Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2 1923 márciusi VILÁG A pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetést Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén beterjesztené a költségvetést. — A magyar állam 1922—23. évi költségvetése — kezdte a pénzügyminiszter is 40,6 milliárd deficittel zárul. Ez a költségvetés két részből alakult, egyik a közigazgatás és a kormányzat szükséglete és a köz-s adókból folyó bevétel, a másik rész az üzemek kiadása és bevétele. Ami az első részt illeti, a kiadás 118,3 milliárd, a bevétel pedig 103 milliárd. Tehát itt 15,3 millliárd deficit jelentkezik. Ha a másik részt nézzük, az üzemeknél a kiadásra 70,8, a bevételekre pedig 45,8 milliárd van előirányozva. Végeredményben itt 25 milliárd deficit mutatkozik. A pénzügyminiszter ezután összehasonlítja a kiadások emelkedését a bevételek emelkedésével. .A kiadások átlagban hatszoros, a bevételek pedig hétszeres emelkedést mutatnak az előző költségvetéshez képest. Ha az üzemek költségvetését nézzük, a kiadások nem egé-szen kilenc, a bevételek pedig nyolcszorosan emelked-: tek. Ha a tényleges eredményeket vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt esztendőben 48,5 milliárd kiadással szemben 37 milliárd bevételt tüntet fel a költségvetés, úgy hogy 11,5 milliárd a deficit. Azonban figyelembe kell venni, hogy a költségvetésnek akkori előkészítése 0,84-es korona mellett folyt le és ha ezzel a mostani helyzetet összehasonlítjuk, látjuk, hogy a kiadások emelkedése valamivel kevesebb mint négyszeres, a bevételek emelkedése pedig valamivel több. Ez megfelel annak az aránynak, mely a 0,81-es és a 23-as korona között fennáll. * a békebeli költségvetések A pénzügyminiszter ezután a békebeli költségvetésekkel hasonlítja össze a nlp 51 beterjesztett költségvetést. Az 1914—15. évi költségvetés a mai Magyarországra alkalmazva — 10 százalékot véve — 90 millió aranykorona deficittel zárult. Ha a mostani költségvetést átszámítjuk aranykoronára, ugyancsak 1 millis aranykoronának felel meg a deficit. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy amíg az 1014—15-ös költségvetésben a beruházások 256 milliót tettek ki, addig most a beruházás csak 56 millió aranykorona. A koronakurzus változása értékváltozást és átalakulást jelent a gazdasági életben és így a mai költségelvetésnek aranykoronába való átszámításából sohasem kapjuk meg azt a képet, mely a való helyzetnek megfelelne. A békebeli költségvetésbe az állami költségszolgáltatások teljes kielégítése fel van véve. A mostani költségvetésbe is be van állítva ilyen címen 15 milliárd, ami 31 millió aranykoronának felelne meg. Azért nem több, mert az államadósságok felosztási munkálatai még nem fejeződtek be és a szolgáltatások ebben az esztendőben nem kezdődtek meg teljes egészében. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy akkoriban konszolidált időket éltünk és a jövőből nem meredtek felénk olyan problémák, mint most. Nem volt előtérben a kielégítetlen tisztviselőkérdés és a különböző kívánságok és törekvések, melyek a mostani gazdasági helyzetre jelentékeny befolyást gyakorolnak. Nagy különbség az is, hogy a költségvetésbei mutatkozó deficitet a múltban külföldi kölcsönnel is fedezhettük. Most azonban a külföldi kölcsön lehetősége nem áll fenn. Nem térhetünk át aranykoronára Többször felmerült az a kívánság, hogy új viszonyok konszolidálása érdekében térjünk át azaranykorona-számításra, amely nincs kitéve folytonos változásnak. Ezt nem valósíthatjuk meg addig, amíg ennek a reformnak nincsenek meg belső feltételei. Nem azért nem térünk át az aranykoronára, mintha nem akarnánk, vagy mintha nem tudnánk egy pillanatra arra,visszatérni, hanem azért, mert azt nem tudnák állandóan megtartani. Visszatérésünk csak rázkódást idézne elő, anélkül, hogy a viszonyok stabilizálódnának. Most pedig szokatlan dolgot jelentek be — folytatta Kállay —, azt, hogy a költségvetéssel, annak mostani formájával nem azonosítom magamat. Előterjesztettem a költségvetést azért, mert szükséges, hogy megvitassák. Ettől a vitától várom, hogy a költségvetés olyan képet öltsön, mely megfelel a mai nehéz közgazdasági és pénzügyi helyzetnek. Épp azért nem a megnyugtató és elaltató momentumokat emelem ki a kölltségvetésből, hanem azokra a kérdésekre fogok rámutatni, amelyek új megoldást igényelnek, és amelyek eliminálhatók is. Másfél évvel ezelőtt, amikor idejöttem, bevételeink még nem voltak és adótörvényeink nagyon nehezen voltak végrehajthatók. Hiányzott a jól működő adóügyi apparátus. Azóta bizonyos fejlődés állott be az iparban, bizonyos megerősödés mutatkozik közgazdasági téren, amit csak az nem lát, aki nem akar látni. Fokozni kellett az adóbevételeket a gazdasági helyzetnek megfelelően és a valuta alakulásában bizonyos állandóságot kellett biztosítani, hogy a kilengések ne csapjanak át szertelenségbe. Enyhíteni kellett a kilengéseket, hogy fe idézzeneklő márólholnapra katasztrófákat és tekintettel kellett lenni arra, hogy erőszakos intézkedések ne akadályozzák meg az ipari fejlődést. A forgalmi adóból várható legkiadósabb bevételünk,34 milliárd korona. Ez az adónem idővel még fokozható lesz. A fogyasztási adó 8—10 milliárddal szerepel a költségvetésben. Megjegyzem, hogy a megadóztatás mértékénél a közönség vásárlóképességénél csökkenését figyeletübe kell venni. A cukor és szesz megterhelése 8,1 milliárddal marad alatta a békebeli megterhelésnek. Ami az egyenes adókat illeti, a földadóból 10 milliárd van előirányozva az őszi befizetések alapján. A házadó, a társulati adó és egyéb adónemek csak kisebb összegekben szerepelnek, mert ezeknek az adóknak végrehajtása most folyik. Nyolcmilliárdot vettünk fel a jövedelmi adó hozadékaképpen. Reméljük, hogy nem lesznek nehézségek a behajtásnál. A dohányjövedéket 3—4 milliárdban, a határvámokat 7—9 milliárdban irányoztuk elő. Itt megvan a fejlődési lehetőség, különösen a dohányjövedéknél. A dohányárak legutóbbi emelése különben a költségvetésben még ma remélhetőleg a vámok adta jövedelem is gyarapodni fog. A földreformból várható jövedelmet 4 milliárdra teszik, összegezve tehát 80 milliárdot irányoztunk elő, bevételképen. Adórendszerünk befejezettnek tekinthető Az elért jövedelemtöbbletet némelyek szeretik úgy feltüntetni, mintha az a közönség újabb megterhelését jelentené. Ezzel szemben kijelentem, hogy a költségvetésben nincseek olyan intézkedések, melyek új megterheltetések elé állítanák a közönséget. Adórendszerünk teljesen ki van építve és befejezettnek tekinthető. Rendszerváltoztatásra nincsen szükség, csak a programmunkát kell befejezni, nevezetesen a jövedelmi adótörvény megalkotásával és a községi adóztatás helyes mederbe való terelésével. Ami az elsőt illeti, nem kívánok róla bővebben nyilatkozni. A másodikra nézve bejelenthetem, hogy a mai vagy a holnapi nap folyamán át fogok nyújtani egy törvényjavaslatot az érdekelteknek, mely a községi adóztatás kérdésével foglalkozik. A községi adóztatásnál eddig az volt a baj, hogy túlságosan összekapcsolódottaz államháztartással, ennélfogva szertelenségekbe és aránytalanságokba vitte a megterheltetés. Baj volt az is, hogy elhanyagolta a falut. A benyújtandó törvényjavaslat másodrendűvé kívánja sülyeszteni a pótadókat és új jövedelmi forrásokat kíván megnyitni a községek előtt. Az illetékeket 10 milliárdban irányoztuk elő, a valutaromlás ebbe az irányzatba tehát még nincsen beleszámítva. Az lesz az elvünk, hogy új kiadásokat csak akkor eszközöljünk, ha új bevételi források megnyitása ezt megengedi. Igen helyesen szó van a lakások felszabadításáról, de ez a felszabadítás a tisztviselőkérdéssel kapcsolatban sok új költséggel jár, , A korona stabilizálása " A korona stabilizálása megnyugvást hozott a társadalomban. Azt várjuk, hogy a közhangulatba igyekezzen mindenki belevinni más felfogást és más törekvést, mint ami idáig a közgazdasági életben megnyilvánult. Tisztában kell lennünk a trianoni szerződés által teremtett helyzettel. Meg kell tanulnunk lemondani az élet minden vonatkozásában, mert jöhet olyan idő, amikor már neki a saját araratunkból leszünk kénytelenek lemondani. A takarékosság szellemét kel bevinni a társadalomba, hogy megteremtsük azt az alapot, amelyen a jövő generáció építhet. Az államadósságok A mostani költségvetésben 25 milliárddal vannak előirányozva a kiadások. Ez az összeg azonban csak részben kerül kiadásra a mostani esztendőben. Az államadósságok nagyságáról teljes számszerűséggel nem állhatok elő. Az adósságok eloszlása most folyik és több elintézetlen kérdés van még. A háború előtti adósságunk 3 milliárd korona békebeli paritás alapján számítva és ugyancsak békebeli paritással számítva 61,-1 milliárd a háború alatti adósságunk. Összesen 64,1 milliárdnyi megterheléssel állunk szemben. Ez azonban adósságaink nagyságáról nem ad tényleges képet. A háború előtti államadósságok terhe a mai koronaértékben 400 milliárdot tesz ki. A békeszerződésből eredő terhek és hátralékok Angliával, Franciaországgal, Belgiummal és Törökországgal szemben 770 milliárdot képviselnek. Kétségtelen azonban, hogy ez az összeg az időközi barátságot érintkezés és összeköttetés révén csökkenni fog. Másik jelentékeny tétele a költségvetésnek a közalkalmazottak természetben való ellátása, ami a lisztelátással együtt 24 milliárdot tesz ki Ebbe nincsen beleszámítva az a haszon, amit erre a célra az exportvámokból és vámgabonából kapunk. A megterhelés azonban oly nagy, hogy ebben az irányban tovább kell folytatnunk a leépítést. Határozott szabályokat kell felállítani és a tisztviselőkön kívül a természetbeni ellátásból kikell zárni jóformán mindenki. Ez fontos azért is, mert a szükségleteket nagyrészben vásárlással kell fedeznünk és ezek a vásárlások általános drágulást idéznek elő. Az egyéb természetbeni ellátást a köztisztviselők részére fenn kell tartani, egyrészt azért a ragaszkodásért, amellyel hivatásukat ellátják és azért, mert ez biztosítja életstandardjuk bizonyos stabitását. Összesen 280.000 állami alkalmazott van, ebből 260.000 igényjogosult marad. A 260.000 közül 42.000 nő elesik a kedvezménytől, így tehát tulajdonképen 200.000 tisztviselő természetbeni ellátásáról kell gondoskodni. A családi pótlék megállapításánál is csökkenteni kell a kiadásokat és csökkenteni kell a községi és városi alkalmazottak ellátásánál, amit vissza kell hárítanunk a községekre és Varsókra, mert lehetetlen, hogy az állam lássa el az autonóm tisztviselőket. Más eszközökkel is gondoskodni kell a tisztviselő terhek enyhítéséről. Korlátozni kell a magasabb kvalifikációrú alkalmazottak szántát. A tisztviselők mai tömegével nem egy kis országnak, de egy nagy világbirodalomnak adminisztrációját el lehet végezni. Igen sok intézmény és hivatal van ebben az országban), amely megszüntethető lenne. f-Oaál Gaszson: Az erdészeti hivatal.') Nem akarja név szerint felsorolni ezeket, hisz ezek a tételek úgyis kiordítanak a költségvetésből. Meg kell változtatni a tisztviselői státuszt, mert nem tartható fenn az az állapot, hogy ma már majdnem mindenki miniszteri tanácsos ebben az országban. Ami a nyugdíjazást illeti, lehetetlen, hogy teljes erőkben lévő, munkaképes emberek hagyják el az államot. Az állam terhének csökkentése érdekében erre nézve, intézkedéseket kell tenni. A békeszerződés végrehajtásából folyó kötelezettségek teljesítésére 5,8 milliárd korona van előirányozzon Ebben bentfoglaltatnak a nálunk működő különböző bizottságok költségei, továbbá a Jugoszláviának járó sztensztilitás költségei. A bankit prés rontja a helyzetünket, hogy állandóan a bankóprésre vagyunk utalva, hogy a szolgáltatásokra fedezetet találjunk.Mindenki tudja, hogy a külföldi fizetést bank. Mindent el kell követnünk, hogy a külföldi fizetési eszközök megszerzésében kellő mennyiségű új eszközök álljanak rendelkezésre, nehogy a most mutatkozó zavarok hosszabb időn át tartsanak. Ehhez szükséges kivitelünk fokozása. Elsősorban a mezőgazdasági terményeket és azt az állatállományt akarjuk exportálni, amelyet a gazda takarmányhiány miatt nem tarthat el, tehát nem a gazdaságunk, hanem a szegénységünk miatt kell kivinni az országból az állatállomány egy részét és azért, hogy idegen valutát kapjunk érte és ezzel az idegen valutával a külföldi hitelezők részére biztosítsuk a szolgáltatást. Az exportra fordítható állatállomány igen nagy részét köti le azonban a reparációs szolgáltatás, éppen azért arra kell törekedni, hogy a szolgáltatási terminusok megfelelő időre kitolassanak. A kisebb tárcák költségvetése A pénzügyminiszter ezután a kisebb tárcák költségvetéséről szólt. A dunai kötök építésére 800 milliót irányoztak elő. Örvendetes tényként említi meg hogy Franciaország hozzájárulásával 15 millió frank kölcsönt kaptunk kikötő építésére. A kereskedelmi tárcának 1,6 milliárd a költségvetése, ebből 175 milliót iparfejlesztésre fordítanak. A pénzügyi tárca költség*vetésében igen jelentékeny ráfizetést terel a Déli vasút Az üzemek kiadása 75 milliárd, a bevétel ellenben) 49.1 milliárd, úgy hogy a deficit itt 25.2 milliárd. Ez elsősorban az államvasutak gesztiójának eredménye, mely 26.7 milliárd deficittel zárult. Ebből a deficitből azonban 16 millió a beruházás, 10 milliárdot tesz ki a szaklitási adóbevétel, amelyet neki itt állítottak be a bevételek közé, tulajdonképen tehát a MÁV költségvetést nem mutat fel hiányt. Ami hiány mutatkozik, az ha rukázás. .A posta aránylag nagy jövedelmet, 10 milliárdot mutat ki. A postatakarék költségvetésében bizonyos deficit mutatkozik, de ennek nincs különöséül jelentősége. Az elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Kállay Tibor pénzügyminiszter folytatja beszédét A népjóléti tárca költségvetéséről szólva megemlíti, hogy a munkásbiztosítás kérdésében legközelebb megfelelő törvényjavaslatot terjeszt a népjóléti miniszter a nemzetgyűlés elé. A kultuszminiszteri tárca költségvetése 8,8 milliárdra rúg, melynek nagy része karakizás. Hangsúlyozza, hogy nem szabad a szellemi proletariátust tovább szaporítani, de a művészeti szükségletek mindenesetre átlegmesszeblyne Mértékből kielégítendők. . A jövő Azután a jövőről szólva megállapítja, hogy a kibontakozásnál a legnagyobb baj az, hogy az állam állandóan a bankóprést kénytelen igénybe venni, hogy kiadásait fedezze. Ezt folytatni nem lehet. A közvéleményt is élénken foglalkoztatja ez a kérdés. Beszélnek inflációról és deflációról olyanok, akik ezeknek a fogalmaknak jelentőségével nincsenek tisztában. Deflációról nálunk, sajnos, beszélni nem lehet, ellenben csak arról, hogy az infláció egészséges infláció-e vagy egészségtelen. Az egészséges infláció az, amikor az infláció révén beruházásokat eszközlünk. Költségvetésünk fele része ilyen egészséges inflációnak az eredménye. A pénz rosszabbodását azonban ez a fedezési mód nem akadályozhatja meg és nem akadályozhatja meg a drágaság fokozását sem. A mi legfőbb célunk ennek a megszüntetése, mert ez a politika szükségképen rontja egész gazdasági életünket. A bankjegyforgalom emelkedésével természetesen nemcsak a drágaság emelkedik, hanem újabb és újabb igények jelentkeznek a közalkalmazottak részéről, amit én természetesnek, jogosnak tartok, azonban mégis a tisztviselők legnagyobb fokú áldozatkészségére is szükség van, hogy az áramháztatás jövőjét valahogyan rendbehozhassuk. Éppen azért meg kell fontolni, hogy mi az, amit a tisztviselőknek adhatunk és meddig terjedhet a nemzet áldozatkészsége. .Mert nem elég az, hogy a pénzügyminiszter gondoskodjék a szükséglet fedezéséről, de a kormánynak tekintetbe kell vennie az adózók teherbíróképességét is. A hadsereg kérdése A harmadik fontos kérdés a hadsereg gazdasági kérdése, mely 16 milliárddal szerepel a költségvetésben. Ez az összeg azonban nem felel meg a tényleges szükségletnek. A zsoldos hadsereg szisztémája, melyet a békeszerződés ránk kényszerít, nagyon nehézzé teszi a hadsereg fenntartását Ezen azonban egyelőre nem tudunk változtatni, pedig mi békés nemzet vagyunk, békességet akarunk, békében akarunk élni szomszédainkkal és semmiféle háborús törekvéseink nincsenek. Azután itt van még a reparáció szolgáltatásának kérdése a külföldi adósságok mellett Talán Magyarország az egyetlen állam, amely renaráció nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve. Egész Európában nagy gondot okoz a háborús költségek fedezése és ha Anglia is kénytelen megegyezést emlegetni a háborús adósságok tekintetében, mi is megegyezéseket és engedményeket kérünk. Ezek nélkül gazdasági és pénzügyi reputációról beszélni sem lehet. Szükségünk van tehát olyan kölcsönre,, és ez irányban nemsokára megtehetjük a kezdő lépéseket, mely nemcsak az államháztartásunk stabilizálását biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink rendezését is lehetővé teszi. Egyelőre az a helyzet, hogy erőt kell gyűjtenünk, hogy feltápászkodhassunk. A tilalmi listát törölni kell Az elmúlt nyolc hónap alatt 77 millárdot vettünk a fegyintézettől igénybe. De vigyáznunk kell, hogy ne menjünk szertelenségekbe. Minél később jön azonban a külföldi kölcsön segítése, mutál ivendisebb iksz a helyzet. Külkereskedelmi mérlegünk 30 millió aranykorona passzivitást mutat. Látható ebből, hogy a mérleg állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére is és a kivitel emelkedésére vezethető vissza. Én elvileg a teljes gazdasági szabadság álláspontján vagyok. Az a nézet énk, hogy a tilalmi listát egészenel kell törölni. A kormány elhatározta, hogy az exportlistát revízió alá fogja venni és főbb felesleges léteit töröl belőle. Egyébként a cél a szabad gazdálkodásra való áttérés. l)6időnként szükség van korlátozó intézkedésekre. N&m a. P^zskgj ..#af ... sp^sas, .twsep .Csütörtök