Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)
1971-01-13 / 7. (502.) szám
W ( 1971. JANUÁR 13. A DECEMBERI PLÉNUM HATÁROZATAI ALAPJÁN Befejeződött a lengyel közgazdászkongresszus Varsóban befejezte tanácskozásait a Lengyel Közgazdászok Szövetségének országos kongresszusa. A tárgyalásokon — mint erről a VILÁGGAZDASÁG január 8-i számában hírt adtunk — 800 szakember vett részt. A csütörtökön megkezdődött vitát pénteken szakbizottságokban folytatták, majd plenáris ülés foglalkozott a lengyel gazdasági élet és gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel. A felszólalások egy részét írásban terjesztették elő, így a kongresszus a tervezett három nap helyett csak két napig tartott. A felszólalások és viták anyagát különbizottság foglalja majd össze, s a párt- és állami vezetés elé terjeszti. Az összefoglaló jelentést a sajtóban is közzéteszik. A tanácskozáson, szereplő kérdések egyes részletei azonban már ismertté váltak. A legélénkebb, legmélyebbre ható vita — mint várható volt — Pajeszka professzor, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettesének beszámolója után bontakozott ki. A referátum címe A lengyel szocialista gazdasági rendszer működése és tökéletesítésének folyamata volt. A lefolytatott eszmecsere alátámasztja, hogy a közgazdászok a célkitűzéseknek megfelelően megpróbálnak választ adni arra, hogyan lehetne felszámolni a jelenlegi gazdasági nehézségeket, és egyúttal felvázolni a kialakítandó hosszú távú gazdaságpolitikát. A kongresszus határozata ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1968 novemberi V. kongresszusán elfogadott szelektív gazdaságpolitika helyes és tovább kell folytatni. „A LEMP KB december 20-i plénumának eredményeként kezdeményezett változások kiindulópontul szolgálnak a gazdasági és társadalompolitikában végrehajtandó pozitív változásokhoz. Ezeket a változásokat a közgazdászok kongresszusa maradéktalanul támogatja” — mondja a határozat. A közgazdászkongresszus iránt igen nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg. Szakemberekkel képviseltette magát Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió. Részletes tudósításban foglalkozik a tanácskozással több hírügynökség. Az APA jelentése a kongresszust a közgazdászok szejmjé- nek nevezi, amelyet a mérnökök és más műszaki szakemberek kongresszusának kell követnie. Nemcsak a közgazdászkongresszuson vették nagyító alá a múlt havi eseményeket és a jelenlegi gazdasági helyzetet. A múlt héten minden vajdaságban aktívaértekezletet tartottak, sok száz járási, városi, kerületi és nagyüzemi pártbizottság bővített ülésen elemezte a történteket. Mindenütt átfogó, őszinte vita bontakozott ki a decemberi munkásmegmozdulások okairól, az ország helyzetéről, a soron levő feladatokról. A felszólalók a többi között határozottan kifejtették nézetüket, hogy a régi pártvezetés tevékenységében nem érvényesültek a lenini normák, ami a párt tömegkapcsolatainak meggyengüléséhez vezetett. Ez volt a megmozdulások egyik fő oka. A rzeszowi vajdasági pártbizottság aktívaértekezletén Josef Tejchma, a LEMP politikai bizottságának tagja is felszólalt és többek között hangsúlyozta, hogy a válságjelek már a decemberi munkásmegmozdulások előtt is jelentkeztek. Ezek közé tartoztak a gazdasági és piaci nehézségek, valamint az is, hogy a világos és bizakodó távlatok, tervek hiánya miatt nem sikerült az egész társadalom alkotóenergiáját mozgósítani. „A feladatok egyre nehezebbé váltak, az embereket pedig egyre jobban megbénította az, hogy a határozatokat az ő részvételük nélkül hozták meg” — mondotta Jozef Tejchma. Több vajdasági értekezleten bírálták a szakszervezetek munkáját. Az a vélemény alakult ki, hogy a szakszervezetek tevékenysége elbürokratizálódott, nem képviselte a dolgozók érdekeit. A varsói vajdasági pártértekezleten hangsúlyozták, hogy a pártvezetőségnek a jövőben következetesen biztosítania kell a munkásosztály és az egész nép objektív és teljes tájékoztatását. A pártaktíva-értekezletek szervesen hozzátartoztak a LEMP KB közelgő bővített teljes ülésének előkészítéséhez. A Központi Bizottság plénumán ismertetik a pártaktíva állásfoglalásait, és ezek a KB határozatában is tükröződnek majd. A LEMP KB soron következő VIII. plénuma végleges értékelést ad majd a decemberi lengyelországi politikai és társadalmi válság okairól, meghatározza a párt új gazdaságpolitikáját és legfontosabb feladatait. • Varsóban aláírták Franciaország és Lengyelország 1971. évi árucsere-forgalmi, gazdasági és ipari együttműködési jegyzőkönyvi megállapodását. Az egyezmény előirányozza a Franciaországba irányuló lengyel export további liberalizálását és jelentősen növekszik az olyan termékek cseréje is, amelyekre eddig mennyiségi korlátozás volt érvényben. A CIPEC-nek, a rézexportáló országok (Peru, Chile, Zambia és Kinshasa- Kongó) kormányközi szervezetének végrehajtó bizottsága szerdán tartja szokásos havi megbeszélését Párizsban. A CIPEC-től származó múlt heti tájékoztatás szerint a négy állam már kidolgozta terveit a rézárak hanyatlásának megakadályozására. A rézszakma azonban szkeptikusan fogadta ezt a hírt és kételkedik abban is, hogy vajon a CIPEC egyáltalán képes-e a rézárak fenntartására. Olaszország 20 millió dolláros kölcsönt folyósít az Egyesült Arab Köztársaságnak az idén, csakúgy, mint 1969-ben. A megállapodás szerint az EAK a kölcsönt három év alatt fizeti vissza. Olaszország három évre szóló áruhitelt is nyújtott Egyiptomnak 5,7 millió dollár értékű műtrágya vásárlására. 4 A második televíziós műsor Jugoszláviában 1980-ig megindul — jelentették be a belgrádi parlamentben. Az elfogadott törvényjavaslat mintegy 380 millió dinárt irányoz elő az új hálózat megteremtésére. 4 Az olasz egészségügyi minisztérium megtiltotta baromfi és tojás importját Hollandiából, és ugyanakkor feloldotta a tilalmat a Skóciából és Észak-Írországból származó baromfi, illetve tojás bevitelére. A holland import letiltását az országban elterjedt baromfirésszel indokolták. A Nagy-Britannia más részeiből származó importra is ezért tartják fenn továbbra is a tilalmat. 4 Jugoszláv geológusok a Vajdaságban nagyobb kőolaj-lelőhelyre bukkantak. Az új lelőhely a jugoszláv—román határ közelében fekszik. 4 A holland kormány határozatot hozott, amely kötelezi az olajfinomítókat és olajimportőröket, hogy az ország 65 napi szükségletének megfelelő készleteket tartsanak különböző olajtermékekből. A törvény a közös piaci országok együttesen elhatározott programjának része és felváltja az eddigi hallgatólagos megegyezést a kormány és a finomítók között.. 4 Izrael idén több kereskedelmi küldöttséget indít távol-keleti, afrikai, európai és amerikai országokba, hogy áruinak új piacokat keressen. Az Európába látogató delegáció a tervek szerint Törökországba, Jugoszláviába, Görögországba, Nagy-Britanniába és az NSZK-ba utazik majd. a WS JELENTI 4 Japánban vízre bocsátották a világ legnagyobb cseppfolyósított gázt szállító hajóját. A 41250 tonna űrtartalmú World Bridgestone-t, a Kawasaki Heavy Industries cég gyártotta, hosszúsága 210, szélessége 32 méter, legnagyobb sebessége 15 csomó. 4 Dánia külkereskedelmi mérlegének deficitje 1970 novemberében 814 millió korona volt. Ez 339 millió koronával több, mint az 1969 novemberi adat. Az ország kereskedelmi mérlegének deficitje a tavalyi év tizenegy hónapjában így 6,83 milliárd koronára emelkedett, amely 508 millió koronával magasabb, mint 1969 azonos időszakában volt. 4 A befagyott Amúr folyón áthaladt az idei tél első vasúti szerelvénye. Minden évben síneket fektetnek le a befagyott folyón, hogy a hosszú és kemény tél idején is folytatódjék az áruszállítás a két part között. 4 Hardin amerikai földművelésügyi miniszter a közeljövőben megbeszélésre hívja össze az Egyesült Államok legnagyobb gabonaexportáló cégeinek vezetőit, hogy megvitassa velük, milyen lépéseket kell tenni, ha a Közös Piac és Anglia politikája veszélyezteti az amerikai mezőgazdasági cikkek, különösen a gabona kivitelét. A Ceylon 1971-ben 200 000 tonna rizst vásárol Kínától 41 000 tonna gumi ellenében, az évenként megújított árucsere-egyezmény keretében — közölte a colombói kereskedelmi minisztérium. A rizs ára tonnánként 35 font sterling lesz. A szerződés aláírására érkező kínai kereskedelmi delegációt január 14-én várják Colombóba. A belga fémipari munkások 3 százalékos órabéremelést harcoltak ki, amely visszamenőleges hatállyal ez év január 1-től érvényes. A 350 ezer munkást tömörítő fémipari szakszervezet egy évre szóló megállapodást kötött a munkáltatókkal, és e megállapodás értelmében emelték a munkások bérét. Két japán cég, a Nippon Kokan Kaisha és a C. Itoh and Co. Ltd. megegyezett a görög Papas tőkecsoporttal, hogy Görögországban hatalmas acélhengerművet épít. A gyár összköltsége mintegy 200 millió dollár lesz. A Papascsoport a hengermű mellett egy komplex vas- és acélgyártó üzemet is akar építeni a japán cégekkel együttműködve. A Világbank 1970. december 31-i hatállyal 27 milliárd dollárra emelte eddigi 24 milliárd dolláros alaptőkéjét. Az emelést a 75 tagország pénzügyi hozzájárulásának növekedése tette lehetővé. 4 Új biztonsági előírást jelentett be az amerikai kormány: 1972. szeptember 1-től az autók belseje csak olyan anyagokból készülhet, amelyek nem égnek gyorsabban a percenkénti 10 centiméternél. Jugoszlávia és a Közös Piac Belgrádban — mint röviden már jelentettük —, befejeződött Jugoszlávia és a Közös Piac vegyes bizottságának ülésszaka. Az ülés napirendjén a nyolc hónappal ezelőtt aláírt külkereskedelmi egyezmény szerepelt. A felek megállapították, hogy az egyezmény jó alapot nyújt a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztésére. Az árucsere-forgalom az elmúlt évben jelentősen nőtt, de emelkedett a jugoszláv külkereskedelmi deficit is és ezt az áruforgalmon kívüli fizetések csak kis mértékben ellensúlyozták. Megállapítást nyert, hogy a deficit csökkentését az árucsere-forgalom növelésével lehet elősegíteni, de ezen belül is elsősorban a jugoszláv mezőgazdasági exportot kell fokozni. A vegyes bizottság azon az állásponton van — írja tudósítónk és a DPA jelentése —, hogy a közös piaci tagországok cégei és a jugoszláv vállalatok közötti ipari együttműködés elősegítheti a jugoszláv külkereskedelmi deficit csökkentését. A tárgyalások során megállapították, hogy az UNCTAD irányelvei alapján a preferenciák általános rendszerét Jugoszlávia irányában is alkalmazzák. Ennek ugyancsak a jugoszláv külkereskedelmi deficit csökkenésére kell vezetnie. A Fertő tó rendezéséről Az osztrák Neusiedlersee-Planungsgesellschaft (a Fertő tó tervező vállalat) legutóbbi közgyűlésén olyan határozat született, hogy a 8 éve működő vállalat tevékenységét 1971. december 31-ig meghosszabbítja. A vállalatot azért hozták létre, hogy kezdeményezze, támogassa és irányítsa a Fertő tó hasznosítását célzó alapvető tudományos kutatásokat. Különösen a tó sajátosságának és természetességének megőrzését tartja szem előtt. A legfontosabb feladatok közé tartozott a tóba torkolló patakok és folyók pontos feltérképezése, a víz mennyiségének, áramlásának megállapítása. A patakok és folyók kérdése különösen időszerűvé vált, mivel a kiszáradás komoly veszélyként fenyegetett. A vízszintet 1965-ben az osztrák—magyar zsilipszabályozással sikerült stabilizálni. Még az idén tavasszal elkészül az a terv, amely a Lajta vizének a Fertő tóba vezetését irányozza elő. A tervező vállalat további legfontosabb feladatköre volt a tó környéki ásványi gyógyforrások feltárása. Ezzel kapcsolatban tervek készültek a források hasznosításáról és olyan elképzelés is született, hogy gyógycentrumot létesítenek. A tervező vállalat felkérésére az osztrák területtervezési intézet három tanulmányt készített a Fertő tó rendezésével kapcsolatban: „Általános közlekedés-tervezés”, „A Fertő tó idegenforgalmi tervezése” és „A gazdaság, a település, a közlekedés, a természetvédelem, a szövetségi hadsereg területi igényei”. E három tanulmány, valamint az elmúlt években készült mintegy 70 szakvélemény elkészülte után — véli az APA hírügynökség — osztrák részről befejezettnek tekinthető a Fertő tó gazdasági feltérképezése. Színes televízió Bulgáriában Még ebben az évben megkezdődnek a színes televízió kísérleti adásai Bulgáriában. Az 1971-re vonatkozó szovjet—bolgár tudományos-műszaki együttműködési megállapodás többek között előirányozza a színes kísérleti adások megkezdését. Az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet a két ország kormányának képviselői a napokban írták alá. (MTI) Helyreigazítás A VILÁGGAZDASÁG január 12-i számának 2. oldalán Megkezdte tevékenységét a KGST nemzetközi beruházási bankja címmel megjelent tudósítás utolsó előtti bekezdése helyesen a következőképpen olvasandó: A bank lehetőséget biztosít a tagjai közé nem tartozó országoknak is hitel felvételére — ez esetben a kommentátor Romániával, Jugoszláviával, Kubával, esetleg az „el nem kötelezett világgal” számol. VILÁGGAZDASÁG A tőkés gazdaság 1970-ben A NOVOJE VREMJA ELEMZÉSE Sumilin szovjet közgazdász a Novoje Vremja legújabb számában átfogó helyzetjelentést közöl a tőkés gazdaságról. Rámutat: a vezető kapitalista országok számára az 1970-es esztendő sok tekintetben kedvezőtlen volt. Szinte valamennyi vezető tőkésországban lassult az expanzió. Az ipari termelés abszolút növekedése sokkal kisebb volt, mint 1969- ben. A jelek arra mutatnak, hogy nem csupán az Egyesült Államok, hanem más tőkésországok is olyan szakaszba jutottak, amelyet a gazdasági nehézségek gyors fokozódása jellemez. A tavalyi esztendőre — húzza alá Sumilin tanulmánya — jellemző volt az imperialista országok egyenlőtlen gazdasági fejlődése is. Az Egyesült Államok részesedése a kapitalista világ termeléséből az 1969-es 43,4 százalékról 1970- ben 41,3 százalékra csökkent. Ez természetesen nem csupán az amerikai gazdaság helyzetével magyarázható, hanem azzal is, hogy megnövekedett a fő tőkés versenytársak, az NSZK, Japán, Anglia, Franciaország és Olaszország gazdasági potenciálja. A továbbiakban Sumilin egyenként elemzi a vezető tőkésországok helyzetét. Mint kiemeli: a tőkés világ vezető országában, az Egyesült Államokban már másfél éve megfigyelhető az ipari termelés visszaesése. A feldolgozóiparban 1970 végén a termelési kapacitás kihasználása 76 százalékos. Ez a legalacsonyabb szint az utóbbi tíz esztendő folyamán. A termelés hanyatlása kiterjedt az összes ipari ágazatokra. Az Egyesült Államok 1969-ben 128 millió tonna acélt gyártott. A tavalyi teljesítmény 120 millió tonna. A legfontosabb ágazatok közé számító gépkocsigyártás termelése 9 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően esett vissza a kapcsolódó ágazatok termelése is. Az amerikai ipari termelés 1970-ben az előző évhez képest 2 százalékkal csökkent, s 1958 óta első ízben fordult elő ilyen abszolút mértékű csökkenés. 1970-ben 8940 cég jelentett csődöt. Ez is a rekordszám. Az amerikai gazdaság válságos helyzetét szemléltetően mutatja a munkanélküliség gyors növekedése. A munkanélküliek száma 1970 végére elérte a 4,6 milliót. Ez a szám az ország egész munkaerejének 5,8 százalékát jelenti. Az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági helyzetének szembeszökő sajátosságát alkotja az inflációs folyamatok alakulása. Az ipari termelés visszaesése rendszerint áreséssel jár. Az Egyesült Államokban azonban most ellentétes folyamat játszódik le. Míg 1957 és 1967 között az árak évi átlagban 1,7 százalékkal emelkedtek, az 1968—1970-es időszakban az áremelkedés 6 százalékos volt. Az infláció fő okozója a gigászi méretű katonai költségvetés. Az amerikai gazdaságban végbemenő folyamatok kihatnak a többi tőkésországra is. Míg 1969-ben az iparilag fejlett tőkésországok többségében (Anglia kivételével) viszonylag magas volt a növekedési ütem, 1970 derekától fogva már megfigyelhető a gazdasági fejlődés lelassulása. „Az Egyesült Államok gazdaságát átfogó visszaesés nemzetközi méreteket öltött” — idézi Sumilin a Wall Street Journal-t. Az üzleti tevékenység lanyhulásának legszembetűnőbb jelei az NSZK-ban mutatkoznak. Ez kifejezésre jut az ipari termelés növekedési ütemének fokozatos lassulásában, a tőkeberuházási program felülvizsgálatában (egy év alatt 20 százalékkal csökkentek a beruházások), az építőipari megrendelések számának apadásában. A vaskohászatban a megrendelések mintegy 25 százalékkal estek vissza, az acélgyártás pedig mindössze 1 millió tonnával növekedett, holott 1969-ben a növekedés 4 millió tonna volt. Lelassul az NSZK gépkocsi- és vegyiparának növekedési üteme. Jóllehet Japán a tőkésországok közötta termelés növekedésének üteme tekintetében az élen járt a múlt év folyamán, ebben az országban is észlelhetők a gazdasági fejlődés lelassulásának jelei. 1970 végére megnőttek a raktári készletek, érezhetően csökkent az acélgyártás, a gépkocsik és a tartós fogyasztási cikkek előállításának növekedési üteme. Sumisin aláhúzza azt a tényt, hogy Japán 1970-ben szorosan felzárkózott az NSZK mellé az ipari termelés volumenének tekintetében és jelenleg a harmadik helyet foglalja el a tőkés világban. (Az NSZK részaránya a kapitalista világ termelésében 9,7 százalék, Japáné 9,6 százalék.) A szovjet közgazdász utal arra, hogy egyes gazdasági szakemberek véleménye szerint Japán már két évvel ezelőtt elfoglalta a második helyet. Ezeknek a számításoknak alapja az, hogy Japánban az utóbbi időszakban sokkal gyorsabb áremelkedés volt, mint az NSZK-ban, s így került sor a két ország termelési méreteinek tényleges viszonyát némileg eltorzító következtetésre. Angliában az ipari termelés már 1969 óta pang. Egész sor iparágban, így a szénbányászatban és a textiliparban a termelés folyamatosan csökken, ami vállalatok bezárásához és munkáselbocsátásokhoz vezet. A munkanélküliség az egész háború utáni időszak rekordszintjét érte el: 1970 végén 660 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Ez az egész kereső lakosság 2,7 százaléka. A kormánynak minden erőfeszítése ellenére nem sikerült az exportot növelnie, ezzel szemben véghezvitte az árak emelését. Más tőkésországokhoz képest Franciaország gazdasága 1970-ben valamivel jobb helyzetben volt. Kedvező hatást gyakorolt a frank 1969-ben végrehajtott leértékelése, továbbá egész sor állammonopolista szabályozó intézkedés. Megerősödött a frank helyzete, sikeresen növekszik a kivitel, javul a kereskedelmi, a pénzügyi és a fizetési mérleg. Ugyanakkor sok gazdasági probléma megoldatlan. Sumilin közéjük sorolja a munkanélküliség növekedésének veszélyét, és a fogyasztói kereslet csökkenését. Olaszország ugyancsak állami szabályozó intézkedésekkel igyekszik megoldani gazdasági problémáit: a termelés növekedésének 1970 első felében mutatkozó alacsony ütemét, a kereskedelmi mérleg deficitjét. A líra ingatag helyzete arra kényszerítette az olasz kormányt, hogy korlátozza a nem produktív keresletet, ösztönözze a tőkeberuházást, és javítsa a fizetési mérleget. A szovjet közgazdász rámutat: egészében véve a közös piaci országok termelési növekedésének üteme tavaly 1969-hez képest csökkent, és ez az irányzat tartós jellegű. Nyugati prognózisok szerint a Hatok ipari termelése 1971-ben 4,5 százalékkal növekszik az 1970. évi 6 százalékkal szemben. Ezek a prognózisok semmiféle reményt nem táplálnak arra vonatkozóan, hogy meg lehetne állítani az egész tőkés világot felölelő inflációt. Ennek az inflációs folyamatnak a jellegzetességét Sumilin abban látja, hogy rendkívül gyorsan terjed és tartósnak ígérkezik. Az árak Angliában 1970-ben 7 százalékkal, Belgiumban, Franciaországban és Japánban 6, az NSZK-ban 4, Svédországban és Dániában 7—8 százalékkal emelkedtek. A tőkés világ természetesen látott már ennél sokkal nagyobb méretű inflációt is, de arra háború után, a nemzetgazdaság szétziláltsága idején került sor. Az infláció jelenlegi „lendülete” újabb megrázkódtatásokkal fenyegeti a tőkés világot. Az uralkodó osztályoknak az a kísérlete, hogy a gazdasági nehézségeket a dolgozók vállára rakják, az osztályharc nagyarányú kibontakozásához vezetett. Az Egyesült Államokban tavaly 3,5 millió munkás és alkalmazott sztrájkolt, Angliában a sztrájkolók száma az 1926. évi általános sztrájk óta rekordszintet ért el. A tőkésországokban több mint 65 millió dolgozó vett részt sztrájkokban. Sumilin külön foglalkozik azzal, hogy a vezető tőkésországok kedvezőtlen gazdasági helyzete negatívan hatott a „harmadik világ” államaira is. Ennek kapcsán két mozzanatot emel ki: 1. A fejlődő országokba szállított iparcikkek árának emelése, a nyersanyagvásárlások csökkenése a termelési ütem lanyhulása miatt gyakorlatilag semmivé tette azokat a vámengedményeket, amelyeket a fejlődő országok korábban értek el a fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelmükben. 2. A monopóliumok rablásszerű tevékenysége, a tőkés „segítség” alacsony hatásfoka, és a nem egyenjogú kereskedelem folytán nem szűkült a fejlettségi színvonalban mutatkozó rés. A „harmadik világ” részesedése a világ ipari termelésében 20 év óta gyakorlatilag nem változott. Sumilin körképét befejezve, arra a megállapításra jut, hogy az idei esztendő a tőkés gazdaság számára még az eddigieknél is feszültebb lesz. .A prognózisok borúlátását — húzza alá — alapvetően az indokolja, hogy a tőkés gazdaság betegségei — az ipari termelés pangása, a növekvő munkanélküliség, az infláció — súlyosbodnak, s az uralkodó osztály nincs birtokában a gyógyítás eszközeinek. Inflációellenes költségvetés Svédországban A svéd kormány a parlament elé terjesztette az 1972. június 30-val végződő pénzügyi évre vonatkozó költségvetést. A kormány megpróbálja mind a magán-, mind a közületi szektor fogyasztását korlátozni az ipari expanzió egyidejű ösztönzésével. Straeng pénzügyminiszter a költségvetés beterjesztésekor azt mondta, hogy a kormány folytatja az infláció elleni harcot, amelyet a múlt évben teljes árbefagyasztással és hitelmegszorításokkal kezdett. A leglényegesebb feladat az ország fizetési mérlegének javítása a következő évben, mert a valutatartalékok csökkentek és mind a kereskedelmi, mind a turistaforgalom deficites volt. Az előirányzat szerint az állami kiadások 8 százalékkal, 51,5 milliárd koronára emelkednek. A bevételeknek ennél gyorsabb, 10 százalékos növekedést terveznek, amelyek így 51,7 milliárd koronára rúgnak. Az ipari expanziót elősegítő intézkedések sorában a legfontosabb: adókedvezményt nyújtanak gépek vásárlásakor és könnyítik a hitelfeltételeket is. Straeng becslése szerint e könnyítések az ipari beruházások 12 százalékos növekedését teszik lehetővé a következő pénzügyi évben. Az export 8,5 százalékos és az import 4 százalékos emelkedésére számítanak. Ha ez megvalósul, akkor a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba kerül. A bruttó nemzeti termék előreláthatólag 3 százalékkal emelkedik 1971-ben, a múlt évi 4 százalékkal szemben. A bérek 9 százalékos növekedését várják és ezt egyesek nagyon derűlátónak vélik, hiszen a szakszervezetekkel folyamatban levő bértárgyalásokon 20 százalékos béremelésekről is szó van. Az állami bevételeket növelő egyetlen konkrét intézkedés a sajtóban megjelenő kereskedelmi hirdetésekre vonatkozik. E hirdetésekre 10 százalékos adó bevezetését jelentették be. Ez évi 120 millió korona többletbevételhez juttatja az államkasszát. A költségvetés ugyanakkor 25 százalékkal, 1 milliárd koronára emeli a fejlődő országoknak nyújtandó segély összegét. (Reuter)