Világ, 1924. január (15. évfolyam, 2-26. szám)

1924-01-03 / 2. szám

Srr így volt, gettük az i ihárom ern’S Iltj, nevét az el. így példa másfél év előtt, ötödikén írtuk ezt : „Budaituduik szégyenpirral az arcukon jár; a tisztességes emberek, szégyenpirral azukon azért, mert a magyar törvényhozás fiai közül akadtak heten, akik tegnap este nentek ünnepelni Surek elvtárs vérgőzös uának testreváltóját., ötvenhárom, régibb ötvenhárom holttest már több a mbnyi, ötvenhárom, vagy ötvenháromnál )A holttest már tekintélyes hullahegy. mek a hullahegynek ormán áll Héjjas ín, és ennek a hullahegynek lábához jaltai; zarándokolni heten a magyar tornyhozás tagjai közül." Ide jegyezhetnénk jobbról kelt idézeteket és folytathatnék azt későbbről kelt idézetekkel, bizonyítva, hogy elég gyakran felvilágosítottuk az Eródő Magyarok Egyesületének vezetését a Héjjas Iván által szerzett érdemekbenlétéről, és így az Ébredő Magyarok Eyestletének országos elnöke nem hivathatik a tájékozatlanság mentségére, ha imán kérik tőle: miért fogadta el Héjjas íntól az elnökséget, és miért osztja meg ie ezt a tisztet. De az idézetek folytatása helyett inkább midén összefoglaljuk a sokszor elmondottat. Szamuélly Tibor sem gyilkolt szemesen. Szamuelly Tibor is csak elrendelte a lakosságokat, tehát ebben a tekintetben :n lehet felfedezni a demarkációs vonal halványabb árnyalatát sem Héjjas Iván Szamelly Tibor eljárása között. Amire rá szokás hivatkozni, az sem áll sennőiség gyanánt. Szamuelly előbb gyilkolott, mint Héjjas : ez igaz. De Héjjas nem sor állt ki a porondra, amikor Szamuelly sor gyilkoltatott. A mi szemünkben azok, csak azok ellenforradalmárok, akik a tatára uralma alatt vették fel a fegyvert, kockáztatták életüket. Mi mindig levett appal, és teljes tisztelettel beszéltünk azon ellenforradalmárokról, de az ellenradalom konjunktúra-lovagjainak tekintazokat, akik csak a diktatúra bukása után ültak harcba ... Nekünk Héjjas Ivánnal esen semmi bajunk, mi Héjjas Ivánét most már elintézettnek tekintjük az nesztiával, és elintézettnek tekintjük azha Héjjas Iván csak az Ébredő Magya venhárom halottból épített hullahegyben, és most már a hatodik kalendáriumi esztendőig glorifikálják Héjjas Ivánt, vagy inkább Ujjas Iván személyében az ötvenhárom hat hullahegyének felépítését. Ez a bűnclekmények feldícsérésének deliktuma, pedig a bűncselekmények halmazaták szisztematikus feldícsérése. Akik egy ékségben ülnek Héjjas Ivánnal, azok nd a magyar bíróság ítélete alá esnek, rt legalább indirekt módon feldícsérnek olyan bűncselekmény-halmazatot, amelyetlen részletében sem szebb Szamuelly tér bűncselekményeinek sorozatánál. Nekünk Héjjas Ivánnal most már semmi jónk, és ami bajunk volt vele, arról emelt ágon beszéltünk akkor is, amikor divat csak suttogva kiejteni ezt a nevet. Élben tartozunk az idejegyzett üzenettel Khardt Tibornak, azért a néhány elmésgjegyzésért, amelyben a szomorú dekarciáról értekezik. Magyarországnak nem az katasztrófája, hogy vannak Héjjas Ivánok vannak Francia Kiss Mihályok, Magyaroszágnak az a csúf katasztrófája, és az a moshatatlan szégyene, hogy évek óta van, és lehetnek olyan politikusok, olyan műforgatók, olyan népgyűlési szónokok, ők közéleti faktorok gyanánt szerepeltetik■jjas Ivánt és Francia Kiss Mihályt. Enk a bűncselekménynek feldícsérésére trvezkedett szövetkezetnek tagjává szegeit Eckhardt Tibor, és ezért Eckhardt Tirnak pontosan ugyanannyi joga van a zéleti dekadenciáról értekezni, mint amién joga volna erre egy olyan politikusnak, a szolnoki akasztatások után elnöki dipnát vett át Szamuelly Tibortól, és elnökösa volt Számuelly Tibornak. így.) Jugoszláv—bolgár ellentétet a Homérból jelentik. Belgrádi lapjelentésekerint Nincsics külügyminiszter megtagadta bolgár követ fogadását, aki a bolgár miszterelnök legutóbbi beszédével kapcsolatra akart felvilágosítást nyújtani a beládi kormánynak. Belgrádi lapok azt írják, így Jugoszláviának sürgősen el kell intézni más ügyeit Albániával, hogy azután egész erént a Bulgáriával való leszámolás kérisével foglalkozhassék. ----,-rr ■» jTT-T-TA-g^. awi----- „Világ“ minden üldözés és gáncsoskodás ellenére diadalmasan nyomul elő az intelligens magyar közönség készetében. -Világ A politikai helyzet Apponyi Albert gróf bírálata a merényletekről és a kölcsimrő. (A Világ tudósítójától.) Apponyi Albert gróf az utóbbi években közismeretűleg a legenyhébb kritikákra szorítkozott, még azokban a kérdésekben is, amelyeket a legszigorúbban elítélt. Annál feltűnőbb, hogy most súlyosan kifogásoló bírálatot írt a bűntettesek eddigi bantellenségéről és még súlyosabbat a kölcsönről. Az Apponyi által a kölcsön ellen felhozott kifogások oly jelentőségűek, hogy aztán egészen érthető Apponyi cikkének az a konklúziója, hogy inkább forduljunk saját magunkhoz, vessük ki magunkra saját magunk azokat a megszorításokat és önlemondásokat, amelyeket az enitente kíván, akkor a magunk erejéből is képesek leszünk azt elérni, amit a kölcsön nyújt, de legalább szabadulunk a külföldi kaudiumi igától. Az igazán nagyérdekű cikkből a következőket ismertetjük : „Szerencsésen (?) elértünk az évfordulóhoz és nem lehet tagadni, hogy az egész vonalon a kiábrándulásnak érzete foglal helyet, mert az egész vonalon aggasztó szimptómák zavarják az alig felébredt optimizmust. Mintha a hegytetőről zuhannánk a mélységbe. Lehet, hogy az a magaslat, amelyre optimizmusunkkal már felemelkedtünk, magy is képzelődés volt és hogy azért nagyobb a zuhanás érzése, mint amilyen az valójában. A csongrádi merénylet tudatunkba hozta, hogy még mándig abban az állapotban vagyunk, amelyről azt hittük, hogy már elmúlt. Hiszen ez nem egy egyedülálló eset, hanem láncszeme a bűntények egész sorozatának, amelyben mindegyik bűnténynek hasonló a karaktere. Mind hasonló okokra vezethető vissza, tehát azonos mozgatóerőket kell mögöttük feltételezni. Hiszen az lehet, hogy a kormányzati és rendőrségi apparátus egyes esetben nem tud célt érni, annak azonban nem lehet és rám szabad megtörténnie — ha egy rendezett állam kormányzatának fogalmát akarjuk adni —, hogy az ilyen egyforma attentátumoknak egész sorozata tipikusan előforduljon, hogy nagyszabású vizsgálati akció induljon meg osztentatív publicitással, ami után aztán néhány nap vagy néhány hét után mindig minden a homokba fúl. A legújabb hírek szerint a csongrádi tettesek fel vannak fedve és el vannak fogva. Azt kérdezi azonban az ember : haladt-e már annyira a vizsgálat, hogy az egész fészket a romapfort olasz sajtóban, mely sürgeti, hogy az olaszmagyar kereskedelmi szerződést gyorsan üssék nyélbe, mielőtt még Magyarország kezei meg volnának kötve a külföldi kölcsönszerződés által. Végül pedig vállaltuk a jóvátételi kérdésnek fölvetését egy nekünk lehetőleg legkedvezőtlenebb formában, tudniillik a nemsokára megkezdődő jóvátételi fizetéseknek megállapításában, anélkül, hogy a jóvátétel teljes öszszege is megállapíttatnék, és erről tárgyaltunk volna. Kérdeznem kell tehát : a legtárgyilagosabban gondolkodva, ajánlatos-e, szabad-e mindent odaadnunk, amit adhatunk, ilyen csekély eredményért ? Hiszen nyilvánvaló, hogy ezzel a kétszázötven millióval a mi külföldi hitelszükségletünk még nincs kimerítve ; hogy a mi szükséges invesztícióinkra, közgazdaságunk valódi rekonstrukciójára, összes termelési ágaink megerősítésére még sok külföldi kölcsönt kell majd keresnünk. Akkor majd ugyanezekkel a tényezőkkel lesz dolgunk, amelyek most a meztelen életszükségletünk biztosítását is csak a legfélelmetesebb zsarolás árán engedik hozzánk. Mint más biztosítékokat fogunk ezután még, mint ellenértékét felajánlhatni ? Valóban a kölcsönnél szolgáltatás és ellenszolgáltatás nincsenek egymással megfelelő viszonylatban. Ismétlem, hogy nem vádolni akarom a kormányt, mert nem szállítom le az eddigi munkájának értékét. De azok számára, akik a tartozás és követel rovatait mérlegelik, felvetődik a kérdés, hogy ilyen körülmények között a külföldi kölcsön valóban hozza-e azt nekünk, amit tőle vártunk és előtérbe nyomul a szüksége a válasznak arra a kérdésre, hogy egy ilyen sovány eredményért is valóban rá vagyunk-e utalva a külföldi kölcsönre, hogy várjon azt, amit most nekünk a trianoni szerződés szellemében felállított feltételek mellett felajánlanak, csakugyan csakis a kölcsöntől kaphatjuk-e meg és nem volnánk-e képesek a magunk erejéből segíteni magunkon ? Ha ugyanazokat a megerőltetéseket és áldozatokat önként vállaljuk, amiket a különböző kommissziók ránk diktálni fognak; ha keresztülvisszük a feltétlen takarékosságot, amelyről eddig csak beszéltünk ; ha közéletünkből mindent kiszorítunk, ami a gyűlölködést, bizalmatlanságot, rosszakaratot lehelte, hanem ehelyett az áldozatkészség szellemét bocsátjuk magunk, bűn szabadjára , ha képesek vagyunk a nemzet erejét összeszedni minden előítélet nélkül és • . ■ „,v,v,prc]” kiegészítő részét teszik. A miniszterelnök politikája nem őszinte. Külföldön azt állítja, hogy itthon nyugati demokráciát teremtett, holott orgiát ül a reakció. A nemzet érdeke a legszentebb, s ez őszinte és tökéletes szakítást követel a németbarát politikával. A kis-entente államaival és lakosságával nem mondva csinált, hanem igaz és komolyan gyümölcsöztethető igaz megértést kell teremtenünk. A reparáció kérdését Heuden szerencsétlen kezű taktikázása vetette fel. Irántunk nincs bizalommal a külföld, mert kormányunk gyenge a rendnek, a demokratikus szabadságjogoknak biztosítására, gyenge a legkülönfélébb terrorisztikus alakulatok megfékezésére, sőt gyenge arra is, hogy kudarcai egész sorozatát beismerje. Álhírek a külföldi kölcsönről A pénzügyminiszternél ma tartott bankigazgatói értekezlet kapcsán a legfantasztikusabb álhírek járták be Budapestet, elsősorban a tőzsdét, ahol súlyos értékrombolást végzett a fantáziának ez az önkényes játéka. Mint a Világ az értekezlet résztvevőitől értesült, a pénzügyminiszternél tartott megbeszélés tisztán informatív jellegű volt, és Kállay Tibor a már néhány nap előtt teljes szövegükben nyilvánosságra hozott párizsi jegyzőkönyvek által szükségessé vált intézkedések technikai keresztülvitelének módozatait beszélte meg a bankok vezérelve, akik azzal az impresszióval távoztak, hogy az értekezleten hallottak csak megnyugtatólag befolyásolhatnák a gazdasági köröket, mert a legtávolabbról sem esett szó olyan erőszakos intézkedésekről, mint amilyeneket minden alap nélkül tenisztettek városszerte. Az értekezleten megbeszélt intézkedések a résztvevők nézete szerint nem befolyásolhatják kedvezőtlen irányban a gazdasági vagy a tőzsdei helyzetet. Egyébként a tőzsdéről is szó esett az értekezlet során, és a pénzügyminiszter teljes fogékonyságot mutatott azokkal az észrevételekkel szemben, amelyek a tőzsde szanálását mondották szükségesnek. Az értekezleten az a felfogás alakult ki, hogy szükségessé vált az új bevezetéseknek és a tőkeemeléseknek legszigorúbb restringálása. Ezt a felfogást osztotta a pénzügyminiszter is, és nem zárkózott el a jegyintézeti politikának olyan módosításával szemben, amely a vállalatok széles sorára nézve módot adna a tőkeemelés hosszabb elhalasztására.Az értekezleten résztvettek szerint tehát a tőzsde közönsége és a gazdasági körök egész tévesen, vagy éppen megfordított előjellel értelmezték a mai értekezlet jelentőségét. érdemli meg a kormány nevet. Udvenerni uyi,ség van egy kormányra — ha a jelenlegi ilyen, annál jobb —, amelyik ezt a bűnös képtelenséget gyökerestől kiirtja és ezzel az állam tekintélyét benn és künn biztosítja. A Márffy és társai ellen lefolytatott vizsgálatnál úgy hangzik, hogy az Erzsébevárosi Kör elleni merénylethez is találtak nyomokat; kiváncsiak vagyunk, hogy ezeket a nyomokat energikusan követik-e és hogy a bűntettesek valóságos fel- fedéséig el fogunk-e jutni ? A kormány előtt ne legyen kétséges, hogy most az ő létjogosultsá- gának vizsgája előtt áll, mert vagy ezzel a kor-mánnyal, vagy ez ellen a kormány ellen kell e bűnrendszert mindenáron beszüntetni. Egy másik oka annak, hogy várakozásaink magaslatáról földrehullva érezzük magunkat, az volt, amit a kölcsönről eddig hallottunk. Még nincs meg az anyagunk egy lezáró bírálat megszerkesztéséhez és óvakodni is fogok ilyent megtenni, mielőtt minden adat birtokában volnék. Ezt a kérdést a nyilvános élet minden tényezőjének a legtökéletesebb tárgyilagossággal kell kezelnie .Ámde e feltétlen tárgyilagos álláspontból sem tagadhatom, hogy már az eddig ismert adatok alapján is, a politikai jegyzőkönyv és a pénzügyi jegyzőkönyv kivonata alapján, a legsúlyosabb aggodalmakkal kell eltelve lennünk. Röviden összefoglalva : ez aggodalmakat a következőkép állíthatom össze . Mindenekelőtt oly csekély a kölcsön összege, hogy legföljebb a pillanatnyi összeesést akadályozhatja meg, két (2) éven át pótolhatja az állami deficitet, de ezt is csak akkor, ha a legdrasztikusabb rendszabályokkal meg tudjuk szorítani kiadásainkat és fel tudjuk fejleszteni bevételeinket és előbb néhány hónapig saját erőnkből tudjuk teljesen kielégíteni állami szükségleteinket. És ezért a sovány eredményért körülbelül mindent fölajánlottunk, amit felajánlhattunk. Nemcsak körülbelül öszszes állami bevételeinknek zálogjogát, hanem vállaltuk a Kontroll-kommisszióknak egész dzsungeljét, a legkínosabb jellegű politikai koncessziókat, amilyen például a katonai ellenőrzésnek az az új módja, amelyről nem tudok magamnak kellő fogalmat alkotni, hiszen erről a trianoni béke már véglegesen intézkedett. Ezen a téren tehát még a trianoni szerződést is túlmenőleg rosszabbá tesszük; továbbá, ha a magyar fordításban kissé homályosan hangzó politikai jegyzőkönyvet jól megértettem, akkor megkötjük gazdasági politikánkat olyan módon, amivel inkább a kis-entente-ot konszolidáljuk, mint saját hazánkat, és aminek visszhangját egyrészt a kis-entente sajtójának kommünikéiben találom, amelyek az ententer.ak valami szörnyűséges diplomáciai sikeréről beszélnek velünk szemben, másrészt pedig az, uen autuni.gr:___ tett személyekkel töltünk be, ha olyan külgazdasági politikát hozunk be, amely minden egészséges gazdasági erőt szabadon fejlődni enged és amely mesterséges képződmények előjogaival nem zavarja ez erők érvényesülését ; ha állami pénzügyünk legkényesebb pontján, az államüzemeknél a reformáló kezet mindenre tekintet nélkül hagyjuk működni anélkül, hogy érzelmi momentumok, vagy még oly jogosult nemzeti hiúság által is lekötve éreznék magunkat; ha a társaság minden osztályában, ha a termelők minden ágánál az áldozatkészség szellemét tudjuk életre kelteni, hogy mindent adjanak oda az államnak, ami a produktivitás sérelme nélkül lehetséges és ne hárítsák másokra át az állami terheket; szóval, ha sikerül a nemzetet a most tomboló valóságos vagy mesterséges felekezeti, politikai, személyi és osztályellentétekből a honfiúi érzésnek valóban mentő magaslatára emelni, akkor, de csakis akkor felelhetünk igenlőleg arra a kérdésre, hogy tudunk-e magunkon az önsegély útján is segíteni. Akkor saját erőnkből megalázó és ártalmas feltételek nélkül is megszerezhetnék magunknak azt, ami a mostani időkre szükséges, és ami alkalmas lesz, hogy később a külföldi segítséget egészen más feltételek mellett megszerezhessük. Ámde, ha ezekre nem vagyunk képesek, akkor nincs más utunk, mint a kaudiumi iga." A Heinrich-párt ellenzéki hangja Csevkov Ihdinrich Ferencet pártja nevében Őzsy Géza ünnepelte. Heinrich válasza érdekes volt, mert erősen ellenzéki húrokat pendített meg. Az országos politikában statáriumot és akasztófát követelt a bűntettesek számára, a fővárosi politikában pedig egyenesen felvetette a kérdést a kormánynak, hogy döntsön: vele vagy ellene mehet-e a párt ? Azt is érdekes megállapítani, hogy Heinrich Ferencet hallgatósága mindig akkor éljenezte meg erősen, amikor ellenzéki nüanszokat festett a falra. A függetlenségi 48-as párt újéve A függetenségi 48-as Kossuth-párt szervezetei a párt Mária Valéria utcai központjában tartották meg újévi ünnepüket. Előbb Óhegyi Lajos dr. főtitkár köszöntötte P. Ábrahám Dezsőt, majd pedig Mellai Armand dr.tolmácsolta a párt elnöke, Batthyány Tivadar gróf előtt a hívek jókívánságait. Batthyány Tivadar válaszában kifejtette, hogy ma, amikor a kormánypolitika hibájából az ország a legnagyobb krízis elé jutott, személyi kultusznak nincs helye. Hibáztatja, hogy a kormány sem a kölcsön politikai és gazdasági feltételeit nem terjeszti a nemzet ítéletmondása alá, de még a nemzetgyűlés elé sem vitte, pedig ismernünk kell a bizalmas megállapodásokat is, amelyek a jegyzőkönyvek I Bethlen Istvé Bethlen István * előtt átvette Vass, nőktől hivatalának órakor Vass József tatolt a minisztereinkre országos főkap___ belügyminiszteri tanácsos jelentek meg Bethlen István grófnál. Az utóbbiak a csongrádi bombamerénylet ügyében tettek jelentést Végül megjelent még Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter is, aki huzamosabb ideig tárgyalt a miniszterelnökkel. Csütörtök d nitaeste Új választás I. Cseley Ferenc, a tornai kerület képviselője, mandátumáról lemondott, mert megválasztották főszolgabírónak. A kerületben új választás lesz. A szociáldemokraták értekezlete A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója holnap délelőtt a nemzetgyűlés épületében értekezletet tart. A keresztény nemzeti gazdasági párt értekezlete A keresztény nemzeti gazdasági párt Zichy János gróf elnökletével ma este pártértekezletet tartott. Az értekezlet első pontja a kölcsönügy volt, amelyre vonatkozóan hosszabb vita után megállapodtak abban, hogy ebben a párt nem lát politikumot s amennyiben tárgyalni kívánja, úgy azt kizáróan gazdasági szempontból teszi. Erre a célra Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi miniszter elnökletével a párt kebeléből közgazdasági bizottságot küldtek ki. Ezután Vass József dr. népjóléti miniszter ismertette a csongrádi bombamerénylet ügyében lefolytatott nyomozást és megállapította, hogy a nyomozó hatóságok munkájukat bevégezték és az összes tettesek az illetékes hatóságok kezében vannak. A párt Vass József dr. felvilágosításait megnyugvással tudomásul vette. Az értekezlet este nyolc órakor ért véget. — A Magyar Külügyi Társaság újévi tisztelgése Apponyi Albert gró róf A Magyar Külügyi Társaság és a Magyar—Amerikai Társaság igazgatósága az újév alkalmából küldöttségileg tisztelgett Apponyi Amert grófnál amire Apponyi gróf hosszabb beszédben válaszolt. Szólott amerikai útjáról is és ismertette azokat az okokat, amelyek az amerikai közvélemény figyelmét Magyarországra irányítják. Amerika nem vonhatja ki magát a békeszerződésekből folyó felelősség alól, viszont tudomást kell vennie arról a gazdasági és nemzeti összeomlásról, mely a békék nyomán végbement, s Amerika közreműködése nélkül nem orvosolható. Különösen nem ignorálhatja azt a nagy veszteséget, melyet az európai kultúra szenvedett Magyarország kulturális és nemzeti egységének megcsorbulásával. E körülmények hangoztatása az amerikai társadalomban nagy visszhangot és rokonszenvet keltett. Beszéde végén azt az óhaját fejezte ki, bár Magyarország fel tudna emelkedni a helyzet magaslatára és meg tudná értetni az egész világgal azt az általános károsodást, amellyel Magyarország megcsorbítása az emberiségre jár.