Világgazdaság, 1971. augusztus (3. évfolyam, 149/644-167/662. szám)

1971-08-03 / 149. (644.) szám

2 1971. AUGUSZTUS 3. Válságjelek a sv Svédország gazdasági életében a vál­ság egyes jelei mutatkoznak. Egyelőre sem a magánszektor, sem az állam nem tudja, milyenek lesznek a következő hónapok: elmélyül-e a válság, tapra­­áll-e a gazdaság. A gazdasági tevékenység az elmúlt tizenkét hónapban alábbhagyott, az ipari termelés stagnál vagy visszaesik. Svédország elmaradt a többi ország mögött a bruttó nemzeti termék növe­kedési ütemét tekintve. Az árak és az adók emelkednek az iparban és a magán­­fogyasztásban is. Az exportra termelő vállalatok pedig panaszkodnak, hogy csökken a rendelésállomány és a külső piacokon egyre erőteljesebbé válik a konkurrencia. A magánipar és a kormány közötti ellentét szakadékká mélyül. A korlá­tozó gazdasági intézkedések, az ársza­bályozások és a kormány részéről eddig példa nélkül álló beavatkozás a tárgya­lásokba visszaszorította a tőkések be­ruházási kedvét. Az iparnak bizonyta­lansági tényezőt jelen a kormánynak a Közös Piaccal kapcsolatban elfoglalt határozatlan álláspontja. Palme miniszterelnök a múlt hét végén rendkívüli minisztertanácsot hí­vott össze a gazdasági problémák meg­vitatására. Egyes vélemények szerint Staeng pénzügyminiszter felajánlotta és gazdaságban lemondását. Az ő álláspontja szerint az adókat már nem lehet tovább nö­velni. Az exportra termelő iparágakat ösztönözni kellene. A kormányon levő szociáldemokrata párt úgynevezett ra­dikális szárnya viszont a kormány erő­teljesebb gazdasági beavatkozását kö­veteli. A magánszektor világosan ki­fejezésre juttatta, hogy nem bízik a kormány intézkedéseiben mindaddig, míg az ő véleményüket nem veszik tekintetbe. Iveroth, az ipari egyesülések elnöke a közelmúltban terjesztette elő a ma­gánipar négypontos programját. Ebben javasolja az értéktöbbletadó átmeneti csökkentését, hogy a belföldi keresletet megmozgassák. Javasolta továbbá a 2 százalékos béradó eltörlését, az export és építőipar ösztönzésére létrehozott beruházási alapok felszabadítását, va­lamint az energiaadó csökkentését. Staeng pénzügyminiszter eddig a ma­gánszektor valamennyi javaslatát el­utasította. A legutóbbi minisztertaná­cson azonban mintha valamelyest meg­enyhült volna. Hajlandóságot mutat újabban arra, hogy a beruházásokra létesített tartalékalapokból nagyobb összegeket szabadítsanak fel. Ugyan­akkor beszélt a gépi beruházások amor­tizációjának meggyorsításáról, az építő­iparnak nyújtandó segítségről is. (AP) Az indiai kőolajimport jövője Az indiai kormány vasárnap bejelen­tette, hogy az állami tulajdonban levő Indian Oil Corporation saját ellenőrzé­se alá vonta a kenőolajimportot és va­lószínűleg hamarosan megteszi ezt a nyersolajimporttal is. Az ESSO, a CAL­­TEX és a Burma Shell évente 7,5 mil­lió tonna nyersolajat szállít Indiába. A meghirdetett intézkedéseket indo­kolva a kormány egyik szóvivője el­mondotta, hogy a kormány már hosz­­szabb ideje­ árharcot vív a három olaj­­vállalattal, mivel azok „egyoldalúan és önkényesen emelték a nyersolaj árát”. Új-Delhi a közelmúltban tanulmányoz­ta a államosítás esetleges pézügyi és jogi következményeit, fontolóra vette azt is, mi történik, ha felvásárolja a külföldi vállalatok részesedésének 50 százalékát. Az AP hírügynökség meg­jegyzi, hogy az olajvállalatok végső sorsáról az igen közeli jövőben döntés születik. ÚJABB ÁLLÁSFOGLALÁS A KÖZÖS PIAC JÖVŐJÉRŐL A Közös Piac jövőjét irányító szer­vek szerepéről hol nyíltan, hol lap­pangva újból és újból fellángol a vita. Az egyik legfrissebb nézeteltérés kö­zéppontjában Dahrendorf, a brüsszeli bizottság tagja áll. A legfrissebb brüsz­­szeli jelentés szerint Dahrendorf ki­jelentette, nem mond le bizottsági tagságáról a nyugatnémet Die Zeit hetilapban megjelent két cikk miatt. (Brüsszelben ugyanis azt találgatják, hogy Dahrendorf professzor cikkei miatt kiválik a bizottságból.) Dahren­dorf nem tagadja a két cikk szerző­ségét, amelyek erősen támadják a nem­zetek feletti intézményekkel rendel­kező integrált Európa gondolatát. A cikkek heves ellenkezést váltottak ki, különösen az NSZK-ban. Dahrendorf hivatalos nyilatkozatban közölte: nincs szándékában lemondani. Hivatalomban­ maradok megbízatásom lejártáig — mondotta. A professzor egyike a kilenctagú brüsszeli bizottság két nyugatnémet tagjának, ő felelős a külkapcsolatokért és külkereskede­lemért. A professzor a Szabaddemok­rata párt tagja, amely az SZDP-­vel együtt alkotja a koalíciós kormányt. A belga katolikus napilap, a La Libre Belgique kifejtette, hogy az, aki olyan nézeteket vall, mint Dahrendorf, nem maradhat a brüsszeli bizottság tagja. Vasárnap pedig a hamburgi Welt am Sonntag közölte, hogy Dah­rendorf lemondani készül. A Die Zeit-ban megjelent cikkek azt vallják, hogy az európai föderáció ideája már nem felel meg a realitá­soknak. A szerző azt sugallja, hogy az egyes nemzeti kormányoknak kell irá­­nyítaniuk a közösséget és Brüsszelben miniszteri rangú személyeknek kell képviselniük a kormányokat. A jelen­legi egyesült Európa bürokratikussá és nehézkessé vált — vallják a cikkek —, és belebonyolódva jelentéktelen rész­letekbe szem elől tévesztették a célt. (Reuter) 9 Az EFTA-országok exportja május­ban 3 milliárd 967 millió dollárt, im­portja 4 milliárd 434 millió dollárt tett ki. Ez az előző év hasonló időszakához képest a kivitelben 13,7 százalékos, a behozatalban pedig 7,2 százalékos nö­vekedést jelent. 9 A tajvani kormány 12 millió dollár segélyt kér a Világbanktól. Tajpej az összeget mezőgazdasági fejlesztési prog­ramjának megvalósítására kívánja for­dítani.­­ Dr. Manoucher Eghbal, az iráni ál­lami olajtársaság elnöke magas szintű delegáció élén Moszkvába utazott. A delegáció kéthetes szovjetunióbeli láto­­gatása során földgáz- és olajberendezé­seket tekint meg. A Japán valutatartalékai júliusban 327 millió dollárral növekedtek és elérték a 7 milliárd 927 millió dollárt. Ezt meg­előzően a tartalékok júniusban 683 mil­lió dollárral, májusban pedig 1 milliárd 139 millió dollárral emelkedtek. • A FIAT igazgatósága megállapodott a szakszervezetekkel az új kollektív szerződés aláírásáról. Az egyezmény komplex jellegű. Egyrészt a termelés feltételeit szabályozza, másrészt előirá­nyozza a fizetések emelését. A többlet­­kiadások a vállalat becslései szerint évente 50 milliárd lírát tesznek ki. • A banjalukai Cajavec Elektronikai Gyár rövidesen szerződést köt egy ame­rikai-japán céggel, az amerikai világ­űrkutató program kivitelező vállalatai­nak egyikével. A jugoszláv vállalat lesz a cég európai képviselője és 1973-tól megkezdi mini-komputerek gyártását. 9 Nyugat-Németországban a lakbérek ez év első hat hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva — átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek. 9 Napenergiával működő vízi szivat­­­tyút szerkesztettek szovjet tudósok. Az Üzbegisztánban működő szivattyú 20 méter mélységből hoz fel vizet nap­tükrökkel ellátott napenergia-koncent­rátor segítségével. A víz 2500 juh ita­tására elegendő. A Japán motorkerékpár-exportja az év első felében 69 százalékkal gyara­podott és elérte a 793 ezer darabot. A külföldön eladott motorkerékpárok 52 százaléka az Egyesült Államokba jutott.­­ Egyiptom nyugati sivatagjában­­újabb olajlelőhelyet tárt fel az ame­rikai Phillips Petroleum Co., amelynek leányvállalata az egyiptomi General Petróleummal működik együtt a kuta­tásokban. Az alameini olajmezőtől né­hány kilométerre fekvő új kútból na­ponta 750 barrel olajat termelnek ki.­­ A francia bortermés az idén 66,28 millió hektoliter lesz a francia földmű­velésügyi minisztérium becslései alap­ján. A tavalyi termés mennyisége 69,88 millió hektoliter, volt. A ^^Grj jelenti 9 Az amerikai Export—Import Bank jóváhagyta az osztrák légitársaság 5 millió dolláros hiteligényét. A légi­­társaság a kölcsönből DC—9-es repülő­gépeket vásárol. 9 A holland kormány eltörölte a ré­gebbi kabinet ár- és bérszabályozó in­tézkedéseit. A lépéssel párhuzamosan felhívták az ipart és a szakszerveze­teket, tanúsítsanak óvatosságot az ár­emeléseknél és a bérköveteléseknél.­­ Csehszlovák kereskedelmi küldött­ség érkezett Santo Domingóba. A dele­gáció tagjai megbeszéléseket folytatnak majd Balaguer dominikai elnökkel és az ország üzleti köreivel kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről.­­ Iránt Európával ez év októberétől kezdve közvetlen vasútvonal köti majd össze. Az iráni és a török vasúthálózat összekapcsolása lehetővé teszi a köz­vetlen áruszállítást Londonból Teherá­nig, a Kaspi-tengerig és a Perzsa-öbö­lig. A projektum finanszírozását a CENTO vállalta amerikai közreműkö­déssel.­­ Japán első hivatalos delegációját küldi ez évben Mongóliába. A küldött­ség, amely valószínűleg ősszel látogat Ulánbátorba, viszonozza Gombojov mongol miniszterelnök-helyettes 1970-es japáni útját. 9 Az amerikai Export-Import Bank garanciát adott az Izraeli Ipari Fej­lesztési Banknak 5 millió dollár érté­kű áru vásárlására. A kölcsönt 6 szá­zalékos kamattal kell visszafizetni. 9 A Ford Művek és a Chrysler Cor­poration bejelentette, hogy emeli 1972-es autótípusainak árát. A Ford át­lagosan 5,2 százalékos áremelést hajt végre, a Chrysler Corporation még nem közölt pontos számadatokat. 9 kínai turista­csoport utazott Pe­­kingből Albániába, Romániába és Ju­goszláviába. Az NSZK kereskedelmi mérlegének aktívuma Nyugat-Németország külkereskedelmi mérlegének aktívuma az év első felé­ben 6 milliárd 886 millió márkára emel­­kedett a tavaly első félévi 6 milliárd 318 millió márkáról. A folyó év első hat hónapjában mind az import, mind az export 12 százalékkal nőtt; az előbbi 60 milliárd márkát, az utóbbi 66 mil­liárd 886 millió márkát tett ki. A szövetségi bank előzetes felmérése szerint, ha a külkereskedelem adatai­hoz a láthatatlan kereskedelmet is hoz­záveszik, az első félévi fizetési mérleg 100 millió márkás deficitet mutat fel a tavalyi 700 millió márkás aktívum helyett. (Reuter, AP) . Az amerikai légivállalatok nehézségei Az idei év az amerikai repülőgép­­ipar történelmének legrosszabb eszten­deje lehet — mondta a U. S. News and World Report című lapnak adott nyi­latkozatában az American Airline el­nöke. A légi vállalatok vesztesége min­den bizonnyal meghaladja a tavalyi 180 millió dollárt is. A kedvezőtlen irányzatot csak az tudná megváltoz­tatni, ha a forgalom egyik napról a másikra meredeken felszökne. A jelenlegi gazdasági recesszióval egyidejűleg a légi forgalom visszaesése mellett más súlyos gondok is felütötték fejüket. A kormány hátrányos rendel­kezései, a költségek rohamos emelke­dése ezek közé tartozik. 1969 óta 71 szá­zalékkal emelkedtek a bérköltségek. Igen nehéz feladat új gépek vásárlása a recesszió közepén. Gond az is, hogy a rendszeres járatokon való csoportos utazásokra kivetett korlátozások a charter-repülésekre nem vonatkoznak. (Reuter) Megépül a Szuez—Alexandria kőolajvezeték Szombaton éjjel aláírták a Szuez és Alexandria közötti olajvezeték építé­séről szóló szerződést. Szuezből két 42 hüvelyk szélességű párhuzamos vezeték indul Alexandriáig. Költségei 280 mil­lió dollárra rúgnak. Jívi kapacitása kezdetben 80 millió tonna lesz. A szer­ződést Szidki egyiptomi miniszterelnök­helyettes és az építésben részt vevő nemzetközi konzorcium képviselője írta alá. Szidki az aláírás után elmondotta, hogy a tervek szerint a vezeték kapa­citását hamarosan évi 120 millió ton­nára emelik, de remény van arra, hogy egy idő után 200 millió tonnára növel­jék. A terv kivitelezése 32 hónapig tart. A munkákat három hónap múlva kez­dik el. Az egyiptomi politikus törté­nelmi eseménynek nevezte a szerző­dést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem jelenti a Szuezi-csatorna kiszorí­tását. Az eddigi, tanulmányok azt java­solják, hogy a csatornát megnyitása után mélyítsék ki, hogy nagyobb tar­tályhajók is közlekedhessenek rajta. A csatorna újbóli megnyitása­­ és az olajvezeték elkészülte után e két köz­vetítő biztosítani tudja Európa teljes olajellátását. A nemzetközi konzorcium Nagy-Bri­­tannia, Franciaország, az NSZK, Bel­gium, Olaszország, Spanyolország és Hollandia részvételével jött létre. Mindegyik ország hitelt nyújtott az építkezéshez. Felajánlotta ugyanakkor hozzájárulását Kuvait, Szaúd-Arábia, Japán, Görögország, valamint a Mobil Oil és az American Oil Co. is. (Reuter) Az Upper Clyde hajógyár sorsa Mint ismeretes, a munkások múlt hét péntekén elfoglalták a világhírű skóciai Upper Clyde hajógyárakat, amelyek nemrégiben katasztrofális pénzügyi helyzetbe kerültek. A konzer­vatív kormány szanálási terve a dol­gozók körében rendkívüli elégedetlen­séget keltett, mert a gyár öt hajóépítő telepe közül a munkát két telepre kí­vánja koncentrálni, míg három üzemet le kellene állítani. Skóciában, ahol a munkanélküliek arányszáma amúgy is az országos átlag felett áll, ez a döntés a dolgozók szempontjából súlyos kö­vetkezményekkel járna. A kormány terve előirányoz ugyan az eddigi pénzügyi támogatáson túlme­nően további szubvenciót is, de csak a redukált üzem pillanatnyi továbbvite­lére, mert azon az állásponton van, hogy a vállalatnak a továbbiakban sa­ját lábán kell megállnia. A vállalat ed­dig már mintegy 20 millió font sterling támogatásban részesült közpénzekből. Az ügy egyébként a hét folyamán az alsóház elé kerül, ahol rendkívüli vi­tában tárgyalják meg a kormány dön­tését. (MTI, Reuter) Jól fejlődnek a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatai Az 1966-tól­­ 1970-ig terjedő ötéves időszakban a Szovjetunió 51 millió rubel értékű forgalmat bonyolított le KGST-partnereivel. Ezalatt 40 száza­lékkal nőtt a térség kölcsönös keres­kedelme — írja a Vnyesnyaja Tor­­govlja. A Szovjetunió és a többi KGST- ország közötti kereskedelemnek e nagy mérete és növekedési rátája bizonyítja a főleg termelési specializáción és ko­operáción alapuló nemzetközi munka­­megosztás további elmélyülését és bő­vülését. E növekvő kereskedelem pár­huzamosan fejlődött a kölcsönös szál­lítások összetételének a javulásával, ami elsősorban az iparcikkek emelkedő részarányában jutott kifejezésre. A gazdasági növekedés gyors üteme, és a nagy méreteket öltő műszaki fel­újítás a gazdaság valamennyi ágában fokozta a szükségletet a legkülönbö­zőbb típusú gépek és berendezések iránt. Ezt pedig nagyrészt a kölcsönös szállítások útján elégítették ki. A gépek és felszerelések kölcsönös forgalma lényegesen emelkedett 1986 és 1970 között. A Szovjetunió 70 szá­zalékkal növelte gépipari termékeinek exportját és 30 százalékkal importját a többi KGST-országgal való kapcso­latában. Továbbra is nagy mennyiség­ben szállított komplett üzemi felszere­léseket és anyagokat a többi KGST- országnak, öt év alatt e szállítások 60 százalékkal szöktek fel, és ezzel is na­gyobb lett a Szovjetunió hozzájárulása az ipari komplexumok további kiépí­téséhez a testvéri országokban. Jelenleg ezekben az országokban szovjet támo­gatással csaknem 1000 ipari létesítmény van kiépülőben, amelyek máris öntött­vasból csaknem 15 millió tonnára, acél­ból több mint 15 millió tonnára, mű­trágyából 1,5 millió tonnára, az olaj­­feldolgozásban pedig több mint 15 mil­lió tonnára növelték termelésüket évente. A szocialista országokban szov­jet segítséggel felépített erőműveknek a felbecsült kapacitása eddig elérte a 20 millió kW-ot. Ugyanakkor a testvéri országok szin­tén jelentős mértékben segítették a nyolc ötéves tervben kitűzött célok eredményes megvalósítását a Szovjet­unióban. Az elmúlt öt évben a KGST- országokban gyártott iparcikkeknek, kü­lönösen pedig a gépeknek a fő vásárlója a Szovjetunió volt. Csaknem 11 mil­liárd rubel értékű gépet és berende­zést vásárolt ezektől az országtól 1966 és 1970 között. Ennek az összegnek majdnem a felét szállítóeszközök (ha­jók, vagonok, gépkocsik stb.), trakto­rok és egyéb mezőgazdasági gépek, út­építőgépek és emelőberendezések (da­ruk, felvonók stb.) beszerzésére költöt­ték. Az adott időszakban különösen jelentős volt a növekedés a mezőgaz­dasági gépek, a gépkocsik és a hajók vásárlásában. Emellett a Szovjetunió importált vegyipari, kovácsoló és saj­toló, elektromossági és villamos-, bá­nyaipari, olajfúró és egyéb berende­zéseket, valamint jelentős mennyiség­ben fémfeldolgozó gépeket is. A Szovjetuniónak a többi KGST- országból származó importjában figye­lemre méltó növekedést értek el ebben az időszakban a textil-, az élelmiszer-és a könnyűipari felszerelések, azaz éppen abban a B-csoportban használt felszerelések, amelyben a fejlődés ál­landóan felfelé ívelt az elmúlt öt év­ben. Jelenleg a KGST-országok beren­dezés- és gépexportjának csaknem 50 százaléka irányul a Szovjetunióba, sőt egyes gépipari termékekből ennél még több is. Így például a Szovjetunió veszi át a hajók és hajózási felszerelések 85 százalékát, a vasúti gördülőanyag 60 százalékát, a vegy- és élelmiszer­­ipari berendezések csaknem kéthar­madát, az emelőszerkezetek és a köny­­nyűipari gépek több mint 50 százalékát. Gazdaságilag ez azért is különösen fon­tos, mert a hatalmas szovjet megren­delések is elősegítik a kedvező felté­telek megteremtését a testvéri országok­ban a specializált alapon történő, fej­lett technikájú tömegtermelés meg­szervezésére — folytatja a szovjet lap. A Szovjetunió a nagy fontosságú olajból mintegy 130 millió tonnát, vas­ércből pedig 72 millió tonnát exportált a KGST-országokba. Ezek és az egyéb nyersanyagszállítások az utóbbi egy-két évben már szinte teljes egészében fe­dezték a testvéri országok olaj-, föld­gáz- és öntöttvas-szükségletét, 85 szá­zalékban a vasérc, továbbá nagyrész­ben az olajtermék, foszforműtrágya, mangánérc, hengerelt vas, gyapot és fűrészelt fa iránti szükségletét. Hasonlóképpen nagy jelentőségű a Szovjetunió és a többi KGST-ország további gazdasági haladása szempont­jából a tudományos és műszaki fejlő­dés meggyorsulása és a termelékeny­ség növekedése a társadalmi termelés­ben. Ennek nyomán növekednek az igények a kölcsönösen szállított termé­kek minősége, a gazdaságos nyers­anyagfajták használata és a fejlett technikájú ipari termékek iránt. Az elmúlt öt évben a KGST-orszá­­gokkal folytatott szovjet kereskedelem olyan új élen járó javakkal bővült, mint például az elektromos- és elektronikus ipar legújabb termékei. A KGST-orszá­gok — a szovjet olaj- és földgázszállí­tások alapjára támaszkodva — jelentő­sen tovább fejlesztették petrolkémiai termelésüket és megkezdték a műanyag több fajtájának a gyártását. A Szovjetunió­, és a többi KGST- ország 1970-ben új, hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezményt írt alá az 1971— 1975-ös időszakra. Ez a gazdasági együttműködés és kereskedelem skálá­jának még nagyobb kiterjesztését és árustruktúrájának a megjavítását irá­nyozza elő. A kölcsönös kereskedelem­ben elsőbbséget biztosítanak a növekvő gép- és berendezés-szállításoknak, ami mutatja a kooperáció és a speciali­zálódás további elmélyülését a gépipar­ban, főleg pedig annak élen járó ágai­ban. Olyan árutételek kapcsolódnak be ebbe a kereskedelembe, mint az új ké­miai és műszaki folyamatok számára készült, technikailag tökéletes gép- és berendezés-típusok, továbbá az elekt­ronikus gépek, a komputerek, a mű­szerek és az automatikus berendezések stb. Ugyanakkor tovább bővül a nyers- és egyéb anyagok, az üzemanyagok, va­lamint a fogyasztási cikkek szállítása. Hírek Chiléből - bank A Bank of America chilei érdekelt­ségeit 16 nappal az­­államosítás be­jelentése után hivatalosan is állami ke­zelésbe vették. A bank santiagói és öt vidéki fiókját a már korábban állami­­sított Banco y la Union-nal olvasztot­ták össze. Inostroza, a chilei központi bank elnöke már korábban bejelen­tette, hogy a kártalanítási feltételek mindkét felet kielégítik, de részletek még nem váltak ismertté. ötezer bányász vasárnap beszüntette a munkát az El Salvador rézbányában. Ez az első munkabeszüntetés chilei réz­bányában azóta, hogy ,a rézkitermelő ipart az Allende-kormány államosította. A szombat esti bányászgyűlésen a mun- , bánya, légiforgalom mások nem tartották kielégítőnek az igazgatóság 15 hónapra szóló, 32 száza­lékos béremelési javaslatát. A szakszer­vezeti vezetők visszautaztak Santiagóba hogy újabb tárgyalásokat kezdjenek a kormánnyal. A nagy nemzetközi légitársaságok szerint chilei járataik csődbe juthatnak, ha a kormány nem enyhít valutakorlá­tozási rendszabályain. Az úgynevezett turistadolárért ugyanis majdnem két­szer annyi escudót kell fizetni, mint addig és ez nagyon megdrágítja a je­gyek árát. Inostroza, a központi bank elnöke kilátásba helyezte, hogy meg­vizsgálják a légitársaságok panaszait. (Reuter, AFP) VILÁGGAZDASÁG Külkereskedemi vállalatok és kulturális intézmények­ Magyar vállalat London központjában, közforgalmi he­d­­lyen bérlőtársakat keres színvonalas irodabérleményé­hez. BÉRELHETŐK: II., III., IV. emeleti, 80-100 m 2 alap­­területű, berendezett irodahelyiségek 1971. szeptember 1 -től. A bérleti díj font sterlingben fizetendő. Igénybejelentés „MAGYAR HÁZ - LONDON” jeligére a Magyar Hirdetőnél.

Next