi adót fizet az importőr, amennyi­ben pedig a márvány egy kereskedő közvetítésével és nem közvetetlenül az importőr útján kerül a faragó­ műhelybe, akkor a nyersmárvány után két ízben esedékes a forgalmi adó. Az ügyvédnél pél­dául az a helyzet, hogy a mai viszonyok mellett az effektív költségek, az ügyvédbojtár, a gépíró­­kisasszony, a küldönc és az egyéb segédeszközök igen sok esetben fölemésztik a nyolcvan százalékát annak, amit az ügyvéd felétől tiszteletdíj gyanánt fölvesz. De a forgalmi adó természetesen a tiszte­­letdíj egész összegét terheli. Vagy vegyük például a színházak esetét. Ha egy színház esténként átlag huszonötezer korona bevétellel dolgozik, akkor a színházi év végére egész szép deficittel kell számolnia a színházigaz­gatónak. Azonban a nyers bevétel még így is vagy nyolcmillió korona, tehát a színházigazgató sok más adóterhen felül fizet még százhúszezer korona forgalmi adót is a deficitje után. Egy nagy buda­pesti szálloda és vendéglő a mai viszonyok között csinálhat tizenöt millió forgalmat és erre ráfizethet két milliót. De a tizenöt millió után azért űzet kétszázhuszonötezer korona forgalmi adót. A va­lutaárfolyamok ingadozása mellett vannak olyan nagykereskedők, akik súlyosan ráfizettek egy száz­vagy kétszázmillió koronás forgalomra. Ez nem mentesíti őket a másfél millió korona vagy a há­rom millió korona forgalmi adó alól. És ami­ko­r végrehajtási utasítás szerint a pénzügymi­niszter most nem kíván ezzel a­ jogával élni, és be­várja azt, hogy a gyakorlat miként fog kialakulni. Ellenben a szellemi szabadfoglalkozások, tehát az ügyvédek, az orvosok, a közjegyzők, az építészek, a szobrászok, a festők, a vegyészek, a tudósok, a tanárok, a nyelvtanárok és a rokon foglalkozási kategóriák, arra az időre, amíg a III. osztályú kereseti adó a mai szabályok szerint érvényben van, abban az esetben, ha az adóköteles fél nem kívánja a rendes szabályok szerint való adózást, egyezség alapján átalányösszegben megállapított, forgalmi adót fizet­nek, de az adózónak kötelessége az átalány megál­lapítására olyan megbízható adatokat szolgáltatni u­natkozik a nagykereskedőre, az áll a gyárosra és a kiskereskedőre is. Ahol 20 milliárd a többlet és ahol a felekezetre kiváncsi a pénzügyigazgatóság Részletes és megbízható statisztika híjján egy­előre még csak hozzávetőleges kalkulust sem lehet fölállítani az új adó hozadékára nézve, azonban nem érdektelen talán említeni, hogy Németország,­ amely már tavaly bevezette, ha nem is ilyen széles terjedelemben, az általános forgalmi adót, most számos vonatkozásban három százalékra fogja fölemelni az adókulcsot és ebből huszonhat mil­liárd márka több jövedelmet remél. Tehát ez a többlet nagyobb, mint az összes eddigi egyenes adók hozadéka összevéve, a vagyonadó és hadi­nyereségadó beszámításával. Az entente jóvátételi követelései kényszerítették a német pénzügymi­nisztert törvényjavaslatának kidolgozására., Nem lehet tagadni azt, hogy a forgalmi adó­ bevezetése rendkívüli módon fellendíti majd a blanketta-ipart. Hiszen a végrehajtási rendelet nem kevesebb, mint nyolc, javarészt monumentá­lis blanketta-mintát tartalmaz melléklet gyanánt. Mindenekelőtt tartozik bejelentő-lap útján jelent­kezni mindenki, aki a forgalmi adó alá esik. En­nek a bejelentő-lapnak mindössze tizenkét főro­­vata van és természetesen kiterjeszkedik az adó­köteles fél vallására is. A bejelentő-lap rovatai mó­dot adnak az adóköteles fél ellenőrzésére, ameny­­nyiben felvilágosítást kérnek a lakbérről, vagy az üzletért fizetett bérösszegről, a háztartási alkal­mazottak számáról és „mineműségéről“, valamint még egy sor olyan adatra nézve, amelyekből kö­vetkeztetni lehet az adóköteles fél életmódjára. A­ bejelentő­ lapok az adóköteles felektől a háztulaj­donoshoz kerülnek és a háztulajdonos köteles a végrehajtási rendeletben közölt minta szerint egy­ jelentésben összefoglalni a házban lakó adóköteles felek által bejelentett pénzadatokat. Akik maguk írhatják át tintával az adóbélyeget A forgalmi adó lerovásának módja az, hogy az adóköteles könyvet vezet bevételeiről, minden­­ nap feljegyzi a bevételezett összegeket, ezeknek másfél százalékáért forgalmi adóbélyeget vásárol és ezt a forgalmi adóbélyeget a napi zárlat alá fel­ragasztja. A felragasztott bélyegeket azután ér­­tékteleníteni kell. Általában hivatalos felülbélyegzés útján történik a forgalmi adóbélyegek értéktele­­nítése. Azonban a pénzügyigazgatóságok egyes esetekben felhatalmazhatják az adóköteles feleket arra, hogy tintaátírással vagy bélyegzővel maguk végezzék el a forgalmi adóbélyeg értéktelenítését Amennyiben egy vállalat vagy egy cég rendes ke­reskedelmi könyvet vezet, amelyből a nyers bevé­telek összege bármikor kétségtelen pontossággal megállapítható, a pénzügyigazgatóság felhatalmaz­hatja az adóköteles felet arra, hogy az adófize­tést készpénzzel és ne bélyeg útján eszközölje. Olyan esetekben, amikor az ilyen rendszeres napi feljegyzések vezetése megbénítaná az adó­köteles felét keresetének ellátásánál, és ezáltal anyagi tönkretételét jelentené, a pénzügyigazgató­ság felmentheti a bevételi napló vezetése alól, és ebben az esetben átalányösszegben egyezik ki vele. Azonfelül a pénzügyminiszternek jogában áll egyes foglalkozási ágakat felmenteni a bevételi napló vezetésének kötelezettsége alól és elrendelni azt, hogy ezeknél átalányösszeg kirovása váltja föl a forgalmi adó normális kivetését, amelyek alapján a forgalmi adó alapjául szolgáló nyers bevétel a valóságot megközelítő módon álla­pítható meg. Az átalányösszeg megállapítása első­sorban az adóköteles által kiállított bevallási ív alapján történik. De ha a felülvizsgálat a valóság szempontjából aggályosaknak találja ezeket az adatokat, akkor kiküldött tisztviselője útján, szük­ség esetén szakértők meghallgatása után, becslés­sel állapítja meg az átalányösszeget, amikor is az adóköteles fél tartozik üzleti feljegyzéseit és a becsléshez szükséges levelezését felmutatni. Ezek szerint a forgalmi adó normális lerovása alól ideiglenesen felmentett szabad szellemi foglalko­zások művelői is kénytelenek lesznek holnaptól fogva legalább nyers feljegyzéseket vezetni bevé­teleikről. Halasztást kapnak az intellektuális pályák A magyar kisebbségek a népszövetség védelme alatt A Neue Freie Presse jelenti Génfből. A nép­szövetség tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a Magyarországgal kö-Londonból jelentik. Az 55. számú német bú­­várhajó parancsnokának, Werner sorhajóhad­nagynak bűnügyében, amelyet ellene a Torrington kórházhajónak a Scilly-szigetek magasságában történt megtorpedózása miatt indítottak, amely Az indiai hivatal jelenti, hogy a katonai csapa­tokat és a rendőrosztagokat, amelyek Kalikutból Ma­­lapuram felé meneteltek, augusztus ,26-án tekintélyes mopla-haderő, amely karabélyokkal, vadászfegyverek­kel, kardokkal és tőrökkel volt felfegyverkezve, meg­támadta. A lázadók tíjgyományos,ísdsággal és it­lál­tott békeszerződés 60. cikkelyét és a Romániáva­ kötött szerződés 10. és 11. cikkelyét a kisebbségek védelméről a népszövetség garanciája alá helyezi. alkalommal 34 angol tengerész vesztette életét, ma hallgatták ki a rendőrbíróságon Starceyt, a katasztrófa egyetlen menekültjét, mint tanút, Werner ellen, akit a német hatóságok eddig még nem tartóztattak le, gyilkosság vádját emelték, megvetéssel vetették magukat a harcba, amely öt érd hosszat tartott. Veszteségüket ötszáz halottra be­csülik. Angol részről egy tiszt és két katona esett el, hat megsebesült. Az osztag elérte Malapurat öt Siíz­otV"V fel­sgégei yi^ayitts Kafijiutby. A Liándovary Castle után a Torrington Ötórás harc Indiában Csütörtök

Next