Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)

1970-01-14 / 8. (253.) szám

IZÁGGAZDALM 1970. JANUÁR 14., SZERDA____________________________________________II. ÉVFOLYAM 8. (253.) SZÁM Közös Piac-Anglia - EFTA- NORDEK Elkészült az a jelentés, amelyben a Közös Piac brüsszeli bizottsága a közös­ség miniszteri tanácsának február 9-i ülése elé terjeszti a Hatok „végleges” álláspontját Anglia csatlakozásának fel­tételeiről — jelenti a brit külügyminisz­tériumhoz közelálló forrásból az MTI lon­d­oni tudósítója. A még titkosnak mi­­kíoizáló okmány szerint az angoloknak csak öt év „alkalmazkodási” időt enge­délyeznének, holott a brit kormány hét évet­ kért ahhoz, hogy mezőgazdaságá­nak­­ pénzügyi rendszerét összhangba hozza a Közös Piac rendelkezéseivel. . Londonban lehetségesnek tartják, hogy a Közös Piac miniszterei még jú­lius­ vége előtt ünnepélyesen megnyit­ják­ a tárgyalásokat Angliával, de nem tartják valószínűnek, hogy a komoly, érdemi , tárgyalások szeptember előtt megkezdődhetnek. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az EGK-tagságról kissé eltérő hangnemben nyilatkozott hétfőn a brit miniszterelnök és külügyminiszter, eme­li ki az MTI tudósítása. Wilson miniszterelnök televíziós nyi­latkozatban az AFP jelentése szerint azt mondta, hogy „nem lépünk be a Közös Piacba, ha nem kapunk megfele­lő feltételeket”. A miniszterelnök elis­merte, hogy a csatlakozás az angliai élelmiszerárak emelkedésére vezetne, de­ a távolabbi előnyök, mondta, a csat­lakozás mellett szólnak. A kormány egyébként február elején közzéteszi hi­vatalos becsléseit arról, hogy mibe is kerülne Angliának a belépés. A kérdé­sekre válaszolva Wilson megjegyezte még, hogy nem hisz az európai politi­kai föderáció létrehozásának lehetősé­gében, legalábbis, ami a következő húsz-harminc évet illeti. Stewart külügyminiszter viszont a Reuter-iroda jelentése szerint egy be­szédben, amelyet nyugat-európai újság­írók egy csoportja előtt mondott, kije­lentette, hogy a brit kormány változat­lanul , el van szánva a csatlakozásra. Hangsúlyozta, hogy Anglia hátsó gon­­dolatok nélkül elfogadja a római szer­ződés „politikai folyományait”. Angliá­nak­ nincsenek fenntartásai a nyugat­­európai közösségek intézményes kere­teivel kapcsolatban és nem akarja gá­tolni ezeknek az intézményeknek a to­vábbfejlődését. Az EFTA főnöke bizakodik John Coulson, az EFTA főtitkára sajtóértekezleten kijelentette, vélemé­nye szerint igen jó kilátásai vannak a szélesebb európai piac megteremtéséről, a Közös Piaccal folytatandó tárgyalá­soknak, s bízik abban, hogy ezek a tár­gyalások sikerre vezetnek. Az EFTA főtitkára Oslóban nyilatko­zott, ahol hivatalos látogatáson tartóz­kodik és tanácskozik a kormány veze­tőivel. Anglia előreláthatólag nyáron megkezdi a tárgyalásokat a közösség­gel, ezek bonyolultnak és nehéznek fog­nak bizonyulni, de minden valószínű­ség szerint sikeresek lesznek. Az EFTA tagállamainak szolidaritá­sát firtató kérdésre John Coulson azt válaszolta, hogy a szervezet miniszteri tanácsa elhatározta, átmeneti időszakot köt ki azoknak az országoknak a javá­ra, amelyek elmaradnak a közösséggel folytatott tárgyalásokban, nehogy új tarifasorompók emelkedjenek, mielőtt valamenyi EFTA-tagállam befejezte tárgyalásait. Coulson nem zárta ki an­nak a lehetőségét, hogy Svédország tár­sulási egyezményt kössön a Hatokkal, esetleg kombinálva más megállapodá­sokkal. Mindenekelőtt az a fontos, hogy az EFTA tagállamai között a csatlako­zás következtében ne keletkezzenek új kereskedelmi akadályok. Mi lesz a NORDEK-kel? Dánia legkésőbb nyáron kész lesz a tárgyalásokra a Közös Piaccal, miután az északi gazdasági unió, a NORDEK megalakítására irányuló tárgyalások ad­dig már feltehetőleg befejeződtek — je­lentette ki Raunsgaard dán miniszter­­elnök a napokban, miután politikai ve­zetőkkel tanácskozott a NORDEK jövő­jéről. Mint ismeretes, az északi gazda­sági együttműködésről folytatott tárgya­lások nemrég holtpontra jutottak­ és folytatásuk nem várható a márciusi finn választások előtt. Dánia sürgősebbnek tartja az északi unió tervét, s reméli, hogy csak annak megvalósulása után kezdődnek a tárgyalások a Közös Piac­cal. Finnország dilemmája A finn kormány hivatalos közle­ményben bejelentette: fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy a NORDEK megalakításáról folyó tárgyalásokat fél­beszakítsa, vagy a NORDEK megalakí­tását megakadályozza, ha időközben valamely másik északi ország „érdem­­beni tárgyalásokat” kezd a Közös Piac­hoz való csatlakozásról. A finn mi­nisztertanács ülése után közzétett köz­leményben Helsinki azt is követeli, hogy az esetleges NORDEK-szerződés­­be olyan cikkelyt iktassanak, amely felmenti a tagállamokat a szerződés olyan pontjainak betartása alól, ame­lyeket egy másik tagállamnak a Közös Piachoz való csatlakozása érint. A finn kormány — mint a DPA jelenti Hel­sinkiből — ezzel akarja biztosítani ma­gát az ellen, hogy túl szoros kapcsolat­ba kerüljön a Közös Piaccal. Koivisto miniszterelnök a közlemény kiadása után sajtóértekezleten közölte: Finnország hajlandó a NORDEK-tár­­gyalásokat újra felvenni Dániával, Norvégiával és Svédországgal, ha part­nerei ezt a két feltételét elfogadják. Nyilatkozott Karlajainen külügymi­niszter is, aki a napokban érkezett visz­­sza brüsszeli látogatásáról. Tagadta, hogy Finnország választás elé akarja állítani Dániát és Norvégiát: vagy Kö­zös Piac, vagy NORDEK. Brüsszeli tanácskozásai után Karla­jainen egyébként elmondta, hogy Finn­ország meg akarja védeni versenyké­pességét, s ezért nem zárkózik el a Kö­zös Piaccal való tárgyalások elől. A közösség és Finnország jövőbeni kap­csolatainak rendezésénél azonban te­kintettel kell lenni Finnország semle­gességére. Mérséklődik a francia gazdasági növekedés Az INSEE, a párizsi országos statisz­tikai intézet jelentése szerint a francia ipari termelés a következő néhány hó­napban az eddigieknél mérsékeltebb ütemben ugyan, de tovább bővül. A de­rűlátó prognózist annak ellenére fenn­tartják, hogy a francia ipar m­egrende­­lésállománya és a belföldi kereslet csökken. Decemberben — az intézet fel­mérése szerint — a belföldi kereslet zsugorodása folytatódott, és ugyanilyen tendencia érvényesült az exportrendelé­sekben. Ezzel szemben a beruházási eszközök kivitele a múlt év utolsó hó­napjában igen magas szintet ért el. Az INSEE múlt novemberi előrebecslése szerint a francia ipari termelés emelke­désének hónapokon belül meg kell áll­nia, ha a belföldi kereslet csökkenés­e az előző hónapok ütemében folytatódik. A francia pénzügyminisztérium ked­den bejelentette, hogy az ország keres­kedelmi mérlegének deficitje a novem­beri 720 millióról 710 millió frankra csökkent. Bár a behozatal közel egy­­milliárd frankkal növekedett, az export emelkedése ezt nemcsak ellensúlyozta, de — kis mértékben — meghaladta azt. Giscard d’Estaing pénzügyminiszter, a kereskedelmi mérlegről közzétett adatokról szólva, megállapította: a de­cemberre vonatkozó statisztikák meg­erősítették a korábbi kedvező irányzatot és megmutatták, a külkereskedelmi egyensúly kezd helyreállni. Ennek bi­zonyságául felhozta, hogy a nem frank­övezetbeli kereskedelemben az export 93 százalékban fedezte az importot. A francia kereskedelmi kalkulációk mód­szere szerint ez már azt jelenti, hogy a frank-zónán kívül lebonyolódó külke­reskedelemben gyakorlatilag kiküszö­bölték a deficitet. A múlt év utolsó hónapjainak ked­vező eredményei már nem voltak képe­sek megakadályozni, hogy az egész évre vonatkozó passzívum ne emelkedjék a 12,5 milliárd frankos szintre, amely így több mint 5 milliárddal haladta meg az 1968. évi deficitet — hangoztatta a fran­cia pénzügyminiszter. (Reuter) ANGLIA KERESKEDELMI MÉRLEGE Kedvezőtlenebb eredményt mutatott fel Nagy-Britannia kereskedelmi mér­lege decemberben, mint egy hónappal korábban — jelenti a Reuter tudósító­ja. A kereskedelmi minisztérium kö­zölte, hogy a kereskedelmi mérleg a múlt hónapban pontosan kiegyensúlyo­zott volt. A 639 millió font értékű ex­port és 700 millió fontra rúgó import közötti különbséget ellensúlyozták a láthatatlan tételekből, így a fuvarozás­ból és a biztosításból származó bevé­telek. Az export- és reexport 7 millió font­tal csökkent, novemberhez képest, de ez részben a karácsonyi ünnepek okoz­ta termeléskiesés számlájára írható. A mérleg rosszabbodásában szerepet ját­szott a behozatal 11 millió font értékű növekedése is. A kereskedelmi minisztérium szóvi­vője több tényezőt is felsorolt, amely hozzájárult az import emelkedéséhez. Egyrészt az importőrök, bízva az im­portletéti rendszer eltörlésében , szá­mos októberi, novemberi rendelés tel­jesítését későbbre kérték. December­ben pedig, amikor e várakozások nem igazolódtak be (az importletétek kulcsát mindössze 10 százalékkal csökkentet­ték) a külföldi exportőrök leszállítot­ták a megrendelt árucikkeket. A szóvivő arról is beszámolt, hogy 1969-ben 14 százalékkal nőtt Nagy- Britannia exportja az előző évhez képest, míg az import értéke csupán 5 százalékkal volt magasabb. A beho­zatal értékének növekedésében szere­pet játszott a nyersanyagok, így a réz, a gumi, az alumínium, az ón és az élelmiszerek áremelkedése. Mint a Daily Telegraph szerkesztő­ségi cikke megállapítja, az idei év első felének kilátásai továbbra is jók Nagy-Britanniára nézve. A főbb keres­kedelmi partnerek közül az USA vál­tozatlanul magas inflációs rátától szenved, és az NSZK még mindig nem emésztette meg teljesen a márka fel­­értékelésének következményeit. NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖZÖS PIAC ÉS ANGLIA tárgyalásai talán még július vége előtt megkezdődnek. Legalábbis erre enged következtetni az a hír, hogy a Közös Piac Végrehajtó Bizottsága kidolgozta — és a miniszteri tanács elé terjeszti — véleményét az angol csatlakozás feltételeiről. De nyilván abban is a szavakról a tettekre való áttérés fejeződik­ ki, hogy fokozódik az új utak keresésére irányuló hajlam az EFTA- ban, amelynek sorsa össze van kötve Anglia sorsával,­­ illetve az északi országok még tető alá sem hozott csoportosulásában,, amelyet ugyancsak sok szál fűz Angliához.­­ . . . AZ NSZK BÉRPOLITIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSÁRÓL K­errt sikerült megállapodni —- közli a nyugatnémet kormány, a jegybank, a munka­adók és a szakszervezetek képviselőinek tanácskozásáról kiadott jelent*­tés. A Schiller gazdaságügyi miniszter kezdeményezte új testület, az úgynevezett „koncentrált akció” csoport első értekezletét azonban további megbeszélések követik, célul tűzve ki a gazdaságpolitikai elképzelések összehangolását. ♦ AZ IDEGENFORGALOMBÓL AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN 29 millió dollár és 28 millió rubel bevétel származott — mondotta.­ sajtóérter­kezletén Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Ez az előző évekr­hez képest említésre méltó gyarapodás, a távlati tervek azonban az idegenforgalomból származó bevétel nagyjában kétszeresére Való erne-t­ánár IviátMTnrrraálr /-.IX T?llVir\rr #-» 1 A K Vl | fÁKK OC ni DQ A h h száll fm*" lehetőségre van szükség. ♦ FELLENDÜLT VIETNAM GAZDASÁGI ÉLETE, javult a vietnamiak életszínvonala 1969-ben, hangoztatja a l’Humanité cikke, amelynek sajtószemlénkben adtunk helyet. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság ipari termelésének globális értéke 5,5 százalékkal növekedett 1968-hoz képest s ez számottevő eredmény — különösen ha figye­lembe vesszük a 45 hónapos intenzív­ bombázás okozta jelentős ká­rokat. ♦ A NEMZETKÖZI VALUTA­ALAP fennállásának ideje­­ alatt hozzá­vetőleg 20 milliárd dollár hitelt folyósított tagjai számára. Az immár 115 társországot felölelő IMF évi jelentése egyszersmind azt is­­ közli, hogy tartalékai — figyelembe véve az SDR-rendszert, az úgynevezett papírarany bevezetését —, elérik majd a 28,9 milliárd dollárt. Az igénybe vett erőforrások tetemes részét 1969-ben a valutáris nehéz­ségekkel bajlódó országok — például Franciaország — hívták le. ♦ A VEGYIPARI GÉPBESZERZÉSEK területén harmonikus az ipar és külkereskedelem együttműködése — erre a következtetésre jut mun­katársunk cikke, amely a CHEMOKOMPLEX importtevékenységét tekinti át. A vegyipar — népgazdaságunk egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata — gépigényeinek kielégítésére több száz millió forint értékű külföldi berendezést vásárol a CHEMOKOMPLEX. 1969-ben a többi között a Tiszai Vegyikombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Nyergesújfalui Viscosagyár, az Ajkai Timföldgyár beruházásaiban működött közre. Különösen nagy jelentőségűek az­­ alumíniumipar számára vásárolt gépek — segítségükkel megoldható a bauxitkincs gazdaságosabb kihasználása. ,í Tervek 1970-re EXPORT-IMPORT PROGRAMUNK AZ NDK-VAl Múlt év decemberében magyar ke­reskedelmi küldöttség járt az NDK- ban. Látogatásuk során megbeszé­léseket folytattak az 1969-es évi for­galomról, és aláírták az 1970-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A kereskedelmi mérlegben néhány százalékos magyar aktívum mutatko­zott 1969-ben, s ennek elsősorban az az oka, hogy az NDK nem tudott minden esetben eleget tenni a meg­állapodásban vállalt kö­telezettségei­­nek. Az NDK-szállítások hiányát a magyar gazdaság különösen erősen érezte, a barnaszén-brikettnél, a vegy­ipari cikkeknél és az irodagépeknél. Az új kereskedelmi megállapodás szerint a két fél 1970-re 15 százalék­kal kívánja növelni a forgalmat, s ez értékben több mint kétmilliárd már­kát jelentene. Mivel a múlt évben a kereskedelmi mérleg aktív magyar szaldóval zárult, mindkét fél az egyensúly helyreállítására törekszik. Az előirányzat szerint az NDK-expor­­tot 20, a magyar kivitelt pedig 10 százalékkal szeretnék az 1969-es szint­hez képest emelni. Mindkét ország szállításaiban a leg­­nagyobb tétel: a gépek. (Az NDK exportjában a gépek 50 százalékkal szerepelnek idén.) Magyarország az NDK-tól főleg szerszámgépeket; út­építő-, univerzális rakodó- és raktári gépeket; a visontai lignitbányához külszíni fejtőberendezéseket, vegyipari és műanyagipari gépeket, hajtatóháza­kat, armatúrákat; élelmiszeripari és könnyűipari gépeket, orvosi készüléke­ket; a Zeiss - művektől optikai cikke­ket, továbbá reléket és jelzőberende­zéseket vásárol. Ebben az évben — a megállapodás szerint — az NDK 9 millió rubel értékben szállít majd irodagépeket, 12,5 millió rubel érték­ben tehergépkocsikat (2000 darabot) és 8 millió rubel érték­ben különféle szál­lítóeszköz-alkatrészeket. Jelentősen nö­velni fogja 1970-ben a barnaszék­­­brikett-szállításait is. Idén körülbelül 10 000 személygép­kocsit vásárolunk az NDK-tól, össze­sen 9 millió rubel értékben (ennek 38 százaléka Trabant, 62 százaléka Wartburg). Jelentős lesz mezőgazda­­sági gépvásárlásunk is és nagymér­tékben emeljük fogyasztásicikk-impor­­tunkat, elektromos háztartási cikkek, mopedek, varrógépek, bútorok érkez­nek nagyobb mennyiségben és növelj­­ük a műtrágya behozatalunkat is. A magyar exportban emelkedik a gépek aránya. 1970-ben a kivitel 45 százaléka gép, 30 százaléka pedig mezőgazdasági cikk lesz — gyümölcs, húskészítmények, konzervek, vetőmag stb. A Szovjetunió után autóbuszokból az NDK a legnagyobb vásárlónk. 1970-ben 1500 darab autóbuszt adunk el part­nerünknek, ezenkívül traktorokat, spe­ciális tehergépkocsi- és autóbusz-al­katrészeket, gáztűzhelyeket, timföldet, gyógyszert, élelmiszeripari gépeket, szellőző-berendezéseket és tervdoku­mentációkat, valamint műszaki szol­gáltatásokat szállítunk az NDK-ba.­­ Kereskedelmi forgalmunkban is a Szovjetunió után az NDK a legna­gyobb partnerünk. Kooperációs kap­csolatainkban is kiemelkedő szerepet tölt be az NDK. Az együttműködés azonban ma még leggyakrabban gyár­tásmegosztásban ölt tonnát. A német fél sok esetben szívesen adja át bizo­nyos típusok gyártási jogát, például a Secura típusú pénztárgépekről van ilyen jellegű megállapodásunk. (Ezek­kel azonban sokszor az a helyzet, hogy partnereink viszonylag elavult típusok gyártásáról mondanak le.) Man egyéb megoldandó probléma is, a kapcso­latokban. A közelmúltban például Magyarország javasolta, amennyiben az NDK nem tudja évi Trabantszá­­lításait növelni — holott erre Magyar­­országon jelentős igény mutatkozott —, Magyarország vállalja bizonyos Tra­bant-alkatrészek gyártását kész gépkocsik szállítása ellenében. Mivel azonban az NDK-ban még nem szüle­tett határozat arról, hogy fejlesszék-­e ezt a gépkocsitípust, a magyar aján­latra még nem adtak határozott, vá­laszt. T. A. " “■ 1 ! Nincs megállapodás a nyugatnémet bérpolitikában A nyugatnémet gazdasági vezetők kedden, 12 órás megbeszélésük után, közös álláspontot alakítottak ki arra vonatkozóan, hogy a nyugatnémet gaz­daság még mindig túlfeszített és kü­lönleges erőfeszítésekre van szükség a stabilitás és a növekedés biztosí­tására. A kormány, a jegybank, a munka­adók és a szakszervezetek képviselői azonban képtelenek voltak megállapod­ni a követendő bérpolitikában. A mun­kaadók szövetségének elnöke túlzottnak nevezte a szakszervezetek több mint 10 százalékos bérkövetelését és erre az évre maximum 5,5 százalékos béreme­lést tart a gazdaság jelenlegi helyzeté­ben „elviselhetőnek”. Ez volt idén az úgynevezett „kon­centrált akció” csoport első találkozó­ja, amely Schiller gazdaságügyi minisz­ter vezetésével rendszeresen tanácsko­zik a gazdaságpolitikai célkitűzések összehangolásáról. A találkozó után kiadott közös köz­lemény hangsúlyozza, hogy nem szük­séges dramatizálni az árhelyzetet. A márka felértékelését megfelelően ada­golt és elfogadott stabilizációs politi­kával kell támogatni, ami ugyanakkor nem vezet stagnációhoz. Éppen ezért a szakszervezetek felhívják a jegybank figyelmét, hogy amint lehetséges, csök­kentse a kamatlábat és javítsa a pénz­ellátást. A munkaadók hosszú távon egyetértettek ezzel, de véleményük sze­rint egy időre fenn kell tartani a jelen­legi hitelpolitikát. A közlemény bejelenti, a találkozón részt vevő valamennyi fél egyetértett abban, hogy idén a magánszektor szá­mára körülbelül 7 százalékos valódi nö­vekedési ütem felel meg leginkább. Mint Schiller a találkozó után elmon­dotta, egyetértés született a tekintetben is, mindent el kell követni, hogy az ár­drágulást 3 százalék alatt tartsák eb­ben az évben. (Reuter, AP) Alaptalanok a nyugati hírek a rubelről Leonyid Zamjatyin, a szovjet kor­mány szóvivője újságírók előtt ki­jelentette, hogy a nyugati forrásból származó híresztelések a rubel eset­leges értékváltoztatásáról nélkülöznek mindenféle alapot — közli az MTI. A rubel körüli találgatásokról­­a VILÁGGAZDASÁG január 13-i szá­mának első oldalán tudósítottunk.

Next