Világ, 1924. október (15. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-01 / 205. szám
VILÁG 2924 október T. r . ?IWL»JL LM A szélsőséges pártok ellensúlya a katholikus Felső-Sziléziában a centrum.Akkor, amikor a kommunisták és a német nemzetiek ilyen érzékeny veszteségeket szenvedtek, a centrum számbavehetően megszaporította szavazatainak számát, amely alig több, mint ezer híjján eléri a kétszázezret, tehát a centrum szerezte meg az összes leadott szavazatok jó negyven százalékát... Mégpedig a centrum balszárnya, a centrumnak az a csoportja, amely Erzberger útmutatása szerint a baloldallal akart együtt dolgozni, a demokrácia programját vallja, nem üres jelszó gyanánt hirdeti magát keresztényszocialistának és nyíltan vallja azt, hogy a centrum természetes szövetségese a szocialista párt, nem pedig a német nemzetiek merev konzervativizmusa. A centrum is erősen dolgozott Felső-Sziléziában és igen érdekes az, hogy a választási küzdelem organizálását Wirth volt kancellár vette át. Ez egyrészt azt mutatja, hogy X Wirth hoszszú betegeskedés után teljesen visszanyerte egészségét, hiszen egy választási küzdelem vezetése sokkal nagyobb teherpróbát jelent, mint a politikai harcok irányítása a berlini birodalmi gyűlésen. Másrészt Wirth kiküldetése Felső-Sziléziába, dokumentálja azt, hogya centrum pártjában végleg felülkerekedett a balszárny, és így bizonyos óvatossági szabályok figyelemmel tartása mellett a balszárnyhoz fog közeledni Marx kancellár is. Felső-Sziléziában, amely májusban még a két szélsőséges pártnak, a német nemzetieknek és a kommunistáknak volt az erős vára, most a centrum kapott harmadfélannyi szavazatot, mint a német nemzetiek és közel háromszorannyi szavazatot, mint a kommunisták. Ezek után alig lehet kétséges, milyen eredménnyel járnának az új választások Németországban. A felsősziléziai választás egy érdekes tanulságot hozott a német néppártnak is. A német néppárt tudvalevőleg sokáig igen élesen hangsúlyozta azt a demarkációs vonalat, amely elválasztja őt a német nemzetiektől , és az évek során át a szocialisták oldalán tagja volt a demokratikus nagykoalíciónak. Egy év előtt azután a német néppárt jobbszárnya igen erősen közeledett a német nemzetiekhez. Stresemann, a párt szellemi vezére mindig a pártegység megóvására törekedett és így erős engedményeket tett a jobboldalnak, ahelyett, hogy a párt által követett régi politika irányát próbálta volna megvédeni. Ez a felemás politika Felső-Sziléziában arra az eredményre vezetett, hogy a német néppárt lajstroma most mindössze a leadott szavazatok két százalékát kapta meg. Stresemann politikája azt a látszatot keltette fel, mintha a német néppárt csak a német nemzetiek bátortalan és óvatos segédcsapata vált rá. A jobboldali szavazatok a német nemzetiekre estek, azok pedig, akik nem jobboldaliak, nem tudták , miért szavazzanak a német néppárt jelöltjeire. Így azután Stresemann pártja hetedannyi szavazatot kapott Felső-Sziléziában, mint a német nemzetiek, és a centrum szavazatainak száma tizennyelc szorosan haladja meg a német néppártét, pedig a német köztársaság első birodalmi gyűlése megválasztásánál a német néppárt mandátumainak száma alig néhánnyal maradt el a centrum által szerzett mandátumok száma mögött. A lecke egész frappáns: a német néppárt előtt csak két út áll nyitva, vagy a visszatérés a régi politikához, vagy a beolvadás a német nemzetiek táborába, és a megszűnés. Stresemann okos ember, józan ember, és így tanulna egy kevésbé frappáns leckéből is. A felsősziléziai választás alighanem több konzekvenciával fog járni. Mindenekelőtt a baloldal pártjai és a középpártok még nagyobb energiával fogják sürgetni az új választásokat, mint idáig tették. Azután a centrumban teljesen felülkerekedik majd az a Wirth volt kancellár által vallott tétel, hogy a centrum jövője felé a demokrácia útja vezet, hiszen a felsősziléziai választási eredmények után Wirth úgy tért vissza Berlinbe, mint a párt igazi vezére. Végül pedig igen valószínű az, hogy a német néppárt leszámol a hálátlan ingapolitikával, tehát nem fogja tovább játszani a közvetítés szerepét a német nemzetiek és a többi polgári párt között, hanem visszatér oda, ahol Fehrenbach és Wirth kancellársága alatt állott. A német, politikában megindult, és egyre markánsabban bontakozik ki egy fejlődési folyamat, amely visszavezet oda, ahol 1923 nyaráig állott Németország, a demokratikus polgári pártok és a szocialisták erős, nyílt koalíciójához. Felső-Szilézia igen kedvezőtlen kísérleti terület volt a baloldali pártok számára, de még ezen a kedvezőtlen kísérleti területen is a legkedvezőbb eredménnyel záródott az experimentum, igazat adva azoknak, akik a régi, demokratikus nagykoalíció feltámasztásán fáradoznak. — Bratianu Bécsbe készül. (A Világ bécsi tudósítójától.) Mint félhivatalosan jelentik, Bratianu román miniszterelnök hétfőn, október hatodikén két napi tartózkodásra Bécsbe utazik. A román miniszterelnöknek ez a bécsi tartózkodása viszonzása lesz Seipel kancellár és Günberger külügyminiszter bukaresti látogatásának. Bratianu ez idő szerint Karlsbadban tartózkodik, ahol egészségének helyreállítására tart kárát. 185.000 elintézetlen állampolgársági ügy a belügyminisztériumban az italmérési engedélyek revíziója miatt (A Világ tudósítójától.) Köztudomású tény, hogy Csonka-Magyarország költségvetésének egyensúlyát azért olyan nehéz helyreállítani, mert a túltengő bürokrácia költségei aránytalanul nagyok az állami bevételekkel szemben. Egyszerűsített, sima menetű közigazgatási szervezet mellett a közhivatalnokok száma csökkenthető volna, míg a helytelen törvényhozási intézkedések, a túlságba vitt aktatenyésztés az egyes hivatalok munkaképességét a mai felemelt létszám mellett is majdnem teljesen megbénították. Ilyen intézkedése volt az első nemzetgyűlésnek az italmérési engedélyek revíziójáról szóló törvény, amelynek lehetetlen rendelkezései azt eredményezték, hogy az engedélyek felülvizsgálata még ma sincs befejezve, viszont az állampolgársági minőség igazolása évek óta túlterheli munkával a belügyminisztériumot, ahol ezidőszerint csak az elintézetlen állampolgársági ügyek száma 185.000 körül van. . Roller József ötlete Haller József ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő, 1920-ban interpellált az italmérések ügyében és Korányi pénzügyminiszter e felszólalás hatása alatt dolgozta ki az italmérési engedélyek revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tervezete súlyosan érinti a magántulajdon elvét, mert kimondotta, hogy akiktől az italmérési engedélyt elveszik, mindazoktól az üzleti berendezést és magát az üzlethelyiséget is elkobozzák. Hegedűs Lóránt és a revízió A törvényjavaslat ellen különösen Ugron Gábor volt belügyminiszter és Sebeők Dezső dr. ügyész vezetésével az italmérők egyesülete vette fel a harcot a legnagyobb szívóssággal. Korányi pénzügyminisztersége alatt nem is nyújtotta be a törvényjavaslatot, azonban Hegedűs Lóránt már minisztersége kezdetén, mint elődje politikai hagyatékát, a nemzetgyűlés elé terjesztette a javaslatot. Ezekben a napokban egyszer kora reggel felkereste Sebeők dr. Hegedűs minisztert, aki akkor kijelentette előtte, hogy képtelen elzárkózni a javaslat letárgyalása elől, változtatni sem képes rajta, hanem azt megígéri, hogy a végrehajtási utasításon megfelelő változtatásokat fog eszközölni. Leszavazzák a minisztert Ezen miniszteri információ meghallgatása után Sebeők dr. nem tehetett egyebet, mint hogy rögtön hírlapi agitációt indított meg a javaslat ellen. A sajtótámadások le is szorították a javaslatot a napirendről egész az 1921. évi nyomdászsztrájkig, ennek tartama alatt azonban mégis bevitték a javaslatot a nemzetgyűlésbe és le is tárgyalták. A javaslat nemzetgyűlési tárgyalása alatt egy ízben a parlament pénzügyminiszteri szobájában nagy összeütközése volt a miniszternek a javaslat ellenzőivel, akik figyelmeztették Hegedűst, hogy ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, annak óriási visszahatása lesz a külföldön. Hegedűs ekkor korrigált is egyet-mást a javaslaton és ehhez az esethez fűződik a javaslat elleni Imre emlékezetes pikantériája — amiről a nagyközönség eddig nem is tudott , hogy a nemzetgyűlés ezen változtatások fölötti felháborodásában szavazta le kétszer egymásután Hegedűs Lórántot és csak Rakovszky István akkori nemzetgyűlési elnök ügyességének volt köszönhető, hogy emiatt Hegedűs le nem mondott. Mikor a javaslatot törvénybe iktatták, a végrehajtási utasítás szerint ki lett mondva, hogy a revíziót 1921 december 31-ig be kell fejezni. Azt azonban már akkor tudta mindenki, hogy ez az utasítás abszurdum, mert a jelenlegi pénzügyi szervezet segítségével fizikai képtelenség a revíziónak határidőre való végrehajtása. Megindul az aktagyártás A revízió végrehajtásának egyéb nehézségei mellett a legsúlyosabb akadály az állampolgárság igazolásának a kérdése. Az állampolgárság kérdése tudniillik annyiban komplikálta az italmérési revíziót, hogy minden engedélyest arra kötelezték, hogy a revideált engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül mutassa be állampolgársági bizonyítványát. Az 1879. évi L. 1-c. 19. §-a szerint mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyittatik, magyar állampolgároknak tekintendők, akik a magyar korona országai területén születtek. A belügyminiszter ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar állampolgárságról szóló bizonyítványt csak azok részére szolgáltatja ki, akik bemutatják 1. születési, anyakönyvi kivonatukat, továbbá 2. atyáknak születési és házassági anyakönyvi kivonatát, 3. annak igazolását, hogy 1875 és 1880 között 0. vagy valamely ősük Csonkamagyarországon adózott és 4. egy Csonkamagyarországról szóló illetőségi bizonyítványt. Hogy ez az illetékes fejeknek milyen súlyos megterhelést és komplikációt jelent; utalnunk kell arra, hogy nagyon kevesen vannak olyanok, akiknek apjuk vagy nagyapjuk ugyanazon a helyen született. Vannak olyanok, akik elszakított területről származnak, ahonnan csak nagyon nehezen lehet az okmányokat beszerezni. De azonnal meglátjuk, kik ellen szolgál ez a rendelet, ha tudjuk azt, hogy az izraelita vallásfelekezet csak 1851 óta vezet Magyarországon rendesen anyakönyvet. A legnagyobb nehézségeket különösen az izraelitáknál okozza tehát annak igazolása, hogy a folyamodó atyja hol született. Fentebb idéztük az állampolgárságról szóló törvényt. Tehát a laikus előtt is világos, hogy a magyar korona országainak területén való születés ténye már magyar állampolgárrá válást jelent, kivéve, ha az ellenkezőjét bizonyítják. Tehát a hatóságoknak a feladata bizonyítani azt, hogy valaki idegen állampolgár. Nem lehet befejezni a revíziót Hogy ez a gyakorlatban hogy nyilvánul, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az italmérési revíziót 1921 december 31-ig kellett volna befejezni, azonban még máig sincs befejezve. Nem is fejeződhetik be, mert az állampolgárság kérdése ott lebeg az egyes italmérők feje fölött, mint Damoklész kardja. A belügyminisztériumban körülbelül 185.000 elintézetlen állampolgársági ügy van és a felek igyekeznek okmányaikat beszerezni. Van olyan eset is, hogy ez teljesen lehetetlen. Például Torbágy anyakönyvi hivatala teljesen leégett. Felsőmagyarországon az oroszok egész falvakat égettek el, így például Homonnát, Sztropkát. Itt nemcsak az anyakönyv első példánya, hanem Máramarossziget, Bártfa feldúlása folytán a törvényhatósági jegyzőkönyvek első példánya is teljesen tönkrement. Ugyanez vonatkozik Csonkamagyarország területén belül Szegedre is, ahol az árvíz nemcsak a felekezeti, hanem az állami anyakönyvi hivatalokat is teljesen tönkretette. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy most, amikor már el akarnak tekinteni attól, hogy embereket felekezeti kérdések miatt vegzáljanak, végre térjünk vissza a törvény álláspontjára, amelynek értelmében mindazok, akiknek az 1879. évi L. tc. 19. §-a a magyar állampolgárságukat biztosítja, az erre vonatkozó bizonyítványt meg is kapják. V. J. Szerda Baaaas Mrmmm Hatmilliárd frank a francia költségvetés deficitje Párizsból jelenti a Világ tudósítója. A kamara pénzügyi bizottsága ma kezdte meg a jövő évi költségvetés tárgyalását. A pénzügyminisztérium ez alkalommal először fogja kifejteni az államháztartás alapelveit. Politikai és különösen parlamenti körökben rendkívül nagy érdeklődéssel néznek a bizottság tárgyalásainak eredményei elé. A költségvetés ismertetésében fognak tulajdonképpen először kibontakozni azok az irányelvek, amelyeket Herriot kormánya követni akar. A költségvetésből hivatalos adatok még nem kerültek nyilvánosságra, ennek ellenére azonban bizonyos részleteit ismerik, így például tudják, hogy a kiadások összege 32,5 milliárd frankot tesz ki, ami rekordot jelent a költségvetés terén. Figyelembe kell azonban venni a kiadási tételnél, hogy ebbe beleszámították azt az egymilliárd frankot is, amelyet az 1925. évben külföldi kölcsön szerzésére irányuló propaganda céljaira vesz igénybe a kormány. Nagy nehézségeket fog okozni a pénzügyminiszternek a mintegy hatmilliárdos deficit eltüntetése. Ennek a deficitnek eltüntetésére ugyanis eddig még nem irányoztak elő megfelelő bevételi tételeket. Úgy hiszik, hogy a deficitből kétmilliárd frankot adóbevételekből akarnak fedezni, kétmilliárd frankot eddig még meg nem határozott új adók útján akarnak előteremteni, további kétmilliárdot pedig különböző összegek megtakarítása révén akarnak fedezni. Ebbe a költségvetésbe először vették fel a jóvátételi fizetések összegét, mégpedig 1800 millió frankban. Eddig a jóvátételi fizetések külön költségvetésben szerepeltek. Keresik a csongrádi álmerénylő felbujtóit (A Világ tudósítójától.) Mindenütt nagy feltűnést keltett a Világ ma reggeli híradása, hogy a főkapitányságra előállítottak egy fiatalembert, akit a csongrádi bombamerénylet elkövetésével gyanúsítanak. A fiatalembert, aki a bal lábára kissé sántít, a főkapitányság egyik külön cellájában helyezték el és az ügyet a rendőrség nagy titokzatossággal vette körül. A központi ügyeiben " az inspekciót rendőrfőtanácsos és rendőrkapitány zárt ajtók mögött többízben kihallgatták és ezeknél a kihallgatásoknál még a szolgálatot teljesítő detektívek sem lehettek jelen. A nagy elővigyázatosságra való tekintettel semmi hír nem szivárgott ki a nyilvánosságra, hogy a titokzatos fiatalembert milyen bűnténnyel gyanúsítva állították elő a rendőrségre. Annyi tény, hogy a titokzatos fiatalember kihallgatása után izgalom támadt a főkapitányságon és a késő éjszakai órákban Marinovics főkapitány, továbbá a bűnügyi osztály vezetője és a politikai osztály főnöke is megjelentek a főkapitányságon, akiknek az előállítás körülményeit elreferálták. A késő éjszakai órákban többízben kihallgatták a sánta fiatalembert Halasi Barna szobájában és az órákig tartó négyszemközti kihallgatásról csak egy-egy mondatfoszlány jutott el a folyosóra : — Mit csinált, a kézigránátokkal ? ... — Kitől kapta a bombákat !... Végre sikerült megállapítani, hogy a fiatalember előállítása a csongrádi merénylettel van összefüggésben, hogy az illetőnél két kézigránátot találtak és hogy az előállított gyanúsítottat Popovics Istvánnak hívják, volt alhadnagy, majd később magánhivatalnok és jelenleg foglalkozás nélkül l egyén. Ma délelőtt Popovicsot a politikai osztályon részletesen kihallgatták és elmondotta, hogy lelkiismeretére hallgatva került a rendőrségre, mert tudomása van arról, hogy kik követték el a csongrádi merényletet és hogy őneki is része volt a merénylet elkövetésében. Elmondotta továbbá, hogy Miskolcon megismerkedett egy Lukács és egy Kiss János nevű emberrel, akikkel elhatározta, hogy a zsidók ellen komoly tettet kell végrehajtatok. Ezért leutaztak Csongrádra és ott rendszeresen előkészítették a bombamerényletet. Popovics hozta a bombákat és a merényletet a társai hajtották végre. A merénylet után az egyik társa Cherbourgba utazott, a másik Németországba szökött , pedig a lelkiismeretére hallgatva, önként jelentkezett vallomástételre a főkapitányságon. Popovics a csongrádi merénylet részleteit olyan valószínűen hangzó módon mondotta el, hogy eleinte a rendőrség hitelt adott a vallomásának és éppen ezért az éjszaka nagy apparátussal fogtak hozzá a nyomozáshoz és a detektívek végigjárták azokat a helyeket, ahol Popovics Lukáccsal és Kiss Jánossal a csongrádi merénylet előtt megfordult. A detektívek vaa délelőtt jelentették a nyomozást vezető rendőrtanácsosnak, hogy a Popovics által adott személyleírások és Popovics adatai nem felelnek meg a valóságnak. Amikor erre vonatkozóan Popovicsot kihallgatták, ellentmondásokba keveredett és a rendőrségen csakhamar látták, hogy Popovics hazudik, a rendőrséget félre akarja vezetni. Amikor a rendőrtanácsos Popovicsot keresztkérdések közé vette, csakhamar bevallotta, hogy felbérelt ember, akit rávettek arra, hogy vallomást tegyen, mintha ő volna a csongrádi bombamerénylet fittese és ezáltal félrevezesse a rendőrséget. Azt ígérték neki, hogy majd kiszabadítják a fogságból és nem lesz semmi bántódása. Popovicsot, aki le volt rongyolva és ki volt éhezve, az a két ismerőse, akik felbiztatták, hogy vállalja a csongrádi merénylet elkövetését, ruhával és élelemmel látták el és két hétig eltartották őt, végül rávették arra, hogy vállalja a merénylő szerepét és tegnap délután két kézigránátot adtak neki, hogy azzal jelenjen meg a főkapitányságon és tegyen följelentést önmaga ellen. Felbujtói a Zrínyi utcából a főkapitányság saroképületéig kísérték el tegnap este s miután meggyőződtek arról, hogy Popovics tényleg bement a rendőrségre, hirtelen eltávoztak. Popovics felbujtóiról pontos személyleírást adott, meg is nevezte őket, két olyan fiatalember személyében, akiknek bizonyos ügyekben szerepük volt már Budapesten és azokkal kapcsolatban le is voltak tartóztatva. A detektívek ma délután Popovics felbujtóinak a kézrekerítésére indultak, akik Popovicsot még a csongrádi tár■gyalás ideje alatt bérelték fel arra, hogy vállalja a merénylő szerepét. A detektívek végigjárták azokat a helyeket, ahol a Popovics által bemondott fiatalemberek szoktak megfordulni, azonban a késő esti órákig nem találták meg ezeket a fiatalembereket. Így a felbujtókat nem lehetett előállítani. Az üggyel a főkapitányság politikai ügyosztálya foglalkozik és Schiveinitzer dr. rendőrkapitány több tanút hallgatott ki, akik Popovicsot régebben ismerték. Az elhangzott tanúvallomásokról azonban nem tájékoztatják a nyilvánosságot, s az ügyet továbbra is az eddigi titokzatossággal kezelik. A rendőrségnek az a véleménye, hogy Popovicsot a rendőrség félrevezetésére bujtották fel, hogy vállalja a merénylő szerepét. A rendőrség épp ezért annak megállapításán fáradozik, hogy kinek állt érdekében a nyomozó hatóságok félrevezetése és milyen okok játszanak szerepet abban, hogy egy állásnélküli, éhező fiatalember pénzért magára váltatja a gyilkosságot. A főkapitányságon egész éjjel folytatják a tanúkihallgatásokat és valószínű, hogy a kihallgatások holnapra valami eredményt produkálnak. A Világ a meggyőződéses, tisztességes és becsületes emberek újságja