Világ, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
Szerda Pangalosz tábornok parlamentáris alapra helyezkedik és beéri a három hónapos kormányzással az Athéni jelentések szerint Pangalosz tábornok kormányánál a megalakulása után is folytatta a tárgyalásokat Papanasztáziával, mint a radikális köztársasági párt vezérével, ragaszkodva ahhoz, hogy Papanasztáziu pártjavállaljon részvételt kormányában. Ez ugyan nem biztosíthatna még többséget Pangalosztábornoknak, de megszerezné számára a kamara aránylag legnagyobb pártjának támogatását Papanasztáziu a tárgyalások folyamán két szigorú feltételt szabott Pangalosz tábornok elé. Az egyik feltétel az volt, hogy Pangalosz két héten belül köteles beterjeszteni a törvényjavaslatot a lajstromos választási rendszer bevezetéséről, a másik pedig az, hogy az új kormány bemutatkozásánál ne siesse fel nyílt formában a bizalmi kérdést, viszont tartozzékfelvetni a bizalmi kérdést 11 kamara előtt a hatalom átvételétől számított harmadik hónap leteltével. Papanasztisziu egyben kategorikus ígéretet kívánt Pangalosz tábornoktól arra nézve, hogy az alkotmányosság elveihez híven fogja levonni e konzekvenciákat akkor, ha a három hónap elteltével a kamara bizalmatlanságát tornázná neki. Papanasztáziu eszerint három hónapra akarja csak engedélyezni a kormányzást IP.angalosz tábornok számára, és a három tíz nap elteltével már a görög kamara döntene arról, helyén maradhat-e a legújabbkatonai forradalom vezére, vagy sem. Az általa felállított kívánságok teljesítésének esetére Papanasztáziu hajlandónak mutatkozott arra, hogy pártjának három tagját delegálja Pangalosz tábornok kormányába. Csak az a kérdés, váljon a három miniszter szélesebb alapot épít-e a Pangalosz-kormánylá, vagy pedig a Papanasztázia által állított feltételek ellenére gyanánt lép a kormányba. Pangalosz tábornok eleinte igen súlyosoknak érezte a feltételeket, és hajlandónak mutatkozott ugyan a lajstromos választásokra nézve törvényjavaslatot beterjeszteni, valamint nem emelt kifogást az ellen sem, hogy Papanasztázia kívánságához képesttörvényjavaslat kerüljön a kamara elé a szenátus létesítéséről, de igen kényelmetlennek érezte azt a kikötést, amely három hónapra akarja korlátozni kormányzását. Ennek ellenére nem szakadtak meg a tárgyalások Papanasztáziu és Pangalosz tábornok között, pedig Papanasztáziu ismételten kijelentette, hogy nem helyez nagy súlyt arra , képviselve van-e pártja a Pangalosz-kormányban vagy sem. Noha Pangalosz tábornok a kormány átvétele után fennen hangoztatta, hogy a görög kamarára i hárít minden felelősséget akkor, ha a kamara tagjai nem akarnák elismerni a befejezett tényeket, sőt bejelentette Hadzsikiriakosz tengernagynak, az új kormány külügyminiszterének és tengerészeti miniszterének személyében jelöltjét a köztársasági elnök tisztségére, akkor, ha a köztársaság jelenlegi elnöke, Konduriotisz tengernagy nem akarná követni új miniszterelnökét Görögország kormányzatának módszerére nézve: tegnap és ma mégis Pangalosz tábornok volt az, aki nem akarta megszakítani a tárgyalásokat Papanasztázia pártjával, és Bentisz volt külügyminiszter közvetítésével folytatta a megbeszéléseket egészen addig, amíg ma este létrejött a megegyezés. A megegyezés részletes feltételei egyelőre nem ismeretesek, de arról nem tudnak, hogy Papanasztáziu kiszélesítette volna a Pangalosz-kormány számára engedélyezett három hónapos határidőt, és így Pangalosz alighanem alávette magát ennek a feltételnek. A Pangalosz tábornok által tett ígéretek alapján a köztársasági radikális párt most csakugyan átveszi a külügyminisztérium, a népjóléti minisztérium, és az igazságügyminisztérium vezetését. Igen valószínű, hogy a most történt megegyezés alapján Pangalosz tábornoknak egyelőre nem lesznek nehézségei a kamarában, mert Papanasztázia mögött ugyan csak 143 képviselő áll a 39 közül, de a Pangalosz tábornok által helyéről kimozdított Michalokopulosz volt miniszterelnök már tegnap kijelentette, hogy pártja később fog dönteni arról: váljon Pangalosz tábornok ellen szavazzon-e, vagy beérje a passzivitással. Miután Pangalosz most legalább jórészt alávetette magát a parlamentáris kormányzat követeléseinek, Michalokopulosz és hívei valószínűleg beérik majd azzal, hogy tartózkodjanak a szavazástól. Michalokopulosz példáját követni fogja egy csoportja az olyan képviselőknek, akik nem tartoznak Michalokopulosz tervei közé. Széles politikai körökben ugyanis kialakult az a nézet, hogy a konfliktust akatonai kormánnyal fölösleges volna felidézni addig, amíg Pangalosz tábornok és alvezérei nem járják le magukat. Már Michalokopulosz is csak úgy maradhatott a kormányon, hogy a kamara tagjainak egy része tartózkodott a szavazástól a bizalmi kérdés fölvetésénél, és valószínűlegez lesz majd a helyzete Pangalosz tábornok minisztereinek is, akik a kamara egy részének passzivitása mellett egyelőre a Pápa- Ahasztázia-párt támogatására támaszkodvaiopj®k ellátni Görögország kormányzását. __ Ez a támasz azonban azért sem lehet tartós, mert Papanasztáziu már hosszabb ideje nyíltan és határozottan tör a miniszterelnöki szék felé, sokáig tehát aligha fogja támogatni Pangalosz tábornok tevékenységét a kormány élén. Az új görög katonai diktatúrát mindenesetre érdekesen jellemzi az a körülmény, hogy nem mer a kamarával szakítani, és nem akarja egyszerűen szétkergetni a görög képviselőházat. Papanasztázia azonban csak az utódlás, és pedig a gyors □tódlás biztosítása végett adja meg most Pangalosz tábornoknak azt a támogatást, amelyet a jobboldali pártok, főleg a Kalandarisz mögé csoportosult venizelisták ridegen megtagadtak a katonai forradalom vezéréből. Úgy látszik tehát, hogy Görögországban is elmúltak már azok az idők, amikor a polgári politika minden ellenállást feladva tette le a fegyvert a szurony politizálása előtt. A szurony pedig csak addig meri lefoglalni magának a politikai hatalmat, amíg teljes és sima fegyverletételre számíthat a népakarat törvényes képviseletének részéről. . világ 1925 július 1. 3 Fél esztendeig tartott Károlyi Mihály vagyonelkobzásának írásbeli megokolása A kúriai ítélet leérkezésével a törvényszék kitűzte az új tárgyalási határnapot (A Világ tudósítójától.) Több, mint félesztendő előtt, 1924 december 16-án hirdetett ítéletet a kúria a Károlyi Mihály elleni vagyonelkobzási perben. Az ítélet írásba foglalása meglehetősen hosszú időt vett igénybe, és a kúria most küldte le az iratokat továbbieljárás végett a budapesti törvényszékhez. A kúria írásba foglalt ítéletének érdekes indokolásából kiemeljük a következőket : A trianoni szerződés, mint pergálkiok A trianoni békeszerződés 76. cikkére alapított pergátló kifogás tekintetében a Kúria lényegében osztja és magáévá teszi azt a jogi álláspontot, amelyet az első bíróság ebben a kérdésben elfoglalt. A hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvény rendelkezései szerint a vagyonátszállást maga után vonó cselekmény tényálladéka akkor létesül, ha valaki a törvény első paragrafusában említett cselekménnyel a magyar büntetőtörvényekben meghatározott felségsértés vagy hűtlenség bűncselekményét követi el. Az olyan cselekmények pedig, amelyek a büntető törvénykönyv intézkedéseibe ütköznek, nem illeszthetők be abba az enyhébb fogalmi körbe, amelyet a közfelfogás általánosságban a „politikai magatartás“ szavakkal fejez ki és ír körül. Viszont az a bírói eljárás, amely a felségsértés vagy a hűtlenség bűntettét is magában foglaló cselekmény magánjogi következményének, a vagyonátszállásnak kimondása végett a törvény alapján s a törvényes alapszerűségek korlátai között folyik le, nem azonos jelentőségű azokkal a hivatali ténykedésekkel, amelyek megjelölésére a gyakorlati élet a zavarás és zaklatás szavakat használja, mert ezekkel a kifejezésekkel rendszerint a következményeiben jelentéktelenebb s éppen azért merev eljárási szabályokhoz nem igazodó és nem is kötött rendőri vagy közigazgatási megelőző vagy megtorló intézkedéseket szokás megjelölni, nem pedig azt a ténykedést és azt a felelősségrevonást, amelyet a bíróság fejt ki és gyakorol az ő hivatalos eljárásában. A kivételes parlamenti bíróság mellőzésének megokolása Nem alapos Károlyi Mihály által emelt az a pergátló kifogás sem — mondja az indokolás —, hogy ennek a pernek az elbírálása az 1920. évi X. törvénycikkel létesített kivételes parlamenti bíróság elé tartozik. A Kúria álláspontja szerint a népköztársaság volt elnökének ebben a minőségben elkövetett hivatalos cselekményei és mulasztásai magánjogi vonatkozásban csak a bűnügyi felelősségrevonással kapcsolatosan és csak akkor tartoznak a kivételes bíróság hatáskörébe, ha a panaszos vagy sértett fél ebben az eljárásban magánjogi igényét a panaszolt bűncselekménnyel összefüggésben, annak jogkövetkezményeként, járulékszerűen egyidejűleg szintén érvényesíti, amiből viszont következik, hogyha a sértett vagy panaszos fél pusztán kártérítést, vagy más magánjogi igényt érvényesít, eziránt önállóan csak a rendes bíróságok előtt léphet föl. Ennélfogva a Kúria álláspontja a fölvetett jogkérdésben az, hogy a magánjogi igényt önállóan, vagyis a bűnügyi felelősségtől elkülönítve, polgári per útán a rendes bíróságok előtt lehet érvényesíteni a miniszterek és népköztársasági elnök ellenében akkor is, ha a magánjogi igény az illető miniszternek, vagy népköztársasági elnöknek hivatalos eljárásából, ténykedéséből vagy mulasztásából keletkezett. A hűtlenség és felségsértés esetei A Kúria mindenekelőtt megállapítja, hogy Károlyi Mihálynak olaszországi és svájci tárgyalása, valamint a béke mellett tüntető munkásküldöttség vezetésének elvállalása nem tüntet fel olyan cselekményeket, amelyek a büntetőtörvénykönyvben meghatározott felségsértés és hűtlenség bűntetteinek tényálladékát önmagukban létrehoznák, mert Károlyi Mihály cselekménye az olaszországi és svájci tárgyalásnál nem irányult arra, hogy valamely terület Ausztriától erőszakkal szakíttassék el, hanem megegyezés útján kívánta a békét terület átengedésével elérni, és mert a béke mellett való tüntetés elmaradt , a munkásküldöttség vezetése nem történt meg. Ellenben a 17. hadosztály parancsnokságának jelentése szerint Károlyi Mihály beszédei nagy hatással voltak a harcoló katonák fegyelmének meglazulására,amiből nyilvánvaló, hogy Károlyi Mihály segítségére volt az ellenségnek azáltal, hogy beszédeivel az osztrák—magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségét megingatta. Ugyanígy megingatta a monarchia fegyveres erejéhez tartozó egyének hűségét a nemzeti tanácsnak a katonákhoz intézett proklamációja is. A nemzeti tanácsnak az ország lakosságához intézett proklimációja pedig közvetlenül arra volt irányozva, hogy a magyar állam alkotmányt erőszakkal megváltoztassák. Károlyi Mihály és minisztertársai a felségsértés bűntettét is elkövették azáltal, hogy szokatlanul és alkotmányellenesen azt az alternatív kérelmet terjesztették a király elé, hogy vagy fogadja el a kormány lemondását, vagy pedig mentse föl a kormányt esküje alól. A király ugyanis kényszerhelyzetben volt, mert ha a kormány lemondását fogadja el, akkor még inkább maga ellen zúdította volna a forradalmat, ami nehezebbé tette volna a helyzetet, ha ellenben a kormányt esküje alól föloldja, esetleg még nem vágja el egészen a kibontakozás útját. A kényszerhelyzet fölidézésével és kihasználásával tehát Károlyi Mihály és minisztertársai a királyt uralkodói jogainak gyakorlásában megakadályozták. Ugyancsak uralkodói jogainak gyakorlásában akadályozta meg a királyt Károlyi Mihály minisztertársaival együtt a fegyverletételi parancs kibocsátásával is, mert ezzel önkényesen magukhoz ragadták a királyt megillető hadügyi felségjog gyakorlását is. Ennek a fegyverletételi parancsnak kibocsátása és a fronton való közzétételének kikényszerítése egyrészt elősegítette az ellenségnek a magyar állam és az osztrák—magyar monarchia területére jutását, másrészt segítségére volt az ellenségnek azáltal is, hogy megingatta az osztrák—magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyeknek a hűségét. A képviselőhöz feloszlatása és a főrendiház üléseinek berekesztése a forradalmi terror hatása alatt történt. Bokányi Dezső tanú vallomása szerint ugyanis az életükkel játszottak volna az országgyűlés tagjai, ha a parlamentben továbbra is ülést tartanak. A király lemondását illetően pedig az öt evégből felkereső főrendek előadása szerint a király hihetetlenül nehezen szánta el magát a nyilatkozat kiadására. A köztársaság kikiáltása a nemzeti tanács elnökének részvételével és programszerű előkészítés után történt s ez a cselekmény is közvetlenül arra volt irányozva, hogy a magyar állam alkotmánya erőszakkal megváltoztattassák. Nem szolgál mentségére Károlyi Mihálynak az sem, hogy a nemzeti tanácshoz és utóbb a népköztársasághoz úgy a magánosok, mint az egyesületek, intézmények, egyházak tömegesen, úgyszólván kivétel nélkül csatlakoztak, letették a megfelelő esküt is és hogy a tisztviselők is esküt tettek, mert ezek a tények szintén a forradalom által előidézett kényszerhelyzet nyomása alatt következtek be és így erre voltak visszavezethetők. A jogkövetkezmények szempontjából teljesen közömbös, hogy Károlyi Mihály a terhére megállapított cselekményeket minő indokból követte el, úgyszintén az is, hogy a cselekményeket nem egymaga követte el, hanem azok elkövetésében mások is közreműködtek. A cselekmény elkövetésében közreműködők mindegyike önállóan felelős az ő cselekményéért, Károlyi Mihály tehát egymagában is felelős, függetlenül a többi résztvevőtől, amiből következik az is, hogy egymagában is perelhető, a királyi kincstár tetszésétől függvén, hogy kikkel szemben kívánja vagyonátszállás iránti igényét érvényesíteni. Közömbös végül az is, hogy az összeomlásban Károlyi Mihály tevékenységétől függetlenül közrehatottak olyan események is, amelyek felidézésében neki része nem volt s amelyeket elhárítani módjában nem állott, mert felperes őt ebben a perben nem a háború elvesztéséért, az ország összeomlásáért kívánta felelősségre vonni, hanem azon cselekményéért, amelyek felségsértés és hűtlenség s egyben a hazaárulás tényálladékát foglalják magukban és így a vagyonátszállás kimondására alapul szolgálhatnak. Újabb tárgyalás a törvényszék előtt * A Kúriának ezen közbenszóló ítélete immár jogerősen megállapította a vagyonátszállást s az iratok avégből kerültek ismét a törvényszék elé, hogy a hitbizományt illetően abban a kérdésben döntsön a bíróság, hogy ez a vagyon milyen arányban kobozható el. A törvény szerint ugyanis a hitbizományi vagyon nagyobb része továbbra is mint hitbizomány tartandó fenn és a következő jogosult várományos részére adandó át, az államra pedig csupán a fenmaradó rész száll át. A törvényszék ebben a kérdésben is tárgyalást tart az összes érdekelt felek részvételével s a vagyon mennyiségének arányos megosztása kérdésében ítélettel fog határozni. Ez az ítélet szintén fellebbezhető, illetve a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálat használható. Bizonyos tehát, hogy a bíróságok még legalább egy esztendeig fognak a vagyonelkobzási per érdemével foglalkozni. A Földbirtokrendező Bíróságnak egyelőre semmi szerepe nincs, csak akkor lesz, amikor mind a három fokú bíróság a mennyiség kérdésében határozott s a vagyon tényleges megosztására kerül a sor. A törvényszéken a vagyonelkobzási pert újból Oszwald István dr. törvényszéki elnök tanácsa fogja tárgyalni de ifj tanácstagokkal, mert az első tanács több tagját időközben felsőbb bírósághoz helyezték át. Oszwald István dr. törvényszéki elnök a nyári szünet miatt a világszerte figyelemmel kísért vagyoni perben október hó végére tűzött határnapot. A tárgyalás előreláthatóan ismét több napig fog tartani. .Vajda József. (A Világ tudósítójától.) Ma délben egy hihetetlennek hangzó hír repülte be a fővárost és megdöbbenést keltett mindenhol, ahol a hír tragikus sorsú szereplőjét ismerték. Bondi Pál dr. fővárosi ügyvéd főbelőtte magát és holtan találtak rá lakásán. Senki sem akart hitelt adni ennek a hírnek, mert a fiatal ügyvédet mindenhol vidám kedélyű, ez életet szerető és élni tudó embernek ismerték, akinek semmi oka sem volt arra, hogy tragikus módon, önkezével vessen véget életének. Megindul az ügyvédi karrier Bondi Pál dr. fővárosi családból származott, itt végezte tanulmányait és 1915-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját. Egy esztendővel később, 1913-ban költözött a Hajó ucca 12. számú házba, ahol mostanáig lakott. Szimpatikus megjelenésével, jó modorával, ötletességével csakhamar kedvelt tagja lett a budapesti társaságoknak és egyúttal ügyvédi praxisa is egyre szélesbedett. A háború alatt igen jólmenő irodája volt, több nagy család jogi tanácsadójaként szerepelt, számos budapesti cég ügyésze lett, és így jelentékeny jövedelme volt. Irodája nemcsak a gondtalan anyagi megélhetést biztosította számára, de lehetőséget adott neki arra is, hogy vagyont gyűjtsön. A háború után különös szeretettel foglalkozott földbirtokreform-ügyekkel és e téren is csakhamar ismertté tette nevét. Az utóbbi időben néhány régi ügyfelének ügyein kívül kizárólag a földbirtokreform jogi részével foglalkozott. Természetes, hogy ez is szép jövedelemmel járt, úgyhogy barátai és ismerősei úgy tudták, hogy Bondi Pál dr. jelentékeny vagyonnal rendelkezik. A kedves, mindig mosolygó fiatal ügyvéd különös szeretettel vonzódott szabad óráiban az írói, művészek, újságírók társaságához, szívesen időzött az Otthonban és csaknem minden este látható volt azokon a helyeken, ahol ezek a társaságok meg szoktak fordulni. Humoros és ötletes, sokszor, szatirikus, de sohasem sértő megjegyzéseiért és tréfáiért mindenhol kedvelték. Gyakran fordult meg a Lipótvárosi Kaszinóban is, ahol szintén igen szívesen látták. Bondi Pál dr. a háború utáni években kártyaasztaloknál is kezdett mutatkozni, de sohasem vette senki észre, hogy anyagi erejét felülmúló összegekben játszott volna. Ismerősei és barátai gyakran tették azt a tréfás megjegyzést, hogy az ügyvéd egyike a legszerencsésebb játékosoknak. Az utóbbi időkben azonban mind ritkábban keresett szórakozást a kártyajátékban és ő maga mesélte, hogy teljesen felhagyott ezzel a szórakozással. Körülbelül egy negyed év óta alig fordult meg azokon a helyeken, ahol azelőtt játszani szokott. Ha rövid időre be is nézett szokott klubjaiba, ott inkább csak vacsorázgatott, majd korán távozott. Bondi Pál betegsége Csak kevesen tudták róla, és csak intim barátainak panaszkodott néha-néha, hogy szervezete nem teljesen egészséges. Kora fiatalsága óta tüdőcsúcshurutja volt, amely gyakorta lázzal járt. Ez a betegsége azonban nem befolyásolta kedélyét, ő maga sem vette túl komolyan a dolgot, csak akkor, ha néha-néha a hőemelkedése nem akart normális fokon maradni. Ilyenkor pár hétre elutazott, de az üdülésből mindig frissen, még vidámabban és derűsebben tért haza. Néhány hónapja, hogy Bondi Pál dr. ritkábban volt látható szokott társaságában. Mikor megkérdezték tőle, hogy miért vonul vissza, tréfásan megjegyezte, hogy öregszik. wmumumummammmmma—mnc—msmmmmmm—mmi Egy ismert fővárosi ügyvéd rejtélyes öngyilkossága