Világgazdaság, 1973. június (5. évfolyam, 103/1105-124/1126. szám)

1973-06-01 / 103. (1105.) szám

1973. JÚNIUS 1. ­ Az amerikai Export-Import Bank képviselője megerősítette: jóváhagyták a Szovjetuniónak nyújtandó 180 millió dolláros hitelt vegyipari létesítmények finanszírozására. A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a bank addig nem kötelezi el magát, amíg a részletekkel nincs tisztában. A Szovjetuniónak mint­egy 400 millió dollárra van szüksége a nyolc ammónia- és a két karbidüzem építéséhez, de a további 220 millió dol­lárt más forrásból kívánja fedezni. A NDK-beli szakemberek egy csoport­ja utazik júniusban Georgetownba, hogy tárgyalásokat folytasson a guayanai kormány és a Guybau állami bauxit­­vállalat vezetőivel. Az NDK bauxitot szeretne vásárolni a dél-amerikai or­szágtól. • Új-Zéland is csatlakozik a Nemzet­közi Fejlesztési Szervezethez, az IDA- hoz. Az ország egyébként 1970 óta ön­kéntesen hozzájárul az IDA-alaphoz.­­ Véget ért Genfben az UNCTAD égisze alatt rendezett nemzetközi cukor­értekezlet első szakasza. A következőre ősszel kerül sor. A tanácskozás részt­vevői egyetértettek abban, hogy új nemzetközi cukoregyezményt kell létre­hozni a decemberben lejáró helyett. • Tudományos-technikai és gazdasá­gi szerződést írt alá Prágában Chnou­­pek csehszlovák és Swaran Singh in­diai külügyminiszter. A két ország hosszú lejáratú megállapodását elsősor­ban olyan fontos területeken fogják realizálni, mint a gépipar, a számítás­­technika, az elektronika és a textil­gépgyártás.­­ Pénteken ül össze Bangkokban az Ázsiai és Csendes-óceáni Tanács (AS­­PAC) elnevezésű regionális szervezet nagyköveti értekezlete. Megfigyelők szerint egyedül arról fognak határoza­tot hozni, hogy a júniusra tervezett mi­niszteri tanácskozást meghatározatlan időre elhalasztják, és ez gyakorlatilag egyet jelent a szervezet feloszlatásával. • Romániában tárgyalt május 24. és 28. között Sohn, a nyugatnémet gazda­sági együttműködési minisztérium ál­lamtitkára. Román partnereivel a két ország műszaki és gazdasági együttmű­ködésének kérdéseit vitatta meg, külö­nös tekintettel a fejlődő országokban végzett és végzendő közös munkára. Az államtitkárt fogadta Maurer minisz­terelnök is. Olajat találtak Kelet-Malaysiában, 150 mérfölnyire Kuantantól. Az ország első olajkútjából naponta 6 ezer barrel kereskedelmi minőségű olajat nyernek. • Az Egyesült Államok nem tesz ad­minisztratív intézkedéseket a mezőgaz­dasági termékek exportjának korláto­zására — jelentette be Volcker, ame­rikai pénzügyminiszter-helyettes. Nem akarják — mondotta —, hogy a tenge­rentúli vásárlók kételkedjenek az Egye­sült Államoknak, mint mezőgazdasági szállítónak a stabilitásában. • Hamarosan előzetes megbeszélések kezdődnek Japán és a Kínai Népköz­­társaság között hajózási egyezmény megkötéséről — jelentették be a tokiói közlekedési-szállítási minisztériumban. • Nyugat-Németországban április fo­lyamán átlagosan 1,8 százalékkal emel­kedett az importált termékek ára. Kü­lönösen az élelmiszerek drágultak meg (átlagosan 3,9 százalékkal), a burgonya például 22, a friss gyümölcs 19, a nyers kakaó 16, az olajos magvak 11 száza­lékkal lettek drágábbak. Az importált iparcikkek áremelkedése 0,9 százalékos volt. A benzin importára 16 százalék­ka, a rönkfáé 6,6 százalékkal, a nehéz- és nemesfémeké 3,6, illetve 3,9 száza­lékkal nőtt. A gyapjú ára viszont 18 százalékkal csökkent. Horvátországban tárgyal Dorzs mongol külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Kedden Karloviccsal a horvát kormány külgazdasági bizottságának elnökével folytatott gazdasági megbe­széléseket, majd felkereste a zágrábi gazdasági kamarát és megtekintette a számítógépgyárat. • • Ausztrália és Kína kereskedelmének kilátásai Kína legalább olyan fontos kereske­delmi partnerünkké válhat, mint Japán — jelentette ki Hibberd, a Comalco elnöke. Ausztráliai központi bankjának igazgatója, aki Ausztrália első hivatalos kereskedelmi küldöttségének tagjaként járt Kínában. Melbourne-ben tartott sajtóértekezletén Hibberd elmondta: meggyőződése, hogy a kétoldalú keres­kedelem fejlesztésében ez az utazás nagyon lényeges tényezőnek bizonyul. Kína potenciális vevő Ausztrália me­zőgazdasági és ásványi nyersanyagaira, valamint bizonyos gépi berendezéseire. Hibberd szerint jelek vannak arra, hogy Kínában technológiák importjára is gondolnak Ausztráliából. A Comalco 1970 augusztusa óta 21 500 tonna alu­míniumot adott el Kínának, ahol ennél a mennyiségnél többet is szívesen át­vennének. Hibberd véleménye szerint Kína egész alumíniumtermelő kapaci­tása elmarad a Comalcóé mögött. Az ausztrál vállalat jelenleg évi 149 ezer tonna alumíniumot állít elő. A Kínával fennálló kapcsolatok fej­lesztése nemcsak az üzleti élet kép­viselőinek érdeke Ausztráliában, de a Whitsam-kormány külpolitikai prog­ramjának is része. A miniszterelnök első külpolitikai beszédében is hangot adott ennek. (Reuter) GYORSUL A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA A világ energiaszükséglete az évtized folyamán 5,6 százalékkal növekszik az 1960-as évek 4,9 százalékával szemben. Az OECD jelentése szerint a 24 tag­ország olajigénye 1980-ra az 1970. évi 1,57 milliárd tonnával szemben eléri a 2,78 milliárd tonnát. Ez az 1980-ra be­csült 4 milliárd tonnás világkereslet 70 százalékának felel meg. A belső for­rások bővülése ennek az igénynek csak mintegy 30 százalékát fedezi, ezért az OECD-országok egyre jobban az im­porttól függenek. A Közel-Kelet részben visszanyer­heti Nyugat-Európa fő olajszállítójá­nak szerepét. Az elmúlt tíz évben ugyanis az OECD-hez tartozó európai országok 73 százalékról 50 százalékra csökkentették az importban a közel­­keleti kőolaj részesedését. Az afrikai olaj ezzel szemben ma már az igények­nek több mint 33 százalékát fedezi az 1960-as 5 százalék helyett. Az Északi-tenger 1980-ban körülbelül 150 millió tonna kőolajat ad majd. Ez a nyugat-európai szükséglet 15 száza­lékának felel meg. A nyugat-európai finomítókapacitás a mostani évtizedben mintegy megkétszereződik. A japán olajfinomítók körülbelül két és félsze­resére tudják növelni termelésüket. Az atomerőmű-hálózat építése gyorsan folytatódik, az évtized végére ezek az erőművek adják a nyugat-európai or­szágok energiaszükségletének 7 száza­lékát. Észak-Amerikával kapcsolatban a je­lentés megállapítja, hogy az USA 1980- ban kőolajszükségletének mintegy 35 százalékát külföldről lesz kénytelen beszerezni. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A csehszlovák gazdaság nagy gondja: a beruházások gyors növekedése ,,A beruházás­i fejlődésünk Achilles-sarka” ezzel a címmel írt cikket az Új Szóba, dr. Rudolf Rohlicek, Csehszlovákia pénzügyminisztere. Elmondta, hogy tavaly Csehszlovákiában a nemzeti jövedelem és a társadalmi termék gyorsabban nőtt a tervezettnél — 5 százalék helyett 5,7, illetve 4,7 százalék helyett 5,8 százalékkal —, de a fejlődést még mindig számos tényező nehezíti. A legnagyobb gondot a beruházások okozzák. Elhúzódnak, álta­lában költségesebbek a tervezettnél, és így hátráltatják a másutt folyó munkálatokat is. A cikk írója szerint a termelés anyagigényességének csökkentését te­kintve 1971-hez viszonyítva lényegesen javult a helyzet, de nem teljesültek például a beruházási feladatok, tovább csökkent a műszakszám, és nem sike­rült megakadályozni a készletnöveke­dést, ami az értékesítési prolémák­­al és a korszerűtlenséggel függ össze. Ki­emelve a problémák közül egyetlen te­rületet, a beruházást, elmondja, hogy az egész népgazdaságra kiható feszültség uralkodik e szférában. Túl sok új épít­kezést indítottak be, az építési kapaci­tások ehhez viszonyítva kicsik, s harc folyik a gyengébb és az erősebb beru­házók között. Mindez oda vezet, hogy a beruházók csökkentik jó értelemben vett igényeiket az építkezés minőségét, műszaki színvonalát, árát és határidejét illetően. Az építkezéseket már eredeti­leg 50—100 százalékkal hosszabb idő­tartamra tervezik Csehszlovákiában, mint más fejlett országokban, és nagyon gyakori, hogy a vállalkozók ezeket a határidőket sem tartják be. Elfogad­hatónak tartják már, hogy a tervelő­készítés megkezdésétől a termelés ter­vezett mutatóinak eléréséig csak 8 év telik el. A beruházások elkészültéhez általá­ban 4,5 év kell Csehszlovákiában. A CSKP kongresszusának határozata 3,5 évet ír elő. Mi annak a fő oka, hogy ezt nem lehet teljesíteni? A kivitelező kapacitások hiánya csak az egyik té­nyező, a másik a nem megfelelő mun­kaszervezés és erőkoncentráció. Az épít­kezéseken az optimálishoz képest az erőforrásoknak a 40 százalékát sem összpontosít­j­ák. Szinte minden beruházásra jellemző, hogy túllépi az eredetileg kalkulált költ­séget. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tényleges beruházási költségek a másfél millió koronán felüli beruházásoknál 1971-ben 7 milliárd 162 millió koronával, 1972-ben pedig 6,4 milliárd koronával haladták meg a ter­vezettet. A legtöbb esetben az árak emelkedésével az építési határidők el­csúszása is együtt jár. A költségek nö­vekedésének egyik fő oka, hogy a beru­házó a tervezettnél többet akar, a másik az építőmunkák és a szerelőmunkák árának növekedése. A pénzügyminisz­ter szerint nagyon sok esetben már a kalkulációnál számolni lehetne ezekkel a „később felmerülő” költségekkel. Jelenleg az állami szektor befejezetlen beruházásaiban 193,9 milliárd korona fekszik. E beruházások aktivizálásához 156,4 milliárd korona szükséges. Mit tesz a csehszlovák kormány a helyzet javítása érdekében? A kormány tavaly több intézkedést hozott. Ezek között szerepel, hogy 1973-ban, az ötödik öt­éves tervnek erre az évére előzetesen tervezett összegnél 7 milliárd korona értékkel kevesebbet fordítanak új épít­kezésekre, és javítják a koncentráltabb építkezés feltételeit. Csökkentik a pár­huzamosan folyó építkezések számát és megpróbálják megakadályozni, hogy új építkezést kezdjenek addig, amíg a műszaki tervek teljesen el nem készül­nek. Nem szabad megkezdeni olyan építkezést sem, amelynek teljes kivi­telezése nincs biztosítva. Az építési­­munka-import terjedelmét kötelező li­mitként kell­ meghatározni, és konkre­­tizálni kell azokat az egyes építkezések szerint. Egyes kiválasztott beruházások­nak ugyanakkor a korábban tervezett­nél nagyobb eszközöket kell biztosítani. Ami a távlatot illeti, a cél az, hogy az építőipari kapacitásokat a CSKP XIV. kongresszusának határozatában kijelölt döntő feladatokra összponto­sítsák, kidolgozzák a párhuzamosan megvalósítandó építkezések számának csökkentési rendszerét, elvégezzék a beruházási tervek teljesítésének elem­zését mindkét köztársaság építésügyi minisztériumában. Előnyben kell része­síteni — írja a határozat — a kötelező beruházásokat, fejleszteni kell az építő­anyagok gyártását azokban a körzetek­ben ahol sok építkezést terveznek, „iparosítani kell” az építkezési munkák befejezési szakaszát és előnyben kell részesíteni azokat az építkezéseket, ahol az üzemeltetés gyorsan megkezdhető A SIEMENS 110 országban, éjjel-nappal szemben Siemens telexgépek teljes me­gelégedésre dolgoznak a világ minden részén. 110 ország különböző klíma- és üzemeltetési feltételei között állandóan újra igazolja megbízhatóságát. Mindenütt kitűnnek egyszerű kezelhetőségükkel, megbízható működésükkel és modern formatervezett külsejükkel. A Siemens1 telexgépet ezért ott alkalmazzák előszeretettel, ahol különösen fontos ez a nagy megbízhatóság: a sajtóügynökségek éjjel-nappali üzemében, a repülésbiztonsági szolgálatban, a meteorológiánál; természetesen hatóságoknál, minisztériumokban és követségeknél is, valamint a kereskedelemben és az iparban. Siemens telexgépek Egyébként ma már­ a Siemens telexgépeket rövid­ határidővel tudjuk szállítani.­­Behozatal: ELEKTROIMPEX Külkereskedelmi Vállalat Információ: Intercooperation RT. Siemens Kooperációs Irodája 1126 Budapest Böszörményi út 9-11. Telefon: 154-970, 352-186­­Telex: 22-4133

Next