Világ, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
9 1924 március T. 924 március T. mert ezáltal csak a Jardien-csoportot erősítené. És noha meglehet, hogy a baloldali blokk nem tenne többet a választások napján, mint amennyit megtenne az új kamarában Poincaré, ha túléli a választásokat : a mérséklet politikájának hirdetése a választási küzdelem során a baloldal jelszava lesz. A baloldali pártok választási esélyei két faktortól függenek. Az egyik faktor az, hogy niilyenirányszám szerint osztanál meg a francia választók a mérséklet és a kíméletlenség álláspontja között. Erre az arányszámra most még bajos következtetni, és ha valószínű is, hogy a választások csak a baloldal számára hozhatnak térhódítást , a térhódítás határairól ma még nem lehet jóslatot felállítani. A másik faktor a választási esélyek mérlegelésénél az, hogy a jobboldal frontja lesz-e egységesebb a választásokon, vagy a baloldal frontja. A ljstromos választás rendszerénél fogva a nagy pártok vannak előnyben Franciaországban, és a nemzeti blokk erős többségét a kamarában inkább az egységes felvonulásnak köszönhette, a baloldali szavazatok szétforgácsolódásával szemben, mint a leadott szavazatok arányszámának. Az egyik oldalon Herriot és Forgeot, a másik oldalon Blam és Longuet most azon fáradoznak, hogy áiépítsék a baloldal egységes felvonulásának lehetőségét a Poincaré-rendszerrel szemben. De még mindig kétséges, sikerül-e majd ezt az eredményt elérni. A radikális szocialista párt, amely dominálja a baloldali polgári ellenzéket, jórészt a francia kisburzsoáziára támaszkodik, tehát számolnia kell a kisburzsoázia hangulatával és gondolkodásával. Márpedig a francia kisburzsoázia nem értené meg azt, ha Herriot együtt haladna a kommunistákkal. Azok, akik a szocialista párt részéről fáradoznak az egységes baloldali front kiépítésén, egyénileg valószínűleg szintén nem lelkesednek azért, hogy a választási szövetséget kiterjeszszék a kommunistákra, viszont a szocialista párt egy része csak akkor akar a választási blokkiján megállapodni a polgári baloldallal, ha a blokkban helyet kapnak a kommunisták is. Még csak azt sem lehetne mondani,hogy főleg a szocialista párt balszárnya ragaszkodik a kommunistákhoz, hanem imkább taktikai megfontolásokról van szó. A szocialista párt amúgy is kénytelen számolni a kommunisták erős konkurenciájával, és ez a „konkurencia" kiéleződnék azáltal, ha a szocialista és a polgári radikális jelöltek egy lajstromon foglalnának helyet, mert akkor a kommunisták kihasználnák ezt bizonyítékul ara, hogy a szocialista párt uszályhordozója a polgári osztálynak, és csak a kommunisták képviselik a munkásosztály érdekeit. Azonfelül Párizsban és a Szajna-département-ban a kommunisták már amúgy is háttérbe szorították a szocialistákat, tehát ezek úgy gondolkodnak, hogy újabb hátrányokat nem szabad magukra venniük a kommunista előretöréssel szemben. Már most a helyzet az, hogy az egységes baloldali lajstrom Párizsban a legjobb helyek egyikét volna kénytelen adni például a hazaárulásért tíz évre elítélt Marty-nak, akit a kommunisták tudvalevőleg több ízben egymásután segítettek mandátumhoz, és ismételten választották meg községtanácsossá is. Már most Herriot pártja némi habozás után csatlakozott a szocialisták és kommunisták követeléséhez, Starty megkegyelmezésére nézve, de az amnesztia-kérés mégis más, mint egy olyan jelölt-lajstrom összeállítása, ahol Mardyra kellene szavazni a párizsi kis burzsoáziának. Marty ugyan idealista alapon akarta fellazítani a francia haditengerészeket, és talán a lázításban nem ment el odáig, amint azt a kiélezett atmoszférában látta a francia hadbíróság, de azért kétségtelen, hogy a kispolgári szavazatok ezreit vagy tízezreit riasztaná el az egységes baloldali lajstromtól Marty neve. Másfelől Marty a választások sorának bizonyítéka szerint rendkívül népszerű a párizsi munkásosztályban, és így a szocialisták nem igen nyugodhatnának meg abban, hogy Marty neve — ellenük forduljon az egyik párizsi lajstromon. Így azután a polgári baloldal és a szocialisták kooperációjára inkább csak akkor kerülhet sor, ha a kommunisták minden körülmények közt megtagadják a fegyverbarátság vállalását a szocialistákkal. De könnyen megtörténhetik az is, hogy a polgári baloldal, a szocialisták és a kommunisták végül külön-külön, három lajstromon fogják felvenni a választási harcot, és ez azután a baloldal szavazatainak végzetes szétforgácsolódására vezetne. Hiszen kár volna megfeledkezni arról, hogy a kommunizmus Franciaországban nincsen kipróbálva, és a francia közvélemény széles rétegeire gyakorolt befolyást a kommunista párt politikai bátorsága olyan kérdésekben, ahol egy ideig bizonytalan magatartást tanúsított a szocialista párt is. Így például akkor, amikor a Ruhr-vidék megszállására került a sor, csak a kommunisták fejtettek ki aktív ellenállást Poincaré politikájával szemben, olyan mértékben, hogy a kommunista párt egyik vezére, Cachin, több képviselőtársával együtt fogságba is került. Sframpfonilikus jelentősége van annak is, hogy a nagy francia írók egész sora, Anatole Francétól Romain Rollandig és Henry Barbusseig a kommunista párt soraiba vétette föl magát, sőt a kommunista párt tagja gyanánt távozott az élők sorából egy olyan divatos és felszínes drámaíró is, amilyen Henry Bataille volt. A francia kommunista pártnak ez a díszes intellektuális vezérkara természetesen azonnal hátat fordítana a pártnak, amint a moszkvai módszerek gyakorlati alkalmazására kerülne a sor, de mivel erről igazán nem lehet szó, igen valószínű, hogy május tizenegyedikén a francia idealisták és a francia elégületlenek igen jelentékeny csoportjai fognak a kommunista jelöltekre szavazni, legalább is ott, ahol a kommunista párt fényes nevekkel tarkítja lajstromait. 1919 novemberében választott utoljára Franciaország, és az azóta eltelt évek alatt a francia közvélemény nagy rétegei fordultak el a nemzeti blokktól. Az sem valószínű, hogy a francia frank súlyos értékcsökkenése, vagy a nemzeti blokk által megszavazott adóemelések és financiális terhek fokozták volna a nemzeti blokk erősen kifakult presztízsét. De ha a nemzeti blokk egységesen tud fellépni és ha a baloldal szavazatai háromfelé oszlanak meg, akkor megtörténhetik, hogy a nemzeti blokk nem veszít csatát. De még ebben az esetben is tarthatatlan lesz Poincaré helyzete az új kamarában, a megerősödött baloldallal, és a megerősödött Tardieu-csoporttal szemben. A megoldást akkor, ha a nemzeti blokk még többséggel térne vissza, valószínűleg a blokk balszárnyának és a baloldali polgári ellenzéknek összefogása hozná meg. De az is lehet, hogy hosszú időre labilissá változik majd a francia politikai helyzet egyensúlya. Ha a szocialisták csak a kommunistákkal állítanak fel majd közös lajstromokat, akkor esetleg erős számban kerülnek a kamarába és ez a két baloldali csoport természetesen ellenzékben maradna. Úgy, amint ellenzék volna a megerősödött Tardieu-csoport is, hiszen azzal számolni kell, hogy a Tardieulajstromok a békeszerződés kíméletlen végrehajtásának hangoztatásával egyes vidékeken még nagy vonzóerővel fognak hatni, így kialakulhatna egy olyan szituáció is, hogy a nemzeti blokk nagy részének kellene a polgári baloldallal szövetségre lépni egy erős kormánytöbbség alakítására nézve , ez pedig nem egykönnyen következhetnék be. Nem csodálatos tehát, ha a francia közvélemény feszült várakozással néz a választások elé , és esetleg igen frappáns eltolódásokat hozhat az a május tizenegyedikei nap, amelynek nagy jelentősége lesz Európa történetében. VILÁG Napirendi vita a drágaság Kérdi Pesthy Pál elnök tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Bejelenti, hogy Nagy Vince mandátuma ellen petíciót adtak be, melyet áttettek az állandó igazolási bizottsághoz. Ezután harmadszori olvasásban fogadják el a kisebbségi törvényjavaslatot. A cserkészek vallása Kéthly Anna szól elsőnek a napirenden szereplő Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslathoz. Rámutat arra, hogy a törvényjavaslat a munkásság életének minden ismerete nélkül készült. Olyan leromlottságban él a munkásság, hogy először szociális és egészségügyi védelemre lenne szükség, de egyébként is törvénnyel senkire sem lehet rákényszeríteni a sportot. Lehetetlen helyzet az, hogy a cserkészcsapatokat csupán vallás szerint szabad összeállítani és a zsidó gyerekek nem lehetnek a keresztény gyermekekkel egy csapatban. A javaslatot nem fogadja el. Petrovácz Gyula: Csodálkozik afölött, hogy Kéthly Anna, megfeledkezve női méltóságáról, szocialista felfogása következtében vallásellenes kijelentéseket tesz. (Viharos ellentmondások a baloldalon.) A sportot valóban demokratizálni kell, azonban a keresztény társadalom... Rothenstein Mór: Hát kétféle demokrácia van? , Petrovácz Gyula: A kereszténdemokrácia más, mint a zsidó demokráciát • Rothenstein Mór: Különösen a városházi demokráciát Petrovácz Gyula: Elfogadja a törvényjavaslatok „Majd lesznek!.. “ Rothenstein Mór: Petrovácz Gyula azt állította Kéthly Annáról, hogy megfeledkezett női méltóságáról. Lendvai István (Rothenstein felé) : Zsidó cserkész! Várnai Dániel (Lendvai felé): Keresztény terrorista! Lendvai István: Azok nincsenek, de majd lesznek! Rothenstein Mór: Petrovácz állítása... Petrovácz Gyula : Nem így mondtam ! Bárczy István és Ugron Gábori Igenis így mondta! Sütő József: És ezt az elnök nem veszi észre, ilyenkor nincsen rendreutasítás! Petrovácz Gyula: Azt mondtam, hogy a magyar nő vallásos! Hothenstein Mór. Kéthly Annát bizonyára figyelmeztette volna az elnök, ha valami a nemzet méltóságát sértőt mond. Hibáztatja, hogy az összeírásnál van egy külön rovat az íveken, amelybe a vallást kell beírni. A törvény a munkás-sportegyesületek támogatásiról nem intézkedik és a szervezetekben, mint például az Országos Testnevelési Tanácsban a munkás-sportegyesületek nincsenek képviselve. A törvényjavaslat alkalmas arra, hogy a munkásság szabadságát korlátozza. Erkölcstelennek tartja, hogy ennek az alapnak fő jövedelmi forrása a bookmackerek adózása legyen, mert ez arra mutat, hogy Magyarországon a lóverseny fő célja nem a lótenyésztés, hanem a nyerészkedés. Gömbös Gyula: A kormányt ugyan nem tartja alkalmasnak az ország ügyeinek intézésére és bizalmatlan a kormánnyal szemben, ezt a javaslatot azonban mégis örömmel fogadja. A magyar testnevelés úgyszólván kizárólag csak Budapestre szorítkozik és a vidéken nem tesznek semmit, pedig fontos lenne, hogy Magyarországon milliók juthassanak sporthoz, játékhoz és fürdőkhöz. Az idei olimpiászra csak azokat szabad kiengedni, akik valóban nemzetközi viszonylatokban is elsőrangúak, különben csak nevetségben lesz részük a magyaroknak. Sokkal helyesebb lenne, hogy ha a sok kevésbé tehetséges atléta milliókba kerülő Párizsba utaztatása helyett sportpályákat létesítenének. Nem helyes, ha csupán Levente egyesületeket alapítanak, mert sok olyan egyesületünk van, amelyeknek nagy érdemeik vannak. Mint katona jelenti ki, hogy uniformisban sportolni nem lehet. Nagyszabású stadion felállítását sürgeti, de különben a javaslatot elfogadja. A tüdővész pusztítása Várnai Dániel készséggel elismeri, hogy az államnak nem csupán érdeke, de egyenesen kötelessége is a sportörekvéseket támogatni. Csupán az a baj, hogy a minisztérium egyik kezével jót csinál, de ugyanazt a másik kezével Marreoivhoff a totalizatőr adója olyan alacsony és legalább ötven percenkig nem emelik föl ezt az adót. Lényegileg ugyan egyetért a törvényjavaslattal, mindazonáltal ő azt tartja, hogy először a szülők védelme, szociális és egészségügyi intézmények fölállítása következik és csak azután a sport. Statisztikát olvas föl a tüdővész pusztításáról, mely szerint 1923-ban 24.265-en pusztultak el tüdővészben és ezeken felül még 140.000 tuberkulotikus beteg van az országban, akik nem gyógyulhatnak meg, mert nincsenek megfelelő tüdőbeteg-szanatóriumaink Természetesen ezek a betegek tovább fertőzik egészséges társaikat is. A most fölállítandó Levente-egyesületek tagjai tehát ezeknél az okoknál fogva vagy meg sem születnek, vagy idő előtt elhalnak. A munkástestedző-egyesületeket legmeszszebbmenő támogatásban kell részesíteni, mert ezek igen nagy hazafias tevékenységet fejtenek ki. A javaslatot a végrehajtási utasítás miatt nem fogadja el és határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a nemzetgyűlés utasítja a kultuszminisztert a már kiadott testnevelési rendelet hatályon kívül helyezésére és a törvényjavaslat végrehajtási utasításának megváltoztatására. Karatvály Jenő: Tagadja, hogy a munkástestedző-egyesületekkel szemben nem nyilvánul meg előzékenység. A javaslatot különben elfogadja. Dinleh Ödön elmondja, hogy egy footballmérkőzésen negyvenezer ember is összegyűl és nézi a huszonkét ember küzdelmét. Sokkal helyesebbnek tartaná, ha negyvenezer ember sportolna és huszonketten néznék. Hálás köszönetet mond Bárczy Istvánnak, aki polgármestersége alatt annyi sportpálya építésébe adott alkalmat, amennyire Budapestnek éppen szüksége van. Egyedül Bárczy István érdeme, hogy a sport fejlesztésére Budapesten a megfelelő eszközök rendelkezésre állanak. Tagadja, hogy Budapesten a football túltengene, mert ő maga bizonyíthatja, hogy az idén nyáron több, mint százezer ember tanult meg közköltségen úszni. Nagy Ernő : Én is azt mondom, hogy sok szabadúszó van. (Derültség a Ház minden oldalán.) Dinich Ödön Helyesli a szocialisták kívánságát, hogy a Testnevelési Tanácsban sportegyesületek is képviselve legyenek. A javaslatot egyébként elfogadja. Pesthy Pál elnök miután több szónok a vitához nem iratkozott föl, azt berekeszti. Általánosságban elfogadják a javaslatot Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter reflektál a vita folyamán elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy a végrehajtási utasítást átdolgozta és abban módot nyújt arra, hogy a régi érdemes sportegyesületek saját kebelükön belül alakítsák meg a levente egyesületeket A stadion fölépítését sürgősnek és szükségesnek tartja. A sport demokratizálását úgy értelmezi, hogy a falu népére is gondolni kell és mindenütt meg kell alakítani a levente egyesületet. Polemizál Várnai Dániel jelentéseivel és azt állítja, hogy jobb a bajok megelőzése, mint a gyógyítása, már pedig a sporttal meg lehet a betegségeket előzni. Beszéde végén Gerenday Györgyről, a magyar testnevelés elhúnyt apostoláról emlékezik meg kegyeletes szavakkal, majd kéri, hogy a törvényjavaslatot fogadják el. Pesthy Pál alelnök ezután szavazásra teszi fe a kérdést és a Ház Várnai Dániel határozati javaslatát elveti és általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán déldőtt tizenegy órakor tartsa meg és azon a testnevelési alapról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a korona értékcsökkenésének meggátlásáról szóló törvényjavaslatokat tűzzék ki. Farkas István az elnök napirendi javaslatával szemben kéri, hogy a Ház holnap is tartson ülést és azon a drágaság kérdésével foglalkozzék. A legutóbbi időkben szociális és gazdasági helyzetünk igen nagy átalakuláson ment át és a munkabérek egyáltalán nem állnak arányban szükségleteinkkel. A kormányt hiába kérték arra több ízben, hogy segítsen ezeken a lehetetlen állapotokon, de semmit sem tettek. A valorizációval gondoskodtak arról, hogy a tőke a maga emelését megkapta, de eddig semmiféle gondoskodás nem történt, hogy a munkabérek arányban álljanak a drágasággal. A VermAny az offész vonaljon mindenütt hozzáa küldöttség a kereskedelmi miniszternél. A kereskedelmi érdekképviseletek vasárnapi nagygyűlésének határozatait ma adta át egy küldöttség Walkó Lajos kereskedelmi miniszternek. A küldöttséget Bittner János, a kereskedelmi kamara alelnöke vezette, aki alapos beszédben mutatott rá a magyar kereskedelem súlyos helyzetére. A küldöttségben részt vettek az OMKE részéről Strasser Alfréd alelnök és Balkányi Kálmán dr. igazgató, az Országos Iparegyesület részéről Barczen Gábor, a Kereskedelmi Csarnok részéről Eppinger Károly és Barátos Ármin alelnökök, az OKISz részéről Ledermalm Mór elnök és Kiss József főtitkár, az IPOSz részéről Sradócz László. A kereskedelmi érdekképviseletek kiküldöttei rámutattak arra a súlyos gazdasági helyzetre, amely a kormány gazdasági politikája folytán előállott és kérték a helyettes pénzügyminisztert, hogy a Devizaközpont, az árkalkuláció felszabadítása és a behozatali tilalmak megszüntetése ügyében sürgősen intézkedjék. Rámutattak a bankok kérlelhetetlen kamatpolitikájának hatására, mely máris mutatkozik. Merőben képtelen állapot a kereskedők felfogása szerint az, hogy a hitel valorizálása után, amikor már átszáll az adósra a korona esetleges romlásának teljes rizikója, még most is 36—40 százalékos kamatokkal operáljanak. Ez a rendes üzleti élet visszatérését már eleve kizárja. A miniszternek sürgős intervencióját kérte az érdekeltség. Walkó kereskedelmi miniszter pontonként megtárgyalta a memorandumot a küldöttséggel. A Devizaközpont azonnali lefaragására nézve nem tett semmi ígéretet, az árkalkuláció tekintetében azonban tárgyalásokat indít meg, melyekre az érdekeltség kiküldöttein kívül az OKÁB elnökét is bevonja. A kereskedők valorizált hitelének megdrágítása ügyében keresni fogja a miniszter az orvoslást Végül előterjesztették a kereskedők panaszaikat a kényszerkölcsön tárgyában s annak arányosabb megállapítását, a lombardírozás lehetővé tételét és a március 10-iki határidő elhalasztását kérték. — A nemzetgyűlés elnökének fogadóestélye. A nemzetgyűlés elnökének fogadóestélyére a mai nap folyamán is tömegesen érkeztek be a jótékony célt szolgáló adományok a társadalom minden rétegéből. Az estély az előkészületekből ítélve, olyan káprázatosan szép látványnak ígérkezik, aminő hosszú évek óta nem volt Budapesten. Az estély programjáról holnap fog a szervezőbizottság részletes tájékoztatót kiadni a közönségnek. Ezúttal arra kéri a meghívottakat, hogy a belépésre jogosító igazolványaikat még az estély előtt váltsák ki, mert közvetlenül az estélyen való megváltásuk nagy kényelmetlenséggel és torlódással járna. Újból hangsúlyozza a bizottság, hogy az estély büfféje teljesen díjmentesen áll a meghívott közönség rendelkezésére. A rendkívül finom ízléssel összeállított büffé enni- és innivalóit a különböző ipartestületek ajánlották fel önkéntes adományként Kérik a közönséget, hogy az estélyen legkésőbb 9 órakor jelenjék meg, mert később, a kormányzó és a főhercegi családok tagjainak fogadási ideje alatt, a közönség felvonulása szünetelni fog. A szervezőbizottság (Országház, VII. kapu, 3. számú bizottsági terem) délelőtt 10—2 és délután 4—8 óráig a közönség rendelkezésére 411. Szombat nyúl a gazdasági élethez, csupán arról nem gondoskodik, hogy a fix fizetésűek és a munkabérből élők helyzete, akik napról-napra élnek, valamennyire javuljon. Januárban a közszükségleti cikkek ára negyvennyolc százalékkal emelkedett, februárban pedig hatvan százalékkal, összesen tehát jóval többel, mint száz százalékkal. Ezzel szemben azt kell látnunk, hogy a legnagyobb munkabéremelés sem volt több ötven százaléknál. Olyan szörnyű állapotok vannak, hogy félő, valami kirobbanás lesz. A külföldön az indexrendszer mindenütt beváni, így legalább is érdemes arra, hogy minálunk is foglalkozzanak vele. A miniszterelnök az indexellen Bethlen István gróf miniszterelnök kéri, hogy a Ház az elnöki napirendi indítványt fogadja el, mert a valorizációs törvényjavaslattal kapcsolatban szerdán az ellenzék amúgy is foglalkozhatni a drágaság kérdésével. Farkas István állításaival szemben kijelenti, hogy egyetlen kormánynak sem lehet hivatása a munkabérek maximális vagy minimális mértékének megállapítása. Ezt csupán ott teheti, ahol ő a munkaadó és így statuálhat követendő példát. Ezt a kormány meg is tette, mert a közalkalmazottak márciusi fizetését fel is emelte. Értesülései szerint a munkaadók e tekintetben követni fogják az államot. Megengedi, hogy az Indexrendszer néhány államban Waluban bevált, de ugyanakkor figyelmeztetnie kell arra is az ellenzéket, hogy amikor Németországban az indexrendszerre tértek át, kimondották, hogy többet kell dolgozni. Különben az index tekintetében már többízben kifejtette álláspontját, így fölöslegesnek tartja a további teoretikus vitát. Bartos Andor az elnök napirendi javaslatát ajánlja elfogadásra. Pakots József elismeri, hogy a kormány valóban foglalkozott a drágaság kérdésével, de ez a vasúti tarifa emelésében, a posta, telefon, távirda díjemelésében, a trafik és a cukor megdrágításában, szóval az állami ádrágításban nyilvánult meg. Nem igaz, hogy a drágaságot illetően nincsenek fix javaslatok. Figyelmeztet mindenkit arra, hogy a mai helyzet a nagy nyugtalanságoknak a forrása. Kéri a kormányt, hogy ne zárkózzék el mereven az ellenzék kérései elől és törődjék a dolgozó emberek hétköznapi dolgaival. Farkas István napirendi javaslatát ajánlja elfogadásra. Perlaky György nem érti, ha olyan sürgős dolognak tartja az ellenzék a gazdasági törvényeket, miért húzzák akkor az időt. Az elnök a napirendi javaslatot ajánlja elfogadásra. Miután a Ház ehhez hozzá is járult, az ülés féli három órakor véget ért.