Világ, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Vt A Világ a polgári jogok harcost!. Tiszteli a tu­domány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétőt kiált az igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében el­sorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekeze­tek egyetértését. Tanítja az egyen áldozatkész­ségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politika1 és gaz­dasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. Ara 50 KOROXA A Világ Magyarország megújhodását a demo­kráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli má­sok meggyőződését, de hadat üzen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője ni elnyomottaknak ; kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. 283 premier Kétszáznyolcvanhárom színlapnak kellene tarkítania a Magyar Színház előcsarnokát szom­bat éjszaka, a huszonöt év munkájának sereg­szemléjén. Mert 283 premier került Beöthy László irányításával a budapesti közönség elé attól fogva, hogy az akkor huszonöt esztendős újságíró most huszonöt esztendeje először vette át a Magyar Színház igazgatását. Ez a kétszáz- nyolcvanhárom színlap Beöthy László igazgatói tevékenységén felül megvilágítaná még a fej­lődésnek azt a rohamos iramát,- amellyel Bu­dapest színházi élete tört előre a huszonöt év alatt. A Magyar Színháznak az első évben, ami­kor Beöthy László vezetése alá került, tizenhat premierje volt és a második évben tizen­négy újdonságot kellett hoznia. 1907-ben a Szent Péter csernyőjé-böl irt vígjáték premier­jét egy héttel követte Gorkij • Éjjeli menedék­hely-ének bemutatója, mindössze öt nappal ké­rőbb következett a Hajó Sándor által drama­tizált Dorian Grcy, újabb kilenc nap elteltével egy Bernstein, és alig tizenkét nappal az­után Ibsen Nórája, öt hét alatt öt premier, de ez nem bukásokat jelentett, hanem csak azt, hogy nem volt még nagy a budapesti szín­házi közönség és ebből a közönségből nem sok jutott a Magyar Színházra. Az öt hét öt premierjétől a kilenc hónap négy újdonságáig vezet el a fejlődés útja, csak éppen a budapesti színházi élet fejlődésének erről a csúcsáról nézve szürke ködök borítják el a kilátást a jövő felé. Huszonöt év tapaszta­latai alapján sem tudna Beöthy László jóslatot fölállítani, milyen lesz az új színházi év : és elég lesz-e Budapest teherbírása jövőre is a múlttól örökölt színház kultúra fentartására. De ha válságba jut Budapest nemzetközileg megbecsült, két világrész érdeklődésétől kisért színházi kultúrája, ez olyan okokból történik, (amelyek messze elkanyarodnak Beöthy László [pályájának ösvényétől : míg az, hogy Budapest színilázi kultúrája eljutott idáig, nagyon össze­tartozik Beöthy László huszonöt esztendős szín­házigazgatói pályájával, és a Beöthy 283 pre- mier-rel, amelyeknek sorában ott van Born- hard Shaw bemutatása a magyar közönségnek, yagy a Hamlet és a Faust érdekes beállítása, ott van a Pccr Gyni száznál több előadása, ott van Molnár Ferenc három premierje, a Farkas-lót az Égi és földi szerelcm-ig és ott van János vitéz hetedfélszáz előadása ... Beöthy László csak rövid ideig volt & Nem­zeti Színház igazgatója, de ez a rövid idő a Nemzeti Színház történetén felül nyomot hagyott a magyar irodalom történetében is, hiszen Beöthy László nélkül Gárdonyi Géza nem írja meg A bor-f, amelynek négyszáz fo­rint előlegét feleségének konyhapénzéből számlálta le Gárdonyi Géza kezébe Beöthy László. A János vitéz-ről írott operett meg­születésében pedig talán még nagyobb része van Beöthy László kezdeményezésének és ösz­tönzésének: hiszen a János vitéz-t eredetileg egy felső lányiskola évzáró ünnepére kompo­nálta meg szegény Kacsóh Pongrác, és Beöthy László nélkül az iskolai ünnep programszá­mából aligha virágzik ki a legkedvesebb, a legköltőibb, a legtisztább magyar operett . Reinhardt fedezte föl Moissi színészi talentu­mát és nem ejtette el felfedezését akkor sem, amikor a berlini közönség másodszor és har­madszor, és negyedszer visszautasította Moissi gesztusának és hangjának eleinte idegenszerü ritmusát és tagozását. A küzdelem sokáig itartott és végül Reinhardt teljes győzelmével, a berlini közönség teljes fegyverletételével végződött. Beöthy Lászlónak nem voltak ilyen mérkőzései a közönséggel, de csak azért nem, mert a Beöthy által vezérré ütött színpadi kezdőket elöszörre fogadta el a publikum. Aki a hivatalnok pedantériájával és pontos munkabeosztásával intézné öt színház dolgát- baját-sorsát, az menthetetlenül elsűlyedne a kis részletkérdések hullámai alatt, és az Unió színházi nagyüzemének élére olyan ember kel­lett, mint Beöthy László, aki egy éles pillan­tással lát le a tehetség gyökeréig, egy pere alatt határoz és egyetlen délelőtt hoz rendbe csalhatatlan színpadi érzékkel, gazdag ötlelcs- séggel, biztos kézzel, kemény energiával vala­milyen rossz útra tévedt előadást. Amit nem lehetett volna bírni napi tizenkétórás pedáns irodai munkával, azt Beöthy László bírja és könnyen bírja sok év óta rövid időre koncen­trált nagy erőkifejtéssel. És a kétszáznyolc­vanhárom színlap az írók, a zeneszerzők, a színészek és a színésznők neveivel kötetbe gyűjtve gazdag, teljes, súlyos történetét adná a huszonötesztendős pályának. Albert Einstein Á berlini egyetem előadásainak jegyzékéből már második szemeszter óla hiányzott Albert Einstein rendkívüli tanár kollégiumának cfme. Nem olvas föl: ez a néhány zárójelbe foglalt szócska követte Einstein nevét a múlt szemesz­terben, és ebben a szemeszterben a bölcsészeti kar rendkívüli tanárainak sorában : hiszen a rendes tanárságig nem vitte fel Albert Einstein a berlini egyetemen, noha jó egynéhány más egyetem, és pedig a jó valutájú országok nem egy egyeteme ajánlott rendes tanári katedrát n berlini egyetem extraordináriusának. Einstein előadásainak elmaradását idáig hivatalosan Ein­stein külföldi utazásaival magyarázták : Ein­stein előadásokat .tarkóit .a párizsi Sorbonneon, és a londoni Royal Society-ben, amelynek nagy aranyérmét neki ítélték, Einstein előadásokat tartott a tokiói egyetemen, és személyesen vette át New-York városának díszpolgári oklevelét... Most azonban két újabb hír követte egymást Berlinből. Az egyik szerint a berlini svéd követ fölkereste Einstein professzort, és átadta neki a Nobel-díj diplomáját, a másik szerint Albert Einstein lemondott a dahlemi kutatóintézetnél elfoglalt osztályvezetői állásáról. Ez volt az a fizetett állás, amelyet a porosz államtól kapott Einstein, aki most talán a Nobel-díj összegének szerény kamataiból fog megélni és ezért mond­hatott le a porosz állam pénzéről : hiszen a re­lativitás tana nem sokat kamatozik. Einstein lemondásának ismert és most már beismert oka az az ellenséges magatartás, amelyet kollégái­nak egy része mulat iránta évek óta, Einstein zsidó vallására hivatkozva. Einstein csakugyan — idegen, mert Svájcban született, és félig önként vállalta a német állam- polgárságot akkor, amikor ez terhet jelentett, és kényelmetlenséget, szegénységet és üldözést. A német tudomány nagy eredményeinek sorához fűzte saját tudományos munkáját Einstein, és a német tudománynak szerezte meg a háború másnapján a Nobel-díjat, a londoni Royal So- eicty aranyérmét, és a new-yorki díszpolgári oklevelet, mindig alkalmat adva arra, hogy az egész német tudományos életre essék éles fény­kéve a világ közvéleménye előtt. Einstein párizsi szereplése volt Franciaország első közeledése Németország felé. és a német ügynek talán nem vált nagy hasznára az, hogy a párizsi lapok Einstein németországi üldöztetéséről írtak, a né­met tudomány munkájának eredményei helyeit azon a napon, amelyen a Sorbonne tanárainak nevében Paul Painlcvé, volt miniszterelnök, üd­vözölte a Berlinből érkezett Albert Einsteint. A német professzorok hálával tartoznának Einsteinnek, amiért vele kapcsolatban annyi szó A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen „a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezé­seivel kapcsolatos belső elszámolásról** szóló törvényjavaslatot tárgyalta le. Az ülé­sen jelen volt Kéülay Tibor pénzügyminisz­ter is, aki ez alkalommal nyilatkozott a kül­földi kölcsön felvételévé, kapcsolatos kér­désekről, majd a tisztvise.„a.érdéssel kap­csolatban megismételte n minisztertanácson tegnap határozatba ment álláspontot. Várnai Dániel reflektált a miniszter nyi­latkozatára és rámutatott arra, hogy a kor­mány elhatározása, amelynek értelmében a minisztertanács minden hónapban auto­matikusan foglalkozni fog a köztisztviselő- kérdéssel és az illetmények emelését ille­tően a viszonyok változásához képest óhajt intézkedni, tulajdonképpen nem ennéb, mint az index-rendszer alkalmazása a köz- alkalmazottak fizetésének rendezésénél. Kérdi tehát a pénzügyminisztert, hogy en­nek az elhatározásnak konzekvenciáját haj- landó-e ő és a kormány levonni és ugyan­ezt a rendszert alkalmazva, a munkásság és a magánalkalmazottak fizetésének rendezé­sénél is hajlandó-e az index-rendszer álta­lános bevezetését elrendelni? Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelenti, hogy ezt nem lehet index-rendszernek tekin­teni. Neki az index-rendszerről az a véle­ménye, hogy az a drágaság arányait nem mutatja pontosan és éppen ezért ennek be­vezetését sem 5, sem a kormány nem tart­ják kívánatosnak. Ami azonban a miniszter- tanács elhatározásának a magánalkalma­zottakra való kiterjesztését illeti, szerinte Csütörtökön bekövetkezett a nagy tragé-1 dia új állomása ; a márka idáig elért mély­pontjáról, 100 márkánként 0.89 centime-ról egészen 0.80 centimé-ig esett vissza, és ez az árfolyam ugyan egy árnyalattal még fö­lötte járt az osztrák korona 0,7825 cen- íime-os árfolyamának, de a márka újabb esésével számolva, a bécsi devizaközponl már egy rangba sorozta a márkát és az osztrák koronát. Ma aztán a márka folytatta útját lefelé, és egészen 0.75 centime-ig ha­nyatlott, tehát a zürichi délutáni forgalom­ban 1000 márkáért 3.25 cenlime-mal adtak kevesebbet, mint 1000 osztrák koronáért. A márka értéke 4 százalékkal az osztrák ko­rona alá sülyedt, tehát a nemzetközi tőzsdé­ken jegyzett valuták között alulról számítva most harmadik helyen áll a lengyel márka, második helyen az osztrák korona, és — leghátul a márka. A bécsi devizaközpont ma 100 márkánként 98 koronáért adta, és 100 márkánként 92 koronáért vette a márkát, Irhát Bécsben már csak 92 koronát lehet kapni 100 márkáért. A berlini tőzsdén természetesen igen erős ‘lendülettel törtek fel a külföldi fizetési esz­közök. A kábeldollár már tegnap 60.000 márkáról 69.500 márkára emelkedett', míg ma 74.750 márka volt a hivatalos zárlata és esett a német tudományról, és a német pro­fesszorok — nem üldöznék zsidó származása miatt Albert Einsteint, ha csak a dahlemi ku­tatóintézet egyik szürke osztályvezetője volna, a sok más mellett, de nem tartaná íróasztal- fiókjában a Nobel-díj diplomáját, a londoni Royal Socicty aranyérmét, és a new-yorki dísz­polgári oklevelet. Einstein tudományos tételei divatosakká váltak, anélkül, hogy megértenék őket, és Einstein tudományos dicsőségének szé­lesebb visszhangja van a nagyközönség sorai­ban, mint amilyenhez tudományos fölfc-’czésok szoktak jutni. Alighanem ez teszi idegessé Ein­stein rendkívüli tanár kollégáit, ez az idegesség tagadta meg a rendes tanárságot Einsteintől, és ez az idegesség szorítja ki most Einsteint a dah- lemi kutatóintézet osztályvezetői közül. Pedig Einstein kollégái tartoztak volna melléje állani akkor, amikor kiderült az, hogy bizonyos ke­véssé érett, de annál agilisabb politikai rétegek szégyennek tartják a zsidó tudós szereplését a német tudomány képviselője gyanánt a világ előtt, és őlomvégű gumibotokkal akarnak véget- vétni a szégyennek... Az Einsíein-elmélet „di- vatba“-jutásának van egy súlyos ellentétele : az életveszély, amely két esztendeje árnyék gya­nánt szegődött Einstein nyomába. De Einstein kollégái nem tudják mogbocsájtani a relatínitási elmélet dicsőségének másik árnyékát, azt az ár­nyékot, amely — reájuk esik, és homályba bo­rítja őket. A kollégák közül sokan nem azért gáncsolják el Einsteint, mert gyűlölik a zsidót, hanem azért gyülöjik a zsidót, hogy elgáncsol­hassák Albert Einstein kényelmetlen rivalilását. Hiába, a dahlemi kutatóintézet osztályvezetői­nek fényes és értékes társaságában sem vesztik el erejüket azok a rugók, amelyek a príma- >donnák és a politikusok örömeit, keserűségeit mozgalják. semmi akadálya sincsen annak, hogy a ma­gánintézetek is havonként foglalkozzanak az alkalmazónak fizetésének rendezésével. Ismételten kijelenti, hogy a külföldi tapasz­talatok alapján a kormány nincs abban a helyzetben, hogy az index-rendszer bevezeté­séhez hozzájáruljon. ♦ Á magántisztviselők szervezeteinek közös nagygyűlése vetette fel legutóbb az index-szám bevezetésének követelését, és a pénzügyminisz­ter ellenvetése jogosult annyiban, amennyiben néhány ■ tucat taxatíve felsorolt ár' középará­nyosa valóban nem adja hű képét a drágaság emelkedésének. A Pester Lloyd például ma igazítja ki múlt'-szombaton közzétett májusi index-számát 10.3 százalékról 11.35 százalékra, a szombat óta bekövetkezett ár-eltolódások alapján és az ár-eltolódások között ugyanúgy befolyásolja az indexet a zsír és a cukor, mint a kakaó és a rizs, pedig a zsír és a cukor árának változása egészen más szerepet visz az egyes háztartások költségvetésének alakulásá­nál, mint a kakaó ... Az index-szánn'tásnak ez a formája tehát csakugyan nem tükrözi vissza teljes pontossággal az élet árának változásait ?s nem veszi számba az egyes ár-eltolódások helyzeti energiáját, tehát inkább csak jelzi a drágasági hullám állomásait. Ez azonban leg­feljebb annyit jelent, hogy az index-szám meg­állapításának módszereit finomabban kelt al­kalmazni. Kivált Angliában a munkaügyi hiva­tal az átlagos háztartásban játszott szerephez képest könyveli el az egyes ár-eltolódásokat, és ennek semmi nehézsége nincsen, attól fogva, hogy egyszer megállapodás történt az átlagos háztartás sémájának megállapítására nézve. a délutáni magánforgalomban 75.375 már­káig jutott el. A londoni kifizetés fontonként 277.000 márkáról 320.000 márkára emelke- kedett tegnap, 344.500 márkára emelkedett ma a hivatalos zárlatig, és 348.000 márkáig folytatta az emelkedést a délutáni forgalom­ban. A fonthoz viszonyítva tehát békeérté­kének egy-tizenhótezernégvszázadáig jutott el a márka útján lefelé, és így a békeévek húszpfenniges nikkel pénzének ma 3480 pa­pírmárka felel meg... A cseh korona 2260 márkáig jutott el Berlinben és svájci frankért 13.600 márkát adtak, a francia frank ára 4875 márka, a budapesti kifizetés pedig a szerdai 11 márka 25 pfennigről ma egészen 13 márka 75 pfennigre emelkedett, tehát negyvennyolc óra alatt harmadfél már­kával javította meg árfolyamát. Ez az emel­kedés egy árnyalat hijján megvédte a ko­rona Berlinen' át számított zürichi paritását, amely a szerdai 10.33 centime-tól mindössze 10.11 centime-ra esett vissza. A berlini de­vizapiac árfolyamait nem lehet túlzottaknak mondani. Egyetlen hét közel 20 szá­zalékkal drágította meg az életet Németor­szágban, és egyelőre igen bajos prognózist felállítani arra nézve, mi fogja megállítani a márka érték-leromlásáit, A pénzügyminiszter sz index-számrendszer ellen A márka az osztrák korona alatt Mi legyen a pótrendeletben? Irta : Bródy Ernő dr. A jelenleg (1923. évre) érvényes választói névjegyzék a kötelező vallomásszolgáltatás al­kalmával előterjesztett adatokon alapszik. Minden férfi, ki 23. életévét, és minden nő, ki 29. életévét betöltötte, számlálólapon tarto­zott vallomást szolgáltatni azokról az adatok­ról, melyek választójogának megállapításához szükségesek voltak. Az így elsőízben készült névjegyzék állandó és azt évenkint ki kell igazítani, az elkerülhe­tetlen változások folytán. Ki kell hagyni azt, aki meghalt, aki más köz­ségbe költözött, akire nézve kizáró okok ál­lottak be (gondnokság, elmebetegség, csőd, bün­tető ítélet). A választójogi rendelet szerint az összeíró küldöttség és a központi választmány hallomá­sokra, híreszteléseikre, pletykákra, szubjektív- felfogásra nem alapíthatja eljárását. Kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni bárkit, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével, határozatá­val, vagy valamely hivatalosan vezetett nyil­vántartás adataival van igazolva. Elmebetegség címén csak azt lehet kihagyni, kire nézve ezt a körülményt Ítélet vagy hatósági orvos bizo­nyítványa állapítja meg. (33. §.) A választójogi rendeletén végigvonul az az irányzat, hogy a már egyszer elnyert választó­jogból való kirekesztést csak hatóságilag meg­állapított, közhitelű módon bizonyított tény­alapján lehessen kimondani. Ha egy választó elvesztette magyar állam- polgárságát, azt közokirattal kell igazolni.: (6. §•) A választójogi rendelet intézkedéseiből kö­vetkezik, hogy senkit sem lehet ötletszerűen, találomra, egy állapot ferde beállításával jo­gától megfosztani. A tömeges jogfosztást meg kell akadályozni a rendelet megfelelő, helyes értelmezésével. Az alaprendeletet már többízben egészítet- [ ték ki. ■! A 2733/1922. M. E. rendelet kifejezetten így szól: „A 2200/1922. M. E. (alaprendelet) sz. a. ki­adott ‘ rendelet helyes értelmezésének biztosítása végett a m. kir. minisztérium a következőket rendeli". Az alaprendelet értelmezésére és kiegészítő- * sére tehát van előzmény. Most az a kérdés: mi a teendő jelenleg a rendelet helyes értelmezésének és a jogból J tömegesen kirekesztettek jogának biztosítása végett? Akik már szavaztak Elsősorban ki kell mondani azt, hogy mind­azok az életben lévő, Budapesten lakó válasz- ■ tők, akik a jelenleg érvényes névjegyzékbe fel vannak véve (és akik ezen az alapon már sza­vaztak !), ha választójoguk elvesztése közok­irattal nem igazoltaíik, felveendők az 1924-iki névjegyzékbe, akár értesítették őket a kiha­gyásról, akár nem. E kívánság bővebb indokolásra nem szorul. Akiket már felvettek a jegyzékbe és akik ezen az alapon már gyakorolták szavazati jo­gukat : csak abban az esetben foszthatok meg joguktól, ha közokirat igazolja, hogy nem fe­lelnek meg a választójogi kellékeknek. Kégi jogon „Régi jogon" fel kell venni az 1924. évi név­jegyzékbe mindazokat a budapesti /ér/i-iakoso- kat, akik az 1918. évi névjegyzékbe fel vannak véve. Ez az intézkedés csak férfiakra vonatkozik, miután az 1918-iki névjegyzék még női válasz­tókat nem ismert. E kívánság a választójogi rendelet szósze­rinti intézkedésére támaszkodik. A rendelet 1. szakaszának 3-ik bekezdése így szól: „Régi jogon" nemzetgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes ország- gyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem is felel meg, ha ugyanabban a községben lakik, melynek névjegyzékébe az 1918. évre felvétetett. A magyar állampolgárság Tömegesen hagytak ki s-álasztóbat azon a cí­men, hogy nem magyar állampolgárok. A magyar állampolgárságról szóló törvény és a trianoni szerződés alkalmából megjelent mi­niszteri rendelet megállapítja, hogy ki magyar állampolgár * Az 1879. L. tv. 19. §-a így szól: „Mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyiltatik, magyar állampolgároknak tekin­tendők : 1. Akik a magyar korona országai területén születtek.“ E törvényre1 hivatkozik , 8-t»í kir. minisztériumnak' 6500/921V Jí. ~E. ? XIV. ÉVFO LYAM ♦ R URA REST, SZOMBAT 3 3 JUX1US 2 ♦ 133-IK SZÁM-

Next

/
Thumbnails
Contents