Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)

1969-09-19 / 177. szám

VILÁGGAZDASÁG 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK I. ÉVFOLYAM 177. SZÁM A magyar külkereskedelmi miniszter Kanadában Dr. Bír­ó József külkereskedelmi miniszter és kísérete szeptember 20-án Kanadába utazik Jean-Luc Pepin kanadai külkereskedelmi miniszter meg­hívására. Fogadja őt Mitchell Sharp külügyminiszter. A küldöttség felkeresi Eric Ki­er­ans postaügyi minisztert, Paul Martin szenátusi elnököt, Stanley J. Rand­all ontariói kereskedelemügyi és fejlesztési minisztert, Montrealban J. P. B­e­au­d­r­y-t, Quebec állam ipar és kereskedelmi miniszterét, valamint J­e­an Dr­ap­e­a­u-t, Montreal polgármesterét. Kanada külkereskedelmi , forgalma évről évre növekszik. 1968-ban ex­portja 13,2 milliárd dollár volt, amely 2,1 milliárddal haladta meg az előző év szintjét. Importja ugyancsak emel­­­kedik, a múlt évben elérte a 12 mil­liárd dollárt. Külkereskedelmének 70 százalékát az USA-val bonyolítja. A szocialista országok 1968-ban 85 millió dollár­ értékű árut szállítottak Kana­dába. A kanadai vásárlások 143 millió dollárt tettek ki. Kanada egyre inkább arra törekszik, hogy exportját növelje a szocialista országokkal. Kanadával 1964-ben írták alá az első kereskedelmi megállapodást. A két ország közötti megállapodás kölcsönö­sen a legnagyobb kedvezmény elve alapján jött létre, és a kereskedelmi forgalom gyors emelkedésében jelen­tős szerepet játszott. A magyar export 1964 óta mintegy tízszeresére növeke­dett: 1964—1968 között 26 millió dol­lár volt, a múlt évben már elérte a 10 millió kanadai dollárt. A fejlődés ,kényes a Kanadából származó im­portra is. 1964—1969 első félévéig 45 millió dollár volt az import. Mind exportunk, mind importunk struktú­rája az elmúlt években igen ked­vezően alakult. Exportunk 82,5 szá­zaléka fogyasztási cikk, ezen belül a kivitel fele textiláru. A magyar ex­portnak további 15 százalékát a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termé­kek alkotják, mindössze 0,5 százalé­kát adják anyagok és alkatrészek és 2 százalékát a gépek. A jövőben az eddig megkötött szerződések alap­ján a gépek arányának némi növe­kedésével számolhatunk, de továbbra is jelentős tétel marad a­ textiláruk és egyéb fogyasztási cikkek kivitele. Kanadából származó behozatalunk 69,4 százalékát a mezőgazdasági cikkek tették ki. Az anyagi jellegű cikkek részesedése 30,5 százalék, ami alap­vetően nyers bőrökből és különböző vegyipari cikkekből tevődik össze. Ma már mintegy 250 féle magyar cikket ismernek Kanadában. A kanadai textilipar rohamosan fejlődik. Ennek ellenére Kanada tex­tiláru-importja meghaladta a múlt évben a 400 millió dollárt. Ebből mint­egy 17 millió dollár értékű textiláru a szocialista országokból származott. Magyarország részesedése 4 millió dollár volt. A HUNGAROTEX 1969- ben várhatóan 4,5 millió dollár értékű árut exportál Kanadába. A CHE­­MOLIMPEX a múlt évben 380 000 dol­lár értékben szállított különféle gumi-és campingárukat a kanadai piacra. (A magyar vállalat rendszeresen vá­sárol Kanadából műgumit, várhatóan az idén 360 000 dollár értékben.) A TECHNOIMPEX érdekelt Kana­dában szerszámgépek értékesítésével; a CHEMOKOMPL­EX képviselői tár­gyalnak egy alumíniumkohó berende­zéseinek részbeni szállításáról, de ugyancsak érdekelt a kanadai for­galomban a METRIMPEX, a MEDI­COR, az Egyesült Izzó, a MOM, a TRANSELEKTRO, a KOMPLEX, és még jó néhány külkereskedelmi és ipari vállalat. Magyar delegáció 1966-ban látoga­tott Kanadába, és a HUNGEXPO ma­gyar heteket rendezett Montrealban. Jean-Luc Pepin kanadai külkereske­delmi miniszter 1968-ban látogatott Budapestre a magyar—kanadai keres­kedelmi megállapodás megújítására; több ontariói delegáció is érkezett hazánkba az elmúlt években. A ka­nadai hatóságok úgy döntöttek, hogy az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a központi kormány kiállít. Az elmúlt években a kanadai fél magyarországi üzleti tevékenysége is élénkebbé vált. Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter kanadai tartózkodása során a külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően kooperációs megállapodások lehetőségeiről is tárgyal majd. Az ipari kooperációs megállapodások formái rendkívül változatosak lehetnek. Együtt­működés valósulhat meg a konfekció­­ipar, az élelmiszeripar egyes ágai, a cipőipar, a vákuumtechnika stb. terüle­tén. Ugyancsak célszerűnek látszik a vegyes vállalatok létrehozásának meg­vizsgálása is. (A MEDICOR tárgyal egy kanadai céggel orvosi röntgenberende­zések, ionizáló készülékek kooperációs gyártásáról vegyes vállalkozás formá­jában.) Kanada és Magyarország között igen nagy a földrajzi távolság. Ezért külö­nösen fontos, hogy az export- és import­ügyletek mellett a vállalatok töreked­jenek egyéb gazdasági és kereskedelmi formák kialakítására. A lehetőségek ki­használása érdekében a harmadik pia­con való együttműködés, a közös válla­latok létrehozása kedvezően befolyásol­hatja a forgalmat. A magyar—kanadai kereskedelmi megállapodás 1971 közepéig érvényes. Ahhoz, hogy az államközi megállapo­dásban foglaltakat a magyar külkeres­kedelem megfelelően realizálja, az ipari és külkereskedelmi vállalatoknak is so­kat kell tenniök. Ismerniük kell az adott piaci lehetőségeket, az értékesítés for­máit. Kanadában nehéz küzdelem vár az újonnan érkező üzletemberekre, mi­vel erős a verseny. Megfelelő szállítási határidőkkel és magas színvonalú ter­mékekkel tudunk csak konkurrálni a kanadai piacon. Az elkövetkező minisz­teri megbeszélések hozzájárulnak majd a magyar—kanadai kereskedelmi kap­csolatok további bővítéséhez. M. E. CSEHSZLOVÁK-JUGOSZLÁV EGYÜTTMŰKÖDÉS A Zágrábi Vásáron megtartott cseh­szlovák sajtókonferencián jelentették be, hogy 1969-ben az áruforgalom Ju­goszlávia és Csehszlovákia között eléri a 220 millió dollárt. Ez a növekedés 10 százalékkal magasabb forgalmat biz­tosít az előző évinél. Rövidesen megkezdődnek a tárgyalá­sok az új ötéves kereskedelmi megálla­podás megkötéséről. A legnagyobb le­hetőségeket az ipari kooperációk kiszé­lesítésében látják. Az ez évi Zágrábi Vásáron néhány jelentős kooperációs megállapodást kötnek a Rade Koncár­ral, a sisaki vasművel, a Goronje— Velenje céggel (ez utóbbival háztartási készülékek termelésére). Kilátásban van a Skoda és a Sarajevo­ Energo­­invest kooperációja gőzgépek és kazán­elemek gyártására. Ismeretes, hogy lekötés előtt áll egy 12 000 lakás építésére vonatkozó szerző­dés is. A csehszlovák képviselők hang­súlyozták, hogy a jugoszláv építőknek a cseh piacon nagy a tekintélyük, első­sorban gyorsaságuk és kivitelezésük mi­nősége miatt. Az építőiparra vonatkozó szerződések egészséges konkurrenciát­ teremtenek a csehszlovák lakásépítő piacon. (Tudósítónktól) FOLYTATÓDNAK A SZOVJET­­INDONÉZ TANÁCSKOZÁSOK Tájékozott források szerint a Szov­jetunió felajánlotta, hogy beruház In­donézia bányaiparába, amelyben je­lenleg döntő befolyása van a nyugati és a japán tőkének. Az indonéz kor­mány azonban visszautasította a szov­jet feltételeket. Az említett értesülések szerint a szovjet küldöttség, amely az indonéz adósságok törlesztésével kap­csolatban folytat tárgyalásokat, az ón- és a bauxitiparba történő beruházáso­kat ajánlotta fel. Egyszersmind kife­jezte készségét a halászatba való in­vesztícióra, amely ugyancsak olyan te­rület, ami kiváltotta a nyugati és ázsiai tőke érdeklődését. A tájékoztatás szerint szovjet részről ragaszkodnak ahhoz, hogy az invesztí­ciót és az indonéz adósságok törleszté­sét összekapcsolják. E javaslatot azon­ban az indonézek nem fogadják el, mert a beruházásokat és az adósságo­kat külön kérdésként akarják kezelni. Úgy tudják, a Szovjetunió ezúttal ajánlott fel első ízben gazdasági ko­operációt Indonéziának az 1965-ös ál­lamcsíny óta. (Reuter) A KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST-tagországok pénzügyminisz­terei szeptember 16-tól 18-ig hazánk­ban tartózkodtak. Tárgyalásaik során a KGST valuta- és hitelrendszere tovább­fejlesztésének kérdéseit, határozatainak végrehajtását beszélték meg. A nyolc ország pénzügyminisztere lá­togatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. Csütörtökön a minisztereket fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Magyar Nap az Izmíri Vásáron Az Izmiri Nemzetközi Vásáron meg­rendezték a Magyar Napot. A magyar kiállítás egyébként is az érdeklődés középpontjában áll Különösen a TECHNOIMPEX magyar külkereske­delmi vállalat által kiállított gépek kö­zöttük pedig elsősorban a dróthúzó és fénymásoló, továbbá a szedő- és a pénztárgépek iránt mutatkozik n­agy érdeklődés. (MTI) • Melléklet: A tőkés árupiacok • Mi az UNIDO? • A magyar—lengyel közös vállalat munkájáról ­I VALUTAHELYZET AZ IMF KÖZGYŰLÉSE ELŐTT A párizsi pénzpiacon csütörtökön számottevően gyengült a francia frank. A valuta szintje a legalacso­nyabbra süllyedt az augusztusi de­valváció óta. Devizapiaci körökben a francia valuta megingását egyrészt a bérviták kiéleződésével, másrészt a nyugatnémet választások és a Nem­zetközi Valuta Alap szeptember végi közgyűlésének közeledésével magya­rázzák. Frankfurtban a Bundesbank mintegy 150—200 millió dollárt volt kénytelen felvásárolni az amerikai valuta védelmében — jelentették pénzügyi körökből. A pénzpiaci nyugtalanság, az egyes valuták ingatag helyzete a nemzetközi monetáris rendszer gyengeségére és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 10 nap múlva összeülő washingtoni köz­gyűlésre irányította a figyelmet. A Reuter pénzügyi tudósítója London­ból érkezett jelentésében a nemzet­közi pénzpiacok „furcsa helyzetéről” ír. A piaci erők felfelé irányuló nyo­mást fejtenek ki a nyugatnémet már­kára, de ellenkező irányban hatnak a lírát és a francia frankot illetően. Az angol tudósító szerint különleges esemény a közeljövőben mégsem vár­ható. A Nemzetközi Valuta Alap ér­tekezletének időpontja nem alkalmas arra, hogy az egyes országok egyol­dalú cselekedetre szánják el magukat. Az egyes valuták helyzetét elemez-­ ve a tudósító rámutat, hogy állandó­sult a dollár gyengesége a márkával szemben és a Bundesbank kényszerű beavatkozásai következtében időről­­időre akaratlan dollárnyereségekhez jut. A font sterling jól tartja pozícióit, de csak mérsékelten reagál a brit gaz­daság megerősödéséről, valamint az amerikai tartalékokra és az Eurodol­­lár-piacra nehezedő nyomás csökkené­séről hírt adó jelentésekre. A várakozások ellenére növekedett az amerikai kereskedelmi deficit és washingtoni vélemények szerint — amennyiben nem tesznek hatékony in­tézkedéseket —, 1970-ben sem várható javulás. De a kereskedelmi egyensúly­­hiány nem egyetlen problémája a be­válthatatlan dolláron alapuló pénz­ügyi rendszernek — hangsúlyozza a Reuter tudósítója. Függőben vannak az arannyal kapcsolatos kérdések is, bár remélhető, hogy e téren a Nemzetközi Valuta Alap találkozóján bizonyos ha­ladást lehet elérni. A jelenlegi pénzügyi rendszer bajai­ról írt a Financial Times egyik leg­utóbbi­­számában Gordon Tether, a ne­ves angol pénzügyi szakértő. Konkrét példával igazolja, hogy a jelenlegi igen bonyolult pénzügyi rendszerben a nagyarányú tőkemozgások egy or­szág tartalékait rövid idő alatt drasz­tikusan leapaszthatják. „A francia tartalékok tragédiájának erkölcsi tanulsága” című cikkében megállapítja, hogy nem egészen egy­­év alatt egymilliárd 400 millió dollár­ra esett vissza a hivatalos francia tar­talék, amely még a frankválság előtt 7 milliárd dollárral a legjelentősebb volt az USA és az NSZK tartalékai után. Tíz évre volt szüksége Francia­­országnak, hogy arany- és valutatar­talékait felhalmozza és egy év elég volt ahhoz, hogy e tartalék töredékére zuhanjon vissza — hangsúlyozza cik­kében Tether. Más irányból közelíti meg a monetáris együttműködés elégtelen voltát Rueff francia közgazdász, aki De Gaulle gazda­sági tanácsadója volt. Véleménye szerint a monetáris problémák megoldására ki­dolgozott legújabb elképzelések ka­tasztrofális következményekkel járhat­nak. Rueff szembeszáll a papírarány beve­zetésével és sürgette: térjenek vissza az arany mindenhatóságán alapuló rend­szerre. Egyúttal javasolta az arany árá­nak felemelését is. Azt azonban elis­merte, hogy figyelmeztetése ellenére is valószínűleg megszavazza a Nemzetközi Valuta Alap közgyűlése a különleges hi­tellehívási jogok rendszerét. Az IMF közgyűlésén megvitatásra kerülő kérdések állnak az angol pénz­ügyi körök érdeklődésének középpont­jában is. Valószínűleg nehézségekbe üt­közik majd az Alap kvótáinak emelése. Bár júliusban a „tízek klub”-ja részé­ről elvi megállapodás jött létre, hogy jövőre 30 százalékkal felemelik a Va­luta Alap tőkéjét, most a „tízeknek” szembe kell nézniük azzal a problémá­val, hogyan osszák meg a tagországok között a 6-7 milliárd dollárnyi tőke­emeléssel járó terheket. Míg egyfelől csak a tízek vannak abban a helyzet­ben, hogy eleget tehessenek a kvóták emelésének, a tagállamok nem fognak beleegyezni, hogy a gazdag országok túlsúlya tovább gyarapodjék. Angol pénzügyi körök azonban arra számíta­nak, hogy sikerül megoldást találni Washingtonban. Anglia mereven elutasítja a piaci erők játékára bízott, kötöttségtől telje­sen mentes valutaárfolyamokat, támo­gatja viszont a rugalmas árfolyamok rendszerét, amely jobban figyelembe veszi az egyes országok gazdasági pozí­ciójában beállott változásokat, hangsú­lyozzák e körökben. Londonban különben biztosra veszik, hogy a papírarany — amely egyik fő témája lesz a megbeszéléseknek — a jövő év elején már elfoglalja helyét a nemzetközi pénz- és hitelforgalomban. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A NYUGATNÉMET VÁLASZTÁSI HARC ELŐTERÉBEN A nyugatnémet szociáldemokrata párt — amely a közvélemény-kutatások ta­núsága szerint ezúttal közel áll ahhoz, hogy többségi párttá váljék —, erőtel­jes választási propagandájának közép­pontjába elsősorban a gazdasági kérdé­seket állítja. A szociáldemokraták az utóbbi napokban két gazdasági fronton is tüzet nyitottak. Első számú gazdasági szakemberük, Schiller, sajtóértekezleten ismertette minisztériuma konjunktúra­­jelentését, éles bírálattal illette és pasz­­szivitással vádolta CDU-beli kartársai­nak politikáját. Csütörtökön Brandt külügyminiszter, a szociáldemokraták vezetője, bejelentette, pártja a minisz­tertanács azonnali összehívását követeli a bérhelyzet, különösen a közalkalma­zottak bérköveteléseinek rendezésére. A közalkalmazottak szakszervezete a napokban követelte, hogy a közalkal­mazottak és a szállítómunkások bér­­szerződésének ügyét azonnal vizsgálják felül, annak ellenére, hogy a szerződés még nem járt le. A szakszervezet ve­zetősége hivatkozott arra, hogy tagjai között a bérfeszültség miatt nagy a nyugtalanság. Benda belügyminiszter, a közalkal­mazottak munkáltatóinak képviselője nem teljesítette a követelést — jelenti az MTI bonni tudósítója. A tudósító megállapítja, hogy a kormány CSU— CDU párti miniszterei nem akarják a választás előtt megoldani ezt a kér­dést, a szociáldemokrata miniszterek teljesen a szakszervezetek oldalára áll­tak. Brandt külügyminiszter — jelenti a Reuter hírügynökség — kifejtette, hogy a belügyminisztérium döntése, 1 200 000 közalkalmazott bérkövetelései megvita­tásának elhalasztásáról, felelőtlenség. Ez a döntés — jelentette ki Brandt —, ellentmondásban van a kormányzatnak a szakszervezetekhez és a munkaadók­hoz intézett felhívásával, amely arra szólít fel, hogy a vitás bérproblémá­kat gyorsan és tárgyalások útján old­ják meg. A közalkalmazottak bérkö­veteléseit meg kell oldani, mielőtt még az új kormány hivatalba lép. A szep­tember 28-i választások után ugyanis legalább egy hónapig várni kell arra, hogy az új kormány hatékonyan tevé­kenykedhessék. Schiller a gazdasági minisztérium konjunktúrajelentésének előterjesztése­kor kifejtette: a választásokra való te­kintettel egyes tárcáknál abbahagyták a munkát, alkalmasint azért, mert fél­nek az új prognózisoktól. Nyilván nem akarják tudomásul venni, hogy a ki­látások veszélyes elemeket is tartal­maznak. A kormány nem tette meg időben a szükséges intézkedéseket a konjunktu­rális túlhevítettség megfékezésére.­­„A nagyobb bajokat még el lehet kerülni, ehhez azonban a szeptember 28-i vá­lasztások után hivatalba lépő kormány gyors intézkedéseire lesz szükség” — állapította meg Schiller. Elmondotta, hogy még tavasszal részletes javaslatokat tett a kormány­nak. Ezekben nemcsak a márka fel­­értékeléséről, hanem egyéb konjunk­túrafékező lépésről is szó volt. Javas­latai tartalmazták a 4 százalékos ex­portadó megkétszerezését, az import ösztönzését, a vállalati adókedvezmé­nyek megszigorítását, az állami kiadá­sok nagyobb arányú befagyasztását. E javaslatokat azonban nem sikerült elfogadtatnia. Egyes miniszterek még azt is megakadályozták, hogy a kon­junkturális helyzet értékelésével meg­bízott kormányközi bizottság egyálta­lán összeüljön. * Schiller figyelmeztetett arra, hogy megfelelő gyors ellenintézkedések hiá­nyában hamarosan nagymérvű ár­emelkedésekkel kell számolni. Ennek csak kis részben oka a bérek emel­kedése, nagyobb részben az arányta­lanul megnövekedett kereslet és a ka­pacitások, a munkaerőpiac és vásárló­erő közötti egyensúly megbomlása fe­lelős — hangoztatta a miniszter. Ha továbbra is jelenlegi posztján ma­radna — jelentette ki a gazdasági mi­niszter —, elsősorban a gazdasági sta­bilitást, az iparban és kereskedelemben szükséges reformok megvalósítását, az elmaradott területek fejlesztését szor­galmazná. Nemzetközi politikájának elő­terében pedig a közös piaci együttmű­ködés elmélyítése, s a nemzetközi pénz­ügyi rendszer reformjának megvalósítá­sa állana. A szociáldemokrata offenzívával a többségi párt részéről elsősorban Strauss pénzügyminiszter száll szembe. Strauss, aki változatlanul a felértékelés ellenzői­nek zászlóvivője, megpróbálja a szociál­demokratákat felelőssé tenni a sztrájk­hullámért. Egyszersmind kísérletet tesz arra, hogy éket verjen a szakszervezetek vezetősége és tagsága közé. A „radikáli­sokat” vádolva a sztrájkok kirobbantá­sáért, azzal fenyegetőzik, hogy a túlzott béremelések hosszabb távra a munka­nélküliség veszélyét idézhetik fel. A SZOVJET-NYUGATNÉMET FÖLDGÁZ-MEGÁLLAPODÁS A bonni gazdasági minisztérium bízik abban, hogy még az év vége előtt megkötik a 20 éves szovjet— nyugatnémet földgáz-megállapodást. A minisztérium egy magas rangú tisztviselője elmondta a Reuter-iroda tudósítójának, hogy a közeljövőben a tárgyalások újabb fordulóját tartják meg, szakértői szinten, Moszkvában és Essenben egyidejűleg. Ezt követően októberben kerítenek sort a hivatalos delegációk tárgyalására. A tisztviselő elmondta, hogy a meg­beszéléseken három fő probléma meg­oldását kísérlik meg. Ezek az árra, a mennyiségre, valamint az árak későbbi módosításának feltételeire vonatkoz­nak. E problémák megoldásán kívül még nagyszámú műszaki, jogi és pénzügyi részlet kidolgozása van hátra. AZ USA KERESKEDELMI MÉRLEGÉNEK ROMLÁSA Maurice Stans, az USA kereskedel­mi minisztere kijelentette, hogy véle­ménye szerint idén vagy a jövő évben nem javul a kereskedelmi mérleg helyzete. Stans elmondotta, hogy az USA-ban rendszeresen kimutatott 5,6 milliárd dolláros kereskedelmi aktívum 1968- ban már az, egymilliárd dollárt sem érte el, idén pedig csupán csekély fö­lösleg mutatkozhat. (Reuter)

Next