Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)
1971-04-01 / 63. (558.) szám
1971. ÁPRILIS 1. A Francia Bank évi jelentése A Francia Bank felfogása szerint korai lenne ebben a pillanatban teljesen lebontani a devizakorlátozásokat, amelyek Franciaország és a külföld között fennállanak, különös tekintettel a nemzetközi valutahelyzet jelenlegi állására. A francia jegybank évi jelentése hozzáfűzi ehhez, hogy a Franciaország és a külföld közötti kereskedelmi egyensúly tényleges javításának feladatát inkább a belföldi gazdaságpolitika és pénzpolitika eszközeivel kell teljesíteni, nem pedig a devizaforgalom korlátozása útján. Franciaország devizatartalékaiban a múlt év folyamán számottevő javulás történt, de az ország helyzete még nem szilárdult meg teljesen — folytatja a jelentés. A bank aggodalommal teszi fel a kérdést, hogy a rövid lejáratú kamattételek legutóbbi „összeomlása” nem volt-e túlságosan gyors és túlságosan nagy mértékű. Az Egyesült Államok jelenlegi gazdaságpolitikája az egész nyugati világra kiterjedő refláció lehetőségét idézi fel. Ennek elhamarkodott megvalósulása veszélyekkel járhat a jelenlegi helyzetben, amelyet az USA fizetési mérlegének deficitje jellemez, valamint az ipari országokban uralkodó infláció. A francia frank 1969 augusztusában végrehajtott leértékelése után a kormánynak logikus célja volt az, hogy ismét szilárddá tegye a frankot. Ennek a célnak elérését elősegítette a nemzetközi valutarendszertavalyi viszonylagos nyugalma. A francia hatóságoknak — mondja a bank jelentése —, továbbra is rugalmas valutapolitikát kell folytatniuk, tekintetbe véve a belföldi gazdasági helyzetet és ügyelve arra is, hogy el kell kerülni a „forró pénz” túlzott ütemű beáramlását. Ebben az összefüggésben a jelentés helyesli a mostani rendszert, amelyben megengedik, hogy a belföldi pénzpiaci kamatlábak a hivatalos 6,5 százalékos leszámítolási kamat alá essenek. A bank végül hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a költségvetési politikával is támogatni kell a valutapolitikai intézkedéseket, a stabilitás érdekében. Hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy a megtakarítások tovább növekedjenek. A Francia Bank évi jelentésének közzététele után közölte a párizsi pénzügyminisztérium, hogy Franciaország külföldi fizetési mérlege tavaly, többéves szünet után, ismét aktív volt. A Francia Bank előzetes számításai szerint a fizetési mérleg fölöslege 1970- ben 1,37 milliárd dollár volt, szemben az 1969. évi 1,66 milliárd és az 1968. évi 3,2 milliárd dolláros deficittel. A legnagyobb mértékben a folyó tételek mérlege javult: 100 millió dolláros aktív egyenleget mutatott fel az előző évi 2,18 milliárd dolláros deficittel szemben. A hosszú lejáratú tőkeáramlás aktív egyenlege 550 millió dollárra emelkedett az 1969. évi 325 millióról. (Reuter) Feltételes megegyezés a Lockheed és a brit kormány között A Lockheed amerikai repülőgépgyár bejelentette, hogy sikerült feltételes megállapodást kötnie a brit kormánynyal a Rolls Royce RB—211-es hajtóművéről. Az amerikai cég és a brit kormány képviselői között immár hetedik hete tartó tárgyalássorozatnak ez az első konkrét eredménye — írja a Reitter-iroda tudósítója. Magas rangú brit kormányképviselőkből és a Rolls Royce vezetőiből álló küldöttség már több mint két hete tartózkodik az Egyesült Államokban, a múlt hét közepén pedig Corfield angol légügyi miniszter is Washingtonba repült, hogy a repülőgépmotor jövőjéről tárgyaljon a Lockheed vezetőivel. A mostani — noha feltételes — megállapodás annyit jelent, hogy a két fél álláspontja közeledett egymáshoz. A Rolls Royce és a Lockheed közötti eredeti szerződés értelmében az amerikai gyár Tristar nevű légibuszába beépítésre kerülő RB—211-es hajtómű ára egyenként 850 ezer dollár lett volna. A Rolls Royce, amely elsősorban e hajtómű költségeinek alábecsülése miatt jelentett csődöt, mintegy 400 ezer dollárral többet kér amerikai partnerétől az eredeti árnál. A Lockheed viszont csak 180 ezer dollárral akar többet fizetni. A megbeszélések másik fő témája az, hogy a Lockheed hajlandó-e biztosítékokat adni Nagy-Britanniának arra az esetre, ha a Tristar gyártását végül is beszüntetik. Az angol kormány ugyanis a Rolls Royce államosítása után kijelentette : 120 millió font sterlinget áldoz az RB—211-es program folytatására, de most azt kéri, hogy a Lockheed garantálja az összeg visszafizetését, ha a Tristar programot leállítják. Washingtoni jelentések szerint a Lockheed elnöke, Daniel Haughton a napokban megkezdi tárgyalásait a nagy amerikai légitársaságokkal, amelyek már bejelentették vételi szándékukat a Tristar légibuszra, hogy a mostani feltételes megállapodás részleteiről tájékoztassa őket. Haughton tárgyalni fog a cégével kapcsolatban levő nagy bankokkal is a megállapodás elfogadhatóságáról. Egy másik washingtoni hír szerint az amerikai közlekedésügyi minisztérium bejelentette: fel fogja kérni a kongreszszust, hogy hagyja jóvá 97,5 millió dollár kifizetését az SST-program leállítása által érintett vállalatoknak. A javaslat értelmében a Boeing 55 millió, a General Electric pedig 30 millió dollárt kapna. A jugoszláv parlament kedden egyhangúlag elfogadta a szövetségi kormány 1971. évi költségvetését. A kiadási előirányzat 18 milliárd 315 millió dinár,, amelynek 48,3 százalékát honvédelmi kiadásokra fordítják. Két rendkívül időszerű és sokat vitatott téma áll a nemzetközi kereskedelmi kamara 23. világkongreszszusának középpontjában. Az április 17. és 24. között Bécsben tartandó kongresszuson a környezetvédelemről és a világkereskedelem liberalizálásáról lesz szó. Kétezer résztvevőt várnak a világ 50 országából. Az amerikai kongresszus elfogadta és a Fehér Ház elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely a kamatkiegyenlítési adó kötelezettségét további két évre, 1973. március 31-ig meghosszabbítja. Ezt az adót azoknak az amerikai polgároknak kell fizetniük, akik külföldi értékpapírokat vásárolnak. Prágában aláírták Csehszlovákia és a Mongol Népköztársaság gazdasági és műszaki segélynyújtási kormányközi megállapodását az 1971—1975-ig terjedő időszakra. E megállapodás keretében Csehszlovákia szerszámgépeket és felszereléseket, tartalékalkatrészeket és egyes különleges anyagokat szállít Mongóliának, továbbá műszaki segítséget nyújt új üzemek felépítéséhez és korszerűsítéséhez. Az Interflug, az NDK légitársasága április 1-től hetente hatszor indít légijáratot Bécs és Berlin között. A járatra egy TU—134-es gépet állítanak be. • Japán devizatartalékai március folyamán 590 millió dollárral nőttek, miután már februárban is rekordszintet, 5 milliárd 458 millió dollárt értek el. Az 1971-es pénzügyi évben a tartalékok összesen 1,6 milliárd dollárral emelkedtek. • „Visszahívják” az amerikai Ford által a múlt év nyara és 1971. március 13. között gyártott 204 000 Pinto típusú személygépkocsit. A gyártás során ugyanis műszaki hibát követtek el, a gépkocsi motorházának teteje alatt a benzingőzök összegyűlhetnek és felrobbanhatnak. A Hollandia múlt évi fizetési mérlegének deficitje 1 milliárd 740 millió holland forint értékű volt, szemben a tavalyelőtti 52 millió holland forinttal. A JELENTI • Megtartják az idei párizsi autószalont a külföldi autógyártók bojkottja ellenére is. A bemutatót október 7. és 17. között rendezik külföldi cégek részvétele nélkül. • Megnyílt a nemzetközi olívaolaj tanács 24. ülése. Az április 3-ig tartó megbeszélés-sorozaton a küldöttek felülvizsgálják a tanács becsléseit az 1970— 71. évi olívaolaj-termésre vonatkozólag és megvitatják a termék világpiaci helyzetét. • A japán kormány e héten elhatározta, hogy főkonzulátust nyit Leningrádban. • Integrálódnak a jugoszláv bankok. A múlt év elején Jugoszláviában öszszesen 65 bank működött, 1970-re számuk 30-ra csökkent. Az integrációk a köztársasági határokat általában nem lépték túl. Az egyesülési folyamat minden valószínűség szerint folytatódik. Megkezdte működését Kenya első acélgyára Mombasában. Ez a gyár fedezni fogja Kenya egész hengerelt acélszükségletét, sőt exportra is termel. A környező országokból máris 800 tonnára szóló megrendelés érkezett. A gyár építését a Kenya United Steel Co. Ltd. finanszírozta. Kapacitása 36 000 tonna hengerelt acél, ebből hazai felhasználásra 25 000 tonnát fordítanak. • Moszkvában rövidesen üzembe helyeznek egy új számítóközpontot, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozza a több mint 7 millió lakosú szovjet főváros fejlesztésének részletes terveit és ezzel megkönnyítse a városgazdálkodás távlati tervezését. A szovjet fővárosban évente 120 ezer lakás épül. Több mint 200 ezer külföldi munkás vándorolt tavaly Franciaországba. Legtöbben Portugáliából érkeztek: 88 500-an. Spanyolországból 15 900, Jugoszláviából 10 500, Törökországból 8500, Olaszországból 6000 vendégmunkás próbál szerencsét Franciaországban. • Május 16. és 23. között tartják meg Varsóban a 16. nemzetközi könyvvásárt, amelyre 20 európai, amerikai és ázsiai országból 270 kiállítót várnak. Az indiai és japán kiadók első ízben vesznek részt a vásáron és saját kiállítással jelentkezik az ENSZ kiadója is. Körülbelül 60 ezer könyvet mutatnak be. Híresztelések Kína és a Közös Piac viszonyáról A kínai kormány állítólag hivatalos képviseletet óhajt felállítani Brüsszelben, a Közös Piac központjában, és egyébként is a Közös Piachoz fűződő kapcsolatok javítására törekszik, kivált akkor, ha a közösséget kibővítik. Ezt az értesülést az AP hírügynökség londoni tudósítója közli egyes kínai diplomaták észrevételeire hivatkozva. A tudósítás szerint a kínaiak e kívánságukat már nyíltan is kifejezésre juttatták, amikor a közvetlen kínai—olasz kapcsolatok felvétele alkalmával olasz küldöttekkel tárgyaltak. Megjegyzendő azonban, hogy a brüszszeli bizottság és Kína hivatalos kapcsolatainak egyelőre különböző akadályai vannak. Kína és Belgium nincs diplomáciai viszonyban, és ez megnehezíti a dolgot. Kétségtelen azonban, hogy a Közös Piac elháríthatja a nehézséget, ha akarja. Kína nincs diplomáciai viszonyban az NSZK-val sem, sőt e viszony kiépítése fölöttébb valószínűtlen mindaddig, amíg a két Németország kapcsolatai nem tisztázódnak — hangoztatja a tudósítás. A kínai óhaj hátterében nyilvánvalóan politikai és gazdasági meggondolások lelhetők fel. Kína és az EGK- országok kereskedelme máris kedvezően alakul. A múlt esztendő első tizenegy hónapjában a kölcsönös áruforgalom 553 millió dollárt tett ki értékben, ebből az NSZK részesedése 232 millió dollár, Franciaországé 134,3 millió, Olaszországé 110,1 millió, Hollandiáé 45 millió, Belgiumé és Luxemburgé pedig 31,4 millió dollár volt. Norvég műtrágyagyár Romániának brit közvetítéssel A Wellman-Power Gas floridai műszaki vállalat, a Davy Ashmore leányvállalata egyezményt kötött a román Romchim céggel egy műtrágyagyár gépi berendezéseinek felállítására Románia még meg nem határozott vidékén. Az üzem napi kapacitása 2700 tonna NPK, azaz vegyes nitrogén-, foszfát- és káliműtrágya lesz. Az objektum jelentős részt vállal Románia nagyszabású műtrágyagyártási programjában — írja a Financial Times. A Norsk Hydro, norvég vegyipari és elektromosipari társaság adja át NPK- műtrágyagyártási technológiáját Romániának és néhány berendezést is szállít, amelyeket Norvégiában állítottak elő. A legtöbb gépet azonban maga Románia gyártja. A Wellman-i Power Gas közösen dolgozik a román Ipran műszaki intézettel az objektum tervezésén, konstrukcióján és az üzem beindításán. Ez lesz a harmadik olyan Norsk Hydro által az NPK-műtrágya gyártására kidolgozott technológia, amelyet az angol cég vezet be egy harmadik országban. A másik kettőt Észak-Karolinában, illetve a magyarországi Pétfürdőn hasznosítják. Franciaország és Kinshasa-Kongó kapcsolatai Kinshasa-Kongó pénznemét, a zaire-t jegyezni fogják a párizsi devizapiacon — értesült hivatalos körökből a Reuter párizsi tudósítója. A jegyzés feltételeit a Francia Bank és a Kongói Központi Bank rögzíti majd. A francia kormány azt is tervezi, hogy Kongóra is kiterjeszti a frankövezet országainak viszonylatában érvényes beruházási garanciákat. Franciaország növeli a Kongónak nyújtott segélyt, elsősorban a hírközlés és a felsőoktatás fejlesztésére. A segély kibővítését, a Kongóval fennálló kapcsolatok mélyítését Mobutu elnök párizsi látogatása mozdította elő. A zaire jegyzése a párizsi devizapiacon azt is jelenti, hogy ez a pénznem konvertibilissé válik a CFA- frankkal, a francia nyelvű afrikai országok valutájával szemben, s nagymértékben előmozdíthatja francia üzletemberek kinshasa-kongói beruházásait is. Emelkednek a svéd devizatartalékok Svédország devizatartalékai aranyban és külföldi fizetési eszközökben a múlt év folyamán 394 millió koronával 4 milliárd 272 millió koronára (830 millió dollár) emelkedtek. Ahhoz képest, hogy 1968-ban a tartalékok értéke 27 millióval, 1969-ben pedig 1 milliárd 853 millióval csökkent, ez a 10 százalékos emelkedés jelentős javulásról tesz tanúságot. A növekedés legnagyobb része decemberben realizálódott: 251 millió koronával emelkedett a tartalékok értéke. (Előző év decemberében az emelkedés mindössze 1001 millió koronát tett ki.) A Riksbank tartalékai a fenti globális összegeken belül 83 millió koronával nőttek meg és elérték a 2 milliárd 970 millió korona értéket. Az IMF-fel szemben fennálló nettó követelések (131 millióval) 654 millió koronára nőttek. A kereskedelmi bankok külföldi devizakövetelései 180 millió koronával emelkedtek és a múlt év végén 648 millió koronára rúgtak. (SÍP) VILÁGGAZDASÁG Az aranyeladási megállapodás jövője Londoni aranypiaci körökben nem tartják valószínűnek, hogy megvalósulhat az amerikai kongresszus közös gazdasági bizottságának a javaslata, amely szerint az 1969-ben kötött aranyeladási megállapodást módosítani kell — írja a Reuter-iroda tudósítója. A szenátus és a képviselőház évi jelentése (amelyet előző számunkban ismertettünk) bírálta a Nemzetközi Valuta Alap és Dél-Afrika megállapodását, amely szerint Dél-Afrika az arany szabadpiaci árára való tekintet nélkül adhat el aranyat a külföldi monetáris hatóságoknak, ha fizetési mérlege szempontjából ez indokolt. A megállapodás a bizottság szerint valójában szubvenciót jelent a dél-afrikai aranytermelés számára. A londoni vélemények szerint az aranyeladási megállapodás a megkötése óta eltelt 15 hónap alatt jól bevált. Szerencsésen egészítette ki az 1968 márciusában kötött többoldalú megállapodást, amely létrehozta a kettős — szabad és hivatalos — aranypiacot. Ilyen körülmények között nem képzelhető el, hogy Dél-Afrika hajlandó lenne módosítani a Valuta Alappal kötött megállapodást olyan értelemben, hogy csak akkor adhasson el aranyat hivatalosan, ha a szabadpiaci aranyár bizonyos szinten alul van. Londonban megjegyzik, hogy Dél- Afrika jelezte: idén minden újonnan bányászott aranyát a szabad piacon kívánja értékesíteni. Ettől függetlenül is feltehető, hogy a dél-afrikai kormány a szabad piacon igyekszik elhelyezni termelését, ha ott tekintélyes felárat érhet el a hivatalos unciánként 35 dolláros aranyárhoz képest. Lehetségesnek tartják azonban Londonban, hogy valamilyen formájú hallgatólagos megállapodás születik Dél- Afrika és a Nemzetközi Valuta Alap között, melynek keretében az afrikai aranytermelő köztársaság vállalja, hogy az újonnan kibányászott termelés nagyobb részét értékesíti a szabad piacon, ha az ottani árszint túlzottan emelkedik, például meghaladja a londoni piac 43 dollár körüli „csúcspontját”. Ilyen árszint kialakulása esetén a dél-afrikai aranytermelők maguk is nyomást gyakorolnak majd a kormányra, hogy a kedvező árat kihasználva több aranyat adjon el Londonban. A kongresszusi bizottság javaslatában az az aggodalom tükröződik — mondják Londonban —, amelyet az amerikai szenátorok és képviselők éreznek az amerikai aranytartalék leapadása, valamint annak veszélye miatt, hogy az európai központi bankok hamarosan aranyra akarják átváltani felduzzadt dollárköveteléseiket. Az amerikai importkontingensek enyhítéséért Az amerikai törvényhozás két házának egyesített gazdasági bizottsága az importkontingensek kiszélesítését javasolta nemcsak az olyan fontosabb mezőgazdasági termékekre, mint a hús és a cukor, hanem az acélra, kőolajra és textilre is. A kongresszus elé terjesztett évi jelentésében a bizottság kimondja: az acél, a kőolaj, a textil, a hús és a cukor importjának növelése jelentősen hozzájárulhat az ár stabilizálásához. A bizottság javasolja, hogy olyan jellegű vitás kérdések esetén, mint például a cipő- és textilimport, a kérdést utalják a tarifabizottság elé és ne a törvényhozás foglalkozzon azzal. A tarifabizottság döntései, az árucsere-forgalom kiigazítása sokkal inkább segítheti az Egyesült Államokat a világkereskedelem liberalizálását hirdető szerepében, mint az importkontingensek kivetése. (Reuter) AZ NDK NEHÉZGÉPGYÁRTÁSA Tudósítónktól: Az NDK nehézgépgyártásának fejlődéséről és az ágazat exportjáról írt cikket a Presse Informationen számára Gerhard Zimmermann, az NDK illetékes minisztere. Ennek a cikknek emeljük ki néhány részletét. Az NDK nehézgép- és berendezésgyártó iparához több mint 200 üzem és kombinát tartozik. A vállalatok az össztermelés egyharmadát exportálják a világ 69 országába. Az egyik legnagyobb teljesítőképességű ágazat a hajógyártás. A hatalmas beruházások és a Szovjetunió nagy volumenű folyamatos megrendelései következtében az utóbbi tíz évben ugrásszerűen fejlődött, és a londoni Lloyd’s Register of Shipping legújabb adatai szerint 1970- ben a világon az NDK állt az első helyen a halászhajók gyártásában. Az NDK hajógyárai az elmúlt év végéig összesen 2600 halászhajót, 640 teherszállító és speciális hajót építettek, melyeknek összesen több mint 3,7 millió bruttó regisztertonna az űrtartalma. Az NDK-ban gyártott hajók állandó vevője a Szovjetunión kívül a többi között Norvégia, Franciaország és India. A Diesel-motorok gyártása 1960 óta kétszeresére növekedett. A középnehéz motorok előállításában a magdeburgi Karl Liebknecht nehézgépgyár áll az első helyen Európában. Az ugyancsak Magdeburgban működő Ernst Thälmann nehézgépgyártó kombinát össztermelésének 80 százalékát exportálja 38 országba. Ez a kombinát szállított a szovjetunióbeli Krivoj Rogba egy kombinált finomacélművet (a tervezéstől az üzembe helyezésig a német cég végezte a munkát), Lengyelországba egy drótkötélművet, Szíriának több cementművet és több más országba komplett gyárakat. Az NDK vagongyártó üzemei eddig több mint 94 000 darab kötöttpályás járművet szállítottak 26 országba. Legfőbb exportcikk a tehervagon. Az NDK-ban összesen öt vagongyár működik és a specializálódás következtében lehetővé vált, hogy például vasúti hűtőkocsik, valamint 4 és 2 tengelyes kocsik gyártásában a dessaui vagongyár Európában az első legyen. A vállalat fokozatosan áttér a hagyományos acélvázas építkezési módról a műanyaggal kombinált konstrukciókra. Az NDK-ban gyártott vagonok legnagyobb átvevője a Szovjetunió. Az ammensdorfi vagongyár például a Szovjetunió távolsági vonalain használatos személyszállító és étkezőkocsik gyártására szakosodott, és eddig 13 000-et szállított ebből. A görlitzi vagongyár emeletes vasúti személyszállító kocsijaival szerzett magának jó hírnevet Európában. Eddig 2000 ilyen kocsi hagyta el a gyárat és fut belföldi vagy külföldi vasútvonalakon. Az NDK egyik nehézgépgyártó kombinátja szivattyúkat és kompresszorokat állít elő. Itt készítették el azokat az óránként 2000 köbméter áteresztőképességű pergőszivattyúkat is, melyeket a Szovjetunióból az NDK-ba vezető 4000 kilométer hosszú olajvezeték mentén helyeztek el. Jelentős beruházások a jugoszláv olajvegyészetben A Belgrád közelében fekvő Pancsevóban egy új olajvegyészeti berendezést állítanak fel, amely a propilén és az etilén nemesítésének útján különféle műanyagipari félkésztermékeket állít majd elő. Az üzemrész építési költségei 2,1 milliárd dinárt tesznek ki. Elkészülte után (1975-ben) a berendezés évi 40 000 tonna PVC-t, 92 000 tonna polietilént és 10 000 tonna polipropilént állít majd elő. Ez az 1975-re becsült belföldi műanyagszükséglet 57 százaléka. A Zágrábban, Splitben, és Skopjéban már működő petrolkémiai üzemek 1969-ben körülbelül 84 700 tonna műanyagot állítottak elő, 19 százalékkal többet, mint 1968-ban. Tavalyelőtt az ország műanyagimportja 76 000 tonnát tett ki (1968:49 000 tonna), az export pedig 12 300 tonnát (12 300). A belföldi fogyasztás 148 000 tonna körül alakult (108 000 tonna volt 1968-ban). Az állandóan és igen gyorsan növekvő szükségletek fedezésére a jugoszláv szakemberek véleménye szerint érdemes a pancsevói üzemen kívül más gyárakat is bővíteni. A pancsevói petrolkémiai üzem melléktermékeinek nyersanyagként való felhasználására Zrenjaninban épül üzem 220 millió dináros beruházási költséggel. Ez évente 30 ezer tonna szintetikus kaucsukot gyárt majd. Mivel ezt a terméket Jugoszláviában említésre méltó menynyiségben nem gyártják, az új gyár termeléséből kívánják a belföldi szükségletet kielégíteni és a nyerskaucsukimportot korlátozni. Ezenkívül körülbelül 12—15 000 tonna szintetikus kaucsukot exportra is szánnak. Egy olyan objektum építését is tervezik, mely a parafinok feldolgozásával foglalkozna. A gyárat 1975-ig Újvidéken kellene felépíteni, a nyersanyagot az üzem pancsevói és újvidéki finomítókból nyerné. A berendezés 300 millió dinárt emésztene fel és kapacitása évi 20 000 tonna végtermék lenne. (MIA) A bolgár gyógyszeripar fejlesztése Bulgária 1971 és 1975 között néhány nagyobb gyógyszeripari üzem felépítését tervezi az iparág termelésének növelése céljából. A Trojanban építendő üzem gyógyszerpreparátumokat állít majd elő. A tervek szerint Górna Orjahovicában és Kazanlakban is nagy gyógyszergyárat, illetőleg üzemrészeket építenek majd fel. Bulgáriában a gyógyszeripar a népgazdaság elsődlegesen fejlesztendő ágai közé tartozik. Az elmúlt három évben az iparág termelése megháromszorozódott. Bulgária 1975 végén például kétszer annyi antibiotikumot állít majd elő, mint jelenleg. A bolgár gyógyszeripari vállalatokat — amelyek öszszesen 1100 különféle gyógyszert gyártanak — a Pharmachim gyógyszeripari egyesülés fogja össze. (MIA)