Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

Csütörtök Stargardban (Pommercinia) merénylet készült Löbe, a német biro­dalmi gyűlés elnöke, Severing porosz bel­ügy­miniszter és Breitscheid, a birodalmi gyűlés tagja ellen, akik egy szocialista gyűlésre odaigérkeztek. A rendőrség egy diákot és két másik fiatalembert letartóztatott. Az ügyet áttették az ügyészséghez. Világos után Éberhardt Károly, olasz királyi tábornok Írta: Huttkay Lipót A Veszprém me­gyei Gecse község vadvirágos temető­jében a sok sír között domborul egy kettős sírhalom is. Lakói Éberhardt Károly olasz királyi tábornok és felesége: Fischner Krisztina. Hogy kerül a csendes veszprémi temetőbe egy olasz tábornok? — kérdi az olvasó, úgy, hogy ez az olasz tábornok magyar ember, 48-as­­tiszt, Világos után emigráns, az olasz hadsereg­nek egyik büszkesége Italia osztrákellenes harcában, de otthagyja a ragyogó olasz eget, a tábornoki diszt és az öreg harcos visszajön szülőföldjére és csende­sen elpihen a gecsei temetőben. Lovagias, szép lelkére van, hogy bár özvegysége után másodszor is megnősül, első felesége mellé temet­ted magát. És a sírhoz ki-kijár a második feleség is, csendes imát mond és virágot tesz mindkét sírra. Éberhardt Károly a vasvám­egyei Pápocon szüle­tett 1826-ban. Tanító volt, majd besorozták katonának, beállott honvédnek a szabadságharcban s Guyon sere­gében kapitány lett. Hadi pályájáról 1861 október 20-át­ az alábbi bi­zonyítványt állította ki Kossuth Lajos: „Éberhardt Károly ur a magyar szabadságharc végén Törökországba menekült, hol 1850—1859-ig a török császári hadseregben szolgált Midőn az ISCO-ik­s olasz-osztrák háború alkalmával II. Viktor Emánuel Őfelségének kormánya Olaszországban egy magyar légió alakításával foglalkozott, a magyar nemzeti komité (bizottság), mely alulírott vezetésével e légió szervezésére megbízást kapott; nevezett Eber­­hardt urat felhívta, hogy az ottomán seregben viselt állásáról köszönjön le, jöjjön Olaszországba és ve­gye át a magyar légió zászlóaljának parancsnokságát .őrnagyi rangban, mey őt előbbi szolgálatai miatt megigette. Elfogadván­ e megh­ivást, 1859 julius hó­napban megérkezett Olaszországba, s a légióban őr­nagyi rangot kapott, melynek feloszlása után, a zü­­richi béka következtében a turini kormány által, mint gyalogsági őrnagy várakozási állományba helyezte­tett. Minek hiteléül aláírtam e bizonyítványt. Kossuth, Magyarország egykori kormányzója. Mint török főtiszt részt vett a krími hadjáratban, közben befolyásával kitűnő szolgálatot tesz a magyar tudományosságnak, hathatósan támogatva Vámbéry Ármint. Eötvös József báró, Kemény Zsigmond, Teleky József gróf és Han­alay Pál gyűjtik össze az útiköltsé­get, hogy Vámbéry Sztambulba kerülhessen, 1857-ben, mint nagy keleti útjának erőgyűjtő, kiinduló pontjára.­­U tudósunkat Éberhardt kalauzolja és szerez neki megélhetést Közöljük a már akkor világhírű Vámbéry egy hálalevelét: „Pest, 3 Május 1867. Igen tisztelt Tábornok Uri Csak a napokban érkeztem haza Londonból és alig képzelheti azon örömet, melyet érzek, midőn igen kedves soraitól meglepetek. Már annyi bizo­nyos, hogy nagy terjedelmű levelezésemben már rég­óta hozott a posta oly kellemetes hírt és én valóban sok köszönettel vagyok kegyes megemlékezéséért. Tisztelt Tábornok Úr talán azt hiszi, miszerint én a szép és megérdemelt sorsa fölött nem voltam tu­dósítva? Dehogy­nem. Hacsak Olaszországról kér­dezősködtem, mindjárt az ön becses neve ajkamon volt; nem is lett volna szép, ha elfelejtettem volna azon sokoldalú szívességeket, melyeket Tábornok úr és tisztelt neje velem lettek. Önök által a keleti életbe vezettettem és fia hazámnak és a világnak va­­lahára használhatok: az Önök érdeme is teend.­­ Meg de sokszor jut eszembe a csendes lak:­­ Csecsme Moholicsinde­x az első török szállásom, vagy pedig midőn legelőször Husszain Daim Pasához vezetett, az volt oskolámnak kezdete, az a fő fegy­­ver, mellyel magamat későbben messze és veszedel­mes utaimon védhettem. (A levél további szövege németi gyöngédségből éberhardt magyarul nem tudó s neje iránt. Ha fordításban folytatjuk.) Ám őnagy­­ságának is köszönetem akarom nyilvánítani szív jósá­gáért, mely előttem örökre felejthetetlenné teszi sze­mélyét és mert tudom, hogy örvend szerencsémnek, közölnöm kell, hogy nagyon jó sorsom van. Pesten élek ugyan, de munkálkodásom Európát és Amerikát érdekli. Gazdag nem vagyok, de boldog és megelé­gedett. Én, ki fiatalságomban szinte m­ás sorban vol­tam, ma mindenféle rendjelekkel és kitüntetésekkel teleaggatva s emellett annyira otthonos vagyok az egész művelt világban, annyi tisztelettel és szeretettel körülvéve, ahogy azt soha nem hittem volna és bi­­zonnyára meg sem érdemlem. (A levél befejezése is­mét magyar.) Két hónap múlva ismét Angliába me­gyek és visszatértemkor Olaszországon keresztül ha­zamegyek. Szeretném tudni, hol találkozhatom sep­­tember vége táján, mert bizonyosan tiszteletemet teendőm, mint alázatos szolgájuk, Vámbéry Ármin." Éberhardt 1859 júliusban kerül Olaszországba és mint olasz királyi őrnagy kezdi meg ott ragyogó ka­tonai pályafutását, mellyel s egyébként is nemes jelle­mével annyi tisztességet, becsületet szerzett a magyar névnek. Garibaldi 1860-ban, a Bourbonok elűzésével ezredmagával elfoglalván Nápolyt és Szicíliát, e sziget­nek Éberhardt a katonai ezredes parancsnoka három éven túl, alaposan leszerelve az ott való regényes rablóvilágot. ■ Világtörténelmi fontosságú haditénye az, hogy j661 augusztus 28-ikán az Aspromontenél való ütközet­ben, melyben maga Garibaldi is megsebesült, megverte, szétszórta politikai kényszerűségből a bálványozott nemzeti hős szabad csapatait, meggátolván ezt a még pápai tulajdont képező Róma alkalmatlanul erőszakolt­ elfoglalásában és igy 111. Napóleon akaratát végre­hajtva, meggátolt egy esetleges olasz—francia háborút, mely az olasz egységnek lett volna veszedelmes. 1870- ben aztán III. Napóleon visszavonván csapatait Rómá­ból, a francia—porosz háború alkalmából, az örök vá­ros, mint érett gyümölcs hullott a Mazzini—Garibaldi— Cavour-politika ölébe, melynek szilárd képviselője a szárd királyi ház volt ­ )é* megsz­üntetnék a Devizaközpontot, a szertelenségek újra kezdődnének. Nem törhetjük, hogy a publikum mindenféle eszközökkel kijátssza a Devizaközpontot és igyekszik munkájában megakadályozni A kosztüzletek Ezután a hitelek rendezéséről beszélt a pénzügy­­miniszter. Itt csak a stabil pénz segíthet — mondta. De vannak jelenségek, amelyeket szó nélkül nem hagy­hatunk, és ezeknél bizonyos korlátozó intézkedésekre van szükség. Különösen a kosztpénzről kell szólani. Azt hiszi, hogy a kosztpénz a beteg közgazdasági élet folyománya és hogy ezek a tünetek egyáltalában fel­merülhetnek, az annak a következménye, hogy az ala­pok nem egészségesek. Elsősorban a börze vezető­ségének kellene intézkednie, de a kormánynak is fog­lalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Meg kell válogatni a banküzleteket, amelyek kosztpénzüzlettel foglalkozhas­sanak. Nagyobb programmszerű­­séget kell általában belevinni a hitelügyletekbe.­­A lakáskérdés A lakáskérdésben is elhatározó lépésnek kell kö­vetkeznie. Úgy tudom, hogy a népjóléti miniszter nem­sokára prepozícióval fog jönni ebben a kérdésben. Ami az építkezéseket illeti, a mostani költségvetésben jóval több van előirányozva építkezésre, mint a tava­lyiban. Az állam azonban csak akkor helyettesítheti a magántevékenységet, ha erre a parlament külön felha­talmazást ad neki. A pénz stabilizációja és az államháztartás rendezése Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek minden egyes problémája a pénz stabilizációján és az államháztartás rendezésén fordul meg. Vannak, akik azt mondják, hogy elsősorban az államháztartást kell rendbehozni, mások szerint elsősorban a termelést kell fokozni. Erre nézve hosszú gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező férfiak széles, átfogó programm­ot adtak. Ezek közül a férfiak közül azonban egy sem vállalkozott rá, hogy a maga programmját megvalósítsa. Az egyik részről a termelés fokozását kívánják, tekintet nélkül a bankó­présre, viszont a másik rész kontingentálni akarja a bankjegyforgalmat, nem törődve senkivel. Az egyik megoldásnál mindig kérdezni kell, mi történik a tiszt­­viselőkérdéssel, a középosztállyal, ha csak a termelést nézzük. A másik iránynál számolni kell a gyakorlati élet lehetőségeivel és azzal, hogy az ott élő emberek­kel, azok törekvéseivel és vágyaival kerülünk szembe. A magyar kormány az adott helyzetben olyan gyakor­lati irányt követ, mely a magyar politikai életben meg­valósítható. (Sándor Pál: A vacillálás politikája!) Nem a vacillálás politikája ez, hanem célokat tűztünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönhöz is hozzájutunk, amely az átmenetet lehe­tővé teszi. A segítség azonban késik. Az európai hely­zet az utóbbi időben nem kedvező. Reméljük azonban a jobb helyzet kialakulását Mennél szekptikusabbak ■vagyunk, annál inkább meg kell ragadnunk minden le­hetőséget arra, hogy önmagunkon segíts­ünk­ Legfon­tosabbnak azt az elvet tartja, hogy nem szabad elhatá­rozni semmiféle olyan új kiadást és új terhek vállalá­sát, amelyekre megfelelő új bevételekről nem gondos­kodtunk. (Lelkes éljenzés és taps. A szónokot számo­san üdvözlik.) VILÁG 1923 március 1. ii Csatangolás a költségvetés számoszlopai közt Az 1922/1923. évi költségvetést ma terjesztette a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé. A költségve­tés egybeállításakor a 0.23-as zürichi jegyzést vette számítás alapján­ és így a tételek jelentékeny része korrektivumra szorul A számítások megejtése óta a kiadások nagyobb arányban emelkedtek valutánk romlása és a drágulás növekedése folytán, mint a bevételek, mert egyrészt a kiadási tételek egész sora a külföldi valutajegyzéssel szoros összefüggésben áll és mert a természetbeni ellátás, de még az állam anyagszükséglete jelentékeny részének ára az ál­talános drágulással arányosan nő, másrészt az elő­irányzott bevételek emelkedése a drágulással lépést nem tarthat. Ugyanis a bevételek nem havonként aránylagosan folynak be, hanem nagyobb része a költségvetési év első felére esik. Ezt elősegíti a föld­es vagyonadó fizetésére vonatkozó, ugyanezen időre szóló kedvezmény és innen mutatkozik az az ered­mény, hogy míg a költségvetés negyven és fél­­milliárd deficitet mutat, addig a pénzügyminiszter a költségvetési év első nyolc hónapjában csak tizen­­kétmilliárd bankjegyet vett igénybe a jegy­intézettől, tattát a hátralevő négy hónapra esik a deficitből ,uiszonnyolcmilliárd. A zárszámadásoknál, így az elő­irányzatnál nagyobb hiányra lehetünk elkészülve, il­letőleg arra, hogy a pénzügy­miniszter erőteljesebben fogja a közeli időben a Jegy­intézetet igénybe­­venni. A költségvetés sommásain A) Rendes kiadások­­ összesen 61.377,415.500 Ebből levonása kérül a még fel nem osztott és kifizetésre nem került adósság kamata 14.000.000.000 Marad összesen 67.377.415.500 Állami üzemek 36.583.601.000 Tehát a hiány 40.652.860.500 Az állam bevétele! Az előirányzott bevételek legnagyobb részét termé­szetesen a pénzügyi tárca szolgáltatja és pedig 89 mil­­liárdot. Az állami üzemek 49 milliárd bevételt számol­nak el kiadásaik részbeni fedezésére, a bevétel többi része megoszlik a többi tárca között A kincstár legfőbb bevételi forrása: a forgalmi adó és illeték. Harminchat milliárd folyik be ezen a címen. Az előző évben nem egészen 9%-a, összesen 3.150.000 korona volt a kincstárnak ezen a címen a jövedelme. A megnövekedett adó az árak emelkedése folytán a drá­gulás természetes kisérője. Ezzel szemben az a tény, hogy a fogyasztási és italadók csak­ megnégyszereződtek és így érik el a tíz milliárdot, arra mutat, hogy a fogyasztóközönség vá­sárlóképessége csökkent. Az állami üzemek 49 milliárdnyi bevételén nem sok öröme van sem a pénzügyminiszternek, sem az or­szágnak, mert a kiadások 7­73.679.000 koronával ha­ladják meg a bevételt. Ezt az eredményt a posta, posta­takarékpénztár, államvasutak, állami vasgyárak, erdő- és mezőgazdasági birtokok, selyemtenyésztés és kőszén­bányászat együttesen szolgáltatják. Ami a költségvetésből kimaradt Szerettünk volna a költségvetésben adatokat találni az ínség-akcióra vonatkozólag. Az akcióra befolyó pénzek állami pénzek, azok közadó mód­jára vettetnek ki és hajttatnak be, állami cé­lokra vétetnek igénybe. Azzal el kell számolni és an­nak költségelőirányzata a költségvetésbe és elszámo­lásba tartozik. Ha a pénzügyminiszternek kételyei vol­nának ez irányban, forduljon a belügyminiszterhez, aki értesítette a közigazgatási hátságokat, hogy az akció céljaira kivetett adó és illeték közadók mód­jára végrehajtási uton hajtandó be és bizony uigan folyik a renitensek esek válása. A kormányzóság A kormányzóság összköltsége 208.407.000 K. Ebből 12.000.000 korona a kormányzó tiszteletdíja. Ennyire javasolja a pénzügyminiszter felemeltetni az eddigi 3.000.000 koronával szemben. A kabinetiroda költségei 4,747.000 koronára rúgnak. Ebből 800.000 korona a kormányzó rendelkezési alapja — az előző évben 250.000 korona. A tizennyolctagú személyzet javadalma 3,398.000 koronára rúg. A katonai iroda és palotaőrség 225 tagú személy­zetből áll és 82,508.000 korona kiadással. A gazdasági 1. Kormányzó tiszteletin 12,000.000 2. Kormányzóság -­­184,157.000 3. Nemzetgyűlés 108,104.000 4. Állami adósságok 1­22,129,377.000 5. Nyugellátások 1.870,707.500 6. Legfőbb állami szám szi­k 19,357.000 7. Közigazgatási bíróság 25,141.000 8. Földbirtokrendezés 43,886.000 9. Miniszterelnökség 125,155.000 10. Külügyminisztérium 2.208,896.000 11. Belügyminisztérium 8.208,942.000 12 Pénzügyminisztérium 16.001.157.000 13. Kereskedelemügyi minisztérium 1.092,185.000 14. Földmivelésügyi minisztérium 1.997,139.000 15. Népjóléti és munkaügyi minisztérium 5.005,972.000 16. Vallás- és közokl. minisztérium 6.249,766.000 16. Igazságügyminisztérium 2.429,144.000 18. Honvédelmi minisztérium 12.766,330.000 Kereskedelmi minisztérimn (Földmivelésügyi minisztérium Pénzügyminisztérium 55.573,1­71.000 1.170.000.000 283,697.000 összesen 57.027,768.000 B) Rendkívüli kiadások 1. Kormányzóság­­ 2. Nemzetgyűlés 3. Állami adósságok 4. Nyugellátások 5. Háborús utóköltségek 11. Miniszterelnökség .ru Átvitel 13.250.000 990.000 3.720.455.000 515.050.000 32.236.609.000 58.247.000 Áthozatal 36.583,601.000 7. Külügyminisztérium 165,889.000 8. Belügyminisztérium­ 1.3­9,714.000 9. Pénzügyminisztérium 363,336.000 10. Kereskedelemügyi minisztérium 330,331.200 11. Földmivelésügyi minisztérium 421,976.000 12. Népjóléti minisztérium 1.250,723.000 13. Vallás- és közokt. minisztérium 1.118,053.000 14. Igazságügyminisztérium 482,567.000 15. Honvédelmi minisztérium 2074,366.000 összesen 44,625,556.200 Beruházások 1. Tíz minisztériumban 6.420,685.000 2. Álami üzemeknél 18.003,900.000 , összesen 24.424,585.000 !A kiadások főösszege 193.455,294.700 A bevételek összege 152.802,434.200

Next