Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)

1969-09-11 / 171. szám

W( 1969. SZEPTEMBER 11. mezőgazdasági cikkek INDIÁBAN DRÁGUL A­­FÖLDIMOGYORÓ-OLAJ Bombay, szeptember 10. — A földi­­mogyoró ára minden eddiginél maga­sabbra, metrikus tonnánként 5600 rúpiára ugrott. Kereskedelmi körök szerint az esőzések akadályozzák a földimogyoró szedését és szállítását, ez vezetett a nagymérvű dráguláshoz. (Reuter) LENGYELORSZÁG ERDEI SZAMÓCÁT ÉS GOMBÁT SZÁLLÍT AZ NSZK-BA Átlagos terméseredmények mellett Lengyelország évente mintegy 2500 ton­na szarvasgombát és 3000 tonna erdei szamócát szállít az NSZK piacaira. A lengyel exportőrök remélik, hogy ezt a mennyiséget 1969-ben jelentősen növel­ni tudják. Főként gombakonzervekből — szarvas- és vegyesgomba konzerv — számítanak arra, hogy az eddiginél lé­nyegesen magasabb kivitelt érhetnek el. 18 400 pesót fizettek a búza tonná­jáért, de csak igen kevés búza került a piacra, s az exportőrök hiába kí­náltak tonnánként 17 200 pesót. Az országos búzatanács szeptember 9-i versenytárgyalásán 75 000 tonna őrlési búzára vár ajánlatot. A csapadék hiánya és a hideg idő­járás késlelteti a kukoricavetést is. A gabonapiacon jelentős kereslet mu­tatkozott azonnali kukorica iránt, s a felhozott kisebb tételekért az ex­portőrök tonnánként 18 600 pesót fi­zettek. Drágább lett a cirok is: ton­nánként 14 800 pesó. (Reuter) HÍREK A GABONAPIACRÓL A japán Élelmiszerhivatal szokásos heti árverésén 29 500 tonna kanadai és 16 200 tonna ausztráliai árpát vá­sárolt, novemberi szállításra. A ka­nadai árpa tonnánként 50,18, az ausz­tráliai 50,28 dollár, c. and f. Japán paritásban. E héten francia árpát nem ajánlottak eladásra. A heti búzaárverésen, amelyen ere­detileg 372 000 tonna gabonát szándé­koztak volna novemberi szállításra vá­sárolni, csak 47 400 tonna bizonyos fajtájú, ausztráliai és amerikai búza lekötésére került sor. A FAQ (jó , átlagos minőségű) ausztráliai búza ára 61,57—61,61 dollár, az amerikai Du­rumé 75,72 dollár, c. and f. Japán paritásban.* A francia gabonatermelők szövet­sége kampányt indított a Közös Piac döntése ellen, amellyel Franciaorszá­got a következő két évre kizárják az elszámolási egység rendszeréből. A szövetség követeli az eladási árak azonnali újraértékelését, hogy az árak kifizetődővé tegyék a kukorica- és gabonatermelést, valamint az állati termékek előállítását. A kanadai Saskatchewan tartomány búzafölöslegének egy részét szeretné Japánban értékesíteni, vízerőmű ge­nerátorok fejében. Minthogy Kanada történetében eddig még nem fordult elő, hogy az egyik tartomány önállóan kötött volna kétoldalú kereskedelmi egyezményt idegen állammal, Sas­­katchewannak a kormányhoz, és a Búzatanácshoz kell fordulnia az üzlet lebonyolításának engedélyezéséért. V * A francia gabonapiac a heti hírei közül kiemelkedő az a kötés, amely­­lyel 300­00 tonna őrlési búzát adtak el Angliának október—januári szál­lításra, tonnánként 22 font 5 shilling, illetve 22 font 7 shilling 6 pennys áron. Svájc nagyobb­ tétel takarmány­­búzát vásárolt, október—decemberi szállításra, tonnánként 18,90—19,00 svájci frankért. (Reuter) SPANYOLORSZÁG ALMÁRA TÉR ÁT A NARANCSTERMESZTÉSRŐL Spanyol hírforrások szerint a na­rancstermelés központjában számos termelő a narancsültetvények bővíté­sére kijelölt, illetve előkészített terület jelentős részén almát telepít. Spanyol piaci szakemberek vélemé­nye szerint a jó minőségű csemegealma a jövőben sokkal könnyebben piacot talál, mint a narancs. E meggondolás­ból kiindulva a spanyol gyümölcster­melők 10 millió almafa elültetését irá­nyozták elő. Azzal számolnak, hogy a várható nagyobb termést elsősorban az angol piacon tudják elhelyezni. Ang­liában igen kedvelt a Spanyolország­ban termelt „Golden Delicious” fajta. Külföldi szakemberek véleménye szerint a nagyarányú spanyol alma­telepítésnek termőre fordulása majd erősen gyengíteni­ fogja az európai piacon az elhelyezési lehetőségeket. A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC A Verdelli citrom piaca még mindig csöndes, de a legjobb minőség iránt mutatkozik bizonyos exportkereslet. Az érdeklődés főleg 100 és 120 milliméter átmérőjű gyümölcsökre irányul, ezek­ben azonban kisebb a kínálat, s a 150, illetve 180 milliméter átmérőjű gyü­mölcs könnyebben kapható. A citrom ára a termőterületen — nagyságtól függően — 65—110—115 líra kilogram­monként. A for­ár duplakartonban 3500—4200 líra. A mandulapiac ismét szilárdabb, a kereslet meghaladja a kínálatot. A mogyoró- és pisztáciapiac továbbra is csöndes. (Reuter) AZ ARGENTÍNAI GABONAPIAC A szeptember 5-én végződő héten az argentin gabonapiacon megszilár­dult a búza és a kukorica ára is. A belföldi termésből a szárazság következtében eddig már elpusztult 300 000 tonna búzatermés, s ha az el­következő néhány napban a földek nem kapnak kiadós esőt, több mint kétmillió tonna kerül végső veszély­be. Magánbecslések szerint a jövő évi termés nem haladja meg a hatmillió­ tonnát. A gabonapiacon a helyi malmok A LONDONI FÉMTŐZSDE London, szeptember 10. — A réz­árakban nem következett be lényeges változás, a szerény mértékű eladás és vétel kiegyensúlyozottá tette a piacot. Az ónár jól tartott, ez különösen az azonnali pozícióban szembetűnő. Az azonnali ár 31/2 fontot emelkedett. A piacot alátámasztotta a penangi szilárd irányzat és a készletek nagy­mérvű csökkenésének híre. Az ólom ára árnyalatnyit vesztett, a mérsékelt határidős felár árbizto­sító eladásokra ösztönzött. A forga­lom jelentős részét prolongációs ügy­letek alkották. A horganypiacon mérsékelt adás­vételi tevékenység mellett az árak nem változtak. A kereskedők óvato­sak, várják a nagyvállalatok további termelői áremeléseit. Az ezüstpiac kezdeti tartottság után lanyhult, a jegyzések 1g 2—2 penny­vel süllyedtek. A délutáni ülésen a rézárak — a délelőtti utópiac alacsonyabb szintjé­nek megfelelően — folytatták a süly­­lyedést. Az esti zárásig az azonnali ár 54/2 fonttal, a határidős pedig 6 fonttal ment lejjebb. A kereskedők véleménye szerint a közeli ellátmány­helyzet javulása és a külső kereslet érdektelensége jelentette a piac be­folyásoló tényezőit. A határidős vásár­lások hatására emelkedett az ön ára, bár a forgalom jelentős részét pro­longációs ügyletek jelentették. Foly­tatódott az ólom árának esése, a mér­sékelt kínálatot a piac nem vette fel. Hírek terjedtek el arról, hogy az Egyesült Államok csökkenteni fogja a termelői árat. Az esti zárásig az azonnali jegyzés 100 fonttal, a három­hónapos 17 shilling 6 pennyvel süly­­lyedt alacsonyabbra. A horganyár is lanyhult, az áresés középértéke­ 5 shilling volt. A piac nélkülözte a vásárlói érdeklődést. A korábbi ala­csonyabb árszint vásárlásokat idézett elő az ezüstpiacon, így az árak un­ciánként 12 pennyt emelkedtek. (Reuter) ANTIMON, KADMIUM, NIKKEL, HORGANY A londoni szabadpiacon a 99,6 szá­zalékos kínai antimon ára továbbra is erősen emelkedik, az előző napi 800— 830 font sterling helyett most már 830—860 fontért kínálják, d­f paritás­ban. Még mindig nem csökken az ér­deklődés a kereslet, főleg Kelet-Euró­­pából. He A kadmium ára esik. A londoni szabadpiacon az előző 4,17—4,23 dol­lár helyett libránként 4,10—4,20 dol­lárért jegyzik. A piac — a folyama­tos kötések ellenére — általában csön­des. Piaci körök szerint egyre több japán fém kapható a kadmiumpiacon. He A szabadpiaci nikkel ára — a még mindig megoldatlan INCO és Falcon­­bridge-i sztrájkok miatt — továbbra is emelkedik. A jelenlegi 4250—4850 font sterlinges long tonnánkénti ár 50 font­tal magasabb a néhány nappal ez­előtti jegyzésnél. Egy nagy angol vevő 4850­­ font sterlinget fizetett, azonnali szállításra. Továbbra is nagy az ér­deklődés negyedik negyedévi szállítás iránt. Állítólag az amerikai gépkocsi­ipar is jelentkezik vevőként. H. A Cominco és a Noranda ármelésé­­hez csatlakozott a nyugatnémet Metallgesellschaft is. A GOB horgany árát mázsánként 124 márkára emelte az eddigi 115-ről, a speciális magas minőségű horganyét 127 márkára, 118- ról.* A GSA, az amerikai hadászati tar­talékok hivatala, libránként 1 centes horganyáremelést jelentett be. Június 30. óta a GSA 4657 short tonna hor­ganyt értékesített. Készletében jelen­leg 1 144 031 short tonna horganyt tá­rol, de a kongresszustól kapott fel­hatalmazás alapján kereskedelmi vál­lalatoknak csak 24 120 tonnát adhat el. (Reuter) JELENTÉS INDIA FÉMKÉSZLETEIRŐL A világpiaci árak állandó ingadozása miatt Indiának árkiegyenlítő készletet kellene színesfémekből felhalmoznia, hogy biztosítsa a stabil árakat belföl­dön — mondta a bánya- és­ fémipari miniszter. Az Orissa állambeli Sukin­­dában 15 millió metrikus tonnára be­csült nikkel- és ónérc-leletre bukkan­tak, amelyek tiszta fémtartalmát 0,8 százalékra becsülik. Most vizsgálják a nikkelbányászat megindításának gazda­ságosságát. A felállítandó három kad­­miumolvasztó segítségével az ország önellátó lehet, s még exportálható fe­leslegre is szert tehet. Az ólom iránti kereslet jelenleg 66 600 tonna évente, s az ipar fejlődése során várható, hogy a kereslet 1973—1974-ben eléri az évi 97 400 metrikus tonnát. Beszámolójához a miniszter még hozzáfűzte: India abban a szerencsés helyzetben van, hogy nagy tömegű jó minőségű bauxittal rendelkezik. Mint­hogy más fémekből hiány mutatkozik, arra kell törekedni, hogy ezeket a fé­meket alumíniummal helyettesítsék. (Reuter) A Cukortanács nem csökkenti az exportkvótákat A Nemzetközi Cukortanács London­ban ülésező végrehajtó bizottsága be­jelentette, hogy az exportkvóták telje­sítésében az előzőleg 292 000 tonnára becsült hiány helyett 700 000 tonnás elmaradás mutatkozik. A 700 000 ton­nás deficit azt jelenti, hogy az „alap­export” 90 százalékában megállapított exportkvótákat világszerte csak 81 szá­zalékban teljesítették. A bizottság ilyenformán nem látja indokoltnak a kvóták csökkentését. New York-i cukoripari körök csaló­dásukat fejezték ki a bejelentés miatt. A kereskedők úgy érzik, hogy a Cu­kortanács tétlen maradt, csak közhírré tette a tényt, amelyet már mindenki tudott és amellyel már mindenki szá­molt. A cukoripar azt várta, hogy a Cukortanács erélyes fellépéssel csök­kenti a kvótákat és megállítja az ár hanyatlását. A londoni piacon a Szuezi-csatorná­nál lezajlott incidens híre és a Nem­zetközi Cukortanács közleménye hirte­len áremelkedéshez vezetett, de zárás­kor az árak visszaestek, s az élénkség újból elcsitult. Annak ellenére, hogy a 700 000 tonnás deficit bejelentése egyenértékű az esetleges kvótacsökken­tés közlésével, a londoni cukorkeres­kedői körök elégedetlenek a tanács lé­pésével.* Francia szállítók nyerték az Izrael által két tétel fehércukorra kiírt ver­senytárgyalást. Londonban úgy tudják, hogy a cukor Jugoszláviából és Romá­niából származik. Argentína 12 000 tonna nyerscukrot ad el, szeptember 10-én nyílt verseny­­tárgyaláson. A cukor 1970. június 30-ig kerül leszállításra, s megfelel Ar­gentína jövő évi világpiaci kvótájá­nak. (Reuter) FRANCIAORSZÁG AUGUSZTUSI VAS- ÉS ACÉLGYÁRTÁSA Idén augusztusban 1 298 000 met­rikus tonna acélt gyártottak Francia­­országban, 2 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban. A júliusi terme­lés 1,5 millió tonna volt. 1969 első nyolc hónapjában 14 528 000 tonna nyersacélt gyártottak, 14,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A augusztusi nyersvasgyártás 1 095 000 tonna volt, 1,3 százalékkal több, mint tavaly augusztusban; a júliusi termelés 1 300 000 tonnát tett ki. Az év első nyolc hónapjában is 754 000 tonna nyersvasat állítottak elő, 13,9 százalékkal többet, mint 1968 azonos időszakában. (Reuter) ák A BRADFORDI GYAPJÚSZALAGPIAC A gyapjúszalagárak általában válto­zatlanok, de egy-két gyártó egy penny­vel olcsóbban jegyez libránként, talán azért, mert rájött, hogy a versenytársak már napok óta az alacsonyabb árszinten jegyeznek. A három hete tartó ausztrá­liai gyapjúárveréseken is hanyatlottak az árak, s ezért a vásárlók kitartóan várják az alacsonyabb árszint megszi­lárdulását, így pillanatnyilag a vásárlók vannak előnyösebb helyzetben, habár a bradfordi piacot egészében véve nem le­het gyengének nevezni. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Vállalati beszámolók iiiilll.li.ltl.il Iliin l.lllll.illllil.l.ll.llllllllllll GANZ-MAVAG A Konjunktúra és Piac­kutató Intézet felkérésére több külkereskedelmi vállalat be­számolót készített 1968. évi tőkés­­piaci munkája tapasztalatairól. A vállalatok által megküldött anyag­ból az érdekesebb megállapításokat folyamatosan közöljük. A vasúti gördülőanyagok tőkéspiaci konjunktúrájának alakulása egyenet­len és meglehetőse­n lassú. Az ezt kiváltó tényezők vizsgálatakor min­denképpen a vasutak jelenlegi hely­zetéből kell kiindulnunk. A vasutak pénzügyi helyzete meg­lehetősen kedvezőtlen: Európában pél­dául csak Svájc és Svédország vasutai nyereségesek, a többiek mind defi­citesek. Bár a kormányok nagy része régóta foglalkozik a gazdaságtalan vasútvonalak megszüntetésével, ter­veik csaknem mindenütt heves ellen­állásba ütköztek, s csak részben való­sulhattak meg. Egyes államok vas­úti szanálási tervei — például az NSZK-beli Leber—Plan, az angol Transport Act, a francia Fehér Könyv — a vasútvonalak megszüntetése mel­lett a teherforgalom jelentős részét a közuta­król a vasutakra kívánják áterelni, s egyúttal különféle támoga­tásokkal, kedvezményekkel próbálnak a vasutak pénzügyi gondjain enyhí­teni. Döntő változást hozott a vasutak helyzetében a nagysebességű közleke­dés és szállítás általánossá válása, a városi földalatti és gyorsvasutak for­galmának ugrásszerű növekedése. Je­lentős hatással vannak a vasúti jár­műipar konjunkturális helyzetére a dél-amerikai és afrikai vasútépítések. A vasutak fent vázolt helyzetéből adódóan az iparra speciális feladatok hárulnak. A nagy sebesség elérése olyan villamos- és Diesel-mozdonyok gyártását teszi szükségessé, amelyek óránként 200 km-es sebességmaxi­mumra is képesek. Többek között ezzel érhető el, hogy a közúti, a légi, valamint­­a vízi közlekedés fokozódó konkurrenciája ellenére a vasút ver­senyképes maradhasson. A vasúti jár­műiparra közvetlenül ható tényezők közül kiemelkedő jelentőségű az, hogy a megrendeléseknél a gyártóművek részére alig elfogadható, nagy koc­kázattal járó hitelfeltételeket szabnak világszerte. Ugyanakkor az exportra negatívan hat az is, hogy mind több és több állam­ teremti meg saját jár­műiparát. A vezető tőkésországok exportja , gátló tényezők ellenére is, általában emelkedést mutat. 1968-ban a leg­nagyobb forgalmat az USA, az NSZK, Japán, Anglia, Franciaország, Olasz­ország és Belgium bonyolította. A megrendelések elnyerésénél 1968-ban is a finanszírozás volt a döntő té­nyező. Nemcsak az egyes tőkés álla­mok pénzintézetei, hanem a különféle nemzetközi szervek és pénzintézetek is nagy összegű kölcsönöket nyújtot­tak. Közülük is a legtöbbet a Világ­bank, az Export-Import Bank, a Nemzetközi Valuta Alap, az Amerika­­közi Fejlesztési Bank, a Közös Piac Fejlesztési Alapja és a Francia Se­gély- és Kooperációs Alap biztosí­totta a gyártók, illetve építők szá­mára. * A Ganz-MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyára fő feladatának a gyors ütemű gyártmányfejlesztést tartja. Az elmúlt évek során elsősorban a Diesel- és villamos mozdonyok, motorvonatok és motorkocsik teljesítményének nö­velésére, a kényelem, illetve a bizton­ság fokozására, a minőség javítására törekedtek. A legutóbbi öt év export­jának alakulását az alábbi táblázatunk szemlélteti (millió devizaforintban), export is jelentős volt. A nem szo­cialista értékesítéseknél argentin és egyiptomi megrendeléseket teljesítettek. A táblázatról megállapítható, hogy országi, csehszlovákiai és bulgária a kivitel túlnyomó része a szocialista szektorra jut. Döntő arányú volt a Szovjetunió részesedése, de a lengyel­ Megnevzés 1964 1965 1966 1967 1968 I. Szocialista államok Motorvonat 187,3 168 162,3 156,5 156,9 Diesel-mozdony 97,1 154,3 109,7 99,5 95,6 Motorkocsi 3,3— — 38,2 13,9 Pótkocsi— — — 19,9 Szoci­alista export összesen 287,7 322,3 271,7 294,2 286,3 II. Nem szocialista államok. Motorkocsi, motorvonat, pótkocsi 4,2_ — — — Motorvonat, Diesel-mozdony— 35,1 70,2 35,1— Nem szocialista export összesen 4,2 35,1 70,2 35,1— Vállalati export összesen 291,9 357,4 341,9 329,3 286,3 Argentin gyümölcsexportőrök Európában Argentin gyümölcs­exportőrökből álló küldöttség látogatott Európába, Argen­tínából. Felkeresték Angliát, Nyugat- Németországot, Hollandiát és az északi országokat. A delegáció elsődleges célja az volt, hogy az argentin alma és körte export­ját bővítse. Argentína ebből a két gyü­mölcsből az elmúlt évek során egyre kevesebbet tudott exportálni. Anglia régen évente mintegy 1,5 millió láda almát és­­ körtét vásárolt Argentínától; ez a nagy tétel csaknem semmivé zsugorodott. A holland és a nyugatnémet piacon az argentin export helyzete kedvezőbb. A jelenlegi sze­zonban Hollandia vásárlása — alma és körte együtt — 2,5 millió ládára, Nyugat-Németországé 2 millió ládára tehető. Franciaország — Argentína hagyo­mányos vevője — maga is jelentős exportőrré vált, s ez erősen hozzájá­rult az argentin kivitel csökkenéséhez. Franciaország nagy mennyiséget tud modern, jól felszerelt tárolókban rak­tározni, így a belföldi piac szükségle­tét a teljes szezon alatt jó minőségű hazai termésű gyümölccsel tudja ki­elégíteni. Argentína Európán kívül Ázsiába is szeretne több almát és körtét expor­tálni. Argentin források szerint e téren Hongkongban és Singapore-ban már eddig is eredményeket értek el. (Obst und Gemüse) AZ EFTA 1968. ÉVI Az EFTA-ban résztvevő 8 ország közül csak Nagy-Britanniána­k nem sikerült nagyobb mértékben növelni az exportot, mint az importot — közli a szervezet évi jelentése. A szabadkeres­kedelmi társulásban résztvevő orszá­gok 1968-ban 8,3 százalékkal, 33 mil­liárd 175 millió dollárra növelték ki­vitelüket, s behozataluk ugyanakkor 5,9 százalékkal, 39 milliárd 624 millió dollárra nőtt. A Közös Piacba irányuló export 10 százalékkal, 8 milliárd 287 millió dol­lárra növekedett, s ezzel megfordult az az irányzat, mely a kilenc évvel ezelőtt megalakított szervezet külkeres­kedelmében egészen tavalyig mutatko­zott. A jelentés szerint a fejlődés több tényezőnek köszönhető: a közös piaci országok megnövekedett expanziójá­nak, a három EFTA tagállamban vég­rehajtott devalvációnak, valamint an­nak, hogy tavaly, amikor elhárították az összes vámakadályokat, az EFTA- közi kereskedelem különösen gyorsan fejlődött. Az EFTA-partnerek közötti forgalom 8 milliárd 608 millió dollár volt, ami az EFTA összes exportjának egy­negyede. A skandináv országok közötti kereskedelem 2 milliárd 591 millió dollárt tett ki, azaz exportjának 30 százalékát. Tavaly fordult elő első íz­ben, hogy a skandináv államok közötti kereskedelem lassúbb ütemben nőtt, mint az EFTA-közi kereskedelem. A nyolcak behozatalának egyhar­­mada a Közös Piacról jött, és oda­irányult az export egynegyede; az im­port hat, az export tíz százalékkal nőtt. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Egyesült Államok for­galma jelentősen megnőtt: az export 20, az import 12 százalékkal. KERESKEDELME A genfi központ évi jelentése szerint az EFTA-közi kereskedelem ma az 1959-es volumen 2,5-szerese. A jelentés arra is felhívja a figyel­met, hogy az európai integráció gon­dolata tavaly óta nem sok teret nyert, de a szervezet továbbra is munkálko­dik azon, hogy Nyugat-Európa egysé­ges piaccá váljon. A múlt év legfon­tosabb eredménye az EFTA-tagorszá­­gok kereskedelmének állandó növeke­dése és a nem-tar­if­ális jellegű akadá­lyok leküzdésére folytatott harc volt. (Reuter) állati termékek ÁTTEKINTÉS A BŐRPIACOKRÓL Liverpool, szeptember 10. — A múlt héten a bőrpiacok továbbra is igen szi­lárdak maradtak, kivéve a kelet-afrikai szárított bőröket, ahol az előzőleg túl magasnak tartott árak kissé estek. Az üzleti élet általában megélénkült, jelen­tős tételek cseréltek gazdát Észak-Ame­­rikában, általában változatlan árakon. • Az argentin piac igen szilárd, a köny­­nyű ökör- és tehénbőr tovább drágult. A szeptemberi árverésen a termelői ár elérte az áprilisi magas szintet. Az északi bőrök ára változatlan­ érdeklődés mutatkozott paraguayi bikabőr iránt, de ebből kínálat nem volt. Az ausztráliai piac változatlan. A szárított bőrök szektorában az Addis Abeba-i piac eseménytelen volt, az ár változatlan. A kelet-afrikai szárí­tott bőröket most 1—2 pennyvel olcsób­ban kínálják. Az exportra kerülő eléggé kis mennyiségű nigériai bőröket álta­lában a földközi-tengeri vásárlók ve­szik meg, változatlan árakon. (Reuter)

Next