Világ, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

| 1925 május­a, VILÁG Hindenburg barátságos érzelmeit fejezte ki a Franciaország iránt (A Világ berlini tudósítójától.) Loebe, a német birodalmi gyűlés szocialista elnöke, ma Hindenburghoz utazott, hogy vele az eskütétel ceremóniáit megbeszélje, miután Hindenburg levelet írt a választás vezetőjé­hez, hogy a választást elfogadja. Mint Hin­denburg környezetéből jelentik, az elnök­nek az a kívánsága, hogy Berlinbe érkezé­sekor lehetőleg tekintsenek el a nagyobb­­arányú ünnepléstől és hivatalának átvétele alkalmával is szorítkozzanak az ünneplések a minimumra. A birodalmi gyűlés üléster­mét az elnök eskütétele alkalmából fekete­­vörös-arany köztársasági zászlókkal díszí­tik fel. Biztosan lehet számítani arra, hogy úgy Hindenburg híveinek viharosabb tün­tetése, mint az ellentábor esetleges nemtet­­szésnyilvánítása egyaránt elmarad. A Hin­denburghoz közelálló egyik politikus úgy nyilatkozott, hogy Hindenburg fáradt és ezért nem szeretné, ha nagyobb mértékben ünnepelnék. Bizalmasai előtt Hindenburg kijelentette, hogy ha az eskütétel ceremó­niája alatt bármelyik részről a nemtetszés legkisebb megnyilvánulását észlelné, úgy a következményekre való tekintet nélkül, sar­kon fordul és kimegy az ülésteremből. A kommunisták által tervezett huszon­négy órás sztrájk a szociáldemokrata párt ellenállása következtében elmarad. Luther dr. birodalmi kancellár tegnapi beszéde és a külügyminiszter lapjának, a Zelf-nak mai cikke, amely hangsúlyozza, hogy a politikai helyzet egyáltalában nem változott meg, a szociáldemokrata Vorwärts-nek és a cen­trum lapjának, a Germania-nak arra az ironikus kérdésre ad alkalmat, hogy akkor miért kellett Hindenburg tábornokot ill előtérbe tolni. A Vorwerts azt írja, hogy úgy látszik, Hindenburgnak kellett, Strese­­mann dr.-t megmenteni a birodalmi kor­mány német nemzeti barátaitól és ellensé­geitől. Ez azonban azt jelentené, hogy a Hlindenburg-ügy Németország érdekeivel való bűnös játék, amely csak az egész világ bizalmatlanságát hozta Németországra. A Germania rámutat Jules Sauerweinnek a­­Vatert-ben megjelent információjára, ame­lyet állítólag Hindenburg környezetéből ka­pott és a következőket írja : — Kíváncsiak volnánk megtudni, kik Hindenburg tanácsadói, hogy megállapíthas­suk, miért volt szükség erre a nagy fordu­latra, amely Hindenburgnak Franciaország­gal szemben való barátságos érzelmeit jut­tatta egyszerre felszínre. Hiszen azt jelen­tették be, hogy ha Hindenburg lesz az el­nök, akkor minden másképpen lesz. A Deutsche Zeitung tegnap egyszerűen elsikkasztotta olvasói elől a birodalmi kan­cellár beszédének azt a részét, amely a ga­ranciaszerződésre vonatkozik. Mint ismere­tes, ez a lap folytatja a legelkeseredettebb küzdelmet Stresemann ellen, éppen a ga­ranciaszerződés miatt, azzal a megokolással, hogy ebben a kérdésben a kancellár és a külügyminiszter között nagy ellentétek van­nak. A Deutsche Zeitung igyekszik is ma a helyzetet szépíteni és úgy magyarázni Luther beszédét, ahogy ez a szélső német nemzetiek érdekének megfelel. A centrum határozott állásfoglalása a porosz kormány­­válság ügyében, arra indította a párt jobb­felé hajló tagjait, hogy színt valljanak és kilépjenek a centrumból, így ma két poli­tikus lépett ki a pártból. Mind a kettő azzal a megokolással, hogy a centrum kezdi el­veszíteni középpárti jellegét és így nem tudnak többé ezzel a párttal együtt dol­gozni. Az egyik e politikusok közül Papén, a másik pedig Kreckernick. Mars levele Hindenburghoz Marx volt birodalmi kancellár. Hinden­­burg ellenjelöltje, levelet intézett Hinden­burg vezértábornagyhoz. A levélben azt írja, hogy az igazi demokrácia szellemének megfelelően mindenkinek, aki a demokrácia hívének vallja magát, csatlakoznia kell a nép alkotmányos többségének döntéséhez. Annak a legőszintébb kívánságának és re­ménységének ad kifejezést, hogy a német nép Hindenburg elnöksége alatt megtalálja a belső nyugalmát és a külső békéjét. Az angolok nem hisznek Hindenburg háborús törekvéseiben Luther dr. német kancellárnak Hinden­burg új elnökkel való tanácskozása után tett kijelentést arról, hogy a német külpolitika főbb vonalai változatlanok maradnak, angol körökben általában szívesen fogadták. A Times kijelenti : A nyilatkozat annak a jele, hogy a németek még mindig állják, amit föl­ajánlottak és a nyugati országok vezető po­litikusai számára még mindig nyitva áll az út, hogy a két hónappal ezelőtt megkezdett tárgyalásokat folytassák. A lap sajnálkozik azon, hogy e tárgyalásokat — főképpen a franciaországi kormányválság és a német elnökválasztás miatt — félbeszakították. A Times bizonyosra veszi, hogy a közvetlen jövőben szó sincs Németországban a csá­szárság visszaállításáról. A Franciaország­ban keletkezett nagy izgalom ellenére is azt tartja, hogy a tárgyalásoknak az útja nem f­árult be. A Journal azt hiszi, hogy a nagyköveti értekezlet a németek lefegyverzéséről foly­tatott vitájának elhalasztása összefüggésben áll Chamberlainnak azzal a kívánságával, hogy előbb meg akarja ismerni a francia kormány hangulatát Hindenburg megvá­lasztása után. A francia sajtó nagy fontosságot tulajdo­nít a bécsi demokrata sajtóhangoknak, amelyek Hindenburg megválasztását ve­szélyesnek tartják a Németországhoz való Csatlakozás szempontjából. Jean d'Auriac az Homme -Libre-ben hosszasan foglalko­zik ezzel a kérdéssel. Szerinte a jelenlegi időpont rendkívül alkalmas az osztrák prob­lémának a Benes által több ízben javasolt megoldására a dunai gazdasági egyezmény alapján. Ausztria hangulata most kedvező annak belátására, hogy a csatlakozás vesze­delmet jelent. A cikk így folytatja: A dunai közgazdasági unióval egy állam követett eddig merőben ellentétes politikát, még­pe­dig Olaszország. Rómában, úgy látszik, most megértik, hogyha a dunai gazdasági unió tervét elejtenék, úgy bekövetkeznék a Németországhoz való csatlakozás. Olaszor­szág nem tartaná kívánatosnak, hogy Hin­denburg Németországával­ közös határa le­gyen és ezért a dunai tervvel szemben ed­dig kifejtett ellenállásuk csökkent. Briand a leszerelési kérdés tárgyalása előtt megvárja Hindenburg elnökségének hatásait Londonból jelenti a Világ tudósítója. A londoni francia követ közölte Chamberlain külügyminiszterrel a francia kormánynak azt a véleményét, hogy még nem érkezett el az idő ahhoz, hogy a biztonsági és le­szerelési kérdést behatóan tárgyalják. A francia követ, az angol kormánykörök vá­rakozása ellenére, nem terjesztette­ elő a biztonsági javaslat ügyében Németország­nak adandó válasz szövegét. Jól értesült politikai oldalról azt az információt adják, hogy ez a késlekedés Briandnak arra az elhatározására vezethető vissza, hogy előbb megvárja Hindenburg megválasztásának to­vábbi hatásait. Nem lehetetlen, hogy­ az Herriot által már elkészített szöveget lénye­gesen átdolgozzák és Németországgal szem­ben szigorúbb álláspontra helyezkednek. Május 11-én vagy 12-én teszi le Hindenburg az esküt Az új birodalmi elnök hivatalba iktatásá­­nak ünnepélye a birodalom helyzetének és Hindenburg kívánságának megfelelően, rendkívül egyszerűen fog lezajlani-' tspissne­r fig állaamtitkár ma Hannoverben ,részletes megbeszéléseket folytatott Hindenburggal, ez ünnepségek programjára vonatkozóan. A beiktatás napja még nincs pontosan meg­állapítva, de valószínűleg vagy május tizen­egyedikén, vagy május tizenkettedikén fog megtörténni. A beiktatás aktusa a birodalmi gyűlés üléstermében zajlik majd le, amelyet ez alkalomra különösen főt díszítenek. A ceremónia egy fő- és mellékaktusra oszlik. A főaktus abból áll, hogy Hindenburg leteszi az esküt a köztársaságra és az alkotmányra. Az esküt Hindenburg a birodalmi gyűlés szociáldemokrata elnökének, Loebenek ke­zébe teszi le. Az eskütétel után Hindenburg rövid beszédet tart a birodalmi gyűlés kép­viselőihez és a német kormányok jelenlévő megbízottaihoz. A birodalmi gyűlés épü­lete előtt a Reichsmehr egy díszszázada áll fel, amelyneek frontja előtt Hindenburg el fog haladni. Ezután a birodalmi elnök a w­ilhelmstrassei elnöki palotába hajtat. A középületeket a fekete-vörös-arany köztársa­sági lobogó fogja díszíteni. Hindenburg tábornagy ma értesítette a birodalmi válasz­tási vezetőt levélben, hogy hajlandó biro­dalmi elnökké való megválasztását elfogadni. A berlini városi tanács választási bizottsága ma közli a berlini választókerület végleges eredményeit a birodalmi elnökválasztásról. Ezek szerint Berlinben leadtak összesen 1.183.838 szavazatot, még­pedig­­ Hinden­­burgra 385.361 szavazatot, dr. Marxra pedig 655 387 szavazatot, míg a kommunista Thaelmanra 144.879 szavazatot, 111 szava­zat érvénytelen volt. Hindenburg megválasztása miatt érintetlenül hagyják a belga hadsereget Brüsszelből jelenti a Világ tudósítója. A parlament tegnap minden ünnepélyesség nélkül, a legnagyobb csendben ült össze. A kormányválság még mindig nem nyert meg­oldást. A kamara folyosóin tegnap arról be­széltek, hogy valószínűleg Brocqueville lesz az új miniszterelnök. A liberális pártkon­gresszus úgy határozott,­ hogy a változott viszonyokra való tekintettel hajlandó Broc­­queville korvttányát támogatni, sőt esetleg be is lép ebbe a kormányba. A belga kor­mányválság­ megoldására jelentős hatása van Hindenburg megválasztásának is. E vá­lasztás eredménye közelebb hozta egymás­hoz az összes polgári pártokat, amelyek kö­zös harcot hirdetnek a szocialisták pro­gramja, főleg a hadsereg reformjára vonat­kozó programpont ellen. A szocialisták ugyanis programjuk egyik fő pontjává emel­ték a katonai terhek lényeges csökkentését. A polgári pártok rámutatnak arra, hogy Hindenburg megválasztása után egyenesen a haza elleni bűn volna­ a­­hadsereghez hozzányúlni és azt­ gyengíteni. Az egységes párt ma este pártértekezletet tartott, amelyen Szabó Sándor képviselő napirend előtti fölszólalásába is fölhívja a kormány figyelmét azokra az anomáliákra, amelyek a fővárosi választással kapcsolato­san kiadott szavazói­gazol­vány­ok kézbesí­tése körül mutatkoznak, különösen rámutat arra, hogy a választópolgároknak nagy tömegei alkotmányos joguknak a gyakorlá­sában akadályozva vannak. Véleménye sze­rint el kellene halasztani a fővárosi válasz­tásokat, hogy a késedelmesen kézbesített szavazóigazolványok széthordására legyen elegendő idő. Erődi Harrach Tihamér ugyanezt a kér­dést teszi szóvá. Rakovszky Iván belügyminiszter vála­szolva a fölszólalásokra, kijelenti, hogy ezekről a visszásságokról más úton is tudo­mást szerzett. A maga részéről foglalkozott ezzel a kérdéssel és minden lehetőt el kíván követni abban az irányban, hogy a szavazó­igazolványok körüli visszásságok megszün­tessenek. Mérlegelés tárgyává kell tenni azt is, hogy az ajánlási ívek beadására szánt határidő egy héttel — esetleg 10 nappal — meghosszabbíttassék, aminek természetszerű következménye volna azután az is, hogy a választások ugyanilyen rövid terminussal ki­­tolatnának. Erődsi Harrach Béla azt indítványozza, hogy küldjön ki a párt egy szociálpolitikai bizottságot, amely a nemzet szociális szaná­lása iránt a párt érdeklődését és alkotni akarását kifejezésre juttatná és a kormány­nak szociális irányú munkájában állandóan segítségére lenne. Bethlen István gróf miniszterelnök a maga részéről helyesli egy szociálpolitikai bizottságnak a létesítését. A kincstári káz­haszonrészesedésre vonatkozólag kijelenti a miniszterelnök, hogy a kormány sohasem tett olyan nyilatkozatot, hogy a kincstári kázhaszonrészesedésnek augusztusban fize­tendő részletét eltörlik, csak azt mondta, hogy ezt az adónemet igazságtalannak tartja s módot keres arra, hogy ezt a kérdést a méltányosság követelményeinek megfele­­lően relidézhesse. A pénzügyminiszter fog­lalkozik ezzel a kérdéssel, rövidesen a párt­­értekezlet elé­ terjeszti erre vonatkozó ter­vezetét. Szabó Sándor a földmunkás-kérdést teszi szóvá. Bethlen István gróf miniszterelnök kije­lenti, hogy a kormány a felvetett kérdések­kel behatóan foglalkozik. A tárgyalások már annyira előrehaladottak, hogy a föld­művelésügyi miniszter által kidolgozott ter­vezet rövidesen a párt elé kerül. Marschall Ferenc a mezőgazdasági hitel kérdését teszi szóvá. Rámutat arra, hogy a hitel hiánya mily válságos helyzetbe so­dorta a magyar mezőgazdaságot, amihez hozzájárul az a hallatlan kamatpolitika is, melyet egyes intézetek folytatnak. Sürgős segítséget kér a hiteligények kielégítésére. Bod János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a Pénzintézeti Központ a legerélye­sebben fog eljárni azon intézeteknél, ahol a kamatpolitikának ilyen elfajulását ta­pasztalja. A Pénzintézeti Központnak mód­jában áll a hitel folyósítását beszüntetni, vagy lényegesen megszorítani. A mezőgaz­dasági hitel tekintetében bejelenti, hogy a legközelebbi időben konkrét javaslatokkal fog előáll­ni. Ma azonban nincs abban a helyzetben, hogy a részletekre vonatkozóan nyilatkozhasson. A párt a miniszter válaszát tudomásul vette. Hoyos Miksa gróf a római interparla­mentáris konferencia kapcsán felmerült in­cidenst teszi szóvá. Arra kéri a pártot, hogy becsületének védelmében támogassa. Bethlen István gróf miniszterelnök szó­lalt fel ezután és hangsúlyozta, hogy azok­nak a férfiaknak, akik külföldön nemzet­közi fórumok előtt megjelennek, minden alkalmat meg kell ragadniok, hogy az or­szág helyzetéről a külföldet tájékoztassák. Hogy a trianoni békeszerződésről Magyar­­országon mi az álláspont, azt hiszi, hogy e tekintetben magyar emberek között kü­lönbség nincsen. Az értekezlet után vacsora volt, amelyen Perlaky György Ripka Ferenc kormánybiz­tost köszöntötte fel, aki megköszönve az üd­vözlést, kijelentette, hogy azt a nehéz köte­lességet, amely a miniszterelnök bizalmából hárult rá, a budai polgárok becsületes hű­ségével kívánja teljesíteni a párt érdekében. A szociáldemokrata párt a további passzivitás mellett foglal állást A szociáldemokrata párt parlamenti frakció­jának passzivitásáról Peyer Károly, ma a követ­kező nyilatkozatot tette: — Nem változott az álláspontunk’, amely tiszta is nyílt. Mi fentartjuk passzivitásunkat, tekintet nélkül arra, hogy a blokk egyes tagjai bemennek-e a Házba, vagy­ sem. Már a választó­­jogi bizottság tárgyalásai megmutatták, hogy a nemzetgyűlésen való részvételünk céltalan, mert ott minden törekvés odairányul, hogy pártdikta­túrát csináljanak. Bármilyen kérést tettünk eddig szóvá, a kormány részéről meghallgatásra nem találtunk és minden egyes alkalommal csak a saját pártszempontjukat tartották szent előtt. Akinek etekintetben kételyei voltak, meg* győződhetett erről, mikor a házbéreknél a szór-* zószám leszállítását követeltük, ami a vámok* nál megtörtént. A kormány tiszta kortespolitiká­­ból, hogy a Ripka-párt részére a háziurak szava­­zatát megnyerje, mereven elzárkózott ez elől. A passzivitás feladásához szükséges feltétele­­ket, a normális parlamenti tárgyalások előfelté­­teleit nem nekünk, hanem a kormánynak kell megteremtenie. Strausz István pénztári elszámolást és az államvagyon kimutatását követeli a kor* Hiánytól A zárszámadásvizsgáló bizottság ma beter­­jesztette jelentését és ezzel kapcsolatban Strauss István kisebbségi különvéleményét is, amely a következőket adja elő: „A tárgyalt kimutatás adataira számadási föl­­mentvény megadását vagy megtagadását alapí­tani veszedelmes lenne, mert ezzel precedenst alkotna a nemzetgyűlés arra, hogy a minden­kori többség a maga hatalmánál fogva a szám­adási fölmentvény megadása vagy megtagadása tekintetében nincs kötve olyan zárszámadás­hoz, amely érdemleges megbírálását teszi lehe­tővé az államháztartás vitelének és az állami vagyon kezelésének. Elvitathatatlan, hogy ezt a nagy horderejű ügyet nem lehet bizalmi kér­­déssé tenni. A kimutatás tárgyalása egyelem vétessék le a napirendről és utasíttassék a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke, a pénz­tári adatokat miniszteri tárcák ágazatai szerint ismertető sürgős jelentés előterjesztésére. Kö­­teleztessék a Legfőbb Állami Számvevőszék el­nöke arra is, hogy az utólagosan előterjesztendő jelentésében az állam mindennemű vagyonát (aktívákat és passzívákat) a miniszteri tárcák ágazatai szerint eredeti értékükben ismertesse, mindazon változások feltüntetése mellett, ame­lyek azoknak értékében a háború avagy más okokból előállottak. Hívassák fel a Legfőbb Állami Számvevőszék­ elnöke klég arra, hogy az ezen évben felvett kölcsönök megvizsgálásáról is tegyen­ jelentést a nemzetgyűlésnek és tegyen jelentést a tulaj­donképpeni háborús kölcsönökről, valamint a háború folytán ezen évben felmerült minden­nemű kiadásról."­­ Május 15-re elkészül a költségvetés Bod János pénzügyminiszter napok óta tár­­gyal az egyes minisztériumok megbízottaival, hogy a különböző tárcák költségvetését elké­szítse. Ezeket a tárgyalásokat holnap befejezik és a pénzügyminiszter már a holnapi minisz­tertanács elé terjeszti az új költségvetés terve­zetét. A minisztertanács hozzájárulása után a pénzügyminiszter összeállítja a költségvetést és valószínű, hogy ezek a technikai munkák május 15-re elkészülnek. A pénzügyminiszter ezután nyomban a nemzetgyűlés elé terjeszti az 1925/26. évi költségvetést, amelynek plenáris tárgyalása még bizonytalan, mert előbb a választójogi és esetleg a felsőházi javaslatot tárgyalja a Ház. Bod János pénzügyminiszter tehát kénytelen lesz rövid indemnitást kérni, amelynek elintézésére esetleg megszakítják a A mentelmi bizottság tizenegy esetben javasolja Vanczák János kiadatását A nemzetgyűlés március 21-iki ülésén a mentelmi bizottság javaslatára tizenkilenc esetben adták ki Vanczák János képviselőt, tizenkilenc esetben tartották szükségesnek a bűnvádi eljárás megindítását a képviselő ellen. Egy esetben pedig ugyancsak ezen az ülésen felfüggesztették Vanczák mentelmi jogát hathónapos büntetés végrehajtható­sága céljából. A mentelmi bizottság most elkészítette je­lentését Vanczák János tizenegy újabb men­telmi ügyében és azt javasolja, hogy mind a tizenegy esetben függessze fel a nemzet­gyűlés a mentelmi jogát. Nem látta a bizott­ság zaklatás esetét fenforogni olyan ügyben sem, amelyben a rovott múltú álhírlapíró, Garai Manó, a följelentő, amikor Garai Manó akarja rágalmazásért és becsületsér­­tésért a vádlottak padjára ültetni Vanczák Jánost, a Népszava szerkesztőjét. A többi esetekben osztály elleni izgatás, rágalmazás, a magyar nemzet és a magyar állam meg­becsülése ellen elkövetett vétség­­ fenforgása­ miatt tartja szükségesnek a bizottság ja­vaslata a mentelmi jog felfüggesztését. A Baross—Hogos­ iffy Baross János képviselő az interparlamentáris unió római tanácskozásán történt ismeretes incidenssel kapcsolatosan hosszabb nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a jövő­ héten részletesen kifejti a parlamentben a kér­dés külpolitikai vonatkozásait. Szerinte Hoyos gróf mai parlamenti felszólalásában tévesen is­­merteti a konferencián történteket. .. .tu i„.­ A belügyminiszter mérlegelés tárgyává tette a fővárosi választások tíz nappal való elhalasztását Marx kiáltványa Marx drá­ma választóihoz kiáltványt in­tézett, amelyben hangsúlyozza, hogy a biro­dalmi gyűlési választáson a jobboldali blokk jelöltje csupán a kommunista párt­állom­ás munkásellenes magatartása következté­ben jutott relatív többséghez. Felszólítja ezután választóit, hogy igazi demokratikus érzületek alapján vessék alá magukat a többség döntésének és tekintsék Hinden­­burgban a német nép alkotmány szerinti reprezentánsát. Péntek

Next