Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
4- 1923 március T. VILÁG iroda kiadása 108.489.000 és a főudvarnügyi biróságé 683.000 korona. Az előbbinél 91 személy teljesít Szolgálatot, az utóbbinál van egy elnök, aki birói rendkívüli működési pótlékot kap, van egy irodafőigazgató és, egy altiszt. Államadósság Síinél a tételnél a pénzügyminisztérium a háború előtt felvett jobbvalutás, aranyforintos, vagy idegei valutára szóló kölcsönöknél a kamatszükségletnek az után a része után, amely nem belföldön fizetendő, a zürichi 0.23-as jegyzésnek megfelelő árfolyamot vette számításba, így például a fontsterlingnél 10.442 koronával. Így a 3.551.971.763 koronát kitevő adós-ság kamata 25.649.332.600 koronát tenne ki, de mert még az adósságok fel netm osztása miatt az utódállamok között egyelőre nem fizetünk, a pénzügyminiszter a kamatokból 14 m milliárdot levonásba helyezett. Vagyis ezzel az összeggel tényleg nagyobb a deficit az előirányzatnál. Ezt a tételt nem rendezzük és úgy visszük át a következő évre, így kamat címén csak 11,849 millió korona tehertétel szerepel, ami a zürichi korona árfolyamcsökkenése folytán megfelelően növekedett. A hatósági ellátás A hatósági lisztellátás 2.173.000.000 koronába kerül. Ezenfelül a köztisztviselők és állami üzemi alkalmazottak természetben való ellátására 35.118.019.000 korona irányoztatott elő, Egy de ez nem reális szám, mert ennek az összegnek kiszámításánál az államnak az őrlési adóból és a búzában lerovandó kiviteli illetékből származó jövedelme a ráfizetés csökkentésére már betudódott. A helyes eljárás az lett volna, ha a költségvetésben elszámolják állami bevételnek ezeket a tételeket is és a köztisztviselők természetben való ellátása a tényleges összegben szerepelt volna. Annál inkább helyes ez, mert nem lehet, hogy egy-egy adónemet valamely kiadási tételre számolnak él s csak a nettó kiadás szerepeljen. Mert mi történik akkor, ha a nemzetgyűlés többsége törli a köztisztviselők természetben való ellátását? Ezzel együtt megszűnik az őrlési vám és a lisztkiviteli illeték is? A külügyminisztérium A minisztérium központi igazgatása 362.137.660 koronába kerül. Többe, mint akármelyik minisztérium. Az egész pénzügyi adminisztráció központi igazgatása 200.000.000 körül mozog, pedig az egész adminisztráció és a pénzügyminisztérium is nagyobb a kelleténél, mégis kétharmad költséggel irányítható, mint a néhány képviselővel rendelkező külügyi kormányzatunk. Ebben a központi igazgatásban 231 személy vesz részt, ennyien irányítják sikeresen Budapesten a külügyi politikát. A diplomáciai költségek 1.637.550.000 koronát, a konzulátusi költségek pedig 768.868.000 koronát tesznek ki. Diplomáciai testületünkben 13 meghatalmazott miniszter van, akik közül három, a költségvetés szerint, összesen 91.200 korona fizetést kap. Ez nyilvánvalóan téves. Három követségi épület törlesztésére 276.000.000 koronát fizetünk, a diplomáciai testület külszolgálati pótléka 290.000.000 korona. A pénzügyi adminisztráció Az adó- és illetéknemek szaporítása és azok behajtása mindig nagyobb és nagyobb pénzügyi személyzetet igényel és ma ott tartunk, hogy a pénzügyminisztérium annyi ember munkáját veszi igénybe, mint amennyire békében egész Magyarország adminisztrálásánál volt szükség, Horvát-Szlavonországot is beleszámítva. Az 1921/1922. évi költségvetéshez mellékelt tisztviselői létszámkimutatás szerint — a mostani költségvetés beterjesztésekor ilyen kimutatást készíteni elfelejtettek — 1914-ben a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott alkalmazottak szánta, az állami nyomda és dobozgyári alkalmazottak kivételével, 19.790 volt, ugyanez Csonka-Magyarországon 1921/1922-ben 16.688. Ez a szám azóta növekedett. Egyedül az állami pénztáraknál 304-gyel több az alkalmazottak száma, mint az előző évben volt; a határvámjövedéknél ugyanez a szaporulat hétszázötvenet tesz ki. 1914-ben a pénzügy igazgatóságnál 3194 egyén dolgozott, most ezen a harmadnyi területen 3853 Adó. Az egyenes adóbevétel a békéhez viszonyítva nagy visszaesést mutat. Szomorú képe az elszegényedésünknek. Földadóban körülbelül ugyanolyan vigyértéket fizet az ország, mint amennyit békében fizetett ugyanez az országrész. Egyéb egyenes adóban tízmilliárd bevételt remél a pénzügyminiszter. Pedig békében 96.000.000 koronára becsülhető ugyanez az adó, ami 23-as zürichi jegyzés szerint meghaladná a negyvenhat milliárdot. A forgalmi adók és illetékek 36 milliárdos tételéből a fele esik az általános forgalmi adóra. Ez húszszorosa az előző évi 950.000.000-nak. Az állatforgalmi adó s kétmilliárd, ugyanennyit fizet a tőzsde is. A luxusadó 1.200.000.800 korona, csak hatszorosa az előző évinek. A vagyonátruházási illeték nem emelkedett, ami fölötte meglepő, mert az adás-vétel tárgyát képező ingatlanok értéke köztudomás szerint emelkedett és így a százalékos illetéknek is növekednie kellene. A fogyasztási adók nem mutatják az általános emelkedés képét. Ennek, oka az, hogy míg Magyarországon egy-egy lakosra 5 hirtok szeszfogyasztás csett, addig Csonkamagyarországon 2—2 is dírok. — A sörtermelés a fogyasztás csekélysége folytán 36%-os visszaesést mutat. Ezek figyelembevételével a szesz-, sör-, cukor-, ásványolaj-, boremelési, szivarkapapir- és gyújtószeradó 10,895.820.000 koronát tesz ki az előző évi 2,633.250.000 koronával szemben. Kolonre csökken a dohányjövedék A dohánygyártás és dohányjövedéki monopólium egyik jelentős bevételi forrása volt mindig az államnak. A monopolisztikus helyzet könnyűvé tette a rentábilis gazdálkodást, a monopólium maradt, de a jövedelmezősége csökkent. A dohányjövedék 1914/1915 1921/1922 1922/1923 bevétele 38,282.000 2.158.400.000 10.703.465.000 kiadása 81,093.823 1.074.237.306 7.328.387.000 vagyis békében a kiadás 43%-a volt, a múlt évben 50%-ot tett ki, most pedig a bevétel 71 %-át viszi el a dohányjövedék. Fültfrnivelésügyi minisztérium A céltudatos agrárpolitikának nyoma sincs a költségvetésben. Csak a bürokrácia kiépítését találjuk, de sehol sem azt a sokat hangoztatott kisgazdavédelmet. Az államerdészeti igazgatás például majd tízszeresére emelkedett és a száztizenötmillió koronát meghaladja, az erdészeti szakoktatás pedig nem is háromszorozódott meg s összesen 10.419.000 koronát tesz ki. A lótenyésztésnél a személyi járandóságok 1100%-kal, a dologi kiadások 500%-kal emelkedtek és 891.000.000 korona kiadással szemben mindössze 214.000.000 korona bevétel mutatkozik. Az állategészségügy 71.320.000 koronába, az állatorvosi főiskola negyvenmillióba kerül. A gazdasági szakoktatás 234 millió terhet jelent az államra. A kertészet kiadásai megtízszereződtek, 148.000.000 korona lett az előző évi 14-ből, a bevétel azonban csak ötszöröse lett az előző évnek, vagyis negyvenmillió korona.. A méhészet abszolút számokban is kevesebbet jövedelmez, mint az előző évben, mert 600.000 koronáról lecsökkent a bevétel 401.000 koronára. Ezt a fényes eredményt azáltal érte el a minisztérium, hogy a tisztviselők számát 11-ről felemelte 14-re. A kísérletügyre és e tárca hatáskörébe tartozó tudományos intézetekre, u. m. meteorológiai, földtani, madártani intézet céljaira százhetvenhétmillió koronairányoztatott elő. Az előirányzatnak fele ezeknek az intézményeknek bevételéből megtérül. • - Munkásjóléti intézmények támogatására, ilyenirányú szociális alkotásokra négy és félmillió korona, a Gazdasági Munkáspénztár támogatására négymillió korona van elirányozva. Szociális és közegészségügy A népjóléti miniszter a közegészségügy céljairal 8.472.536.000 koronát, egészségügyi intézményekre 976.227.000 koronát és gyermekvédelemre 906.764.00® koronát irányoz elő. Ebből a nyilvános betegápolás költségei 2.250.000.000 koronát tesznek ki, a többi tételt inkább a személyi, mint a dologi kiadások emésztik föl. A fertőző betegség elleni védekezésre 25.000. 000 korona, míg a tuberkulózis elleni védekezésre mindössze tízmillió korona jut. A háború áldozatairól való gondoskodás népgondozó kirendeltségekben, gondozó intézetek fenntartásában, az árvák gondozásában nyilvánul meg és 116 millió korona személyi kiadással tudnak csak 300.000. 000 korona dologi kiadást felhasználni. Persze ennek is jórésze még hivatalok elhelyezésére, irodai szerekre, hivatalfűtésre, világításra és templomi költségekre kell. A nevelésügy Az országos közoktatási tanács költségeire ötmillió irányoztatik elő. Az egyetemi oktatás — a pénzügyminiszter által nagyon megsokalt oktatás — 2.768.000. 000 koronába kerül, ebben az összegben sem a klinikák, sem a közgazdasági kar hetvennyolcmilliós kiadása bent nem fogadtatik. Alig kerül ennél többe a Műegyetem, melynek kiadási tétele 84 millióra rúg. A középiskolai oktatás 630.000.000 koronába kerül, míg az elemi oktatásra ennek háromszorosa, mintegy 1800 millió korona van előirányozva. Posta, postatakarékpénztár A posta- és távirdahivatal az előző évek eredményéhez képest most is aktív maradt és másfélmilliárd üzemi fölösleget mutat. Ezzel szemben a postatakarékpénztár 130.000.000 koronával költ többet, mint amennyit beszed, pedig az előző évben mindössze négymillió korona volt a deficitje. A MÁV A béke nyugodt éveiben, mikor alig történt lényegesebb változás a MÁV-nál, 250—260 oldalnyi költségvetést adott a MÁV, most néhány szűkre szabott oldalon mutatja ki, mint lett passzívvá ez a nagyszerű üzlet. Csaknem kétszerese a kiadás a bevételnek, mert hatvanmilliárd kiadással szemben mindössze 32 milliárd bevétele van a MÁV-nak. Külön fejezetet szentelünk majd ennek a kérdésnek a letárgyalására. Állami mezőgazdaság Éberhardt mint olasz királyi tábornok vonul nyugalomba 1868-ban, a legmagasabb olasz rendjelekkel ékesítve. Hazatér Magyarországba, a veszprémegyei Gecse községbe. Itt mereng gyönyörű élete emlékein és osztozik boldog aggkora csendes derűjében első nejével, Fischner Krisztinával. Második felesége unokahuga, Nagy Krisztina, kinek már mint özvegynek kegyéből néztem át és jegyeztem ki a tábornok levéltárát, mely valóságos nemzeti kincs, úgy történelmi, mint irodalmi szempontból. Éberhardt meghalt 1906 december 8-án 81 éves korában. Az Éberhardt-levéltárnak csak következő főbb adatait jelzem: Kossuth Lajos 14 eredeti, Kossuth Ferencnek 18, Kossuth S. Tivadarnak 3 levele, és Ihász Dániel 1 1818—1880) összefüggő levélsorozata, mely utóbbi csoport a Kossuth-család leghűbb emberének, haláláig elválhatatlan kísérőjének, a száműzetés dicső osztályosának tollából: a legaprólékosabb részletekre kiterjedő rajza Kossuthék genuai, Codlegno baracconi, majd turini életének. Ihászt nemcsak hűsége, de iratai is Kossuth Lajos Mikes Kelemenjévé avatják. Valamennyi írás Éberhardthoz szól. Időközük 1861 -től 1900-ig bezárólag, az utolsó Kossuth Ferenc-féle levél keltéig. Az Éberhardt-levélváltásból kitűnik, hogy Ihász mellett a tábornok áll legközelebb Kossuth Lajoshoz és családjához: meghittjük, bizalmasuk úgy családi, mint politikai vonatkozásban. Különben Kossuth Lajosnak Eberhardt a kiszemelt hadvezére a kiegyezést megelőző töményei folyamán. Csak egyetlen idézetet a legfontosabb Kossuth Lajos-levélből, mely 1864 januárius 20-ikáról keltezve, uj szempontokat nyújt a volt kormányzó emigrációbeli szerepének méltatásához. íme: „... Hanem hogy a kötelességek elvállalásában érdeknek vagy személyes tekintetnek semmi legkisebb része sem lehet, arról mindenki meggyőződhetik, aki helyzetemről magának számot ad. Én ugyanis azon kivételes helyzetben vagyok, hogy míg másoknál a hazafiság ösztöne egy nemével a nemes ambíciónak párosulhat, nálam ez lehetetlen. Előttem nincsen pálya, nincs polc, melyet vagy elnyernem, vagy megtartanom tehetne; annyira nincs, hogy Nemzetemnek teljességgel nincs tehetségében nékem valamit adni hagy érettem valamit tenni. Nemzetem bizalma odaemelt volt, minél mágusokban polgár nem emelhető. Kormányzó voltául Kormányzó többet nem lehetek. Mert ha hazánkat megszabaditatnunk sikerült Európa viszonyai a monarchikus elvét parancsolják elfogadnunk. Királyt kellene a nemzetnek választania s érdekei azt javallják, hogy királyt a, európai uralkodó családok (iég pedig catholikus családok) közül válassza, miszerint külszövetségi kapcsolatai ez által is erősödjenek. Király mellett pedig kormányzónak helye nincs és nem is lehet. Aztán bizony nékem, még csak hírt, nevet sem adhat már hazánk. Mert kérkedés nélkül mondva: hírnév, dicsőség, népszerűség mind oly italok, mikből én ittam a csömöriésig." A Kossuth-fiuk leveleiből csakúgy áradnak az Eberhardt iránt való ragaszkodás, tisztelet, szeretet, nagyrabecsülés. Ferenc 1804 március 22-ikén köszöntvén a tábornokot, uj kitüntetésekor, a főbbek között így ir: „Annál is inkább örvendtem, mivel hogy kevés oly maradt már, ki mint ön becsületet és nem szeményet hoz a magyar névre... ,a magyar emigrációról, melytől való távoli éttel önt az ég megáldó, mást nem irhatok, mint piszkolódás hírét__“ Ugyanazon év szeptember 8-ikán jelziFerenc, hogy atyja értesülése szerint a Tuniszba küldendő olasz hadsereg kijelölt parancsnoka Eberhardt, majd megjegyzi: „Csak (hogy atyám szavait használjam) arra vigyázzon, hogy ha szegény hazánkért lesz még alkalmunk harcolni, maradjon vitéz mellén még hely egy magyar Commendeur-keresztnek is ..." Midőn Eberhardt Aspromontemnél Róma előtt Garibaldit és szabad csapatait az olasz sorhad élén megállította, e tényt a túlzók és felületesek zokon vették Eberhardt rovására, holott 5 csupán államparancsot teljesített. Kossuth Ferenc kétszer ir ez ügyben, 1864- ben szeptember 26-ikán: „Aspromontenál pedig, bár szomorú kötelességet teljesített, az eréig, melyet kifejtett s a vitézség, melyet tanúsított, csak újólag bizonyitják, hogy amely ügyért ön kordás ezref. ált Masa A MÁV-nál nem szerencsésebb a mezőgazdasági, birtokok eredménye sem. Hatvanezer kat. hold földön 59.000.000 korona tiszta jövedelem mutatkozik, mert a bevétel 892 és a kiadás 833 millió korona. A nettó üzleti eredmény kat. holdanként majd 1000 korona, vagyis legalább nyolc kilogramm burv Közbiztonság és közrendészet Ezen a címen 663.066.000 korona szerepel a költségvetésben. Ide tartozik még a csendőrség 3.286.539.000 koronát, a székesfővárosi rendőrség 1.790.132.000 K-t, az állami rendőrség 2.130.310.000 koronát és a folyamőrség 592.072.000 koronát kitevő kiadási tétele. .4 közbiztonsági tételek között szerepel 11.000.000 korona, a megfigyelések költségei. Ennek indokolása és szilárdan szolgálja. Isten tartsa meg önt édes Hazánknak harcaira." Fontosabb az 1864 december 28-án Turinból kelt levél, melyet Ferenc atyja nevében ir és a kormányzó felfogását tolmácsolja az Aspromonte ügyében. Fájdalom, a helyszűke csak egy-két szaggatott szót enged e nevezetes történelmi okmányból közölni: „Aspromontenál Ön nem mint régi Garibaldista jelent meg, de mint olasz ezredes és fájdalmas kötelességét híven és férfiasan teljesülő... Hazánk ügye és jövője Olaszország fennállásával választhatatlanul össze van kapcsolva... Ha Garibaldi múlt nyári merénye sikerül, akkor az olasz a franciával háborúba és igy biztos végveszélybe sodortatik. önnek tehát, mint magyarnak is, szent kötelessége volt Garibaldit megállitani. És higgye el, hogy ez alkalommal tett szolgálatait édes hazánk és atyám méltányolni fogják." 1865 julius 2-ikán Kossuth Ferenc tudatja anyja, Meszlényi Teréz súlyos betegségét, majd: „... Családi bajainkhoz még a hazából jött rossz hírek is csatakoznak. Igen valószínű, hogy otthon létrejövend a kibékülés az osztrákokkal. De a magyar nem képes kivetkőzni nemzeti jellemének árnyoldalaiból, mely őt a szolgaságba sodorta. Rákóczi halála után a Moriamir volt és most hasonló valamelyes dolognak leszünk mély bánattal szemtanúi valószínűleg..." 1865 október 7-én megrendítő sorokban tudatja anyja halálát: „Atyám nevében vérző szívvel intézem önhöz e sorokat... Csordulatig meglelt keserveink kelyhe, Beöthy Zsoltot valósággal elbűvölte Eberhardt szicíliai és egyéb élményeinek elbeszélésével. Beöthy szó-i val és írásban valósággal esheket, írja össze viselt dolgait A csodaszerény tábornok egyetlen sort sem hagyott magáról. Magam is a hozzá intézett jeles levelekből tudtam csak összeróni e vázlatot, hogy nagy magyarunkat kiemelhessem az ismeretlenség és feledés homályából. Csütörtök