Világgazdaság, 1973. június (5. évfolyam, 103/1105-124/1126. szám)
1973-06-01 / 103. (1105.) szám
1973. JÚNIUS 1. Az amerikai Export-Import Bank képviselője megerősítette: jóváhagyták a Szovjetuniónak nyújtandó 180 millió dolláros hitelt vegyipari létesítmények finanszírozására. A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a bank addig nem kötelezi el magát, amíg a részletekkel nincs tisztában. A Szovjetuniónak mintegy 400 millió dollárra van szüksége a nyolc ammónia- és a két karbidüzem építéséhez, de a további 220 millió dollárt más forrásból kívánja fedezni. A NDK-beli szakemberek egy csoportja utazik júniusban Georgetownba, hogy tárgyalásokat folytasson a guayanai kormány és a Guybau állami bauxitvállalat vezetőivel. Az NDK bauxitot szeretne vásárolni a dél-amerikai országtól. • Új-Zéland is csatlakozik a Nemzetközi Fejlesztési Szervezethez, az IDA- hoz. Az ország egyébként 1970 óta önkéntesen hozzájárul az IDA-alaphoz. Véget ért Genfben az UNCTAD égisze alatt rendezett nemzetközi cukorértekezlet első szakasza. A következőre ősszel kerül sor. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy új nemzetközi cukoregyezményt kell létrehozni a decemberben lejáró helyett. • Tudományos-technikai és gazdasági szerződést írt alá Prágában Chnoupek csehszlovák és Swaran Singh indiai külügyminiszter. A két ország hosszú lejáratú megállapodását elsősorban olyan fontos területeken fogják realizálni, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika és a textilgépgyártás. Pénteken ül össze Bangkokban az Ázsiai és Csendes-óceáni Tanács (ASPAC) elnevezésű regionális szervezet nagyköveti értekezlete. Megfigyelők szerint egyedül arról fognak határozatot hozni, hogy a júniusra tervezett miniszteri tanácskozást meghatározatlan időre elhalasztják, és ez gyakorlatilag egyet jelent a szervezet feloszlatásával. • Romániában tárgyalt május 24. és 28. között Sohn, a nyugatnémet gazdasági együttműködési minisztérium államtitkára. Román partnereivel a két ország műszaki és gazdasági együttműködésének kérdéseit vitatta meg, különös tekintettel a fejlődő országokban végzett és végzendő közös munkára. Az államtitkárt fogadta Maurer miniszterelnök is. Olajat találtak Kelet-Malaysiában, 150 mérfölnyire Kuantantól. Az ország első olajkútjából naponta 6 ezer barrel kereskedelmi minőségű olajat nyernek. • Az Egyesült Államok nem tesz adminisztratív intézkedéseket a mezőgazdasági termékek exportjának korlátozására — jelentette be Volcker, amerikai pénzügyminiszter-helyettes. Nem akarják — mondotta —, hogy a tengerentúli vásárlók kételkedjenek az Egyesült Államoknak, mint mezőgazdasági szállítónak a stabilitásában. • Hamarosan előzetes megbeszélések kezdődnek Japán és a Kínai Népköztársaság között hajózási egyezmény megkötéséről — jelentették be a tokiói közlekedési-szállítási minisztériumban. • Nyugat-Németországban április folyamán átlagosan 1,8 százalékkal emelkedett az importált termékek ára. Különösen az élelmiszerek drágultak meg (átlagosan 3,9 százalékkal), a burgonya például 22, a friss gyümölcs 19, a nyers kakaó 16, az olajos magvak 11 százalékkal lettek drágábbak. Az importált iparcikkek áremelkedése 0,9 százalékos volt. A benzin importára 16 százalékka, a rönkfáé 6,6 százalékkal, a nehéz- és nemesfémeké 3,6, illetve 3,9 százalékkal nőtt. A gyapjú ára viszont 18 százalékkal csökkent. Horvátországban tárgyal Dorzs mongol külkereskedelmi miniszterhelyettes. Kedden Karloviccsal a horvát kormány külgazdasági bizottságának elnökével folytatott gazdasági megbeszéléseket, majd felkereste a zágrábi gazdasági kamarát és megtekintette a számítógépgyárat. • • Ausztrália és Kína kereskedelmének kilátásai Kína legalább olyan fontos kereskedelmi partnerünkké válhat, mint Japán — jelentette ki Hibberd, a Comalco elnöke. Ausztráliai központi bankjának igazgatója, aki Ausztrália első hivatalos kereskedelmi küldöttségének tagjaként járt Kínában. Melbourne-ben tartott sajtóértekezletén Hibberd elmondta: meggyőződése, hogy a kétoldalú kereskedelem fejlesztésében ez az utazás nagyon lényeges tényezőnek bizonyul. Kína potenciális vevő Ausztrália mezőgazdasági és ásványi nyersanyagaira, valamint bizonyos gépi berendezéseire. Hibberd szerint jelek vannak arra, hogy Kínában technológiák importjára is gondolnak Ausztráliából. A Comalco 1970 augusztusa óta 21 500 tonna alumíniumot adott el Kínának, ahol ennél a mennyiségnél többet is szívesen átvennének. Hibberd véleménye szerint Kína egész alumíniumtermelő kapacitása elmarad a Comalcóé mögött. Az ausztrál vállalat jelenleg évi 149 ezer tonna alumíniumot állít elő. A Kínával fennálló kapcsolatok fejlesztése nemcsak az üzleti élet képviselőinek érdeke Ausztráliában, de a Whitsam-kormány külpolitikai programjának is része. A miniszterelnök első külpolitikai beszédében is hangot adott ennek. (Reuter) GYORSUL A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA A világ energiaszükséglete az évtized folyamán 5,6 százalékkal növekszik az 1960-as évek 4,9 százalékával szemben. Az OECD jelentése szerint a 24 tagország olajigénye 1980-ra az 1970. évi 1,57 milliárd tonnával szemben eléri a 2,78 milliárd tonnát. Ez az 1980-ra becsült 4 milliárd tonnás világkereslet 70 százalékának felel meg. A belső források bővülése ennek az igénynek csak mintegy 30 százalékát fedezi, ezért az OECD-országok egyre jobban az importtól függenek. A Közel-Kelet részben visszanyerheti Nyugat-Európa fő olajszállítójának szerepét. Az elmúlt tíz évben ugyanis az OECD-hez tartozó európai országok 73 százalékról 50 százalékra csökkentették az importban a közelkeleti kőolaj részesedését. Az afrikai olaj ezzel szemben ma már az igényeknek több mint 33 százalékát fedezi az 1960-as 5 százalék helyett. Az Északi-tenger 1980-ban körülbelül 150 millió tonna kőolajat ad majd. Ez a nyugat-európai szükséglet 15 százalékának felel meg. A nyugat-európai finomítókapacitás a mostani évtizedben mintegy megkétszereződik. A japán olajfinomítók körülbelül két és félszeresére tudják növelni termelésüket. Az atomerőmű-hálózat építése gyorsan folytatódik, az évtized végére ezek az erőművek adják a nyugat-európai országok energiaszükségletének 7 százalékát. Észak-Amerikával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az USA 1980- ban kőolajszükségletének mintegy 35 százalékát külföldről lesz kénytelen beszerezni. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A csehszlovák gazdaság nagy gondja: a beruházások gyors növekedése ,,A beruházási fejlődésünk Achilles-sarka” ezzel a címmel írt cikket az Új Szóba, dr. Rudolf Rohlicek, Csehszlovákia pénzügyminisztere. Elmondta, hogy tavaly Csehszlovákiában a nemzeti jövedelem és a társadalmi termék gyorsabban nőtt a tervezettnél — 5 százalék helyett 5,7, illetve 4,7 százalék helyett 5,8 százalékkal —, de a fejlődést még mindig számos tényező nehezíti. A legnagyobb gondot a beruházások okozzák. Elhúzódnak, általában költségesebbek a tervezettnél, és így hátráltatják a másutt folyó munkálatokat is. A cikk írója szerint a termelés anyagigényességének csökkentését tekintve 1971-hez viszonyítva lényegesen javult a helyzet, de nem teljesültek például a beruházási feladatok, tovább csökkent a műszakszám, és nem sikerült megakadályozni a készletnövekedést, ami az értékesítési prolémákal és a korszerűtlenséggel függ össze. Kiemelve a problémák közül egyetlen területet, a beruházást, elmondja, hogy az egész népgazdaságra kiható feszültség uralkodik e szférában. Túl sok új építkezést indítottak be, az építési kapacitások ehhez viszonyítva kicsik, s harc folyik a gyengébb és az erősebb beruházók között. Mindez oda vezet, hogy a beruházók csökkentik jó értelemben vett igényeiket az építkezés minőségét, műszaki színvonalát, árát és határidejét illetően. Az építkezéseket már eredetileg 50—100 százalékkal hosszabb időtartamra tervezik Csehszlovákiában, mint más fejlett országokban, és nagyon gyakori, hogy a vállalkozók ezeket a határidőket sem tartják be. Elfogadhatónak tartják már, hogy a tervelőkészítés megkezdésétől a termelés tervezett mutatóinak eléréséig csak 8 év telik el. A beruházások elkészültéhez általában 4,5 év kell Csehszlovákiában. A CSKP kongresszusának határozata 3,5 évet ír elő. Mi annak a fő oka, hogy ezt nem lehet teljesíteni? A kivitelező kapacitások hiánya csak az egyik tényező, a másik a nem megfelelő munkaszervezés és erőkoncentráció. Az építkezéseken az optimálishoz képest az erőforrásoknak a 40 százalékát sem összpontosítják. Szinte minden beruházásra jellemző, hogy túllépi az eredetileg kalkulált költséget. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tényleges beruházási költségek a másfél millió koronán felüli beruházásoknál 1971-ben 7 milliárd 162 millió koronával, 1972-ben pedig 6,4 milliárd koronával haladták meg a tervezettet. A legtöbb esetben az árak emelkedésével az építési határidők elcsúszása is együtt jár. A költségek növekedésének egyik fő oka, hogy a beruházó a tervezettnél többet akar, a másik az építőmunkák és a szerelőmunkák árának növekedése. A pénzügyminiszter szerint nagyon sok esetben már a kalkulációnál számolni lehetne ezekkel a „később felmerülő” költségekkel. Jelenleg az állami szektor befejezetlen beruházásaiban 193,9 milliárd korona fekszik. E beruházások aktivizálásához 156,4 milliárd korona szükséges. Mit tesz a csehszlovák kormány a helyzet javítása érdekében? A kormány tavaly több intézkedést hozott. Ezek között szerepel, hogy 1973-ban, az ötödik ötéves tervnek erre az évére előzetesen tervezett összegnél 7 milliárd korona értékkel kevesebbet fordítanak új építkezésekre, és javítják a koncentráltabb építkezés feltételeit. Csökkentik a párhuzamosan folyó építkezések számát és megpróbálják megakadályozni, hogy új építkezést kezdjenek addig, amíg a műszaki tervek teljesen el nem készülnek. Nem szabad megkezdeni olyan építkezést sem, amelynek teljes kivitelezése nincs biztosítva. Az építésimunka-import terjedelmét kötelező limitként kell meghatározni, és konkretizálni kell azokat az egyes építkezések szerint. Egyes kiválasztott beruházásoknak ugyanakkor a korábban tervezettnél nagyobb eszközöket kell biztosítani. Ami a távlatot illeti, a cél az, hogy az építőipari kapacitásokat a CSKP XIV. kongresszusának határozatában kijelölt döntő feladatokra összpontosítsák, kidolgozzák a párhuzamosan megvalósítandó építkezések számának csökkentési rendszerét, elvégezzék a beruházási tervek teljesítésének elemzését mindkét köztársaság építésügyi minisztériumában. Előnyben kell részesíteni — írja a határozat — a kötelező beruházásokat, fejleszteni kell az építőanyagok gyártását azokban a körzetekben ahol sok építkezést terveznek, „iparosítani kell” az építkezési munkák befejezési szakaszát és előnyben kell részesíteni azokat az építkezéseket, ahol az üzemeltetés gyorsan megkezdhető A SIEMENS 110 országban, éjjel-nappal szemben Siemens telexgépek teljes megelégedésre dolgoznak a világ minden részén. 110 ország különböző klíma- és üzemeltetési feltételei között állandóan újra igazolja megbízhatóságát. Mindenütt kitűnnek egyszerű kezelhetőségükkel, megbízható működésükkel és modern formatervezett külsejükkel. A Siemens1 telexgépet ezért ott alkalmazzák előszeretettel, ahol különösen fontos ez a nagy megbízhatóság: a sajtóügynökségek éjjel-nappali üzemében, a repülésbiztonsági szolgálatban, a meteorológiánál; természetesen hatóságoknál, minisztériumokban és követségeknél is, valamint a kereskedelemben és az iparban. Siemens telexgépek Egyébként ma már a Siemens telexgépeket rövid határidővel tudjuk szállítani.Behozatal: ELEKTROIMPEX Külkereskedelmi Vállalat Információ: Intercooperation RT. Siemens Kooperációs Irodája 1126 Budapest Böszörményi út 9-11. Telefon: 154-970, 352-186Telex: 22-4133