Világgazdaság, 1971. február (3. évfolyam, 21/516-40/535. szám)

1971-02-23 / 36. (531.) szám

LUGGAZDASÁG 1971. FEBRUÁR 23., KEDD Folytatódó feszültség a világ olajiparában A decemberi caracasi OPEC-konferencia óta állandó a feszültség a világ olaj­iparában. A teheráni megállapodással sem sikerült pontot tenni az olajviták végé­re, sőt Teherán újabb kiindulópont lett. Az olajvállalatok a magasabb árakat a fogyasztókra akarják áthárítani. Van, ahol ezt minden ellenállás nélkül meg tud­ják tenni, de más országokban, például Japánban, egységes fogyasztói szervezettel találják magukat szemben. A közeljövőben Tripoliban a mediterrán országok, a Perzsa-öböl menti államok példáját követve, szintén az adózás alapjául szolgáló ár emelését követelik az olajvállalatoktól, s mint egy másik jelentés megállapítja, hasonló lépésre szánta el magát Venezuela is. Az álláspontok egyeztetésére hétfőn Tripoliban összegyűltek Algéria, Irak, Szaúd-Arábia és Líbia kőolajipari mi­niszterei. Az ülésen kidolgozott prog­ramot terjesztik majd a nyugati olaj­vállalatok elé a közeljövőben a tripoli értekezleten. A mostani találkozón a miniszterek rögzítik követeléseiket az adózás alapjául szolgáló hivatalos ár, az adók és illetékek vonatkozásában. Líbia és Algéria, a két fő mediterrán olajtermelő ország, kétnapos konzultá­ciót tartott a múlt héten és teljes mér­tékben egyetértett valamennyi kérdés­ben. Ezek közé tartozik az is, hogy a kitermelő vállalatok nyereségük bizo­nyos részét működésük helyszínén to­vábbi olajkutatásokra fektessék be. Líbia — a hírek szerint — azt akarja elérni, hogy a vállalatok barrelenként 25 centet fordítsanak erre a célra, kü­lönösen az ország nyugati területein, ahol egyes vállalatok véleménye sze­rint nem kifizetődő a kitermelés. Algéria ismételten élesen támadta Franciaországot, mert nem hajlandó azonnal tárgyalóasztalhoz ülni. A két ország közötti tárgyalások 16 napja szü­netelnek, é s Algéria többször felszólí­totta Franciaországot a tárgyalások új­­raf­el­vételére. Az Algérie Presse Service hírügynökség véleménye szerint Fran­ciaország minden halasztási indoka csak az időhúzás. Senki sem kételkedik többé abba, hogy a tárgyalások kudarc­ra vannak ítélve, mert nincs tárgyaló­fél — írja a hírügynökség. Az Iránban tevékenykedő brit, ame­rikai, francia és holland olajvállalato­kat tömörítő nemzetközi konzorcium formailag is elfogadta a teheráni egyezmény­ előírásait. A Teheran Jour­nal című lap jelentése szerint az iráni pénzügyminisztérium megkapta a kon­zorcium valamennyi olajtársaságától az új árstruktúra elfogadását megerő­sítő táviratot. Hivatalosan is felkérte a japán olaj­­finomító ipar a nyugati olajvállalato­kat, hogy ne hárítsák át a magasabb teheráni árakat a japán fogyasztókra. A japán ipar képviselői hétfőn Tokió­ban találkoztak az olajvállalatok kül­döttségével. A nyugati olajvállalatok a japán értesülések szerint — a jövő hét végéig adnak választ. Az amerikai tulajdonban levő Trans- Arabian Pipeline Company, a Tapline kőolajvezetéket üzemeltető társaság Szíria után Jordániával is megállapo­dásra jutott a tranzitdíj emeléséről. Jordánia ezek szerint a jövőben az eddigi 4 millió dollár helyett évente 7,5—8 millió dollárt kap a vállalattól.­ A Tapline-vezeték Szaúd-Arábia kő­olajának jelentős részét továbbítja a Földközi-tenger partvidékére. Caracasi kormánykörökből származó hírek szerint Venezuela esetleg a kőolaj árának 35 százalékos emelésére törek­szik. Ez az áremelési követelés a Tehe­ránban napokkal ezelőtt létrejött egyez­mény következménye. Venezuela ár­helyzete nehezebb mint a Perzsa-öböl menti államoké, mivel a kőolaj szállí­tási költségének megállapításához az Egyesült Államokban érvényes olajára­kat is tekintetbe kell vennie. Korábban a venezuelai törvényhozás 52 százalék­ról 60 százalékra emelte a bányászat jövedelmi adóját és ugyanakkor fel­hatalmazta az államelnököt, hogy egy­oldalúan, az olajtársaságok konzultálá­sa nélkül, állapítsa meg az adózás alap­jául szolgáló árakat. A venezuelai olaj piaca az amerikai kontinens, és jelenleg Venezuelát fő­ként érdekli, hogy áraival ezen a kon­tinensen versenyképes legyen. Az ame­rikai piacon egyetlen jelentős közel­­keleti olajtermelő sem tud a venezuelai olajjal versenyezni. A latin-amerikai országba kitermelt kőolajnak több mint a fele az Egyesült Államokba és Kana­dába jut. (Reuter, Kyodo, UPI, MTI)­­ Bulgária nyersolajat importál Líbiából Vasárnap hazatért Szófiába a bol­gár gazdasági delegáció, mely Gomol­­jev külkereskedelmi miniszter veze­tésével a múlt héten Líbiában tár­gyalt. A két fél megbeszéléseket foly­tatott a következő öt évben szállí­tandó líbiai olaj mennyiségének növe­léséről. Erre az évre 500 ezer dollár értékű olaj szállításában állapodtak meg. Egyidejűleg két egyezményt és há­rom jegyzőkönyvet is aláírtak műszaki és gazdasági együttműködésről és szak­értő­ cseréről. Gomoljev Tripoliban tartott sajtó­­tájékoztatóján elmondotta, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom a hét évvel ezelőtti 600 000 dollárról a múlt évi 9 millió dollárra nőtt. A bolgár cégek 60 millió dollár értékű meg­állapodást kötöttek líbiai vállalatok­kal, amelynek értelmében lakások és ipari objektumok tervezését vállalják Líbiában. Bulgária kész arra, hogy együttműködjön Líbiával a halászat, a mezőgazdaság és a gyógyszergyártás területén — tette hozzá a miniszter. (Reuter) SZEMLE A FRANCIA GAZDASÁGRÓL A Francia Bank jelentést tett közzé a gazdasági helyzetről s ebben azt ál­lítja, hogy február és március hónapra a stabilitás lesz jellemző, utána viszont fellendülés várható. Az előrejelzés szerint az expanziót a fogyasztói kiadások növekedése fogja ösztönözni, s emellett a kiskereskedel­mi árukészletek viszonylag alacsony szintje ugyancsak támogatást jelent majd. Mindamellett a jelentés figyelmeztet arra is, hogy az export növekedését megakadályozhatja a nyugatnémet gaz­daság megtorpanása. A bank havi je­lentése utal arra is, hogy a költségala­kulás komoly aggodalmakat okoz az iparban és megjegyzi, hogy a társulati eredményeket illetően a tendencia a forgalom növekedése mellett a profitok némi csökkenésére enged következtet­ni. Evvel összefüggésben a jelentés megállapítja: ha ez az állapot folyta­tódik és ha a bel- és külföldi verseny nem teszi lehetővé, hogy a költségek növekedését maradéktalanul átháríthas­sák a fogyasztókra, akkor a beruhá­zási programokat fogják lefaragni. Az ipari termelés januárban tartott volt, a fogyasztói kiadások továbbra is magas szinten mozogtak s a megren­delőkönyveket „ésszerűen telítettnek” lehetett minősíteni — állapítja meg a bank jelentése. A gazdaság egyes szektorairól szólva megemlíti: nem ítélhető meg, meddig tart a fogyasztási cikkek piacán a fel­lendülés, jóllehet az iparban úgy vélik, legalábbis tavaszig folytatódik,­a virág­zás. A megrendelés-állomány alapján valószínűsíthető, hogy a tőkepiacon nyárig folytatódik a magas szintű tevé­kenység. Ami pedig a félkésztermékek piacát illeti, kedvezőbbek a kilátások mint eddig, elsősorban azért, mert az építőiparban fellendülés várható. (Reu­ter) I. ÉVFOLYAM, 36. (531.) SZÁM Magyar-francia kereskedelmi tárgyalások Hétfőn a Külkereskedelmi Miniszté­riumban megkezdődtek a magyar— francia árucsere-forgalmi vegyes bi­zottsági tárgyalások. A tárgyalások cél­ja az 1971-re szóló árulisták megálla­pítása és a két ország árucseréjét érintő egyéb kérdések megtárgyalása. Magyar-román árucsere-forgalmi jegyzőkönyv parafálása Befejeződtek a Budapesten folytatott magyar—román kereskedelmi tárgyalá­sok, amelyek során parafálták az 1971. évi árucserére vonatkozó jegyzőköny­vet. Ugyanakkor megkezdődtek az 1971 —75. évi hosszú lejáratú árucsere-for­■ egyezmény megkötő­­­beszélések. : megegyeztek abban, mi árucsere-forgalmi az 1971—75. évekre lejárató egyezményt Az EAK gazdasági kapcsolatai ízűleg írják alá. Tegnap Kairóban az EAK és a Szov­jetunió ötéves tudományos és műszaki együttműködési megállapodást kötött. A szerződés tudósok, kutatók és szakértők cseréjét irányozza elő és célul tűzi ki a technikai és tudományos értesülések cseréjét. Az okmányt Musztafa, az EAK okta­tásügyi minisztere, és Jefremov, a Szov­jetunió tudományos és technikai bizott­ságának első elnökhelyettese írta alá. A két ország közös kutatásokat vé­gez a gazdaság, a mezőgazdaság és a szociális ügyek területén — jelenti a Reuter hírügynökség. Egy másik egyezmény értelmében a két ország tudományos vegyes bizott­ságot alakított az együttműködési meg­állapodás keretében folyó munkák el­lenőrzésére. A tanács évente egyszer ülésezik majd. * Az egyiptomi fővárosba érkezett hét­főn Lipkowski francia államminiszter, hogy az ország miniszterelnökével és több más vezető politikusával tárgyal­jon. Az EAK és Franciaország a közel­múltban hétpontos kooperációs progra­mot dolgozott ki, és ennek értelmében Franciaország közreműködik egy petrol­­vegyészeti intézet alakításában, támo­gatást nyújt különböző sótalanítási léte­sítményekhez és közreműködik — a többi között — egy orvosi dokumentá­ciós központ létrehozásában. A francia államminiszter az EAK tájékoztatási miniszterével a színes televízió beveze­tésére vonatkozó tervekről tárgyal. A gazdasági és kulturális kapcsolatok Franciaország és Egyiptom között fii­gyelemreméltóan fejlődnek, amióta a néhai De Gaulle átértékelte Franciaor­szág közép-keleti politikáját. Azóta — jegyzi meg a Reuter kairói tudósítója . Franciaország minden más nyugati országnál eredményesebben tevékeny­kedik az EAK-ban. A rotterdami Smit-Tak vállalat szó­vivője bejelentette, hogy cége kész el­fogadni a Szuezi-csatorna kotrására vo­natkozó megbízatást, de megjegyezte, arról nincs értesülése, mikor nyitják meg újra a vízi utat. A holland szak­értő közölte, hogy a Szuezi-csatorna vállalat egy Utrecht melletti hajógyár­tól három kotrót rendelt, amelyből ket­tőt már leszállítottak, a harmadikat 20 hónap múlva szállítják oda. Egyszer­smind — mondotta a szóvivő — a Smit- Tak cégnek a hajóstársaságok egy cso­portjától rendelése van arra, hogy von­tassa el a csatorna lezárásakor a Nagy Keserű-tavakban rekedt hajókat. Koppenhágából viszont azt jelentik, hogy az EAK kormánya két dán cégnél tapogatózott a hajók kivontatásával kapcsolatos feladatokról. Az említett cégektől származó közlés szerint a puhatolódzó tárgyalásokat egyiptomi részről a csatorna­hatóság elnöke irá­nyította.* Az Egyesült Arab Köztársaság és Kína kereskedelmi forgalma 1970-ben — az új kereskedelmi egyezmény alap­ján — elérte az 5 millió dollárt, 1971- ben pedig — a tervek szerint — 16 millió dollárra rúg majd. Libanoni tudósítónktól származó je­lentés szerint Kína Szudánnal is szer­ződést kötött, amely a két ország ke­reskedelmi forgalmának megkétszere­zését irányozza elő. A Közép-Keleten­­egyébként — folytatja a jelentés — Kína forgalma 1967 és 1969 között a legnagyobb mértékben Dél-Jemennel emelkedett, a növekedés 72 százalékot tett ki. Mindamellett a kínai áruk első számú importőre ebben a térségben Kuwait. Említést érdemel az is, hogy 1969-ben mind Libanon, mind Bahrein 50 százalékkal növelte beszerzéseit Kínából. Kína főképpen mezőgazdasági cikke­ket importál az arab országokból. Egyébként Kína külföldi segélyeinek 26 százaléka az arab országokba irá­nyult az utóbbi 10 esztendőben­­, hangoztatják a kínai jelentések. ZIWF NAPRÓL NAPRA ♦ AZ OLAJVITÁK VÉGÉRE TEHERÁN NEM TETT PONTOT, sőt újabb viták kiindulópontja lett: ellenállásba ütközik az olajvállala­­latoknak az a törekvése, hogy a magasabb árakat a fogyasztókra hárítsák át, a mediterrán országok és Venezuela pedig a Perzsa-öböl menti államok példáját követve szintén el akarja érni az adózás alapjául szolgáló ár emelését. ♦ LENDÜLETESEN FEJLESZTI EGYIPTOM A GAZDASÁGI KAP­CSOLATOKAT. Tudósításunk elsősorban a Szovjetunió és az EAK tudományos és műszaki együttműködési megállapodását emeli ki. Együttműködési programot dolgoztak ki az EAR és Franciaország képviselői is, s lehetséges, hogy holland vállalat kap megbízást a Szuezi-csatorna megtisztítására. ♦ AZ ENERGIAELLÁTÁSI VÁLSÁGOK ISMÉTLŐDÉSE CSEHSZLO­VÁKIÁBAN arra késztette a szakembereket, hogy terveket dolgoz­zanak ki az ország energiaszerkezetének átalakítására, a szükséglet­nek megfelelően. Az irányelvek közül kiemeljük, hogy növelik a barnaszén arányát a kőszén rovására, fenntartják az elektromos áram importját és nem szándékoznak megszüntetni a szén és a koksz kivitelét. ♦ NEM NAGY, DE ÉVRŐL ÉVRE EMELKEDIK NORVÉGIA ÉS MAGYARORSZÁG árucsere-forgalma. Írásunk megjegyzi, hogy a norvég piac lehetőségeit egyelőre nem tudjuk kellőképpen kihasz­nálni és hogy az ipari kooperáció terén is lehetne javítani, mert jelen­leg csak egy kooperációs megállapodás van érvényben. ♦ NEM SIKERÜLT MEGÁLLAPODNI A BÚZA PIACÁNAK szabályo­zásában. A genfi értekezlet hosszas alkudozás után tető alá hozta ugyan az új búzaegyezményt, ez azonban sem árskálát nem tartal­maz, sem kötelezettségeket nem ró akár az exportáló, akár az impor­táló országokra. A búza piaca tehát — évek hosszú sora óta először — újból szabad lesz, állapítja meg tudósításunk. Kedvezőek a lehetőségek a magyar-nigériai gazdasági kapcsolatok fejlesztésére 25 évben Magyarországon elért ered­ményeket és a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló törekvéseinket. Beszédében rá­mutatott arra, hogy Nigéria nem se­gélyt kér a külföldi országok kormá­nyaitól, hanem a kereskedelmi, gaz­dasági kapcsolatok kölcsönös érdekek alapján való fejlesztésére törekszik. Nigéria, mint ismeretes, Afrika leg­nagyobb népességű és természeti kin­csekben egyik leggazdagabb országa. A lakosság száma meghaladja a 60 milliót. Az országban számos olyan árut termelnek, amelyekből Magyar­­ország jelentős importtal rendelkezik. Nigéria a világ egyik legnagyobb kakaótermelője, jelentős exportja van pálmaolajból, kávéból, földimogyoró­ból, trópusi fákból, ónból és több egyéb színesfémekből. Az elmúlt évek­ben nagy nyersolaj forrásokat találtak az ország területén. Nigériának gazdasági fejlesztése meg­gyorsításához mindenekelőtt beruházási javakra és képzett szakemberekre van szüksége. Jelenleg 47 magyar mérnök, geológus, egyetemi oktató és orvos dol­gozik Nigériában. Az ottani kormány­­szervek munkájukkal nagyon meg van­nak elégedve, szeretnék, ha számukat tovább növelnénk. A kiállításon bemutatott gépek és műszerek közül a legnagyobb érdeklő­dés az orvosi műszerek és berendezések iránt nyilvánult meg. Nigéria a követ­kező négy évben nagyszabású tervet valósít meg az egészségügy fejlesztésé­re. Sok új kórházat építenek, a megle­vőket pedig bővítik. Reális lehetőségek látszanak arra, hogy a Medicor magyar műszerek és orvosi berendezések szál­lításával részt vegyen a nigériai fejlesz­tési programok megvalósításában. Nagy érdeklődést tapasztaltunk olyan 30—60 munkással dolgozó kisüzemek létesítése iránt, amelyek egy-egy nagyobb város vagy gazdasági körzet lakossága részére termelnek különböző közszükségleti cikkeket. Három ilyen kisüzem magyar vállalatok által való szállítása folyamat­ban van. További 8—10 kisüzem szállí­tásáról tárgyalások folynak. Ugyancsak megbeszélések kezdődtek árammérő szerelő üzem létrehozásáról, vágóhíd és állatgyógyászati célokra szérumokat előállító biokombinát létesítéséről. A kiállításon résztvevő számos magyar vállalati kiküldött tárgyalásokat folyta­tott sok más üzleti kérdésről. Nigéria erőteljesen támogatja a kül­földi és a nigériai szervek közös vál­lalkozásait, szorgalmazza vegyes válla­latok létrehozását. Jelenleg működik már néhány magyar—nigériai vállalat, jó tapasztalatokkal és eredményekkel. A MEDIMPEX-nek helyi partnerrel gyógyszerkereskedelmi vállalata van, amely elsősorban magyar gyógyszereket értékesít, a jövőben pedig bizonyos ter­melő tevékenységre is berendezkedik. A TESCO, a FERM­ION és a HUN­­GAROCOOP kisüzemek létesítésére és üzemeltetésére szervezett vegyes vál­lalatot. A közelmúltban kezdte meg munkáját egy közös magyar—nigériai térképészeti vállalat. A Magyar Köz­épület Tervező Intézet (KÖZTI) és a TESCO tervező vállalatot létesített Ka­nóban, Nigéria egyik szövetségi álla­mának fővárosában. A nigériai központi kormány képvise­lőivel, valamint a 12 szövetségi állam néhány képviselőjével folytatott meg­beszéléseink és vállalati kiküldötteink­nek a kiállítás alatt folytatott tárgyalá­sai igazolják azokat a törekvéseket, amelyek Nigéria és Magyarország kö­zötti gazdasági kapcsolatok erőteljesebb fejlesztésére irányulnak. Meggyőződé­sem, hogy a magyar külkereskedelmi és termelővállalatoknak érdemes az ed­digieknél nagyobb figyelmet fordítani Afrikának e nagy fejlődési lehetősé­gekkel rendelkező országára. Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes Február 10—20. között magyar áru­kiállítást rendeztünk a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság fővárosában, La­­gosban. A kiállítás fő célja az volt, hogy bemutassuk, milyen területeken képe­sek és készek részt venni a magyar vállalatok az illetékes nigériai kor­mányszervek által a múlt év folya­mán kidolgozott 1971—74. évekre szóló fejlesztési tervek megvalósításában. A kiállítás megnyitása alkalmával Amino Kano, a Szövetségi Kormány tagja hangsúlyozta, hogy nagyra érté­kelik az ipar fejlesztésében az elmúlt A Nemzetközi Valuta Alap hitele Jugoszláviának A Nemzetközi Valuta Alap bejelen­tette, hogy jóváhagyott egy készenléti hitelmegállapodást, amely szerint Jugo­szlávia a következő 12 hónap során 51 750 000 dollár értékű külföldi valutát vehet fel az Alaptól. Az egyezmény arra szolgál, hogy támogassa Jugoszlá­viát infláció-korlátozó törekvésében és abban, hogy helyreállítsa a fizetési mérleg­­ egyensúlyát és lehetővé tegye a népgazdaság olyan ütemű fejlesztését, amely fokozatosan felszívja a munka­erő-felesleget. (Reuter) Japán bizottság az NDK-val folytatott kereskedelem fellendítésére Japán 24 vezető vállalata bizottságot alakított a Német Demokratikus Köz­társaság és Japán közötti kereskedelem fellendítésére. Az újonnan alakult bi­zottság szóvivője hangsúlyozta, hogy a két ország között ez az első magánjelle­gű kereskedelmi összekötő szerv. A bizottságban szereplő japán válla­latok között acélgyárak, nehézgépipari, vegyipari és hajóépítő cégek, valamint kereskedelmi vállalkozások vannak. A szervezet megalapításának előzménye az volt, hogy japán üzleti vezetők és az NDK-ból Tokióba látogató kereskedel­mi delegáció ez év elején nemhivatalos kereskedelmi megállapodást kötött. Az NDK elsősorban vasötvözeteket, műszá­lakat, és komplett vegyigyárakat sze­retne Japántól vásárolni — jegyzi meg a Reuter-iroda tudósítója. A bizottság küldöttei márciusban Lip­csében találkoznak először a Német De­mokratikus Köztársaság vállalatainak képviselőivel. (Reuter)

Next