Világgazdaság, 1970. november (2. évfolyam, 211/456-229/474. szám)

1970-11-21 / 223. (468.) szám

1970. NOVEMBER 21., PÉNTEK il. ÉVFOLYAM 223. (468.) SZÁM Tanácskozások a nyugat-európai integrációról E héten — ahogy arról már előző számainkban beszámoltunk — több igen lényeges tanácskozás folyik a nyugat-európai integráció továbbfejlesztéséről. Stras­bourgban az Európa Parlament ülésezik, Párizsban a Nyugat-európai Unió köz­gyűlése folyik, Brüsszelben a Közös Piac végrehajtó bizottsága tanácskozott, Münchenben pedig tegnap tartotta a külpolitika összeegyeztetésére irányuló első megbeszélését a Közös Piac miniszteri tanácsa. Ezeken a megbeszéléseken, amelyeken sokszor a témák, sőt a szereplők is azonosak voltak, nemcsak a Hatok gazdasági, pénzügyi és politikai uniójának tető alá hozásáról tanácskoztak, de figyelmet szenteltek az EGK kibővítésével kapcsolatos problémáknak, és — ugyanekkora súllyal — a kelet—nyugati pár­beszéddel összefüggő kérdéseknek is. Az Európai Gazdasági Közösség to­vábbfejlesztésére vonatkozó viták fon­tos pontja volt, hogy mi legyen az Európa Parlament jövője. Végül is az az álláspont alakult ki, hogy e testület fejlődjék fokozatosan az unióra lépő országok tényleges törvényhozó szervé­vé, s ennek megfelelően biztosítsanak a számára lépésről lépésre növekvő hatáskört.* Az Európa Parlament jelenlegi ülés­szakán már megtörtént az első lépés e felértékelés irányába: most első ízben, a strasbourgi testület elé terjesztették a Közös Piac költségvetés-tervezetét. A költségvetés-tervezetet a miniszteri tanács nevében a nyugatnémet Emde ismertette. A kiadási előirányzat jövőre 3 089 000 000 dollár, vagyis 20 százalék­kal magasabb az idei költségvetésnél. A kiadások hozzávetőleg 94 százalékát a közös mezőgazdasági politika finan­szírozására fordítják, hangoztatta az NSZK gazdasági minisztériumának ál­lamtitkára. A költségvetés vitájára a következő havi ülésen kerül sor, majd végleges döntést az EGK miniszteri ta­nácsa hoz. A Strasbourgban ülésező képviselők a tanácskozás során kézhez kapták a Közös Piac végrehajtó bizottságának javaslatát a brit csatlakozás részletei­ről. A bizottság azt javasolja, kapjon Anglia öt évet arra, hogy iparát és me­zőgazdaságát a közös piaci viszonyok­hoz igazíthassa. A bizottság nézete sze­rint Anglia valószínűleg 1972 végére az EGK tagjává válik, úgyhogy a kiiga­zítás időszaka 1973-tól 1978-ig terjed majd. A javaslat lényegében kompromisz­­szum, amely összeegyezteti a brit ál­láspontot és a­datok nézeteit, amelyek eredetileg ugyancsak eltérőek voltak. A brüsszeli bizottság által kidolgozott ok­mány arról is szól, miként járuljon hozzá Anglia a közös költségvetéshez, amelynek túlnyomó részét az agrár­finanszírozásra fordítják. Értesülések szerint az okmány két­ lehetőséget vet fel: 1. a hozzájárulás százalékarányát egy ötesztendős időszakra rögzítik; 2. új hajlékonyabb rendszert dolgoznak ki, amelynek keretében az új tagok vi­szonylag alacsony szintről startolnak, és fokozatosan növelik a hozzájárulást. A jelentés az ipari vámokról szólva azt ajánlja, hogy az Angliába importált közös piaci árucikkek tarifáit kezdet­ben 25 százalékkal mérsékeljék. Az új­­zélandi­ tejtermékek és a nemzetközös­ségi cukor problémájával ugyancsak foglalkozik az okmány. Az ülésszakon meghallgatták Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter je­lentését a gazdasági és pénzügyi unió­ra vonatkozó tervekről. „Ez alkalmasint a Közös Piac továbbfejlődésének kulcs­kérdése” — hangoztatta Schiller. A Werner luxemburgi miniszterelnök ve­zette munkacsoport által kidolgozott háromszakaszos terv — amelynek meg­valósulása 1971. január 1-én kezdődik, és első szakasza 1973. január 1-ig tart — célul tűzi ki a közös valuta meg­valósítását, a­datok egységes fizetési mérlegrendszerének kialakítását, a mo­netáris federalizmust és közös tartalék­­alap megteremtését. Schiller utalt arra, hogy ehhez az egyes kormányoknak át kell engedniük jogkörük bizonyos ré­szét a közösségi szerveknek. Igazi Kö­zös Piaccá alakulunk és hatékony új monetáris rendszert hozunk létre, amely, jóllehet nem szakad el a jelen­legi nemzetközi pénzügyi rendszertől, erősíti a nemzetközi kereskedelmet és „figyelemre méltó jelentőséget” nyer a nemzetközi ügyekben — jósolta Schil­ler.* A nyugati hírügynökségek jelentései egybehangzóan azt állítják, hogy a Közös Piac miniszteri tanácsának első külpolitikai értekezlete eredménnyel zárult. A külpolitika összehangolására irányuló első tanácskozás „meglepően sikeres volt” — írja a Reuter jelentése. A Hatok külügyminiszterei kimon­dották: a jövőben azonos tartalmú uta­sítást adnak nagyköveteiknek bizonyos meghatározott kérdésekkel kapcsolat­ban, és közösen lépnek fel a nemzet­közi szervezetekben. Felszólítják az egyes országokban működő nagyköve­teiket, kíséreljék meg helyi szinten összehangolni álláspontjukat. Egyszer­smind felkérik külképviselőiket, ter­jesszenek elő közös jelentést egyes kér­désekről. Elhatározták továbbá, hogy a hat kormányt a jövőben állandó „for­ró telexdrót”-tal kapcsolják össze. Ami az érdemi kérdéseket illeti, a jelentések szerint „közeledett egymás­hoz a hat külügyminiszter álláspontja” a közel-keleti kérdés megítélésében. Elhatározták, hogy a nagyköveti ta­nácskozásokon Franciaországot és Angliát bízzák meg az EGK álláspont­jának kifejtésével. Ez a határozat nyil­vánvalóan gesztus Nagy-Britannia cí­mére, amelyet a három másik felvételt kérő országgal együtt, december 2-án tájékoztatnak majd a müncheni vitá­ról. A zárt ajtók mögött folytatott tanács­kozáson tárgyaltak az európai bizton­sági értekezletről is, s evvel kapcsolat­ban a NATO legközelebbi — december elejei — értekezletéig ugyancsak közös véleményt akarnak kialakítani. Mün­chenben — értesülések szerint — az az álláspont kerekedett felül, hogy a nyugat-berlini kérdés kielégítő megol­dása előfeltétele annak, hogy a kon­ferencia a siker kilátásával összeülhes­sen. Scheel nyugatnémet külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke, aki az értekezlet után kijelentette, a konfe­rencia új szakasz kezdete a nyugat­európai politikai együttműködés terén­­, ma jelentést tesz a megbeszélésről az Európa Parlamentben. * A Nyugat-európai Unió, amely „a közös találkozóhelye” a hat közös piaci országnak és Nagy-Britanniának, je­lenlegi ülésszakán elsősorban kelet— nyugati problémákkal foglalkozott. A jelentések tanúsága szerint e testület lelkesedése a kelet—nyugati párbeszéd folytatásával kapcsolatban, a legjobb esetben is, csupán langymelegnek te­kinthető. Brosio, a NATO főtitkára, be­szédében síkraszállt az amerikai csa­patok Európából való kivonása ellen, s az összeurópai biztonsági értekezlet tervével kapcsolatban a fenntartások és ellenvetések összegezésére szorít­kozott. Lipowski francia külügyi ál­lamtitkár arról szólott, hogy elsimultak a nézeteltérések a Nyugat-európai Unió és Franciaország között, a kelet-nyu­gati fejleményekről szólva pedig fel­hívta a figyelmet „a relatív enyhülés” jeleire. A tanácskozás jóváhagyta azt a ha­tározati­­javaslatot, amely szerint a Nyugat-európai Unió tagállamai és a Varsói Szerződés valamely országa kö­zött kidolgozott szerződésről a Nyugat­európai Unió tagjai folytassanak előze­tes konzultációt. A határozat egyben kimondja: a nyugat-európai országok rendszeresen vizsgálják felül gazdasági kapcsolataikat a szocialista országokkal, nehogy „a nyugat-európai gazdasági összefogásra hátrányos versengés” ala­kuljon ki. Tovább áramlik a dollár az M­NSZK-ba A frankfurti devizapiacon a nyugat­német Szövetségi Bank csütörtökön délelőtt 4,5 millió dollárt vásárolt fel piaci intervenciója során, miután a dollár jegyzése a hivatalos intervenciós szintre, 3,63 márkára esett. Az NSZK devizatartalékai a Bundes­bank legújabb jelentése szerint a november 13-án végződő héten 809 mil­lió márkával 46,5 milliárd márkára emelkedtek. Ehhez azonban hozzá kell számítani a Központi Banktanács keddi ülése után befolyt 300 millió dollárt és a csütörtöki összeget is, amely a dél­utáni órákban becslés szerint további dollármilliókra rúgott. Devizapiaci körökben az a vélemény alakult ki, hogy a nyugatnémet gazda­ság és valuta bizonyos tekintetben is­mét ugyanabba a helyzetbe került mint tavaly, amikor a dollárbeáramlás túl­zott mértékben felduzzasztotta a tarta­lékokat. Az NSZK devizatartaléka e körök szerint november végére ismét elérheti a tavaly májusi 52 milliárd márkás rekordot. {Reuter) Rekord munkanélküliség Angliában A munkanélküliek száma Angliában november elején 600 ezer fölé emelke­dett. Ez mintegy 4 ezerrel több a szep­temberi adatnál. A dolgozó lakosság számához viszonyítva azonban a mun­kanélküliség változatlanul 2,6 száza­­lék maradt. Ez a legmagasabb novem­beri munkanélküliségi adat 1940 óta. IReuters Madrid-Budapest közvetlen repülőjárat Fernandez Cuesta spanyol kereske­delemügyi államtitkár a magyar—spa­nyol hosszú lejáratú gazdasági megálla­podás aláírása után visszaérkezett Madridba. A repülőtéren kijelentette, hogy a két ország állami légiközleke­dési vállalata, az Iberia és a Malév, közvetlen légijáratot indít Madrid és Budapest között. Ez lesz a második légijárat a spanyol főváros és egy szo­cialista ország fővárosa között. Varsó és Madrid között már április óta köz­lekedik a lengyel légitársaság járata. (DPA) Konvertibilis elszámolás a csehszlovák—osztrák kereskedelemben? Az osztrák fővárosban előrelátható­lag pénteken írják alá a csehszlovák­­osztrák gazdasági vegyes bizottság ülé­sének jegyzőkönyvét. A tárgyalások je­lenleg a jövő évi árulisták megállapí­tásáról folynak és a kontingensek va­lószínűleg mind az export, mind az import viszonylatában magasabbak lesznek, mint az idén. Az APA hírügynökség értesülése szerint az ülésen elvileg egyetértettek abban, hogy a következő, 1972-től ér­vényes hosszú lejáratú osztrák—cseh­szlovák kereskedelmi szerződésben az osztrák—szovjet elszámoláshoz hason­lóan konvertibilis valutaalapra helye­zik a fizetési forgalmat. A jövő év elején vagy Bécsben, vagy Prágában indulnak meg az előkészítő tárgyalások a jelenlegi klíring-elszámolás átállítá­sának technikai kérdéseiről. Az amerikai protekcionisták sikere a képviselőházban A protekcionista Mills-féle törvény­­javaslat támogatói megnyerték az első csatát a képviselőházban — jelenti a Reuter-iroda. A képviselők elvetették a javaslat rendelkezéseit enyhítő mó­dosító indítványokat. A megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a csütörtökön késő estére várt szavazás eredménye­ként a javaslat változatlan formában kerül tovább a szenátus elé. A szava­zás eredményéről lapzártáig nem ér­kezett jelentés. NAPRÓL NAPRA/ ♦ A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KÉRDÉSEI EGÉSZ SOR KON­FERENCIÁNAK alkotják témáját, összefoglalónk beszámol az Európai Parlament üléséről, amely a Hatok költségvetését és a brüsszeli bizottság Anglia csatlakozására kidolgozott kompromisszumos terve­zetét vitatta meg­ a Nyugat-európai Unió közgyűléséről, amely a kelet-nyugati problémákkal foglalkozott és a Hatok külügyminisz­tereinek a külpolitikai összehangolását célzó tanácskozásáról. ♦ A JUGOSZLÁV GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓS PROGRAMRÓL folyó vita a kormány egyik elnökhelyettesének lemondására vezetett. Ezzel kapcsolatban ismertetjük a legjellegzetesebb állásfoglalásokat a vitában. ♦ KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK ÉS TISZTÁZOTT Vá­­BAK A VÉLEMÉNYEK A KGST tudományos konferenciáján magd m­int a három évvel ezelőtti értekezleten. A konferencia harmadik statójáról szóló tudósításunk szerint további véleménycserére van szükség a legfontosabb kérdésekben, mint a piaci kapcsolatok, a fizetési formák fejlesztése, az árrugalmasság és egyebek. ♦ STABIL CUKORPIACOT ÉS MAGASABB ÁRAKAT REMÉL a keres­kedelem a Nemzetközi Cukortanács döntésétől, amely az „alapkvóta” 95 százalékában állapítja meg a jövő évi exportkeretet. Ezzel kap­csolatban áttekintést adunk a világ cukorellátásának általános hely­zetéről.­ ­ ( GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK ÉS A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS Moszkvai tudósítónktól: Nagy érdeklődés előzi meg Moszkvá­ban az MSZMP jövő héten kezdődő X. kongresszusát. A Pravda november 19-i számában vezető helyen közli Biszku Bélának, a Központi Bizottság titkárának cikkét „Cél a szocializmus teljes felépítése” címmel. A KB tézisei­nek széles körű előzetes megvitatásának tapasztalatait értékelve Biszku Béla egyebek között megállapítja, hogy a több mint 200 ezer véleményben és javaslatban újra megnyilvánul pártunk következetessége, amellyel az egész tár­sadalmat érintő kérdések megoldásánál a vezetés a párttagok és a széles nép­tömegek tapasztalatára és véleményére támaszkodik. Ez a politikai módszer mindig sikereket hozott. Az elmúlt négy év eredményeit össze­gezve, és figyelembe véve társadalmi fejlődésünk jellemző vonásait, különö­sen fontosnak tartjuk — hangsúlyozza a szerző —, hogy még jobban megerő­södött a politikai hatalom, a munkás­­osztály vezető szerepe. A szocialista tervgazdaság megerősítésére és a ter­melés gazdasági hatékonyságának to­vábbi növelésére bevezetett új gazda­ságirányítási módszerek keretei között fokozódik az anyagi érdekeltség, s olyan gazdasági ösztönzők és szabályo­zók hatnak, amelyek jobban segítik elő fontos, népgazdasági feladataink meg­oldását. E változások jelentős eredmé­nyeket hoztak és kedvező folyamatokat váltottak ki a gazdasági életben. Gazdasági fejlődésünk szoros kap­csolatban van a nemzetközi munka­­megosztásban való aktív részvétellel. A külkereskedelem fejlesztésére alkal­mazott fokozott erőfeszítéseink között nem hagytuk figyelmen kívül — hang­súlyozza cikkében Biszku Béla — a KGST-országok, elsősorban a Szovjet­unió irányában a gyorsabb ütemű fej­lődés biztosítását. Úgy véljük, hogy a KGST-országok nemzeti és általános érdekeit a következő időszakban első­sorban a gazdasági együttműködés erőteljesebb kibontakoztatása és a szocialista gazdasági integráció foko­zatos megszervezése szolgálja. A szovjet olvasók az Izvesztyija 18-án este megjelent számában olvas­hatják Jakab Sándornak, a KB agi­­tációs és propagandaosztálya vezető­jének cikkét „A jövő elébe” címmel. Gazdasági sikereink szoros kapcsolat­ban vannak azzal — hangsúlyozza a szerző —, hogy Magyarország aktívan vesz részt a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Egyik legfőbb mutatónk, a nemzeti jövedelem a terv­ben előirányzottnál gyorsabban, 39—40 százalékkal nőtt. Helyesebben határoz­tuk meg a szocialista építés feladatait és dolgoztuk ki megvalósításának út­jait és módjait. Az eredmények mel­lett a hiányosságokról szólva, a szerző megállapítja, hogy a hústermelésben például még sok a tennivaló. Az új gazdaságirányítási rendszer első idő­szakában hellyel-közzel előfordult, hogy egyes vállalatok vagy személyek érdekei ellentétbe kerültek az össz­­állami érdekekkel. A IX. kongresszus által kitűzött cé­lokat a gazdaság területén is elértük, hangsúlyozza egyebek között Jakab Sándor. AZ ARAB ORSZÁGOK FÖDERÁCIÓS TERVÉNEK GAZDASÁGI ALAPJAI Az elhatározás, amely szerint Egyip­tom, Líbia és Szudán fokozatosan szo­rosabbra fonja együttműködését és vé­gül laza föderációban tömörül, létre­hozva bizonyos idő múlva „az egyesült arab köztársaságokat”, jobb kilátások­kal rendelkezik a sikerre az előző arab integrációs kezdeményezéseknél, az Egyiptomot és Szíriát fúzióba kapcsoló, rövid tényleges életű Egyesült Arab Köztársaságnál — állapítja meg a Financial Times cikkszolgálata. Az unióra vonatkozó elgondolás köz­vetlen előzménye az érdekelt államfők múlt decemberi értekezlete volt, ame­lyen kimondották a három ország po­litikai, katonai és gazdasági tevékeny­ségének összehangolását. E hármas csoportosulás az elmúlt — diplomáciai tevékenységében rendkívül gazdag — esztendő folyamán a tarka-barka éssz­­arab színkép legstabilabb eleme lett. A három ország politikai kooperáció­jával egyenértékűnek bizonyul a gaz­dasági és technikai együttműködés te­rén mutatkozó haladás. E szférában a partnerek folyamatosan kapcsolatot tar­tottak, amit a gazdasági integráció ál­landó tanácsa irányított. A három ország gazdaságának sok a közös érdeke. Egyiptom és Szudán sor­sa különösen összefonódik; a két orszá­gon végig hömpölygő Nílus sokban megszabja a gazdaság alakulását. Líbiá­nak, Egyiptomnak és Szudánnak egy­mást kiegészítő szükségletei és erőfor­rásai vannak, ami alapot ad arra, hogy egymás javára kölcsönösen ösztönözzék a fejlődést. A tervezett unióban a több mint 33 millió lakost számláló túlnépesedett Egyiptom társul az olajban gazdagodó kevesebb mint 2 millió népességgel rendelkező Líbiával és a gyengén fej­lett, iparral nem rendelkező 15 millió lakosú Szudánnal. Ez utóbbiban az egy főre eső jövedelem alig valamivel több az évi 100 millió dollárnál. Az ugyan­csak nagyrészt agrár jellegű,­­de figye­lemre méltóan iparosodó Egyiptomban az egy főre eső jövedelem hozzávetőleg 200 dollár. Líbiában viszont az évi 1000 dollárt közelíti meg az egy lakosra eső jövedelem. Líbiában bőven van olaj, de lényegében nincs ipar, kevés a szak­munkás és a szakember, gyenge a me­zőgazdasági termelés. Az ország jelen­tős agrárimportra szorul. Egyiptom bő­rében van a munkáskéznek és már fi­gyelemre méltó szakértői és irányítási kapacitással is rendelkezik. Szudánnak hatalmas gazdasági potenciálja van: a parlagon heverő óriás szavannás terü­letek várnak a megművelésre. Az elmúlt évben már megmutatkoz­tak az első biztató eredmények. Egyip­tom tanítókat és technikusokat küldött Líbiába és Szudánba. Több közös építő és mezőgazdasági vállalatot alapítottak. Kitűnt, hogy Líbia és Szudán ígéretes piaca az egyiptomi ipari termékeknek. A szudáni gazdaság fejlesztésének táv­latai igen nagyok, s ha a líbiai tőkét és az egyiptomi szakértelmet erre a célra mozgósítják, Szudán mezőgazdasága óriási mértékben fellendülhet. Ebben az összefüggésben említést érdemel a líbiai forradalmi tanács egyik tagjának be­jelentése, amely szerint Líbia a kül­földi olajtársaságoktól befolyó 800 mil­lió dolláros jövedelmet a többi arab ország segélyezésére kívánja fordítani. A tervezett föderáció következő lépé­seiről közölt cikket az Akhbar el-Jom című kairói hetilap. A cikk szerint a következő hónapokban több tanácsko­zást tartanak Kairóban, hogy kimunkál­ják a föderáció létrehozásáról hozott egyezmény részleteit. Közös bizottságokat fognak létrehozni a gazdasági integráció, valamint a sza­bad tőke- és munkaerőáramlás megol­dására. Sor kerül szakemberek cseré­jére a különböző szociális, kulturális, tudományos és egészségügyi területeken is. Tanulmányokat készítenek a három ország gazdasági fejlesztésének és ter­vezésének összehangolására. A­ tervek között szerepel közös beruházási bank és közös kereskedelmi és hajózási vál­lalatok létrehozása. Az unióba lépő or­szágok között januártól kezdve szaka­szosan lebontják a vámhatárokat. ■ A három arab ország föderációjának új lendületet és további távlatokat ad­hat Szíria csatlakozási szándéka. Az új Szíriai rezsim— mint ismeretes— be­jelentette, hogy negyedik, egyenjogú partnerként részt kíván venni a terve­zett­­unióban. Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi tanács elnöke, Damaszkuszban a három szövetséges ország nevében közölte: be­fogadják Szíriát az arab föderációba.

Next