Világesemények Dióhéjban, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
a munkáspártok és más haladó, demokratikus erők ellen. Az európai népek biztonságát leginkább azonban az fenyegeti, hogy a kontinensen még nem sikerült hatékony intézkedéseket hozni a katonai enyhülés és a leszerelés érdekében. A moszkvai tanácskozáson ennek megfelelően a politikai enyhülés erősítése mellett álltak ki, s ennek érdekében szorgalmazták az egységes egészet alkotó helsinki záróokmány megvalósítását és újabb együttműködési megállapodások megkötését. Szükségesnek tartották az államok közötti kapcsolatok fejlesztését, az 1980-ra tervezett madridi találkozó alapos előkészítését. A program másik része különleges jelentőséget tulajdonít az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseinek. Ezt bizonyítja, hogy a szocialista országok a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokon már több alkalommal, legutóbb pedig 1978. június 8-án tettek konstruktív javaslatokat. Ez utóbbiak lényege, hogy a két fél fegyveres erőinek nagyságát azonos, de az eddiginél jóval alacsonyabb szinten határozzák meg. Nincs olyan fegyverfajta, amelyet a mostani tanácskozáson képviselt államok ne lennének készek korlátozni vagy csökkenteni annak az elvnek a szigorú megtartásával, hogy egyik ország biztonsága sem szenvedhet kárt. Készek a legnagyobb figyelemmel tanulmányozni más államok javaslatait is a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseiről. Nincs azonban leszerelés kölcsönös bizalom nélkül. Ha egy országnak erőszaktól, támadástól kell tartania, nem válik meg fegyvereitől. Ebből kiindulva a szocialista országok újra javasolták: a helsinki tanácskozáson részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. Javasolták, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne növelje tagjainak számát, a két fél hadereje ne lépje túl az 50 000-60 000 fős szintet az európai hadgyakorlatokon. Célszerűnek tartották, hogy az összeurópai értekezleteken egyeztetett bizalomerősítő intézkedéseket a Földközitenger térségére is kiterjesszék. A Varsói Szerződés tagállamai következetesek a tekintetben is, hogy változatlanul készek a NATO feloszlatásával egyidőben feloszlatni saját szervezetüket is, s első lépésként a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak Európa államaihoz: „Határozottan elő kell mozdítani a katonai enyhülés ügyét Európában, hatékony intézkedéseket kell hozni a katonai szembenállás szintjének csökkentésére az európai kontinensen, valamenynyi európai állam egyenlő biztonságának figyelembevételé vel." Elérhető-e ez a cél? A moszkvai csúcs válasza: egyértelműen igen.