Világesemények Dióhéjban, 1981 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
November 14-én államcsínyre került sor az egyik legstabilabbnak tartott afrikai országban: a csöpp Bissau-Guinea (36 000 négyzetkilométer, 800 000 lakos) miniszterelnöke, Joao Bernardo Vieira megdöntötte Luiz Cabral köztársasági elnököt. Noha a puccs során mindössze két ember vesztette életét, következményei jóval súlyosabbak: minden jel arra mutat, hogy végérvényesen lekerült a napirendről Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek régóta tervezett uniója, és felrobban a két ország közös pontja, a felszabadító harcot ihlető PAIGC (Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja), amelynek elnöke Aristides Pereira egyben a Zöldfoki-szigetek köztársaságának elnöke. A jelek arra vallanak, hogy az államcsíny hátterében azok az „időzített aknáik” húzódnak meg, amelyeket még annak idején a portugál gyarmatosítók fektettek le, aligha gondolván a jövő fordulataira. AMILCAR CABRAL ZSENIÁLIS FELISMERÉSE A portugál gyarmatosítók már a 15. század végén megvetették lábukat a Zöldfoki-szigeteken (4000 négyzetkilométer, jelenleg 310 000 lakos), majd egy évszázaddal később a mai Bissau-Guineában. Ez a vidék a rabszolgakereskedelem fontos központja lett, s a Zöldfokiszigeteket a Bissau-Guineából idehurcolt rabszolgákkal népesítették be. Mivel azonban a Zöldfoki-szigetek fontos kereskedelmi-katonai bázissá váltak, afrikai lakosságuk fokozatosan keveredni kezdett, s jelenleg körülbelül 70 százaléka mulatt. A portugál gyarmatosítók az afrikai gyarmatok őslakosságát két kategóriára osztották: a mulattok köréből került ki a kisszámú „aszszimilált”, aki iskolába járhatott, megtanult portugálul, európai módra öltözködött és alsóbbrendű beosztást kaphatott a gyarmati közigazgatásban. A lakosság túlnyomó, nem „asszimilált” része szolgáltatta az olcsó munkaerőt, mert a gyarmatosítás szinte utolsó percéig érvényben volt a kényszermunka. A portugálok az „asszimiláltak” révén megbízható munkatársakhoz jutottak, mert a mulattok büszkék voltak félfehérségükre és mélységesen megvetették a „feketéket”. A bantu lakosok viszont érthető módon gyűlölték a nyakukba ültetett fehérmajmoló mulattokat. Amilcar Cabral (apja zöldfoki értelmiségi, anyja guineai), az afrikai felszabadító harcok egyikése- Ibissau guinea i