Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)

1970-01-29 / 19. (264.) szám

1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK II. ÉVFOLYAM 19. (264.) SZÁM Wilsont aggasztja az N­SA gazdaságpolitikája Wilson brit miniszterelnök szerdán befejeződött washingtoni megbeszélései részben gazdasági kérdések körül forogtak és világszerte ráirányítják az érdeklő­dést az Egyesült Államok gazdasági helyzetére. A brit miniszterelnök ugyanis első­sorban annak az aggodalmának adott hangot a Fehér Házban, hogy Nixon deflá­ciós politikája gazdasági visszaesést idézhet elő, amelynek hullámai átterjednek Európára is. Ezzel pedig semmivé válna nemcsak az a remény, hogy Anglia gazda­sági helyzete döntően megjavul, hanem Wilson pártjának győzelmi esélye is a kö­zelgő általános választásokon. Az angol lapok mintegy kísérőzeneként a washing­toni tanácskozásokhoz, borúlátó kommentárokban foglalkoznak az Egyesült Álla­mok nehézségeivel, s felvetik még a dollár leértékelésének lehetőségét is. A Washingtonban újabban közzétett adatok részben alátámasztják a borúlá­tást: a kereskedelmi minisztérium januári jelentése szerint a gazdasági élet telje­sítményét mérő kombinált index a múlt hónapban 0,3 ponttal visszaesett, az idei évben pedig csekély növekedésre, emelkedő munkanélküliségre, apadó profitokra és emelkedő árakra számíthatnak az amerikaiak. A külkereskedelmi mérleg azon­ban javult és az aranykészlet tavaly majdnem 1 milliárd dollárral gyarapodott. A Washingtonban folytatott megbe­szélések kulcskérdése az amerikai inflá­ció és Wilsonnak az az aggodalma, hogy Nixon elnök hitelkorlátozó poli­tikája olyan visszaesést eredményez, amely kihat az európai gazdaságra is, rontva a brit export lehetőségeit és ki­látásait — jelenti a Reuter-iroda washingtoni tudósítója. Wilson szeretné rávenni a washing­toni kormányt, hogy óvatosan haladjon a konjunktúra fékező politikájával és szállítsa le a magas kamatlábakat, amelyek szűkössé teszik a hitelt az Egyesült Államokban. A magas kamat­­szint miatt ugyanis az Angol Bank számára kockázatos lenne a hivatalos kamatláb leszállítása, mert a ,,forró pénz” kiáramlásának veszélyét idézné fel. A Wilson kíséretéhez tartozó tiszt­viselők azonban azt mondják, hogy a részletes gazdasági tanácskozásokon, amelyeket kedden folytatott Kennedy amerikai pénzügyminiszterrel és a Nixon-kormány más vezető gazdasági és pénzügyi vezetőivel, Wilson nem szólította fel a washingtoni kormányt kifejezetten a kamatlábak leszállítá­sára. Neon kérte Washingtont semmi­lyen más lépésre sem, amely hozzá­járulhatna Anglia gazdasági helyzeté­nek gyorsabb javításához. A pénzügyminisztériumiban folytatott tanácskozást pusztán tájékozódó jelle­gűnek minősítették. Wilson tárgyaló­­partnerei a Reuter-tudósító értesülése szerint megértéssel fogadták a kama­tokkal kapcsolatos angol álláspontot. Wilson maga kijelentette: a megbeszé­lések hozzásegítették annak világosabb felméréséhez, hogy a Nixon-kormány gazdaságpolitikája milyen sikerre szá­míthat. Londoni kommentárok Az angol lapok — londoni tudósítónk jelentése szerint — sokat foglalkoznak az amerikai gazdaság gyenge pontjai­val, a válságjelekkel és a brit gazda­ságra várható hatásokkal. „Hatásos or­vosság kell a gyenge dollár gyógyítá­sához” címmel a Daily Telegraph meg­jegyzi: a dollár leértékelése ma köny­­nyebben elképzelhető, mint két évvel ezelőtt... A lap kifejti, hogy az ame­rikai hitelkorlátozások a gazdasági nö­vekedést erősen lefékezték, de az inf­láció még mindig évi 6-7 százalékos ütemben folytatódik. Hozzáteszi: „Nagy-Britannia többet nyerhet az amerikai infláció lassulásán, mint amennyit veszíthet a deflációs politika túl gyors sikerén, és az ezáltal elő­idézett világkereskedelmi visszaesésen. A Times „Borús perspektíva az USA részére” cím alatt az amerikai keres­kedelmi minisztérium jelentését ismer­teti. Lehűlő gazdaság Az amerikai kereskedelmi mérleg a múlt évben 1,25 milliárd dollár aktí­vummal zárult, 250 millió dollárral ha­ladva meg az előző évi többletet. A ja­vulás ellenére a kereskedelmi mérleg eredménye még messze van a Stans ke­reskedelmi miniszter által célként ki­tűzött évi 5 milliárd dolláros aktívum­tól, amely az amerikai fizetési mérleg krónikus deficitjének kiegyenlítéséhez lenne szükséges. Washingtonban a pénzügyminisztérium az aranykészlet alakulásáról adott ki jelentést, e szerint múlt évben 967 millió dollárral nőttek a készletek és elérték a 11 milliárd 850 millió dollár értéket. Nyilvánosságra hozták az amerikai gazdaság decemberi eredményeit jelző összetett indexet is. A gazdasági élet különböző tényezőinek összesítése arra mutat, hogy lehűlőben van az amerikai gazdaság. Schulz munkaügyi miniszter is annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a fogyasztói árindex növeke­dési ütemének lelassulása egyértelműen az infláció fékeződését tanúsítja. A Fehér Ház megerősítette, hogy az idei költségvetési év bevételi többlettel zárul, annak ellenére, hogy a kiadások közel 198 milliárd dollárra rúgnak. Washingtoni gazdasági körök kételked­nek ennek sikerében, mondván, hogy a küszöbönálló társadalombiztosítási ki­adások, a jövedelemadó csökkentése és az állami alkalmazottak valószínű bér­emelése kérdésessé teszik a költsévetési aktívumot. Washingtonban mindenesetre nem sok jóval biztatják a közvéleményt. A változatlan áron számított gazdaságnö­vekedési ráta csupán kismértékben emelkedik, a munkanélküliek száma nő, a vállalatok kisebb bevétellel szá­molhatnak és meredek áremelkedések várhatók — jósolja az amerikai keres­kedelemügyi minisztérium szerdán köz­zétett prognózisa. A kelet—nyugati kereskedelem A Nixon-kormány a kongresszus ha­tározata ellenére szemben áll a kelet— nyugati kereskedelem fejlesztésével — jelenti az MTI washingtoni tudósítója. Davis kereskedelmi államtitkár New­ Yorkban beszédet mondott, amelyet hi­vatalos körökben előzetesen „nagyfon­tosságú állásfoglalásnak” minősítettek. Ebben kijelentette: amíg a vietnami háború folytatódik, addig az USA nem engedheti meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok hozzájussanak legújabb technológiai eredményeihez és nem bővítheti számottevő mérték­ben kereskedelmi kapcsolatait ezekkel az országokkal. A legnagyobb kedvez­mény elvének alkalmazása, illetve hosszabb lejáratú bankhitel nyújtása egyelőre szintén nem látszik valószínű­nek, mondta az államtitkár. Arra az érvre, hogy az USA nyugat-európai szövetségesei bővítik áruforgalmukat a szocialista országokkal, Davis azt mon­dotta, hogy „más helyzetben vannak, mert nem vesznek részt a vietnami háborúban.” Mint ismeretes, az amerikai törvény­­hozás a múlt év végén módosította az exportellenőrzésre vonatkozó törvényt, hogy lehetővé tegye a kereskedelem bővítését a szocialista országokkal. LENGYELORSZÁG KERESKEDELME A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL Lengyelország idei külkereskedelmi összforgalmának 68 százalékát a szocia­lista országokkal bonyolítja le. A köl­csönös áruszállítások értéke meghaladja a 18 milliárd deviza­ zlotyt, vagy 56 szá­zalékkal nagyobb lesz, mint 1965-ben volt. A szocialista országokba szállított lengyel áruk 74 százalékát az ipari és beruházási cikkek alkotják — mondotta sajtónyilatkozatában Marian Dmo­­chowski lengyel külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy Lengyelország első számú külkereskedelmi partnere a Szovjet­unió, amellyel az idén több mint 10 milliárd deviza-zloty összforgalmat bo­nyolítanak le. Erre az évre a legjelentősebb for­galomnövekedést — 15 százalékost — a Magyarországgal és Jugoszláviával megkötött szerződések rögzítik. (MTI) A szovjet—nyugatnémet földgáztárgyalások végső szakasza Döntő szakaszukba érkeztek a szovjet —nyugatnémet földgáztárgyalások. A megbeszélések előrehaladásának — írja a Reuter tudósítója — kedvező hát­teret biztosíthat Brandt egyik legköze­lebbi tanácsadójának, Bohrnak szerdai elutazása Moszkvába. Időközben Oszipov szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettes már meg­kezdte nyugat-németországi tárgyalá­sait. Jól értesült körök szerint a mi­niszterhelyettes elsősorban a földgáz­­egyezménnyel kapcsolatos szovjet hitel­­felvétel részleteiről folytat tanácsko­zásokat. A DPA Frankfurtból érkezett jelen­tése szerint még nem értek véget a nyugatnémet acél-csőszállítások finan­szírozására indított tárgyalások a Deutsche Bank AG. vezetése alatt álló nyugatnémet bankkonzorcium és a szovjet külkereskedelmi bank képvise­lői között. A Deutsche Bank szóvivője csupán annyit volt hajlandó közölni, hogy a tárgyalások egész héten foly­tatódnak és reméli, hogy az eredetileg kitűzött időpontig, azaz február 1-ig végső formájában előkészíthetik a szer­ződést. Addig a szóban forgó hitelről és annak feltételeiről közelebbi ada­tokat nem hoznak nyilvánosságra. Hír­­ügynökségi jelentések azonban tudni vélik, hogy a Szovjetunió mintegy 1— 1,5 milliárd márka körüli hitelt vesz fel a nyugatnémet bankkonzorciumtól. E hitel segítségével finanszírozzák a szovjet acélcsővásárlásokat az NSZK- ból. A nagy átmérőjű csövek eladá­sával történik a Nyugat-Németország­­ba szállítandó szibériai földgáz ellen­értékének részleges kiegyenlítése. A szovjet gázszolgáltatás 1973-ban indul meg, amikor évi 500 millió köbmétert szállítanak az NSZK-ba. Ez a mennyi­ség fokozatosan növekszik, amíg az évi 3 milliárd köbmétert el nem éri. Február 1-én írják alá az acélcső­­szeződést is a Szovjetunióval. A Man­nesmann Export GmbH., amely a nyu­gatnémet érdekeltségeket képviseli eb­ben az ügyben, nem közölt részleteket a szerződésről, de jól értesült körök becslései szerint mintegy 1,3 millió ton­na acélcső eladásáról van szó. Acélcső-eladásokról tárgyal Moszkvá­ban a dortmundi Hösch vállalat is. A cég szóvivője azonban túl korainak nevezte az időpontot ahhoz, hogy fel­világosítást adhasson a várható rende­lés méreteiről. NAPRÓL NAPRA ♦ A MAGYAR-FRANCIA GAZDASÁGI KAPCSOLATOK fejleszté­­sében különösen nagy szerepe van a vállalati együttműködésnek, a választékcserének, a termelési kooperációnak — hangoztatja nyilat­kozatában G. Noreau kereskedelmi tanácsos. A két ország között eddig kilenc együttműködési megállapodás jött létre, s újabb 13 megállapodáson dolgoznak. A kooperációs kapcsolatok a jövőben valószínűleg új területre, a mezőgazdaságra is kiterjednek. A NAGY-BRITANNIA HELYZETÉT is ronthatja az USA deflációs politikája, fejtette ki Wilson Washingtonban. Angliában leszállítanák a kamatlábat, de ehhez az amerikai kamatszint mérséklése szükséges. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma prognózist tett közzé, és az a nyugat-európai országok számára nem biztató. A gaz­daságnövekedés rátája kevéssé emelkedik, a munkanélküliek száma nő, az árak emelkedni fognak — mondja a jelentés. A Nixon-kor­­mány, adja tudtul egy másik hír, a kongresszussal szembefordulva ellenzi a kelet—nyugati kereskedelem fejlesztését. ♦ A SZOVJET—NYUGATNÉMET FÖLDGÁZTÁRGYALÁSOK a végső szakaszba érkeztek, az NSZK-ba érkezett Oszipov szovjet külke­reskedelmi miniszterhelyettes, aki a hitelproblémákról tárgyal. A leg­újabb hírek szerint egy új cég is kapcsolatban lépett a Szovjet­unióval a földgáz továbbításához szükséges acélcsövek szállítása tárgyában. ♦ A LATIN-AMERIKAI ÁLLAMOK KÖZÖS FRONT LÉTREHOZÁ­SÁRA TÖREKSZENEK, hogy ily módon bírják rá az Egyesült Államokat: biztosítson preferenciális elbánást késztermékeiknek és nyersanyagaiknak. A latin-amerikai „mini-GATT” — a tervek sze­rint — a GATT elvei alapján épül majd fel. ♦ ANGLIA REMÉLI, HOGY AZ NDK VISZONYLATÁBAN EX­PORTJA TÚLSZÁRNYALJA az 1966-ban elért rekordot — mondotta a parlamentben a kereskedelmi miniszter. A két ország közötti új hároméves egyezmény lehetőségei kihasználására a közeljövőben két brit gazdasági küldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársa­ságba. ♦ A BORFOGYASZTÁS A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAIBAN rohamosan növekszik, ugyanakkor a termőterület csökken — állapítja meg a 24 ORE­ IL SOLE. Az olasz lap a bor közös piacával kapcsolatban — amelynek tető alá hozása április 1-én esedékes — megállapítja, hogy a rendezés nem kielégítő. Figyelmen kívül hagyja a franciák követelését, a szőlőtőkék telepítésének korlátozását, és a bor cukro­­zásának tilalmát, amit az olaszok követelnek. ♦ MIÉRT KELL DEVIZAVÁSÁRLÁSI MEGBÍZÁSÁT A KÜLKERES­KEDELMI VÁLLALATNAK előzetesen fedezni a Magyar Nemzeti Banknál? Ezt az eljárást, amelyet a gazdaságirányítás új rendjében vezettek be, taglalja szakértőnk cikke. ■ A4­4" Francia szemmel — a magyar—francia kapcsolatokról Mint­­ ismeretes, Párizsban aláírták az új ötéves magyar—francia kereske­delmi egyezményt. A tárgyalásokon és az egyezmény aláírásánál jelen volt Georges Noreau, a budapesti francia nagykövetség kereskedelmi ta­nácsosa is, aki a megállapodás jelen­tőségéről és a francia—­magyar keres­kedelmi kapcsolatokról munkatársunk­nak a következőket mondotta: — A már idén érvénybe lépett hosz­­szú lejáratú megállapodás az első, amelyben a szerződő felek kifejezik szándékunkat, hogy árucikkeiket érintő valamennyi mennyiségi korlátozást megszüntetnek. A fokozatosság elvét követve, Franciaország már erre az évre is jelentősen kibővítette a kon­­tingentálás alá nem kerülő árucikkek listáját: kétszáz cikkből ötvenhármat szabadított fel, elsősorban a mező­­gazdasági termékek vonatkozásában és 1974-ig valamennyi korlátozást el­töröl. Liberalizálási politikánk ki­alakítása előtt megszereztük a közös piaci szervezet jóváhagyását. Véleményünk szerint a magyar áru­cikkek franciaországi értékesítésének megkönnyítése kedvezően hat majd a francia exportra is, elsősorban a nagy összegű beruházási javak és gépek eladásánál.. Ebből ered a kiegyen­súlyozatlan külkereskedelmi mérleg problémája is. A magyar export ki­bővítésének egyik akadálya, hogy an­nak java része az úgynevezett érzé­keny szektor, nagyrészt a mezőgazda­ság árucikkeiből áll, amelyek irányá­ban részben protekcionista politikát folytat Franciaország, hazai gazdasá­gának védelmében. Tudomásul kell venni, hogy országaink gazdasága nem aegészíti egymást, hanem hasonló szerkezetük révén gyakran azonos ter­mékekkel kom­kurrál a külső piacokon. Ezért van olyan nagy szerepe a vál­lalati szintű együttműködésnek, a választékcserének, illetve termelési kooperációnak. A mai termelési tech­niika mellett országaink piacai már nem elegendőek a gazdaságos terme­léshez, ezért új piacok meghódítására van szükség. Ez nemcsak gazdaságos­­sági szempontokból indokolt, hanem megkönnyíti az országaink közötti kiegyensúlyozottabb forgalmat is. Ha a francia beruházási javakat egyre inkább saját iparuk gyártmá­nyaival kívánják kiegyenlíteni (múlt évben még a magyar export 60 szá­zaléka mezőgazdasági cikkekből állt­, ezt a külső piacokra történő közös szállítások jelentősen me­gkönnyítenék. Hogy egy példát említsek: Tunéziá­ban foszfátbányát létesítünk. Felme­rült annak lehetősége, hogy kooperá­­cióban magyar bányaipari berende­zésekkel szereljük fel. Szeretném kiemelni a vegyiparban már létrejött együttműködést, ahol teljesen eltöröltük a mennyiségi korlátozásokat. Új vonás gazdasági kapcsolataink fejlődésében a Párizs­ban felállított — a magyar Dutra traktorok eladásával megbízott — kö­zös értékesítési vállalat. A francia mozdonylicenc eladása, a vasúti ke­rekek közös gyártása is jó példa a sikeres kooperációkra. A kooperáció­nak minősített, eddig kötött kilenc megállapodás közül hat a múlt évben jött létre. Nagy terveink vannak újabb koope­ráció létrehozására is. Egyelőre 13 megállapodáson dolgoznak a válla­latok a vegyiparban, a gépiparban, a villalmosipari berendezések gyártásá­ban és az élelmiszeriparban. Tárgya­lások kezdődtek a járműipar terüle­tén is; itt külön munkabizottságot hoztak létre az együttműködés elő­segítésére. A kapcsolatok várhatóan új területre, a mezőgazdaságra is ki­terjednek a jövő­ben. Szám­ba jö­het a szarvasmarha- és juhtenyésztés, a ta­­karmánytartósítás, koncentrátumok előállítása és felkutatjuk a harmadik piacokon való­­közös értékesítés lehe­tőségeit. Műszaki-tudományos együtt­működés mér eddig is volt a mező­gazdaságban, most esetleg mód nyílik a termelési kooperációra is. Az idei évre vonatkozó árucsere­forgalmi jegyzőkönyv biztosítja a francia export 30 százalékos növelését a múlt évhez képest. Az exportszer­kezeten belül a beruházási javak és gépeik aránya tovább növekszik, eléri az 50 százalékot. Jól tudjuk, hogy a magyar eladásokat is fokozni kell; a mennyiségi korlátozások feloldása, illetve enyhítése következtében idén 26 millió frankkal nagyobb értékű magyar exportot irányoztunk elő, amely elérheti a 190—200 millió fran­kot is. Végül szeretném bejelenteni, hogy idén áprilisban nagy léte számú francia gazdasági küldöttség látogat Magyar­­országra a két ország kereskedelmi kamarájának közös szervezésében. A küldöttség piacfelmérést végez, kutatja az együttműködés új útjait, esetleg közvetlen bevásárlásokat hajt végre. H. R. „Latin-amerikai GATT”-ot alakítanak? A venezuelai Caracasban megkezdő­dött a 24 országot felölelő OAS — az amerikai államok szervezete — gazda­sági konferenciája. A tanácskozáson megkísérlik a latin-amerikai kereske­delmi, pénzügyi és tudományos tapasz­talatok szorosabbra fűzését szolgáló el­vek kidolgozását. Az értekezlet keres­kedelmi, idegenforgalmi, a külföldi be­ruházásokban illetékes, illetve a techni­kai és tudományos kooperációval fog­lalkozó munkacsoportokra oszolva pró­bálja meg lerakni a latin-amerikai és karibi térségi országok együttműködé­­nek alapját. A javaslatot technikai szin­ten már előkészítették, s most az ér­dekelt országok gazdasági és fejlesz­tési miniszterei vitatják meg. A kapcsolatok szorosabbra fűzése az érdekeltek­ hivatalos célja, de valójá­ban a legfontosabb feladatnak azt te­kintik, hogy létrehozzák a latin-ameri­kai államok közös frontját, amely aztán rábírja az Egyesült Államokat, hogy biztosítson preferenciális elbánást az érdekelt országok késztermékeinek és nyersanyagainak. E gondolatnak meg­felelően a tanácskozás első napirendi pontja regionális egyezmény létre­hozása az amerikai kontinens kereske­delmének tarifáira vonatkozóan. Ez a „mini-GATT” lenne hivatva arra, hogy az Egyesült Államokkal a kereskedelmi korlátozások leépítéséről tárgyaljon. A latin-amerikai országok már évek óta követelik az Egyesült Államoktól, hogy biztosítson árucikkeiknek prefe­renciális elbánást. „Latin-Amerika tör­vényes követelése, hogy az Egyesült Államok számoljon fel minden restrik­ciót a latin-amerikai termékekkel szem­ben” — mondotta Manuel San Miguel, az argentin küldöttség vezetője, a kon­ferencia elnöke. San Miguel hozzáfűzte ehhez, hogy a tervezett egyezményt a GATT-éhoz hasonlóan óhajtják felépí­teni. (Reuter)

Next