Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Aadrássy-ut ÍT.sz. Előfizetési ára!; ' Magyarországban: Egész évre 4S0 kor., félévre 240 kor., negyed­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivé* telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudva­rokon 2 K. Ausztriában 2 raagvar fű XII. évfolyam j Budapest, SZOMBAT 1921 októbej/1. ffírdotésók fölvételiek Budapestéi! » VILÁG kiadóhivctalábau, BJoekner J., BJaii J., Bokor, Beckő és Társa, Győri és fíajry, .Uulhs és Társa, Tcucvser Gyuia, ftojjyi Lajos, Kicin Sinion és Társa, Leopolá Gyula, Loopoid Coműl, £chwar>s József, Sikray, Mezei Antal, Moss1* .Rudolf, Eckstehi Bemát hirdetési iro­dákból!. Bécrkeu: Maatenslciu cs Vogler, M. I)ukcs KachioJocr, Hv.de}: Mossc. | 218-ik szám Vezérek akarnak lenni a közlegények Az események köznpntja ma mindeméire az a miniszteretanács voltJamelyen a koplWny Nyu- gat-Magyarország, a kSzélelmezés a lakásren­delet kérdésével foglakozott. A^míiniszlertanács a késő éjszakai órák* tartoUVes legfontosabb kérdése természetesen Ivvua^rMagyarország ügye volt. Az entente ultiméftwraban megszabott határ­idő lejárófélben van és ugyanakkor olyan hírek érkeznek, amelyek szerint október negyedikéi') az ultimátumnak feltétel nélkül érvényt kell .sze­rezni. Az ulolsó órákban a kormánynak minden eshetőséget fontolóra kellett venni és így termé­szetesen a mai minisztertanács rendkívüli jelen­tőségű volt. A közélelmezési tanács eddigi tár­gyalásai során is számos olyan kérdés merült fel, amelyekben a kormányt illeti - a végső intéz­kedés, egyben pedig a piai minisztertanácsnak kellett döntenie_a Bernolák népjóléti miniszter i által tervezett lakásrendelet kérdésében is. amely utóbbi kérdést a mai ankét eredménye súlyosan komplikálja. Ilyen nagyíontosságu kérdések tolódván az előtérbe, minden más akció szünetel és sem a pártalakiíási, sem egyéb politikai tervek, som a mind élesebbé váló sérelmek a inai napon nem szerepeltek. Mindössze egy kis csoport politikus folytatta a tegnap megkezdett tanácskozásokat, amelyeknek célja még mindig meglehetősen kö­dösnek tetszik, de érezhető az. hogy ezek a noiiti- kusok komoly energiával próbálkoznak terveik ke­resztülvitele körül. Alapgondolata ezeknek a ter­veknek az, hogy ami a nemzetgyűlés összeillése óta történt a politikában, tulajdonképpen minden csődöt mondott. Elsősorban is azt látják ezek a politikusok, akik ma közlegény! sorban vannak, hogy a hirdetve hirdetett demokrácia nincsen se­hol, a vezetés mindinkább a kaszinó írni kezébe csúszik ót és ha majd elkövetkezik az ni válasz- fások ideje, ezzel a politikával és ezekkel a ve re rekkel nehéz lesz a nép előtt megáldani Ezek az úgynevezett második sorbeli politikusok azon •» véleményen vannak, hogy a közlegényekből is le­hetnek vezérek és dacára annak, hogy tagadják a i maguk érvényesülési szándékát, nem riadnának vissza mai vezéreik detronizülásától. A tanácsko­zások nagy titokban, magánlakásokon folynak és ma még személyi kérdésekkel csak annyiban fog­lalkoznak, hogy idegenkednek a kaszinóbeli vezé­rektől. A képviselők, akik mind a kél kormányzó- pártból valók, egyelőre programmtervezetet esi nálnak, hogy azután, ha sikerül, a programúihoz híveket toborozzanak a képviselők közül. Azon a néhány fiatal politikuson kívül, aki a tárgyalások­ban résztvesz, senkinek sincs bizalma az akció­hoz, amelyet a mai vezérek kézlegyintéssel intéz­nek el és egyáltalában nem tulajdonítanak neki semmiféle fontosságot. A többségi párt tepóe A többségi bárt körül a napokban meglehető­sen élénken megyidult mozgatom mára elcsendese­dett és az eddig\ való atredmény mindössze az Andrássy-párt tegnapLxtfatározata. A pártalak itás terve abban a hat pontban van összefoglalva, ame­lyet napok előtt már módunkban volt ismertetni. Ezt a komprimált programmtervezetet ma az Andrássy-párt átküldte a kisgazdáknak, hogy ne­kik is módjukban legyen hozzászólni. Valószínű­leg elsősorban a kisgazdapárt intéző-bizottsága fogja tárgyalás alá venni és amennyiben ebben a tervezetben elegendő alapot talál arra, hogy a tár­gyalásokat tovább folytassa, akkor meg fogja tenni kiegészítő javaslatai*. Nem szenved kétséget, hogy a kisgazdapártban e tekintetben a pesszimisták tábora lényegesen nagyobb, mint az optimistáké.. Akik hisznek abban, hogy az uj pártalakulásnajf megvannak a lehetőségei, úgy tervezik, hogy \íA eredményben a két pórt közöse#4!d^foX> ki egy' tervezetet, amelyet azután átadiiak gróf Bethlen I István minisztereim'}kitbugy az uj r pártprogrammot a miuisznSlmoT’ T? * ura g á é v á teszi, : akkor gróf Bethlen István októter kijancedikén Pécsen tartandó beszédében már mot fogja megjelölni a jövő a lakom s affipTjcimir Ha az események a minisztm^MiUimeg nem aka­dályozzák pécsi iitjóbanVŰ^viti^il^^zerint, vele együtt gróf Ráday (iéifam .liclti^Vinisztc-r és Belitska Sándor honvéoamik.dSSfoiale^A ellátogat­nak Pécsre. ^g|gj fej Érdekes, hogy ■ nch^a^jtÉ^sjfryapártban, de az Amlrássv-pártbau\1^vllMfl»fk. infik pesszi- iniszlikűsan fogadják u jm^ibiMtósmimrvet. Igv az Andrássy-párt egyik kpri!a kijelentést tette, hogy egységes póriról csak >.t választások után lehet szó. Van olyan vélemény, amely azt mondja, hogy az egységes párt esni} u kisgrfzda- párt széltől i dézésével jöhet létre. Ezzel szemben a kisgazdapárti, képviselők makacsul hangoztat­ják. hogy az ó pártiak az egységes, azt megbon­tani nem lehet és elég erősek arra,' hogy minden néven nevezendő intrikával szemlmszálliaiiak. Jellemző kijelentés hangzott ei erre vonatkozólag ma este a pártban: > — 11a a most lezajlott rágalom hat 1 j árat szél nem választott bennünket, akkor nincs az a hata­lom, amely pártunk egységei meg tudja bontani. A baranyai jelölések Ma megérkeztek Baranyából azok az An- drássy-párti képviseli*, akiket a, párt az ottani hangulat kitamdmánjfőzásán^ídudött le. Taszter Béla. Bleyer Jakab éjt Ba/jos János a sok szónok­lástól meglehetősen JwTOiedve adták elő lapaszta­la taikat, amelyek Szerint a baranyai hangulat lé­nyegesen az Andrássy-párt felé fordult. Ezek u kerületek legnagyobbrészt kisgazdapárti kerüle­tek voltak, de amint a lenntjárf képviselők beszé­lik. elfordultál' o kisgazdáktól, aminek oka a kivi­teli engedélyek botrányában és a rendkívül magas gabonaárakban keresendő. A képviselők referátu­mát rögtönzőit értekezleten hallgatta meg a part és elhatározta, hogy a jelentést tárgyalás alá veszi, majd rövidesen megejti a hivatalos jelöléseket. Szóba került az is, hogy Baranyában meg mindig nincs megengedve o politikai agitáció, dacára an­nak, hogy a választások immár erősen közeled­nek, A párt megbízásából Hallcr István telefonon érintkezésbe lépett a miniszterelnöki palotával, ahol éppen a minisztertanács tartott és kérte a kormányt, hogy még a mai minisztertanácson ha­tározzák el hogy Baranyában megengedik a vá­lasztási agitáció megkezdését. A baranyai jelöltek száma természetesen nap-nap után szaporodik. Ma hir van arról, hogy gróf Zichy János elvállalná pártonkiviili pro­grammal az egyik pécsi kerületben a jelöltséget. Ugyancsak felajánlották a pécsi első kerület je­löltségét dr. Nagy Györgynek, aki azonban elhá­rította a megtiszteltetést, mert csak kimondott republikánus programmal kíván fellépni. Maga helyett Juhász-Nagy Sándort, a Károlyi-kormány volt miniszterét ajánlotta. A kisgazdapártban ma újból tárgyaltak a csonka kerületek dolgában. Azt a kijelentést tet­ték, hogy a párt vezetősége feltétlenül a csonka kerületekben újból megejtendő választások mel­lett foglal állást, mert szükségesnek tartja, hogy az eddig megszállás alatt volt lakosság akarata tnegnyila tkozhassék. A szóban forgó öt kerület képviselője Patacsy Dénes, Muszti István, Per- laky György. Burla-Szabó József és A agy Pál a meghatározott időben le fog mondani mandátu­máról. Valószínű, hogy ezekben a kerületekben a kereszténypárt nem állít ellenjelöltet. •*»***ef**<t4****t*t**»««**e*««4**** /„SgymagáSian ^gtlan­r ^T^atácsy'Dénésiiek, a baranyai kormafKnizíos- nak les-ékenységé^U4»ap<—0,atosan mondja ki egv i't;, i ív >4/11: „eguinaijúhan afkal­TkTnuS/cliís ős .arra kel­itm íí 11j\ tjhgy | hivWalps mi szerint /•clll/igffii/ I . gsH! yeLMi1' «=«­“>an alkalnupWrjt* olyiíb/sulyos i.jeP.sséggel ósz- szekölöU teljes oi> j< k ti vitást igénylő áll/s betidK.séni^niint ampjvu a dúlt'országrészeiy korm^vpfy^YJíf.; Azonban a hivatalos aTO W ig^sáfí.Uk-.lw;rt s hanem csak Patacs.'PA»iH¥®T^^ konkrét kije­lentésével kapcsolatosan mondja ki: egymagában alkalmatlan. Patacsy Dénes lement Baranyába, ahova a nemzeti hadsereg a béke, a szereid, a rr-nd, a nyugalom jelszavaival vonni! be. Patacsy Dénes lement Baranyába azért, hogy államférfiul nevének tekintélyével, érdemeinek -nívóval, költői zománctól szivárványos ékes szólásával (simogassa a nemzeti hadsereg proklamái jójában lefektetett elvek érvényesülését.- mért Pntncqj Déncsröl mégis fsak bajos föltételezni ‘azt, hogy szántszándékká! az ellenkezőjét akarta annak, amit a nemzeti had­sereg prokiowáciáiu hirdetett. Patacsy Dénesié! nehéz elhinni, hogy a nemzeti iúnlsn rg munkáló mik meffhiusttósói tűzte ki Céljává. í.s ipégi>. mi történi? Akkor, amikor Pécset és Baranyát belnl- tötte a szeretet jelszava, a. társadalmi és a feleke­zeti béke igéje akkor Patacsy Dénes, ez a judició- zus koponva. a kemény igazmondásnak ez az em­bere volt szives egy népgyülésen szólásra emel­kedni és világgá röppenteni ezt a csinos állítási: a szerbeket a ftéc.si zsidók körtéik be Beesve és vi­rágokkal fogadták őket bevonulásuk alkalmával. Nos tehát, felhagyunk az udvariatlansággal és kijelentjük azt, hogy akkor, ha Patacsy Dénes itt Budapesten mondja ezt, mielőtt leérkezik Pécsre, akkor egy pillanatra sem vonnánk kétségbe jóhi­szeműségét. Patacsy Dénes személyével a minden irányból> lettes és tökéletes tájékozatlanság vonult be a magyar törvényhozásba.Patacsy példája annak, hogy milyen nem szokott lenni a tisztafejü, józan magyar kisgazda. Lehetséges, hogy Patacsy Dénes újságokat js olvas néhanap. Ha ezt megteszi, ak­kor némi fantáziával könnyű kitalálni, milyen új­ságokat olvas: és tudjuk azt is, hogy a Patacsyak használatára készült újságok a történeti fbrrásktá­tikának milyen példátlan lelkiismeretességével el­lenőrzik minden egyes hírük hitelességét, mielőtt kiadpák azi a hirt. Azonban Patacsy Dénes nem Budapesten beszélt, Patacsy Dénes lement Pécsre. beszéli pécsi emberekkel, hallotta Baranya szavát, mert hallania kellett, hiszen Baranya szava főt zu­golt egész Budapestig és ennek a baranyai szónak megvolt a keserű visszhangja a Patacsyak számára készüli fővárosi lapokban. Patacsy Dénes lement Pécsre, beszéli pécsi emberekkel és azután elmon­dott valamit a pécsieknek, ami szerényen szólva — újdonság volt Pécs számára. Elmondta ezt olyan ízesen es zamatosán, olyan költői szárnya­lással és vaiázsos zengéssel, amint ez a Patacsy Dénes és a többi Patacsy Dénes beszélni szokott. Hiszen a szerencsés Magyarországnak van ma több poéta-politikusa is: Patacsy mellett Budaváry és Budaváry mellett Szánó János, WollT uram de­rék csatlósa, :t zsinagóga-avatások dalos pacsir­tája. Ebbe a iülemüle-társaságba tartozik jó Pa­tacsy Dénes is. és így nem vonjuk kétségbe azt. hogy a gyűlölet íolkellésére egymagában alkalmat­lan kijelentését is körülvirágozta a szép szavaknak ibolyáival és árvácskáival. Mert Patacsy Dénes nyitván csak a szolid virágokat kedveli. Akinek kedve telik: az ilyen elniejálékban. az. elszórál- oz.hatik azon, hogy milyen elasztikus is a büntetőtörvény könyv 172. paragrafusának 2. be­kezdése amelynek alapján súlyos izgatást követ el a keresztény telekezet ellen az, aki Budapesten egy tudományos felolvasásban a zsidók gazdasági mozgékonyságának okait keresi, ellenben nem kö­vei e! félekezei elleni izgatást és nem szít föl gyű­löletet a zsidókkal szemben az, aki egy hosszú rab­ságból felszabadult városban • a zsidókat okolja ezért a rabságért. Nem tehetünk róla, a pogrom nem •> mi Ízlésünk és nem a mi ideálunk, de ha igaz volna az, amit Patacsy Dénes állított a pécsi szószéken, akkor mi mondanánk azt: Itt a napja és itt az órája annak, hogy meginduljon a pogrom a pécsi zsidók ellen. De azért Patacsy Dénes kije­lentése,-ez a nyilvánosság előtt, tett kijelentése a gyűl (dél föl keltései c egymagáiban alkalmatlan. Ezekkel a büntetőjogi finomságokkal egyéb­ként hadd foglalkozzanak a kriminológusok és hadd állítson fel erre nézve egy uj jogelméletet az ilyen jogelméletek nagy mestere, Tomcsányi I .Vilmos jpáj, akinél .eredetibb és egyénibb jogászi Egymillió ember ölhónapos kenyere Moszkvából jelentik: Az amerikai segltőszer/ vezet vezetője a fíos/a-iigynökség egyik tíciósitq/i előtt kijelentette, hogy egymillió emberiVithóijapi ellátására szükséges élelmiszer van narI utofi.^ Aj szállítmány főleg lisztből, rizsből, batflááL-jpíaó-* bői és cukorból áll. Háromezer tonna dbafmiszer már Pétervárra érkezett és ebből a mennyiségből három vonattal vittek Kazánba és Szamarába. A szállítmányok közül kettő mar rendeltetési helyére érkezett. A szervezet főmunkája gyermekkonyhák és étkezők felállítása. Amerikai újságírók cariczyni látogatásuk al­kalmával kijelentették, hogy Amerika segély­akciója legalább 100 miliő dollárt jog eredmé­fnyezni, amiből egymillió tonnányi gabonát lehet ruÉjd vásárolni. ■ff A Hoovcr-bizottság egyik képviselője kijelen- i tette, hagy az amerikai bizottságnak az éhezők siSgitésére indított akcióját az elégtelen szállító- eszközök erősen akadályozzák. Noha Litvinoo na­ponta 500 vaggont ígért, legtöbbször csak 200 ér­kezik a határra, néha meg csak 50 vagy még keve­sebb. A szovjethatóságok továbbá azon az állás­ponton vannak, hogy amerikai polgár a helyi szo­kásokat nem ismeri, amiért nekik maguknak kell az elosztást végezniük. Az amerikai küldötteket szigorúan ellenőrzik és állandóan ki vannak téve a kiutasítás lehetőségének. h

Next

/
Thumbnails
Contents