Világgazdaság, 1968. november (mutatványszám)

1968-11-21 / Mutatványszám

2 1968 NOVEMBER HÓ A LONDONI FÉMTŐZSDE London, november 20. — A színes­fémek piacán az újabb valutaválság hatása érződött. Általában az árak emelkedtek, eltekintve az óntól, ennek piacán folytatódott az előző délutáni hanyatlás. A rézpiacon a huzaltuskó jegyzései nyitáskor emelkedtek, a továbbiakban mérsékelt adás-vétel közben szűk hatá­rok közt ingadoztak. Végeredményben az azonnali ár 3 fonttal, a határidős ár 312 fonttal ment feljebb. Az Egye­sült Államokból egyaránt érkeztek vé­teli és eladási megbízások,, de az euró­pai kontinens devizapiacainak bezárá­sa miatt általában csekély volt az ér­deklődés. A katódok kontraktusában az árak szintén emelkedtek, de a for­galom csekély volt. Az ón piacán az eladók — tekintet­tel a devizahelyzetre — megkísérelték a jegyzések emelését, de a vevők csak alacsonyabb áron voltak hajlandók üz­letet kötni. Annál is inkább, mert Pe­­nangban tekintélyes áresés következett be. A nyereségrealizáló és egyéb el­adások következtében az én azonnali ára 15 fonttal, határidős ára 10 fonttal esett. Az áresést a következő okok idéz­ték elő: a piacon általánosan az a vé­lemény uralkodott,­­hogy a legutóbbi áremelkedés mértéke túlzott volt; so­kan arra számítanak, hogy az Egyesült Államok tartalékihivatala, a GSA, a legutóbbi áremelkedés következtében valószínűleg több ónt bocsát majd a piacra az állami tartalékból. Az árak hanyatlása az utópiacon, a hivatalos zárás után is folytatódott. Az ólom piacán szerényebb volt az árak emelkedése. Végeredményben az azonnali és a határidős jegyzés 7 shil­ling 6 pennyvel ment feljebb, miután az árat — a korábban elért magasabb szintről — nyereségrealizáló eladások lenyomták. Az adás-vételi tevékenység mérsékelt maradt. A horgany piaca eseménytelen volt, a réz és az ólom irányzatát követve az azonnali jegyzés 7 shilling 6 penny­vel, a háromhónapos jegyzés 10 shil­linggel emelkedett. Az ezüst árjegyzéseit nyitáskor a devizahelyzet miatt emelték. A fedező­vásárlást azonban a nyereségrealizáló kínálat bőven ellensúlyozta, így a to­vábbiakban tartott maradt az irányzat. Végeredményben az azonnali ár 21/1 pennyvel, a háromhónapos ár 3 penny­vel került magasabb szintre. A forga­lom mérsékelt maradt. (Reuter) A JAPÁN ACÉLIPAR TERVEI AZ AMERIKAI PIACON Tokió, november 20. — Megbízható értesülések szerint a japán acél­ipar abban bízik, hogy az Egyesült Ál­lamok acélimportjából 45 százalékot biztosíthat magának, míg a fennmaradó 55 százalékon a nyugat-európai orszá­gok osztozkodhatnak. Arra nincs lehe­tőség, hogy a japán és a nyugat-euró­pai­ acélgyárak az amerikai importpiac felosztására nyílt megállapodást kösse­nek, mert ezt az Egyesült Államok monopóliumellenes törvényei tiltják. Azt azonban a japánok mégis remélik, hogy a piac ilyenforma felosztásához megszerzik Nyugat-Európa hallgatóla­gos beleegyezését. Külön problémát je­lent a mennyiség megállapítása, mert a lehető legnagyobbat akarják elérni, amely az amerikai acélipar számára még elfogadható. (Reuter) A LONDONI WOLFRAMÉRC-PIAC London, november 20. — A wolfram­­érc eladóinak elképzelései az árakról meglehetősen eltérnek egymástól, de általánosságban a jelenleginél valami­vel tágabb árhatárok rajzolódnak ki. A szab­vány minőségű áru jegyzései 39272—41672 shilling között mozognak, a korábbi 39672—405 shilling helyett (long tonna egységenként, dif Európa). Néhány nem régen kötött ügylet kere­tében a jó minőségű kínai ércet az alsó árhatárnál egy árnyalattal olcsóbban vásárolták, a legjobb minőségű koreai beralt-ércért pedig 420 shillinget fi­zettek. (Reuter) A KAKAÓPIAC KILÁTÁSAI London, november 20. — A Gill and Duffus cég legújabb piaci körlevelé­ben azt írja, hogy „borúsak a kakaó­piac kilátásai, és jövőre igen komoly ellátási problémák merülhetnek fel”. A tekintélyes kakaókereskedő cég becslése szerint a világ kakaóterme­lése 1968/69-ben 1 187 000 tonna lesz, az előző évi 1 319 000 tonnával szemben A várható szükséglettől ez a mennyi­ség 186 000 tonnával marad el. E szerint a kereslet már negyedik éve meghaladja a termelést, és a fel­halmozott készletek előreláthatóan to­vább apadnak. Az év végén valószínű­leg csak 271 000 tonna régi termésű kakaót visznek át a jövő évre. Idén az előző évről áthozott készlet még 362 000 tonna volt. A legnagyobb nyugat-afri­kai kakaótermelő országok már úgy­szólván egész idei termésüket értéke­sítették. A piaci ellátás kilátásait csak ke­véssé enyhíti az, hogy a vállalat véle­ménye szerint a jelenlegi magas árak A ROAN SELECTION TRUST ÉVI JELENTÉSE London, november 20. — Sir Ronald L. Prain, a Roan Selection Trust (RST) elnöke évi jelentésében közli, hogy a vállalat az idei gazdasági évben 330 000 tonnás rekordtermésre törekszik. Az év első negyedének eredményei azt mutat­ják, hogy a cél eléréséhez jó úton ha­ladnak. A rézpiacról szólva a jelentés el­mondja, hogy jelek szerint olyan idő­szak kezdődött, amelyben az elemi vö­rösréz termelése kielégíti a keresletet. Ezért a fogyasztók a következő néhány évben a piac kielégítő alakulására szá­míthatnak, annak ellenére, hogy a he­lyettesítő anyagok térhódítása tovább tart. Az elemi vörösréz világfogyasztá­sa — becslések szerint — minimálisan az eddigi mintegy 4 százalékos emelke­dést fogja elérni. A jelentés szerint 1968 szeptembere végéig a teljes termelés 79 740 tong ton­na volt, szemben az előző évnegyed 70 257 tonnás és a korábbi 80 048 ton­­­nás termelésével. Az átlagár a július—szeptemberi ne­gyedben 455,8 font volt long tonnán­ként, tehát nem érte el az előző évre­ A FRANCIA GABONAPIAC Párizs, november 19. — A francia ga­bonapiac a kereskedelmi körök szerint a múlt héten meglehetősen nyugodt volt. Japánnak mintegy 15 000 tonna takarmányrépát adtak el, metrikus ton­nánként 51,80 dollár egységáron c. and f. japán kikötők, januári szállításra, míg Norvégia december közepétől ja­nuár végéig történő szállításra 15 000 tonna kukoricát vásárolt metrikus ton­nánként 57,75 dollár dif áron. Más források arról számolnak be, hogy január közepén történő szállítás­ra néhány tétel takarmánybúzát adtak el, long tonnánként 23 font sterling cif áron Angliának. Ugyancsak Angliának meghatározatlan mennyiségű cirokma­got is eladtak, 2372 és 24 font sterling long tonnánkénti cif áron, decemberi szállításra. (Reuter) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK JÖVŐ ÉVI CUKORSZÜKSÉGLETE Washington, november 20. — Free­man amerikai földművelésügyi minisz­ter bejelentette, hogy 1969-ben 10,6 millió short tonnában akarják meg­állapítani az Egyesült Államok cukor­szükségletének előirányzatát. Ez a mennyiség short tonnában, nyerscukor egyenértékben értendő. A külföldi szál­lítók 3 990 000 tonnával járulnának hozzá a szükséglet fedezéséhez. Idén az Egyesült Államok szükségle­tét eredetileg 10,4 millió tonnában ha­tározták meg, de a kontingenseket fo­kozatosan emelték, míg végül is a bel­földi termelők és a külföldi szállítók összesen­ 11 millió tonnát vihettek piacra az Egyesült Államokban. (Reu­ter) miatt a világ feldolgozói 2,5 százalék­kal kevesebb kakaót őrölnek jövőre, mint idén.­­Az idei őrlés eredményét a Gill and Duffus cég jelentése 1 397 000 tonnára becsüli, a jövő évi eredményt pedig 1 361 000 tonnára. (Reuter) ÚJ SZOVJET BÚZAFAJTA Moszkva, november 19. — Csicsin szovjet akadémikus bejelentette, hogy mezőgazdasági szakemberek újfajta bú­zát kísérleteztek ki normál búza és ta­rackbúza keresztezéséből. Az újfajta búza érdekessége, hogy évelő növény, azaz egy vetésről többször aratható. Szovjet tudósok olyan újfajta fagy- és üszögálló burgonya kikísérletezésén is dolgoznak, amely ellenállna a kolo­­rádó és más bogarak, továbbá külön­böző betegségeknek is. .Búza és rozs keresztezéséből pedig olyan télibúzát szeretnének előállítani, amely Szibéria szélsőséges klímáját is jól bírja. (Reu­ter) A HOLLAND ZSÍRPIAC Hága, november 15. — Hollandiából a november 9-én végződő hétre ki­adott kiviteli engedélyek alapján 1026 metrikus tonna tiszta, finomított sertés­zsírt exportáltak, ebből az NSZK-ba 15, Angliába 400, más országokba 611 tonnát. A faggyú ára november 15-én mázsánként 57 holland forint volt (ab tartály, csomagolás nélkül). A belföldi zsírárak: nyers zsír 0,35—0,45, bézsír 0,25—0,35, marhafaggyú 0,35—0,50 hol­land forint, kilogrammonként. A füs­tölni való, bőr nélküli hátszalonna ára 0,85—1,10 holland forint, kilogrammon­ként, a holland—német határra szál­lítva. (Reuter) MESTERSÉGES HÚS BÚZÁBÓL Tokió, november 20. — A japán Nisshin malomipari vállalat bejelentet­te, hogy új gyártelepet épít, amely jövő tavasszal búzából mesterséges hús elő­állítását kezdi meg. Egyelőre havi 150 tonna gyártását tervezik. Az új termék fehérjetartalma 28,4 százalék, a húshoz hasonló rostos anyagú aminosavakat tartalmaz. A vállalat a mesterséges hús gyártási eljárására Japánban, az Egye­sült Államokban, Kanadában és Nyu­­gat-Németországban szabadalmat kért. (Reuter). A FAO HALÁSZATI VILÁGSTATISZTIKÁJA Róma, november 20. — Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szerveze­tének most megjelent halászati sta­tisztikai évkönyve közli, hogy 1967-ben az egész világon összesen 60,5 millió tonna tengeri és édesvízi halat fogtak, 5,5 százalékkal többet, mint az előző évi 57,3 millió tonna, és majdnem két­szer annyit, mint a tíz évvel ezelőtti 31,5 millió tonna. A halász-országok listájának élén 1967-ben is változatlanul Peru állt, 10,1 millió tonnás eredménnyel. E mennyiség majdnem teljes egészét hal­lisztté dolgozták fel. A második helyen 7,8 millió tonnás fogással Japán kö­vetkezett, majd a harmadik helyen a Szovjetunió, 5,8 millió tonnával. Nor­végiában 3,2 millió, az Egyesült Álla­mokban 2,4 millió tonna volt a halá­szat eredménye. További hét ország ért el egymillió tonnán felüli terme­lést: Dél-Afrika, Spanyolország, India, Kanada, Dánia (ezúttal először), Chile és Anglia. A halzsákmány legnagyobb része he­­ringből áll. Ebből 1967-ben 19,7 millió tonnát fogtak a világ tengerein. (Reuter) IPARI NYERSANYAGOK DRÁGULT A SVÉD CELLULÓZ Stockholm, november 19. — Svéd­ország és a többi északi ország cellu­lóz-termelői — jól értesült forrás sze­rint — emelték a papírgyártáshoz használt cellulóznak az európai pia­con jegyzett árát. A fenyőfából készült fehérített papírcellulóz árát 3 száza­lékkal, tonnánként 25 koronával emel­ték. A keményfából készült fehérített cellulóz 5 százalékkal, tonnánként 35 koronával drágult. A fehérítetlen szul­fátcellulóz ára változatlan maradt, a szulfité 2 százalékkal, tonnánként 15 koronával emelkedett. A mostani ár­emelés csaknem a felét visszanyeri an­nak a veszteségnek, amit a fehérített cellulóz árának 1965 és 1967 közötti esése okozott. Szakmai körök szerint azonban Svédország jövőre kénytelen lesz bizonyos mértékű gyártási korlá­tozást bevezetni, tekintettel a világ­szerte tapasztalható túltermelésre. (SÍP) EMELKEDŐ ÁRAK A SZINGAPÚRI GUMIPIACON Szingapúr, november 20. — Annak a sajtóhírnek a hatására, mely szerint a Bolgár Népköztársaság 1969-ben jelen­tős mértékben növeli gumivásárlásait a Távol-Keleten, több mint fél centtel emelkedtek az árak a szingapúri gumi­piacon. Ehhez az a hír is hozzájárult, hogy a Szovjetunió újabb tételek be­szerzése iránt érdeklődik. Az árak emelkedéséhez a nyugat-európai valu­taválság is hozzájárult. E tényezők együttes hatására a gumiárak június óta a legmagasabb szintre emelkedtek. (Reuter) gyed 487,1 fontos szintjét, de megha­ladta az 1967. év azonos időszakának 428,2 fontos átlagárát. (Reuter) ACÉLÁRAK TOVÁBBI LESZÁLLÍTÁSA AMERIKÁBAN Pittsburgh, november 20. — Az U. S Steel Corporation bejelentette, hogy tonnánként 25 dollárral leszállítja a melegen hengerelt ,ötvözött karbonacél­lemez árát. Ezzel egészíti ki a hasonló ötvözetlen lemezek árának korábban bejelentett csökkentését. Az ötvözött karbonacél-szalag ára egyelőre válto­zatlan marad. A legnagyobb konszern lépését a többi acéltermelő vállalat most tanulmányozza. Elsőnek­ a Beth- E­lehem Steel jelentette be, hogy követi a példát. (Reuter) RÉZTERMELŐ ORSZÁGOK TANÁCSKOZÁSA Párizs, november 20. — A Réz­exportáló Országok Kormányközi Ta­nácsa (CIPEC) újabb értekezlet-soro­zatot kezdett a francia fővárosban. A tanácskozásokon Chile, Kongó-Kinsha­­sa, Peru és Zambia képviselői vesz­nek részt. Az értekezlet napirendjéről nem adtak ki közleményt. (Reuter) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGA ÚJ SZOVJET-CSEHSZLOVÁK KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS MOSZKVA, NOVEMBER 20. — A Szovjetunió és Csehszlovákia képvise­lői kereskedelmi jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek alapján a két ország árucsereforgalma 1969-ben 10 százalék­kal e­mel­kedik az ideihez képest. Az 1966 és 1970 közötti időszakra érvé­nyes kereskedelmi egyezmény kereté­ben kötött megállapodás több mint 2 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő a jövő évre. A Szovjetunió nevében Patolicsev külkereskedelmi miniszter írta alá a jegyzőkönyvet, és kijelentette, hogy ezzel lehetővé válik az eddiginél több nyersanyag és élelmiszeripari termék szállítása Csehszlovákiának. Valek csehszlovák külkereskedelmi miniszter a jegyzőkönyv aláírása után Csehszlo­vákia szempontjából a Szovjetunióval folytatott kereskedelem nagy jelentő­ségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy jö­vőre a Szovjetunióba irányuló cseh­szlovák export nagyobb felét gépek és ipari berendezések teszik majd ki. (Reuter) A ROMÁN TEXTILIPAR TÁVLATAI BUKAREST, NOVEMBER 20. — A bukaresti Előré­ben Kun Endre tex­­tilmérnök összefoglalja a romániai tex­tilipari konferencia tapasztalatait. A pamut- és gyapjúiparról szólva a kö­vetkezőket írja: . A iparág legjelentősebb alágazatai­­nak sokrétű problémáit a fonodái és a szövődéi tagozatok külön-külön tár­gyalták. A vita központjában a korsze­rű felszerelések, az új technológiák és a nyersanyagok magasabb rendű érté­kesítésével összefüggő kísérletek álltak. Az utóbbi szempontból a pamutfono­dák sajátos problémái közé tartozik a regenerált (polinéz) cellulózerost feldol­gozásának előkészítése. Mint a kutatók kísérleteikkel bebizonyították, a rege­nerált cellulózéból — fele-fele arány­ban pamuttal keverve — jó minőségű fonalat lehet előállítani, amely sokféle textília szövésére alkalmas. Gazdasági­lag ugyancsak fontos kérdés megoldását jelenti, hogy erre a célra eddig nem használt gyapotfajtákból is sikerült megfelelő minőségű fésűsfonalat gyár­tani. A gyapjúfonodai tagozat ülésen vált ismertté, hogy a mostanában végzett kísérletek megkönnyítik a merino, a szpánka és a cigája gyapjú fonását. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy a 40—60 milliméter hosszúságú gyapjúrostokból is előállítható fésűsfonal. A gyapjút he­lyettesítő műanyagokkal végzett kísér­letek alapján pedig a kutatók utaltak rá, hogy a háromféle műanyagrost ke­verékéből jó minőségű fonalat lehet elő­állítani; a különösen rugalmas, elasto­mer műanyag fonási technológiáját is kidolgozták. Ezekkel az új fonalfajták­kal lényegesen gazdagítható a szövött és kötött cikkek választéka. Tetszetős, ezért feltétlenül kelendő új textíliák technológiájának kidolgozása és a már gyártottak minőségének javí­tása állt a szövődéi tagozat vitáinak középpontjában. Rövidesen megkezdőd­het különféle szövöttáruk termelése az említett, rugalmas műszálakból, s új­szerű paplinok termelését is kidolgoz­ták. Szakember­csoportok különféle műanyagokat próbáltak ki ipari célokra igényelt textíliák gyártására, így pél­dául a gyapjú-telon keverék megfelelő ipari nemeznek. A szövőipari berende­zések előrelátható fejlődését tárgyaló kérdéscsoportból említésre méltó a ve­télő nélkül m­űködő szövőgépek térhó­dítása. SZÁLLÍT A NYUGATI HAJÓZÁSI AGGODALMAK A SZOVJET VERSENY MIATT Washington, november 18. — A nyugat-európai hajózási vállalatoknak nagy gondot okoz a szovjet kereske­delmi tengerészet fokozódó verseny­­képessége. Erről Harllee, az amerikai Tengerhajózási Bizottság elnöke Euró­pában tett tanulmányútja után sajtó­­értekezleten számolt be. Kifejtette, hogy a szovjet kereskedelmi hajók egyes óceáni útvonalakon alacsonyabb fuvardíjat számítanak, mint a nyugat­európai vállalatok. Ennek ellenére az amerikai szakember úgy véli, hogy a meglátogatott vállalatok pénzügyileg jó helyzetben vannak, a hamburgi és a rotterdami hajógyárakban pedig élénk hajóépítési tevékenységet tapasz­talt. Néhány országban a fejlődő világ­nak az a törekvése is idegességet okoz, hogy saját kereskedelmi flottáit fej­lessze, s ennek érdekében olyan intéz­kedéseket hozzanak, amelyeket a nyu­gat-európai hajózó vállalatok hátrá­nyos megkülönböztetésnek minősíte­nek. (Reuter) NYUGATNÉMET AKCIÓ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK HAJÓZÁSA ELLEN Brüsszel, november 20. — A Közös Piac brüsszeli bizottságához közelálló körök szerint az NSZK olyan intézke­dést kért a hatóktól, amely megakadá­lyozná, hogy az afrikai országok­nak szánt segélyszállítmányokat kelet­európai országok zászlaja alatt futó hajók szállítsák. A bonni javaslat ér­telmében az „Európai Feljesztési Alap” a jövőben csak olyan hajózási vállala­tot bízhat meg a segélyszállítmányok fuvarozásával, amely a közösség vala­melyik tagállamában működik. A ja­vaslat indoklásával arra hivatkoznak, hogy egy holland cég nem régen Len­gyelország és az NDK hajóin szállított műtrágyát Afrikába. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE A CSEHSZLOVÁK ATOMIPAR FEJLESZTÉSE POZSONY, NOVEMBER 19. — Prá­gában a csehszlovák atomkutatás és fejlesztés helyzetéről, távlatairól tájé­koztatást tartottak a sajtó képviselői­nek. A tájékoztatásból kitűnt, hogy a csehszlovákiai villamosenergia-fogyasz­­tás évi 7 százalékos emelkedése állandó jellegű. 1970-ben 50 milliárd, 1980-ban 95—100 milliárd, 1995-ben 200—250 milliárd kilowattóra villamosenergiára lesz szükség. Az energiatermeléshez Csehszlovákia széntartalékai viszont csak 60 évre elegendőek. Csehszlovákiában ezért továbbra is fejleszteni kell az atomipart, több atomreaktor építésére lesz szükség, mégpedig nemzetközi együttműködés­sel. Csehszlovákia az atomkutatásban együttműködik a Szovjetunióval, Fran­ciaországgal, Kanadával, Angliával és Svédországgal. A sajtóértekezleten hangoztatták hogy az atomerő-kutatás koncentrá­lása szempontjából szükség lesz egy teljes felelősséggel rendelkező kor­mányszintű csúcsszerv létrehozására Ez a szerv az államszövetség mindkét nemzetének érdekeit szolgálná; fő fel­adata a csehszlovák nukleáris program koncepciójának előkészítése és Cseh­szlovákiának a nemzetközi atomener­giai értekezleteken való képviselete lenne. A Nemzetgyűlés ipari bizottsága a közeljövőben indítvánnyal fordul eb­ben a kérdésben Cernik miniszterelnök­höz. (Új Szó) GÉPKOCSIIPARI KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN MOSZKVA, NOVEMBER 19. — A moszkvai Lihacsev gépkocsigyárban tizenegy ország száz gépkocsiipari, vál­lalata mutatja be termékeit. A novem­ber 11-e és 25-e közötti kiállításon a Szovjetunióban először láthatók az an­gol, amerikai, osztrák, nyugatnémet, dán, svájci és francia autógyárak leg­újabb gyártmányai. Elsősorban tech­nológiai berendezéseket mutatnak be, így szerszámgépeket, kovácsoló és pré­selő berendezéseket, hegesztő egysége­ket, automatikus és programozott ve­zérlésű gépsorokat, vezérlő és mérő­műszereket, s a gépkocsigyártásban al­kalmazott egyéb berendezéseket. A ki­állítás megrendezése a szovjet gép­kocsigyártás tervbe vett fejlesztésével függ össze. Ismeretes, hogy a Szovjet­unióban 1970-re 1 450 000 darab gép­kocsi gyártását tervezik az 1967. évi 728 000 darabbal szemben. (Ecolass) TEXTÍLIÁK JAVULNAK A DURVÁBB GYAPJÚFAJTÁK PIACI ÁRAI Wellington, november 20. — A no­vember 18-ig megtartott új-zélandi ár­veréseken a durvább gyapjúfajták fib­­ránként 31 új-zélandi cent átlagárat ér­tek el. Ez 8,8 centtel magasabb az előző évadban kialakult átlagárnál. Az új-zélandi gyapjúbizottság jelen­tése szerint november 18-ig 400 000­ bála gyapjút értékesítettek az árveré­seken, 110 000 bálával többet, mint az­ előző év azonos időszakában. A ter­melői árak támogatása fölöslegessé vált, gyakorlatilag meg is szűnt. A termelők csak mintegy 27 000 bálával kínáltak többet a keresletnél. Ez a gyapjúbi­zottságnak lehetővé tette, hogy készle­teiből bizonyos részt eladjon. Port Elizabethből érkezett jelentés szerint a dél-afrikai gyapjúpiacon az átlagárak szintje október végén 10,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyapjúidény eddigi szakaszában 34 279 bálával adtak el többet, mint a múlt év azonos idősza­kában. A mostani idényben eddig ki­alakult átlagár libránként 2,63 cent,­ 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Reuter)

Next