Világ, 1926. április (17. évfolyam, 67-90. szám)
1926-04-01 / 67. szám
Csütörtök Május végén választ Románia ! (A Világ bukaresti tudósítójától.) Május huszonötödikén választ Románia. Az Averescu-kormánynak kinevezése után az volt első lépése, hogy publikálta a választások határidejét és közhírre tétette azt is, hogy a legközelebbi időben manifesztumban összefoglalt, teljesen kidolgozott programban fogja ismertetni céljait, terveit és azokat az eszközöket, amelyekkel céljait meg akarja valósítani. Kétségtelen az, hogy az új Averescu-kormányt, helyesebben Averescu tábornok megbízását nem fogadták általános rokonszenvvel, a kormánynévsor publikálása után azonban a hangulat általában igen erősen megváltozott az új kormány javára. Nem hivatalos, de jól informált körökből vett információink szerint ugyanis azok az aggodalmak, amelyekkel úgy az erdélyi magyarság, mint általában Románia szabadelvű közönsége az új kormányt fogadta, nem voltak teljesen indokoltak. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Averescu tábornok teljesen átfogó és általános, tehát természetszerűleg liberális színű politikát óhajt folytatni és mindenképpen közeledni fog az erdélyi magyar párthoz, mellyel a kooperációt teljesen az annak idején megkötött csúcsai paktum értelmében fogja keresztülvinni. A Bratianu-kormány kormányzásának utolsó idejében tudvalévően ezt az erdélyi magyar párttal kötött megállapodást a maga részéről felbontotta és így mindazok a kedvezések, melyeket a paktum a romániai magyarságra jelentett volna, illuzóriusak maradnak, ha a Bratianu-kormány továbbra is megmarad az ország élén. Az Averescu-kormány már most gondoskodott arról, hogy köztudomásra jusson közeledése az erdélyi magyarsághoz és ennek első lépése a csúcsai paktum érvényességének megerősítése. Ami természetesen azt jelenti, hogy mindazokat a helyeket, melyeket a paktum a parlamentben és általában a közigazgatásban biztosít a magyarságnak, a magyarság képviselői valóban meg is fogják kapni, sőt az sincsen kizárva, hogy az Averescu-kormány még további engedményekig is elmegy, tekintve, hogy kormányzatát, az eddigi jelek szerint, egészen széles alapokra óhajtja fektetni és kiküszöbölni a belső politikából annak az irritációs anyagnak nagy részét, melyet a kisebbségi kérdésnek antiliberális kezelése jelentett. Gazdasági szempontok Lapelato kolozsvári bankigazgatónak a kormányban való részvételéhez általában komoly gazdasági reményeket fűznek. Lapelato esztendők óta nagy és komoly pénzügyi munkásságot fejt ki és évek során át kiküldöttje volt Romániának az összes likvidációs tárgyalásokon, így többek között Portoroseban és Rómában is. A román valuta megerősítése elsősorban szerepel a kormány gazdasági programpontjai között és természetes, hogy az ország financiális körei fokozott érdeklődéssel várják azokat a részletes terveket, amelyeket a pénzügyi kormány a közeli napokban ismertetni fog. Ez a gazdasági program valószínűleg nem csekély szerepet fog játszani a tavaszi választásokon, mert bár kétségtelen, hogy Románia gazdasági helyzete általában véve nem rossz, mégis erős föllendülést, a kereskedelemnek és iparnak jelentős megizmosodását várják Románia gazdasági körei már régen egy olyan kormányzati rendszertől, amely erős kézzel véget vet a korrupciónak és a szabad versenyt, a szabad versennyel együtt pedig a szabad érvényesülést teoretikus dogmákból a realitások és lehetőségek ösvényére vezeti. Valószínűnek tartják, hogy a pártkeretek is meglehetős változásokon fognak átesni a májusi választásoknál. Az Averescu vezetése alatt álló néppárt ugyanis a nemzeti pártnak egy frakcióját máris megnyerte magának és most azt várják, hogy a parasztpárt Madgearu körül csoportosult szárnya szintén disszidál és csatlakozik Averescu tábornokhoz, aki ilyenformán igen erős "esélyekkel veszi föl a választási küzdelmet. , Konszolidáció A korrupció kiirtása és a külföldi tőkének bizonyos mértékig való bevonása az ország hiteléletébe, gazdasági téren már mutatja, hogy az új kormány konszolidációra törekszik. Ez áll úgy a belpolitikában természetesen, mint a külpolitikában. Informásom szerint a liberális szellemű törvényeket a kormány nemcsak megtartani akarja, de az egész vonalon meg is erősíteni, ami természetesen igen fontos előnyöket jelent a romániai magyarság számára. A belső rend megszilárdítása valószínűleg végét fogja jelenteni az eddig Romániában sem ismeretlen antiszemita egyéni akcióiknak és a belső konszolidációs munka után az Averescu-kormány teljes erejével a külpolitika mutatkozó problémái felé fordul. Ebben a tekintetben még nincsenek információim, de úgy hírlik, hogy nagyobb változások Románia külpolitikájában egyelőre nem lesznek, mindössze annyi, hogy a mai szövetségeseivel való viszony ápolásán és megtartásán túl az Averescu-kormány állam 1 VILÁG VILÁG húsvéti száma esemény lesz Jában békés és megértő középeurópai politikát akar hozni Romániának. Kétségtelen, hogy ez is egyike azoknak a programpontoknak, amelyek szintén emelik a kormány kilátásait a választásokra. Itteni körökben már most is számítanak arra, hogy a két pártfrakció csatlakozásán kívül a kormány pártja további bővülésre is számíthat, mert ha a választási küzdelmek bevezető fázisai már előrevetik a kormánytöbbség árnyékát, úgy azok a pártcsoportok is, amelyeket a kormánytól tulajdonképpen áthidalhatatlan ellentétek nem választanak el, szintén csatlakozni fognak hozzá. A községi választások általában megmutatták, hogy Bratianuék népszerűsége igen leolvadt, úgyhogy általában őket nem tartják komoly és nehéz ellenfélnek. A többi pártokban viszont hiányoznak azok az egyéniségek, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy az Averescu-kormánnyal — amennyiben addig programjának egy részét is sikerül beváltania — a siker reményével vehetnék föl a küzdelmet. Bethlen István városának közgyűlése egyhangúan elutasította a Világ betiltását célzó javaslatot Hódmezővásárhelyről jelenti a Világ tudósítója. Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága, amint ismeretes, nemrégiben olyan határozatot hozott, amely méltó megütközést kellett nemcsak az országban, hanem a külföldön is. Azt követelte Székesfehérvár közgyűlése, hogy a kormány tiltsa be a Világot, mivel a Világ fújta föl a frankhamisítás ügyét és ez az egyetlen lap, amely az elszakított területekre jár. A székesfehérvári határozatot közölték a többi városok törvényhatóságaival is. A felszólításra azonban az a város adta meg elsőnek a méltó választ, amely Bethlen miniszterelnököt választotta meg képviselőjéül. Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta meg Soós István polgármester elnöklete alatt márciusi rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán szerepelt a székesfehérvári határozatból származó és ezzel teljesen megegyező baranyai körirat. A hódmezővásárhelyi közgyűlés a város tanácsának javaslatára egyhangúan és minden vita nélkül kimondotta, hogy napirendre tér a körirat fölött, nem intéz fölterjesztést a kormányhoz a Világ betiltása érdekében és nem kívánja a Világ betiltását, mert híve a sajtószabadságnak és mert a frankügy tisztázását rábízza a törvényes szervekre, az igazságszolgáltatás és a törvényhozás fórumaira. Megegyeztek a magyar—amerikai filmkérdésben ? (A Világ tudósítójától.) Abban a hónapok óta tartó háborúskodásban, mely a Magyarországon affiliált filmérdekeltségek és a magyar kormány filmképviselete, a Filmalap között tört ki, ma, értesülésünk szerint, olyan közeledés történt, mely közeli lehetőségét adja a békés megegyezésnek. Amerika 4500 koronát ajánl filmméterenként Mrs. Lowry, az amerikai filmvállalatok főmegbízottja és a Filmalap között ma, — mondja informátorunk, — olyan elvi megegyezés történt, melyetaz egész kérdés komplexumának rendezése kell, hogy kövessen, mégpedig a legrövidebb idő alatt. A megegyezés alapja, hogy Amerika ugyan nem kötelezi magát az eredetileg kívánt kompenzációs filmek Magyarországra szállítására, ellenben hajlandó a filmrendeletben preliminált háromezer korona helyett az általuk behozott filmek minden métere után négyezerötszáz korona cenzúradíjat fizetni. A tárgyalások folyamán egyébként a további vitás pontoknál is sikerült annyira kiküszöbölni az ellentéteket, ami jogos reményt nyújt arra, hogy most már az amerikai filmvállalatok is lemondanak a magyar filmpiac bojkottjáról, viszont a magyar filmgyártás megindulásának útjából is elháríthatók lesznek a legnagyobb akadályok. Az Ufa világpiacot ígér a magyar filmnek A magyar filmgyártás megindulásának lehetőségét egyengetik egyébként azok az ajánlatok is, melyeket a két berlini filmvállalat: az Ufa és a Phöbus tettek a Filmalapnak. Az Ufa-cég ajánlatát Ostermayer Péter, müncheni filmgyáros adta át írásban a Filmalapnak. Az Ufa-cég — így szól Ostermayer Péter ajánlata — hajlandó Budapesten egyelőre egy világfilmet gyártani, melyet az egész világra kiterjedő saját kölcsönzői útján akar a külföldön elhelyezni, beleértve Amerikát is. Kötelezi magát az Ufa-vállalat, hogy ezt a magyar filmet összes elsőhetes filmszínházaiban, melyeknek a száma jóval meghaladja a százat, előadatja. Továbbá kötelezettséget vállal, hogy a Filmalaptól kölcsönkért harmincezer dollárt teljes összegében visszafizeti és pedig a kölcsönösszeg felét a negatívok leszállításakor, az összeg másik felét pedig nyolchavi egyenlő részletekben. Az Ufa ajánlata garantálja, hogy a németországi elhelyezésből minimálisan harmincezer dollár lesz a bevétel és a Filmalapnak haszonrészesedés címén biztosítja a magyarországi kihasznosításból eredő jövedelemnek akkora hányadát, mely körülbelül megfelel a befektetett tőke 25 százalékának. Amennyiben a film előállítása 30.000 dollárnál többe kerülne, ezt az összeget Ostermayer a sajátjából pótolja, s erre fedezetül hajlandó ötezer dollárt készpénzben letétbe helyezni. Az Ufa ajánlata világpiacot ígér a magyar filmnek és az a szándéka, hogy elsőnek egy klasszikus magyar írónak világszerteismert művét viszi vászonra. A Phöbus ajánlata A Phöbus, német filmgyár főmegbízottja, Kirchner igazgató útján huszonötezer dollárt kér a Filmalaptól és ezért az összegért ugyancsak egy magyar film előállítását ígéri, egyelőre a megfilmesítendő mű megnevezése nélküli. A világpiacot a Phöbus-gyár is garantálja a magyar filmnek, de, mert csak tizenhat filmszínháza sem, tehát csak tizenhat színházban. Természetes, hogy a kölcsönösszeg teljes visszafizetésére a Phöbus is kötelezi magát, de ennek a visszafizetésnek csak a film elhelyezése után az egész világpiacon tehet eleget. Ezenkívül haszonrészesedés helyett a Phöbus ajánlata kamatot helyez kilátásba a Fidnaillapnak. Erről a két ajánlatról tárgyaltak ma a Firmalapnál, mely azonban mindaddig nem dönt egyik ajánlat fölött sem, amíg az Alaptól bekért tárgyi biztosítékokat az ajánlattevők benyújtják. A főváros maga akarja fölépíteni az elektromos centrálét Mint ismeretes, hónapokkal ezelőtt egy külföldi tőkéscsoport ajánlatot nyújtott be a fővároshoz, amelyben koncessziót kért a tervezett központi áramfejlesztő telep megépítésére. Az ajánlatot Szakértőknek adta ki tanulmányozás végett a főváros s most tárgyalja azt az Elektromos Művek igazgatósága is. Értesülésünk szerint az Elektromos Művek igazgatóságának véleménye az ajánlat elfogadása ellen szól. Az igazgatóság javasolni fogja a fővárosnak, hogy az elektromos centrálét maga a város építse meg. Május folyamán különben az ajánlatot a világítási, a pénzügyi bizottság és a közgyűlés elé terjesztik, amely fórumokon fogják eldönteni annak sorsát. Fizessen elő a VILÁG-ra és ingyen biztosította lakását száz millióra tűzkár ellen. ! r 1926 április T. 3 Mamumm/^rr '■ ■ ^ " áHiftiHV film— Kitelepítik a Rókus-kórházat (A Világ tudósítójától.) A főváros beruhá-fzási programjának egyik legérdekesebb pontja a Rókus-kórház kitelepítése. A Tisza Kálmán téren, a régi gázgyár telkén akarják felépíteni az új Rókust. A Rókus-kórház kitelepítésének gondolatát bizonyára mindenki nagy örömmel fogadja, mert ez a kórházkaszárnya csakugyan nem való a város legzajosabb, legforgalmasabb utcájába. Az az érdekes, hogy a Rókus-kórházat legalább ötven esztendő óta akarják kitelepíteni, de ezzel az ormótlan, nagy sárga házzal nemcsak az emberek és a hatóságok nem bírnak, hanem az idő sem. Ezelőtt huszonöt évvel, amikor napi témája volt a lapoknak a Rókus-kórház kitelepítése, egy sereg ember, akinek nem volt egyéb dolga, azzal töltötte az időt, hogy ötleteiket talált ki: mit lehetne a Rókus helyébe építeni. A Rókus-kórház kitelepítési problémája ép olyan régi és ép olyan krónikus, mint a nyugati pályaudvar kihelyezésének az eszméje, amely pontos időközökben állandóan mindig újra felmerül, de már nem hisz neki senki. Mikor a kiállítás idején a német császár ellátogatott Budapestre, egyszer maga Ferenc József, az öreg király is észrevette, hogy az öreg Rókus ott éktelenkedik a Kerepesi út közepén. Nyilván Vilmos császár szólott neki, hogy micsoda ez a nagy sárga ház. Elég az hozzá, hogy Ferenc József kissé malíciózus hangon kérdezte meg Budapest polgármesterétől, mikor a főváros deputációja nála járt, hogy mi lesz már ezzel a nagy épülettel, miikor bontják le? Akkoriban mindenki biztosra vette, hogy végrevalahára csakugyan lebontják az öreg Rókust. Rengeteg tervet eszeltek ki az új Rókusról és plánumot készítettek arról is, hogy a Rókus mai helyén építik föl Budapest központi pályaudvarát. Azt tervezték, hogy a város határából a föld alatt hoznák be a Rókusig a vonatokat. Gyönyörű terv volt, csak az volt a baj, hogy sokba került, és ilyen fontos dolgokra már akkor sem volt az országnak pénze. A tervet aztán lassacskán belepte a por, és miközben nemzedékek jöttek, nemzedékek mentek, miközben országok és intézmények pusztultak el: a Rókus áll ma is a régi helyén, mint a Sión hegye, és az ördög sem bír vele. Külön szervezetet alakítanak a nyugdíjasok (A Világ tudósítójától.) A nyugdíjvalorizációs törvényjavaslat ügyében a pénzügyminiszter hétfőn ankétra hívta egybe az érdekelteket. Az ankéton azonban a felek között nem történt közeledés, mivel a pénzügyminiszter elvi álláspontjából nem engedett és kijelentette, hogy az aranymérleg-kulcs bázist fentartja. Az ankéton az alkalmazott érdekeltségek részéről ellenérvül elhangzott egy másik bázisterv is, mely a vállalati jövedelmet javasolta a nyugdíj alapjául. A nyugdíjas alkalmazottak nagy többségének felfogása szerint azonban mindkét javaslat helytelen alapból indul ki. A nyugdíjasok ugyanis úgy tartják, hogy a nyugdíj alapja kétoldalú szerződés kell, hogy legyen a nyugdíjszabályzat, melyet a vállalat köt meg tisztviselőjével. Ebben a szerződésben ugyanis a tisztviselő nyugdíja kétféle garanciával biztosíttatik: a vállalat és a nyugdíjintézet garanciájával. A nyugdíjasok úgy tartják, hogy a kormánynak nem a pénzügyminiszterre, hanem az igazságügyminiszterre kellett volna bízni a kérdés megoldását. Véleményük szerint az igazságügyminiszter lenne illetékes arra, hogy javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, hogy az eddigi hosszadalmas bírói eljárás helyébe kettős fórumú nyugdíjbíróságot állítsanak föl. Az első fórumot a törvényszék, a másodikat a Kúria tanácsából, amelyekben a nyugdíjasok és munkaadók egyaránt képviselve lennének. Ezeknek a követeléseknek érvényesítésére a nyugdíjasok körében mozgalom indult meg, hogy a nyugdíjra jogosult tisztviselőket minden más tisztviselő-szervezettől különálló szervezetbe tömörítsék. A megalakítandó szervezet a Nyugdíjas Magánalkalmazottak Országos Szövetsége címet veszi föl és a szövetség megalakításának kezdeményezői ez úton hívják föl a nyugdíjas tisztviselőket, magánalkalmazottakat, altiszteket és özvegyeket, hogy csatlakozásukat naponta 3—5 óra között jelentsék be az István király szállóban. Lefoglalták az ír köztársasági párt titkos munícióraktárát Dublinből jelentik. Az ír fővárosban a rendőrség ma délben hatalmas muníciókészleteket foglalt le, amelyeket az ír köztársasági párt hívei halmoztak fel már hónapok óta. A rendőrség emberei bizalmas értesülések alapján a külváros egyik utcájának épületét teljesen körülzárták, majd lehatoltak a pincébe, ahol először is rengeteg röpiratot találtak. A pincében nagymennyiségű robbanóanyagra, 300 bombára, 10.000 gyutacsra, számos fegyverre és revolverre bukkantak. A rendőrség a délután folyamán többeket letartóztatott. A letartóztatottak neveit egyelőre nem köztik, állítólag azonban az ír köztársasági párt úgyszólván valamennyi vezető politikusa kompromisálva van.