Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Csütörtök Stargardban (Pommercinia) merénylet készült Löbe, a német birodalmi gyűlés elnöke, Severing porosz belügyminiszter és Breitscheid, a birodalmi gyűlés tagja ellen, akik egy szocialista gyűlésre odaigérkeztek. A rendőrség egy diákot és két másik fiatalembert letartóztatott. Az ügyet áttették az ügyészséghez. Világos után Éberhardt Károly, olasz királyi tábornok Írta: Huttkay Lipót A Veszprém megyei Gecse község vadvirágos temetőjében a sok sír között domborul egy kettős sírhalom is. Lakói Éberhardt Károly olasz királyi tábornok és felesége: Fischner Krisztina. Hogy kerül a csendes veszprémi temetőbe egy olasz tábornok? — kérdi az olvasó, úgy, hogy ez az olasz tábornok magyar ember, 48-astiszt, Világos után emigráns, az olasz hadseregnek egyik büszkesége Italia osztrákellenes harcában, de otthagyja a ragyogó olasz eget, a tábornoki diszt és az öreg harcos visszajön szülőföldjére és csendesen elpihen a gecsei temetőben. Lovagias, szép lelkére van, hogy bár özvegysége után másodszor is megnősül, első felesége mellé temetted magát. És a sírhoz ki-kijár a második feleség is, csendes imát mond és virágot tesz mindkét sírra. Éberhardt Károly a vasvámegyei Pápocon született 1826-ban. Tanító volt, majd besorozták katonának, beállott honvédnek a szabadságharcban s Guyon seregében kapitány lett. Hadi pályájáról 1861 október 20-át az alábbi bizonyítványt állította ki Kossuth Lajos: „Éberhardt Károly ur a magyar szabadságharc végén Törökországba menekült, hol 1850—1859-ig a török császári hadseregben szolgált Midőn az ISCO-iks olasz-osztrák háború alkalmával II. Viktor Emánuel Őfelségének kormánya Olaszországban egy magyar légió alakításával foglalkozott, a magyar nemzeti komité (bizottság), mely alulírott vezetésével e légió szervezésére megbízást kapott; nevezett Eberhardt urat felhívta, hogy az ottomán seregben viselt állásáról köszönjön le, jöjjön Olaszországba és vegye át a magyar légió zászlóaljának parancsnokságát .őrnagyi rangban, mey őt előbbi szolgálatai miatt megigette. Elfogadván e meghivást, 1859 julius hónapban megérkezett Olaszországba, s a légióban őrnagyi rangot kapott, melynek feloszlása után, a zürichi béka következtében a turini kormány által, mint gyalogsági őrnagy várakozási állományba helyeztetett. Minek hiteléül aláírtam e bizonyítványt. Kossuth, Magyarország egykori kormányzója. Mint török főtiszt részt vett a krími hadjáratban, közben befolyásával kitűnő szolgálatot tesz a magyar tudományosságnak, hathatósan támogatva Vámbéry Ármint. Eötvös József báró, Kemény Zsigmond, Teleky József gróf és Hanalay Pál gyűjtik össze az útiköltséget, hogy Vámbéry Sztambulba kerülhessen, 1857-ben, mint nagy keleti útjának erőgyűjtő, kiinduló pontjára.U tudósunkat Éberhardt kalauzolja és szerez neki megélhetést Közöljük a már akkor világhírű Vámbéry egy hálalevelét: „Pest, 3 Május 1867. Igen tisztelt Tábornok Uri Csak a napokban érkeztem haza Londonból és alig képzelheti azon örömet, melyet érzek, midőn igen kedves soraitól meglepetek. Már annyi bizonyos, hogy nagy terjedelmű levelezésemben már régóta hozott a posta oly kellemetes hírt és én valóban sok köszönettel vagyok kegyes megemlékezéséért. Tisztelt Tábornok Úr talán azt hiszi, miszerint én a szép és megérdemelt sorsa fölött nem voltam tudósítva? Dehogynem. Hacsak Olaszországról kérdezősködtem, mindjárt az ön becses neve ajkamon volt; nem is lett volna szép, ha elfelejtettem volna azon sokoldalú szívességeket, melyeket Tábornok úr és tisztelt neje velem lettek. Önök által a keleti életbe vezettettem és fia hazámnak és a világnak valahára használhatok: az Önök érdeme is teend. Meg de sokszor jut eszembe a csendes lak: Csecsme Moholicsindex az első török szállásom, vagy pedig midőn legelőször Husszain Daim Pasához vezetett, az volt oskolámnak kezdete, az a fő fegyver, mellyel magamat későbben messze és veszedelmes utaimon védhettem. (A levél további szövege németi gyöngédségből éberhardt magyarul nem tudó s neje iránt. Ha fordításban folytatjuk.) Ám őnagyságának is köszönetem akarom nyilvánítani szív jóságáért, mely előttem örökre felejthetetlenné teszi személyét és mert tudom, hogy örvend szerencsémnek, közölnöm kell, hogy nagyon jó sorsom van. Pesten élek ugyan, de munkálkodásom Európát és Amerikát érdekli. Gazdag nem vagyok, de boldog és megelégedett. Én, ki fiatalságomban szinte más sorban voltam, ma mindenféle rendjelekkel és kitüntetésekkel teleaggatva s emellett annyira otthonos vagyok az egész művelt világban, annyi tisztelettel és szeretettel körülvéve, ahogy azt soha nem hittem volna és bizonnyára meg sem érdemlem. (A levél befejezése ismét magyar.) Két hónap múlva ismét Angliába megyek és visszatértemkor Olaszországon keresztül hazamegyek. Szeretném tudni, hol találkozhatom september vége táján, mert bizonyosan tiszteletemet teendőm, mint alázatos szolgájuk, Vámbéry Ármin." Éberhardt 1859 júliusban kerül Olaszországba és mint olasz királyi őrnagy kezdi meg ott ragyogó katonai pályafutását, mellyel s egyébként is nemes jellemével annyi tisztességet, becsületet szerzett a magyar névnek. Garibaldi 1860-ban, a Bourbonok elűzésével ezredmagával elfoglalván Nápolyt és Szicíliát, e szigetnek Éberhardt a katonai ezredes parancsnoka három éven túl, alaposan leszerelve az ott való regényes rablóvilágot. ■ Világtörténelmi fontosságú haditénye az, hogy j661 augusztus 28-ikán az Aspromontenél való ütközetben, melyben maga Garibaldi is megsebesült, megverte, szétszórta politikai kényszerűségből a bálványozott nemzeti hős szabad csapatait, meggátolván ezt a még pápai tulajdont képező Róma alkalmatlanul erőszakolt elfoglalásában és igy 111. Napóleon akaratát végrehajtva, meggátolt egy esetleges olasz—francia háborút, mely az olasz egységnek lett volna veszedelmes. 1870- ben aztán III. Napóleon visszavonván csapatait Rómából, a francia—porosz háború alkalmából, az örök város, mint érett gyümölcs hullott a Mazzini—Garibaldi— Cavour-politika ölébe, melynek szilárd képviselője a szárd királyi ház volt )é* megszüntetnék a Devizaközpontot, a szertelenségek újra kezdődnének. Nem törhetjük, hogy a publikum mindenféle eszközökkel kijátssza a Devizaközpontot és igyekszik munkájában megakadályozni A kosztüzletek Ezután a hitelek rendezéséről beszélt a pénzügyminiszter. Itt csak a stabil pénz segíthet — mondta. De vannak jelenségek, amelyeket szó nélkül nem hagyhatunk, és ezeknél bizonyos korlátozó intézkedésekre van szükség. Különösen a kosztpénzről kell szólani. Azt hiszi, hogy a kosztpénz a beteg közgazdasági élet folyománya és hogy ezek a tünetek egyáltalában felmerülhetnek, az annak a következménye, hogy az alapok nem egészségesek. Elsősorban a börze vezetőségének kellene intézkednie, de a kormánynak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Meg kell válogatni a banküzleteket, amelyek kosztpénzüzlettel foglalkozhassanak. Nagyobb programmszerűséget kell általában belevinni a hitelügyletekbe.A lakáskérdés A lakáskérdésben is elhatározó lépésnek kell következnie. Úgy tudom, hogy a népjóléti miniszter nemsokára prepozícióval fog jönni ebben a kérdésben. Ami az építkezéseket illeti, a mostani költségvetésben jóval több van előirányozva építkezésre, mint a tavalyiban. Az állam azonban csak akkor helyettesítheti a magántevékenységet, ha erre a parlament külön felhatalmazást ad neki. A pénz stabilizációja és az államháztartás rendezése Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek minden egyes problémája a pénz stabilizációján és az államháztartás rendezésén fordul meg. Vannak, akik azt mondják, hogy elsősorban az államháztartást kell rendbehozni, mások szerint elsősorban a termelést kell fokozni. Erre nézve hosszú gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező férfiak széles, átfogó programmot adtak. Ezek közül a férfiak közül azonban egy sem vállalkozott rá, hogy a maga programmját megvalósítsa. Az egyik részről a termelés fokozását kívánják, tekintet nélkül a bankóprésre, viszont a másik rész kontingentálni akarja a bankjegyforgalmat, nem törődve senkivel. Az egyik megoldásnál mindig kérdezni kell, mi történik a tisztviselőkérdéssel, a középosztállyal, ha csak a termelést nézzük. A másik iránynál számolni kell a gyakorlati élet lehetőségeivel és azzal, hogy az ott élő emberekkel, azok törekvéseivel és vágyaival kerülünk szembe. A magyar kormány az adott helyzetben olyan gyakorlati irányt követ, mely a magyar politikai életben megvalósítható. (Sándor Pál: A vacillálás politikája!) Nem a vacillálás politikája ez, hanem célokat tűztünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönhöz is hozzájutunk, amely az átmenetet lehetővé teszi. A segítség azonban késik. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Reméljük azonban a jobb helyzet kialakulását Mennél szekptikusabbak ■vagyunk, annál inkább meg kell ragadnunk minden lehetőséget arra, hogy önmagunkon segítsünk Legfontosabbnak azt az elvet tartja, hogy nem szabad elhatározni semmiféle olyan új kiadást és új terhek vállalását, amelyekre megfelelő új bevételekről nem gondoskodtunk. (Lelkes éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) VILÁG 1923 március 1. ii Csatangolás a költségvetés számoszlopai közt Az 1922/1923. évi költségvetést ma terjesztette a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé. A költségvetés egybeállításakor a 0.23-as zürichi jegyzést vette számítás alapján és így a tételek jelentékeny része korrektivumra szorul A számítások megejtése óta a kiadások nagyobb arányban emelkedtek valutánk romlása és a drágulás növekedése folytán, mint a bevételek, mert egyrészt a kiadási tételek egész sora a külföldi valutajegyzéssel szoros összefüggésben áll és mert a természetbeni ellátás, de még az állam anyagszükséglete jelentékeny részének ára az általános drágulással arányosan nő, másrészt az előirányzott bevételek emelkedése a drágulással lépést nem tarthat. Ugyanis a bevételek nem havonként aránylagosan folynak be, hanem nagyobb része a költségvetési év első felére esik. Ezt elősegíti a földes vagyonadó fizetésére vonatkozó, ugyanezen időre szóló kedvezmény és innen mutatkozik az az eredmény, hogy míg a költségvetés negyven és félmilliárd deficitet mutat, addig a pénzügyminiszter a költségvetési év első nyolc hónapjában csak tizenkétmilliárd bankjegyet vett igénybe a jegyintézettől, tattát a hátralevő négy hónapra esik a deficitből ,uiszonnyolcmilliárd. A zárszámadásoknál, így az előirányzatnál nagyobb hiányra lehetünk elkészülve, illetőleg arra, hogy a pénzügyminiszter erőteljesebben fogja a közeli időben a Jegyintézetet igénybevenni. A költségvetés sommásain A) Rendes kiadások összesen 61.377,415.500 Ebből levonása kérül a még fel nem osztott és kifizetésre nem került adósság kamata 14.000.000.000 Marad összesen 67.377.415.500 Állami üzemek 36.583.601.000 Tehát a hiány 40.652.860.500 Az állam bevétele! Az előirányzott bevételek legnagyobb részét természetesen a pénzügyi tárca szolgáltatja és pedig 89 milliárdot. Az állami üzemek 49 milliárd bevételt számolnak el kiadásaik részbeni fedezésére, a bevétel többi része megoszlik a többi tárca között A kincstár legfőbb bevételi forrása: a forgalmi adó és illeték. Harminchat milliárd folyik be ezen a címen. Az előző évben nem egészen 9%-a, összesen 3.150.000 korona volt a kincstárnak ezen a címen a jövedelme. A megnövekedett adó az árak emelkedése folytán a drágulás természetes kisérője. Ezzel szemben az a tény, hogy a fogyasztási és italadók csak megnégyszereződtek és így érik el a tíz milliárdot, arra mutat, hogy a fogyasztóközönség vásárlóképessége csökkent. Az állami üzemek 49 milliárdnyi bevételén nem sok öröme van sem a pénzügyminiszternek, sem az országnak, mert a kiadások 773.679.000 koronával haladják meg a bevételt. Ezt az eredményt a posta, postatakarékpénztár, államvasutak, állami vasgyárak, erdő- és mezőgazdasági birtokok, selyemtenyésztés és kőszénbányászat együttesen szolgáltatják. Ami a költségvetésből kimaradt Szerettünk volna a költségvetésben adatokat találni az ínség-akcióra vonatkozólag. Az akcióra befolyó pénzek állami pénzek, azok közadó módjára vettetnek ki és hajttatnak be, állami célokra vétetnek igénybe. Azzal el kell számolni és annak költségelőirányzata a költségvetésbe és elszámolásba tartozik. Ha a pénzügyminiszternek kételyei volnának ez irányban, forduljon a belügyminiszterhez, aki értesítette a közigazgatási hátságokat, hogy az akció céljaira kivetett adó és illeték közadók módjára végrehajtási uton hajtandó be és bizony uigan folyik a renitensek esek válása. A kormányzóság A kormányzóság összköltsége 208.407.000 K. Ebből 12.000.000 korona a kormányzó tiszteletdíja. Ennyire javasolja a pénzügyminiszter felemeltetni az eddigi 3.000.000 koronával szemben. A kabinetiroda költségei 4,747.000 koronára rúgnak. Ebből 800.000 korona a kormányzó rendelkezési alapja — az előző évben 250.000 korona. A tizennyolctagú személyzet javadalma 3,398.000 koronára rúg. A katonai iroda és palotaőrség 225 tagú személyzetből áll és 82,508.000 korona kiadással. A gazdasági 1. Kormányzó tiszteletin 12,000.000 2. Kormányzóság -184,157.000 3. Nemzetgyűlés 108,104.000 4. Állami adósságok 122,129,377.000 5. Nyugellátások 1.870,707.500 6. Legfőbb állami szám szik 19,357.000 7. Közigazgatási bíróság 25,141.000 8. Földbirtokrendezés 43,886.000 9. Miniszterelnökség 125,155.000 10. Külügyminisztérium 2.208,896.000 11. Belügyminisztérium 8.208,942.000 12 Pénzügyminisztérium 16.001.157.000 13. Kereskedelemügyi minisztérium 1.092,185.000 14. Földmivelésügyi minisztérium 1.997,139.000 15. Népjóléti és munkaügyi minisztérium 5.005,972.000 16. Vallás- és közokl. minisztérium 6.249,766.000 16. Igazságügyminisztérium 2.429,144.000 18. Honvédelmi minisztérium 12.766,330.000 Kereskedelmi minisztérimn (Földmivelésügyi minisztérium Pénzügyminisztérium 55.573,171.000 1.170.000.000 283,697.000 összesen 57.027,768.000 B) Rendkívüli kiadások 1. Kormányzóság 2. Nemzetgyűlés 3. Állami adósságok 4. Nyugellátások 5. Háborús utóköltségek 11. Miniszterelnökség .ru Átvitel 13.250.000 990.000 3.720.455.000 515.050.000 32.236.609.000 58.247.000 Áthozatal 36.583,601.000 7. Külügyminisztérium 165,889.000 8. Belügyminisztérium 1.39,714.000 9. Pénzügyminisztérium 363,336.000 10. Kereskedelemügyi minisztérium 330,331.200 11. Földmivelésügyi minisztérium 421,976.000 12. Népjóléti minisztérium 1.250,723.000 13. Vallás- és közokt. minisztérium 1.118,053.000 14. Igazságügyminisztérium 482,567.000 15. Honvédelmi minisztérium 2074,366.000 összesen 44,625,556.200 Beruházások 1. Tíz minisztériumban 6.420,685.000 2. Álami üzemeknél 18.003,900.000 , összesen 24.424,585.000 !A kiadások főösszege 193.455,294.700 A bevételek összege 152.802,434.200