Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)

1970-02-14 / 31. (276.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM 31. (276.) SZÁM AZ OSZTRÁK KÜLKERESKEDELEM ORIENTÁCIÓJA A szomszédos Ausztriában manapság sok szó esik a külkereskedelemmel ösz­­szefüggő kérdésekről. A vita élénksége két eseménnyel is összefügg: rövidesen folytatódnak a tárgyalások a Közös Piaccal, s a közelmúltban Ausztria olyan gazdasági szerződést kötött a Szovjetunióval, amely sok tekintetben új vonalakon halad. Itt érdemel említést az a jelentés is, hogy pénteken aláírták a két ország idei árucsere-szerződését. Szerdán, február 18-án tanácskozik a Közös Piac végrehajtó bizottsága ar­ról az osztrák jelentésről, amely körvo­nalazza az elképzeléseket Ausztria és a Hatok kereskedelmi kapcsolatainak jövőjéről. Mitterer kereskedelmi mi­niszter már hétfőn Brüsszelbe repül és kedden megbeszélést folytat Rey-vel, a brüsszeli bizottság elnökével. Ausztria és a Közös Piac A szerdai tanácskozás — hangoztat­ják Bécsben — az első lépcsőfoka csu­pán annak a hosszú eljárássorozatnak, amely a szerződés aláírásában teljese­dik ki. Ha Brüsszelben jóváhagyják az osztrák beszámolót, az a­datok minisz­teri tanácsa elé kerül, amely a kezében tartja a döntést az érdemi tárgyalások megkezdéséről. Az osztrák fővárosban lehetségesnek tartják, hogy a minisz­teri tanács felhatalmazása alapján már márciusban megkezdődhetnek a tár­gyalások a Közös Piac végrehajtó bi­zottságával. A­, osztrák előterjesztés vezető gon­dolata a vámok kölcsönös, 30 százalé­kos csökkentése és az osztrák agrár­export megkönnyítése, az úgynevezett lefölözés felszámolása. Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszter elutasította azokat a félel­meket, hogy a 30 százalékos vámcsök­kentés komoly fenyegetést jelent az osztrák gazdaságnak. Miután a kiegyen­lítési adón nem változtatunk — fejtet­te ki a miniszter —, végső hatásában mindössze 6 százalékos árucsökkenés­hez vezet a vámok liberalizációja és így az importtermékek konkurrenciáját a hazai ipar képes lesz kivédeni. Más­részt az osztrák gazdaság számára le­hetőség kínálkozik, hogy előre lépjen Ausztria és a Közös Piac közötti teljes vámliberalizálás irányában. Ausztria esetleg már április végére befejezheti a tárgyalássorozat első sza­kaszát, mondotta a miniszter. Ekkor azonban ismét nehézségek várnak rá, mert a GATT-tal egyeztetnie kell az addigi eredményeket. A Szovjetunió­val, amely nem tagja a GATT-nak, kü­lön tárgyalásokat kell folytatni, ahol szóba kerülhet a legnagyobb kedvez­mény elvének érvényesítése, a közös piaci megállapodások fényében. „Ha minden jól megy, a közös piaci meg­állapodás első lépcsője júniusban meg­valósulhat”. Klaus szövetségi kancellár ugyancsak kifejtette véleményét,­­ és összefoglalta a jól ismert osztrák álláspontot: 1. Ausztria nem kíván tagságot a Közös Piacban, hanem különleges egyezményre törekszik; 2. bizonyos mértékig szabad kezet kí­ván a keleti országokkal folytatott ke­reskedelmében ; 3. részben önellátásra akar berendez­kedni egyes élelmi­szerek­ből és fonto­sabb közszükségleti cikkekből, mint például gyógyszerekből, rák és a szocialista vállalatok között. A Szovjeunió mellett legnagyobb part­nere Románia, de kapcsolatban áll a többi szocialista ország kereskedelmi szerveivel is. Ez az iroda most célul tűzte ki a személyes kapcsolatok ki­építését a belföldi partnerek és a kül­földi kereskedelmi szervezetek között. Úgy vélik, hogy a szovjet—osztrák ke­reskedelem multilaterális alapra helye­zése újabb fellendülést biztosít majd az iroda tevékenységének. Aláírták a magyar—osztrák jegyzőkönyvet Pénteken Bécsben aláírták az 1970. évi magyar—osztrák kereskedelmi jegy­zőkönyvet. Az 1967-ben kötött hosszú lejáratú egyezmény keretében létrejött szerződés megvitatására január 12-től 21-ig magyar—osztrák kereskedelmi ve­­vegyes bizottsági tárgyalásokat tartot­tak. A jegyzőkönyv értelmében — jelenti az MTI — mindkét oldalon jelentősen növelték a szállítandó áruk beviteli kontingenseit. Ennek alapján Magyar­­ország több mezőgazdasági és élelmi­­szeripari terméket, vegyipari cikket, gyógyszeripari alapanyagot, izzólámpát, textilfélét és egyéb ipari fogyasztási cikket, valamint gépipari terméket szál­lít Ausztriába, ugyanakkor onnan több vegyi cikket, növényvédőszert, műanya­got, papírárut, fonalfélét, textilárut és más ipari fogyasztási cikket importál. Egyidejűleg számos árucikkel bővült a listája azoknak a termékeknek, ame­lyeket Magyarország mennyiségi korlá­tozás nélkül, liberalizáltan szállíthat Ausztriába. A jegyzőkönyv — hangoztatja az APA jelentése — további könnyítéseket biz­tosít az Ausztriába irányuló magyar ex­port számára, intézkedik a két partner árulistáinak kibővítéséről, illetve a je­lenlegi gazdasági körülményekhez való hozzáigazításáról. Az új megállapodás alapján számítani lehet arra, hogy 1970- ben is folytatódik a növekedés a két ország kölcsönös áruforgalmában. A ma­gyar—osztrák áruforgalom 1950—1960 között megháromszorozódott, 1960 és 1969 között a kétszeresére emelkedett. A Magyarországra irányuló osztrák kivitel majd 90 százalékban vegyi ter­mékekből, gépekből, illetve kész- és fél­készárukból tevődik össze. A magyar export túlnyomórészt mezőgazdasági termékekből, illetve élelmiszeripari cik­kekből áll, továbbá folyékony ásványi fűtőanyagokból, de ehelyütt is megemlí­tendő, hogy a kész- és félkészáruk ré­szesedése folyamatosan növekszik. A kölcsönös kereskedelem növekedé­sének eredményeként Magyarország —­­ Szovjetunió után — az osztrák áruk legnagyobb kelet-európai vásárlója. Ma­gyarország viszont, amelynek Ausztriába irányuló exportja 1968-ban lépte át a milliárd schillinges határt, tovább nö­velhette kivitelét. Ausztria exportja ke­reken 1,6 milliárd schilling volt 1969- ben, Magyarország pedig hozzávetőleg 1,25 milliárd schilling értékű árut szál­lított Ausztriába az elmúlt esztendő­ben. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem A Szovjetunióval folytatott múlt havi tanácskozás a gazdasági kapcso­latok kiszélesítéséhez vezet — jelen­tette ki az osztrák ipari szövetség el­nöke. Mindkét részről figyelembe veszik a kölcsönös kívánságokat, aminek egyik konkrét megnyilvánulása, hogy 1971. ja­nuár 1-től áttérnek a multilaterális el­számolása. A letérés a klíringrendszer­ről rugalmasabbá teszi az árufogalmat — hangoztatta. Az osztrák gazdasági sza­ke­mberek többsége ugyancsak azt his­zi, hogy a klíringrendszer megszű­nése megélénkíti a kölcsönös kereske­delmet. Háttérbe szorul az osztrák ex­portőrök smith­-tevékenysége, a nyu­gati cégek érdeklődésének fokozódására lehet számítani. Már most is észrevehetően megélén­kült az Evidenzbüronak a külkereske­delmi ügyleteket nyilvántartó tevékeny­sége — jelenti az APA hírügynökség. Ez az iroda információkat gyűjt és ke­reskedelmi ügyleteket közvetít az oszt­ CEAUSESCU PÁRIZSBA - BURTICA BONNBA UTAZIK Ceausescu román államfő hivatalos látogatást tesz Franciaországban — kö­zölték csütörtökön Bukarestben. A lá­togatás június 15-én kezdődik és De Gaulle 1968. évi romániai látogatásának viszonzását jelenti. A Reuter párizsi tudósítója megjegyzi, hogy Románia és Franciaország szorosabbra fűzte kap­csolatait az utóbbi években. Románia Franciaország második legfontosabb szocialista kereskedelmi partnerévé lé­pett elő. A két ország együttműködik a nukleáris energia békés felhasználása, az űrkutatás, az olajtermelés, a mező­­gazdaság és az idegenforgalom terüle­tén. Burth­a külkereskedelmi miniszter február végén Schiller gazdasági mi­niszterrel és az NSZK más politikai vezetővel tanácskozik a nyugatnémet fővárosban — közli az NSZK gazdasági minisztériuma. A február 23-án kez­dődő látogatás Schiller augusztusi lá­togatásának viszonzása. A megbeszé­lések központjában a kereskedelmi és gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tése áll majd. Bonn és Bukarest de­cemberben egyezményt kötött a keres­kedelem továbbfejlesztésére, a gazda­sági és technikai kooperációk bővítésé­re. AZ EGB FŐTITKÁRA A KELET-NYUGATI KERESKEDELEMRŐL A jugoszláv Sztanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának fő­titkára, előadást tartott Londonban a kelet-nyugati kapcsolatokról. A brit képviselőház összes pártjai számára tartott előadásban Sztanovnik kifejtet­te: a jelek arra vallanak, hogy a ke­let-nyugati kereskedelem egyértel­műen hozzájárul a kapcsolatok javu­lásához Európa két fele között, örven­detes jelenség, hogy olyan szervezetek, amelyeket eredetileg biztonsági szem­pontokból hívtak életre, most kihasz­nálva a kedvező európai légkört, na­gyobb figyelemmel fordulnak a konti­nens együttműködésének gazdasági as­pektusai felé. „Az Észak-atlanti Szövet­ség most célul tűzi ki, hogy a modern társadalom problémáival is foglalkoz­zék, a Varsói Szerződés pedig felfigyel a gazdasági és technikai kooperációra is.” A kölcsönös bizalmat elsősorban a tettek mozdítják elő, célravezetőbb tett pedig nem ígérkezik a kereskedelem­nél. Sztanovnik nagy hangsúllyal utalt a technológiai kapcsolatok értékére. „A technológia nem nemzeti, nem konti­nentális, hanem csak és kizárólag glo­bális — mondotta. E szektorban minden országnak, nagynak és kicsinynek, együtt kell működnie, ami figyelemre méltó mögöttes tényezője a kelet—nyu­gati kereskedelem jelenlegi növekedé­sének.” (Reuter) A GATT MEGVITATJA AZ EGK KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEIT A GATT februári közgyűlésének egyik fontos napirendi pontja a Közös Piac más államokkal kötött preferen­­ciális szerződéseinek megvitatása. Az EGK-t a GATT néhány tagállama meg­támadta, mert politikája — álláspont­juk szerint — megbontja a világkeres­kedelem egyensúlyát azáltal, hogy pre­­ferenciális és más kereskedelmi egyez­ményeiket köt kívülálló államokkal. Mások azzal érvelnek, hogy a létrejött megállapodások egyes esetekben ellen­tétesek a GATT szabályzatával. A Közös Piac a közgyűlésen termé­szetszerűleg igyekszik majd megvédeni kereskedelmi politikáját és a végre­hajtó bizottság most foglalkozik a kö­zösség védekező álláspontjának kidol­gozásával. A GATT tanácsának legutóbbi ülésén szó­­került arról, hogy az egyezmény mezőgazdasági bizottsága négy munka­csoportot alakít. Ezek jelentései június­ban esedékesek és a jövőbeni tárgya­lások alapját fogják képezni. A munkacsoportok feladata az lesz, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági termékkereskedelem liberalizálásának lehetőségeit. Egy bizottság foglalkozik importtal, egy másik exporttal. A har­madik bizottság feladata a hazai ter­melési kérdések tanulmányozása, a ne­gyedik pedig a mezőgazdasági keres­kedelem egyéb területein hozandó in­tézkedéseket vitatja meg. A napokban érkezett be a GATT ta­nácsához Kinshasa­ Kongó felvételi ké­relme. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ AUSZTRIA ÉS A KÖZÖS PIAC TÁRGYALÁSAI FOLYTATÓDNAK; a szovjet—osztrák kereskedelemben áttérnek a multilaterális elszá­molásra; az idei magyar—osztrák kereskedelmi jegyzőkönyv további liberalizálást irányoz elő — ezeket a témákat foglalja össze „Az osztrák külkereskedelem orientációja” — című cikkünk. ♦ A KELET—NYUGATI KERESKEDELEM NÖVEKEDÉSÉNEK FIGYE­LEMRE MÉLTÓ TÉNYEZŐJE a technikai együttműködés fejlődése _–jelentette ki Sztanovnik, az EGB főtitkára. Londoni előadásában megállapította, hogy a kedvezőbb légkörben növekvő figyelem irányul a kontinens együttműködésének gazdasági aspektusaira. ♦ A MOST ALÁÍRT BELKERESKEDELMI VÁLASZTÉKCSERE-MEG­­ÁLLAPODÁS KERETÉBEN cementet, építőipari faanyagot, órákat, benzinkannákat, tranzisztoros rádiókat vásárolunk a Szovjetuniótól közölte tudósítónkkal Szurdi István. A moszkvai szerződés mintegy 8,8 millió rubeles árucserét irányoz elő 1970-re. ♦ AZ USA KÖZÖS PIACI KÉPVISELŐJE AGGODALOMMAL NYI­LATKOZOTT az EGK-ba irányuló amerikai agrárexport csökkenésé­ről, és hangot adott a Közös Piac társulási és prefenciális megállapo­dásával kapcsolatos amerikai ellenérzésnek. A Közös Piac kereske­­­delempolitikája ösztönzi a protekcionista beállítottságot és gátolja a kormányt az új külkereskedelmi törvény életbeléptetésében — mon­dotta. ♦ IRAKBAN NEM KAPHATNAK OLAJKONCESSZIÓT A NYUGATI OLAJTÁRSASÁGOK. A kairói tanácskozás után négy nappal beje­lentették ugyanis, hogy eltörlik azt a dekrétumot, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi olajvállalatok további területekre kaphassanak kutatási és kitermelési jogot. ♦ JUGOSZLÁVIA ALUMÍNIUMKOHÓK KÖZÖS LÉTESÍTÉSÉRŐL tárgyal az amerikai Kaiser Aluminium Corporation és a szarajevói Energoinvest. A közös vállalkozásban építendő kohókat az Energo­­invest kezelésében levő bányákból látnák el bauxittal. ♦ FRANCIAORSZÁG KERESKEDELMI MÉRLEGÉNEK DEFICITJE NÖVEKEDETT az előző hónaphoz képest. Giscard d’Estaing pénz­ügyminiszter azonban reméli, július végéig sikerül egyensúlyba hozni a fizetési mérleget. A minisztertanács legutóbbi ülésén újabb intéz­kedéseket határoztak el a külkereskedelem ösztönzése céljából. Magyar-szovjet belkereskedelmi árucsere-megállapodás Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió és Magyarország bel­kereskedelmi miniszterei február 13-án Moszkvában aláírták a két ország közötti 1970. évi választékcsere­egyezményt, amely mintegy 8,8 millió rubeles megállapodást tartal­maz árucserére. Ebből az alkalomból Szurdi István belkereskedelmi minisz­ter nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG moszkvai tudósítójának tárgyalásairól és a most aláírt megállapodások jelen­tőségéről. — A választékcsere — mondotta — a szocialista országok közötti fogyasz­­tásicikk-áramlás egyik formája, olyan együttműködés, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság áruellátását javítsuk. A mai viszonyok között a választék­cserének különös jelentősége van, mert a fogyasztói kereslet gyors növekedésé­vel egyidejűleg a fogyasztási cikkek kínálatának szerkezetét is változtatni kell. A belkereskedelmi választékcsere keretében vásárolunk cementet, építő­ipari faanyagot, órákat, benzinkanná­kat, tranzisztoros rádiókat , 30 ezer darabot a közkedvelt Szokolból és 5 ezret a VEF 12 típusú kiváló minőségű tranzisztoros táskarádióból egyebek mellett. A most aláírt megállapodás értelmében importálunk még Szaratov hűtőszekrényt, porszívót, zseblámpaele­met, kézi csomózású szőnyeget, fény­képező- és filmfelvevő gépeket, tarta­lékalkatrészeket és italféléket is. Természetes, hogy megállapodásaink a kölcsönös előnyök alapján valósul­nak meg. A mindenkori adott helyzet elemzése alapján lehet eldönteni, hogy a belkereskedelmi árualapokból mit tudunk egymás rendelkezésére bocsá­tani, a magunk részéről női fehérne­műt, kesztyűt, gyapjúsálat, tv-készülé­­ket, konfekció- és bőrdíszműárut szál­lítunk a Szovjetunióba. Hasznosak voltak azok a megbeszélé­sek, amelyeket A. I. Sztrujev minisz­terrel folytattunk arról, hogy az össz­­szövetségi belkereskedelmi miniszté­rium hozzájárulásával és koordinálásá­val tovább bővítjük a szovjet köztár­saságokkal való kapcsolatainkat, meg­beszélést folytattunk a kereskedelmi, vendéglátóipari módszerek, tapasztala­tok kölcsönös tanulmányozásának bő­vítéséről. Ebben az évben Grúziában gasztronómiai hetet rendezünk, Buda­pesten pedig megismerkedhetünk a grúz nemzeti ételekkel és konyhamű­vészettel. Nem kevésbé fontos szá­munkra a kereskedelmi berendezésekre vonatkozó kölcsönös tájékozódás, nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk a szov­jet hideg-meleg italokat árusító keres­kedelmi automatákat, amelyekből vá­sárolni is szeretnénk. A szovjet fél is komoly figyelmet fordít a magyar ke­reskedelmi technikai berendezések iránt. Megállapodás született a „Bala­ton” elnevezésű üzlet megnyitásáról, amely Moszkva egyik forgalmas he­lyén, egyebek között magyar népmű­vészeti és ajándéktárgyakat, gyümöl­csöt, zöldséget, konzervet és italárukat fog árusítani. Befejezésül Szurdi István megemlí­tette, hogy örvendetes az a fejlődés, amely az egy év előtti helyzethez ké­pest a moszkvai kereskedelmi hálózat kiépítésében tapasztalható. Bors László AZ USA BÍRÁLJA A KÖZÖS PIAC KERESKEDELMI POLITIKÁJÁT Az USA közös piaci megbízottja, Schätzer feltűnő bírálatot mondott a Közös Piac kereskedelmi politikájáról. A magas rangú kormánytisztviselő felhívta a figyelmet, bizonyos amerikai körök nehezményezték, hogy Nyugat- Európa mindinkább érdektelenebb az USA gazdasági problémái, „politikai és katonai terhei” iránt. E köröket egyre növekvő aggodalom­mal tölti el a Közös Piacra irányuló amerikai mezőgazdasági export csökke­nése, amely 1968 óta évenként 6 száza­lékkal esett. S ami még csak fokozza a neheztelést, a közösség mesterségesen magas árszínvonala miatt létrejött óriási agrárfeleslegek az USA hagyo­mányos piacain is visszaszorítják az ex­portot, így Tajvanon a búza, Nagy- Britanniában a zsír és Japánban a nö­vényi takarmányok kivitelét. Ellenérzést váltott ki Amerikában az EGK társulási és preferenciális meg­állapodásainak egyre bővülő köre a szervezeten kívüli fejlett és fejlődő or­szágokkal. A továbbiakban Schätzer felhívta a figyelmet, hogy a preferen­ciális megállapodásokon kívül rekedt országok hasonló diszkriminációs lépé­sekre kényszerülhetnek. Különösen azt nehezményezte, hogy a külső országok­kal kötött megállapodások nem tekint­hetők sem a szabadabb kereskedelemre való átmenet biztosítékának, sem a vámuniókhoz vezető útnak, és így leg­többjük összeegyeztethetetlen a GATT előírásaival. A közös piaci intézkedések miatt bizo­nyos amerikai körök igazolva látják protekcionista beállítottságukat és egy­ben komolyan akadályozhatják az Egye­sült Államok kormányának törekvéseit egy új, az eddiginél liberálisabb kül­kereskedelmi törvény életbeléptetésére. A Hatok preferenciamegállapodásai út­jában állnak a Nixon által meghirdetett általános preefrenciarendszer megvaló­sításának — hangoztatta Schätzer. Az amerikai gazdasági érdekek meg­óvása érdekében Washingtonban egy amerikai képviselő javasolta, hogy a közös piaci szervezet tegye lehetővé az USA és más érdekelt államok rész­vételét a Nagy-Britanniával kezdődő csatlakozási tárgyalásokon. Javasolta to­vábbá, hogy a jövőben az USA mind­annyiszor képviseltesse magát az EGK tanácskozásán, valahányszor a szervezet kibővítéséről lesz szó és így befolyást gyakorolhasson „a nemzetközi kereske­delem érdekében”. A képviselő felhívta a közös piaci or­szágokat, ne temetkezzenek oly mérték­ben problémáikba, hogy szem elől té­vesszék a világ többi kereskedelmi or­szágait érintő követelményeket. Ha az USA nem lehet aktív résztvevője a közös piaci tárgyalásoknak, később na­gyon nehéz lesz az egyes határozatokat többoldalú megbeszéléseken módosítani — tette hozzá. AZ ÉSZAKI TANÁCS GAZDASÁGI UNIÓT LÉTESÍT Véget ért Reykjavikban, Izland fő­városában az­ Északi Tanács 18. ülés­szaka. A tanácskozás döntő jelentőségű­nek bizonyult, minthogy a tanács el­fogadta az öt északi országot összekötő gazdasági unió tervét. A gazdasági bizottságban résztvevő norvég delegátus, Bratteli a tanács ha­tározatát az északi integrációs törekvé­sek történetének legnagyobb eseményé­nek nevezte. Kiemelte, hogy a gazda­sági unió létrehozása nem csak gazda­sági és vámkérdésekben való együtt­működést jelent. Példaként többek közt megemlítette a távközlési kooperációt. Az Északi Tanács döntését még ta­vasszal a tagálamok parlamentjei elé kell terjeszteni — mondja ki az elfoga­dott határozat. (Reuter)

Next