Világ, 1925. december (16. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
2925 december T. VILÁG * Red4 adta a babért Prónay Pálnak, vasárnap délelőtt azután letépte a babért Prónay homlokáról, és saját homlokát díszítette fel vele. Szóval, a jogrendet előbb helyreállította Prónay Pál, és a különítmények koszorúja, azután helyreállították a jogrendet azok, akiknek sikerült leszerelniük Prónay zászlóalját, és lefegyverezniök a többi különítményt. Nem tehetünk róla, a mi egyszerű eszünknek kissé bonyolult ez a logika. Nem folytatjuk az ilyen elmélkedést,és leszögezzük azt, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter a nyíregyházi beszéd legfontosabb mondatával — erkölcsi bizonyítványt állított ki a Világ számára, kiállította azt az erkölcsi bizonyítvásyt, hogy az elmúlt nehéz években a Világ látta jól a helyzetet, és a Világ végezte becsületesen a kötelességét, mikor felvette a harcot a jogrend helyreállításáért, tekintet nélkül a kockázatokra és a veszedelmekre, tekintet nélkül arra a mindig újból megismételt vádra, milyen súlyos vétség az ország jóhíre ellen álhíreket terjeszteni a veszélyeztetett jogrendről és a közbiztonság kríziséről akkor, amikor Magyarországon a jogrend klasszikus állama, amint azt jónéhányszor hallottuk annak idején. Pedig annak idején herkulesi munka volt helyreállítani lassan, fokozatosan a jogrendet, és herkulesi érdem gyanánt könyveli el a kormány javára Rakovszky Iván belügyminiszter azt, hogy a korona és az államháztartás szanálását megelőzve, a korona és az államháztartás szanálását lehetővé téve, sikerült szanálni a jogrendet és a közbiztonságot. Ha már idáig ment el az őszinteségben a belügyminiszter, talán megtesz még egy lépést és válaszol erre a kérdésre: sikerült volna-e ez az első számú szanálás akkor, ha az annyiszor megvádolt, annyit támadott, olyan kíméletlenül fojtogatott Világ nem vállalja a veszélyeket, és a kockázatokat: nem vállalja az előőrs szerepét az erkölcs, a jog, a humanitás nagy szabadságharcában ? Csak ennyit akartunk elmondani, pedig még sok mást is lehetne elmondani a nyíres házi beszéd kapcsán. Egy milánói bankhivatalnok vádjai és Nagy Vince válasza Nagy Vince dr. nemzetgyűlési képviselő at következő sorok közlését kérte : A Nemzeti Újság vasárnapi számában hosszabb cikket közöl milánói tudósítójától és ebben egy Francesco Karbone nevű milánói bankhivatalnok, állítólag volt olasz vezérkari kapitánynak interjúját adja. Az interjúnak érdemi tartalma az volna, amit egyébként a cikk bevezetésében vádképpen hangoztat, hogy a Károlyi-kormány bűne, „hogy Franchet d' Esperay-vel kötött fegyverszüneti megállapodáson keresztül Károlyi kiszolgáltatta Magyarországot a szomszédok megszállásának". Ezenkívül még azt is tartalmazza a közlemény, hogy Károlyi tudott az olaszok ama tervéről, hogy Magyarországnak olasz haderőkkel való megszállása útján hajlandók lettek volna megakadályozni országunk felosztását. Végül az áhító Daigsos olasz vezérkari kapitány úr arról is tud, hogy Károlyi huszonnégy órával előbb bejelentete az olasz missziónak a hatalomnak Kun Béláék részére való átadását. Ezzel a tendenciózus közleménnyel szemben egészen röviden a következő tényeket kell megállapítanom : 1. A Nemzeti Újság közleményének bevezetésében foglalt vád már a bíróság előtt megdőlt. A kincstár is erre a fővádpontra alapította a vagyonelkobzási pert. Ezzel szemben a királyi kúria — teljesen belátva az elébe terjesztett adataim valóságát — nem fogadta el a felperes kincstár vádját valónak és Károlyit egyébként elmarasztaló kúriai ítélet indokolásában egyáltalán nem szerepel ez a köztudatba mindenképpen belevinni szándékolt alaptalan vád. 2. Nagyon könnyen ellenőrizhető valótlanság az idézett interjúnak az az állítása is, hogy Károlyi „aláírta a belgrádi fegyverszünetet, és ezzel önmaga döntötte le a régi Magyarország határait". A bíróság előtt bebizonyítottam, hogy az akkori összes budaikisztti lapok tudósításai igazolják, hogy Károlyi Belgrádban nem fogadta el az eléje terjesztett fegyverszüneti feltételeket, azok ellen szikratávíró útján tiltakozott Clemenceaunál. Aláírás nélkül jött vissza Belgrádból Budapestre, itt úgy a Nemzeti Tanács, mint a minisztertanács előtt beszámolt a fegyverszüneti feltételekről, és a maga részéről tiltakozott az ellen, hogy ezt a szerződést Magyarország elfogadja. Éppen Károlyinak egyedülálló véleményével szemben a Nemzeti Tanács — amelynek® Nagyatádi Szabó István is tagja volt — egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a kényszerhelyzetben el kell fogadni a fegyverszüneti szerződést. Ugyanígy határozott a miniszter tanács is, Károlyinak ott is határozottan nyilvánított tiltakozásával szemben. Ennek eredményeként a kormány utasítására nem is Károlyi, hanem Linder Béla írta alá a szerződést. 3. Az az állítás, hogy Olaszország, merő jóindulatból az ellenséges Magyarország iránt, haderőivel meg akarta szállani Magyarországéit, cáfolásra sem érdemes, nagyon áttekinthető naiv ferdítés. 4. Végül, hogy Károlyi a Vyx-jegyzék átadásakor milyen bejelentést tett az olasz missziónak és magának az egész entente közös megbízottjának , Vyx ezredesnek, annak megállapodására nem a milánói bankhivatalnok úr, hanem maga Vyx ezredes illetékes. Márpedig nem vitás az — hiszen Berinkey Dénes, Nagyatádi Szabó István és mások jelenlétében történt a bejelentés —, hogy Károlyi csak azt a tényt jelentette be az entente megbízottjának, hogy a kormány le fog mondani és helyét a szociáldemokrata kabinetnek adja át Kun Béláról, vagy bolsevistákról egyáltalán szó sem volt. Nagy Vince, nemzetgyűlési képviselő. A népszövetség meghosszabbítja a közvetlen ellenőrzést, ha a magyar kormány nem biztosít deficitmentes költségvetést és minden utódállammal kereskedelmi szerződést nem köt it Világ tudósítójától. A kormány félhivatalosa útján a késő esti órákban cáfolja néhány lapnak azt a hírét, hogy a genfi tanácskozáson a magyar kormány a népszövetségi főbiztos által gyakorolt ellenőrzés idejének megrövidítésére óhajtana előterjesztést tenni. Ezzel a hírrel szemben illetékes helyen utalnak arra, hogy a szanálási törvénybe foglalt, úgynevezett II. számú genfi jegyzőkönyv 2. cikke értelmében a tulajdonképpeni szanálási idő 1926. évi június 30-án véget ér és vele véget ér az ellenőrzés jelenlegi módja is. A kormánynak ez a cáfolata tulajdonképpen nyitott kaput dönget, mert azok a lapközlemények, amelyek a jelenlegi ellenőrzés módja fentartásának végső határidejét 1926. évi december 31-ben jelölték meg és ezzel a megállapítással kapcsolatban adtak hírt arról, hogy a kormány 1926 június 30-ával akar véget vetni a szanálás mai módjának, és tévedésen alapulnak. .Azok a lapiközlemények tehát, amelyeket a komány most cáfol, tévedésből indultak ki, de a kormány cáfolata is alkalmas arra, hogy újabb félreértéseket támasszon. Nyilvánvaló, hogy a ma este kiadott félhivatalos közlemény azt a hitet akarja bevinni a közvéleménybe, hogy a népszövetségi ellenőrzés jövő évi június hó 30-ával véget ér, holott a genfi jegyzőkönyv értelmében csak az ellenőrzés jelenlegi módjának megszüntetéséről lehet szó. A nemzetek szövetségének elhatározásától függ az, hogy 1926. évi június 30-án túlmenő időre az ellenőrzésnek milyen módját lépteti életbe. A magyar kormány tagjai e cáfolat dacára azzal az elhatározással utaztak Genfbe, hogy ott június 30-án túlmenő időre az ellenőrzés legenyhébb módját eszközöljék ki. Aszanálási jegyzőkönyvet aláíró hatalmak közül azonban többen azt az álláspontot képviselik, hogy az 1926. évi júniusi gazdasági helyzettől és az akkor gyakorlatban lévő kormányzati politikától kell függővé tenni azt, hogy a nemzetek szövetsége 1926 június 30-án ittt is közvetlenül gyakorolja-e az ellenőrzést, avagy megelégedjen a közvetett ellenőrzéssel, amelyet a magyar kormány óhajt bevezetni. A Világ munkatársának értesülése szerint az érdekelt hatalmak elhatározásukat attól akarják függővé tenni, hogy a magyar kormány a közvetlen ellenőrzés határidejének lejártakor, 1926 júniusában, az 1926—27-i költségvetési év első feléről milyen eredményeket tud felmutatni, illetve az 1927— 28-ik évre deficitmentes költségvetést tud-e garantálni. Ha a magyar kormány ezt nem tudná biztosítani, úgy a népszövetség — valószínűleg már nem Smith Jeremiás útján — tovább is közvetlenül fogja ellenőrizni a magyar pénzügyeket. .A közvetlen ellenőrzés megszüntetésének másik előfeltétele az, amire már a genfi jegyzőkönyvben kötelezte magát a magyar állam, hogy minden utódállammal kereskedelmi szerződést kössön. Ezzel a kötelezettséggel kapcsolatban az egyik legsúlyosabb probléma, amely a genfi konferencia elé kerül: — a függőben levő osztrák—magyar kereskedelmi szerződés. Ezt az ügyet az osztrákok viszik a népszövetség elé, amelynek útján akarják messzebbmenő előzékenységre bírni a magyar kormányt, amely tudvalevőleg az osztrák iparcikkekkel szemben igen merev álláspontra helyezkedett. Magyar politikai és gazdasági körökben meglepetésként fog hatni a magyar kormánynak az a genfi előterjesztése, amelyben a Takarékossági Bizottság újjászervezéséről tesz jelentést a népszövetségnek. Ezenkívül még bemutatásra kerül Genfben a közigazgatási és bírói eljárás egyszerűsítése, valamint az állami anyagbeszerzés központosítása. Klebelsberg gróf kitart a TESz mellett — „még ha egyesek a fejük tetejére állanak is" A Genfbe készülő Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, valószínűleg azért, hogy megfelelő atmoszférát teremtsen genfi tanácskozásához, vasárnap újból szerelmet vallott a szélsőjobboldali politikának. — Szó sem lehet arról — mondja egy hírlapi nyilatkozatában —, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetségét a teljesen alaptalan királypuccs-hírek kompromittálták volna. Meggyőződésem változatlanul az, hogy a TESz működésére szükség van ebben az országban, mint ahogy szükség van a konzervatív erők összefogására a forradalmi szellemmel szemben. Konzervatív erők alatt természetesen a jobboldalt kell érteni. Kijelenthetem, hogy ezen együttműködés érdekében fogok fáradozni továbbra is, még ha egyesek a fejük tetejére állanak is. A kultuszminiszter nyilatkozatában kijelenti, hogy a jobboldal megjelelölés nem a fajvédőkre és nem politikai pártokra vonatkozik, hanem a TESz-ben egyesült erőkre. Nem tételezhetjük fel azonban Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterről, hogy amikor ilyen erélyesen védi meg a jobboldali erőknek a TESz-ben való csoportosulását, nem tudná azt, hogy a TESzben helyet foglal az ÉME, sőt ezé és még néhány fajvédő politikusé a vezetőszerep. A Genfbe utazó kormányférfiak helyettesei A vasárnapi hivatalos lapban megjelent kormányzói kézirat alapján a genfi tanácskozásra utazó kormányférfiak közül Bethlen István gróf miniszterelnököt Füss József népjóléti miniszter, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert Rakovszky Iván belügyminiszter, Bod János pénzügyminisztert pedig Watkó Lajos kereskedelmi és ideiglenes külügyminiszter helyettesítik távollétük ideje alatt. Vass József mint helyettes miniszterelnök már ma délután átvette a miniszterelnökség ideiglenes vezetését. A nemzetgyűlésen vonják felelősségre Rakovszky belügyminisztert a nyíregyházi beszédéért Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap képviselői beszámoló beszédet mondott kerületének székhelyén, Nyíregyházán. A belügyminisztert több egységespárti képviselőn kívül Pesthy Pál igazságügyminiszter is elkísérte kerületébe. Rakovszky Iván, — miként mindig, — úgy most sem mulasztotta el az alkalmat arra, hogy éles támadást intézzen a baloldali pártok ellen. — Hiába akarják parlamentárissá, — mondotta, — szalonképessé tenni az oktobrizmust, nem hagyjuk, hogy az inga ellenkező irányba lengjen ki. Bejelentette, hogy ezt a gondoskodását azokra a baloldali pártokra is kiterjeszti, amelyeknek a bolsevizmushoz és oktobrizmushoz semmi közük, de amelyek magukat demokratikusoknak nevezik. A belügyminiszter valószínűleg tudatában volt annak, hogy ez a megnyilatkozása visszhangra fog találni a nemzetgyűlésen a belügyi tárca tárgyalása alkalmával és ezért alibiigazolásul megemlítette, hogy a nemzeti élet föllángolásának ideje alatt egyesek súlyos bűnöket és hibákat követtek el és ezeket a hibákat és bűnöket ki kellett irtani, de a kormányzat sohasem vállalkozott arra, amit egyesek számonkérnek tőle, hogy letörje a nemzeti föllángolást. A Világ m munkatársainak értesülése szerint az ellenzék körében nem tartják sikerültnek a belügyminiszter nyíregyházi ekvilibrista mutatványát, és elsősorban a szociáldemokrata párt fogja megkérdezni tőle, hogy a nemzetgyűlésnek melyik pártjára vonatkoztatta beszédjének azt a részét, amelyben a bolsevizmussal közösségben álló pártokról beszélt. A belügyminiszternek a jobboldali szélsőségek ellen irányuló óvatos kijelentéseit pedig azért nem veszik komolyan, mert a belügyminiszter ugyanakkor, amidőn a nemzeti élet föllángolásának keretében elkövetett bűnöket hibáztatta, újabb hitvallást tett ama szellem mellett, amelyből e föllángolással igazolt bűnök megszülettek. A „Fekete herceg“ 28 millió dollárja A Berliner Tageblatt moszkvai szikratávirata szerint orosz búvárhajóknak sikerült megállapítaniuk, hol fekszik a hetven év előtt a krími hadjáratban elsüllyedt Fekete herceg nevű angol hadihajó, mely 28 millió dollár értékű aranyrakományt vitt magával. A hajót két esztendő óta kutatják. A Fekete herceg hatvan láb mélyen fekszik a Fekete-tengerben, a krími hadjáratból ismert Balaklava város közelében. A hajó pénztárosának megmaradt feljegyzései szerint az aranyat négy vashordóban helyezték el. látnnkom Glücklich Vilma előadása a nemzetek szövetségérőll és a békéről (A Világ tudósítójától.) Glücklich Vilma, a Feministák Egyesületének ügyvezető elnöke, ma este a Feministák Egyesületében előadást tart a Nemzetek szövetsége és a béke címen. Glücklich Vilma három évig Genfben tartózkodott, ahol a nők nemzetközi ligájának a vezetője volt. Most számolt be három éves genfi tapasztalatairól. Rámutatott arra, hogy a nemzetek szövetsége azért nem fejlődhetett még odáig, hogy rendeltetését betöltse, mert tekintettel ötéves múltjára, még csecsemőkorát éli. Megnehezül működését az is, hogy ötvennégy kormánynak a képviselete foglal benne helyet és határozatai csak akkor érvényesek, ha egyhangúak és ezenkívül ötvennégy állam kormánya, illetve alkotmányos képviselete kell, hogy ratifikálja, jóváhagyja a határozatokat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a nemzetek szövetsége elnevezés nem felel meg az intézmény lényegének, mert hiszen a szövetség kizárólag a kormányokat képviseli. Többször megtörtént, hogyha Genfben panaszkodtunk a titkárságon, egyre azt a választ kaptuk, hogy bennük megvan a jóakarat, azonban minden tekintetben a kormány utasításaitól függnek. — Genfben az a határozott érzése az embernek, — mondotta Glücklich Vilma, — hogy minél távolabb jutottunk időben Wilsontól, annál inkább közeledünk az ő tizennégy pontjának szelleme felé és mindinkább több megértéssel érezhetjük ezeknek a pontoknak az igazságát. Ma már Amerikában is közelednek a wilsoni igazságok felé. A wilsoni pontok megszületésében nagy részük van a feministáknak is. 1915-ben a feministák ligája megállapította elveit a békeszerződésekre nézve és akkor a mi küldöttségeink végigjárták az összes államok kormányait és arra kérték őket, szóban és írásban is, hogy t "intessék meg a háborút. Ezeket a határozatokat elvitték Wilsonhoz is. Hogy milyen hatással voltak ezek Wilsonra, arra nézve jellemző az az érdekes adoma, hogy amikor a liga elnöke találkozott Wilsonnal egy alkalommal, Wilson összegyűrt papírlapot vett elő, a liga memorandumát és azt mondotta, hogy felhasználtam, illetve hasznát vettem a memorandumban foglaltaknak. A tizennégy pont lényege sok tekintetben fedte a hágai határozatot, benne volt a népszövetség intézményének a gondolata is. A nemzetek szövetsége alapszabálynak bevezető mondatában van valami ke Wilson szelleméből, amikor vállalják, hogy hadat nem üzennek és alávetik magukat a nemzetközi jog határozatainak. Ezután ismertette Glücklich Vilma a nemzetek szövetségének programját, azokat az eseményeket, amelyek a közeljövőben láthatók ebben az irányban. A nemzetek szövetségének idei szeptemberi közgyűlésén nagyjelentőségű az az általános határozat, hogy a francia javaslatra elhatározták a nemzetközi gazdasági konferencia megtartását. Ez olyan eredmény, amelyet nem lehet lekicsinyelni. A szeptemberi közgyűlésen bebizonyosodott, hogy milyen jelentőségei vannak annak, ha a különböző államok képviselői összejönnek és kénytelenek tárgyalni kérdésekről. A nemzetek szövetségének a titkárságán a politikai és szociális szakosztálynak a vezetői nők, akik elmondotték tapasztalataikat, amelyből reményt lehet meríteni a jövőre. Bizonyos, hogy a franciák hangulata megváltozott, ami azért fontos, mert hiszen az utolsó években minden jóindulat és igyekvés a franciák ellenzésén hiúsult meg. Annak idején Branting, aki sok enyhítést akart, nem tudott elérni semmit, mert hiszen nem számíthatott egyhangú határozatra, amely a szavazatok érvényességéhez szükséges, a franciák miatt. Annyira súlyos volt a helyzet, hogy szóba sem hozhattak sok indítványt. A franciák állásfoglalása annyira éles volt. Ma ellenkezőleg áll a helyzet ,a franciák vezetnek a békülékeny javaslatokban, ellenben az angol konzervatív kormány bizonyult kerékkötőnek a szeptemberi tárgyaláson is, ahol a franciák demokratikusan és békésen befolyásolták a közgyűlést A nemzetközi gazdasági konferenciának fontos jelentősége van, hiszen eddig számos kérdést, így a háborús adósságok, a kis bevándorlás kérdését nem lehetett szóba hozni a franciák, illetve az amerikaiak miatt, ellenben a nemzetközi gazdasági konferencián már nem lehet elkerülni ezeket a problémákat sem. Nekünk is kell készülni arra, hogy olyan kérdéseket hozzunk szóba, amely bennünket érdekel elsősorban, így például a szabad kereskedelem ügyét. A másik fontos ügy, amelyet sikerült előbbre vinni a nemzetek szövetségénél ; a nemzetközi leszerelési konferencia összehívása, amelynek gyorsítása érdekében a magyar delegációnak határozottan helyes és életrevaló indítványa volt A harmadik eredmény volt, hogy indítványt tettek arra nézve, hogy a szellemi együttműködés bizottsága állítson fel egy nevelésügyi albizottságot. — ——IMI I ——iii Jégeső a narancserdők fölött Rómából jelenti a Világ tudósítója. Az a borzalmas katasztrófa, mely Szicília és Calabria partjait érte, óriási méretű volt. A katasztrófáról újabban a következő részleteket közük: A vihar és a jégeső a veteményekben óriási kárt tett. Egész olaj-, narancs- és citrom-erdőket tépett ki a vihar. A gyümölcsös bortermés legnagyobb része elpusztult. A kárt sokmillió lírára becsülik. Szicília egy napon keresztül el volt vágva a szárazföldtől, mert a hullámverés következtében a hajóik nem közlekedhettek és a kábeleket is kiszakította a vihar. Calabriában a vasúti sínek teljesen elpusztultak. A vihar Messinában több házat ledöntött, negyven épület pedig víz alá került