Világ, 1923. november (14. évfolyam, 248-271. szám)

1923-11-03 / 248. szám

1923 november-é* zonosképpen egész Németországot, hogy pontos bepillantást szerezzenek a tőkeelme­­nekülés kérdésébe is. Az albizottságoknak semleges, sőt német pénzemberek is tagjai lennének. . A Selwyork Herald jelenti Washingtonból: Valószínű, hogy, Mellon államtitkár lesz Amerikának a szakértői értekezletre kül­dendő delegátusa. Mellon ellenzi az Egye­sült­ Államok népszövetségi politikájának megváltoztatását és Coolidge elnök Mellon jelölésével az, extremisták támadásait akarja megelőzni, akik a népszövetség mellé való pártolástól tartanak. -------- ■■ ii—'iinmna i wm«a»aiwi -----­ Nagy-Magyarország gazdasági hagyatéka A Cobden Szövetség ma kezdette meg ez évi előadási ciklusát Matlekovits Sándor előadásá­val Nagy-Magyarország gazdasági hagyatéká­ról. Az előadáson nagy közönség jelent meg. Halasi-Fischer Ödön elnöki megnyitójában abból indult ki, hogy a japán földrengés után néhány órával a japán kormány már miniszter­tanácsot tartott, melynek tárgya Tokió és A Jokohama újjáépítése volt. Nálunk az össze­omlás után még öt évvel is csak arról vitatkoz­nak, hogy ki felelős a földrengésért, az újjá­építés kérdéseivel azonban nem foglalkoznak. A C­obden Szövetség tizenöt előadásból álló so­rozata az újjáépítés problémáit akarja a kö­zönség elé tárni. Az első feladat annak a mérlegnek felállítása, hogy milyen értékeket vettünk át az összeomlás után, miből áll Nagy- Magyarország gazdasági hagyatéka. Ennek a kérdésnek taglalására leghivatottabb Matleko­­vics Sándor. Matlekovits Sándor előadásában az­t vizs­gálja, mi maradt meg Csonka-Magyarország­­nak a gazdasági kincsekben oly gazdag Nagy- Magyarorzágból, mi ennek gazdasági hagya­téka, amelynek gondozása egyelőre közgazda­ságunk feladata. A magyar birodalom terüle­téből 28,1 és a lakók számából 36% maradt meg. Egy ország alaperőinek összezsugorítása már magában véve nagy veszteség, de Európa több állama még ennél is kisebb, Svájc, Dánia, H 0.1 La­ndia és Belgium a mi területünk felénél is kisebbek és gazdasági v­íratás szempontjából irigylésre méltó szerepet játszanak.­­ Gazdasági főágaként szemlélve Csonka- Magyarországot, előnyös képet látunk mező­gazdaságában, összehasonlítva azzal, hogy né­pessége 36%-ra csökkent, de a termelő erő aránylag nagy mennyiségben áll rendelkezésre: a szántó 38.5, a szőlő 62.3% erejéig maradt meg, csak az­­erdő zsugorodott le 11.9%-ra. Rendelkezésre áll a terendő földterületből ma a rozs 58.9, az­ árpa 44.8 és a búza 41.5 száza­léka. Az állatok bed, sertés 43.8, ló 33,­szarvas: ■ marha 29.4%. Ha összehasonlítjuk a termésünk átlagai * külföldével, a búzatermés holdamként által Magyarországon 7.6, Németországban 12.3 métermázsa. Ha csak V* mázsával termelünk többet, 1.300.000 méter­ imázsa búza áll rendel­kezésünkre, 130 milliárd korona értékben, mi­ből bőségesen fedezhették kereskedelmi mér­legünk passzivitását.­­ Kevésbé kielégítő az a hagyaték­, mely bá­nyászatunkban található, a szén ugyan 72% erejéig maradt meg, de egyéb bányatermé­­nyeink az utódállamok birtokába jutottak. Ked­vezőbb a helyzet az ipar terén. A megmaradt iparvállalatok a megmaradt népesség arány­­számát túlhaladják. Így 4241 gyártelepből meg­maradt 48.9%, az 1059 ipari részvénytársaság­ból 78.5%, vagyonukból, 3336 millió korona értékből, 2663 millió, azaz 79.8%. Az egyes ipari csoportok évi termelésének értéke szerint megmaradt a sokszorosító iparban 89.2, a gép­iparban 82.2, a ruházatiban 74.7, a kő-, agyag­­is üvegiparban 59.7, a bőriparban 57.8, az élel­mezési iparban 57.6, a vegyészeti iparban 54.9, a vas- és fémiparban 50.7, a textiliparban 41.8, a papirosiparban 23.4 és a faiparban 22.3%.­­ A közlekedés terén­­Csonka-Magyarország elvesztette tengeri hajózását, a belvízi hajózása megszűkült. A Ferenc-csatorna a szerbeké, folyami hajóinkból csak 35 százalék maradt meg. Kedvezőbb a helyzet vasútainknál, me­lyekből 37,9 százalék­ maradt meg. A termelés és közlekedés szempontjából nagyjelentőségű a hitelügy. Számra ugyan 5630 hitelintézetből csak­ 1861, azaz 33 százalék maradt meg, de már a saját tőke 2583 millió aranykoronából 1713 millió korona, azaz 66.3 százalék és a ke­zelt idegen tőkéből 13.545 millió koronából 10.057, azaz 74,4 százalék van ma Csonka-Ma­­gyarországon. Vagyoni viszonyok tekintetében az állami adók arányából következő arányokat vonhatunk: Csonka-Magyarország területéről az egyenes adók­ 51,3, a fogyasztási, adók 51, és a jövedelmi adók 69 százaléka folyt be. Foll­ner számítása szerint a nemzeti tiszta­ vagyon­­ból maradt 37,3 százalék.­­ Ha így a természeti kincsek tekintetében Nagy-Magyarországból kedvező arányokban ju­tott osztályrészünk, ez a hagyaték értékében fokozódik azokkal az emlékekkel, melyeket Nagy-Magyarország ezredéves múltjában nyújt nekünk. Országunkat a tatárjárás, a török­ hó­doltság, az 1848-iki események ismételten letör­ték, de mindannyiszor az ország virágzásnak indult. . .A háború előtt lefolyt 50 év példája a gaz­dasági liberalizmus jótékony hatását tárja föl előttünk. Ebben a korszakban készül a keres­kedelmi törvény, a részvénytársaságok, a szö­vetkezetek, a tőzsde a nyilvánosság és egyéni felelősség elvei alapján teljes szabadságot él­veznek és ezen elvek mellett fejlődtek a művelt nyugati államok példái szerint. A liberális irány sohasem volt nálunk túlzásokban: a magyar közgazdaságot az állami beavatkozás­ és a szo­ciális érzés helyes arányban fejlesztette anélkül, hogy a szabad elhatározást és az erők szabad versenyét gátolta volna. A természeti gazdaság­ban nyújtott hagyaték mellett jövőnk biztos alapon indulhat meg és a trianoni békedikta­­túra bilincsei ellenére­ is -­virulni fogun­-. VILÁG 1095 alosztálya van az emberi jogok ligájának Párizsból jelentik : Párizsban tegnap nyílt meg az emberi jogok francia ligájának or­szágos kongresszusa. A kongresszuson kö­zölték, hogy a liga, amely a múlt évben 998 alosztályt foglalt magába, ma 1095 alosz­tályból áll és hogy tagjainak száma az el­múlt év folyamán 30.000-rel gyarapodott. A liga már tegnap megkezdte a hadi­­adósságok megvitatását. Bloch emlékez­tetett arra, hogy a liga Nantesben tar­tott tavalyi kongresszusán elhatározta, hogy e probléma megvizsgálása cél­jaira bizottságot küld ki. A szónok csalódá­sának adott kifejezést afölött, hogy ez a bi­zottság, amely egy vagy két évvel ezelőtt összeült, képtelen jelentést előterjeszteni. Sajnálja, hogy a központi bizottság túlságo­san könnyen veszi azt a kérdést, ki a hibás a háború keletkezésében. Valóságban a háború kitöréséért való felelősség megoszlik annak egyes résztvevői között, és a liga azt kí­vánja, hogy ezt a tényt állapítsák meg a titkos levéltárak megnyílásával. A központi bizottság semmit sem tett, hogy­ ezt a nyilvá­­nosságra hozást keresztülvigye, ami rend­kívül sajnálatos. Ezzel kapcsolatban szen­vedélyes vitára került­ a sor, amelyben a központi bizottságot azzal vádolták, hogy fél Poincarétól. Végül is abban állapodtak meg, hogy a vitát szombatig félbeszakítják. A kongresszus ezen a napon tanácskozik a Ruhr-problémáról és a jóvátételi kérdésről. A városi pártok szervezkedése (A Világ tudósítójától.) A tegnapi zajos napot ma szélcsendes nagypolitikai nap kö­vette. A politikai világ megelégedett a teg­napi, illetve tegnapelőtti eseményeknek to­­vábbrágásával és emésztésével. A mai nap érdekes eseménye ismét a fővárosi válasz­tások vicinális vágányába vág. Tudvalevő, hogy egy kormánypárti fővárosi pártot akartak szervezni, mely­ kiterjedt volna a Wolff-párttól elszakítandó csoporttól egé­szen Vázsonyi­ig, de kizárólag. A terv nem sikerült, mert Ernst Sándor deklarálta ma­gát, hogy marad Wolff mellett. Az is meg­történt, hogy a legelső összejövetelnél, mely a belügyminiszternél történt, még jelen volt Bárczy István, de az onnan­ kiküldött bi­zottság tagságáról Bárczy lemondott és többé semmiféle ilyen konferencián nem vett részt. Már­pedig Budapesten a polgár­ság csak három csoportba elosztva képzel­hető el. Az egyik csoport az a szélső -ke­resztény csoport, amelyet Wolff-Ernst ve­zetnek. A másik csoport a liberálisoké, amelyhez a józan keresztény elemek és a zsidóság nagy része tartozik. A harmadik csoport pedig a munkásoké. Ha nem sike­rül a Wolf­-Ernst-féle csoportból vezetőket és ezekkel szavazókat elszakítani, ha to­vábbá nem sikerül a liberális oldalon Bárczy Istvánt megnyerni, ha nem akarták Vázso­­nyit bevenni és ha a szocialistákkal való együttműködésről éppenséggel nem lehet szó, akkor az alakulandó és megszerve­zendő új párt, ha jól végezte el számadá­sait, rájött, hogy egyáltalán vékonyan­ lesz­­nek szavazói Budapesten, új mom­játumot próbálnak Tejiát felvenni .­magukra. Bár­­mennyire nem szeretik Ugron-Szterényiék Vázsonyit is bevenni, most már hajlandók volnának a választásoknál vele összeszövet­kezni. Természetesen, más kérdés, hogy most már Vázsonyi összefog-e velük. Való­színű, hogy nem. Valószínű, hogy most már Budapest választásainál az a természetes ki­alakulás fog érvényesülni, hogy­ három párt­csoport lesz: az egyik a szélső kereszté­nyeké, a másik a liberálisoké, egyrészt Bárczy­, másrészt Vázsonyi vezetése alatt, a harmadik pedig a munkásságé. Az az új, tervbevelt liberális pártegység, mely most Wolffék Ernst­ szárnyától kosarat kapott, igen tiszteletreméltó vezérekkel fog bírni, a választások azonban — nem értvén meg a finom iü­ánszokat, — az előbb említett há­rom csoportba fognak tömörülni. Egyéb­ként úgy halljuk, hogy eldőlt már a kérdés: vagy Ugron Gábor, vagy Molly Béla lesz Budapest főváros főpolgármestere. Békésen intézték el a Lendvai—Bessem­ey­­ü­gyet Tudvalevő, hogy a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Lendvai István és Bessenyey Zénó kép­viselők között affér történt, amelynek lovagias folytatása lett. Bessenyey Zénó Hajós Kálmán és U­rbanovich Kálmán útján provokáltál la Lendvai Istvánt, aki segédeiül Eckhardt Tibort és Zsilinszky Endrét nevezte meg. A segédek a mai napon tárgyalást folytattak s az ügyet kölcsönös nyilatkozatokkal békésen befejezték. Sir Eric Drummond budapesti nyilatkozata Sir Eric Drummond, a népszövetség főtitkára ma délelőtt a Hungária-szállóban fogadta a sajtó képviselőit s a következőket mondotta: —­ Alig szükséges talán hangoztatnom azt a tényt, hogy a népszövetség hatalmas erkölcsi befolyással rendelkezik. Érzem, hogy fölösle­ges volna azokról a nagy ideálokról beszélnem, amelyekért a népszövetség síkra szállt. De talán szabad lesz a népszövetség különös vonására felhívnom a figyelmet: az első negatív, a másik pozitív­. Ami az elsőt illeti, a népszövetség nem valami felsőbb állam, mint ahogy időnként rá­fogják. .A népszövetség nem teheli kötelezővé a maga határozatát mások számára, nincs autoritása magában, hanem azt pusztán tagjai­nak egyhangú hozzájárulásából meríti. A pozi­tív vonás az, hogy a népszövetség valamennyi tagja, mint ilyen, egyenlő jogokat élvez és így a népszövetség tervezetét nem azért teremtették meg, hogy valamely hatalomnak, vagy hatal­maknak, akár nagynak, akár kicsinek, külön érdekeit szolgálja, hanem azért, hogy szerve legyen a népszövetség mindegyik tagjának és valamennyiöknek teljes rendelkezésére álljon. Ez éppen így, áll a népszövetség titkárságára is. Ha a népszövetségi szervezet pénzügyi, gaz­dasági, vagy más természetű javulás céljából a szövetség bármely tagjának különös segítsé­gére lehet, mint ahogy Magyarország számára,­­ remélem, lesz, a legnagyobb büszkeséggel vál­,­lal­juk azokat a kötelezettségeket, amelyek­ en­nek folytán ránk hárulnak. Nagymértékben bá­torít bennünket az a tudat, hogy a kapcsolat, amelyet itt az önök kormányának tagjaival szerencsésen felépítettünk és a kormány, tám­o­­gatására, a legnagyobb segítségére lesz a jö­vendő feladatainak teljesítésében. A hozzá intézett kérdésre Sir Eric Drummond így válaszolt : — Kapcsolatban azzal az interjúval, amelyet Bukarestben a kölcsönről tett kijelentéseim idején adtam, azokra a nehézségekre gondol­tam, amelyek a világ mai súlyos helyzetében a kölcsönnek a piacon való elhelyezése körül fölmerülnek. Számolva ezekkel a nehézségek­kel, azt mondtam, hogy véleményem szerint gyakorlatilag bizonyos, hogy a kölcsönadók szükségképpen biztosítani kívánják saját érde­keiket, pénzügyi ellenőrzés■ alakjában. Az in­terjúvoló bizonyára félremagyarázta a kisebb­ségek tekintetében kifejtett gondolataimat. Én azt fejtegettem, hogy a népszövetség fellépése a kisebbségi szerződések körül oly esetekre szorítkozik, ahol a szerződésben foglalt rendel­kezések megsértéséről, vagy megsértésének ve­szélyéről van szó. A szerződéssértés veszélyé­nek ilyen esete lenne például az olyan törvény, vagy igazgatási rendszabály, amely az ország többi nemzetiségét mentesítve, nyilvánvaló mó­don egyenesen a kisebbségek ellen irányulna. Sir Eric Drummond ma délután elutazott. Elkészültek az igazságügyi novellával A Világ már megírta, hogy az igazságü­gymi­­nisztériumban foglalkoznak azzal az utasítás­sal, amelyet a királyi ügyészséghez fog az igaz­­sságügyminiszter intézni az árdrágítási ügyek tekintetében. Huzamosabb megbeszélések u­tán most már az a helyzet, hogy a szöveg végleges­nek­ tekinthető-és már­­­csak -.Sagy, Emil igazság- Ügya miniszter hozzájárulását nélkülözi, ami, ha megtörténik, semmi akadálya s­em lesz annak, hogy a kir. ügyészségek az­­utasítást, megkap­hassák. Ez az utasítás semmiben sem kötelezi a bíróságokat, az ügyészségeknek azonban útmu­tatásul szolgál arra, hogyan értelmezzék az ár­drágításra vonatkozó rendelkezéseket. Szászy Béla államtitkár meghatározása szerint a köz­­szüksségleti cikket úgy definiálják, hogy első­sorban is az élelmezési, élvezeti, ruházati, kul­­turális é­s más kategóriákat állapí­títják meg. Utánpótlási árat is elismer a kalkulálásnál az utasítás. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni a mindenkori piaci árat. A devizaárfo­lyamra az ügyészségnek meg kell hallgatnia az OKÁB véleményét. Az ügyészségi utasítás ideig­lenes jellegűnek készült. Ugyanekkor hogy Emil igazságügyminiszter utasítására a törvény­előkészítési osztály újból átdolgozta a büntető­­novella tervezetét és az új átdolgozásban sok tekintetben jelentős enyhítések vannnak, így például a sajtójog tekintetében azt tervezik, hogy az az újságíró, akit politikai jogainak fel­függesztésére­ is ítélt a bíróság, eltiltható legyen a politikai újságírástól, de eltérőleg az eredeti tervezettől, a sajtó más ágaiban továbbra is dolgozhat. Ez a megállapítás sem végleges azon­ban még, mert előbb az igazságügyminiszter hozzájárulása szükséges. A novella új formájá­ban is a bíróságok elé utalja a rendőri fel­ügyelet alá helyezésüket. Eszerint a jövőben csak bírói ítélet alapján lehet valakit rendőri felügyelet alá helyezni és a közigazgatási ható­ságok hatásköre ezen a téren megszűnik. A jövő héten a novella­tervezet az egyes érdekelt­ségek bevonásával ankét elé kerül. — A magyar v­ám­őrség és a jóvátétel! bizott­ság. A Gaulois cikket közöl, melyben Hinaux ezredes a vámőrség emelésére vonatkozó ■ ma­gyar kéréssel, a meg nem engedett alakulatok feloszlatásával, a besorozási rendszerrel és a hadianyaggyártás kérdésével foglalkozik. Meg­állapítja, hogy a jóvátételi bizottság szüksé­gesnek találta a magyar vámőrség szaporítását, tekintettel az országhatárok meghosszabbodá­sára.­­ Egészségügyi osztállyá szervezik át a tiszti főorvosi hivatalt. A tiszti főorvosi hivatal ve­zetője, mint értesülünk, tervezetet készített arról, hogy a tiszti főorvosi hivatalt a főváros közegészségügye érdekeiben miképpen kellene átreformálni, hogy a mainál hasznosabb és eredményesebb tevékenységet fejthessen ki. A tiszti főorvos azt proponálja, hogy a hivatalt szervezzék át egészségügyi osztállyá. Ennek az osztálynak egy orvosképesítési tanácsnak le­nne a vezetője és ennek az osztályo­­nak a hatáskörébe tartozna a főváros vala­mennyi közegészségi ügye, tehát a kórházak adminisztrációja is. A tervezet szerint a köz­egészségügyi hivatal a tiszti orvosok nagy­­részét is a központba hívná be, ahol az orvo­sokon kívül gyógyszerész, vegyész és néhány fogalmazó működne. Az élelmiszerek hamisítá­sának megakadályozása, a bakteriológia, a fer­tőtlenítő intézet és a tüdőgondozó intézmények vezetése és ellenőrzése szintén az új hivatal alá tartoznának. Számba? MINDENNAPI LEXIKON’ HÉBERT, a vadászok védőszentje, akinek­ emléknapja november 3., a VII. században élt, Bertrand akvitániai herceg fia volt s az ud­vari emberek léha életét élte Pipin király u­d­ i várában. Megtérése úgy történt, hogy mikor egyszer nagypénteken vadászni járt, szarvast látott, agancsai közt feszületet, amely elkár­hozással fenyegette. Erre a felesége beleegye­zésével papi pályára lépett. lütlichi püspök lett s az Ardennek pogányait térítette meg. 727-ben halt meg. A németek egyik legnép­szerűbb szentje, a szarvassal való találkozását, sok festő választotta témának, I. Frigyes .Igést róla nevezte el Wermsdorf mellett épített va­­dászkasélyát Ilubertsburg­ nak (itt kötötték meg a hétéves háborút befejező békét) és róla ne­veztél­ el Mi­­ben a legrégibb bajor érdem­rendet. ANTONIO CANOVA, a XVIII. század jele* szobrásza, az új klasszikus stílus megteremtői* halálának évfordulója Mindszentei napja, Canova 1757-ben­ született Possagnoban­­­, 1822-ben halt meg Velencében. Szobrászpályá­­ját Toretti műhelyében kezdte tizennégy éves korában- aztán Ferrerrihoz került, s itt jutott először érintkezésbe az antikokkal, akik cgr-­s pályáját megihlették. Két szoborcsoportozatra je­lzi művészpályájának első indulását, az Or­feusz és Euridike és a Daedaloisz és Ikarosz*! Ezeknek az eladási ám tette lehetővé számára, hogy Rómába utazzék, ahol teljesen elmélyült az antikok tanulmány­ozásába. Ebből a korból való első termése, a Thereus-csoportosat már­ teljes szakítást jelent, é­s elfordulást a sekélye® és akkor divatos Bemini stílusától, mert tiszta­ strlfelfogást hoz, amelyet örömmel üdvözöltek. Első sikerét követték a nagy megbízások, XIV. Kelemen megbízása, hogy­­tangi'nefi­nek sír­­emléket emeljen, s ezt követte XIII. Kelemen síremléke. Ezekkel az alkotásaival olyan nép­szerű lett, hogy kortársai és honfitársai a klasza­szikus ókor nagy mestereivel mérték össze élt műveit az antik remekek közé helyezték a va­tikáni múzeumban. 1798-ban­ és 1799-ben be­utaz­ta Ausztriát és Poroszországot, 1802-be­ni pedig Napóleon Párizsba hívta, ahol a művé­szetek akadémiája­ tagjául választotta. 1815-ben pápai kiküldetésben újra Párizsban járt, hogy a reklamált műemlékeket visszaszerezze. Vi­s­­­­sza­tértéskor a pápa a szépmű­vészietek prefekt­­usává és Isehia marquis-já­vá nevezte ki és ezen róméi tallér évjáradékot biztosított neki. Idte­l leinek utolsó esztendejét Vele­ncében töltötte, ahol a Frari-ban állítottak síremléket neki, még­pedig azt az emlékművet, amelyet ő maga Tizdaninak tervezett. Carwwa különben piktorá­val is kísérleteze­tt. Mindezekben kétségtelenül értékes és nagy talentum, aki azonban nagy áhítatában a klasszikus remekek iráni, egyé­niségében sohasem tudott teljesen kibonta­kozni, utat és irányt jelölt meg, de alkotásai­ban túlzottan és szinte szolgaian rendeli aki magét az ókori­ emlékük rak, amelyeket 4 finomkerti másoló pontosságáva 1 és lelk­iisme-­ retesség­ével közvetít és legfeljebb lágyságban* .gráciában és finomságban van hozzátennivalója* Művészete és hatása követőire késtségt­el­enül nagy és fontos érték volt, a XVIII. század első fele szobrászaténak seklfilyessége, terhes és szövevényes stílusa nagy riszp­alasisága után* A nagy kérdőjel Most száz éve, az ..átkos14 liberalizm­us­tan mékenyítő, eszméterlelő napsugara alatt hatal­mas publicisztika szökkent sudárba. Széchenyit Kossuth, Dessewffy, Kemény Zsigmond, Sza­­lay, Eötvös, Trefort, Csengery voltak ennek a felvirágzásnak a gyümölcse. Ennek a publi­cisztikai iskolának a hatása oly erős volt, hogy még a hosszú abszolutisztikus elnyomatás ideje múltán is elég ereje maradt hozzá, hogy egy újabb másodvirágzással, még a teljesen ál­libe­rális kiegyezési politika mellé is, egy újabb publicista-gárdát dobbantson ki magából. En­nek a gárdának egyik érdekes tagja Ha­­lász Imre, akiinek emlékezését a Világ 191. csoportja hozza. Életrevalósággal duzzanó rajs­zai emberekről és sorsokról ritka megeleve­­nítő erővel vetítik elénk a 19. század második felének a magyarjait. De talán még ennél a rajzoló készségénél is értékesebb az a mély históriai érzék, amellyel aggódó telke szünte­lenül a jövőbe tekint — a mi napjainkba — S a különböző nagy Dunaünnepélyek közepette lelke mélyén folyton ott zsong a fenyegető Dics irac. ■— Vészteljes feli egek torlódását sejtem a jövő láthatára alatt. A nemzedék, amely távo­zik, egy nagy kérdőjelet hagy örökségül azokra, akik itt maradnak. Lesz-e idejük ezeknek ki­­pótolni, amit a lefolyt 44 év elmulasztott, jóvá­tenni, amit elhibázott? A ránk hagyott nagy kérdőjelre, sajnos, 4 végzet adott egy borzasztó választ. "M * 4000 koronás csoportok: OS. csoport: Weininger Ottó dr., Peer Gynt és Ibsen. Sehalom Asch, A fiatalok. Fábián Ernő, A Feketeréz alatt. (Regény.) 99. csoport: Ráskai Ferenc, A csodamajom. (Mese egy színészről, 20 fejezetben, I0­. kiadás.) Ráskai Ferenc: Mai témák. Önálló csoportok: (3800 kor.) 100. csoport: Renan Ernő, Jézus. (II. kiadás ) 101. csoport: 50 pld. Halász Imre: Egy letűnt nemzed­é. (Emlékezések a magyar állam kialakulá­sának újabb korszakából.) 525 pld. példá­nyonként 14,000 korona. 102. csoport: 50 pld. Myikomzky Viktor.

Next