Világ, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
|925 július T. VILÁG és szeret sokat aludni. Csak pár nappal ezelőtt is megjelent a New York-kávéház egyik művész törzsasztalánál, elbeszélgetett ismerőseivel, akik semmi különöset nem vettek rajta észre. Pedig, amint azt most már meg lehet állapítani, a tragikus sorsú Bondi Pál dr. napok óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy megválik az élettől. Szombaton délután Bondi Pál dr. meglátogatta az édesanyját, ahol szótlanul és csendesen viselkedett. Láthatólag rossz kedve volt, családja érdeklődött is, hogy mi ennek az oka, ő azonban múló természetű idegességnek mondotta az egészet. A vasárnap délutánt egyik nőismerőse társaságában töltötte, hétfőn pedig ebéd után hagyta el lakását. Hétfőn délután találkozott egyik barátjával, akinek feltűnt, hogy Bondi Pál dr. szokatlanul rosszkedvű, ideges, sápadt, levert. Barátja érdeklődésére azt válaszolta, hogy a tüdőcsúcshurutja kiújult, nem jól érzi magát, állandó láza van, sőt az utóbbi időben a szíve sínes egészen rendben. — Utazz el valahová pihenni, — mondta neki a barátja. — Igazad van, — felelte Bondi dr., — rövidesen elutazom. Mit gondolsz, jó lesz, ha a Tátrába megyek? Barátja megnyugtató válaszára Bondi dr. kijelentette, hogy egész rövidesen hosszabb üdülésre a Tátrába utazik. Este megvacsorázott és még kapuzárás előtt hazatért. Ma reggel tíz óra tájban telefonhoz hívták Bondi Pál dr.-t. A gazdaasszony ment a telefonhoz és közölte, hogy a gazdája még nem hagyta el a hálószobáját Egyik ügyfele volt a telefonnál, aki arra kérte a gazdasszonyt, hogy miután fontos ügyről van szó, hívja az ügyvéd urat a telefonhoz. A gazdasszony be akart menni a hálószobába, de legnagyobb meglepetésére az ajtó belülről kulccsal be volt zárva. A fürdőszobán keresztül próbált ekkor a gazdasszony bemenni, de ez az ajtó is zárva volt. A gazdasszony rosszat sejtett mert hiszen az ajtó sohasem szokott bezárva lenni, elszaladt az ügyvédnek egyik közelben lakó barátjához, aki fölsietett a lakásra, feltörték az ajtót és ekkor megdöbbenve látták, hogy az ágyban holtan fekszik Bondi Pál dr. Nyomban telefonáltak a rendőrségre, ahonnan bizottság szállt ki, hogy világosságot derítsen a tragikus halálesetre. A hálószobában égett a villany, az ügyvéd az ágyban feküdt, feje alatt egy törülköző volt, bal kezében revolvert szorongatott és a mellén egy kézi tükör feküdt. A bizottság csakhamar megállapította, hogy az öngyilkosság tegnap este féltíz és tíz óra között történt. Bondi Pál dr. ágyba feküdt, feje alá egy törülközőt tett, hogy a vér be ne szennyezze az ágyat, jobbkezével egy tükrött tartott maga elé, a revolvert halántékához szorította és balkezével elsütötte. A golyó a szerencsétlen véget ért ember agyát járta keresztül és nyomban megölte. A nyomozás csakhamar megállapította azt is, hogy Bondi Pál dr. eredetileg szombaton este akarta elkövetni végzetes tettét. Szombaton délután ugyanis azt ajánlotta gazdasszonyának, hogy menjen el színházba. A gazdasszony el is indult, de nem kapott jegyet és ezért csakhamar visszatért. Tegnap délután Bondi Pál dr. újból színházba küldte gazdasszonyát, azzal a célzattal, hogy senki se legyen a lakásban, mikor véget vet életének. A gazdasszony tegnap tényleg színházban volt, előadás után hazajött és gyanútlanul nyugovóra tért. Csak ma reggel, amikor az ügyvédet a telefonhoz akarta hívni, vette észre gazdája halálát. Bondi Pál dr. semmiféle írást nem hagyott hátra. Senki sem tudja, hogy halálának mi lehet az okát Közeli barátai egész rejtélyesnek mondják a fiatal ügyvéd öngyilkosságát. Az esti órákban azt híresztelték, hogy Bondi Pál dr. anyagi okok miatt vált meg az élettől. Állítólag különböző fizetési zavarai voltak, ezekről azonban senki semmi pozitivet nem tud és ennek a föltevésnek egyetlen alapja az, hogy Bondi Pál dr. lakásán a legcsekélyebb összeget sem találták, sőt pénztárcája is üres volt. Más verzió szerint az amúgy is ideges embert roszszabbodó egészségi állapota késztette tettének elkövetésére. Mindezek azonban csak találgatások és kombinációk, a tragikus végű ügyvéd rejtélyes halálának okát e pillanatban még senki sem tudja. Bondi Pál dr. harminckilenc éves volt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Pótválasztás lesz a tabi kerületben ! A Heinrich Ferenc halálával megüresedett tabi választókerületben vasárnap ejtették meg a választást. A szavazatok összeszámlálását hétfőn fejezték be és ennek eredményeképpen megállapították, hogy Kálmán Jenő egységespárti jelölt 3887, Turchányi Egon fajvédő jelölt 2356 és Hencz Károly ellenzéki kisgazdapárti jelölt 1842 szavazatot kapott Eszerint Kálmán Jenő és Turchányi Egon között pótválasztásra kerül a sor. Turchányi Egon tudvalevőleg az Ébredő Magyarok Egyesületének ügyvezető igazgatója. Alföldi kívánságok és vidéki bajok Aratnak. A vonat ablakából látjuk, ahogy a kaszák megvillannak és ahogy rendre hullnak a szálak. Ez a táj, a szegedi határ, ahol a gyors jön velünk Budapest felé, mindjobban kert már, mint szántó. Szilaj gazdálkodás volt itt még egy századnak előtte, hatalmas legelők, ma már csak a Fehér tó szike tükröződik a napfényben, a legelőt mind jobban felelte a szőlő és a gyümölcsös. Százötvenezer hold terül el itt a szegedi határban, a fele a városé, mind csupa kicsi bérlet, öt-tizenöt hold, és nem nagyobbak a magánbirtokok sem. Szegeden még mindig nincsen gazda, akinek egy tagban többje volna száz holdnál, ezért kevés a szántó s most is, ahogy aratnak, csak egyegy tábla sárgul, az is leginkább rozs. A szomszédaim nézik a tájat és beszélgetnek. Idevalósiak, az egyik vásárhelyi, a másik szentesi. .. Milyen más itt a vidék, mint túl a Tiszán. Az uradalmak nagy búzatáblái és nagy répaföldjei is majdnem egészen hiányoznak. Valamikor azt hittük, hogy az jelenti az ország gazdagságát, ha sok gabona terem. Most jó a termés. Ezen a tájon nagyon jó. Mégis mennyivel jobb a termelés szempontjából, ha a búzát felváltja a kert és a gyümölcsös. Csak a szőlősgazdák panaszkodnak. A gazda most nem annak örül, hogy sok lesz a bora, hanem azt szeretné, ha kevesebb lenne. Még mindig, megvan a legtöbbnek a tavalyi bora és most attól fél, hogyha nagyon jó lesz az új termés, együtt a kettőért nem kap többet, mintha tavaly eladta volna a régi termését. — Belterjes gazdálkodás? — mondja a másik. — Azt mondod, hogy a Tiszántúl csupa gabona minden. De vájjon hogyan lehet ott belterjesen gazdálkodni? Látod áz Szeged csodaszép tanyavidékét? Harminc esztendeje akarják építeni a tanyai vasútat, hogy gyorsabban lehessen szállítani a messzi táj termését és még mindig nem épült meg. Most is csak terv az egész, mint akkor volt, amikor Szesztay László még megcsinálta a kisvasút tervét és Lázár György külföldi kölcsönt keresett hozzá. Mit csináljunk mi vásárhelyiek? Hiszen télen el vagyunk zárva a szegedi piactól. A Tiszán még mindig nincs híd a kocsiközlekedés számára Szeged és Vásárhely között és ha a vásárhelyi ember be akar jönni télvíz idején, amikor a komp nem jár Szegedre, akkor Makóra kell előbb kerülnie, hogy ott menjen át a Maros hídján, át kell mennie Csanádba és úgy kell visszajönni Deszken, Szőregen át a tiszai hídon Szegedre. >■: Most közbeszól egy harmadik úr, nyilván szegedi. — Ez Szeged baja, hogy elzárták az egész környéktől. Régi bevásárló-közönségét, amely délre lakott tőle, elveszítette és nincs helyette más. Sehol nincs akkora válságban a kereskedelem, mint éppen Szegeden és ennek éppen az az oka, hogy a szegedi boltok elveszítették régi közönségüket, az újak számára pedig rossz a közlekedés. — Ez igaz, — mondja a szentesi úr —, én most bent voltam Szegeden és délután háromkor kell vonatra ülnöm, hogy este hétre otthon legyek, pedig hetven kilométer az egész út. Hát még télen, ha Vásárhely felé megyek. Akkor ötkor indulok el és kilencre kellene otthon lennem, de néha jó, ha éjfélre megérkezem. Eddig Szentesen csak tizenegyig volt világítás és így télvíz idején sötétben bandukolhatunk haza. — Nekem is van szőlőm, — mondja a vásárhelyi úr — és arra gondolok, hogy kivágatom. A Dunántúlon voltam most, a Balaton mellett, s úgy láttam, hogy ott sok helyen már ki is dobják a tőkéket és mást kezdenek termelni a földön. Hiába, a szőlő nem fizetődik ki. Olcsó a bor, aztán meg nagyon versenyez vele, a sör. Az sokkal olcsóbb. — Na, nem mondhatom, — mondja a másik, — mert most ittam egy pohár sört Szegeden, ötezer koronát fizettem érte. Pesten csak háromezerötszáz. Drága helyen négyezer. — Igaz, igaz, — feleli a másik, — így van ez nálunk, mert drága a fuvar. Az drágítja meg a sört. De ezért eladhatatlan a bor is. Nem bírja a fuvart. Tovább beszélgetnek. A szentesi úr kiszáll, még ketten kiszállnak, közben Kecskemét felé érünk. Új emberek jönnek a vonatba. Kecskemétiek. Nagykőrösön megint másik két úr száll be, ezek meg körösiek. Kezdik a vitát a két város versengéséről. Négy százada tart már. — Siepeltek, ünnepeltek, — mondja a kecskeméti úr a nagykőrösinek. — ötszáz esztendős most Kőrös. — De sohasem voltatok olyan elevenek, mint most. A polgármesternek, a Dezső Kázmér új Kada Elek akar lenni, aki nekünk volt Kecskeméten régebben polgármesterünk."Mindent Kőrös akar mostan. Egyebet sem olvasunk a pesti lapokban, csak Kőrös dícséretét. — Csak az a kérdés, hogy leszünk majd a költségekkel? Mindenki szereti a szép terveket, de ha a bugyellárisba kell nyúlni akkor gyakran meghőkölnek az emberek. — Azért sehol sincs most annyi híve Nagykőrösnek, mint nálunk Kecskeméten. A napokban még a közgyűlésen is azt mondta egy városatya, hogy odaadná a fél magisztrátust a polgármesteriekért, összenevettek, aztán tovább vitatkoztak, ki-ki dicsérte a maga városát. Amikor már nem tudtak megegyezni, mindenki inkább a másik városát dicsérte, csakhogy ne legyenek egy véleményen. Ceglédnél egy debreceni úr szállt fel a vonatra. Ahogy Albertirsa felé értünk, a határban legelészett egy gulya. ■— Bővebben van a marha a Hortobágyon, — mondta a kecskeméti úr. — Mégis el akarják vonni a Hortobágyot a hivatásától. Pedig az a táj csak arra való, hogy legelő legyen. Az a legnagyobb baj, hogy csak nem akar megnőni a marhaállomány. Hol van a régi gazdagság, a régi tenyésztés? Most olvastam, holsy 1550 táján csak egyetlen debreceni polgárnak, Biró Gáspárnak tízezer darab jószága legelt a pusztán. Akkor minden gazda annyi jószágot legeltetett, amennyit akart. 1850-ben szűnt meg az ingyen legeltetés és azóta egyre csökken az állatállomány. Sürgőül Jenő kimutatta, hogy Debrecenben 13.829 darab ma az egész szarvasmarha-állomány, ebből 6930 a magyar marha, 5720 a pirostarka, 749 a borzderes, 155 a bivaly a többi meg egyébfajta. A nagy Hortobágyon nyolc gulya van mindössze. A cifra, a faluvéghalmi, a hármasi, a sároséri, a pentezvei, a halasközi, a mátamögötti, a papegyházi és az egészben 4310 a tehén és 83 a bika. Az idén kevesebb, mint két esztendővel ezelőtt volt. Van még a Hortobágyon két ökör* csorda 1062 darab, két tinócsorda 1204 darab, egy szűrgulya 553 darab és egy bikagulva 219 darab jószággal. Papirosról olvasta fel a számokat, látszik, hogy érdekli a dolog. A folyosón nagyon sokan állnak. Úgy lát*szik, pestiek, akik pár napot töltöttek a vi* déken. Itt-ott nézik a gyümölcsöst és ma* guk között beszélgetnek. — Ménfői a gyümölcs, majd leszakadnak tőlük a fák és mégis milyen drága. Ahol most voltam, a sógorom inkább a disznónak adja a cseresznyét, minthogy Pestre szállítsa, azt mondja, nem kap érte semmit Nálunk meg minden drága és nem lehet megélni. A fizetésről kezdenek beszélgetni, az egyik állami tisztviselő, a másik egy banknál van. Az állami tisztviselő a bankokat szidja, a banktisztviselő meg az adókról beszél. Pestig egészen kellemesen elszórakozlak a bánatukkal. (dj.) Szerezzen új előfizetőt a Világinak és minden új előfizető után százmillióval emelte tűzbiztosítását, vagy százmillió koronára biztosítja lakását betörés ellen a Világ. Repülőgépen öt óra alatt Budapestről Marienbadba Prágából jelenti a Világ tudósítója. Az Aero nevű prágai repülőgép-társaság elhatározta, hogy a Prága—Marienbad közti repülőforgalmat holnaptól kezdve kiterjeszti Bécs és Budapest felé is. A társaság terve szerint Marienbadból Budapestre reggel hat óra tizenöt perckor indul a repülőgép és tizenegy óra harminc perckor érkezik Budapestre, ahonnan tizennégy óra tizenöt perckor indul és tizenkilenc óra harmincöt perckor érkezik Marienbadból. Az osztrák nemzeti bank újból leszállítja a kamatlábat (A Világ bécsi tudósítójától.) Pénzügyi körökben úgy tudják, hogy az osztrák jegybank Vezérlőbizottsága a legközelebbi napokban ülést fog tartani, amelyen újabb kamatlábleszállítást határoz el. Ez a kamatláb- leszállítás még július első felében meg fog történni és tizenegy százalékról tíz százalékra csökkenti a bankrátát. Telefoncenzúra van Franciaországban is... Párizsból jelenti a Világ tudósítója. Malvy képviselő, a volt belügyminiszter, aki Coillauxval együtt kapott amnesztiát, az utóbbi napokban megállapította, hogy telefonbeszélgetéseit állandóan ellenőrzik. Malvy följelentést tett a postaigazgatóságnál, aminek nyomán azonnal megindult a vizsgálat, és megállapították, hogy a képviselő beszélgetéseit egy jobboldal felé orientálódó telefonos-kisasszony állandóan kihallgatja, is ezekről jelentést az Action Frangaise szerkesztőségében. A telefonos kisasszonyt azonnal felfüggesztették állásából és megindították ellene az eljárást. Szovjet léghajó indul az északi sarkra A Times moszkvai értesülése szerint a szovjet kormány léghajó-expedíciót akar kiküldeni az északi sark felkutatására. Ez az expedíció elsősorban a szovjetunió északi vidékét tanulmányozná. Az expedíció terveit Fritjof Nansen és egy Burhans nevű német léghajóskapitány dolgozta ki. Nansen és Burhans a legközelebbi időben Moszkvába utaznak, hogy a részleteket megbeszéljék. A szovjet kormány ezenkívül rendszeres légi járatot akar létesíteni Európa és Észak- Oroszország közt. A terv tanulmányozására a szovjet kormány hattagú bizottságot küldött ki. Stockholmból jelenti a Világ tudósítója . Sven Hedin elhatározta, hogy Eckener északsarki léghajójával, nagy középázsiai expedíciót fog szervezni. Ezt az expedíciót, amelyet az északsarki expedíció utáni időre terveznek, szintén Eckener fogja vezetni. . Szerda Santa Barbarában katasztrófál a föld- és tengerrengés pusztítótt San Franciscóból jelentik. Santa Barbarában, a híres fürdőhelyen, katasztrófális föld- és tengerrengés pusztított. Az öbölből a tenger hatalmas hullámai csaptak a városra és a földindulás következtében hőforrások törtek elő a földből. Mivel a duzzasztó medencék megrepedtek, a város jórésze víz alá került. A fő utcában a legtöbb ház összedőlt és romokban hevernek Santa Barbara pompás szállói is, köztük az Arlington- és Cabrello-szálló is. A pusztulás áldozatai lettek a katolikus templom, a városháza, a banképületek is, szóval a város központjában fekvő épületek, ami arra mutat, hogy a földrengés gócpontja a város volt. Santa Barbara valamennyi duzzasztó medencéje, víztartálya, gáz- és petróleum- reservoir ja elpusztult és a Pacific Railway sínjei a város egész határában elgörbültek. Az első híradások szerint a katasztrófának hatvanöt emberélet is áldozatul esett, egy későbbi jelentés szerint azonban csak négy áldozata van a föld- és tengerrengésnek, a sebesültek száma pedig összesen 100. A katasztrófát fokozta, hogy nyomában tűzvész is kitört a városban. Éjszaka jelentik: Ma reggel itt új földrengést éreztek, amelynél nyolc ember életét vesztette, harmincnégy pedig megsebesült. A földrengés okozta eddigi kárt 25—30 millió dollárra becsülik. Mussolini alkotmányreformja eltörli a parlamenti kormány Intézményét Rómából jelentik. Az újságok közlik az alkotmányjogi bizottság tervezetét az alkotmányreformról. A reform négy törvényből áll: az egyik a kormánnyal, a másik a kormány és a kamara viszonyával, a harmadik a munkakategóriákkal, a negyedik a törvényhozási joggal foglalkozik. A tervezet értelmében a legfőbb hatalom mindenekelőtt a királyt illeti meg, akinek nevében azt a kormány gyakorolja, amelynek kinevezése vagy felmentése kizáróan a király joga. A kamarának csak a bizalomnyilvánítás és a kormány általános irányelveinek helyeslése áll jogában. A kormány gyakorlatilag független a kamarától, ami a parlamenti kormány eltörlését jelenti. A kamarának a közigazgatásra nincs semmi befolyása. Ezentúl a pénzügyi törvényeket nem kell előzetesen a kamara elé terjeszteni. A tervezet megszünteti az államtitkárságokat és ehelyett újra bevezeti a miniszteri főigazgatói állásokat. Bizalmi szavazatnál az abszolút többség dönt, amelyet valamennyi nem szabadságolt képviselő számbavételével kell megállapítani. Hetven évnél idősebb szenátorok, ha nincsenek jelen, szabadságoltaknak tekintendők. A két kamara egyenjogú. A király együttes ülésre összehívhatja a két kamarát. A vita ezen az ülésen a nyilvánosság kizárásával folyik. Szenátorokká prefektusokat nem lehet kinevezni, egyetemi tanárokat csak tízévi szolgálat után, publicistákat is csak tízévi működés elteltével, továbbá iparosokat kereskedőket, mezőgazdákat, akiknek legalább tizenkétezer óra az adójuk. A kamara a törvényjavaslatokat csak általánosságban tárgyalja, részleteiben külön bizottság intézi el. A reform a király kabinet-tanácsának szervezését is javasolja. -j