Világ, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Szerda Rupert Rezső belépett a Független Kisgazda és Polgári Pártba Rupert Rezső a mai napon a következő levelet intézte Rassay Károlyhoz, a Független Kisgazda és Polgári Párt elnökéhez : Kedves Barátom ! Többször kifejezett óhajtástoknak engedve, bejelentem, hogy pártotokba, a vezetésed alatt álló ,Független Kisgazda és Polgári Párt“-ba belépek. Ezzel tulajdonképpen csak a formának teszek eleget mert hiszen, ami politikai elveinket és céljainkat illeti, kezdettől fogva úgyis egy uton járunk , közösen, vállvetett küzdelemben, az előítéletek rabláncát lerázva harcoltunk mindig a közérdekért azokkal szemben, akik a jelszavas kormánypárti politika örve alatt csak önző, egyéni s nagy részben magántársasági érdekekért küzdöttek és küzdenek ma is. Belső lelki okok voltak csak azok, mik eddig pártokon kivül tartottak. Nehezen viselem a pártéletet. Feszélyez a pártfegyelem, mert az ember annak nyomása alatt kevésbbé követheti mindenben lelkiismeretének sugallatát. Azt hittem, hogy egyedül állva, jobban szentelhetem magamat azoknak a céloknak szolgálatára, melyeket magam elé tűztem s melyeket az idő is sürgetve követel. Ezek között első a magyar testvériség, a szabadság, s általában a felebaráti keretet ét egyenlőség politikája, vagy ha jobban tetszik , a nemes értelemben vett liberalizmus szolgálata és pedig úgy tisztán politikai, mint gazdasági téren is. Programmom lényeges része az azért való küzdelem is, hogy alkotmányos úton, de mielőbb, véglegesen és közregnyugvásra rendezzük az egész közjogi helyzetet. Tudom, hogy együtt vagyunk és voltunk mindig ezekben a kérdésekben is, amint együtt voltunnk és vagyunk abban is, hogy a politikai hegemóniát a magyar kispolgármilliók kezébe tegyük le s szociális helyzetét, együtt a munkásságéval, a jólét magasabb fokára emeljük. A polgárhazát és a polgárvármegyét mi is akarjátok. Mégis azt hittem, hogy mindezért magamban elszántabban és odaadóbban tudok küzdeni, mert ha egyedül állok is, a legerősebb párt, az igazság híveinek tömege, minden kötés nélkül is mellettem áll s kötés nélkül- velem harcoltatok Ti is, kik a magyar és amellett az emberi igazságok törhetetlen harcosai vagytok. Szándékomtól az térített el, hogy a kormány az erőszak, az alkotmányszegés útjára lépett, mert azt, hogy a törvényhozók választására vonatkozó törvényes rendet — legféltettebb alkotmányos jogunkat — hamis és rosszhiszemű, mindenképp erkölcstelen ürüggyel félre tette s helyette maga oktrojál mást, pláne szűkebbet, másnak, mint erőszaknak és alkotmányszegésnek minősíteni nem tudom. Látom azt is, hogy az a magántársaság is, mely a háttérből eddig is mutogatta tigriskörmeit, a kormánypárt köpenye alatt még jobban be akarja lopni magát a hatalomba, mi ha sikerül, végleg megpecsételné szegény hazánk sorsát , pedig úgyis untig elég, hogy a különböző felelőtlen szervezetek felelőtlen politikájának jóvoltából 14 megyés kis országunk évi költségvetése máris túlhaladta a 40 milliárd koronát. Senki sem lehet kétségben aziránt, hogy mi lesz a kormány jövendő politikájának szelleme. A kísértetek már megjelentek. Számukra készülnek — úgy látszik — a kormánytörvények. Várják is ujongva azok, kik gyűléseiken és plakátjaikon az erőszakoskodások jogrendjét hirdetik. Üdvözli őket azok tábora is, kik mióta a forradalom elsöpörte őket, melynél ők sem voltak hasznosabbak, kiéhezve vártak a pillanatra, ti úgy visszatérhessenek oda, hol sohasem kerestek mást, mint hogy mohó étvágyukat csillapítsák. Mi lesz ebből a szegény országból ? Láttam azt is, hogy pártotok becsületes küzdelmét miként akarják lehetetlenné tenni, mint azt a pécsi gyűlés megzavarása elég beszédesen példázza. Romboló munkával állunk szemben, képmutató csalással és sok részben felelőtlen csőcselék szabadalmazott őrjöngésével, mely pillanatok alatt mindent összedönthet. Ezzel szemben nem elég csak az igazság erejének bármily biztosan is bekövetkező érvényesülését bevárni, mert az igazság gyakran lassan győz, mialatt minden tönkre mehet. Ezért úgy vélem, hogy ha valaha, ma minden igazlelkű embernek össze kell lógni az ellen az irányzat ellen, mely a választásokon — a maga képére teremtett választási renddel — győzni akar. Ez nekem iT kötelességemmé teszi, hogy külsőleg is csatlakozzam azok táborához, kikhez lélekben úgyis tartoztam és tartozom. Kötelességem ez azért, mert lehet, hogy bármily szerény, mégis becsülettel vívott küzdelmeimmel híveket szereztem az ország minden részében, s talán nem lesz fölösleges, ha azok, kik hisznek harcaim igazságosságában, irányításul tudják, hogy hová tartozom. Jó lenne, ha, akik egyek vagyunk a Kossuth- és Eötvös-hagyományok igaz kultuszában, most mindnyájan egyesülnénk. Hta sokfelé vagyunk, nem alakul ki elég erős, egységes irányzat és a nagy zűrzavarban eltévedhetünk. Bennünket, kik szabadkirályválasztók vagyunk, de minden Habsburggal szemben azok vagyunk, senkitül sem választhat el még a királykérdés sem, mert a mi programmunk sarktétele az, hogy ne kétszázegynéhány gyarlós lábáról könnyen ledönthető ember, a választott képviselők, döntsenek az államformáról, hanem maga a nemzet népszavazással. Ma csak egyetlen fontos kérdést ismerek: a kormánypárt és az alkotmányszegő kormány ellen összefogni. Ebben az összefogásban akarok részes lenni, mikor most Veletek forma szerint is szövetkezem. Adjon Isten szerencsét becsületes és hazafias munkátokhoz, mert úgy érzem, lelkem minden hitével és szívem minden dobbanásával, hogy a Ti szerencsétek megpróbált szegény hazánknak is szerencséje lesz. Kelt Budapesten, 1922 február 25-án. Igaz és hűséges hívetek: Rupert Rezső. Gróf Andrássy Gyula nyilatkozata Gróf Andrássy Gyula az alkotmányjogi bizottságban elhangzott véleményekkel kapcsolatban mi munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette:-- Az alkotmányjogi értekezlet tagjai részére a tón vallás, a dolog természeténél fogva, a következők/pp volt beállítva: ,Az 1920. I. tc.-kel megegyezik az a felfogás, hogy az e törvény létrejövetele előtt kiadott rendeletek módosíthatók. Természetes kivételt tesz azonban a törvény olyan ügyek tekintetében, amelyek törvényhozás alá tartoznak. Ilyen elsősorban a választójog. Ilyen ügyekre kimondja a törvény, hogy a kormány köteles a rájuk vonatkozó törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Azt nem kell bizonyítani, hogy e kifejezés alatt a törvény nemcsak a tárgyalási anyag beterjesztését, hanem annak törvényerőre emelését is érti. A választójogi javaslatot a miniszterelnök tényleg beterjesztette. Az nem vált törvénnyé és ebből következik, hogy a kormány megtette kötelességét. Rajta kívül álló okok miatt nem hozott választójogi törvényt a nemzetgyűlés és visszaszáll a kormányra a szükségrendeletalkotás joga.“ Már most az a kérdés, hogy megáll-e ez a következtetés abban az esetben is, ha a napnál világosabban bizonyos, hogy maga a miniszterelnök akadályozta meg a törvény létrejövetelét. Ha ez bebizonyítható, akkor ez annyi, mintha a miniszterelnök egyáltalán nem terjesztett volna a nemzetgyűlés elé választójogi törvényjavaslatot. A tényállás e tekintetben a következő: — Én napokkal a nemzetgyűlés kapuzárása előtt a legnagyobb nyilvánosság előtt fölszólítottam gróf Bethlen Istvánt, jelentse ki, hogy mi a terve. Ha az a terve, hogy a törvényjavaslat meg nem szavazása esetén rendeleti uton új választójogot léptet életbe, akkor én és az ellenzék keresztül engedjük az ő törvényjavaslatát, bármily rossznak is tartjuk azt, nehogy bekövetkezzék, amit mi nyilvánvaló alkotmányszegésnek tekintünk. A miniszterelnök felszólításomra nem adott választ. Mi tehát inkább deferálni akartunk, semhogy alkotmányszegés bekövetkezzék. A miniszterelnök azonban szántszándékkal azt akarta, hogy az ő törvényjavaslata el ne fogadtassák, mert így módjában van, ha kétes alkotmányjogi úton is, de mégis legalkalmasabb választójogot rendeletileg életbe léptetni. Hogy a miniszterelnöknek ez az abszolutisztikus szándéka volt, azt egy másik esetben is már teljesen bebizonyítottuk. A nemzetgyűlés utolsó napján Huszár Károly azt mondta nekem, hogy a kisgazdapárt is akarván a megegyezést, a miniszterelnök abba belemegy. Délután hat órakor Pályi Ede tudomására juttatta a miniszterelnöknek egyik főbizalmasa útján, hogy én és az ellenzék készek vagyunk meg az utolsó órákban is keresztülengedni a javaslatot. Erre a miniszterelnök ugyancsak főbizalmasa utján megmondotta Pályának és így Pályi útján nekünk, hogy a dolgot a kormányzó elé terjeszti, amiért is azonnal felmegy a Várba. A megegyezés lehetőségének az egész folyosón híre ment, majd Huszár Károly, Gaal Gaszton és nagyatádi Szabó István keresték a miniszterelnököt, de nem volt található. Este 8 órakor megállították a Ház óráját, hogy lehetőség maradjon a törvényjavaslat tárgyalásába belefogni és az éjszaka folyamán azt folytatólagos ülésben elfogadni. Ámde a miniszterelnök fél 0-ig, az utolsó pillanatig, nem volt található. Formálisan elbújt a tárgyalások lehetősége elöl és szétoszlott a nemzetgyűlés anélkül, hogy választójogi törvényt hozott volna. Várjon tudták-e mindezt az alkotmányjogi véleményező urak? És ha tudták volna, hogy Bethlen szándékosan akadályozza meg a választójogi törvény létrejövetelét, hogy éppen az ő alkotmányellenes szándéka volt az, mely a törvény létrejövetelét megakadályozta, vájjon adtak volna-e akkor is olyan véleményt, amelynek alapján Bethlen most már ..szabadkezet“ vélelmez a maga számára? v A kisgazdák és az ellenzék egy után fognak haladni Az Andrássy-párt egyik vezető tagja az egységes párt mai intézőbizottsági üléséről munkatársunknak a következőket mondott* — .A keresztény ellenzék tudja, hogy mi a tennivalója. Egy dolog bizonyos: az országban erős legitimista hangulat mutatkozik és ezt a párt ki is fogja használni a választási küzdelem alkalmával. Látja, hogy a kormány a maga szabad királyválasztó törekvéseit legitimista köntösbe öltöztek a vidék kedvéért, a pártnak gondja lesz rá, hogy ezt felfedje a közvélemény előtt és rámutasson arra, hogy a kormány volt az, aki a detronizációt keresztülvitte. — Lehetetlennek tartjuk, hogy a kisgazdák belenyugodjanak a nyílt szavazásba. A kormány szerintünk teljesen a mellékkormány karjaiba vetette magát. Úgy látjuk a helyzetet, hogy a kisgazdák és az ellenzék a választójogi küzdelemben egy uton fognak haladhatni, ha az egységes párt tagjai valóban szabad kezet kaptak a titkosság hirdetésére. A szociáldemokrata párt részt vesz a választásokon A szociáldemokrata párt egyelőre nem döntött magatartása felől és ezt csak a rendelet megjelenése után tartandó pártválasztmányi ülésén fogja megtenni. Értesülésünk szerint a pártválasztmányban többségben vannak azok, akik azt kívánják, hogy a párt lépjen ki passzivitásából és vegyen részt a választásokban. A sajtófőnökség Az egységes pártban ma már mint befejezett tényről beszéltek arról, hogy Eckhardt Tibor megválik a sajtófőnöki állástól és utóda Drasche- Lázár Alfréd lesz. Eckhardt Tibor az egyik kombináció szerint fel fog lépni a választásokon, mások arról tudnak, hogy diplomáciai küldetésben külföldre készül. Gömbös Gyula és Albrecht főherceg Gömbös Gyula ma a királykérdésre vonatkozóan a következő nyilatkozatot tette: — Most is csak azt mondhatom, amit már ismételten megtettem, hogy nem a kisgazdapárt és nem én voltam az, aki a királykérdést fölvetette, hanem a puccs-karlisták, akik a király visszahozatalát állandó propagandával előkészítették. A királykérdés fölvetését és fölszínen tartását az ország szempontjából egyenesen katasztrofálisnak tartom. Éppen ezen okoknál fogva a magam személyére nézve sem lehetek abban a helyzetben, hogy Albrecht királyi hercegnek trónrajutását támogassam, amint azt átlátszó célzattal ellenfeleim a Dunántúl — saját bűneik leplezésére — hirdetik. A Heinrich-párt vezetősége , Heinrich Ferenc vezetése alatt álló nemzeti polgári párt ma értekezletet tartott, amelyen megválasztotta a pártvezetőséget. Az elnökség tagjai Heinrich Ferenc, báró Harkányi János, Lukács László, Szász Károly, Tolnai Kornél és Vadász Lipót lettek. A választmány tagjai: ifjabb Chorin Ferenc, Haggenmacher Ottó, Heinrich Ferenc, báró Harkányi János, báró Kornfeld Pál, báró Lévay Lajos, Márkus Jenő miniszteri tanácsos, Springer Ferenc, Szász Károly, Székely Ferenc, Tolnay Kornél, Vadász Lipót és Vészi József. A párt a jövő héten a Vigadóban nagygyűlést tart. A teljes harmónia jegyében Az egységes párt intéző-bizottságának mai üléséről a következő hivatalos jelentést adták ki: Az egységes kormányzópárt intéző-bizottsága ma délelőtt ülést tartott. Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy a párt legutóbbi értekezletének határozata alapján Gömbös Gyulát kérte fel az ügyvezető alelnöki állás vállalására. Az intézőbizottság a bejelentést helyeslőleg tudomásul vette. Ezután az üresen hagyott pártelnöki állásra báró Perényi Zsigmondot, az alelnöki állásra Molnár Dezső nyugalmazott altábornagyot, az intéző-bizottságba pedig báró Lers Vilmost, gróf Károlyi Imrét és Almásy Lászlót választották meg. Gömbös Gyula ismertette a párt szervezeti szabályzatát a párt szervezkedésének előkészítésére vonatkozólag. Ezt az intéző-bizottság lényegtelen módosításokkal elfogadta. Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette a minisztertanács által elfogadott választási rendeletét. Leszögezte álláspontját a nyílt szavazás kérdésében; hangsúlyozta, hogy mivel itt választási rendeletről van szó, a kormány viseli a felelősséget és a pártot semmi felelősség nem terheli. A párt nem kényszeríti tagjait, hogy a választások alatt egyik, vagy másik álláspont mellett foglaljanak állást; mindenki szabadon nyilváníthatja nézetét a választójog jövő megalkotásáról. A választási rendelet , az új nemzetgyűlés összehívását, szól, mert hivatva lesz olyan választójogi törvényt alkotni, mely az or-szág érdekeinek megfelel. Nagyatádi Szabó István felszólalására rövid érdemleges vita folyt le, amelyben , a nyit és titkos szavazás melletti állásfoglalások hangoízottak el. Gróf Bethlen István miniszterelnök végül ismét kijelentette, hogy miután a kormány a teljes felelősséget vállalja a választási rendeletért, a párt egyes tagjai nyugodtan elfogadhatják azt. Az intézőbizottság határozatot nem hozott, mert a választójog kérdését nem kezelték pártkérdésként. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette ezután azt a kiáltványt, melyet a párt a magyar nemzethez fog intézni. Az intézőbizottság ülésezésének végén megállapították, hogy a sajtóban megjelent közlemények, mint hogyha a pártvezetőségben és általában a pártban nem volna meg a harmónia, nem egyebek hamis céltudatos, a párt tekintélyét és egységét megbontó közleményeknél. Örömmel állapította meg a vezetőség, hogy a választások a teljes harmónia jegyében fognak lefolyni. " VILÁG 1922. március 1. )