Világgazdaság, 1970. november (2. évfolyam, 211/456-229/474. szám)
1970-11-21 / 223. (468.) szám
1970. NOVEMBER 21., PÉNTEK il. ÉVFOLYAM 223. (468.) SZÁM Tanácskozások a nyugat-európai integrációról E héten — ahogy arról már előző számainkban beszámoltunk — több igen lényeges tanácskozás folyik a nyugat-európai integráció továbbfejlesztéséről. Strasbourgban az Európa Parlament ülésezik, Párizsban a Nyugat-európai Unió közgyűlése folyik, Brüsszelben a Közös Piac végrehajtó bizottsága tanácskozott, Münchenben pedig tegnap tartotta a külpolitika összeegyeztetésére irányuló első megbeszélését a Közös Piac miniszteri tanácsa. Ezeken a megbeszéléseken, amelyeken sokszor a témák, sőt a szereplők is azonosak voltak, nemcsak a Hatok gazdasági, pénzügyi és politikai uniójának tető alá hozásáról tanácskoztak, de figyelmet szenteltek az EGK kibővítésével kapcsolatos problémáknak, és — ugyanekkora súllyal — a kelet—nyugati párbeszéddel összefüggő kérdéseknek is. Az Európai Gazdasági Közösség továbbfejlesztésére vonatkozó viták fontos pontja volt, hogy mi legyen az Európa Parlament jövője. Végül is az az álláspont alakult ki, hogy e testület fejlődjék fokozatosan az unióra lépő országok tényleges törvényhozó szervévé, s ennek megfelelően biztosítsanak a számára lépésről lépésre növekvő hatáskört.* Az Európa Parlament jelenlegi ülésszakán már megtörtént az első lépés e felértékelés irányába: most első ízben, a strasbourgi testület elé terjesztették a Közös Piac költségvetés-tervezetét. A költségvetés-tervezetet a miniszteri tanács nevében a nyugatnémet Emde ismertette. A kiadási előirányzat jövőre 3 089 000 000 dollár, vagyis 20 százalékkal magasabb az idei költségvetésnél. A kiadások hozzávetőleg 94 százalékát a közös mezőgazdasági politika finanszírozására fordítják, hangoztatta az NSZK gazdasági minisztériumának államtitkára. A költségvetés vitájára a következő havi ülésen kerül sor, majd végleges döntést az EGK miniszteri tanácsa hoz. A Strasbourgban ülésező képviselők a tanácskozás során kézhez kapták a Közös Piac végrehajtó bizottságának javaslatát a brit csatlakozás részleteiről. A bizottság azt javasolja, kapjon Anglia öt évet arra, hogy iparát és mezőgazdaságát a közös piaci viszonyokhoz igazíthassa. A bizottság nézete szerint Anglia valószínűleg 1972 végére az EGK tagjává válik, úgyhogy a kiigazítás időszaka 1973-tól 1978-ig terjed majd. A javaslat lényegében kompromiszszum, amely összeegyezteti a brit álláspontot és adatok nézeteit, amelyek eredetileg ugyancsak eltérőek voltak. A brüsszeli bizottság által kidolgozott okmány arról is szól, miként járuljon hozzá Anglia a közös költségvetéshez, amelynek túlnyomó részét az agrárfinanszírozásra fordítják. Értesülések szerint az okmány két lehetőséget vet fel: 1. a hozzájárulás százalékarányát egy ötesztendős időszakra rögzítik; 2. új hajlékonyabb rendszert dolgoznak ki, amelynek keretében az új tagok viszonylag alacsony szintről startolnak, és fokozatosan növelik a hozzájárulást. A jelentés az ipari vámokról szólva azt ajánlja, hogy az Angliába importált közös piaci árucikkek tarifáit kezdetben 25 százalékkal mérsékeljék. Az újzélandi tejtermékek és a nemzetközösségi cukor problémájával ugyancsak foglalkozik az okmány. Az ülésszakon meghallgatták Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter jelentését a gazdasági és pénzügyi unióra vonatkozó tervekről. „Ez alkalmasint a Közös Piac továbbfejlődésének kulcskérdése” — hangoztatta Schiller. A Werner luxemburgi miniszterelnök vezette munkacsoport által kidolgozott háromszakaszos terv — amelynek megvalósulása 1971. január 1-én kezdődik, és első szakasza 1973. január 1-ig tart — célul tűzi ki a közös valuta megvalósítását, adatok egységes fizetési mérlegrendszerének kialakítását, a monetáris federalizmust és közös tartalékalap megteremtését. Schiller utalt arra, hogy ehhez az egyes kormányoknak át kell engedniük jogkörük bizonyos részét a közösségi szerveknek. Igazi Közös Piaccá alakulunk és hatékony új monetáris rendszert hozunk létre, amely, jóllehet nem szakad el a jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszertől, erősíti a nemzetközi kereskedelmet és „figyelemre méltó jelentőséget” nyer a nemzetközi ügyekben — jósolta Schiller.* A nyugati hírügynökségek jelentései egybehangzóan azt állítják, hogy a Közös Piac miniszteri tanácsának első külpolitikai értekezlete eredménnyel zárult. A külpolitika összehangolására irányuló első tanácskozás „meglepően sikeres volt” — írja a Reuter jelentése. A Hatok külügyminiszterei kimondották: a jövőben azonos tartalmú utasítást adnak nagyköveteiknek bizonyos meghatározott kérdésekkel kapcsolatban, és közösen lépnek fel a nemzetközi szervezetekben. Felszólítják az egyes országokban működő nagyköveteiket, kíséreljék meg helyi szinten összehangolni álláspontjukat. Egyszersmind felkérik külképviselőiket, terjesszenek elő közös jelentést egyes kérdésekről. Elhatározták továbbá, hogy a hat kormányt a jövőben állandó „forró telexdrót”-tal kapcsolják össze. Ami az érdemi kérdéseket illeti, a jelentések szerint „közeledett egymáshoz a hat külügyminiszter álláspontja” a közel-keleti kérdés megítélésében. Elhatározták, hogy a nagyköveti tanácskozásokon Franciaországot és Angliát bízzák meg az EGK álláspontjának kifejtésével. Ez a határozat nyilvánvalóan gesztus Nagy-Britannia címére, amelyet a három másik felvételt kérő országgal együtt, december 2-án tájékoztatnak majd a müncheni vitáról. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozáson tárgyaltak az európai biztonsági értekezletről is, s evvel kapcsolatban a NATO legközelebbi — december elejei — értekezletéig ugyancsak közös véleményt akarnak kialakítani. Münchenben — értesülések szerint — az az álláspont kerekedett felül, hogy a nyugat-berlini kérdés kielégítő megoldása előfeltétele annak, hogy a konferencia a siker kilátásával összeülhessen. Scheel nyugatnémet külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke, aki az értekezlet után kijelentette, a konferencia új szakasz kezdete a nyugateurópai politikai együttműködés terén, ma jelentést tesz a megbeszélésről az Európa Parlamentben. * A Nyugat-európai Unió, amely „a közös találkozóhelye” a hat közös piaci országnak és Nagy-Britanniának, jelenlegi ülésszakán elsősorban kelet— nyugati problémákkal foglalkozott. A jelentések tanúsága szerint e testület lelkesedése a kelet—nyugati párbeszéd folytatásával kapcsolatban, a legjobb esetben is, csupán langymelegnek tekinthető. Brosio, a NATO főtitkára, beszédében síkraszállt az amerikai csapatok Európából való kivonása ellen, s az összeurópai biztonsági értekezlet tervével kapcsolatban a fenntartások és ellenvetések összegezésére szorítkozott. Lipowski francia külügyi államtitkár arról szólott, hogy elsimultak a nézeteltérések a Nyugat-európai Unió és Franciaország között, a kelet-nyugati fejleményekről szólva pedig felhívta a figyelmet „a relatív enyhülés” jeleire. A tanácskozás jóváhagyta azt a határozatijavaslatot, amely szerint a Nyugat-európai Unió tagállamai és a Varsói Szerződés valamely országa között kidolgozott szerződésről a Nyugateurópai Unió tagjai folytassanak előzetes konzultációt. A határozat egyben kimondja: a nyugat-európai országok rendszeresen vizsgálják felül gazdasági kapcsolataikat a szocialista országokkal, nehogy „a nyugat-európai gazdasági összefogásra hátrányos versengés” alakuljon ki. Tovább áramlik a dollár az MNSZK-ba A frankfurti devizapiacon a nyugatnémet Szövetségi Bank csütörtökön délelőtt 4,5 millió dollárt vásárolt fel piaci intervenciója során, miután a dollár jegyzése a hivatalos intervenciós szintre, 3,63 márkára esett. Az NSZK devizatartalékai a Bundesbank legújabb jelentése szerint a november 13-án végződő héten 809 millió márkával 46,5 milliárd márkára emelkedtek. Ehhez azonban hozzá kell számítani a Központi Banktanács keddi ülése után befolyt 300 millió dollárt és a csütörtöki összeget is, amely a délutáni órákban becslés szerint további dollármilliókra rúgott. Devizapiaci körökben az a vélemény alakult ki, hogy a nyugatnémet gazdaság és valuta bizonyos tekintetben ismét ugyanabba a helyzetbe került mint tavaly, amikor a dollárbeáramlás túlzott mértékben felduzzasztotta a tartalékokat. Az NSZK devizatartaléka e körök szerint november végére ismét elérheti a tavaly májusi 52 milliárd márkás rekordot. {Reuter) Rekord munkanélküliség Angliában A munkanélküliek száma Angliában november elején 600 ezer fölé emelkedett. Ez mintegy 4 ezerrel több a szeptemberi adatnál. A dolgozó lakosság számához viszonyítva azonban a munkanélküliség változatlanul 2,6 százalék maradt. Ez a legmagasabb novemberi munkanélküliségi adat 1940 óta. IReuters Madrid-Budapest közvetlen repülőjárat Fernandez Cuesta spanyol kereskedelemügyi államtitkár a magyar—spanyol hosszú lejáratú gazdasági megállapodás aláírása után visszaérkezett Madridba. A repülőtéren kijelentette, hogy a két ország állami légiközlekedési vállalata, az Iberia és a Malév, közvetlen légijáratot indít Madrid és Budapest között. Ez lesz a második légijárat a spanyol főváros és egy szocialista ország fővárosa között. Varsó és Madrid között már április óta közlekedik a lengyel légitársaság járata. (DPA) Konvertibilis elszámolás a csehszlovák—osztrák kereskedelemben? Az osztrák fővárosban előreláthatólag pénteken írják alá a csehszlovákosztrák gazdasági vegyes bizottság ülésének jegyzőkönyvét. A tárgyalások jelenleg a jövő évi árulisták megállapításáról folynak és a kontingensek valószínűleg mind az export, mind az import viszonylatában magasabbak lesznek, mint az idén. Az APA hírügynökség értesülése szerint az ülésen elvileg egyetértettek abban, hogy a következő, 1972-től érvényes hosszú lejáratú osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződésben az osztrák—szovjet elszámoláshoz hasonlóan konvertibilis valutaalapra helyezik a fizetési forgalmat. A jövő év elején vagy Bécsben, vagy Prágában indulnak meg az előkészítő tárgyalások a jelenlegi klíring-elszámolás átállításának technikai kérdéseiről. Az amerikai protekcionisták sikere a képviselőházban A protekcionista Mills-féle törvényjavaslat támogatói megnyerték az első csatát a képviselőházban — jelenti a Reuter-iroda. A képviselők elvetették a javaslat rendelkezéseit enyhítő módosító indítványokat. A megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a csütörtökön késő estére várt szavazás eredményeként a javaslat változatlan formában kerül tovább a szenátus elé. A szavazás eredményéről lapzártáig nem érkezett jelentés. NAPRÓL NAPRA/ ♦ A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KÉRDÉSEI EGÉSZ SOR KONFERENCIÁNAK alkotják témáját, összefoglalónk beszámol az Európai Parlament üléséről, amely a Hatok költségvetését és a brüsszeli bizottság Anglia csatlakozására kidolgozott kompromisszumos tervezetét vitatta meg a Nyugat-európai Unió közgyűléséről, amely a kelet-nyugati problémákkal foglalkozott és a Hatok külügyminisztereinek a külpolitikai összehangolását célzó tanácskozásáról. ♦ A JUGOSZLÁV GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓS PROGRAMRÓL folyó vita a kormány egyik elnökhelyettesének lemondására vezetett. Ezzel kapcsolatban ismertetjük a legjellegzetesebb állásfoglalásokat a vitában. ♦ KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK ÉS TISZTÁZOTT VáBAK A VÉLEMÉNYEK A KGST tudományos konferenciáján magd mint a három évvel ezelőtti értekezleten. A konferencia harmadik statójáról szóló tudósításunk szerint további véleménycserére van szükség a legfontosabb kérdésekben, mint a piaci kapcsolatok, a fizetési formák fejlesztése, az árrugalmasság és egyebek. ♦ STABIL CUKORPIACOT ÉS MAGASABB ÁRAKAT REMÉL a kereskedelem a Nemzetközi Cukortanács döntésétől, amely az „alapkvóta” 95 százalékában állapítja meg a jövő évi exportkeretet. Ezzel kapcsolatban áttekintést adunk a világ cukorellátásának általános helyzetéről. ( GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK ÉS A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS Moszkvai tudósítónktól: Nagy érdeklődés előzi meg Moszkvában az MSZMP jövő héten kezdődő X. kongresszusát. A Pravda november 19-i számában vezető helyen közli Biszku Bélának, a Központi Bizottság titkárának cikkét „Cél a szocializmus teljes felépítése” címmel. A KB téziseinek széles körű előzetes megvitatásának tapasztalatait értékelve Biszku Béla egyebek között megállapítja, hogy a több mint 200 ezer véleményben és javaslatban újra megnyilvánul pártunk következetessége, amellyel az egész társadalmat érintő kérdések megoldásánál a vezetés a párttagok és a széles néptömegek tapasztalatára és véleményére támaszkodik. Ez a politikai módszer mindig sikereket hozott. Az elmúlt négy év eredményeit összegezve, és figyelembe véve társadalmi fejlődésünk jellemző vonásait, különösen fontosnak tartjuk — hangsúlyozza a szerző —, hogy még jobban megerősödött a politikai hatalom, a munkásosztály vezető szerepe. A szocialista tervgazdaság megerősítésére és a termelés gazdasági hatékonyságának további növelésére bevezetett új gazdaságirányítási módszerek keretei között fokozódik az anyagi érdekeltség, s olyan gazdasági ösztönzők és szabályozók hatnak, amelyek jobban segítik elő fontos, népgazdasági feladataink megoldását. E változások jelentős eredményeket hoztak és kedvező folyamatokat váltottak ki a gazdasági életben. Gazdasági fejlődésünk szoros kapcsolatban van a nemzetközi munkamegosztásban való aktív részvétellel. A külkereskedelem fejlesztésére alkalmazott fokozott erőfeszítéseink között nem hagytuk figyelmen kívül — hangsúlyozza cikkében Biszku Béla — a KGST-országok, elsősorban a Szovjetunió irányában a gyorsabb ütemű fejlődés biztosítását. Úgy véljük, hogy a KGST-országok nemzeti és általános érdekeit a következő időszakban elsősorban a gazdasági együttműködés erőteljesebb kibontakoztatása és a szocialista gazdasági integráció fokozatos megszervezése szolgálja. A szovjet olvasók az Izvesztyija 18-án este megjelent számában olvashatják Jakab Sándornak, a KB agitációs és propagandaosztálya vezetőjének cikkét „A jövő elébe” címmel. Gazdasági sikereink szoros kapcsolatban vannak azzal — hangsúlyozza a szerző —, hogy Magyarország aktívan vesz részt a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Egyik legfőbb mutatónk, a nemzeti jövedelem a tervben előirányzottnál gyorsabban, 39—40 százalékkal nőtt. Helyesebben határoztuk meg a szocialista építés feladatait és dolgoztuk ki megvalósításának útjait és módjait. Az eredmények mellett a hiányosságokról szólva, a szerző megállapítja, hogy a hústermelésben például még sok a tennivaló. Az új gazdaságirányítási rendszer első időszakában hellyel-közzel előfordult, hogy egyes vállalatok vagy személyek érdekei ellentétbe kerültek az összállami érdekekkel. A IX. kongresszus által kitűzött célokat a gazdaság területén is elértük, hangsúlyozza egyebek között Jakab Sándor. AZ ARAB ORSZÁGOK FÖDERÁCIÓS TERVÉNEK GAZDASÁGI ALAPJAI Az elhatározás, amely szerint Egyiptom, Líbia és Szudán fokozatosan szorosabbra fonja együttműködését és végül laza föderációban tömörül, létrehozva bizonyos idő múlva „az egyesült arab köztársaságokat”, jobb kilátásokkal rendelkezik a sikerre az előző arab integrációs kezdeményezéseknél, az Egyiptomot és Szíriát fúzióba kapcsoló, rövid tényleges életű Egyesült Arab Köztársaságnál — állapítja meg a Financial Times cikkszolgálata. Az unióra vonatkozó elgondolás közvetlen előzménye az érdekelt államfők múlt decemberi értekezlete volt, amelyen kimondották a három ország politikai, katonai és gazdasági tevékenységének összehangolását. E hármas csoportosulás az elmúlt — diplomáciai tevékenységében rendkívül gazdag — esztendő folyamán a tarka-barka ésszarab színkép legstabilabb eleme lett. A három ország politikai kooperációjával egyenértékűnek bizonyul a gazdasági és technikai együttműködés terén mutatkozó haladás. E szférában a partnerek folyamatosan kapcsolatot tartottak, amit a gazdasági integráció állandó tanácsa irányított. A három ország gazdaságának sok a közös érdeke. Egyiptom és Szudán sorsa különösen összefonódik; a két országon végig hömpölygő Nílus sokban megszabja a gazdaság alakulását. Líbiának, Egyiptomnak és Szudánnak egymást kiegészítő szükségletei és erőforrásai vannak, ami alapot ad arra, hogy egymás javára kölcsönösen ösztönözzék a fejlődést. A tervezett unióban a több mint 33 millió lakost számláló túlnépesedett Egyiptom társul az olajban gazdagodó kevesebb mint 2 millió népességgel rendelkező Líbiával és a gyengén fejlett, iparral nem rendelkező 15 millió lakosú Szudánnal. Ez utóbbiban az egy főre eső jövedelem alig valamivel több az évi 100 millió dollárnál. Az ugyancsak nagyrészt agrár jellegű,de figyelemre méltóan iparosodó Egyiptomban az egy főre eső jövedelem hozzávetőleg 200 dollár. Líbiában viszont az évi 1000 dollárt közelíti meg az egy lakosra eső jövedelem. Líbiában bőven van olaj, de lényegében nincs ipar, kevés a szakmunkás és a szakember, gyenge a mezőgazdasági termelés. Az ország jelentős agrárimportra szorul. Egyiptom bőrében van a munkáskéznek és már figyelemre méltó szakértői és irányítási kapacitással is rendelkezik. Szudánnak hatalmas gazdasági potenciálja van: a parlagon heverő óriás szavannás területek várnak a megművelésre. Az elmúlt évben már megmutatkoztak az első biztató eredmények. Egyiptom tanítókat és technikusokat küldött Líbiába és Szudánba. Több közös építő és mezőgazdasági vállalatot alapítottak. Kitűnt, hogy Líbia és Szudán ígéretes piaca az egyiptomi ipari termékeknek. A szudáni gazdaság fejlesztésének távlatai igen nagyok, s ha a líbiai tőkét és az egyiptomi szakértelmet erre a célra mozgósítják, Szudán mezőgazdasága óriási mértékben fellendülhet. Ebben az összefüggésben említést érdemel a líbiai forradalmi tanács egyik tagjának bejelentése, amely szerint Líbia a külföldi olajtársaságoktól befolyó 800 millió dolláros jövedelmet a többi arab ország segélyezésére kívánja fordítani. A tervezett föderáció következő lépéseiről közölt cikket az Akhbar el-Jom című kairói hetilap. A cikk szerint a következő hónapokban több tanácskozást tartanak Kairóban, hogy kimunkálják a föderáció létrehozásáról hozott egyezmény részleteit. Közös bizottságokat fognak létrehozni a gazdasági integráció, valamint a szabad tőke- és munkaerőáramlás megoldására. Sor kerül szakemberek cseréjére a különböző szociális, kulturális, tudományos és egészségügyi területeken is. Tanulmányokat készítenek a három ország gazdasági fejlesztésének és tervezésének összehangolására. A tervek között szerepel közös beruházási bank és közös kereskedelmi és hajózási vállalatok létrehozása. Az unióba lépő országok között januártól kezdve szakaszosan lebontják a vámhatárokat. ■ A három arab ország föderációjának új lendületet és további távlatokat adhat Szíria csatlakozási szándéka. Az új Szíriai rezsim— mint ismeretes— bejelentette, hogy negyedik, egyenjogú partnerként részt kíván venni a tervezettunióban. Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi tanács elnöke, Damaszkuszban a három szövetséges ország nevében közölte: befogadják Szíriát az arab föderációba.