Világ, 1948. január (776-800. szám)
1948-01-01 / 776. szám
Karáéy Kaíaíin életregénye ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■HHBPWRBHflMHHHBBMMaHnBHRHHBHMMHHMHHHBBnHBaHBBaHHMMHHHHHHflHBHHMraMMBSWIIi. llJRBHBOTeMBHHHMMRHMBPlCKMVHMPMr « 5. SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főfzerkesttő SUPKA GÉZA DR. 1948 JANUÁR 1 * CSÜTÖRTÖK rendelet a közalkalmazottak illetményéről (k lesz a nyolcmillió dollár 7 Apostol esztendeje »n.) A dolgok nem, mártizenötödikevel, » meg , nem in 1848-cal kezuouira el is tekintünk az es parasztforradalmaktól áz ezek komoly intékei, szolgálták a nemes urak fára —, magát a magyar, it már előzetesen jól feltoltak Eötvös József reei: az 1845-ben megjelent falu jegyzeje«, amely a vinyaörök Viola jobbágy írójában tükröt tartott a negyes urak lelkiismerete s aztán a 48 februárjában jelent másik regény, agyarország 1514-ben mely a Dózsa-lázadán rémit vetítette a nemes urak A?__urak hft akarták a. tanulhattak volna , a két irodalmi mementón de nem akarták , így a vári, párisi forradalom kissé váratlanul süvölbele a pozsonyi rendi ősbe. Immár, túl hosszú, több mint három évije tartott a Metternichlélekölő csend, semhogy rak valami komoly vársban hittek volna. Persze is akartak hinni, mert ■n ez a változás nem hoztt mást, mint az eddigi ilis birtokviszonyok átírását, éspedig a nemesi hátrányára azt, ha becsületesen akar, historiát mondani, nyilt kel tárnunk, s meg kell őszintén mondanunk: a pozsonyi rendi gyűlésnek sem kormánypártja, sem ellenzéke egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a srázis felől ciklon sebességgel kelet felé törő forradalmi vihar az egész magyar rendiség épületét rázhatná meg. Pozsonyban még az ellenzékiek — Batthyány, Kossuth, Beák — is legföljebb csak nacionalista rezsimváltozásra gondoltak: az osztrák kamarila- uraimat, Metternichhel, Zsófia főhercegnővel együtt elsöpri a felfordulás, a aztán Magyarországon, most már magyar urakkal az élen, tovább folydogál a rendi élet. Hogy az 1848-as földcsuszamlás alatt komoly szociális forradalom tüze dohog, arra abban a percentben Pozsonyban senki sem akart gondolni. Az egyetlen ember, aki a kezdet kezdetétől fogva tisztában volt vele, hogy itt nemcsak arról van szó, melyik garnitúra tartsa a kezében a dolgok gyeplőszárát. Petőfi volt, a 25 esztendős poéta, aki számára a Múzeum-kerti 12 pont közül a 6. és a 7. — a közös teherviselés és az úrbéri terhek megszüntetése — volt a legfontosabb. A többi követelés eszköz, politikai fegyver volt csupán a két létparancs diadalához. Petőfi nyíltan, köntörfalazás nélkül beszélt: Dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja. Azért a víz az úr! »Azért a víz az úr« — apokauptikus fenyegetés, amely meg idejében erre téríthette vonla a pozsonyi patopárokat. A szó elhangzott, s a pozsonyi rendek, majd pedig az ugyanazon nemes urak megválasztásával egy begyült pesti »népképviselet« egyebet sem tett, mint megrizaboltálta « szóét, átalakulást. Valami párat vaksággal egyszerűen » magyar radikalizmus vigécein ki titulálták azokat a pesti fiatalokat, akik az eddigi társadalmi egyensúly megváltoztatásáért lelkesültek, sőt Pozsonyból kemény hangon üzenetet küldtek Pestre. »Reményiem, Pest méltányolni fogja ama kijelentésemet, hogy én Pestet ugyan az ország szívének tartom, de mint törvényhozó utána nem indulok. Reményem, hogy e nemzet elég erős és hatalmas eltiporni mindenkit, minden egyest, minden kasztot s egyes municipiumokat, amelyeknek gondolatába jöhetne ellenszegülni!« A »népképviselet« és a forradalom útja kettévált. A tragédiát, amely a nemzetre azért fakadt, mert a nemesi rend a maga osztályérdekeit elébe helyezte a népmilliók érdekeinek, valósággal szűkölve érezte fel előre a 25 esztendős bukott képviselőjelölt és kiérdemesült vidéki ripacs: Petőfi. Ebből a kétségbeesett tehetetlenségéből fakadt fel .Az Apostol, amely — eposz létére — Petőfinek leglíraibb, tehát legalanyibb megnyilatozása. A Szilveszter-napi született költő itt a társadalmi forradalom élharcosának mutatkozik be, aki egy évszázaddal — vagy még többel? — megelőzi a saját magyar korát. Bizonyos az, hogy a 48-as forradalomnak a gondolata ebben a költeményben teljesedett ki a legmerészebben. A mögötte zúgó gondolatvilág lehetett volna a magyar szociális átalakulásnak evangéliumává. Hogy ez a folyamat nem ment végbe a magyar lelkekben, s hogy a 48-as forradalom a rákövetkező évben egy gesztusnak gyönyörű, de eleve sikertelenségre ítélt romantikus szabadságharcba torkollott bele, ez a 48-as magyar, forradalomnak külön tragé- diája. A magyarországi zsidóság Nyugatra hurcolt vagyonának visszaszerzése érdekében a napokban újabb akció indult meg. 1944. március 19-e után a bankszéfekben lévő zsidó értékeket lefoglalták és később mind ezeket, mind a nyilasok rabolta ékszereket, aranyat, ezüstöt, szőnyegeget, képeket és szőrméket 44 vagonba zsúfolták össze és Toldy Árpád csendőrőrnagy vezetésével Brennbergbányára vitték. Utólagos megállapítás szerint mintegy 100 láda aranyat hurcoltak ki s a ládák átlagos súlya 30—10 kiló volt. Ezenkívül a vonaton volt 8 láda brilliáns. Szálasi utasítására Brennbergbányáról Nyugatra irányították a vonatot, Bischofshofen és Werfen között, az úgynevezett werfeni algáiban. rejtették el. Toldy 50 ládája Ekkor már Tirol felől közeledtek a francia csapatok, Salzburg és München irányából pedig az amerikai hadsereg. Toldy Árpád csendőrőrnagy 50 láda aranyat két teherautóra rakatott és Tirolban elásatta az elrablott kincseknek ezt a részét. A francia és amerikai megszózó30 autók egyidőben érslagútba. ZZOki,diesebb rész, így a nyolc láda brilliáns, francia kézre került. A vonat másik répét az amerikaiak Salzburgban beraktározták. A franciák kezére került ékszerek Innsbruckba jutottak. Ugyancsak Innsbruckban tartózkodott már ekkor Toldy Árpád csendőrőrnagy és egészen a múlt év közepéig jól élt az egyik innsbrucki szállodában. Tavaly ősszel azután Toldy Árpádnak nyoma veszett, a hírek szerint sikerült Délamerikába kijutnia. Időközben egy feljelentés alapján a francia katonai hatóságok megtalálták azt az ötven láda aranyat, amelyet Toldy Árpád rejtett el. Két bizottság nézeteltérése A károsultak természetesen érdeklődni kezdtek, hogy a Nyugatra hurcolt vagyont hogyan kaphatnák vissza. Hosszú ideig tartott, amíg megállapították, hogy az ékszervonat kincsesládái hova kerültek? Később létrehozták azt az alapot, amelyből a kifosztott zsidóknak kártalanítást kell juttatni. Ennek az alapnak kellene megkapnia a még ma is Nyugaton lévő magyarországi zsidó kincseket , a rendkívül nagy értékek visszaszerzése elé azonban különböző, súlyos akadályok tornyosultak. A közelmúltban a pénzügyminiszter 12 tagú különbizottságot alakított a zsidó javak visszahozatalára. A Világ munkatársa beszélt dr. Reiner Imrével, a bizottság elnökével, aki a nehézségekről a következőket mondotta: — A zsidó javak visszahozatali bizottsága állandó érintkezésben volt az amerikai és a franca kormánnyal. Már javában folyt a levelezés, amikor meglepetésszerűen az UNO kebelében működő menekültügyi bizottság úgy döntött, hogy:A Nyugatra hurcolt magyar zsidó javakat egy alapba utalja. Az alap felett a Jewish Agency és a Joint közösen rendelkezik. Az alapba került mindaz az érték is, amelyet a németek semlegeg országokban helyeztek el. Az UNO menekültügyi bizottságának döntése szerint — ebben a bizottságban Amer Anglia, Franciaország, Boszlávia és Csehszláv képviselői foglaltak helye az alap vagyonát azokna üldözötteknek felsegélyezésen fordítani, akik bármi oknál fogva nem térnek vissza hajukba. A Magyarországról ki ... colt ki-msek 90*A-a r., említett két zsidó intéző rendelkezik. Ké a kincs? — A magyar zsidó ér képviseletek ezzel szemben'-' az álláspontjukat hangóják, hogy a magyar zsidó» vagyona felett csak a magyar zsidói, ■ rendelkezhetik. Mindent elkövetünk ti « hogy a kifosztottak ismészeteik és egyéb vagyonnyaik birtokába jussan a közeljövőben szándékon van Innsbruckba utazni, a helyszínen folytassak gyalásokat Értesülésünk szerint a feni alagút vonatának ér közül néhány láda eltánt eredeti leltár a visszahoz bizottság rendelkezésére viszont nincs még pontos mutatás arról, hogy mérték.kerültek a francmilyen értékek az angol patok kezére, így a vitás értéke pontosan megállapítható, de becslésre mintegy 8 millió dollárt érnek a brilliáns-, az ezüst-, szőrme-, szőnyeg képkincsek. Pokola Győr értékű arany és brilliáns, melyet a magyar zsidóktól raboltak e Lapzártakor érkezett: A franciák visszaadják a lefoglalt javakat A francia kormányhatóságokkal a magyar hazahozatali kormánybiztosság hónapik óta tárgyalásokat folytat Németország és Ausztria francia megszállási zónájában, valamint Franciaország területén lévő magyar javak visszaadásának ügyében. A minisz- t terelnökségről szerdán délben azt a felvilágosítást kap Világ munkatársa, hogy tárgyalások eredményhez vettek, mert a franciaságok hivatalosan ért°síte a magyar kormányt, a Németország és Ansz francia megszállási zónájáén lévő magyar zsidójavakat Ma- 1