Világgazdaság, 1970. július (2. évfolyam, 124/369-146/391. szám)
1970-07-15 / 134. (379.) szám
Nyilatkozatok a közös piaci integrációról Még idén dönt a Közös Piac miniszteri tanácsa a tervbe vett gazdasági és valutaunió első szakaszának részleteiről — jelentette be Wilhelm Haferkamp, a Hatok brüsszeli bizottságának nyugatnémet alelnöke. Az 1971-ben kezdődő integrációs folyamat első szakaszában az alelnök véleménye szerint a tagországok között a következő új elemekkel bővül az együttműködés: kötelező jellegű közös gazdaságpolitikai konzultációk lefolytatása, a rövid és közép lejáratú hitelnyújtási rendszer megszervezése; a középtávú gazdaságpolitikai célkitűzések együttes irányszámainak kidolgozása, s a költségvetési szándékok és előirányzatok egyeztetése. Haferkamp a továbbiakban a valutapolitikai együttműködés legfontosabb feladatának a nemzetközi pénzügyi szervekben való közös fellépést jelölte meg. A közös piaci országoknak egységesen állást kell foglalniuk az egymás közötti devizaügyleteknél megengedett árfolyamingadozások kiszélesítése ellen. Közel sem osztotta ezt az optimizmust a Hatok összehangolt valutapolitikai fellépéséi Barre, a bizottság másik alelnöke. Szerinte változatlanul megmaradnak a tagországok véleménykülönbségei a nemzetközi monetáris rendszer reformját illetően. Annak ellenére, hogy Velencében tartott konferenciájukon megegyeztek, hogy egymás között a valutaárfolyamokat még akkor sem vetik alá nagyobb ingadozásoknak, ha az IMF ilyen értelmű döntést hoz, az egyes tagállamok különféleképpen értelmezik a velencei határozatot. Barre a bizottság véleményére hivatkozott, amikor hangsúlyozta, hogy a közös piaci országoknak egyértelműen el kell utasítaniuk a rugalmasabb árfolyamokra vonatkozó javaslatot, csakúgy mint a felvetett csúszóárfolyam-rendszert, ami a fokozatos, kisebb jelentőségű paritáskiigazításokat jelentené. Az árfolyammódosítások terhét csak egyenlően lehet felosztani a monetáris együttműködésben részt vevő országok között — jelentette ki Barre —, s nem hagyott kétséget afelől, hogy elsősorban az Egyesült Államokra céloz. Szólt az Eurodollár-piacok jellegéről is, s mint mondotta e piacot továbbra is az USA fizetésimérleg-deficitje táplálja. Likviditási alapon számolva e deficit idén 5—6 milliárd dollárra rúghat — jósolta az alelnök. Újabb szovjet—olasz megállapodás A Fiat vállalat újabb négyévre szóló műszaki együttműködési egyezményt kötött a Szovjetunióval. Az első egyezmény aláírására 1965 júliusában került sor. Ez vezetett a togliattigradi autógyár építéséhez és több más szovjet—olasz terv kivitelezéséhez. Az új egyezmény, amely 1974. augusztus 15-ig marad érvényben, további tudományos és technológiai együttműködést irányoz elő a következő területeken: hajómotorok, gázturbinák, ipari járművek motorjai, traktorok, földmozgató és vasúti berendezések, valamint bányagépek. A mostani megállapodás az öt évre szóló szovjet—olasz kereskedelmi egyezmény keretébe illeszkedik. Ennek alapján több olasz társaság keresi az együttműködési lehetőségeket szovjet vállalatokkal. (Reuter) 15 Zűrzavaros állapot keletkezett kedden az angol kikötőkben. A kikötőmunkások szakszervezete hivatalosan elhalasztotta az általános sztrájkot, mivel a munkáltatók új javaslattal álltak elő. A munkások többsége azonban nem nyugodott bele a vezetőség döntésébe, nemhivatalos sztrájkok kezdődtek és délutánra az ország 47 000 kikötőmunkásának túlnyomó többsége abbahagyta a munkát. A bizonytalan sztrájkhelyzet miatti aggodalomhoz újabb gondok csatlakoztak: a kereskedelmi minisztérium jelentése szerint júniusban a brit külkereskedelem mérlege kedvezőtlenebb volt, mint tavaly április óta bármikor. A kikötői zűrzavar és az 51 millió fontos külkereskedelmi deficit híre lenyomta a részvényárfolyamokat az értéktőzsdén és megingatta a brit valutát a devizapiacokon. A munkáltatók szervezete hétfőn késő este új javaslatot tett, hogy az utolsó pillanatban elhárítsa a kikötőmunkások kedd reggelre meghirdetett országos általános sztrájkját. Az új javaslatot szerdán vitatja meg a kikötőmunkások küldötteinek gyűlése. A szakszervezet országos vezetői felszólították a tagságot, hogy folytassa a munkát, amíg ez az ülés el nem dönti, hogy elfogadja-e az új javaslatot, vagy újabb időpontot tűz ki az általános sztrájkra. A kikötőmunkások „radikális” csoportja azonban — mint a Reuteriroda jelenti — arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakszervezet vezetőségének nincs joga elhalasztani a sztrájkot, újabb küldöttgyűlés határozata nélkül. Így kedden reggel a kikötőmunkások fele nemhivatalos sztrájkot kezdett, amely fokozatosan terjedt. Kedden délután egy kivételével a londoni kikötő valamennyi dokkjában megállt a munka. Sztrájkoltak a kikötőmunkások Glasgowban és más kisebb kikötőkben is. Liverpoolban nincs sztrájk, de a kikötő bejáratánál támadt zűrzavarban végül is csak 950 rakodómunkás állt munkába a szokásos 7000 helyett. Az ország kikötői, amelyekben normális munkanapokon óránként másfél millió font értékű import- és exportárut rakódnak, úgyszólván teljesen megbénultak. A munkáltatók új javaslatáról részletek egyelőre nem ismeretesek. A Reuter-iroda meg nem erősített értesülése szerint 7 százalékos béremelést irányoznak elő. A szakszervezet eredeti követelésének teljesítése a munkáltatók szerint több mint 30 százalékos béremelésnek felelne meg. A konzervatívpárti kormány, melynek ez lesz az első nagy erőpróbája, rendkívüli intézkedéseket készített elő a kikötősztrájk következményeinek elhárítására, többek között felkészült arra, hogy a hadsereget vesse be. A brit kormánynak az a jelentése, hogy az ország külkereskedelmében a júniusi eredmény volt a legrosszabb tavaly április óta, megrázta az értéktőzsdét és megingatta a font devizapiaci helyzetét — írja egy másik jelentésében a Reuter-iroda. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint a júniusi import 796 millió font volt, megdöntve minden eddigi havi rekordot. A májusi import revideált értékét 731 millió fontban adja meg a jelentés. Az export 672 millió fontra emelkedett a májusi 633 millióról. Az így adódó 124 millió fontos deficitet a láthatatlan bevételek 51 millióra csökkentik. A májusi deficit 32 millió font volt. (Az adatok, mint rendesen, ezúttal sem tartalmazzák az amerikai katonai repülőgépek beszerzésére fordított összegeket.) . A minisztérium jelentése hozzáteszi, hogy a látható külkereskedelmi deficit havi átlaga a második negyedévben 31 millió fontra emelkedett az előző negyedévi 11 millióról. Mindazonáltal a fizetési mérleg folyó tételeinek egyenlege még a második negyedévben is aktív volt, s az egész első félévet tekintve, jelentős aktívumot eredményezett. A minisztériumi jelentés közzététele után az értéktőzsdén az állami kötvények árfolyama hirtelen visszaesett, az ipari részvények piacán pedig hanyatló irányzat váltotta fel az előző napi szilárdságot. A devizapiacon kezdetben emelkedett a font, a kikötőmunkás-sztrájk elhalasztásának hírére. Később azonban a külkereskedelmi deficit közzététele után 20 ponttal esett. A délutáni órákban egy árnyalattal javult a helyzete. Végeredményben a font jegyzése 2,3910— 2,3912 dolláron állapodott meg a nyitáskor jegyzett 2,3919—2,3921 dollárral szemben. A határidős jegyzés tovább lanyhult. • • // London gondjai: ZŰRZAVAR A KIKÖTŐKBEN, DEFICIT A KÜLKERESKEDELEMBEN T NAPRÓL NAPRA ♦ DERŰLÁTÓBBRA FORDULT AZ OLASZ tőkés körök megítélése a még mindig kormány nélküli ország pénzügyi helyzetéről. Olaszország hivatalos tartalékai még mindig igen tekintélyesek, meghaladják a 4 milliárd dollárt. Mindazonáltal az olasz jegybank elhatározta, hogy jelentős — állítólag 430 millió dolláros — összeget hív le a Nemzetközi Valuta Alaptól. ♦ TÖBB GOND IS SZAKADT EGYSZERRE AZ ÚJ LONDONI kormány nyakába: a kikötőmunkások sztrájkja, bár hivatalosan lefújták, gyakorlatilag megkezdődött és megbénította az ország külkereskedelmi szállításait. Ugyanakkor a kereskedelmi minisztérium csúcseredménynek számító külkereskedelmi deficitet jelentett be júniusban. A rossz híreket az állami kötvények, az ipari részvények és a font sterling árfolyama is megsínylette. ♦ NIGÉRIA OLAJIPARÁNAK FEJLESZTÉSÉRŐL MAGYARORSZÁG a szakemberképzés támogatása útján vállalhat a leggyorsabban és leghatásosabban szerepet. Magyarország így nemcsak szellemi kapacitást értékesíthet, hanem jelen lehet a piacon is, mondja a Nigéria helyzetével magyar szempontból foglalkozó cikkünk. ♦ A HOSSZÚ POLGÁRHÁBORÚ PUSZTÍTÁSÁT lassan kiheverő afrikai ország helyzetét egy másik cikkünk is elemzi, a nigériai kormány egyik tagjának beszámolója alapján. A külföldi fizetési eszközök hiányán kívül a szakemberek hiányát jelöli meg a felemelkedés fő akadályának ez az elemzés is. ♦ A MEZŐGAZDASÁGI CIKKEK VILÁGPIACÁN ÉLESEDŐ VERSENY egyre nagyobb alkalmazkodást követel. A mezőgazdaság gyorsan fejlődő exportjának és a hazai piac ellátásának összefüggéseit elemző cikkünk többek között megemlíti a természeti adottságok a javító beruházásokat és az exportra kerülő termékek felvásárlási árát, mint ahol javítani lehetne. ♦ KÍNA ÉS A TÖKÉSORSZÁGOK KERESKEDELMÉNEK fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárult Franciaország. A Sajtószemle rovatunkban a kínai—francia kereskedelmi kapcsolatokról közölt cikknek aktualitást ad Bettencourt francia tervezésügyi miniszter jelenlegi pekingi látogatása. Budapestre érkezett az iráni gazdasági miniszter Hushang Ansari gazdasági miniszter vezetésével kedden iráni küldöttség érkezett Budapestre, hogy dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről. A delegáció néhány napos magyarországi tartózkodása alatt tárgyal a két ország külkereskedelmi kapcsolatairól, az importról, illetve a magyar gépipari export fokozásának lehetőségeiről. NIGÉRIA A GAZDASÁGI STABILITÁS KÜSZÖBÉN Magyar ajánlat a földgáz hasznosítására Nigéria 12 szövetségi államában 55—60 millió lakos él. Az országot a Lagosban székelő központi kormány irányítja, amelynek az ország egységesítése, és a gazdaság erőteljes expanziója a fő célkitűzése. Nigéria legnagyobb gazdasági kincse, a fellendülés legfontosabb eszköze az olaj. A nemrég feltárt újabb kutakkal együtt 1-2 éven belül 50 millió tonnás évi termelésre számítanak. A nagyrészt szárazföldi lelőhelyek kitermelése azonban már ma is jelentős bevételhez juttatja az afrikai országot (becslések szerint napi 100—200 ezer barrel mennyiségű, igen jó minőségű olajat termelnek ki). A legnagyobb nyugat-európai és tengerentúli olajtársaságok — például a British Petroleum, a Shell vagy a Gulf — már meglehetősen szilárd pozíciókat vívtak ki Nigéria olajpiacán s mindent megtesznek, hogy újabb cégekkel ne bővülhessen a vevők, illetve feldolgozók köre. (Az újjáépítésről és Nigéria egyéb gazdasági eredményeiről szól cikkünk e számunk 4. oldalán). Amennyire feszített tempóban folyik az olajtermelés felfuttatása, anynyira „nagyvonalúan” kezelt a feltörő földgáz ügye. Még csak el se égetik a kutak üzemeltetői — naponta 8—10 millió köbméter gázt engednek a levegőbe. Hasznosítására, feldolgozóipari kooperációs lehetőségeinek vizsgálatára nemrég magyar olajipari delegáció járt Nigériában. Ajánlata elektromos centrálok és vegyi bázis létesítésére, propán-butánkitermelés megindítására irányul. A Kőolaj és Gázipari Vállalat ötfőnyi delegációja egyelőre csak azt vizsgálta, van-e számukra lehetőség, hogyan fogadja a nigériai fél kapcsolatteremtő törekvéseinket. Úgy tűnik, a leggyorsabban és a leghatásosabban a szakemberképzésben adott támogatáson keresztül vállalhat szerepet Magyarország a nigériai olajipar fejlesztéséből. Jelenleg ennek megoldására még nem találtak módot Nigériai gazdasági vezetői, jóllehet, ők maguk is azt vallják, hogy néhány ösztöndíjas külföldre küldésének költségei bőségesen meghaladják az egyetemi tanszék alapításához szükséges financiális eszközöket. Létrehozása — amelynek gondolatát örömmel üdvözölte a lagosi kormány —, lehetőséget nyújtana arra, hogy a magyar oktatószemélyzeten keresztül szellemi kapacitást értékesítsünk s ugyanakkor jelen legyünk az olajpiacon is. 1970 áprilisában lépett életbe Nigériában a négyéves terv, amely az olaj- és vegyipar fejlesztése mellett a mezőgazdasági termelés megerősítését is célul tűzte maga elé. (Az olajkitermelés felfutása alatt a gazdaság alapja az évi 10 millió tonnás földidió-termesztés és a kakaó exportja volt.) Ez a két cikk szerepel a legnagyobb súllyal a magyar— nigériai árucsere-forgalom nigériai exportoldalán is: 1969-ben az 50 millió devizaforint értékű magyar importból egyedül a kakaóvásárlás 39 millió devizaforinttal részesült. Mellette a földidió, az ón és a gumi behozatala volt jelentős. A magyar export 36 millió devizaforint értékű volt az elmúlt évben, kétharmadát különböző hengereltáruk, a fennmaradó részt gyógyszerek, textíliák, cukor és fémtömegcikkek tették ki. Az 1970-es év üzleti eseményei közül három kisipari üzem — esőkabátkészítő, kerámiagyártó és fémnyomó — leszállítása emelkedik ki, nem is annyira a volumen (az üzlet összértéke mintegy 250 ezer dollár), hanem az exportőr HUNGAROCOOP első jelentkezése miatt. Az 1971-es év tervei között szerepel önálló magyar kiállítás megszervezése Lagosban. A magyar kiállítók ezen szeretnék megmutatni, mely területeken képesek leginkább részt vállalni Nigéria gazdaságfejlesztéséből, milyen reális kooperációs javaslatokkal kereshetik meg az afrikai partnerországot. Úgy tűnik, elsősorban a gépi berendezések és elektromos felszerelések, valamint a járműipar területén nyílnak majd az együttműködésre kedvező lehetőségek. (Kisebb volumenű üzletet már kötött a MOGÜRT nigériai partnerrel, s jelenleg is fut egy magyar tenderajánlat árammérők szállításáról.) A magyar külkereskedelem az árucsere-forgalomban és a szellemi exportban, szakemberküldésben egyaránt érdekelt. A kapcsolatok erősödése, feltehetően, a következő években indul meg a korábbinál erőteljesebb mértékben. — pit — DERŰLÁTÁS OLASZ ÜZLETI KÖRÖKBEN - ERŐSÖDÖTT A LÍRA A milánói devizapiacról érkezett jelentések szerint az azonnali líraárfolyam keddre megszilárdult, a határidős líráé pedig még meg is erősödött a dollárhoz képest. A részvénypiacokon szinte valamennyi iparág részvényei emelkedtek, megfigyelők szerint — írja a Reuter — a hazai politikai fronton végbement haladás, a líra leértékelésének egyértelmű elutasítása a vezető miniszterek és bankárok részéről, s a közzétett statisztikai adatok nagyban befolyásolták az üzleti körök hangulatát. Andreotti kijelölt miniszterelnök kormányalakítási kísérletének jegyében kedden fogadta a középbal-koalíció pártjának vezetőit. La Massa, a tőkés érdekek védelmezőjeként ismert republikánus párt főtitkára, elismerően nyilatkozott Andreottinak arról a „pozitív válaszáról, amit a gazdasági és pénzügyi problémák megoldására adott”. A republikánusok — jelentette ki a főtitkár — szigorú és fegyelmezett politikai vonalvezetést követelnek a gazdasági nehézségek leküzdésére. Andreotti sikere — vagy sikertelensége — egyébként csak csütörtökre derül ki, amikor jelentést tesz Sáragat elnöknek eddigi tárgyalásainak eredményeiről. A nyilvánosságra hozott statisztikák meglehetősen ellentmondó képet adnak az ország pénzügyi pozíciójáról. Az üzleti körök derűlátását elsősorban az a jelentés idézte elő, hogy az év első felében csökkent a fizetési mérleg deficitje a múlt év hasonló időszakához képest: 560 milliárd líráról 350 millliárdra. Másrészt az ország hivatalos tartalékai több mint 4,3 milliárd dollárt tettek ki május végén, s 5 millió dollárral voltak magasabbak, mint múlt év májusában. De az örömbe némi üröm is vegyül. Júniusban a fizetési mérleg aktívuma csupán 15 milliárd lírára rúgott, szemben a májusi 215 milliárd lírával. Ezek az adatok a tőkekiáramlás fokozódására mutatnak — vélik a római megfigyelők —, hiszen májusban (mint arról korábbi számunkban beszámoltunk), a kereskedelmi mérleg 87 milliárd lírás deficittel zárult, de akkor még a tőkeforgalmi tételek bőségesen ellensúlyozták e deficitet. Az olasz jegybank bejelentette, hogy lehívja a Nemzetközi Valuta Alapnál igénybe vehető kvótájának egy részét. E döntésére a tőkekiáramlás megakadályozása s a líra megvédése indította a bankot. A jegybank a múlt héten a piaci intervenciói során napi 40—50 millió dollárt költött a líra megvédésére. Kedden azonban drasztikusan csökkentek a jegybank dollár-eladásai, jelentések szerint az 5 millió dollárt sem érték el. Mindez — hangoztatják Rómában — tükrözi az üzleti körök bizakodását az új kormány mielőbbi megalakulásában. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a líra védelmében — legvégső esetben — további 1,2 milliárd dollár áll a jegybank rendelkezésére a New York-i Federal Reserve Bankkal kötött készenléti hitelmegállapodás alapján. KÍNAI KÖLCSÖN A TANZAM VASÚTVONALRA Pekingben a Kínai Népköztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság és a Zambiai Köztársaság kormánya aláírta a „Tanzam” vasútvonal közös építéséhez nyújtandó kínai kölcsönről intézkedő egyezményt, továbbá a vasútvonal építését megelőző helyszíni szemléről, az építési tervekről, s az építési tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet — jelenti az MTI. A Reuter értesülése szerint a hitel összege 400 millió dollár. Kína ezt az összeget kamatmentesen harmincévi visszafizetésre nyújtja. A türelmi idő öt év. A vasút építését, amelyet a Kínai Népköztársaság legnagyobb külföldi vállalkozásának neveznek, még az idén megkezdik. Kínai szakemberek már tanulmányozták a helyszínt, s mérnökök kidolgozták a terveket. Az 1800 km hosszúságú vasútvonal a gazdag zambiai rézmezőket Dares-Salaam kikötőjével köti össze. Ezzel megszünteti a zambiai rézexport függőségét. Mint ismeretes, az export eddig Rhodésián, illetve Angolán keresztül jutott a világpiacra. Tanzánia számára pedig lehetővé teszi, hogy kiaknázza az ország déli területén található vasércet és szenet, ami eddig a szállítási lehetőségek hiánya miatt nem volt kifizetődő.