Világ, 1925. december (16. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

2­­925 december T. VILÁG * Red4 adta a babért Prónay Pálnak, vasárnap délelőtt azután letépte a babért Prónay homlokáról, és saját homlokát díszítette fel vele. Szóval, a jogrendet előbb helyre­állította Prónay Pál, és a különítmények koszorúja, azután helyreállították a jog­rendet azok, akiknek sikerült leszerel­niük Prónay zászlóalját, és lefegyverez­­niök a többi különítményt. Nem tehe­tünk róla, a mi egyszerű eszünknek kissé bonyolult ez a logika. Nem folytatjuk az ilyen elmélkedést,­­és leszögezzük azt, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter a nyíregyházi be­széd legfontosabb mondatával — er­kölcsi bizonyítványt állított ki a Világ számára, kiállította azt az erkölcsi bi­­zonyítvásy­t, hogy az elmúlt nehéz évek­ben a Világ látta jól a helyzetet, és a Világ végezte becsületesen a köteles­ségét, mikor felvette a harcot a jogrend helyreállításáért, tekintet nélkül a koc­kázatokra és a veszedelmekre, tekintet nélkül arra a mindig újból megismételt vádra, milyen súlyos vétség az ország jóhíre ellen álhíreket terjeszteni a veszé­lyeztetett jogrendről és a közbiztonság kríziséről akkor, amikor Magyarország­on a jogrend klasszikus állama, amint azt jónéhányszor hallottuk annak ide­jén. Pedig annak idején herkulesi munka volt helyreállítani lassan, foko­zatosan a jogrendet, és herkulesi érdem gyanánt könyveli el a kormány javára Rakovszky Iván belügyminiszter azt, hogy a korona és az államháztartás sza­nálását megelőzve, a korona és az ál­lamháztartás szanálását lehetővé téve, sikerült szanálni a jogrendet és a köz­­biztonságot. Ha már idáig ment el az őszinteségben a belügyminiszter, talán megtesz még egy lépést és válaszol erre a kérdésre: sikerült volna-e ez az első számú szanálás akkor, ha az annyiszor megvádolt, annyit támadott, olyan kí­méletlenül fojtogatott Világ nem vál­lalja a veszélyeket, és a kockázatokat: nem vállalja az előőrs szerepét az er­kölcs, a jog, a humanitás nagy szabad­ságharcában ? Csak ennyit akartunk elmondani, pe­dig még sok mást is lehetne elmondani a nyíre­s­ házi beszéd kapcsán. Egy milánói bankhivatalnok vádjai­ és Nagy Vince válasza Nagy Vince dr. nemzetgyűlési képviselő at következő sorok közlését kérte : A Nemzeti Újság vasárnapi számában hosszabb cikket közöl milánói tudósítójától és ebben egy Francesco Karbone nevű milá­nói bankhivatalnok, állítólag volt olasz ve­zérkari kapitánynak interjúját adja. Az in­terjúnak érdemi tartalma az volna, amit egyébként a cikk bevezetésében vádképpen hangoztat, hogy a Károlyi-kormány bűne, „hogy Franchet d' Esperay-vel kötött fegyver­szüneti megállapodáson keresztül Károlyi kiszolgáltatta Magyarországot a szom­szédok megszállásának". Ezenkívül még azt is tar­talmazza a közlemény, hogy Károlyi tudott az olaszok ama tervéről, hogy Magyaror­szágnak olasz haderőkkel való megszállása útján hajlandók lettek volna megakadályozni országunk felosztását. Végül az áhító Daigsos olasz vezérkari kapitány úr arról is tud, hogy Károlyi huszonnégy órával előbb beje­lentete az olasz missziónak a hatalomnak Kun Béláék részére való átadását. Ezzel a tendenciózus közleménnyel szem­ben egészen röviden a következő tényeket kell megállapítanom : 1. A Nemzeti Újság közleményének beve­zetésében foglalt vád már a bíróság előtt megdőlt. A kincstár is erre a fővádpontra alapította a vagyonelkobzási pert. Ezzel szemben a királyi kúria — teljesen belátva az elébe terjesztett adataim valóságát — nem fogadta el a felperes kincstár vádját valónak és Károlyit egyébként elmarasztaló kúriai ítélet indokolásában egyáltalán nem szerepel ez a köztudatba mindenképpen belevinni szándékolt alaptalan vád. 2. Nagyon könnyen ellenőrizhető valótlan­ság az idézett interjúnak az az állítása is, hogy Károlyi „aláírta a belgrádi fegyverszü­netet, és ezzel önmaga döntötte le a régi Magyarország határait". A bíróság előtt be­bizonyítottam, hogy az akkori összes buda­­ikisztti lapok tudósításai igazolják, hogy Ká­rolyi Belgrádban nem fogadta el az eléje terjesztett fegyverszüneti feltételeket, azok ellen szikratávíró útján tiltakozott Clemen­­ceaunál. Aláírás nélkül jött vissza Belgrád­­ból Budapestre, itt úgy a Nemzeti Tanács, mint a minisztertanács előtt beszámolt a fegyverszüneti feltételekről, és a maga ré­széről tiltakozott az ellen, hogy ezt a szer­ződést Magyarország elfogadja. Éppen Ká­rolyinak egyedülálló véleményével szemben a Nemzeti Tanács — amelynek® Nagyatádi Szabó István is tagja volt — egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a kényszer­­helyzetben el kell fogadni a fegyverszüneti szerződést. Ugyanígy határozott a miniszter­ tanács is, Károlyinak ott is határozottan nyilvánított tiltakozásával szemben. Ennek eredményeként a kormány utasítására nem is Károlyi, hanem Linder Béla írta alá a szerződést. 3. Az az állítás, hogy Olaszország, merő jóindulatból az ellenséges Magyarország iránt, haderőivel meg akarta szállani Ma­­gya­ro­rszágéit, cáfolásra sem érdemes, nagyon áttekinthető naiv ferdítés. 4. Végül, hogy Károlyi a Vyx-jegyzék át­adásakor milyen bejelentést tett az olasz missziónak és magának az egész entente kö­zös megbízottjának , Vyx ezredesnek, annak megállapodására nem a milánói bankhivatal­nok úr, hanem maga Vyx ezredes illetékes. Már­pedig nem vitás az — hiszen Berinkey Dénes, Nagyatádi Szabó István és mások je­lenlétében történt a bejelentés —, hogy Ká­rolyi csak azt a tényt jelentette be az en­tente megbízottjának, hogy a kormány le fog mondani és helyét a szociáldemokrata kabinetnek adja át Kun Béláról, vagy bolse­vistákról egyáltalán szó sem volt. Nagy Vince, nemzetgyűlési képviselő. A népszövetség meghosszabbítja a közvetlen ellenőrzést, ha a magyar kormány nem biztosít deficitmentes költségvetést és minden utódállammal kereskedelmi szerződést nem köt it Világ tudósítójától.­ A kormány fél­hivatalosa útján a késő esti órákban cá­folja néhány lapnak azt a hírét, hogy a genfi tanácskozáson a magyar kormány a népszövetségi főbiztos által gyakorolt ellen­őrzés idejének megrövidítésére óhajtana előterjesztést tenni. Ezzel a hírrel szemben illetékes helyen utalnak arra, hogy a sza­nálási törvénybe foglalt, úgynevezett II. számú genfi jegyzőkönyv 2. cikke értel­mében a tulajdonképpeni szanálási idő 1926. évi június 30-án véget ér és vele vé­get ér az ellenőrzés jelenlegi módja is. A kormánynak ez a cáfolata tulajdon­képpen nyitott kaput dönget, mert azok a lapközlemények, amelyek a jelenlegi ellen­őrzés módja fentartásának végső határide­jét 1926. évi december 31-ben jelölték meg és ezzel a megállapítással kapcsolatban adtak hírt arról, hogy a kormány 1926 jú­nius 30-ával akar véget vetni a szanálás mai módjának, és tévedésen alapulnak. .Azok a lapiközlemények tehát, amelyeket a komány most cáfol, tévedésből indultak ki, de a kormány cáfolata is alkalmas arra, hogy újabb félreértéseket támasszon. Nyilvánvaló, hogy a ma este kiadott félhivatalos közle­mény azt a hitet akarja bevinni a közvéle­ménybe, hogy a népszövetségi ellenőrzés jövő évi június hó 30-ával vég­et ér, holott a genfi jegyzőkönyv értelmében csak az ellenőrzés jelenlegi módjának megszüntetéséről lehet szó. A nemzetek szövetségének elhatározásától függ az, hogy 1926. évi június 30-án túl­menő időre az ellenőrzésnek milyen módját lépteti életbe. A magya­r kormány tagjai e cá­folat dacára azzal az elhatározással utaztak Genfbe, hogy ott június 30-án túlmenő időre az ellenőrzés legenyhébb módját eszközöljék ki. A­­szanálási jegyzőkönyvet aláíró hatal­mak közü­l azonban többen azt az álláspontot képviselik, hogy az 1926. évi júniusi gazda­sági helyzettől és az akkor gyakorlatban lévő kormányzati politikától kell függővé tenni azt, hogy a nemzetek szövetsége 1926 június 30-án ittt is közvetlenül gyakorolja-e az el­lenőrzést, avagy megelégedjen a közvetett el­lenőrzéssel, amelyet a magyar kormány óhajt bevezetni. A Világ munkatársának értesülése szerint az érdekelt hatalmak elhatározásukat attól akarják függővé tenni, hogy a magyar kor­mány a közvetlen ellenőrzés határidejének lejártakor, 1926 júniusában, az 1926—27-i költségvetési év első feléről milyen eredmé­nyeket tud felmutatni, illetve az 1927— 28-ik évre deficitmentes költségvetést tud-e garantálni. Ha a magyar kormány ezt nem tudná biztosítani, úgy a népszövetség — valószínűleg már nem Smith Jeremiás útján — tovább is közvetlenül fogja ellen­őrizni a magyar pénzügyeket. .A közvetlen ellenőrzés megszüntetésének másik előfeltétele az, amire már a genfi jegyzőkönyvben kötelezte magát a magyar álla­m,­­ hogy minden utódállammal ke­reskedelmi szerződést kössön. Ezzel a köte­lezettséggel kapcsolatban az egyik legsúlyo­sabb probléma, amely a genfi konferencia elé kerül: — a függőben levő osztrák—ma­gyar kereskedelmi szerződés. Ezt az ügyet az osztrákok viszik a népszövetség elé, amelynek útján akarják messzebbmenő elő­zékenységre bírni a magyar kormányt, amely tudvalevőleg az osztrák iparcikkek­kel szemben igen merev álláspontra helyez­kedett. Magyar politikai és gazdasági körökben meglepetésként fog hatni a magyar kor­mánynak az a genfi előterjesztése, amelyben a Takarékossági Bizottság újjászervezéséről tesz jelentést a népszövetségnek. Ezenkívül még bemutatásra kerül Genfben a közigaz­gatási és bírói eljárás egyszerűsítése, vala­mint az állami anyagbeszerzés központo­sítása. Klebelsberg gróf kitart a TESz mellett — „még ha egyesek a fejük tetejére­­ állanak is" A Genfbe készülő Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, valószínűleg azért, hogy megfelelő atmoszférát teremtsen genfi ta­nácskozásához, vasárnap újból szerelmet vallott a szélsőjobboldali politikának. — Szó sem lehet arról — mondja egy hírlapi nyilatkozatában —, hogy a Társa­dalmi Egyesületek Szövetségét a teljesen alaptalan királypuccs-hírek kompromittál­ták volna. Meggyőződésem változatlanul az, hogy a TESz működésére szükség van eb­ben az országban, mint ahogy szükség van a konzervatív erők összefogására a forra­dalmi szellemmel szemben. Konzervatív erők alatt természetesen a jobboldalt kell érteni. Kijelenthetem, hogy ezen együttmű­ködés érdekében fogok fáradozni továbbra is, még ha egyesek a fejük tetejére álla­nak is. A kultuszminiszter nyilatkozatában kije­lenti, hogy a jobboldal megjelelölés nem a fajvédőkre és nem politikai pártokra vo­natkozik, hanem a TESz-ben egyesült erőkre. Nem tételezhetjük fel azonban Kle­belsberg Kunó gróf kultuszminiszterről, hogy amikor ilyen erélyesen védi meg a jobboldali erőknek a TESz-ben való cso­portosulását, nem tudná azt, hogy a TESz­­ben helyet foglal az ÉME, sőt ezé és még néhány fajvédő politikusé a vezetőszerep. A Genfbe utazó kormány­férfiak helyettesei A vasárnapi hivatalos lapban megjelent kor­mányzói kézirat alapján a genfi tanácskozásra utazó kormányférfiak közül Bethlen István gróf miniszterelnököt Füss József népjóléti minisz­ter, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert Ra­kovszky Iván belügyminiszter, Bod János pénz­ügyminisztert pedig Watkó Lajos kereskedelmi és ideiglenes külügyminiszter helyettesítik tá­vollétük ideje alatt. Vass József mint helyettes miniszterelnök már ma délután átvette a minisz­terelnökség ideiglenes vezetését. A nemzetgyűlésen vonják felelősségre Rakovszky belügyminisztert a nyír­egyházi beszédéért Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap képviselői beszámoló beszédet mondott ke­rületének székhelyén, Nyíregyházán. A bel­ügyminisztert több egységespárti képviselőn kívül Pesthy Pál igazságügyminiszter is el­kísérte kerületébe. Rakovszky Iván, — mi­ként mindig, —­ úgy most sem mulasztotta el az alkalmat arra, hogy éles támadást in­tézzen a baloldali pártok ellen. — Hiába akarják parlamentárissá, — mondotta, — szalonképessé tenni az ok­­tobrizmust, nem hagyjuk, hogy az inga el­lenkező irányba lengjen ki. Bejelentette, hogy ezt a gondoskodását azokra a baloldali pártokra is kiterjeszti, amelyeknek a bolse­­vizmushoz és oktobrizmushoz semmi közük, de amelyek magukat demokratikusoknak nevezik. A belügyminiszter valószínűleg tudatában volt annak, hogy ez a megnyilatkozása visszhangra fog találni a nemzetgyűlésen a belügyi tárca tárgyalása alkalmával és ezért alibiigazolásul megemlítette, hogy a nem­zeti élet föllángolásának ideje alatt egyesek súlyos bűnöket és hibákat követtek el és ezeket a hibákat és bűnöket ki kellett irtani, de a kormányzat sohasem vállalkozott arra, amit egyesek számonkérnek tőle, hogy le­törje a nemzeti föllángolást. A Világ m munkatársainak értesülése szerint az ellenzék körében nem tartják sikerültnek a belügyminiszter nyíregyházi ekvilibrista mutatványát, és elsősorban a szociálde­mokrata párt fogja megkérdezni tőle, hogy a nemzetgyűlésnek melyik pártjára vonat­koztatta beszédjének azt a részét, amelyben a bolsevizmussal közösségben álló pártokról beszélt. A belügyminiszternek a jobboldali szélsőségek ellen irányuló óvatos kijelenté­seit pedig azért nem veszik komolyan, mert a belügyminiszter ugyanakkor, amidőn a nemzeti élet föllángolásának keretében el­követett bűnöket hibáztatta, újabb hitvallást tett ama szellem mellett, amelyből e föllán­golással igazolt bűnök megszülettek. A „Fekete herceg“ 28 millió dollárja A Berliner Tageblatt moszkvai szikra­távirata szerint orosz búvárhajóknak sike­rült megállapítaniuk, hol fekszik a hetven év előtt a krími hadjáratban elsüllyedt Fekete herceg nevű angol hadihajó, mely 28 millió dollár értékű aranyrakományt vitt magával. A hajót két esztendő óta ku­tatják. A Fekete herceg hatvan láb mélyen fekszik a Fekete-tengerben, a krími hadjá­ratból ismert Balaklava város közelében. A hajó pénztárosának megmaradt feljegyzései szerint az aranyat négy vashordóban he­lyezték el. látn­nk­om Glü­cklich Vilma előadása a nemzetek szövetségéről­­­l és a békéről (A Világ tudósítójától.) Glücklich Vilma, a Feministák Egyesületének ügyvezető elnöke, ma este a Feministák Egyesületében előadást tart a Nemzetek szövetsége és a béke címen. Glück­­lich Vilma három évig Genfben tartózkodott, ahol a nők nemzetközi ligájának a vezetője volt. Most számolt be három éves genfi tapasz­talatairól. Rámutatott arra, hogy a nemzetek szövetsége azért nem fejlődhetett még odáig, hogy ren­deltetését betöltse, mert tekintettel ötéves múlt­jára, még csecsemőkorát éli. Megnehezül műkö­dését az is, hogy ötvennégy kormánynak a kép­viselete foglal benne helyet és határozatai csak akkor érvényesek, ha egyhangúak és ezenkívül ötvennégy állam kormánya, illetve alkotmányos képviselete kell, hogy ratifikálja, jóváhagyja a határozatokat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a nemzetek szövetsége elnevezés nem felel meg az intézmény lényegének, mert hiszen a szövetség kizárólag a kormányokat képviseli. Többször megtörtént, hogyha Genfben panasz­kodtunk a titkárságon, egyre azt a választ kap­tuk, hogy bennük megvan a jóakarat, azonban minden tekintetben a kormány utasításaitól függnek. — Genfben az a határozott érzése az ember­nek, — mondotta Glücklich Vilma, — hogy minél távolabb jutottunk időben Wilsontól, annál inkább közeledünk az ő tizennégy pont­jának szelleme felé és mindinkább több meg­értéssel érezhetjük ezeknek a pontoknak az igazságát. Ma már Amerikában is közelednek a wilsoni igazságok felé. A wilsoni pontok meg­születésében nagy részük van a feministáknak is. 1915-ben a feministák ligája megállapította elveit a békeszerződésekre nézve és akkor a mi küldöttségeink végigjárták az összes államok kormányait és arra kérték őket, szóban és írás­ban is, hogy t­ "intessék meg a háborút. Ezeket a határozatokat elvitték Wilsonhoz is. Hogy milyen hatással voltak ezek Wilsonra, arra nézve jellemző az az érdekes adoma, hogy amikor a liga elnöke találkozott Wilsonnal egy alkalommal, Wilson összegyűrt papírlapot vett elő, a liga memorandumát és azt mondotta, hogy felhasználtam, illetve hasznát vettem a memorandumban foglaltaknak. A tizennégy pont lényege sok tekintetben fedte a hágai ha­tározatot, benne volt a népszövetség intézmé­nyének a gondolata is. A nemzetek szövetsége alapszabálynak bevezető mondatában van va­lami ke­ Wilson szelleméből, amikor vállal­ják, hogy hadat nem üzennek és alávetik ma­gukat a nemzetközi jog határozatainak. Ezután ismertette Glücklich Vilma a nemze­tek szövetségének programját, azokat az ese­ményeket, amelyek a közeljövőben láthatók ebben az irányban. A nemzetek szövetségének idei szeptemberi közgyűlésén nagyjelentőségű az az általános határozat, hogy a francia javas­latra elhatározták a nemzetközi gazdasági kon­ferencia megtartását. Ez olyan eredmény, ame­­lyet nem lehet lekicsinyelni. A szeptemberi közgyűlésen bebizonyosodott, hogy milyen je­lentőségei vannak annak, ha a különböző ál­lamok képviselői összejönnek és kénytelenek tárgyalni kérdésekről. A nemzetek szövetségé­nek a titkárságán a politikai és szociális szak­osztálynak a vezetői nők, akik elmondotték tapasztalataikat, amelyből reményt lehet merí­teni a jövőre. Bizonyos, hogy a franciák han­gulata megváltozott, ami azért fontos, mert hiszen az utolsó években minden jóindulat és igyekvés a franciák ellenzésén hiúsult meg. Annak idején Branting, aki sok enyhítést akart, nem tudott elérni semmit, mert hiszen nem­ számíthatott egyhangú határozatra, amely a szavazatok érvényességéhez szükséges, a fran­ciák miatt. Annyira súlyos volt a helyzet, hogy szóba sem hozhattak sok indítványt. A franciák­ állásfoglalása annyira éles volt. Ma ellenkező­leg áll a helyzet­ ,a franciák vezetnek a békü­­lékeny javaslatokban, ellenben az angol kon­zervatív kormány bizonyult kerékkötőnek a szeptemberi tárgyaláson is, ahol a franciák de­mokratikusan és békésen befolyásolták a köz­gyűlést A nemzetközi gazdasági konferenciá­nak fontos jelentősége van, hiszen eddig szá­mos kérdést, így a háborús adósságok,­ a ki­­s bevándorlás kérdését nem lehetett szóba hozni a franciák, illetve az amerikaiak miatt, ellenben a nemzetközi gazdasági konferencián már nem lehet elkerülni ezeket a problémákat sem. Nekünk is kell készülni arra, hogy olyan kérdéseket hozzunk szóba, amely bennünket érdekel elsősorban, így például a szabad keres­kedelem ügyét. A másik fontos ügy, amelyet sikerült előbbre vinni a nemzetek szövetségé­nél ; a nemzetközi leszerelési konferencia ös­­­szehívása, amelynek gyorsítása érdekében a magyar delegációnak határozottan helyes és életrevaló indítványa volt A harmadik ered­mény volt, hogy indítványt tettek arra nézve, hogy a szellemi együttműködés bizottsága ál­lítson fel egy nevelésügyi albizottságot. — ——IMI I ——ii­­­i Jégeső a narancserdők fölött Rómából jelenti a Világ tudósítója. Az a borzalmas katasztrófa, mely Szicília és Ca­­labria partjait érte, óriási méretű volt. A katasztrófáról újabban a következő részlete­ket közük: A vihar és a jégeső a veteményekben óriási kárt tett. Egész olaj-, narancs- és cit­­rom-erdőket tépett ki a vihar. A gyümölcs­ös bortermés legnagyobb része elpusztult. A kárt sokmillió lírára becsülik. Szicília egy napon keresztül el volt vágva a szárazföld­től, mert a hullámverés következtében a hajóik nem közlekedhettek és a kábeleket is kiszakította a vihar. Calabriában a vasúti sínek teljesen elpusztultak. A vihar Messi­­nában több házat ledöntött, negyven épület pedig víz alá került

Next