Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)
1970-02-25 / 38. (283.) szám
Vita a Közös Piacról az angol parlamentben A brit alsóházban megkezdődött a vita a nagy kérdésről: csatlakozzék-e vagy sem Anglia a Közös Piachoz. A Fehér Könyv megjelenése óta különösen szembetűnővé vált, hogy a brit közvélemény többsége ellenzi a belépést és egyre nagyobb azoknak a politikusoknak a száma, akik — pártkülönbség nélkül — ugyancsak szembefordulnak a csatlakozással. A három nagy párt vezetősége viszont továbbra is egyöntetűen síkraszáll azért, hogy Anglia folyamodjék a tagság elnyeréséért. Illetve nem egészen egyértelműen. Igaz, nem a csatlakozás kívánatos voltáról alakult ki vita a munkáspárti és a konzervatív vezetők között, hanem inkább arról, ki tud jobb feltételeket kialkudni Anglia számára. A dolgok logikája folytán ugyanis a csatlakozás bekerült a közelgő választás témái közé, és Wilson, az ügyes taktikus, most megkísérli, hogy két legyet üssön egy csapásra: Anglia hajóját bekormányozza a Közös Piac kikötőjébe és — mint a nemzeti érdekek hívebb sáfárja — elhódítsa a szavazókat a pillanatnyilag népszerűbb konzervatívoktól. Wilson legutóbbi nyilatkozatai elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy Anglia csak akkor lép be az Európai Gazdasági Közösségbe, ha ebből „tényleges előnye” származik. Wilson egyszersmind azzal vádolja a konzervatívokat, hogy már eleve „beleegyeztek a mezőgazdasági ártámogatásba” és az értéknövekedési adó bevezetésébe, ami úgymond — a legjobb recept arra, hogy Anglia a lehető legmagasabb árat fizesse a belépésért. A miniszterelnöki nyilatkozatok másik vezérmotívuma az, hogy az európai egység pártolása nem jelenti a nemzetek feletti vagy föderális intézmények pártolását is. Hívek és ellenzők A jelentések tanúsága szerint a csatlakozás legszilárdabb hívei az ipar vezetői. A CBI — a Brit Ipari Szövetség — minden alkalmat megragad a csatlakozás propagálására. Az Observer közvéleménykutatása arról tanúskodik, hogy a legnagyobb vállalatok vezetői szinte kivétel nélkül, a közepes vállalatok vezetői nagy részt hívei a csatlakozásnak. Az angol ipari vezetők egy másik testülete, az Institute of Directors tanulmányt állított össze arról, hogy a csatlakozás hogyan hatna az angol ipar egyes szektoraira. Azok a tőkeigényes iparágak, melyeknek viszonylagos hatékonysága felveszi a versenyt a nyugat-európai átlaggal, vagy azt túl is haladja, jól járnának a belépéssel — állapítja meg a tanulmány. Ide tartozik az elektronikai-, a gyógyszer-, a vegyipar, a vegyi- és elektromos gépgyártás s a repülőgépipar. „Mérsékelten jól járnának” azok az iparágak, amelyeknek területén a felmerülő veszteségeket ellensúlyoznák a Közös Piacba való belépésből származó előnyök: az autógyártás, a hajóépítés, a textilipar. Kedvezőtlenül érintené viszont a csatlakozás az élelmiszerfeldolgozó-iparágakat, valamint a papír- és a cipőipart, melyek nyersanyagukat nagyrészt külföldről szerzik be — állítja a jelentés. Ezzel kapcsolatban említést érdemel a Brit Kommunista Párt főtitkárának, Gollannak a nyilatkozata. A főtitkár kijelentette: „a nagy brit monopóliumok abban reménykednek, hogy a kontinensen működő partnereikkel egyesülve, egy-két szupermonopóliumot alakítanak ki minden iparágban. A brit kapitalizmus vágyálma az, hogy az Egyesült Államokban, Európában, illetve Japánban egy-egy hatalmas gazdasági csoportosulás alakuljon ki, amelyek egymással versengenének és egymás vadászterületére igyekeznének behatolni. Aggodalom a Nemzetközösségben A brit közvélemény lecsillapítása mellett az angol politika irányítói szükségesnek tartják a nemzetközösség országainak megnyugtatását is. Ezt a feladatot elsősorban Stewart külügyminiszter vállalta, aki egyúttal a nemzetközösségi ügyek minisztere is. Egyik legutóbbi beszédében azt állította, hogy a Közös Piac előnyeiben nem csupán Anglia részesülhet majd. Kelet- és Nyugat-Afrikában, Máltában máris kezdeményezések mutatkoznak, hogy megkíséreljék kihasználni a közös piaci társulás adta előnyöket — jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy a csatlakozásra irányuló tárgyalásokon Anglia arra törekszik majd, hogy biztosítékokat szerezzen a döntő nemzetközösségi érdekek tiszteletben tartására. Külön utalt a cukorexportáló országoknak és a tejtermékkivitelre berendezkedett Új-Zélandnak a helyzetére. A nemzetközösségi országokat nem nyugtatják meg ezek a nyilatkozatok — írja az MTI londoni tudósítója. Új-Zélandban attól tartanak, hogy az ország vasexportja, amely jelenleg 80 százalékban Nagy-Britanniába irányul, végzetes hanyatlás elé néz. Hasonló aggályok élnek a többi nemzetközösségi országban is. Megfigyelők szerint a nyáron esedékes nemzetközösségi tanácskozáson hevesen bírálni fogják az angol kormány közös piaci belépési kérelmét. Francia vélemények Franciaországban szemlátomást nagy figyelemmel követik a brit közvélemény differenciálódását. Pisani volt francia földművelésügyi miniszter kijelentette: Wilson a Fehér Könyv közzétételével— meglobogtatva a nemzeti zászlót — kiskaput nyitott a tárgyalások megszakítása előtt abban az esetben, ha az EGK túl magas árat kér a felvételért. Pompidou elnök még amerikai útja előtt így nyilatkozott: Valószínűleg megkezdődnek a tárgyalások és lehetséges, hogy kielégítő megoldást hoznak. Lehetőségről beszél, mert a brit közvéleményben bizonyos ellenségeskedés észlelhető. Franciaország azt kívánja, hogy a közösség kibővítése ne járjon gyengüléssel, egyszersmind feladatának érzi, ügyelni arra, nehogy a Közös Piac elveszítse európai jellegét. Ezt azonban úgy kell tennie, hogy ne váltsa ki Kelet- Európa politikai és az Egyesült Államok gazdasági szembenállását — hangoztatta a francia elnök A perspektívákat tekintve azonban kétségkívül Schumann külügyminiszter észrevételei a legfigyelemre méltóbbak. A nemzetgyűlés külügyi bizottságában leszögezte, hogy a brit csatlakozásra vonatkozó tárgyalások csak akkor kerülhetnek az érdemi szakaszba, ha a hat társország parlamentje már ratifikálta a mezőgazdaság finanszírozására vonatkozó megállapodást. A BONNI GAZDASÁGPOLITIKA BÍRÁLATA „A jelenlegi helyzetben a tudatos gazdaságpolitika döntően csak úgy érvényesülhet, hogy felveti a recesszió veszélyét” — állapítja meg az NSZK ipar- és kereskedelmi kamarájának most nyilvánosságra hozott jelentése. A jelentés úgy véli, hogy a nyugatnémet drágulási hullámot már nem lehet többé gazdaságpolitikai eszközökkel feltartani és tovaterjedésének szabad utat kell biztosítani. Élesen bírálja a stabilizációs törvényt, amelyben a szükséges gazdaságpolitikai eszközök szerepelnek ugyan, azonban konkrét felhasználásukról már nem intézkedik. Ennek tudható be, hogy a gazdaságpolitikai célszerűség és a politikai — gyakran párt- vagy érdekpolitikai — megfontolások közül gyakran az utóbbi lesz a győztes. A gazdasági stabilitás helyreállítására figyelemre méltó javaslatokat tett a frankfurti Commerzbank két vezetője. Sürgették a Bundesbankot, hogy emelje a jelenleg 6 százalékos leszámítolási kamatlábat, és ezzel párhuzamosan újítsa fel nyíltpiaci műveleteit, a kötvénypiac támogatására. (Kötvények felvásárlásával emelje árfolyamukat és egyúttal növelje a forgalomban levő pénz mennyiségét.). A két bankvezető szerint a jegybank ezzel a lépésével hozzájárulhat a raktárkészletek leapasztásához és az inflációs hisztéria lecsillapításához. Ezenkívül megszűnne a termelő beruházások jelenleg érvényesülő, nem kívánatos mértékű visszaesése. A kötvénypiac támogatását előnyösebbnek tartják a minimális tartalékráták emelésénél. A jelenlegi hivatalos kamatláb és a pénzpiaci kamatok közötti különbség miatt a tőkeáramlás csak mennyiségi megkötések útján szabályozódik noha azt legjobban a kamatláb módosításával lehetne elérni — vélik a bankvezetők. A nyugatnémet likviditás még néhány hónapig igen szűkös marad, és ennek megfelelően a kamatlábak színvonala továbbra is magas lesz. Mindez még a felértékelést követő restrikciós adóügyi politika és a nagy arányú tőkekiáramlás következménye. A bankvezetők azonban bíznak abban, hogy az év második felében megváltozik a tendencia. Az NSZK fizetési helyzete ismét normalizálódik és az ország adóügyi politikájában is fordulat következik be, azzal, hogy egyre expanzívabbá válik. Az NSZK gazdaságát nem fenyegeti pénzügyi összeomlás, mint ahogy azt néhányan hiszik. A jelenlegi likvidálási szakasz is véget ér majd, erre vonatkozóan azonban nehéz jóslásokba bocsátkozni. Nehéz megjósolni azt is, hogy vajon, a részvénypiac irányzata kedvezővé válik, visszatükrözve a likvidálási helyzet megjavulásába vetett reményeket. Az 1969-es vállalati eredmények mindenesetre rekord-profitokat jeleznek — mutatnak rá a Commerzbank vezetői. (Reuter) KÍNA KÜLKERESKEDELME ISMÉT AZ 1967. ÉVI SZINTEN A japán külügyminisztérium statisztikai adatai szerint Kína külkereskedelme 1969-ben 3 milliárd 872 millió dollárt ért el és ezzel átmeneti csökkenés után ismét ugyanolyan magas volt, mint 1967-ben. A forgalmi összegből 2,42 milliárd dollár esett az exportra, 1,85 milliárd dollár pedig az importra. Az ország teljes külkereskedelmének 78 százaléka a tőkésországokkal bonyolódott le. Japán 626 millió dollár értékű forgalommal első helyen áll Kína külkereskedelmi partnerei között. A Szovjetunióval az árucsere-forgalom az előző évhez képest csökkent és mindössze 96 millió dollárt tett ki. A kínai kormány a forgalom tényleges magasságáról nem adott ki hivatalos közlést. A japán külügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy a tőkésországokban eszközölt kínai vásárlások értéke állandóan csökkent, egyedül Angliából vásároltak 69,6 százalékkal többet, mint 1968-ban. (AP) A TRYBUNA LUDU A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETRŐL A Trybuna Ludu keddi számában „Az integráció és a kooperáció között” címmel közölte állandó budapesti tudósítójának részletes jelentését a magyar gazdasági életről. A tudósító a többi között megállapítja: „A magyarok véleménye szerint a KGST-tagországok gazdasági fejlettségének jelenlegi színvonala megköveteli az együttműködés új, magasabb formáit, elsősorban a termelés kooperációjának és szakosításának elmélyítését, a szocialista integráció erősítését, a kölcsönös kapcsolatokban az új pénzügyi elszámolási rendszerre történő áttérést, a kereskedelemben az áru-áru formula helyett az áru-pénz formula megvalósítását. Sőt, ezzel kapcsolatban a magyar közgazdászok javasolják, hogy a KGST gazdasági integrációjának fontos tényezőjeként hozzák létre a szocialista országok közös valutáját”. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ CSATLAKOZNI VAGY NEM CSATLAKOZNI a Közös Piachoz — mint összefoglalónkból kiderül, tulajdonképpen nem is ez a kérdés az angol parlament közös piaci vitáján, hiszen hivatalosan mind a három nagy párt a csatlakozás mellett van. Inkább arról van szó, hogy a hatalmon levő munkáspárt, vagy az ellenzéki konzervatív párt tudja-e több haszonnal meglovagolni ezt a témát a közelgő általános választásokon. ♦ KI KELL FUTTATNI A NYUGATNÉMET INFLÁCIÓT — mondja az NSZK Ipari és Kereskedelmi Kamarájának jelentése, s arra figyelmezteti a bonni kormányt, hogy további konjunktúrapolitikai lépések már a gazdasági visszaesés veszélyét idéznék fel. ♦ a kínai népköztársaság külkereskedelme a tavalyelőtti visszaesés után 1969-ben újra elérte az 1967. évi szintet és 78 százalékban a tőkésországokkal bonyolódott le. Hivatalos kínai adatok híján a japán külügyminisztérium statisztikája alapján számolunk be erről. ♦ A KOMPENZÁCIÓS KERESKEDELMI ÜGYLETEK jelentőségéről folyt érdekes vita a Londoni Kereskedelmi Kamarában. A brit üzletemberek, akik sokáig viszolyogtak az ilyen típusú üzletektől, ma már felismerik, hogy ezek jó lehetőséget adnak a szocialista országokkal folytatott kereskedelem fellendítésére. ♦ A NYUGAT-EURÓPAI FUZIONÁLÁSI LÁZ gyengéivel foglalkozik figyelemre méltó cikkben az amerikai Fortune Magazine. A lap arra figyelmeztet, hogy az elhamarkodott koncentrálás esetleg olyan „agyaglábakon álló óriásokat” hoz létre, amelyek még kevésbé győzik a versenyt a félelmetes amerikai óriásokkal, mint korábban a kisebb nyugat-európai cégek. ♦ A BENELUX ÁLLAMOKKAL ÚJ HOSSZÚ LEJÁRATÚ kereskedelmi egyezmény előkészítése indul meg a jövő héten Brüsszelben. Az előző hároméves egyezmény eredményességét mutatja, hogy Belgiumnak, legjelentősebb Benelux-beli partnerünknek tavaly 80 százalékkal többet szállítottunk, mint 1965-ben. ♦ PERUI BEVÁSÁRLÓ DELEGÁCIÓ tartózkodik Budapesten. A Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte találkozón a perui szakemberek tájékoztatást kaptak arról, milyen berendezések szállításával segíthetik a magyar vállalatok a dél-amerikai ország iparának fejlesztését. ♦ A MŰTRÁGYA VILÁGKONJUNKTÚRÁJÁT kihasználva Kanada túlzottan felfuttatta kálisó termelését. Cikkünk elemzi a kanadai termelők nehézségeit és az orvoslásul tervezett intézkedéseket. Kelet-nyugati Szovjet-indiai együttműködés Új-Delhiben aláírták a Szovjetunió és India gazdasági-műszaki együttműködésének fejlesztését célzó jegyzőkönyvi megállapodást — jelenti a TASZSZ. A két ország szorosabb együttműködést valósít meg a gépgyártás, az olajkutatás és kitermelés, a műtrágyagyártás, az olajfeldolgozó és olajvegyészeti üzemek építése és kibővítése területén. A jegyzőkönyv aláírása után a két küldöttség vezetői kijelentették, hogy elégedettek a két ország együttműködésével, és a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére törekszenek. A Reuter értesülései szerint a Szovjetunió nagy összegű rendeléseket fog feladni a segítségével épített két nehézgépgyártó vállalatnak, amelyek eddig rendelés hiányában jóval kapacitás alatt termeltek. Lengyel-iraki olajtárgyalások Radlinski vegyipari miniszter vezetésével lengyel delegáció tárgyal Bagdadban a két ország szorosabb kőolajipari együttműködéséről. Iraki részről a kőolaj- és ásványügyi miniszter, valamint az állami kőolajtársaság, az INOC vezetői vesznek részt a megbeszéléseken. Az egy hétig Irakban tartózkodó lengyel küldöttség felkeresi a wiscraki kéngyárat is. A 3,5 millió dollár költséggel épülő kénkinyerő lengyel segítséggel készül el. (Reuter) Elektromos berendezések az NDK-ból Görögországnak Athénben megállapodást írtak alá az NDK-beli Elektrotechnik Export Import és a görög állami energiatársaság képviselői, amelynek értelmében az NDK-beli vállalat 14 millió dollár értékben elektromos berendezéseket ad el. Az ellenértéket a görögök mezőgazdasági termékekben, főleg dohányban és citrusfélékben törlesztik. A görög társaság szóvivője bejelentette, hogy a végleges szerződést valószínűleg három napon belül megkötik. A berendezések közül a legjelentősebb a három, egyenként 400 ezer megállapodások volt és magasfeszültségű elosztóállomás. Szóba került annak a lehetősége is, hogy a görögök újabb három elosztóállomást vásárolnak, összesen 15 millió dollár értékben. (Reuter) Megállapodás Csehszlovákia és Uruguay között Montevideóban, Uruguay fővárosában az ott tartózkodó csehszlovák delegáció és az uruguay-i kormány megállapodást írt alá, amelynek értelmében Uruguay ötmillió dolláros áruhitelt kap ipari berendezések formájában. Cserébe Csehszlovákia mezőgazdasági cikkeket vásárol a délamerikai országtól. A kölcsönt 6,7 százalékos kamattal együtt 10 év múlva kell törleszteni. A megállapodás részleteit a hat hónaponként ülésező vegyes bizottság dolgozta ki. A csehszlovák delegáció latin-amerikai útjának utolsó két állomásaként Argentínába és Brazíliába látogat. (Reuter) Angol üzletemberek Szófiában Az angol fővárosban nagyszabású bolgár kiállítást rendeznek ez év augusztusában. Az előkészületekről a Londoni Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével angol üzletemberek csoportja tárgyal Szófiában a Bolgár Kereskedelmi Kamarával. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy angol vállalatok bekapcsolódjanak a bulgáriai építkezésekbe. A közeljövőben bolgár szakértőkből álló delegáció utazik Londonba, hogy szerszámgépek vásárlásáról tájékozódjon. Körülbelül 30 angol cég nyilatkozott úgy, hogy szívesen venné a bolgár érdeklődést. Londoni kereskedelmi körökben szó van arról, hogy a szófiai Masinoimport külkereskedelmi vállalat nyomdagépeket szándékozik venni Nagy-Britanniában. (MTI, Reuters) Új csehszlovák-francia egyezmény A francia delegáció Prágában folytatott megbeszéléseinek befejeztével aláírták az új hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt és az ipari együttműködési megállapodást. Ingataggá vált a líra és A külföldi bankjegyeknek a lírához viszonyított árfolyama kedden jóval a hivatalos vételi paritás fölé emelkedett — jelenti a Reuter. Pénzpiaci körök szerint a líra gyengülése összefüggésben van az olasz vásárlók élénk külföldi valutakeresletével. A hivatalos dolláronkénti 629,50 lírás vételi árfolyamot jóval meghaladva, a dollár-bankjegyek paritása 632 lírára emelkedett. Feljebb ment a svájci frank, a font sterling, a márka és az osztrák schilling-bankjegyek árfolyama is. A Reuter emlékeztet arra, hogyaz olasz jegybank legutóbbi rendelkezései gyakorlatilag megszüntették líra-bankjegy kivitelét. A jelentések szerint jelentősen fokozódott a külföldi bankjegyek, és kisebb mértékben az aranyérmék iránti kereslet. A kínálat korlátozott volta miatt emelkedtek ilyen nagy mértékben a külföldi bankjegyek árai. Olasz pénzügyi körökben — jelenti a DPA —, valószínűtlennek tartják a a svéd korona helyzete líra leértékelését. Véleményük szerint a líra jelenlegi gyengeségét nem a valuta értékcsökkenése, hanem az olasz kormány tőkemenekítés és spekuláció elleni lépései okozták.- * A legújabb pénzpiaci jelentések szerint a nemzetközi devizapiacokon meggyengült a svéd korona is. E jelenséggel kapcsolatosan a Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítja, hogy a svéd gazdasági köröket nyugtalansággal töltötte el a kormány radikális adó- és államosítási politikája. Ennek következtében gyengült a svéd valuta, visszaestek a részvényárak. A Die Welt felveti a kérdést: leértékel Svédország? Majd beszámol arról, hogy a svéd jegybank az utóbbi napokban gyakorlatilag megszüntette a korona konvertibilitását és sem a bankoknak, sem a lakosságnak nem ad el dollárt. Svéd pénzügyi körökben olyan hangok is hallatszanak, hogy az ország készül a leértékelésre. •