Világgazdaság, 1970. december (2. évfolyam, 230/475-250/495. szám)

1970-12-01 / 230. (475.) szám

1970. DECEMBER 1. A Szovjetunió kereskedelme Latin-Amerikával Latin-Amerika országai igyekeznek kibővíteni kereskedelmüket és gazda­sági kapcsolataikat a Szovjetunióval. Ezért látogatott nemrég Moszkvába, Bolívia pénzügyminisztere. Patolicsev külkereskedelmi miniszterrel és más gazdasági vezetőkkel folytatott tárgya­lások során mindkét fél megerősítette hajlandóságát arra, hogy a két or­szág közötti kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatokat, valamint a mű­szaki kooperációt fejlesszék. A Szovjetunió és Bolívia között az első kereskedelmi egyezmény idén augusztusban jött létre. Ez alkalom­mal megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen kereskedelmi képviseletet nyitnak a két ország fővárosában, a Szovjetunió pedig vállalta gépeknek és gépi berendezéseknek a szállítását Bolívia számára. Ezt megelőzőleg a Szovjetunió már jelentős mennyiségű ónt, és dúsított ónércet vásárolt Bolí­viától. Szovjet külkereskedelmi szerveze­tek és brazíliai cégek is nagy volu­menű szállítási szerződéseket kötöttek. A Szovjetunió ezúttal első ízben adott el Brazíliának jelentős mennyiségű erőművi berendezést, ezen belül a Capivarában épülő vízi erőmű számára négy, egyenként 165 000 kilowatt tel­jesítményű áramfejlesztő egységet. Brazília viszont 1971—75. évi szállí­tásra 75 000 tonna kávét adott el. Szje­­micsaszinov külkereskedelmi minisz­terhelyettes véleménye szerint a szov­jet—brazil megállapodások reális le­hetőségeket biztosítanak a két állam számára a kereskedelem és a gazda­sági kooperáció jelentős kibővítéséhez. A moszkvai brazil nagykövet úgy látja, hogy a Szovjetunió közreműkö­dése az említett vízi erőmű építésénél szorosabb kooperáció megindulását je­lenti Brazília energiaszolgáltató ipará­nak kifejlesztésében. Kolumbiából gazdasági és pénzügyi körök képviselőiből összeállított dele­gáció látogatott Moszkvába. A delegáció a külkereskedelmi minisztériumban megvitatta a két ország közti keres­kedelmi kapcsolatok fejlesztésének ki­látásait. Megerősítette, hogy Kolum­bia a Szovjetunióval való kereskede­lemben érdekelt, és ipari felszerelésé­nek szállítása fejében szeretné a Szovjetunióba irányuló mezőgazdasági exportját fokozni. Az elmúlt két év alatt a szovjet kávévásárlások Ko­lumbiában körülbelül 150 százalékkal emelkedtek. Ugyanebben az időben a Szovjetunió megkezdte a Volga sze­mélyautók és trolibuszok eladását. A két ország közötti forgalom értéke 1968-ban 5 millió rubelt, 1969-ben 6,1 millió rubelt tett ki. Ugyanebben az időben járt Moszk­vában Argentína üzleti köreinek kül­döttsége is, amely szintén a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztéséről tár­gyalt, piacot keresett Argentin ter­mékek számára és szovjet áruk vásár­lására is. A két ország közötti for­galom 1968-ban és 1969-ben 28,7 mil­lió, illetve 29,1 millió rubel értékű volt. Argentína a Szovjetuniónak fő­képpen gyapjút, bőrt és növényi ola­jat szállított. Costa Ricával a kereskedelmi for­galom csak legutóbb indult meg, júliusban kötöttek erre vonatkozólag megállapodást. Ebben az esetben is megegyeztek kereskedelmi képvisele­tek kölcsönös felállításában. A hiva­talos árucsere-forgalom ennek az egyezménynek a megkötése után in­dult meg, az ezt megelőző időben csak esetenként és egyoldalúan kötöt­tek üzletet. (A Szovjetunió 1969-ben 7000 tonna kávét vásárolt Costa Ricá­tól.) A Szovjetunió legnagyobb kereske­delmi partnere Latin-Amerikában Kuba. A két ország­ közötti kereske­delmi forgalom értéke az 1965. évi 645,9 millió rubelről tavaly 770,1 mil­lió rubelre emelkedett. (Ekotassz) A RAJNA DELTÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA A Financial Times cikkszol­gálata nyomán. Az­ Északi-tenger szökőárja 1953-ban Hollandiában súlyos károkat okozott, emberéletben és anyagiakban egyaránt. Ennek jövőbeni elkerülésére az ország hatalmas vízépítési munkálatokat tervez és ezek részben már folynak is. Befeje­zésük 1978-ra várható, addig évente kö­rülbelül 16,6 millió font sterlinget for­dítanak erre a célra. A munkálatok során Arnhem mellett három zárógátat építenek, egyenként mintegy egy kilométeres hosszban. Ezekkel a Rajna és a Meuse folyók sza­bályozása befejeződik. A három gát megépítése után Hollandia a Rajna vi­zének irányítását megoldja, és két nagy kiterjedésű édesvíztárolót hoz­­ létre, egyet Rotterdamtól északra, egyet pedig délre. Haringvliet városka közelében négy és fél kilométeres vasbeton gát épül, amely a hátországot a tenger szökőárja ellen megvédi. Az említett két folyó vi­zének szabályozását 17 zsilippel oldják meg, amelyekben összesen 33 acélzsilip­­kapu van beépítve. A kapuk súlya egyenként 600 tonna. A hajózási forga­lom számára zsilipkamrák készülnek mind a négy gát mellett. Hollandia nemcsak azért építi meg ezeket a gátakat, hogy a szökőár ellen védekezzék. Rotterdam és a belga ha­tár között, Európa legnagyobb folyami deltájában most éppen sokezer hektár­nyi terület kiszárításával foglalkoznak. A Zuyder-Zee-hez hasonlóan ezt a te­rületet is meg akarják művelni, bené­pesíteni és iparosítani. • A négy vezető réztermelő ország miniszteri értekezlete Párizsban megál­lapodott olyan intézkedésekben, ame­lyek alkalmasak a rézár hanyatlásának megakadályozására. A hivatalos közle­mény nem ismerteti a tervezett intéz­kedések részleteit. Ezeknek kidolgozásá­ra a miniszterek bizottságot küldtek ki a CIPEC keretében. • Az Egyesült Államok és Románia a tudományos, kulturális és oktatási csereprogram szélesítéséről írt alá egyezményt. Az 1971—1972-re érvé­nyes egyezmény jelentősen növeli a diák- és szakembercserét, közös ku­tatási programot ír elő, bővíti az együttműködést a tudomány és kul­túra minden területén. • Zorrilla, Chile pénzügyminisztere szerint­ a kormány a jövő évre a bá­nyaipar, a magánbankok, a termelő- és elosztó-monopóliumok teljes álla­mosítását irányozza elő. A program széles körű agrárreformot is tartal­maz. A bányák és bankok államosí­tásáról szóló törvényjavaslat a jövő héten kerül a kongresszus elé. • A hét végén aláírt jugoszláv—ro­mán kereskedelmi jegyzőkönyv 108 millió dollárral növeli az 1971. évi árucsere-forgalmat. Az előirányzott érték 40 százalékkal haladja meg az ideit. Franciaországgal is kötött egyez­ményt Jugoszlávia, gazdasági, műsza­ki és ipari együttműködésről. • A tájfun okozta károk helyreállí­tásához a Fülöp-szigetek kormánya 19,5 millió pesóval akar hozzájárulni. Az összeg egy részét az ásványi- és növényolaj importjára kivetett adók növeléséből óhajtják előteremteni.­­ Az Európai Kávéipari Szövetség évi közgyűlésén összekötő bizottság létrehozását határozták el; a kereske­delem és az ipar problémáival foglal­kozó összekötő bizottsághoz csatlakoz­hat bármely ország kávéipara. • A dán parlamentben beterjesztett 1971—1972. évi állami költségvetés 40,3 milliárd dán korona bevételt és 36,7 milliárd korona kiadást irányoz elő. Az új költségvetés tételei 5,5 százalék­kal magasabbak a jelenlegieknél. JELENTI­ S Ausztria kereskedelmi deficitje ok­tóberben 1850 millió schillingre emel­kedett a szeptemberi 1300 millióról. Az év 10 hónapjában a kereskedelmi deficit 14 milliárd 315 millió schillingre nőtt az előző évi 9 millárd 120 millió­ról. A Guayana kormánya 1971. december 1-én átveszi az országban működő, kanadai érdekeltségű DEMBA bauxit­bánya részvényeinek többségét. A több millió dollár értékű bányában vál­lalt érdekeltség után az országban működő többi külföldi cég is sorra kerül — közölte a kormány szóvivő­je. A Az Egyesült Államok aranykészle­te októberben 1 millióval, 11 milliárd 495 millió dollárra emelkedett. A ta­valy októberi tartalék 11 milliárd 190 millió dollár volt. A A FAO tagadja és „teljesen alap­talannak” bélyegzi az olasz sajtóban elterjedt hírt, hogy központját Rómá­ból Münchenbe kívánná áthelyezni. (Az átköltözésre — az olasz sajtó sze­rint — a római­­központban foglalkoz­tatott 900 olasz alkalmazott bérkövete­lése miatt kerülne sor.) A A kiskereskedelmi árindex októ­berben 0,4 százalékkal növekedett Franciaországban, ugyanannyival, mint az előző hónapban. Az index, amely­nek alapja 1902 - 100, az év 10. hónapjában 4,7 százalékkal ment fel­jebb. A A japán gépkocsiexport 12,3 száza­lékkal volt kisebb októberben a szep­temberi rekordnál, de még így is 32,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberi kivitelt. A majdnem 140 mil­lió dollár értékű októberi kiszállítás több mint 64 ezer személygépkocsiból, majdnem 29 ezer teherautóból és 800 autóbuszból állt. A A Szuezi-csatorna mélységét 23 mé­terre, szélességét 160 méterre szeretné az EAK növelni, hogy lehetővé tegye 250 ezer tonna űrtartalmú olajtartály­hajók áthaladását is. A csatornaépí­tési munkálatokkal valószínűleg japán vállalatokat bíznak meg. Svájci-szovjet földgáztárgyalások Svájc reméli, hogy földgázszükség­letének körülbelül egynegyedét szovjet földgázzal tudja fedezni, ha a jelen­legi tárgyalások sikerrel zárulnak. Bernben most folynak a megbeszélé­sek a két ország között a szovjet földgázszállításokról. A tárgyalásokról részletek egyelőre nem szivárogtak ki. Sem az eladási ár, sem a Szovjetunió által szállítandó, gáz mennyisége nem ismert. A Reu­­ter-iroda tájékozott körökre hivat­kozva azt jelenti, hogy svájci részről kifejezetten derűlátóak a tárgyalások kimenetelét illetően. Thaiföld Kelet-Európa felé orientálódik Thaiföld a kelet-európai szocialista országokkal folytatott­­kereskedelem fellendítésével szeretné elérni export­piacainak kiszélesítését — jelentette­­ki az ország kereskedelmi minisztere. Ez hozzásegítené az országot annak a ve­szélyes gyakorlatnak a megszüntetésé­hez is, hogy áruinak elhelyezését egyet­len piacra koncentrálja. A miniszter nyilatkozatában kifej­tette, hogy Thaiföld kénytelen lesz megszorítani vagy betiltani bizonyos japán árucikkek importját, ha nem si­kerül kiegyensúlyozni a Japánnal foly­tatott kereskedelem mérlegét. A két ország közötti kereskedelem mérlege évek óta erősen Japán javára billen. Thaiföld minden évben 8 milliárd baht értékű japán árut importál, s csak 2 milliárd baht­­értékű árucikket tud a japán piacom elhelyezni (1 baht = 0,56 forint). (Reuter) Az olajár emelése • politikai fegyver Riad egyiptomi külügyminiszter fi­gyelmeztette az Egyesült Államokat a kairói Al Akhbar című lapnak adott interjújában, hogy az Izrael-barát po­litikát meg lehet torolni a közel-keleti olajérdekeken. A megtorlás eszköze nem a szállítások befagyasztása, ha­nem az árak emelése és a termelés korlátozása. Ez olyan fegyver a ke­zünkben — mondotta Riad, amellyel nyomást gyakorolhatunk az Izraelt tá­mogató országokra és ráébreszthetjük őket arra, hogy részrehajlásuk közvet­lenül fenyegetheti érdekeiket. Egyiptom kereskedelmi egyezménye az NDK-val ás Csehszlovákiával Az Egyesült Arab Köztársaság és az NDK képviselői a­­múlt héten Kairóban aláírták a két ország öt évre szóló árucsere-forgalmi, fizetési és műszaki együttműködési megállapodását. Az 1971—1975. évre szóló egyezmény ér­telmében az EAK—NDK-áruforgalom értéke jövőre eléri a 44 millió egyip­tomi fontot. Ez 10 százalékkal több mint az ez évre előirányzott forgalom értéke. 1975-re az árucsere-forgalom értéke a megállapodás szerint eléri a 70 millió egyiptomi fontot. Csehszlovákia csütörtökön írt alá hasonló megállapodást az Egyesült Arab Köztársasággal. Eszerint 1971- ben a két ország közötti árucsere-for­galom értéke 96 millió dollár lesz, 12 millió dollárral magasabb mint az 1970-re tervezett forgalom. Az egyip­tomi MENA hírügynökség jelentése szerint a forgalom jövő évi növekedé­se a nagyobb csehszlovák építőanyag­szállításokból­­és az emelkedő egyip­tomi élelmiszerexportból adódik. (Reu­ter­) Az első acélhengermű Kenyában Miritiniben (Mombasa közelében) megkezdte működését az első kenyai acélhengermű, amely figyelemre méltó állomás az ország iparának fejlődésé­ben. A hengermű létesítésének finanszí­rozásában a Development Finance Cor­poration közreműködésével a kenyai kormány is részt vett. A beruházások értéke egymillió kenyai fontra tehető. A hengermű kezdeti termelése havi 1000 tonna hengereltáru, és teljes ka­pacitását 1971 közepére éri el, amikor havi termelése 3000 tonnára emelkedik. Kenya fejlesztési terveinek végrehaj­tása alapján rövidesen megkezdi ter­melését egy vezeték-galvanizáló üzem és később egy acélkohó is, amely főleg helyi ócskavasból nyeri a szükséges nyersanyagot. Változások Nigéria adórendszerében A nigériai kormány bejelentette, hogy a jelenlegi 65 százalék helyett 50 százalékos adót és szuperadót kell fizetniük a külföldi tőkével alapított új vállalatoknak. Ezentúl nem esik adó alá az újra beruházott nyereség bizonyos hányada, valamint több mint 10 évre szóló külföldi kölcsön kamata. A kormány elrendelte, hogy a válla­latok — a nemzetközi kőolaj-érdekelt­ségeket, valamint a nigériai ónbányá­kat kivéve — devizanyereségét a köz­ponti bankhoz kell befizetni és a bank ezt a nigériai valutával viszonozza. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A SEMLEGESEK CSATLAKOZÁSA ÉS AZ NSZK A Közös Piac tagállamai közül az NSZK támogatja a legkövetkezeteseb­ben a belépni kívánó semleges EFTA- államok csatlakozási szándékát. Ál­landóan bizonygatják, hogy csak egy „300 milliós Európa” képes eredmé­nyesen felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, illetve a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, mert a gazdasági határokkal kettéosztott Nyu­­gat-Európa önmagát gyengíti. E gazdaságpolitikai — s részben politikai — érvek meghallgatása után azonban érdemes egy kicsit a számok tükrében is megvizsgálnunk a nyugat­német támogatás megalapozottságát. Az EFTA-államok az iparcikkek egy­más közti vámjainak fokozatos leépíté­sét 1960 július elsejével kezdték meg, s 1968-ban már — a kitűzött célnak megfelelően — szabadon áramlottak az egyes árucikkek a gazdasági tér­ségen belül. Ez idő alatt az egymás közti kereskedelem növekedési rátája jelentősen meghaladta a három sem­leges ország teljes importbővülésének­­ ütemét, és így az NSZK — bár mind­három országba a közös piaci átlagnál gyorsabban növelte szállításait — tért vesztett. Ha eltekintünk a konjukturális té­nyezők, a hagyományok, a földrajzi közelség és egyéb ismert módosító té­nyezők hatásától, akkor is nyilván­való, hogy a semleges országok im­portjának eltolódása a vámhatárok le­bontásának következménye, és ezzel szemben a nyugatnémet üzletemberek fokozottabb aktivitása, a nyugatnémet áruk jobb minősége, az esetleges ked­vezőbb szállítási és fizetési feltételek sem tudták eredményesen állni a ver­senyt. A nyugatnémet „térveszteség” né­hány lényeges áru-, illetve termékcso­port osztrák, svájci, valamint svéd bevitelének alakulásán még inkább nyomon követhető. (A vizsgálódásunk­ba bevont árucsoportok az NSZK Ausztriába irányuló kivitelének 57 százalékát, Svájc esetében 63 száza­lékát, svéd viszonylatban pedig 68 százalékát képviselték 1968-ban.) A vizsgált időszakban az NSZK csak néhány fontos cikk szállításában tudta megőrizni a helyét, illetve növelni ré­szesedését, így mindenekelőtt említésre méltó mind az osztrák, mind a svájci piacon a nyugatnémet gyógyszer-eladá­sok növekedése. Mindhárom semleges EFTA-állam az átlagosnál gyorsabban növelte az NSZK-ból sz­ármazó poli­­merizációs vegyipari termékek bevite­lét. A gépipari termékek közül csak az elektromos gépekben nőtt a nyu­gatnémet részesedés az osztrák piacon. Svédország csupán autóalkatrész-, il­letve t­artozékvásárlásait fokozta az NSZK-ból az átlagosnál nagyobb arányban. Az előbb felsorolt tételeken túlme­nően azonban könnyen megállapítható, hogy az NSZK exportcikkeinek hely­zete romlott. Érzékenyen érinti, pél­dául a nyugatnémet exportőröket, hogy mindhárom­ országba, az átlagos növe­kedési rátákhoz hasonlítva, csak mér­sékelten tudták fokozni gépkocsi-kivi­telüket. Az osztrák és a svájci piacon az autótartozékok nyugatnémet export­­növekedési rátái is csökkenő tenden­ciát mutatnak. A nem elektromos gé­pekből — bár a Svájcba és Svédor­szágba irányuló nyugatnémet szállítá­sok megkétszereződtek — ugyancsak gyorsabb ütemben nőtt a más orszá­gokból származó bevitel. Az optikai és az orvosi cikkek vonatkozásában az EFTA-államok versenyén kívül az egyre erőteljesebb japán konkuren­ciával is szembe kell nézni. A félkésztermékek közül a vas- és acélszállításokban az osztrák piacon elszenvedett térveszteség a legjelentő­sebb. A szerves vegyipari termékek exportjában viszont ugyancsak az EFTA-államok javára szűkült az NSZK elhelyezési lehetősége. A kiemelt cikkcsoportokon kívül más — nagyságrendileg kevésbé jelentős — árucikkeknél is számottevő az NSZK részesedésének csökkenése, így pél­dául játékszerekben, utazási cikkek­ben, sebészeti eszközökben, papír- és papírárukban, ruházati és konfekció­­ipari termékekben. Az EFTA-n belüli kereskedelem dinamikus növekedése mellett csak mérsékelten emelkedtek a nyugatnémet szállítások. Az európai integrációs folyamatok előrehaladása következtében a három semleges EFTA-állam részesedése csök­kent az NSZK kivitelében. (Ausztriá­ban 5,1-ről 4,4 százalékra, Svájcé 6,2- ről 5,7-re és Svédországé 5,4 száza­lékról 3,9 százalékos részesedésre.) Mindez annyiból is kedvezőtlenül érinti a nyugatnémet exportőröket, mert ez országba irányuló kivitelében igen jelentékeny a magas munkáltsági fokú — és tegyük hozzá rugalmasabb átalakításra alkalmas — késztermékek aránya. (Ausztria: 81,3%, Svájc 83,8%, és Svédország: 90,8%.) A nyugatnémet exportőröket a Ken­­nedy-forduló keretében megvalósítandó vámmérséklés nem nyugtatja meg. A gépek vonatkozásában az elhatározott 5 százalékos vámcsökkentés ugyan tekintélyesnek mondható, de például a vámcsökkentési kvóta már jóval kisebb a vegyipari és textiltermé­kekre, sőt egyes — nyugatnémet szempontból fontos — vámtételre (pél­dául gyapjú női ruhákra) nem is vo­natkozik. Mindezek alapján még érthetőbbé válik, hogy a közös piaci országok közül miért az NSZK támogatja a legerőteljesebben a semleges EFTA- államok csatlakozását. A vámhatárok lebontása után vitathatatlan, hogy az NSZK tovább tudná biztosítani — tegyük hozzá, ma sem jelentéktelen — szerepét és annak kedvező fejlő­dését a három ország piacán. (1968- ban Ausztria teljes bevitelében 41,4, Svájcéban 29,5 százalék és Svédor­szágéban 18,7 százalék volt az NSZK részesedése.) Sárosi Éva Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A Wall Streeten emelkedő irányzat érvényesült a múlt héten, amely a pén­teki hálaadás­i ünnep miatt csak csütör­tökig­­tartott. Az ipari részvények át­­­lásgárfolyamát jelző Dow Jones-index a négy nap alatt 18,89 ponttal 774,71 pontra emelkedett. Az értéktőzsde irányzatát elsősorban az az általános vélemény javította,­­hogy a Federal Re­serve határozottan áttért az expanziós pénzpolitikára. Ezt a véleményt erősí­tették a kereskedelmi bankok által be­jelentett kamatleszállítások. A hét kö­zepén kedvező hatása volt a kereske­delmi minisztérium jelentésének, amely szerint a gazdasági élet legfontosabb mutatóiból összeállított kombinált in­dex októberben 0,8 százalékkal emel­kedett, kéthónapos hanyatlás után. Tőzsdei körökben­­lehetségesnek tartják, hogy az év végét az árfolyamok erő­teljes emelkedése fogja jellemezni, sőt arról is szó esik, hogy a tőzsde újabb támadást indít a Dow Jones-index 780 pontos „ellenállási vonala” ellen. A londoni tőzsdét továbbra is idege­sítették­­a különféle nagyvállalatok pénzügyi nehézségeiről szóló jelentések. A Wall Street irányzatának hatására a hét elején bizonyos­­mértékig szilárdul­tak az árfolyamok, de a befektetők ér­deklődésének hiánya miatt hamarosan újra visszaestek. Végül az ICI gyenge pénzügyi eredménye a harmadik ne­gyedévben, amelyről a nagy vegyipari­­konszern beszámolt, tovább rontotta a hangulatot. A gazdasági sajtó, elsősor­ban az inflációs nyomás miatt, nem lát lehetőséget arra, hogy a pillanatnyi depressziós hangulat hamarosan véget érjen. A hét utolsó napján egy árnya­lattal javult­­az árfolyamok tendenciája, s ezúttal a brit állami kötvények jegy­zései is szilárdultak. A Financial Times árfolyamindexe a hét folyamán 8,8 ponttal 320,8 pontra esett. A párizsi börzén általában jól tartot­ták a részvényárfolyamokat, de az adásvételi tevékenység továbbra is igen vontatott maradt. A piacra alig gya­korolt befolyást a francia központi bank havi gazdasági jelentése, amely szerint októberben az ország ipari ter­melése stagnált. Nem törődött azonban a tőzsde a pénzügyminisztérium derű­látó jelentésével sem, amely a nagy- és kiskereskedelmi forgalom erőteljes ok­tóberi emelkedéséről adott számot. Zürichben a londonihoz hasonló ha­nyatló irányzat rajzolódott­­ki. A be­fektetők a svájci konjunktúrapolitiká­val kapcsolatos bizonytalanság miatt tartózkodnak a tevékenységtől. A kül­földi részvények iránt valamivel na­gyobb kereslet mutatkozott. A nyugatnémet értéktőzsdéken hatá­rozottan emelkedő volt a tendencia, el­sősorban azért, mert a kamatlábak to­vábbi leszállításában bíznak. A felélén­kült kereslet, amelyben a magánbefek­tetők is az eddiginél nagyobb mérték­ben részesedtek, szűkös kínálatba ütkö­zött. Az árfolyamok emelkedése a köt­vények piacára is átterjedt. (Reuter, VWD, AP, UPI) Új amerikai tömegcikk - a plasztik fényképezőgép Tudósítónktól: Egy philadelphiai műanyagüzem plasztikból készült fényképezőgépet hoz rövidesen nagy mennyiségben forgalom­ba, amely olcsóbb lesz, mint a benne felhasznált film. A készítők szerint a tö­megcikknek szánt fényképezőgép fehér­fekete felvételek készítésére alkalmas és normál méretű filmkazettával mű­ködik. Ugyancsak plasztikból készült lencséje állítólag­­kiváló minőségű, úgy­hogy a gép által készített képek vannak olyan jóik, mint a sokkal drágább do­bozgépekkel készült felvételek. Sajátos­sága a kamerának, hogy nincs hátlap­ja, hanem a filmkazetta behelyezésével zárható le. A gépek ára előreláthatólag 1 dollár körül lesz. Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG­ban

Next