Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)
1970-01-29 / 19. (264.) szám
1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK II. ÉVFOLYAM 19. (264.) SZÁM Wilsont aggasztja az NSA gazdaságpolitikája Wilson brit miniszterelnök szerdán befejeződött washingtoni megbeszélései részben gazdasági kérdések körül forogtak és világszerte ráirányítják az érdeklődést az Egyesült Államok gazdasági helyzetére. A brit miniszterelnök ugyanis elsősorban annak az aggodalmának adott hangot a Fehér Házban, hogy Nixon deflációs politikája gazdasági visszaesést idézhet elő, amelynek hullámai átterjednek Európára is. Ezzel pedig semmivé válna nemcsak az a remény, hogy Anglia gazdasági helyzete döntően megjavul, hanem Wilson pártjának győzelmi esélye is a közelgő általános választásokon. Az angol lapok mintegy kísérőzeneként a washingtoni tanácskozásokhoz, borúlátó kommentárokban foglalkoznak az Egyesült Államok nehézségeivel, s felvetik még a dollár leértékelésének lehetőségét is. A Washingtonban újabban közzétett adatok részben alátámasztják a borúlátást: a kereskedelmi minisztérium januári jelentése szerint a gazdasági élet teljesítményét mérő kombinált index a múlt hónapban 0,3 ponttal visszaesett, az idei évben pedig csekély növekedésre, emelkedő munkanélküliségre, apadó profitokra és emelkedő árakra számíthatnak az amerikaiak. A külkereskedelmi mérleg azonban javult és az aranykészlet tavaly majdnem 1 milliárd dollárral gyarapodott. A Washingtonban folytatott megbeszélések kulcskérdése az amerikai infláció és Wilsonnak az az aggodalma, hogy Nixon elnök hitelkorlátozó politikája olyan visszaesést eredményez, amely kihat az európai gazdaságra is, rontva a brit export lehetőségeit és kilátásait — jelenti a Reuter-iroda washingtoni tudósítója. Wilson szeretné rávenni a washingtoni kormányt, hogy óvatosan haladjon a konjunktúra fékező politikájával és szállítsa le a magas kamatlábakat, amelyek szűkössé teszik a hitelt az Egyesült Államokban. A magas kamatszint miatt ugyanis az Angol Bank számára kockázatos lenne a hivatalos kamatláb leszállítása, mert a ,,forró pénz” kiáramlásának veszélyét idézné fel. A Wilson kíséretéhez tartozó tisztviselők azonban azt mondják, hogy a részletes gazdasági tanácskozásokon, amelyeket kedden folytatott Kennedy amerikai pénzügyminiszterrel és a Nixon-kormány más vezető gazdasági és pénzügyi vezetőivel, Wilson nem szólította fel a washingtoni kormányt kifejezetten a kamatlábak leszállítására. Neon kérte Washingtont semmilyen más lépésre sem, amely hozzájárulhatna Anglia gazdasági helyzetének gyorsabb javításához. A pénzügyminisztériumiban folytatott tanácskozást pusztán tájékozódó jellegűnek minősítették. Wilson tárgyalópartnerei a Reuter-tudósító értesülése szerint megértéssel fogadták a kamatokkal kapcsolatos angol álláspontot. Wilson maga kijelentette: a megbeszélések hozzásegítették annak világosabb felméréséhez, hogy a Nixon-kormány gazdaságpolitikája milyen sikerre számíthat. Londoni kommentárok Az angol lapok — londoni tudósítónk jelentése szerint — sokat foglalkoznak az amerikai gazdaság gyenge pontjaival, a válságjelekkel és a brit gazdaságra várható hatásokkal. „Hatásos orvosság kell a gyenge dollár gyógyításához” címmel a Daily Telegraph megjegyzi: a dollár leértékelése ma könynyebben elképzelhető, mint két évvel ezelőtt... A lap kifejti, hogy az amerikai hitelkorlátozások a gazdasági növekedést erősen lefékezték, de az infláció még mindig évi 6-7 százalékos ütemben folytatódik. Hozzáteszi: „Nagy-Britannia többet nyerhet az amerikai infláció lassulásán, mint amennyit veszíthet a deflációs politika túl gyors sikerén, és az ezáltal előidézett világkereskedelmi visszaesésen. A Times „Borús perspektíva az USA részére” cím alatt az amerikai kereskedelmi minisztérium jelentését ismerteti. Lehűlő gazdaság Az amerikai kereskedelmi mérleg a múlt évben 1,25 milliárd dollár aktívummal zárult, 250 millió dollárral haladva meg az előző évi többletet. A javulás ellenére a kereskedelmi mérleg eredménye még messze van a Stans kereskedelmi miniszter által célként kitűzött évi 5 milliárd dolláros aktívumtól, amely az amerikai fizetési mérleg krónikus deficitjének kiegyenlítéséhez lenne szükséges. Washingtonban a pénzügyminisztérium az aranykészlet alakulásáról adott ki jelentést, e szerint múlt évben 967 millió dollárral nőttek a készletek és elérték a 11 milliárd 850 millió dollár értéket. Nyilvánosságra hozták az amerikai gazdaság decemberi eredményeit jelző összetett indexet is. A gazdasági élet különböző tényezőinek összesítése arra mutat, hogy lehűlőben van az amerikai gazdaság. Schulz munkaügyi miniszter is annak a véleményének adott kifejezést, hogy a fogyasztói árindex növekedési ütemének lelassulása egyértelműen az infláció fékeződését tanúsítja. A Fehér Ház megerősítette, hogy az idei költségvetési év bevételi többlettel zárul, annak ellenére, hogy a kiadások közel 198 milliárd dollárra rúgnak. Washingtoni gazdasági körök kételkednek ennek sikerében, mondván, hogy a küszöbönálló társadalombiztosítási kiadások, a jövedelemadó csökkentése és az állami alkalmazottak valószínű béremelése kérdésessé teszik a költsévetési aktívumot. Washingtonban mindenesetre nem sok jóval biztatják a közvéleményt. A változatlan áron számított gazdaságnövekedési ráta csupán kismértékben emelkedik, a munkanélküliek száma nő, a vállalatok kisebb bevétellel számolhatnak és meredek áremelkedések várhatók — jósolja az amerikai kereskedelemügyi minisztérium szerdán közzétett prognózisa. A kelet—nyugati kereskedelem A Nixon-kormány a kongresszus határozata ellenére szemben áll a kelet— nyugati kereskedelem fejlesztésével — jelenti az MTI washingtoni tudósítója. Davis kereskedelmi államtitkár New Yorkban beszédet mondott, amelyet hivatalos körökben előzetesen „nagyfontosságú állásfoglalásnak” minősítettek. Ebben kijelentette: amíg a vietnami háború folytatódik, addig az USA nem engedheti meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok hozzájussanak legújabb technológiai eredményeihez és nem bővítheti számottevő mértékben kereskedelmi kapcsolatait ezekkel az országokkal. A legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása, illetve hosszabb lejáratú bankhitel nyújtása egyelőre szintén nem látszik valószínűnek, mondta az államtitkár. Arra az érvre, hogy az USA nyugat-európai szövetségesei bővítik áruforgalmukat a szocialista országokkal, Davis azt mondotta, hogy „más helyzetben vannak, mert nem vesznek részt a vietnami háborúban.” Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás a múlt év végén módosította az exportellenőrzésre vonatkozó törvényt, hogy lehetővé tegye a kereskedelem bővítését a szocialista országokkal. LENGYELORSZÁG KERESKEDELME A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL Lengyelország idei külkereskedelmi összforgalmának 68 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. A kölcsönös áruszállítások értéke meghaladja a 18 milliárd deviza zlotyt, vagy 56 százalékkal nagyobb lesz, mint 1965-ben volt. A szocialista országokba szállított lengyel áruk 74 százalékát az ipari és beruházási cikkek alkotják — mondotta sajtónyilatkozatában Marian Dmochowski lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy Lengyelország első számú külkereskedelmi partnere a Szovjetunió, amellyel az idén több mint 10 milliárd deviza-zloty összforgalmat bonyolítanak le. Erre az évre a legjelentősebb forgalomnövekedést — 15 százalékost — a Magyarországgal és Jugoszláviával megkötött szerződések rögzítik. (MTI) A szovjet—nyugatnémet földgáztárgyalások végső szakasza Döntő szakaszukba érkeztek a szovjet —nyugatnémet földgáztárgyalások. A megbeszélések előrehaladásának — írja a Reuter tudósítója — kedvező hátteret biztosíthat Brandt egyik legközelebbi tanácsadójának, Bohrnak szerdai elutazása Moszkvába. Időközben Oszipov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes már megkezdte nyugat-németországi tárgyalásait. Jól értesült körök szerint a miniszterhelyettes elsősorban a földgázegyezménnyel kapcsolatos szovjet hitelfelvétel részleteiről folytat tanácskozásokat. A DPA Frankfurtból érkezett jelentése szerint még nem értek véget a nyugatnémet acél-csőszállítások finanszírozására indított tárgyalások a Deutsche Bank AG. vezetése alatt álló nyugatnémet bankkonzorcium és a szovjet külkereskedelmi bank képviselői között. A Deutsche Bank szóvivője csupán annyit volt hajlandó közölni, hogy a tárgyalások egész héten folytatódnak és reméli, hogy az eredetileg kitűzött időpontig, azaz február 1-ig végső formájában előkészíthetik a szerződést. Addig a szóban forgó hitelről és annak feltételeiről közelebbi adatokat nem hoznak nyilvánosságra. Hírügynökségi jelentések azonban tudni vélik, hogy a Szovjetunió mintegy 1— 1,5 milliárd márka körüli hitelt vesz fel a nyugatnémet bankkonzorciumtól. E hitel segítségével finanszírozzák a szovjet acélcsővásárlásokat az NSZK- ból. A nagy átmérőjű csövek eladásával történik a Nyugat-Németországba szállítandó szibériai földgáz ellenértékének részleges kiegyenlítése. A szovjet gázszolgáltatás 1973-ban indul meg, amikor évi 500 millió köbmétert szállítanak az NSZK-ba. Ez a mennyiség fokozatosan növekszik, amíg az évi 3 milliárd köbmétert el nem éri. Február 1-én írják alá az acélcsőszeződést is a Szovjetunióval. A Mannesmann Export GmbH., amely a nyugatnémet érdekeltségeket képviseli ebben az ügyben, nem közölt részleteket a szerződésről, de jól értesült körök becslései szerint mintegy 1,3 millió tonna acélcső eladásáról van szó. Acélcső-eladásokról tárgyal Moszkvában a dortmundi Hösch vállalat is. A cég szóvivője azonban túl korainak nevezte az időpontot ahhoz, hogy felvilágosítást adhasson a várható rendelés méreteiről. NAPRÓL NAPRA ♦ A MAGYAR-FRANCIA GAZDASÁGI KAPCSOLATOK fejlesztésében különösen nagy szerepe van a vállalati együttműködésnek, a választékcserének, a termelési kooperációnak — hangoztatja nyilatkozatában G. Noreau kereskedelmi tanácsos. A két ország között eddig kilenc együttműködési megállapodás jött létre, s újabb 13 megállapodáson dolgoznak. A kooperációs kapcsolatok a jövőben valószínűleg új területre, a mezőgazdaságra is kiterjednek. A NAGY-BRITANNIA HELYZETÉT is ronthatja az USA deflációs politikája, fejtette ki Wilson Washingtonban. Angliában leszállítanák a kamatlábat, de ehhez az amerikai kamatszint mérséklése szükséges. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma prognózist tett közzé, és az a nyugat-európai országok számára nem biztató. A gazdaságnövekedés rátája kevéssé emelkedik, a munkanélküliek száma nő, az árak emelkedni fognak — mondja a jelentés. A Nixon-kormány, adja tudtul egy másik hír, a kongresszussal szembefordulva ellenzi a kelet—nyugati kereskedelem fejlesztését. ♦ A SZOVJET—NYUGATNÉMET FÖLDGÁZTÁRGYALÁSOK a végső szakaszba érkeztek, az NSZK-ba érkezett Oszipov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki a hitelproblémákról tárgyal. A legújabb hírek szerint egy új cég is kapcsolatban lépett a Szovjetunióval a földgáz továbbításához szükséges acélcsövek szállítása tárgyában. ♦ A LATIN-AMERIKAI ÁLLAMOK KÖZÖS FRONT LÉTREHOZÁSÁRA TÖREKSZENEK, hogy ily módon bírják rá az Egyesült Államokat: biztosítson preferenciális elbánást késztermékeiknek és nyersanyagaiknak. A latin-amerikai „mini-GATT” — a tervek szerint — a GATT elvei alapján épül majd fel. ♦ ANGLIA REMÉLI, HOGY AZ NDK VISZONYLATÁBAN EXPORTJA TÚLSZÁRNYALJA az 1966-ban elért rekordot — mondotta a parlamentben a kereskedelmi miniszter. A két ország közötti új hároméves egyezmény lehetőségei kihasználására a közeljövőben két brit gazdasági küldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba. ♦ A BORFOGYASZTÁS A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAIBAN rohamosan növekszik, ugyanakkor a termőterület csökken — állapítja meg a 24 ORE IL SOLE. Az olasz lap a bor közös piacával kapcsolatban — amelynek tető alá hozása április 1-én esedékes — megállapítja, hogy a rendezés nem kielégítő. Figyelmen kívül hagyja a franciák követelését, a szőlőtőkék telepítésének korlátozását, és a bor cukrozásának tilalmát, amit az olaszok követelnek. ♦ MIÉRT KELL DEVIZAVÁSÁRLÁSI MEGBÍZÁSÁT A KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATNAK előzetesen fedezni a Magyar Nemzeti Banknál? Ezt az eljárást, amelyet a gazdaságirányítás új rendjében vezettek be, taglalja szakértőnk cikke. ■ A44" Francia szemmel — a magyar—francia kapcsolatokról Mint ismeretes, Párizsban aláírták az új ötéves magyar—francia kereskedelmi egyezményt. A tárgyalásokon és az egyezmény aláírásánál jelen volt Georges Noreau, a budapesti francia nagykövetség kereskedelmi tanácsosa is, aki a megállapodás jelentőségéről és a francia—magyar kereskedelmi kapcsolatokról munkatársunknak a következőket mondotta: — A már idén érvénybe lépett hoszszú lejáratú megállapodás az első, amelyben a szerződő felek kifejezik szándékunkat, hogy árucikkeiket érintő valamennyi mennyiségi korlátozást megszüntetnek. A fokozatosság elvét követve, Franciaország már erre az évre is jelentősen kibővítette a kontingentálás alá nem kerülő árucikkek listáját: kétszáz cikkből ötvenhármat szabadított fel, elsősorban a mezőgazdasági termékek vonatkozásában és 1974-ig valamennyi korlátozást eltöröl. Liberalizálási politikánk kialakítása előtt megszereztük a közös piaci szervezet jóváhagyását. Véleményünk szerint a magyar árucikkek franciaországi értékesítésének megkönnyítése kedvezően hat majd a francia exportra is, elsősorban a nagy összegű beruházási javak és gépek eladásánál.. Ebből ered a kiegyensúlyozatlan külkereskedelmi mérleg problémája is. A magyar export kibővítésének egyik akadálya, hogy annak java része az úgynevezett érzékeny szektor, nagyrészt a mezőgazdaság árucikkeiből áll, amelyek irányában részben protekcionista politikát folytat Franciaország, hazai gazdaságának védelmében. Tudomásul kell venni, hogy országaink gazdasága nem aegészíti egymást, hanem hasonló szerkezetük révén gyakran azonos termékekkel komkurrál a külső piacokon. Ezért van olyan nagy szerepe a vállalati szintű együttműködésnek, a választékcserének, illetve termelési kooperációnak. A mai termelési techniika mellett országaink piacai már nem elegendőek a gazdaságos termeléshez, ezért új piacok meghódítására van szükség. Ez nemcsak gazdaságossági szempontokból indokolt, hanem megkönnyíti az országaink közötti kiegyensúlyozottabb forgalmat is. Ha a francia beruházási javakat egyre inkább saját iparuk gyártmányaival kívánják kiegyenlíteni (múlt évben még a magyar export 60 százaléka mezőgazdasági cikkekből állt, ezt a külső piacokra történő közös szállítások jelentősen megkönnyítenék. Hogy egy példát említsek: Tunéziában foszfátbányát létesítünk. Felmerült annak lehetősége, hogy kooperációban magyar bányaipari berendezésekkel szereljük fel. Szeretném kiemelni a vegyiparban már létrejött együttműködést, ahol teljesen eltöröltük a mennyiségi korlátozásokat. Új vonás gazdasági kapcsolataink fejlődésében a Párizsban felállított — a magyar Dutra traktorok eladásával megbízott — közös értékesítési vállalat. A francia mozdonylicenc eladása, a vasúti kerekek közös gyártása is jó példa a sikeres kooperációkra. A kooperációnak minősített, eddig kötött kilenc megállapodás közül hat a múlt évben jött létre. Nagy terveink vannak újabb kooperáció létrehozására is. Egyelőre 13 megállapodáson dolgoznak a vállalatok a vegyiparban, a gépiparban, a villalmosipari berendezések gyártásában és az élelmiszeriparban. Tárgyalások kezdődtek a járműipar területén is; itt külön munkabizottságot hoztak létre az együttműködés elősegítésére. A kapcsolatok várhatóan új területre, a mezőgazdaságra is kiterjednek a jövőben. Számba jöhet a szarvasmarha- és juhtenyésztés, a takarmánytartósítás, koncentrátumok előállítása és felkutatjuk a harmadik piacokon valóközös értékesítés lehetőségeit. Műszaki-tudományos együttműködés mér eddig is volt a mezőgazdaságban, most esetleg mód nyílik a termelési kooperációra is. Az idei évre vonatkozó árucsereforgalmi jegyzőkönyv biztosítja a francia export 30 százalékos növelését a múlt évhez képest. Az exportszerkezeten belül a beruházási javak és gépeik aránya tovább növekszik, eléri az 50 százalékot. Jól tudjuk, hogy a magyar eladásokat is fokozni kell; a mennyiségi korlátozások feloldása, illetve enyhítése következtében idén 26 millió frankkal nagyobb értékű magyar exportot irányoztunk elő, amely elérheti a 190—200 millió frankot is. Végül szeretném bejelenteni, hogy idén áprilisban nagy léte számú francia gazdasági küldöttség látogat Magyarországra a két ország kereskedelmi kamarájának közös szervezésében. A küldöttség piacfelmérést végez, kutatja az együttműködés új útjait, esetleg közvetlen bevásárlásokat hajt végre. H. R. „Latin-amerikai GATT”-ot alakítanak? A venezuelai Caracasban megkezdődött a 24 országot felölelő OAS — az amerikai államok szervezete — gazdasági konferenciája. A tanácskozáson megkísérlik a latin-amerikai kereskedelmi, pénzügyi és tudományos tapasztalatok szorosabbra fűzését szolgáló elvek kidolgozását. Az értekezlet kereskedelmi, idegenforgalmi, a külföldi beruházásokban illetékes, illetve a technikai és tudományos kooperációval foglalkozó munkacsoportokra oszolva próbálja meg lerakni a latin-amerikai és karibi térségi országok együttműködének alapját. A javaslatot technikai szinten már előkészítették, s most az érdekelt országok gazdasági és fejlesztési miniszterei vitatják meg. A kapcsolatok szorosabbra fűzése az érdekeltek hivatalos célja, de valójában a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy létrehozzák a latin-amerikai államok közös frontját, amely aztán rábírja az Egyesült Államokat, hogy biztosítson preferenciális elbánást az érdekelt országok késztermékeinek és nyersanyagainak. E gondolatnak megfelelően a tanácskozás első napirendi pontja regionális egyezmény létrehozása az amerikai kontinens kereskedelmének tarifáira vonatkozóan. Ez a „mini-GATT” lenne hivatva arra, hogy az Egyesült Államokkal a kereskedelmi korlátozások leépítéséről tárgyaljon. A latin-amerikai országok már évek óta követelik az Egyesült Államoktól, hogy biztosítson árucikkeiknek preferenciális elbánást. „Latin-Amerika törvényes követelése, hogy az Egyesült Államok számoljon fel minden restrikciót a latin-amerikai termékekkel szemben” — mondotta Manuel San Miguel, az argentin küldöttség vezetője, a konferencia elnöke. San Miguel hozzáfűzte ehhez, hogy a tervezett egyezményt a GATT-éhoz hasonlóan óhajtják felépíteni. (Reuter)